2017. március 23. Címlapra!






Feliratkozás a hírlevélre:

Budapest - Irisz Webcam

Magyarországra meg vár a tudomány, de kire vár Magyarország?
MagyarOnline.net/ Nyúl Renáta
2007. június 01.





Alig tíz éve lehetett, hogy egy budapesti étteremben arról faggatott egy ismerős, hogyan lehetne kijutni Amerikába - bármi áron. Ő csak egyike volt annak a tucatnyi érdeklődőnek, akik egy magyarországi villámlátogatásom alatt szerették volna, ha két tányér honvágy-gyógyításra felírt csirkepörkölt között a karrier guru, valamint a fekete munkaerőpiac és a külföldi továbbtanulás szakértőjének funkcióját is betöltöm.

 

Az elmúlt pár évben azonban megváltoztak a hozzám intézett kérdések. Egyre gyakrabban diskurálok a hazatelepülés lehetőségeiről bárkivel, akit érdekel a téma, és nem szűkölködöm olyan beszélgető partnerekben, akiket személyesen érint is. A dialógusok szereplőinek kora attól függően változik, hogy hol élnek. Az Amerikában élő, Magyarországra vágyók - magamat is beleértve - a harmincas korosztály tagjai, míg az „otthoni" tíz évvel idősebb kérdezők és válaszolók már megvalósították azt, amit mi még csak tervezgetünk.

 

A Magyarországot maguk mögött hagyni vágyókból persze továbbra is rengeteg van. De a politikai érzések, és az átlagember legrosszabb napjának végtelenbe nyúló gyakoriságára vonatkozó jóslatok monoton zaja mögött ott van a frissen lüktető jelen és jövő lehetőségeinek egyre erősödő hangja. Magyarország nemcsak passzívan visszavárja a külföldön gyarapodott szellemi tőkét, de dolgozik is azon, hogy a honvágynak engedő hazatérők számára ez a lépés lukratív lehetőség is legyen.

 

Magyarország a világ más részeihez történő felzárkózása a kutatás és fejlesztés területén például fundamentálisan függ a külföldi tanulmányi és szakmai tapasztalat otthoni hasznosításától. A biotechnológia az egyik olyan terület, amelyet Magyarország kormányszinten is prioritásként jelölt meg az ország tudományos világtérképére való felkerülése érdekében, és itt példákat is láthatunk arra, hogy a külföldön megszerzett akadémiai és szakmai fortélyok által csiszolt tapasztalat alappillére lehet egy iparág megteremtésének.

 

A HIV gyógyítása érdekében folytatott világméretű erőfeszítésben vezető szerepre joggal pályázó budapesti székhelyű Genetic Immunity Kft. vezetője, dr. Lisziewicz Julianna 16 évi amerikai tartózkodás után költözött vissza Magyarországra. A tervek szerint pár éven belül piacra kerülő DermaVir Patch (egy bőrre helyezhető tapasz, amely HIV-pozitív viselője szervezetébe gyógyszert juttatva megakadályozza az AIDS kialakulását) feltalálója a világon szintén bárhol belefoghatott volna a kutatásba, sőt maradhatott volna az Egyesült Államokban, kihasználva annak infrastrukturális feltételeit és anyagi lehetőségeit. Mégis, az általa elnyert, EU tagállamaiban folytatott tudományos kutatásokra és a kutatói mobilitás elősegítésére rendelkezésre álló Marie Curie Actions pénz felhasználásának helyszínéhez szülőhazáját választott.

 

Dr. Lisziewicz Julianna

„Körülnéztem Európában, és rájöttem, hogy Magyarországon is adottak kitűnő lehetőségek, elsősorban hatalmas szellemi tőke", mondja Lisziewicz Julianna. „Felvettem a kapcsolatot kollégákkal, ismerősökkel, és kiderült, hogy rengeteg, fantasztikusan innovatív ember van itt, beleértve sok okos fiatalt, akik imádnak dolgozni és nagyon szeretnének benne lenni valami újban, valami nagyban, amiben hisznek, és amin éjjel-nappal képesek dolgozni. Az általunk tervezett project akkora lelkesedést váltott ki a baráti és szakmai körben, hogy nyilvánvalóvá vált, Magyarországon kell céget alapítanunk".

 

Az Egyesült Államokban természetesen sokkal könnyebb innovatív, kutatni vágyó embereknek állami, illetve magán pénzekhez jutni, de Európa több iparágban szeretne felzárkózni a kutatás színvonalát és eredményeit tekintve. Bármely Amerikában tanult és sok évet dolgozott magyar elismeri, hogy egy értelmiségi - főként a tudományos szektorban - szakmailag akár 10 év előnnyel is indulhat egy Magyarországon élővel szemben. „A gyógyszergyártásban és gyógyszerfejlesztésben ugyan nyugodtan beszélhetünk egy évtizednyi különbségről Amerika és Európa között, de olyan technológia terén, amin például mi dolgozunk, ami még sem Amerikában, sem Európában nincs, ez a különbség alig 1-2 évre csökken, ami viszont könnyen behozható", teszi hozzá Lisziewicz Julianna. „És mivel mi egy világviszonylatban véve új iparágat teremtünk, Magyarországot vezető szerephez juttatjuk. Így mindenki, aki részt vesz ebben, megtalálja a számítását úgy anyagilag, mint a szakmai sikereket tekintve."

 

Lisziewicz Julianna öccse, a Genetic Immunity Kft. ügyvezető igazgatói szerepét betöltő Lisziewicz Zsolt maga is éveket élt külföldön, és a hazaköltözését sokkal inkább motiválták olyan szentimentális okok, hogy gyermekeit Magyarországon nevelje fel, mint csupán az, hogy ez a lépés egy hasznos üzleti lehetőség lesz-e. „A hazajövetelt akkor elsősorban az motiválta, hogy szerettünk volna saját céget, főnök nélkül, teljes felelősséggel. Anyagilag és a kockázatokat figyelembe véve valószínűleg jobban jártunk volna, ha Németországban telepedünk le. De ez már akkor sem motivált, most pedig különösen nem, hiszen olyan projekten dolgozhatunk, ami szakmailag és emberileg is teljesen leköt és kielégít."

 

Simonyi András, Donovan, David Lynch

Simonyi András, Magyarország washingtoni nagykövete megerősítette, hogy az ország mérete önmagában nem meghatározó szempont a benne rejlő lehetőségek megítélésében, az ország által képviselt szellemi tőke viszont igen. „Magyarország lényesen nagyobb nép, mint a fizikai mérete," mondja Simonyi. „Ha Magyarországot egy olyan térképen képzeljük el, ami azt mutatja, hogy egy országnak milyen a befolyása és milyen értékeket képvisel globálisan, akkor lényegesen nagyobb területet foglal el, mint topográfiailag".

 

A nagykövet hangsúlyozta, hogy „amellett, hogy szakítanunk kell a régi klisékkel, hiszen van mire büszkének lennünk, azt is tudomásul kell vennünk, hogy más tehetséges népek is vannak a világon és nekünk aktívan kell tennünk azért, hogy ez a szerepünk megmaradjon". Kiemelte még a tudományos oktatás és a kultúra finanszírozásának és támogatásának fontosságát annak érdekében, hogy „olyan tudományos eredményeket tudjunk produkálni, amelyekre büszkék lehetünk".

 

Úgy, mint Nagykövet, és úgy is mint zenész, Simonyi nem csak a rock & roll rajongója és művelője (diplomata társaival pengeti a húrokat a „Coalition of the Willing" nevű világot járt zenekarával), de a kultúra minden vonalának elkötelezett képviselője és támogatója is. A Washingon D.C.-i Magyar Nagykövetségen rendszeren látja vendégül a magyar művészet világhírű képviselőit, - mint a nemrégiben fellépő Fischer Ivánt -, illetve a világ művészetének magyar rajongókkal kísért művelőit, mint például a Twin Peaks-t és más filmeket megalkotó David Lynch-et.

 

Magyarország képviselete és imázsának ápolása tekintetében a nagykövetség nemcsak attól különleges, hogy a Simonyi nevének az amerikai sajtóban szinonimája a „Rock & Roll Ambassador", vagy attól, hogy egyike volt a történelem azon amerikai nagyköveteinek, akinek megadatott, hogy pályafutása alatt saját országában láthatta vendégül az Egyesült Államok elnökét. A washingtoni nagykövetség szervezeti felépítésében is innovatívan és kreatívan közelíti meg a szerepéből adódó lehetőségeket. A Chief Creative Officer posztot betöltő dr. Fehér Zoltán napi szinten foglalkozik olyan egyedi stratégiák feltárásával, mint például az amerikai médiában rejlő PR lehetőségek kihasználása Magyarország bemutatása céljából. A nagykövet televíziós szereplése a Colbert Report című szórakoztató műsorban több millió amerikai TV nézőnek - plusz azok, akik az interneten keresztül (YouTube például) jutottak hozzá a kliphez - mutatta meg egy tengerentúli kis ország humoros oldalát.

 

De Magyarország és a világ más részeinek kapcsolatát nemcsak a tengerentúlról kell erősíteni és ápolni. A világnyelveket nem véletlenül hívják annak, és az otthon élő magyaroknak meg kellene találni és teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével folyékonyan elsajátíthatnak egy idegen nyelvet anélkül, hogy éveket töltenének külföldön. Ráadásul ma már szinte lehetetlen olyan közép-, illetve felsővezető szintű álláshirdetést találni Magyarországon, ahol nem várnak el tárgyalóképes angol nyelvtudást. Ezt azonban még azok közül is alig mondhatja el valaki magáról, akik hivatalos közép-, vagy felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkeznek. Simonyi szerint, aki több nyelvet beszél tökéletesen, a magyarok többségének angoltudása komoly kívánnivalókat hagy maga után és károsnak tartja, hogy a külföldi média és szórakoztatóipar Magyarországon forgalmazott termékeihez nem az eredeti nyelven juthatnak hozzá az emberek. „Fontos lenne, hogy Magyarorszagon felhagyjanak a televíziós és mozi filmek szinkronizálásával, hiszen jelenleg a nyelvtanulásnak egy fantasztikus módját veszik el emberek millióitól", mondja a nagykövet.
HIRDETÉS

 

A nyelvtanulás mellett a továbbtanulás miatt is rengetegen hagyják el Magyarországot. Lisziewicz Juliannához hasonlóan sokan kívánják gyarapítani tudásukat külföldi egyetemeken, élve az állami-, és privát ösztöndíjak nyújtotta lehetőségekkel, és megtoldva a magyarországi végzettséget egy esetleg fejlettebb külföldivel. A magyarországi egyetemek azonban sok szempontból szeretnének és tudnak is felzárkózni, például a hazai kutatás és fejlesztés területén. Amerikai egyetemekkel összehasonlítva azt gondolhatná bárki, hogy a laboratóriumi felszereltség terén nem rúghat labdába egy bostoni kutatóintézettel egy budapesti egyetem. Lisziewicz véleménye szerint azonban nem az infrastrukturában keresendők a hiányosságok, hanem sokkal inkább a berendezés megfelelő kihasználtságának irányítása az, ami megsínyli a szakértők hiányát. „Ha bemész Magyarországon egy egyetemi laborba, láthatsz akár egy gyönyörű elektron mikroszkópot is, de letakarva, kihasználatlanul".

 

Ennek a minőségi szakemberhiánynak az orvoslására hozta létre a Magyar Biotechnológia Szövetség és az NKTH a Biotechnológia Manager képzést. A program olyan ambiciózus fiatal kutatóknak és egyetemistáknak szól, akik szeretnék kutatási eredményeiket hasznosítani, illetve olyan már működő, élettudományokkal foglalkozó kis-, és középvállalati vezetőknek és vállalkozóknak, akik ebben a szektorban (biotechnológia, gyógyszeripar, orvosi műszer stb.) szeretnének céget alapítani. A résztvevők az üzleti terv készítésétől a pályázatíráson és a szellemi tulajdon védelmén át megtanulhatják, hogyan kell a biotechnológia területén vállalkozni és versenyképesnek maradni.

 

Persze pénz nélkül a legambiciózusabb vállalkozás sem maradhat életben.

 

„Magyarországon nem a szellemi, hanem az anyagi tőke hiányzik, amihez kompetitíven hozzá lehet jutni", mondja Lisziewicz Julianna. „Amerikai venture capital pénz nem igazán tud és akar Magyarországra kerülni a termék-orientált fejlesztés hiányában. Ezért az olyan termékek piacra kerülése, mint a miénk, nagyon fontos, hagyományteremtő szereppel rendelkezik majd és ezáltal más kutató és fejlesztő cégeket is vonzóvá tesz a külföldi befektetők számára".

 

De amint azt ő is elmondta, más európai országban sem külföldi befektetők adták meg a kezdő lökést az övéhez hasonló cégek indulásánál, hanem az adott ország kormánya. Magyarországon például a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium karolta fel a hazai kutatás és fejlesztés ügyét több területen, beleértve a biotechnológiát is. A felügyelete alatt álló Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatallal (NKTH) például innovatív programok megvalósítását teszi lehetővé olyan pénzek felajánlásával, amelyekre akadémiai kutatóhelyek és gazdasági társaságok egyaránt pályázhatnak.

 

Az NKTH céljai között szerepel a kutatói mobilitás is, illetve a külföldön dolgozó magyar származású kutatók hazatelepülése, és szakmai beilleszkedése. A Lisziewicz Julianna által elnyert EU támogatásához hasonló lehetőséget kínál az NKTH „Polányi Mihály" pályázata is például, amelynek keretében 1 millió Eurohoz juthat az a nyertes kutatócsoport, aki külföldi tapasztalatait Magyarországon szeretné tovább kamatoztatni.

 

A magyar kutató értelmiség világszínvonalú felzárkóztatására azonban más, amerikai-magyar közreműködéssel kivitelezendő tervek is vannak. A bostoni tiszteletbeli konzulátuson februárban megtartott prezentáció keretében beszélt Takács István, a Washington D.C.-i Magyar Nagykövetség tudományos tanácsosa egy olyan tervezett posztgraduális csereprogramról, amelynek keretében magyar diplomás értelmiségiek tanulnának ösztöndíjjal amerikai egyetemeken, amit ugyanott szerzett szakmai tapasztalattal kombinálva Magyarországon hasznosítanának, mint kutatók és fejlesztők. „Amikor a világba kiengedjük a fiatal kutatóinkat, akkor teremtsük meg nekik a visszautat is", teszi hozzá Simonyi, arra utalva, hogy a visszatérőket kompetenciájukhoz méltó munka és kompenzáció kell, hogy várja.

 

A nagykövet több éve foglalkozik ennek a problémának az orvoslásával. A Magyar Nagykövetség és a Hungarian America Foundation közös szervezésében idén ötödször kerül sor a Fiatal Magyar Szakemberek Fóruma (Homecoming Forum 2007) nevű tanácskozásra Washingtonban, március 24-én. Az esemény meghívott előadói jelentős amerikai szakemberek, akik az Egyesült Államokban tanuló és dolgozó magyar fiatalokkal beszélnek arról, hogyan lehetne elősegíteni a visszatelepülésüket.

 

Természetesen nem minden hazavágyó, illetve hazatelepült magyar értelmiség foglalkozik biotechnológiával, illetve szándékozik milliós támogatásokat megpályázni. A többség nincs birtokában olyan tudásnak és tapasztalatnak, amelyek stratégiai iparágak tartópilléreivé tehetnék őket. Ezek a fiatalok legtöbbször ugyan átlagon felüli resuméval, de az otthon maradottakkal egyenlő elvárásokkal kell, hogy megküzdjenek. A túlkvalifikáltság ugyanolyan akadályt görgethet bárki útjába, mint az ellenkezője. Ezzel a problémával találta magát szemben a Project Retour-t megalapító Saphier Regina is, akinek non-profit szervezete segítségével személyes ügye és eltökélt szándéka a hasonló helyzetben lévők visszailleszkedésének segítése.

 

A visszailleszkedés sokaknak nem más, mint beilleszkedés. Azoknak, akik magyarországi érettségijük után mentek ki például amerikai egyetemekre, majd a diploma megszerzése utáni pár évvel hazahúzta őket a szívük, egy szinten találják magukat az első munkahelyüket kereső friss diplomás otthoniakkal. Ami még inkább megnehezíti a dolgot, az a hazatelepülők elvárásainak sokszor túlzottan magas szintje, illetve a számukra új játékszabályok - és szabálytalanságok - kényszerű elfogadása. Ilyen például az Amerikában megengedhetetlen fényképes jelentkezés, vagy a korra és családi állapotra vonatkozó interjú kérdések.

 

Magyarországon sok szempontból hegyeket kell megmozgatni azért, hogy a honvágytól szenvedők, a házi csirkepörköltre, budapesti sétákra, vagy egy századszor megismételt Gálvölgyi-show-ra vágyók szakmailag is hasznosnak és elismertnek érezhessék magukat a hazaköltözés után. Legyenek ők AIDS kutatók, PR szakemberek, informatikusok, vagy asztalosok, legalább akkora erőfeszítéseket kell tennie az őket befogadóknak arra, hogy az általuk hozott tudás értékét felismerjék és méltányolják, mint nekik azért, hogy az innovatív kezdeményezéseiket eladhatóvá tegyék. Magyarországnak ugyanolyan szüksége van rájuk, mint fordítva.

 

„Én Magyarországtól mindent megkaptam", mondta Lisziewicz Julianna. „És azért vagyok most abban a helyzetben szakmailag, amiben vagyok, mert magyar emberek kifizették az én magyarországi tanulmányaimat. És azt, hogy én emberként ilyen lettem, amilyen vagyok, annak fundamentális része az, amit én a Magyarországon töltött 22 évem alatt megtanultam".



Kapcsolódó linkek:

FÓRUM: MON - Cikkeink kapcsán
FÓRUM: VITA: Újra vonzó Magyarország? - Külföldről hazatelepülők
FÓRUM: FELMÉRÉS: Újra vonzó Magyarország? - Külföldről hazatelepülő értelmiség
FÓRUM: Hazatelepedettek
FÓRUM: Kinek, minek néznek bennünket otthon, ha hazamegyünk?


Kereshet név, földrajzi fogalom, foglalkozás, hobbi alapján!







· A Határon Túli Magyarok Hivatalának köszöntője olvasóinkhoz - márc. 23
· Duna TV a MagyarOnline.net-ről - ápr. 03
· "...Ne hagyd elveszni...!"? - júl. 01
· Grétsy László és a "valóságos csodapalota" - ápr. 12
· Az EU és Magyarország csatlakozása - dec. 09
· Gesztus értékű felkérés - nov. 03
· Karácsony - egy szemszögből - dec. 16
· Magyarság, büszkeség, vér, nemzetiség - feb. 17




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó