2021. április 11. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Nyelvészet - mindenféle nyelvekről
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap )
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 19:18   
2004-09-19 18:35, bobe:
-
Nem nevetünk Böbe. Dehogy nevetünk! ( )
De jó, hogy itt vagy megint!

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 19:04   
A holland nyelvben szinte mindent kicsinyítenek -lásd az én nicknevem: poes=cica, poesje=cicácska - ám ennek van egy logikus magyarázata. A hím- és nönevü fönevek ragozása élettelen tárgyak esetében nemcsak nekünk magyaroknak nehéz, hiszen a mi nyelvünk nem ismeri ezt, hanem a képzetlenebb hollandoknak is. Ök úgy segítenek magukon, hogy a kicsinyítö képzös fönevek mind semleges nemüek, névelöjük tehát het, nincs mit gondolkozni rajta. Így terjedt el széles körben a kicsinyítés, ami nem azonos a szavak elferdítésével, vagy megcsonkításával.
Én óvónöként dolgoztam sokáig, de tapasztalatom szerint a gyerekek is jobban szeretik, ha a felnöttek mindennek a valóságos nevét mondják. Ha becézik, szegény gyereknek két szót kell megtanulnia ugyanarra a tárgyra, fogalomra.
_________________
poe

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:42   
Ami ma a kicsinyitő képzőkkel való visszaélést illeti, illetve a szükségtelen rövöditéseket, azokat én is visszataszítónak tartom, habár meg kell jegyeznem ez sem magyar találmány, a svájciak e nélkül már nem is értenék meg egymást.
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:39   
2004-09-19 18:35, bobe:

-

Haaaaat, ezt kellett volna tennie egyik sportolonknak az atheni olimpian, legalabbis nagyobb mennyisegben.

Hunor

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:35   
Most tertem vissza Egerböl ott meg nem igazan divat ez a "rövidites" szerencsere . Ott mindent a neven mondanak .Egy szo volt amit nem ertettem meg azt is egy folyoiratban olvastam, segitseget kerek. A szo : brunyalni . Ne nevessetek rajtam en ezt a tenyleg nem hallottam mostanaig pedig mar 87 vagyok. Azt sem tudom szalonképes-e vagy sem, ha nem szalonképes kerlek magánüzenetben forditsátok le nekem . Elöre is köszönöm a 87 eves K.B.
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:19   
bocsánat az elsö idézöjel lemaradt, most pótolom: "
_________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:18   
Elnézést, új vagyok itt, nem tudtam, hogy darázsfészekbe nyúlok. Nekem a gügyögö szavak hallatán mindig Fekete István Tüskevár címü könyvének néhány sora jut eszembe, ha szabad idézni: Itt mindennek, minden valóságnak neve van, értelme, jelentösége és ideje; itt nem becéznek és nem rövidítenek le semmit, és ha valaki a szilfából szilcsit, a szárcsából szárcsikát és a kunyhóból kuncsit csinálna, ,Matula jól megnézné és sajnálná.
-Szëgény, hogyan beszél...
És Tutajos ki nem mondott tétova gondolatainak legmélyén megérezte, hogy ha egy reggel Matula azzal keltené, hogy:
-Gyuszkó, ébredjen, mert felkelt a napcsi...-hát ijedten nézne rá, hogy megbolondult-e, s közben kicsit utálkozna is. De nem, ez nem is lehetséges!"

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 18:01   
TOEBY UZENETE:


2004-09-19 09:24, poesje:

Halló!

Eddig nem mertem erröl a témáról irni, nehogy veszekedés legyen belöle. De látom Nektek volt bátorságotok.

Én, ha egy kicsit sértöen is, de úgy fogalmaztam ezt, mint berekszászi magyar tanárom is mindig mondta (ha emlékeztek, a puskacsö és a gorilla), akitöl annak idején a szép, s csak magyar nyelvet tanultuk: "Fiam, nem vagyunk a dedóban!"

A "csak magyar nyelv" alatt értem a magyar beszédben német vagy más nyelvböl eredö nyelvtani formák használatát.

Toeby

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 17:57   
ETELKA UZENETE:


És ez lett a magyar nyelvböl?

_________________

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 17:56   
FELLEGVAR UZENETE:


2004-09-19 09:24, poesje:

- Vettem a piacon ubit meg parit, csináltam egy salit, majd telcsin megbeszéltem a tesómmal egy talit, és küldtem a pasimnak egy üzit, hogy szabin vagyok. Köszike, szióka, pusszancs.
-
REMES !!!

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 16:01   
2004-08-17 17:01, kaytee:
-
Szeretnék megosztani valamit, ami a magyar helyesirás rovatba illett volna, ha azt nem kellett volna Hunornak lezárnia.
Kisiskolás koromban volt egy fantasztikus tanitónénim. Akkor nem értékeltük annyira, hogy bemagoltatott bizonyos dolgokat, de ma hálás vagyok érte.
Tehát: az igekötők, amik a következők:
fel, le, be, ki, át, meg, el, össze, vissza, szét, túl, rá, végig, keresztül, haza
ha közvetlenül az ige előtt vannak, mindig egybe irjuk vele, ha utána, akkor nem.
Pl. feljött, összekapcsol... stb, de: fel nem jött, össze se kapcsolt, kapcsold össze, jöjj fel.
Remélem, nem hagytam ki egy igekötőt se, mert csak a fentiekre emlékszem.

-
Kaytee Kedves, nekem borzalmas memóriám van, ennek ellenére a nem tudom hanyadik osztályos nyelvtankönyv egy bekeretezett igekötőgyűjteménye, amit fejből meg kellett tanulnunk, valahogy nem felejtődött. Ez a következő:
be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza.

Arra is emlékszem, hogy hangsúlyozva volt, ezek csak a legfontosabbak, ettől sokkal több van.
Ezen nem csodálkozom.
Azon igen, hogy erre emlékszem.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 15:27   
Teljesen békés eszközökkel. Elöször is igyekszem mindig jó példával elöljárni, vagyis SOSEM használom ezeket és az ehhez hasonló szavakat, kivéve, szemléltetésre, mint kerülendö kifejezések. Másodsorban úgy teszek, mintha nem tudnám, mi az, ezzel ráveszem beszélgetötársamat, hogy kimondja a szót helyesen. És persze a humor sem megvetendö fegyver.
_________________
poe

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 15:20   
Poesje uzenete (nem uzije ) innen:

http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1320&forum=60&20

Engem egészen más idegesít, a spórolás a beszédben, illetve a gügyögés. Egy mondatba megpróbálom belesüríteni, mire gondolok: Vettem a piacon ubit meg parit, csináltam egy salit, majd telcsin megbeszéltem a tesómmal egy talit, és küldtem a pasimnak egy üzit, hogy szabin vagyok. Köszike, szióka, pusszancs.
Nekm nagyon bántja a fülemet, ismeröseim körében régóta harcolok ellene. Nektek mi a véleményetek?
_________________
poesje



Es te hogyan harcolsz ezek ellen? Marmint amellett, hogy nem igy hasznalod ezeket a szavakat?

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-08-18 14:41   
Iras helyett inkabb berakom ezt a cikket, mint erdekesseget Szathmary Lajos eleterol:

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9935/latogato/relikvik.htm


 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-08-18 14:09   
Talaltam egy erdekes cikket, es nem allom meg, hogy ne tegyem be, noha nem sajat iras. Barmilyen parhuzam a veletlen muve, hiszen a cikk mar bo hat eves. Es nem is vita/ vitainditokent teszem fel, hanem csak azert mert tenyleg erdekesnek talaltam elolvasni. A szerzo egyebkent meglehetosen ismert amerikai magyar volt, Szathmary Lajos, valamelyik egyetem t.b. doktora, akirol talan bovebben Valeria fog irni kesobb.

Udv,

Hunor



Tudnak-e a chicagói magyarok magyarul?

Szathmáry Lajos emlékére

...

* * *

Akár bevallja egy chicagói magyar saját magának, akár nem, föl szokta tenni azt a kérdést, hogy tudnak-e a chicagói magyarok magyarul? Ez a kérdés aztán könnyen kapcsolódik egy másikhoz: ki tud jól magyarul? Persze nem csak felteszik, feltesszük a kérdést, hanem meg is válaszoljuk. És nem csupán a chicagóiakról van véleményünk, hanem arról is, hogy tudnak-e magyarul az erdélyi magyarok, a szögediek, vagy a pestiek. Ilyen kérdésekkel állandóan körül vagyunk véve. Nem csak mi, földi halandók, de időnként szépírók is egymásnak esnek a szépnek vagy jónak hitt magyarul tudás birtokháborítási pereiben.

Az az érdekes ebben a kérdésben, hogy van egy rejtett tartalma. Ha valaki ???nem tud jól magyarul”, arról gyakran kimondatlanul azt is állítjuk, hogy ???nem jó magyar ember.” Ha valakiről ki akarjuk állítani a ???nem jó magyar ember” bizonyítványt, elég, ha epés megjegyzést teszünk akcentusára, beszédére, esetleg írásának valamely kifogásolható vagy annak vélt vonására. Ebben a vonatkozásban nagy a demokrácia ­ a társadalmi ranglétra bármely fokán közel azonos tévhitek, babonák és sztereotípiák élnek és a megbélyegzés módjai is azonosak, vagy legalábbis nagyon hasonlóak.

Sok nyelvi mítoszunk van. Az egyik szerint az igazi, szép, romlatlan, ősi és tiszta magyar nyelvet Erdélyben beszélik. De amikor 1987­88 táján tízezrével menekültek erdélyi magyarok Magyarországra, szinte kivétel nélkül mindegyikükről kiderült, hogy nem tudnak elég jól magyarul. Olyan szavakat, kifejezéseket is használtak, amelyeket a magyarországi emberek nem értettek, vagy félreértettek, esetenként elavultnak tartottak. A ???legtisztább, romlatlan magyart” beszélők rosszul beszéltek magyarul. Az ő gyerekeik alacsony jegyeket kaptak az iskolában, a magyarországiak azonban rossz jegyekkel mentek haza. Ők egy kazetofónt használtak akkor, amikor a magyarországiak magnetofont. A boltba küldött gyerek dolgavégezetlen tért haza, mert nem kapott laskát, mivel nem tésztát kért, ami érthető, hisz ki szokott süteményt tenni a levesbe?!

Előfordul, hogy valaki embertársa nyelvhasználatát olyan rossznak ítéli, hogy az illetőtől legszívesebben a megszólalás jogát is megvonná.

A ???Hungarian Lobby” nevű amerikai magyar számítógépes vitafórumnak 1996. márciusa táján volt talán fél tucat magyarországi résztvevője is. Egyikük egy amerikai magyar résztvevőtől a megszólalás jogát is elvitatta, mondván, hogy ???aki ilyen rosszul tud magyarul, jobb, ha csöndben marad.” Ez a kijelentés nagy felháborodást keltett. Az amerikaiak elmagyarázták a magyarországi mindentudónak, de nem, mint szülő a hülye gyerekének (bár magam azon sem csodálkoztam volna, ha így tesznek), hogy nem egészen biztos, hogy a magyar nyelvtudás foka és például egy emberi jogi állásfoglalás között van bármilyen összefüggés. A dolog jól végződött: a magyarországi mindentudó nyilvánosan bocsánatot kért otromba kijelentése miatt.

Az ???aki rosszul beszél magyarul, rossz magyar ember” sztereotip ítélet különösen érinti a Magyarországon kívül élő magyarokat, köztük is leginkább az óhazától legtávolabb élő amerikai magyarokat. ...

...Az érintettek nyelvi bizonytalansága nagy, a rájuk vonatkozó előítéletek számosak, s miként az előítéletek szoktak, téveszméken alapulnak. Igazolásul néhány példát mutatok be a Kecegárdából, az amerikai magyar nyelvi lexikonból.

A szalon szócikkében ilyen beszélt nyelvi példákat olvasunk: Meghallotta, hogy a szalón előtt rézbanda játszik; A nagybácsimnak üzletje volt, szalónüzletje, vagyis mostan tavern; Máma már van elég szalún, mégis csinálnak muncsájnt. Magyarországi magyaroknak a szalon valami igen elegáns helyiséget jelent, ahová csak a társadalmi ranglétra felső részén levők jutnak el, s ahol finom dolgok történnek. A példákban levő szalon azonban melósok kocsmáját jelenti, ami se nem elegáns helyiség, se nem a társadalom előkelő rétegeitől látogatott hely. Úgy látszik, valaki nagyon helytelenül használja ezt a szót: vagy a magyarországi, vagy az amerikai magyarok!

Nincs semmi baj, mindkét csoport jól beszél magyarul, csak ­ másképpen. Hazai szemszögből azt mondhatjuk, hogy a szalon szó az amerikai magyarban egy új jelentést kölcsönzött (???melósok kocsmája”). Azt is mondhatnánk, hogy az angol saloon szót jelentésével együtt átvették az amerikai magyarok, de az angolos ???szölún” kiejtés helyett a magyar(os) ???szalon” kiejtéssel. Ez a jelentéskölcsönzés a világ legtermészetesebb dolga, minden nyelvben előfordul ilyesmi. A nyelvészek tudják, hogy az amerikai magyarok ilyen jelentéskölcsönzései természetes, kétnyelvűségben elkerülhetetlen jelenségek. A magyarországi nem-nyelvész magyarok ezt nem tudják. Nincs abban semmi csodálnivaló, hogy Magyarországon a kocsmát nem szalonnak hívják, de az indianai Garyben igen ­ Magyarországon azt sem tudják, hol van Gary...

Ennek a különbségnek azonban semmi köze ahhoz, hogy valaki jó magyar ember-e vagy sem. Ha találomra megkérdeznénk magyarokat akár Magyarországon, akár Chicagóban, hogy Illyés Gyula jó magyar ember volt-e, a válasz valószínűleg elsöprő ???igen” lenne. Illyés Gyula azonban a realizál igét olyan módon használta, ahogy a magyar nyelvművelők szerint nem szabad használni. Harminc évvel ezelőtt aki használta Magyarországon a realizál szót, ???megvalósít” értelemben használta, pl. A Vörös Csillag traktorgyár realizálta ötéves tervét. Az 1970-es évek közepén azonban terjedni kezdett a magyarban is az igének egy új jelentése: ???tudatára ébred valaminek, rájön valamire”. Egy tévéinterjúban, ami a Tiszatáj 1976. februári számában olvasható, Illyés ezt mondta:

Van a franciáknak egy kifejezése, 'realizálni', náluk azt jelenti, amikor az agyba be tudja tenni az ember valóságként a fogalmat... Nem tudom realizálni, hogy Németh és Veres nincsenek. És se Lőrinc, se Áron... De a művük annyira maradandó, már nemcsak bennem, hanem szinte a levegőben, hogy élnek valóban tovább, és nincs is szándékomban realizálni az ő eltűnésüket.”

Illyés itt ugyanazt a fajta jelentéskölcsönzést hajtotta végre, amit a Gary környéki magyarok a szalon esetében. Aki szerint az ilyen szóhasználat magyartalan és az így beszélő ember nem jó magyar, Illyést rögtön kizárja a jó magyarok közül. Teheti, de nemigen lesz népszerű vele...

...

Hogyan tudnak a chicagói magyarok magyarul? Jól. A csíkszeredai magyarok is jól tudnak magyarul, a kassaiak is, a hajdúböszörményiek is és a pestiek is. Az, hogy nem egyformán beszélik a magyart, természetes. Aggodalomra semmi ok. De jó tudnunk, hogy egy XY nem tud (jól) magyarul kijelentés hordoz egy rejtett értékítéletet, ami logikailag teljesen hibás: XY nem tud (jól) magyarul, ergo nem jó magyar ember. Úgy tanultuk az iskolában, hogy Széchenyi István nem tudott kitűnően (hibátlanul) magyarul. Még azt is tanították nekünk, hogy Arany János kitűnően tudott magyarul, talán a legnagyobb magyar nyelvművész volt. Ha most megugorjuk a logikai bakugrást, azt az eredményt kapjuk, hogy Széchenyi István nem volt jó magyar ember, de Arany János kitűnő magyar volt. Az, aki a nem tud magyarul, ergo nem jó magyar ember sztereotípiát használja, Arany és Széchenyi magyarságát is méricskéli.

Jegyzet

1. Megjelent a Szivárvány XVIII. évf., 52. számában, 1997. októberében, a 113­116. lapokon.

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-08-17 17:01   
Szeretnék megosztani valamit, ami a magyar helyesirás rovatba illett volna, ha azt nem kellett volna Hunornak lezárnia.
Kisiskolás koromban volt egy fantasztikus tanitónénim. Akkor nem értékeltük annyira, hogy bemagoltatott bizonyos dolgokat, de ma hálás vagyok érte.
Tehát: az igekötők, amik a következők:
fel, le, be, ki, át, meg, el, össze, vissza, szét, túl, rá, végig, keresztül, haza
ha közvetlenül az ige előtt vannak, mindig egybe irjuk vele, ha utána, akkor nem.
Pl. feljött, összekapcsol... stb, de: fel nem jött, össze se kapcsolt, kapcsold össze, jöjj fel.
Remélem, nem hagytam ki egy igekötőt se, mert csak a fentiekre emlékszem.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-06 11:51   
Kösz szépen a tippet, Hunor. Már korábban olvastam ezeket az üzeneteket. Eredetileg úgy találtam rá a Fórumra, hogy "új módszerek" után kutattam (azaz hogyan lehet mérsékelten lelkesedő ifjakat magyartanulásra bírni).

Visszatérve a nyelvművelésre, valamelyik nap a Magyar Hirlap internetes honlapján láttam egy cikket, amelyiknek a cime ugy kezdődött "Strok ...". Az agyvérzésről szólt. Szerintem pontosan ezek azok a "nyelvújitások", amikre a magyar nyelvnek nincs szüksége. Nem hiszem ugyanis, hogy a "strok" mást fejezne ki, mint az "agyvérzés". Vagy csak le vagyok maradva valamiről?

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-06 08:49   
2004-06-04 21:49, Perec:
-
Lőrincze úgy volt nyelvőr, hogy elfogadott szinte mindent, hiszen ezek is színesítik nyelvünket...
-

Megrökönyödtem, amikor annak idején rendszeresen hallottam tőle: «Ez így is jó, meg úgy is jó...» , ahelyett, hogy nyíltan állást foglalt volna a negatív nyelvi jelenségekkel szemben. Ellenben ez utóbbi megtörtént az általam említett rádióműsorában («Édes anyanyelvünk»), s nekem adott igazat nyilvánosan az általam említett negatívumok jelzésével kapcsolatban: akkor nem mondta, hogy azok «így is jók, meg úgy is jók» … (A szolfézstanárnőm nagy lelkesedéssel gratulált nekem ezért, éppen hangsúlyozván, hogy Lőrincze Lajos ez egyszer határozott választ adott nekem, a kis csitri 19 éves főiskolásnak igazat adva - akkor magyar-ének szakos hallgató voltam még, nem sokkal a komoly hangszalagproblémáim kényszerű szakváltoztatási döntésem előtt -...)
Egyéni megjegyzésem még; az ilyen jellegű nyelvi «színesítésnek» egyáltalán nem vagyok (nem is voltam, s nem is leszek) híve...


_________________
Szeretettel: Melinda

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-06 07:53   
2004-06-05 01:20, Valeria:
-
2004-06-04 21:49, Perec:
-
A maroktelefont Magyarorszagon "bunkofon"nak is hivjak. Nem tudom melyik rondabb.
-
Szerintem pedig a "mobil"telefon egyrészt találó, másrészt meggyökeresedett a szó, nem hiszem, hogy harcolni kellene ellene. A maroktelefon is jó szó, de ez már nem fog teret nyerni.

A bunkófon abból az időből származik, amikor még uj volt a mobil és bunkóságnak számitott, ha valaki a buszon használta. Ez már kiveszett, hiszen teljesen természetes, hogy az emberek majdnem bárhol használják.
Egyébként is csak szleng (?) volt.

Bunkófon akkor jó szó, ha maga az ember is bunkó telefonhasználatával.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-06 00:25   
2004-06-04 21:49, Perec:
-
Sajnos mivel csak én vagyok itt beszélgetõtársnak, a fiamnak elég nehézkesen megy a magyartanulás. .... Természetesen nem adjuk föl a dolgot, de az elmúlt néhány év jó volt arra, hogy az anyanyelv-kérdést új szemszögbõl is megtapasztaljam.

------------------

Kedves Perec,

ehhez talalsz par erdekes topikot az alabbi temakorben:

http://www.magyaronline.net/forum/viewforum.php?forum=33&520

Es a beszelgeteshez - vajon honnan szarmazik a bunkofon elnevezese a mobiltelefonnak?

Udv,

Hunor

PS: forum hasznalata, tartalomjegyzek, stb.:
http://www.magyaronline.net/forum/viewforum.php?forum=62&8

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-05 22:14   
Ezek szerint, kedves Fredi, a "madzagos telefon" is nyilvan idejétmúlt õskövületnek számít.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, a "tap" szógyök kapcsán jutott eszembe, hogy valahol olvastam már hasonló elgondolásról, azaz olyan elméletrõl, amelyik az indo-európai és urali nyelveket (továbbá az altáji és még egyéb nyelvcsoportokat) egy közös proto-nyelvbõl vezeti le. Meg is kerestem a könyvet: Steven Pinker: The Language Instinct, 1994. Pinker különösen egy orosz nyelvészcsoportot említ az elmélet képviselõjeként. Viszont hozzáteszi, hogy a legtöbb nyelvész szerint tízezer év után egy nyelv már nem ismerhetõ fel a belõle leszármazó nyelvekben.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-05 15:57   
2004-06-05 09:25, Hunor/Melinda üzenete:
-

Hozzászólás:
Visszhang (Lásd a Web-lap vége felé...)
_________________
Szeretettel: Melinda

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-05 06:44   
Kedves Perec,

valahol a MON-ban már írtam, hogy én nagy hive vagyok a maroktelefon elnevezésnek azon egyszerű okból, mivel a mobiltelefon kifejezés ma már idejemúlt tekintettel arra, hogy a hálozatos telefon is mobil, illetve egy része mobil. A maroktelefon nevét szerintem nem az összeszoritott marokból, tehát ökökből kapta, hanem utalás arra, hogy egy marokban is elfér.

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-05 01:20   
2004-06-04 21:49, Perec:
-
A maroktelefont Magyarorszagon "bunkofon"nak is hivjak. Nem tudom melyik rondabb.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-04 21:49   
----------------
Lőrincze úgy volt nyelvőr, hogy elfogadott szinte mindent, hiszen ezek is színesítik nyelvünket. Mert, ugye, milyen kifejező az orkánkabátra azt mondani, hogy suhogó. És - ez azért furcsa volt: - milyen kifejező a katonai bakancsra a "surranó" elnevezés.
Hát ezt nem illő minősítenem, de képzeljetek el egy pár több kilós bakancsot, amiben surranni lehet.

---------------

Lehetséges, hogy Lõrincze Lajos meglátta a "surranó" elenvezés humorát is (azon túl, hogy "szinte mindent elfogadott"). Mert surranót viselve ugyan sok mindent véghez lehet vinni, de "surranni" pont nem lehet.

Hasonlóképpen, olvasom, hogy vannak a fórum használói között, akik rondának tartják a "maroktelefon" kifejezést és idegenkednek a használatától. Persze, hogy ronda, de éppen azért kapott lábra. Arra utal, hogy a mobiltelefon tulajdonosok egy része igen vulgáris módon használta és használja a telefonját. Amennyire én tudom, senki nem javasolta, hogy ez legyen a mobiltelefon hivatalos elnevezése.

Sajnos mivel csak én vagyok itt beszélgetõtársnak, a fiamnak elég nehézkesen megy a magyartanulás. Én már azt sem bánnám, ha a mondatai tele lennének "surranókkal" és "maroktelefonokkal" tûzdelve, csak magyarul beszéljen. (Sõt, azt is megengedném neki, hogy motyogjon!)Természetesen nem adjuk föl a dolgot, de az elmúlt néhány év jó volt arra, hogy az anyanyelv-kérdést új szemszögbõl is megtapasztaljam.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-02 15:34   
Mesterházy Zsolt etruszkológus kutató ma délelõtt az alábbiakat írta nekem:

«...Amikor a szép magyar nyelvezetét méltatják a kollégák, kérem gondoljon arra, miből is lett a nyelv. Megkíséreltem valamiféle hátteret rajzolni nyelvünk születéséhez 40000 év mélyébe nyúlva. Azoké a dicsőség, akik részesei voltak a Kárpát-medencei etnogenezisnek. Mellékelem a cikket. Kézcsókkal...»

Itt van magyarul és angolul az érdekelt írás, érdemes elolvasni:

Mesterházy Zsolt: A Kárpát-medencei etnogenezis története
(Angolul: The Brief History of the Carpathian Basin Ethnogenesis )

_________________
Szeretettel: Melinda

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-24 12:27   
2004-05-24 00:10, Pompéry Berlin:
-
...biztosan emlékszel rá, hogy két éve az erdőbényei konferencián - többek között - ezekről a kérdésekről is beszéltünk. Akkor nagy vihart kavart - de ehhez ő szokva van - Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor előadása, amely számomra új távlatokat nyitott meg. Hallatlanul értékeltem nyitott hozzáállását, ahogyan szemlélőként, leíróként, elemzőként állt és nem felemelt mutatóúújjal...
-

Juditom, már hogyne emlékeznék (hiszen tudod: rögzítettem az összes elhangzott elõadást; még most is idõnként újra hallgatom azokat...), így ismervén a hivatkozott személyt s olvasván az előadásait és műveit (beleértve a verseit, fordításait, a «Szentivánéji...»-től kezdve) még inkább kiállok az általam írottak/mondottak mellett (lásd három hozzászólással lejjebb és itt, amelynek rövidebb változatát Te is betetetted az EPMSZ" honlapjára egy-két, mellékelt fényképemmel együtt)... Én már csak ilyen vagyok (voltam, s leszek, amíg élek), s ebből nem engedek, akármilyen divatok is dúlnak...


P.S. Igazán sajnálom és csodálkozom, hogy olyan intellektus, mint Te, engedményeket teszel a butulizmus-bugrizmus irányzatok érdekében, s azoknak behódolsz...

(Nota: ujjfelemeléssel vagy anélkül az «ujj» fõnevet rövid 'u'-val írjuk... Hosszú 'ú' az «új» melléknévben szerepel... A megkettõzését elütésnek tekintem...Hogy a témakörnél maradjunk... )
_________________
Szeretettel: Melinda

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-24 00:10   
Nyelvművelés, helyes magyar szóhasználat, kinek mit kellene tenni, mi üldözendő, stb.

Kedves Melinda,

biztosan emlékszel rá, hogy két éve az erdőbényei konferencián - többek között - ezekről a kérdésekről is beszéltünk. Akkor nagy vihart kavart - de ehhez ő szokva van - Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor előadása, amely számomra új távlatokat nyitott meg. Hallatlanul értékeltem nyitott hozzáállását, ahogyan szemlélőként, leíróként, elemzőként állt és nem felemelt mutatóúújjal.
Emlékeztetőül alább néhány link:
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/limes/nadasdy-adam.html
http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy.html
Szeretettel
Judit

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-22 20:19   
Anélkül, hogy bántani akarnék bárkit is nagyon óvatosan megjegyzem, hogy az alábbi szavakat a következőképpen irjuk helyesen:

KÜLÖNBÖZŐ

AZONBAN

Tudom, hogy sokan régen mentek el, és más nyelvi környezetben élnek, és megjegyzésem jóindulatu

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-13 14:55   
2004-04-13 13:43, szigy:
-
...A bunkóságról, noha ide tartozik, nem ejtek szót. Akkor sosem érnék a végére....
-
Kár, mert fél évszázad tudatos, hivatalos bunkósító mûvelõdés- és egyéb politikája - társadalmi osztályok kicserélõdése, «új "értelmiségiek"» (?!...sic!) megjelenése...stb, stb.... -, mára érlelte meg (rothadt) gyümölcsét.
S ezt Te - az alábbi soraidon kívül - még jobban alá tudnád támasztani, mint én!...
(A bunkóságtól nem mentes a Nyugat sem... Pl. taljánéknál is tengernyi számban vannak. Tehát - sajnos - világjelenség is...)

Borzasztó harctéri idegesség fog el, amikor hallgatom a rádiót, s hallom a riporterek, mûsorvezetõk valamint riportalanyaik vagy beszélgetõ partnereik idegesítõ, magyartalan, anyanyelvünkre egyáltalán nem jellemzõ, énekelõ hanghordozású, iszonyatos artikulációs beszédét, mondanivalójuk tagolatlanságát, amikor nem tudják megkülönböztetni a személyeket az élettelen dolgoktól, az intézménynevektõl, az állatoktól és kivétel nélkül az «akik» vonatkozó névmással jelölik meg azokat!
Ha a családi környezet ennyire igénytelen és mûveletlen, akkor legalább az iskolában oktató tanárok pótolják e mulasztást! De ha olyanok, mint néhány egykori tanárjelölt csoporttársam volt - sokan helyesen írni és beszélni nem tudtak, ennek ellenére azért szép magyartanár (esetleg vörös) diplomával kerültek ki ezek a «díszpéldányok»-, akkor a helyzet továbbra is reménytelen marad... (Bármilyen szakos tanárról van szó, elengedhetetlen a helyes magyar nyelv használata!)
Nem szólva az ikes - és iktelen igék, alanyi- és tárgyas ragozás meg nem különböztetésérõl..., -ba, -be, -ban -ben helyragok helytelen használatáról, a helyesírásban a -j és -ly meg nem különböztetésérõl! Vagy ne említsem meg a lehetetlen «divatos» igekötõs kifejezéseket a 70 évek «ledöbbenek, leájulok» - ezek helytelenítésével az «Édes anyanyelvünk» c. mûsorában Lõrincze professzor úr annak idején nyilvánosan velem egyet értett - stb. testvéreiként a mai «felvállal», «megél», stb. formákat... (Én vállalok valamit - feladatot, eszmét -, vagy vállalom a felelõsséget s nem felvállalok vagy felvállalom (hogy legyen egyben itt példa az alanyi és tárgyas ragozás különbségére is!), átélek éveket vagy egy idõszakot s azok eseményeit nem megélem, de 50 évet megéltem, megélek a jég hátán is, vagy a nehézségek ellenére is, de valahogy megélek! -... Vagy, egy másik rossz példa, amit szinte képtelenség kiírtani - olyan nehéz megtanulni a helyes igeragozást (pedig hát a kisiskolás kortól sulykolják, a nyelvtankönyvekben igeragozási táblázatok szemléltetik)?! -: a feltételes mód helytelen alkalmazása, a -nák többes szám 3. személyû feltételes módú tárgyas ragozású igerag egyes szám elsõ személyben való alkalmazása, pl.: «én olvasnák, írnák, tudnák, stb» «én olvasnék, írnék, tudnék» , stb. helyett!!! Még nem szóltam a vulgáris, közönséges töltelékszavakról, stb....S még sorolhatnánk!... De elég ennyi is... Sõt, túl sok is!!!

A nyelvi megnyilatkozás mindenkor az ember mûveltségének és erkölcsi magatartásának hiteles jelzõje is! «Loquere, ut videam te!» (= Beszélj, hogy láthassalak), régi mondás, azt fejezi ki, hogy a kommunikációban, a nyelvi állításban vagy tagadásban, a nyelvi megnyilvánulásokban, de még a hallgatásban is benne van a teljes ember: a kifejezõdésben mintegy másodszor is megjelenik egész mivolta! Kazinczynk is nagyszerûen megmondta - mely szinte szállóigévé vált : «Szólj, s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! Ismerlek egészen…»...

Aki nem tiszteli anyanyelvét, nem tiszteli felebarátját sem. Az anyanyelv megbecsülése egyszerre önmagunk és mások megbecsülése is. Nem lenne szabad elfelejtenie senkinek, ahogy Buffon mondta: «A stílus maga az ember»!

_________________
Melinda

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó