2021. április 11. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Nyelvészet - mindenféle nyelvekről
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap )
 szigy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-13 13:43   
Kissé kedvemet szegte a sok fölösleges kísérlet, de talán belejövök közben.


A nyelv, az elsődleges kommunikáció (hiszen szóból ért az analfabéta is), ami minden kultúrát teljes egészében átsző, természeténél fogva kultúramegtartó és -fenntartó. Ezért annak a nemzetnek, amelyiknek nyelve romlik, romlik a kultúrája is.
Ezen nem azt értem, hogy "rosszabb" lesz, pláne azt nem, hogy "változik". A változás önmagában állandó jelenség. De nem ide tartozik. Nyelvromláson a nyelv bomlását, széthullásához vezető útját értem. Ez vonatkozik az általa összefogott kultúrára is.
A magyar nemzet a genetikai keveredések miatt ma már elsősorban mint kulturális fogalom határozható meg. (Közbevetésül: a legtöbb nyelvész 3-4 évtizede még az egyazon nyelvet beszélők kulturális egységének tekintette a nemzetet.)
Alig hiszem, hogy ennél könnyebben felfogható definíció léteznék, hiszen a kultúra magába foglalja önnön fejlődését, változását, a nemzeti művelődés történetének egészét is. A kultúra, amely kultúra éppen van, az élőkultúra. Ez az, ami mindig az aktuális. Ha tetszik, valamelyes engedékenységgel ez a nemzeti kultúra mi volta. (Mineműsége, quiditása.) Ennek két összetevője van. Az egyik az életkultúra, ami megfelel az adott (idősebbek ismerik:) Mit, mikor, hogyan? valóságának. Nem a normarendszernek, hanem annak, ami van. Ahogy köszönünk vagy nem köszönünk, ahogy eszünk vagy zabálunk stb. Látni való, ez rétegeket jelent, de összességében egyazon rétegzett életkultúra. Ennek alapjait otthon kapjuk (neveltetés, illetve annak egyre gyakrabban tökéletes hiánya, mert vagy nem törődnek vele, vagy újabb irodalmakból, illetve hallomásból úgy tudja a szülő, hogy nem szabad a gyermek személyiségét korlátok közé szorítani, majd szocializálódik, ahogy a társadalom adja). Ezekre az alapokra épül az, amit olvasott vagy tanult kultúrának nevezünk. Leggyakoribb neve az "olvasott kultúra", hiszen mindig valamiből mintegy kiolvassuk, amit a magunk alapként kapott tudására építünk.
Ez az, amit a nyelv átsző és összetart.
A bunkóságról, noha ide tartozik, nem ejtek szót. Akkor sosem érnék a végére.
Abból indulunk ki, hogy a nyelvhasználat hivatásosai (nem pedig a csorda többi tagja) hat a nyelvet használókra.
Ezek között mindig van szaktekintély, egy-egy "írástudó", akire hallgatunk.
Nyelvőrségen című rádióműsorával valamikor Lőrincze Lajos professzor kezdte a nyelvinépművelést, valamikor a 60-as évek elején. A dátum azért fontos, mert az ő háta mögött és feje fölött még ott állt az a művelődésügyi kormányzat, amelynek feje Ilku Pál vezérőrnagy, művelődésügyi miniszter volt. (Nem vic: az egykor partizán Ilkut mint népidemokratikus tisztet kiküldték Moszkvába, hogy szerezzen diplomát, és vezérőrnagyi rangban tért vissza. Nyomban megtették művelődésügyi miniszternek mint egykori falusi tanítót.) Az ő helyettese volt a máig hírhedt Aczél György.
Lőrincze nem mondhatta az "uralkodó" dolgozó népnek, hogy tanulj meg végre beszélni, bunkó, de úgy tűnt, nem is akarta. Megállapította - elsősorban a rádióhallgatók levelei alapján -, hogy ez és ez bizony hibás nyelvi alak, de a "nyelvhasználat, úgy látszik befogadta", tudomásul kell vennünk.
Lőrincze úgy volt nyelvőr, hogy elfogadott szinte mindent, hiszen ezek is színesítik nyelvünket. Mert, ugye, milyen kifejező az orkánkabátra azt mondani, hogy suhogó. És - ez azért furcsa volt: - milyen kifejező a katonai bakancsra a "surranó" elnevezés.
Hát ezt nem illő minősítenem, de képzeljetek el egy pár több kilós bakancsot, amiben surranni lehet.
Már nagyon koros és beteg volt, amikor helyére ültek tanítványai, és folytatták ugyanezt, de lazítottak a szigoron, mert ők mégsem lehettek olyan merevek, mint professzoruk. (Szinte mind élnek, hadd ne említsem nevüket, van, amelyikük ma is ünnepelt nyelvész-sztár.
Egyedül a Péchy Blanka által alapított rádióműsor, a Beszélni nehéz volt eldugott műsoridejében kiváló és értékes nyelvművelés Deme László professzor közreműködésével. Megismétlem: volt, vagyis már nincs.
Megérkezett a tévébe a tanítványok tanítványa is, aki az öregekkel együtt több nyelvápoló egyesület vezetője. Ő már beszélhetne, magas egyetemi rangja is van hozzá, de volt tanárai előtt félénk.
Maradt volna minden a régi kerékvágásban, az enyhe lejtőn, de jött a nemzet!
Az anglománok!
Eltűntek elváló igekötőink. De - és itt az életkultúra bomlása - eltűnt a beszélő felelőssége, vagy akár csak ügyetlensége is. Amit valaki nem képes megtenni, nem azt mondja, hogy ő nem tudja megtenni vagy megoldani, hanem ráfogja a dolgot a feladatra: "nem megoldható". Az ráfogósdinak is volna nyelvileg helyes formája: nem oldható meg. De azért az is lehetséges, hogy "nem tudom megoldani".
Na, ez már nevelés, azaz életkultúra kérdése. Mi van ilyenkor? A kultúrával együtt bomlik a nyelv. Kölcsönhatásban vannak, nehéz lenne tisztázni, melyikükön nagyobb a felelősség.
Valamikor a mássalhangzó-torlódást szokás és helyes volt valamilyen magánhangzó beiktatásával enyhíteni. A szék tárgyesete nem szék-t, hanem szék-e-t. Igaz, a nyelv a zöngés mássalhangzó mellé általában nem tett magánhangzót: asztalt.
Ennek ellentétpárja volt a magánhangzók egymás mellé kerülése által kialakoló hiátus megszünetése valamilyen hiátustöltő mássalhangzóval. Ez a hajdani tájszólásokban esetleg más-más hangzó is lehetett. Így alakult ki a poárból a po-h-ár és a po-v-ár alak. Az utóbbi változatot kiirtotta a tömegkommunikációnak, a nyelvrontás mesterének hatása.
Újabban mintha igény támadt volna a hiátusok iránt. A hallható többesszáma újabban nem hallható-k, hanem hallható-a-k. Ha egészséges volna még a nemzeti nyelvérzék, feltételezvén, hogy elfogadna ilyen alakot, megjelennék a hiátustöltő, és lenne belőle hallható-j-a-k. Amint régen égnek meresztette a magasabb kultúrában élő haját a terjedő Beáta és Beatrix beceneveként ismert urbánus alak, a Bea mellett felbukkanó "Beja" az alacsonyabb iskolázottságú népességben.
Most a nagy öregek sztárja (mert csillagnak mégsem nevezném) nyíltan a hon képébe vágja a hallhatóak kifejezésről, hogy ez bizony helytelen forma, de mit tehetnénk, a környelv elfogadja.
Mintha hülyé-e-k alakítanák saját nagyképükre édesanyám és példának okáért Arany János gyönyörű nyelvét.
Mert az alulművelt magyar politikus mit tesz? Nyomban elfogadja a hibás alakot, hiszen a tömegkommunikáció valamelyik dobozából már az újságíróktól is így hallja, mivel az újságírók többsége mindig sietve utánozza a vezető politikusok nyelvhasználatát. Még azt is, amit eredetileg időhúzás végett alkalmaztak, de mára a "pontosítás" kelléke lett. Ma nincs "ma" az ő szövegeikben, ők csak a "mai nap" formát használják. Ami tavaly volt, az ő nyelvhasználatukban "a tavalyi évben" történt. Ismeretlenné vált a "van". Természetesen nem a hiányok beismerése következtében, hanem helyette mostanában a "létezik" használatos. Még múlt időban is: a "volt" ismeretlen, de megjelent a "létezett" kifejezés.
Ez még a műveltebb hallgatóban vagy nézőben is bizonytalanságot kelthet.
Hát hogyne, amikor a Kossuth Rádió népszerű déli vetélkedőjét az egyik műsorvezető ezzel zárta: "nagyszerű-e-t játszottunk".
Ezek mellett ömlik ránk az olvasott kultúra krémje: az amerikánus bóvli, a valóságshow, a legócskább panelre írt kalandfilmek, az ízléstelen mocskok és az ugyancsak egy kaptafára készült nyavalygós szirupok özöne, a kibeszélő show-k, a szembesítő show-k és a többi gagyi. (A honi mocsoktól távoliak számára: a hamis aranyat nevezik ma cigányok gagyinak.)
De sebaj: a képernyőkön ott a civilizáció, és sajnálkozik, hogy bizony-bizony a cégtáblák és a reklámok nemcsak angolt mímelő marhaságai helytelenek, hanem (ez most az én fordításom:) gagyi lett a magyar nyelv is. Igaz, színesedik, örvendeznek, hiszen új értelmezőszótárunkban a "király" már 'tök jó' értelemben is megtalálható.
Epilógus. Itt abbahagyom, ennyi elég. Egy csavaros agyú barátom különböző források segítségével kiszámította, hogy 100 év alatt közel hatszorosára gyorsult a magyar beszéd, és van olyan pártunk, amelyiknek tagjai ezt is "felpörgették".
A nyelvészek természetes ifjonti türelmetlenségnek tartják, és hadarásnak nevezik a tizenévesek érthetetlen motyogását.
Figyeljétek meg egyszer: semmivel sem beszélnek gyorsabban, mint bármelyikünk, de lusták kimondani a hangzókat. Elsősorban a mássalhangzókat, és ki-kihagynak egyes szótagokat is. Nem tudom, melyikőtöknek milyen élménye lehet az elsődleges szocializációjából, de engem valószínűleg megdaráltak volna, ha nem értik otthon, amit beszélek. Amikor nyafogok, amikor nem fogadok szót azzal, hogy "nem szeretném". A mi szüleink komolyan vették a kultúrát.
Melyik volt előbb az élőkultúrában? Az élet- vagy az olvasott kultúra? Nem komoly kérdés, hiszen együtt alakultak ki, és rothadnak szét mostanában.
A magyar nemzeti kultúra, amit minden ízében átsző, mit tehet vele? Hullik szét.
Fény van, de hogy az alagút vége-e, még nem látni. Egyre több fiatalt lehet látni a templomokban, és aki prédikál, igét hirdet, megszólítja őket, sokkal szebben és pontosabban, illetve érthetőbben beszél hozzájuk, mint az anyanyelvünk rongálásából remekül megélő műsorvezetők zöme.

 
 szigy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-06 05:49   
Kedves Fredi!
Köszönöm a jótanácsot, megfogadom.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-02 07:10   
Kedves Szigy,

nagyon együttérzek veled, tudom mit jelent, mert már én is jártam így. Ez ellen azonban megtanultam védekezni. Hosszabb szövegeket előbb mindig a Wordba írok, ott menten és csak azután másolom át a MON-ba. Próbáld meg Te is !

 
 szigy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-01 20:55   
Mielőtt hülyét kapok a méregtől, egy ideig, kb. vasárnapig nem írom ide, amit szeretnék. Az első röpdolgozatom bekezdésváltás közben elszállt, és a program kérte, hogy jelentkezzem be. Újra! Ez két napra elég volt nekem.
Bekezdést váltottam most is, de maradtam, és ez a jövőre nézve biztató.
Megírtam a második, kevésbé röp dolgozatomat, és elszállt az is.
Ma déltájban néhány mondat híján kész volt egy egész jól összeszedett nyelvészeti értekezés, amikor - mivel a vezetékes telefonom és a faxom is elszállt - jelentkezett a szerelő, hogy a talán az ADSL hibájából bekövetkezett lehetetlen helyzetet felszámolja, itt áll a kapuban, engedjem be.
Látszólag elmentettem az írást, a szerelő szerelt, én magamba szálltam, hogy miért kell ennek pont velem...
Azóta most nyugodtam bele, hogy megírhatom negyedszer is, amit tudtotokra adni szeretnék, mert azt hiszem, nem, vagy nem egészen érdektelen, mivel azt a nyelvészeti területet még nem érintettétek.
Mindazoktól, akiket esetleg érdekel, kis türelmet kérek.
Hívetek: szigy

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-30 16:01   
2004-03-29 22:46, gombos3:

Kedves Gombos3!

Amit irsz, nagyon érdekes, de elöfordulhat, hogy az nem csak az ottani környékre érvényes, kivéve egy két szót, amit még a forditásban sem értek.

Nekünk annak idején az iskolában megemlitették a tájszólásokat, de igazán nem foglalkoztunk velük. A magyar tanárunk (a gorilla a puskacsövel, ha olvastad már másutt?) mesélt sokat ezekröl a dolgokról, ami talán jobban kiegészitette hiányos ismereteinket.

De az is eléggé kevés volt ahhoz, hogy ehhez a témához hozzá is tudnák szólni. De amiért mégis megteszem, más az oka. Ugyanis amikor a piacra kimentél, amit pár éves korom óta rendszeresen megtettem a dédnagymamámmal, akkor ott egy óriási keveredésre találtál.

Nemcsak a környékbeliek, hanem még az Alföldröl is jöttek! Itt nevezetesen Pécs akkori nagypiacáról van szó.

Amig a sorokat végigjártuk, svábokat, szerbeket (ha jól emlékszem sokácoknak nevezték öket) és a sokszinü tájnyelvet beszélö magyar árusokat, ott nap mint nap mindezzel találkozhattál. Dédnagymamám mindenkivel tudott beszélni, s azon kivül, hogy idös létére - s ez még az 50-es években volt - a tiszta magyar nyelvet beszélte, nem volt problémája a tájszólásokkal sem.

Amilyen szavakat felsoroltál, ott szinte midegyik elöfordult. Sajnos ezekröl hivatalos irodalom nem igen létezik, talán nem is volt ez a nyelv olyan egységes, mint ahogy késöbb nekünk az iskolában magyarázták.

A dolgot megnehezitette - azon kivül, hogy az iskolai oktatásban a tiszta magyar nyelv szerepelt - hogy a tájszólásban beszélöket lenézték, sokszor leparasztozták! Igy aztán nem csoda, hogy egyre inkább kihalóban volt. Az a bizonyos büszkeség - ami más népeknél nyelvük iránt tapasztalható - talán ha meg is volt, de a szétszórtság, s a kisebb egységek miatt nem tudta a létüket fenntartani.

De ha valóban léteznek ilyen egységes tájszólások, a helyesirás jellemzöivel (tehát nem mindenki úgy mondja és irja, ahogy akarja), csak kezdeményezni kell valakinek, hogy az oktatás során ezeket új életre serditsék!

Én itt ismét egy német példával kell, hogy elöálljak! Kölsch az a kölniek "német nyelve", sokáig még az oktatásban is szerepelt, de hogy abból most kimaradt, nem jelenti, hogy elveszett. Erre a nyelvre minden kölni büszke, s legjobb érvényesülését a karnevál idején látjuk, mert ott szinte minden annak a jegyében zajlik. Most például refolmálják a helyesirását is, miután a német nyelvben elötte már egy ilyen reform végbe ment. A rossz nyelvek elötte mondták, a kölscht úgy irod, ahogy akarod, fontos, hogy beszéled. Kölschböl, ha akarsz, le is doktorálhatsz! De ha odáig nem is akarod vinni a dolgot, veszel a könyvesboltban egy CD-ét, s tanulhatod.

Az idegen szavakhoz, amihez elötte már hozzászóltam, még csak annyit, de ez inkább mások beirását érinti:

Ha a "számitó gépet" (most már jobban kell ügyelnem a dolgokra, nehogy Rigojános bemutassa a ) szétszeded, akkor olyan dolgokat találsz benne, ami nagyrészt már elötte is megvolt, pl. a rádióban, televizióban, stb. Ezek a kifejezések ugyan mind a latin, újlatin, részben görögböl jöttek, de ezeket minden nyelv a magáévá tette, úgy hogy már magyarnak is tekinthetjük. Ezeket a szavakat továbbra is alkalmazhatjuk, nem kell azokat újabb angolra lecserélni. Ez a technika sem új, mert már a 30-as években foglalkoztak vele, s nemcsak Amerikában. A 60-as években a nagy számitógépek NY-Európában is elterjedtek, a munkafolyamatokban elsösorban szabályozásra és vezérlésre használták vasmüvekben, erömüvekben, stb, tehát ismertük a kifelyezéseket.

A PC mejelenésével kezdödött el nagyobb mértékben az amerikanizálódás, ami itt a 80-as évek közepére tehetö. De a német nyelv még aránylag megörizte tisztaságát.

Maguk a "találóbbnak" hitt angol kifejezések sem kimondottan azt, ebben a technikában megtalálható fogalmat adják vissza, hanem azok legtöbbször az élet más területén is jelentettek már valamit. Ezért használhatunk mi is akkor valójában magyar kifejezéseket.

Különben az idegen szavak a technika terén már több mint száz évvel ezelött is mejelentek, s ha magyarrá is váltak, nem biztos, hogy a mindennapi használatban megjelennek.

Ehhez egy szerintem érdekesebb dolgot: A villanymotoroknál inkább használatos az "állórész" és "forgórész" kifejezések, még akkor is ha a "sztátor" vagy "rotor" ellenében, amik ezekre a közvetlen kifejezések, a dolgot valójában csak körbeirják.

Vagy forditva, nagyon kitünö szó a "feszültségváltó", de mégis a "transzformátort" használják. De "villamos mérnök", s nem "elektromos mérnök", stb. holott az "elektromos" is magyarrá vált!

Szerintem az egészséges viszonyban tartott idegen szavak átvevése rendben van, eröltetni nem kell semmit, de ha feleslegesek, beszéljünk inkább magyarul.

Különben magamról csak annyit, hogy mindennapi beszédemben nem fordul elö sem idegen szó, sem zsargon. Az ú. n. szalonképtelen kifejezéseket meg nem kell elkerülnöm, mert azt soha sem tettem magamévá!

Itt sajnos negativ fényben kell még a magyar szótárakat is megemlitenem, hogy egy szinte ártalmatlan idegen kifejezést olyan magyarra forditottak, hogy még drasztikusabbá tegye, holott még egy talán valamivel enyhébb kivejezést is lehetett volna rá használni! Ebben mutatkozik meg, hogy mi ezen a területen is túl akartunk tenni másokon!

Még egészen az elején mondták: "Ez a német még káromkodni sem tud!" Aztán jöttek a "dicsekvö magyarok", akik egymáson túltettek! De ez még nem volt elég, mert a román, mint rákövetkezö, büszkén állitotta, hogy ö még ezt is tudja fokozni! Egy furcsa verseny!

A példákat itt nem emlitem, mert akkor, most mindaz, amit irtam, vészbe kerülne!

Toeby

 
 gombos3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 22:46   
Hogy ne mondjam! Jól bekavartam a 7. pont alatti kijelentésemben: (Számos idegen szó tűnik fel beszédünkben.....). Bizonyítható, igazam:"lehetetlen védekezni ellene...), azért, mert a nyelvészek jól lemaradtak a megfelelő, (elfogadható, jóhangzású magyar szó helyettesítésével), nem mert lusták, hanem nem győzték a gyorsaságot, amire egy szót elfogadhattak volna, 10 jött a nyomába. Így értettem én is a védekezés lehetetlenségét. Tehát, jóhangzású, elfogadható kifejezést kell elfogattatni nyelvészi szempontból! Tessék ezt véghez vinni! Lehetetlen! Marad a fejlődés során, (nem csak a számítógép nyelvben) a további idegen szavak becsúszása magyar kifejezéseink helyett. Szaporodnak az idegen szavak és kifejezések szótárai.
Nem hiszem, hogy a magyar nyelvben, a többi nyelvhez viszonyítva nagyobb arányban volna jelen a jövevény szavak aránya, - azért vagyunk magyarok, hogy magyarúl beszéljünk.
Nem merültem bele azon szavak ismertetésébe, amelyekről gondolom "máshol" nem tudják mit jelent. Most mégis néhányat megemlítek:
makaszinka - könnyű gumiból készült lábbeli
szekántolódik - kötekedik
csutakomp - a kukorica földben maradt levágott gyökere
péntő - pendely
traplis - szeszélyes
Nem beszéltem még Gombos hiedelemvilágáról, Jung Károly: "Hiedelemmondák és hiedelmek" című könyvéről, mely 360 oldalon dolgozza fel a falú hiedelemvilágát, igazi "gombosi" nyelvi kifejezés módban.
egy mondat erejéig:
"Az én édesanyám meghat, apám felesége. Maratt egy pójábo, öt napos gyerekágyos vót, amikó meghat, körösztüléskó főket, kitakaritotta a szobát, főmázút, körösztülésre vissagyütt."
Mondtam, hogy Gombos aranybánya a nyelvészeknek, ( a ma élő 80-90 évesek ílymagyarúl beszélnek!)

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 22:37   
2004-03-29 22:33, rigojanos:

Kedves Rigojanos!

Bocs, eltévesztettem!
De ez talán azért van, mert kivételesen a zsargont használtam!
Megengedett!?

Üdv. Toeby

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 22:34   
Hat igen ez az a szo amit tan mindnyajan ismerunk
 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 22:33   
Kedves Toeby

A "kompjutert" pl. miert nem nevezed szamitogepnek?


 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 22:06   
2004-03-29 21:10, hunor:

Kedves Hunor!

Én itt különbséget tennék a kompjuter-szakemberek, programmozók, zsargon és hétköznapi nyelv között.

A hétköznapi nyelvben azt mondom: "Veszek egy új merevlemezt, mert a másik már ki van!"

A "csetelés" valóban találóbb, mert ott azonnal tudod, hogy hol történik.

A zsargonban mindent megengedek, az jön és múlik!

A programmozás persze angol nyelven történik, semmi kifogás ellene. Ha átvilágitod a programmokat, látod, mennyi megjegyzés van közben más nyelven is, pl. spanyol, német, magyar, stb.

Ha a gyártásnál a kompjuter egyes részeit angolul nevezik meg, megértem, de nem szükséges, mindenre van német, ill. magyar kifejezés is. Aki csak a billentyüket ütögeti, jobb is anyanyelven!

Különben ha minden folyamat a nyelvmegújúlásnál ilyen behatás alá esett volna, akkor kivétel nélkül mindarra, ami külföldröl jött be, felesleges lenne a magyar szó, s ezáltal valószinüleg anyanyelvünk is!

Ahogy mi "német-magyarok", vagy forditva, sokszor beszélünk, az egyenesen "ronda"!
Ez alatt értem azokat, akik a beszédbe kevert német szavakat magyarul ragozzák, aminek szinte millió változata van! Ugyanez az eset áll fenn az angol szavak esetén is!

Hogy egy "amerikai" jobban kitart az elameriaskodás szemlélete mellett, az egy kicsit érthetö, de ha nem ott élne, talán ö is más véleményen lenne!

A különbözö nyelveken történö közös megértés a hétköznapi nyelvben nincs meg. Tehát mondhatnánk, hogy a kompjuterben sem szükséges, hogy a svéd, finn, német és magyar egy angol szóval értesse meg magát, mert mi magyarul beszélünk, tehát a "merev lemezt" is megérti mindenki. Ha viszont ez egy új eszperantó nyelv kezdete lenne, csak üdvözölni tudnám, de az sajnos eddig még megbukott!

Üdv. Toeby

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 21:10   
2004-03-29 20:49, Fredi:
-
Kedves Fredi!

Ne add, mert pl. en meg szivesen beszelgetek errol. Es kulonben is - annyira nem eltero a helyzet, reszemrol nem az akceptalason volt a lenyeg, hanem a helyzet okainak altalam torteno megertesen, illetve par dologban elteroen latom a helyzetet, de ez csupan sajat szemlelet. Viszont amiben elter - az angol nyelv befolyasa miatt nem oket, hanem magunkat kell hibaztatni - de ezt is a jelenseg karos, vagy nem karos okainak felterkepezese utan.

Udv,

Hunor

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 20:49   
OK, a többségé a victory ! Megadom magam, anélkül, hogy egyetértenék. Nem mindig feltétlen az a legjobb, amit a majoroty akceptál.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején nyelvünkbe került szavakra utaló párhuzam csak részben találó, ugyanis azon szavak erősen magyarítva és fonetikusan írással kerültek a magyar nyelvbe míg az angoljövevényszavaknál erre még kisérlet sem történt.
Vitánk leszűkült a számítógéppel kapcsolatos kifejezésekre, pedig az angol-amerikai nyelvi egyeduralomra (és sajnos nem csak arra) való törekvés ma már jól érezhető a gazdaságban, sportban, művészetben és így tovább.
Na de nem nyugtalanít a dolog különösen, hiszen csak átmeneti jelenségről van szó. 2-3 generáció múlva a majdani High-techet már úgyis enyhén palocos, szögedi, vagy bihari akcentussal, de kinaiul fogják kivülről fújni a pszeudomagyar fiatalok.



 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 20:31   
Egyebkent erdekes lenne azt megnezni, hogy egyes nyelveken belul mennyi az angol jovevenyszavak aranya (most szamitogepes teruleten maradva), es ennek okat (ha van kulon magyarazat erre) tanulmanyozni.

Talan reszben az is lehet, hogy ki milyen nyelvu programokat hasznal, en pl. a Windowst magyarul, nemetul, angolul is ismerem, es ez igaz a tobbi altalam hasznalt programokra is nagyjabol. Viszont erdekesseg - Romaniaban egyszer nem lattam roman nyelvu Windowst (csak kell letezzen pedig), csak az angolt hasznaljak, fuggetlen, hogy milyen varosban, internet caffeban, irodakban, stb., talan ez lehet az oka, hogy abban a romaniai szamitogepes nyelv csak az angol kifejezeseket hasznalja? Ezzel ellentetben az altalam ismert nyelveken eleg jo az arany.

Udv,

Hunor

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 19:48   
Etelka a finn meg szebben hangzik.
 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 19:40   
"hårddisk ezt vajon ki erti? "
Böbe én is értem! És finnül = kovalevy = keménylemez= merev lemez magyarul.........
Ui: Kiejtési útmutató y = finn ü
Etelka

_________________

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 19:13   
A lustasag meg az Amerikahoz valo huzas, meg Bill Gates-nek valo imponalni akaras szerintem nem relevansak ebben a kerdesben.

Egyetertek Hunorral abban, hogy inkabb a szamitogepes technologia fejlodesenek gyorsasagaban van a kutya elesve. Es mivel angol nyelvteruleten vert gyokeret a technologia, igy egyertelmu, hogy a nyelvezet is onnan ered. Masreszt marketing szempontbol is sokkal egyszerubb egy nyelvhez ragaszkodni, es a technologia terjesztese nem hiszem hogy akadalyba utkozne az egynyelvuseg miatt, hiszen a szamitogephez ertok es a mezei felhasznalok is gond nelkul tudjak alkalmazni, amire szukseguk van, angolul.

Azt megertem, hogy szentimentalis okokbol ragaszkodunk az anyanyelvunkhoz, de en azt hiszem, hogy ebben a tekintetben szelmalomharc az elegedetlenseg.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 18:48   
2004-03-29 18:04, bobe:
-
hårddisk ezt vajon ki erti?

-

En megertettem, merevlemez.

Kedves Fredi,

en sem allom meg, hogy ne szoljak hozza, megpedig:

Eloszor is a magyar szamitogepes szakemberek nyelvujitasa - szerintem nem rajuk varna barmilyen magyar szakszo megalkotasa, legalabbis elnezve barmilyen nemzetisegu informatikus ismeroseimet, egyik sem nyelveszkedik kulonosebben. Talan ez a "hivatasos" nyelveszek feladata lenne, egyetertesben a szakemberekkel. Egyebkent van egy ilyen magyaritott szakszotar, a hollandiai Uj Evezred (internetes?) kiadvany szerkesztoje, Nickl Karoly keszitette.
Az Uj Evezred honlapja: http://home.iae.nl/users/nickl/index.html
Es ama bizonyos rovat linkje: http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html#A

Hm, en beleneztem, nehany dolog jonak tunt, de par fogalomtol egnek allt a hajam, kizart dolog, hogy valamit negy hosszu szoban fejezzek ki, amikor egy rovid szoval kimondhatom, amit meg is ert mindenki, megha angol jovevenyszo is.

Egyebkent nem vagyok nyelvesz, nem tudok szakszeru magyarazatot adni, hogy miert kerultek be angol neven a szamitogepes szakszavak a kulonbozo nyelvekbe - de nem az a magyarazat, hogy olyan gyorsan fejlodott a szamitogepes ipar, olyan gyorsan kellett pl. a magyarorszagiaknak felzarkoznia, hogy a nyelveszek egyszeruen lekestek a vonatot, vagyis nem tudtak idoben lepni, idoben meghonositani az uj kifejezeseket, stb.??? Ha ez igy van, akkor ebben az esetben ertheto a dolog, innen a nyelveszek dolga... De kerdes, ha ennyit keslekedtek, akkor utolag ki tanulna meg annyi uj kifejezest, foleg ha annyival bonyolultabb lesz????

Az angol nyelv es kultura kapcsan csak annyit tennek hozza, hogy nem mennek bele olyan vitaba, mely egyik kultura gazdagsagat taglalnam a masikhoz viszonyitva, de azt azonban hozzateszem - az angol nyelvu kultura nem csak az amerikai, hanem az egesz angolszasz kultura, igy pl. Hamlet is.

Egyebkent kar lenne Microsoftra, Bill Gatesra, USAra, barki masra fogni, hogy miert hasznalunk annyi angol szot a hetkoznapi nyelvben, ez egyedul tolunk, sajat szemleletunktol, illetve a mi nyelveszeinktol fugg, akik nyujtanak, vagy nem alternativat ezekre a szavakra.

Es amire en kivancsi lennek meg - mit ertunk egy nyelv fejlodesen? Az angol jovevenyszavakat tekinthetjuk-e a nyelv kulso hatasara torteno, am termeszetes fejlodesenek, vagy nem? Szerintetek? Hiszen az Osztrak-Magyar Monarchia idejen is ugyanugy toltodott a nyelv, igaz nem angol, hanem osztrak hatasra.


"Miért ne lehetne a chatot csevegésnek, a downloadot letöltésnek, az emailt e-levélnek és így tovébb nevezni ?"

Erre valaszolok en:

1. en peldaul van, hogy valakivel talalkozom a chaten, a forumban is, es beszelek telefonon is. Ha azt mondom, gyere chatelni, egyertelmu. Ha azt mondom csevegni, akkor kerdeses, mire ertem? Forum, messenger, chat, telefon? Mert barmire vonatkozhat, mig az elozo egyertelmubb.

2. a downloadot Magyarorszagon csak letoltesnek hallottam.

3. email - el-level, hm, ez tenyleg ugyanolyan hosszu, minden, stb., bar megszokasbol nehez lenne valtanom.


"korszakban kapták Erdélyben a magyar gyerekek a legtisztább magyar neveket, mint Attila, Botond, Zoltán, stb"

....Hunor, stb.


Egyebkent egy csunya pelda Erdelybol: megfigyeltetek, hogy ott, akar Szekelyfoldon a munkanelkuli tamogatast pl. somerpenznek mondjak, vagy a szemelyi igazolvanyt buletinnek? En ezt ket okkal magyaraztam, rovidebb szo, masreszt regebben a hivatalos ugyintezes romanul zajlott csak, ezert igy szoktak meg, nem ismerik a magyar megfeleloket.


Udv,

Hunor

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 18:38   
En azt hiszem, hogy barmilyen szep is lenne, ha a sajat anyanyelvunkon lenne szavunk mindenre, amit hasznalunk, de a szamitogeppel kapcsolatban nem realisztikus kivansag. Es nem is lenne sok ertelme.

Annyira nemzetkozi a szamitogepnek minden aspektusa, hogy mindossze megnehezitene azt, ami most az angol nyelvu megnevezesektol univerzalis es egyszeruen hasznalhato. Az Internet miatt meg abszolut a jozan esszel ellenkezo lenne, ha minden nyelven maskepp hivnak a mindenki altal hasznalt funkciokat, stb.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 18:04   
Szoval ti ferfiak igazatok van mert ti mindketten Nemetorszagban eltek nagyon jol ertitek egymast most ha ebbe en is beleszolok es felsorolom nektek svedul mindazokat a svedre forditott muszavakat akkor aztan mar teljesen idegen nyelven beszelunk epp ezert jo az angol a szamitogepnyelvben mert könnyebben tudjuk egymast segiteni
amit ti itt wincseszterkent emlegettek az nalunk hårddisk ezt vajon ki erti?
Hol van nekem arra lehetösegem hogy magyarul tanuljam meg a "data" nyelvet vagyis IT-nyelvet?

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 16:43   
Kedves Fredi!

A 7. pontoddal tökéletesen egyetértek. A magyarban is legalább annyira léteznek ezekre megfelelö kifejezések, de ha nem is lennének, elég, ha leforditjuk a németböl!

Pl. Festplatte = merev lemez (itt ráadásul még egy cégnevet használnak "Winchester, teljesen félresikerült!); Datei = irattár, stb.

Igazad van, valóban lusták, de ezzel a szabadságunkat is kifejezzük, azaz a nyugathoz való, s itt speciálisan az Amerikához való tartozást!

Nem hiszem, hogy 1989 elött, ha ezek a találmányok "az akkori testvéreinktöl" jöttek volna, ugyanilyen szivesen használnánk az orosz kifejezéseket!

Ez viszont most Toeby volt felismerhetetlenül!

Üdv. a felülirott!


Kedves Toeby,

látod, pont ez amit nem értek. Egyrészt zseniális emberek ezek a számitógép szekértök, másrészt naiv szamarak. Ez az Amerika felé nyalizás teljesen visszataszító. Szerintem itt szkizofréniáról van szó. Egyrészt házasságra lépnek Európával, de még a mennyegzö elött nyilvánosan ès naponta megcsalják a menyasszonyt egy idegen örömlánnyal, de ezt teszik sajnos nem csak ök, hanem náluk jóval magasabb társadalmi poziciót betöltök is ès nem csak Magyarországon hanem, hogy csak egy példát említsek Lengyelországban is.
Mivel kötelezö volt, egyikünk sem tanulta annakidején rendesen az oroszt. Ma sokkal rafináltabb a helyzet, mivel ma az angolt nem állami , hanem “csak “ gazdasági kényszer miatt kell, vagy kéne tudni. Akkor már inkább oroszul fogok megtanulni, nem kényszerböl, csak úgy kulturális igényböl, hogy például a Csendes Dont eredetiben olvashassam, végtére is, az orosz kultura összehasonlithatalanul gazdagabb, mint az amerikai.




 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 15:39   
2004-03-29 13:36, Fredi:

Kedves Fredi!

A 7. pontoddal tökéletesen egyetértek. A magyarban is legalább annyira léteznek ezekre megfelelö kifejezések, de ha nem is lennének, elég, ha leforditjuk a németböl!

Pl. Festplatte = merev lemez (itt ráadásul még egy cégnevet használnak "Winchester, teljesen félresikerült!); Datei = irattár, stb.

Igazad van, valóban lusták, de ezzel a szabadságunkat is kifejezzük, azaz a nyugathoz való, s itt speciálisan az Amerikához való tartozást!

Nem hiszem, hogy 1989 elött, ha ezek a találmányok "az akkori testvéreinktöl" jöttek volna, ugyanilyen szivesen használnánk az orosz kifejezéseket!

Ez viszont most Toeby volt felismerhetetlenül!

Üdv. a felülirott!

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 15:07   
2004-03-29 15:02, bobe:
-

Áfonya.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 15:02   
fuszujka =bab
vagy paszuly = bab es meg rengeteg van peldaul :kokojza lassuk ki tudja mi az . Nagyon fincsi

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-29 13:36   
Kedves Gombos3,

elvben egyetértek az általad 9 pontban foglaltakkal, de azért van ezekkel kapcsolatban egy-két ellenvetésem is.
3. pont Az igaz, hogy nem lehet több magyar nyelvről beszélni, de az már nem, hogy minden esetben csak ugyanazon szavak másképpen ejtéséről van szó. Néhány székely szó erre elég bizonyíték:

gajd = göröngy

kecskebuka = bukfenc

murok = répa

pánko = fánk

üzül = szagol

stb. , vagy a kifejezések közül:

legyek őszinte ? = mondjak egy őszinteséget ?

7. pont Szilárd meggyőződésem, hogy igenis lehetne az anglicizmusok ellen védekezni, csak elegen és elég határozottan kéne ezt akarjuk. Szerintem a számitógépes angolból is rengeteg kifejezés, talán minden helyettesíthető, de ehhez úgy tűnik a magyar szakemberek vagy túl lusták, vagy túl sznobok, szégyellik magyar kifejezések használatát és alkotását. Miért ne lehetne a chatot csevegésnek, a downloadot letöltésnek, az emailt e-levélnek és így tovébb nevezni ? Miért kell a Microsoftot és Bill Gatest istennek tekinteni, amikor csak egy nagyon is gyarló cégről, illetve emberről van szó ?

8. pont Ezzel kapcsolatban nincs kifogásom, sőt örvendek a jó hírnek miszerint a gyermekek megint magyar neveket kapnak. Itt még keserű mosollyal jut eszembe, hogy a legsötétebb Ceauşescu korszakban kapták Erdélyben a magyar gyerekek a legtisztább magyar neveket, mint Attila, Botond, Zoltán, stb. tudniillik ezeket nem lehetett románra fordítani és így, magyarul lettek anyakönyvezve.





 
 gombos3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-28 21:01   
Elnézést kérek!:-)A topik kedves látogatóitól.
Tévedésből léptem ide, de most nem bánom!:-)
A kis falum történelmével foglalkozva, (más helyen) néhány kérdésre válaszolva,pengettem meg falum tájnyelvi érdekességeit. Aki hasonló kérdésben jártas, természetesen más szemszögből közelíti meg a témát. Nekem közöm se nincs a nyelvészethez, mint mondtam ide tévedtem, de most örülök, hogy kis betekintővel szolgáltam Gombos nyelvi történelmébe. A kis falu aranybánya még ma is a nyelvkutatók és a népművészettel foglalkozók részére.
Tisztelettel: S Feri Gombosról.

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-27 19:36   
gombos3 uzenete:



Csak néhány gondolatban Gombosról (Délvidék)
1."Anyanyelvem magyar!” Nekem ez a mondat annyit jelent, hogy magyar vagyok, bárhol élek a világon a tizenötmillió egyike vagyok.
2. Természetes hogy a környezetnyelv használata nagy kihatással van beszédünkre. Attól függetlenül hol élünk "magyar nyelven gondolkodunk, tehát magyarok vagyunk".
3. Ha azt elemeznénk, ki milyen magyar nyelvet beszél, akkor sem tudnánk több magyar nyelvről beszélni. A tájnyelv, ami különbözik helységről helységre, mint Gombos, Doroszló, Szilágyi és Kupuszina "falusi" nyelve, jellegzetes, használatban lévő ugyanazon szavak másként ejtése: lőt=lűt, lütt, lőtt, lít, mekkora külömbség? De magyar!
4. Jugó magyar nyelv is annyira magyar, mint a romániai, szlovákiai, vagy a világ bármelyik sarkában élő, magyar anyanyelvű ember beszéde.
5. Gomboson a jellegzetes nyelv kialakulását visszavezethetjük a 150 éves török uralom utáni telepesek érkezése, és az elmenekültek utódainak visszatelepedése nyelvi keveredésének idejére, mely hangzás a mai napig is felismerhető. A visszatelepedők, az új telepesek magukkal hozták tájnyelvi sajátosságaikat a Dél-Dunántúlról, Veszprém, Nógrád megyékből, Székesfehérvár környékéről.
A kutatások szerint Gombos nyelvében meglevő egyes tulajdonságok 300-400 év emlékeit őrzik még ma is. A gombosiak a hosszú magánhangzókat röviddel helyettesítik:
búza-buza
húz-huz
befűzi-befüzi
tűz-tüz
víz-viz
bűn-bün,
a szavakban jelentkező hosszú magánhangzók használata pedig egyes mássalhangzók kizárását idézték elő:
bölcső-bőcső
kolbász-kóbász
dolgos-dógos
iszol-iszó
szalma-szóma
alma-óma
szilva-sziva,
más nyelvi élváltoltozások is a mai napig használatban vannak az idősebbek nyelvében, amikor a magánhangzók más magánhangzókkal cserélődnek fel a szavakban és a mássalhangzók is:
ing-üng
fürödni-förönnyi
kőműves-küméves
főkötő-féketö
jöttél-gyütté.
6. Gombos mai fiataljai már nem beszélik a nagyanyáik nyelvi alakját, de még felcsillan a társalgó gyerekek beszédében több alakja.
Az iskolai anyanyelvi tanítás által, majd a középiskolások már közelítettek a szótári nyelv használatához.
Felzárkózással a magyarországi magyar nyelvhasználathoz veszíti értékét Gombos őseinek hagyományos nyelve.
7. Számos idegen szó használata tűnik fel beszédünkben, főleg a számítógépek használóinak körében, ami ellen lehetetlen védekezni, hogy magyar nyelvünk tisztaságát megőrizhessük.
8. Agyermekek utóneveit Gomboson is a nemzetközi választékból keresték, de az utóbbi időben érezhető az egyértelműen magyar nevek választása.
9. "Nyelvében él a nemzet" mondat értelmének megbecsülése Gomboson, különösen fontos, amikor a magyar többség 94%-6% arány átalakult 85%-15% arányra.
Közel hét évtized múltán, a napokban felkerült a helységnévtáblára a latin és a cirill Bogojevo alá GOMBOS történelmi név is.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-18 10:00   
2004-03-18 00:43, Szőnyi Bartalos Mária:
-
Engedelmeddel kiegészítem:

Spachtli --> spachteln = elsimítani, rést betömni, egyenes felületet képezni. Spachtli az ehhez hsználatos nyeles (tortalapát szerű) szerszám
Speisekammer --> spájz, éléskamra szószerint
Sparherd --> sparhert, helyenként spór = energiatakarékos tűzhely. Eredeti formájában oldalt melegentartásra alkalmas része van, amely a "fáradt energiát" hasznosítja.
Weidling --> vájdling = mosogató edény.
Leibchen --> lájbi = mellény, illetve újjatlan kabátka. Lélekmelegítő (Leib = törzs)
Hosenträger --> Hozentroger~húzentóger~húzentrógli = nadrágtartó.
Fuss = láb Fuszekli= hosszú zokni,
Vorhang--> firhang = függöny
Hab Acht! --> Hapták = vigyázállás. Eredetikleg a Vigyázz! jelszó
Zollstock --> Colstok összehajtogatható mérőrúd. Zoll = hüvelyk mint hosszmérték
Schublehre --> Subler = tolómérő. Hivatalosan Messschieber, de ezt nem használják.

 
 Szőnyi Bartalos Mária  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-18 00:43   
Igen, a "spakli"- a kőművesek is használják. Így már értelmet nyert a szó.
Dunsztolás = tartósítás, eszcájg = evőeszköz, komód = sublót, illetve fiókos szekrény, sámli = kicsi szék, aminek nincs támlája.
A spájzot "spejz"-nek mondták szüleim = éléskamra.
Sparhed~sparhelyt~sperhert~sparhelt kifejezések a szén, fa vagy más tüzelésű kályhák jelentését hordozzák.
A vájdling szót vajling-nak ismertem, ami mosogató edény. Kisebb-nagyobb fajtáját ismerem. Kislány koromban nem csak edényeket, de konyhakerti növényeket is szoktunk letisztítani, mosni, mosogatni benne.
A lájbi = mellény, illetve újjatlan kabátka.
Hozentroger~húzentóger~húzentrógli = nadrágtartó.
Fuszekli= hosszú zokni, de puszekli-nak hallottam többnyire.
A firhang = függöny
Hapták = vigyázállás
Colstok pedig mérőszalag.
Subler = tolómérőre mondták szüleim.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-17 17:33   
Nos Máriának válaszoltam már privátlevélben.
A Spatelnek két értelme van: Németországban kizárolag a fa- illetve müanyaglapocska értendö alatta, amit az egészségügy használ kenöcsök felvitelére, váladékvevésre, stb.
A másik értelme, Ausztriában az, amit Németországban Spachtelnek nevezünk és gipszelésre, gitt elkenésére, stb. használunk és magyarul is azt hiszem spaklinak mondanak.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-17 17:04   
Szőnyi Bartalos Mária email üzenet | 2004-03-17 10:44

... az általatok írt szavakat szüleim és én, de a szlovákiai magyarok közép-és időskorú generációjának többsége szintén alkalmazza a köznyelvben. A spátli jelentését nem ismerem.

Nem az ásóról van szó? Spaten németül.



 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó