2018. december 16. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> A költészet jelene és múltja
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-28 06:28   
Kedves Eszter, van-e közöd az Ady Endre irodalmi körhöz?
Azt hiszem, a rejtőzködést be kellene már bejezned

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-28 05:53   
Kedves Eszter,

ha böngészel, akkor lehet megtaláltad már a saját versek topikot is. Örömömre szolgálna, ha néhány versedet ott közkinccsé tennéd!

 
 mahagoni  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-27 22:19   
Kedves Zsuzsanna!
Harminchat múltam- most komolyodom épp... Errefelé inkább "Kelet- hatás" érződik (Erdély, Nagyvárad)
Jó ez az oldal! (Csak most fedeztem fel) Böngészem, böngészem...
Üdv mindenkinek: Eszter

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-27 06:04   
Kedves Eszter, a versed nagyon tetszett. Nyugat-hatás érződik rajta, itt a folyóiratra gondolok.
Hány éves vagy?

 
 mahagoni  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-26 23:19   
Szia Fredi!

Jó volt viszontlátnom itt a versemet! Remek visszajelzés egy olyan "iró" számára, akiről se tágabb, se szűkebb környezete (se családja) nem tudja, hogy ir...
Köszi!
üdv: Eszter

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-20 15:52   
Mahagóni Eszter

Ujjgyakorlatok



1. Fogytán a borom, porlik az estém

Körömnyomok a kedvesem testén

Szívemen apró körömnyomok

Õsz avarán vijjogok

2. Talán esni fog – vagy várjunk valami másra

Ez a nap nem lehet a semmi folytatása

Na jó, ha nincs más ötlet, holnap meghalok

Csak érezzem elõtte egy percre, hogy vagyok

3. Az utcakövek, amiken járok

Elhalkuló szívdobbanások

S ahogy sûrül a csönd köröttem

Elfelejtem, miért is jöttem

4. sehogy se jó – ez nyílt titok

másnak se fáj – nem ordítok

létezem csak – megunt szerep

senki se veszt ha elveszek

5. fejem felett tintaoldat

bámulom a teliholdat

hajnalban az égre írta:

hígulsz te is mint a tinta

6. fél sírás és fél öröm

rejt a látszat: börtönöm

csupán jobbra-balra-körbe

ne nézz holnap a tükörbe

7. van egy férfi messze messze

nem tudom hogy volt-e lesz-e

erõsebb és bölcsebb nálam

azt álmodom: sir utánam

8. szívünkbe titkos õsz oson

meghalt a nyár a városon

virágtalan és jeltelen

nyomunkba lép a végtelen

9. kéne egy kis álomfesték

olyan szürkék most az esték

s remény hozzá – mi az ára?

szenvedélyre tûzifára


 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-09-10 02:15   
Egy két idézet a "Magyar gondolatok" című kézi antológiából, amely nemrégiben jelent meg Tanka László(a PANORÁMA magyarországi szerkesztője) szerkesztésében (Médiamix Kiadó Henrik nyomda, Dunakeszi):

"A szabadságot nem lehet ugyanott megélni, ahol rabságunkat éltük." (Kertész Imre)

"A nyelv -- igen -- az egyetlen, ami köt.
Milyen különös.
Ez az idegen nyelv az anyanyelvem. Anyanyelvem, amelyen megértem gyilkosaimat." (Kertész Imre)

"Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő igéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre záró zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó:"(Faludy György)

"Árkon, bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó fűzésbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád
bús Magyarország."(Faludy György)

Engem is kiböktek és nem tudom, hogy ez mennyit von le Kossuth, Széchenyi, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Babits, Kosztolányi ( ugyane könyvben megjelenített) értékéből:

"Igazán gazdag csak az, aki ad.
A fösvénység a legnagyobb szegénység,
mely önmagától sajnál javakat." (Gyöngyös)

"A bennem alvó HAZA ujra ébred,
amint magyarra ajkamat nyitom.
Hazám eszméje csak ily távol érhet
mélyen, erősen s ilyen áhítón." (Gyöngyös.
Idézet versekből.)


 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-27 12:04   
A saját kérdésre némi válasz:

http://mek.oszk.hu/03900/03955/03955.pdf
_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-23 11:31   
2006-07-23 08:39, gyongyos:
-

Kedves Imre!

Indítottam egy topikot erről, ha érdekel:

http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=5&t=000072

Egyben köszönöm Fredinek és Neked, hogy Szabó Lőrincet, aki már nagybeteg volt ekkor, eszembe juttatta.

_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-23 11:27   
Kedves Gyöngyös!
Akkor most tényleg jó leleteket és orvosokat kívánok.
Amúgy Eluard, Quasimodo stb. Külföldi versreagálásokra számítottam.

Szabó Lőrincet is köszönöm:

http://www.nytud.hu/mtanyio/SzaboLorinc.rtf
_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-23 09:57   

Bravó Fredi!
Nagy találat és még egy különösen érett és ragyogó verseléssel előállított őszinte megnyilvánulás is! Nem hiszem, hogy nagyon ismert és mint megelőző témánkkal szorosan összefüggő, nagyon idevág! Kösz! és Gratula!

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-23 09:09   
Szabó Lőrinc

Meglepetések


I.
Gyanútlan vers október 15-én

Szájon csókol a pillanat,
másik kést üt a szivedig,
a harmadik halk telehold,
szív rózsája a negyedik,

van tömör-édes, mint a méz,
van lángvető csipkebokor,
van, mely egy elnémúlt világ,
van, mely kurjongat, mint a bor,

van, melyet észre sem veszünk,
hallhatatlan, sóvár zene,
van mindenüttjelenvaló,
van szétvivő mindenfele,

ez tűz, mely Földet nyal körűl,
az egy katicát tapos el,
van gyermekkorba kérdező,
van, mely Afrikából felel,

van, melyben villájával az
ördög felszúr a föld alól,
van atomgáz, bombahalál —
s van legvégső csömör, mely oly

bambán, szeliden néz, olyan
öklendtetőn és kedvesen,
mint kifliből a svábbogár,
mint kolbászból a birkaszem.

II.
Egy hét múlva

Rá egy hét: pár óra alatt
felnyüzsgött az országnyi Boly:
a dermedt Dávid talpraállt
s ledőlt a Góliát-szobor.

Sipkákra bimbó nyílt! magyar!
Parittya benzint röpitett.
„Hacaca!” — szólt a rádió.
Éheztük a becsületet.

Szabadság, itt hordozta hős
zászlaidat az ifjuság!
S a sírt, melyből nép lép ki, már
ámúlva nézte a világ.

Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Csók, szívre, minden pillanat!
És nem volt többé szégyen az,
hogy a magyar nép fia vagy.

Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Terv forrt; gyúlt, égett minden agy.
Lombikban feszűlt a jövőnk.
S temettük a halottakat.

Ablakunk mind fény, gyertyaláng!
Aztán már settengő gyanuk.
Még egy éj. S Budapest köré
vashernyók gyűrűje szorúlt.

III.
December közepe

Aztán jajdúlt a hajnal és
reggelre ránkvirradt az est.
A Tízezertalpú tiport
s tótágast táncolt a Groteszk:

Ambrus WC-ről, vizavi
akna jött és ágyúgolyó, —
ágy mellől szekrény s fal kiment!
,,Gimbelem”, szólt a rádió.

És Valami tanácskozott
és aztán Ugyanaz, megint,
és züllött, körben, minden a
Föld züllött szokása szerint;

s a talpak jártak. Nem tudom,
már nem tudom, hogy volt s mi lett.
Már nem tudom. De teltek a
napok s az évhosszú hetek:

hallottuk, Ausztriába hogy
húzták a deportált Dunát
s gyárakban ma is puskatűz
ajánlotta a hacacát…

De csak szájon csókol a perc
s jó remény némítja a jajt:
Nem! Rabok tovább nem leszünk!
És: Isten áldd meg a magyart!



 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-23 08:39   

Kedves Menon,
amilyen érdekes a téma, olyan szomorúsággal kell, hogy elhárítsam, mert elég nagy könyvtári munkát igényelne nem lévén példa az én piciny könyvtáramban a szóban forgó tények bizonyítására vagy megcáfolására.
Két olyan vizsgálat elött állok, amelyekhez legalább egy napot kórházban kell töltsek és a kemény telünk még külön szigorításokat is mér ránk ( a könyvtári fűtés kevesebb, mint elégtelen!)
Nem hiszem, hogy Tollas München-i forradalmi publikációi megközelítik a VILÁGLÍRÁT, de Tollason és Gérecz Attilán kívül kevés számottevő költő nevére tudnék emlékezni, aki kifejezetten az 56-os forradalom fémjelzője lehetne!
Az akkor országunkban élő költők: Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor nem említhető a forradalom szempontjából. Azt hiszem mindenki más: Juhász Ferenc, Faludi, még talán Vass István is a párt által kapott "sine cura" létlehetőségekért maximálisan behódolt.
Az említett nevek közül érdekes módon Juhász Ferencet kapták fel az angol irodalmi vélemények. Persze mindennek a forradalom szempontjából semmi jelentősége sincs, mert ő is, csak úgy, mint Faludi politikájában több száznyolcvan fokos fordulatot ejtett meg, semhogy esztétikai illetve költői véleményét komolyan lehetne venni.
Marad tehát a valódi külföldi költők ihlete által alkotott munka a forradalomról. Semmi olyant nem ismerek, ami a világ lírájában
még csak aspiráns is lehetne!
Sajnálom, hogy kérésedet el kell hárítanom, de azt hiszem, hogy a Te birtokodban máris több van ebben a témában, mint amennyit én valaha is remélhetnék!
Szivélyesen: Imre

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-22 10:40   
Köszönöm, kedves Gyöngyös!
Én mégis ragaszkodnék az eredeti kérdésemhez, ha megengeded. Lehetőleg költőkkel és verscímekkel, ha ez létezik.
Pl.: A. Camus: A magyarok vére.

Megátalkodott és baráti öleléssel és

_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-22 00:16   
2006-07-20 17:50, menon:
-
Szerintem, hogy a világlírában van-e utalás bizonyos történelmi eseményekre vagy sem, sokkal kevesebbet számít a fő vonalával párhuzamba állítva, semhogy kritikai megjegyzést érdemelne. Tudtommal a negyvennyolcas szabadságharcról is csak utalások, esetleg egy egy vers született. Azt hiszem, hogy Petőfiről, mint az egyik fő egyéniségéről fontosabb megjegyzések láthattak napvilágot, mint a Szabadságharcról.
A világlírában valószínűleg a szovjet rendszer kikelése a pirostojásból sem lehet olyan fontos, mint Majakovszkij életattitűdje.
Byron és Shelley mint a Gondolat forradalmát feltárni szándékozó a "megszokott" elleni lázadásával már régen bemutatta az eszmét úgy is, mint kifejező eszközt.
Egyáltalán nem látom be, hogy történelmi pontokhoz miért kellene a világ lírájának ragaszkodni esetleg viszonyulni.
A líra saját történelme kizárólag a nyelvek és a verselések fejlődésének függvénye.
A költők életattitűdjének bemutatása érdekében a világlíra bírálatának van szüksége történelmi adatokra, amelyekből a költők életbeállítását, vezéreszméit, mozgató erejét meghatározzák.

Egyébként ami a XX század magyar költészetét illeti az USÁban élő, filozófia és angol nyelvtanár: professzor Makkai Ádám
magasan a legtehetségesebb műfordító, aki a nyugatosoktól Tóth Krisztináig mindenki munkáját fordította és talán a legnagyobb sikerrel József Attila életművének nagyobb hányadát! Még erdélyi költőktől is fordított! Angolra fordított teljes antológiát vennék, ha lenne ilyesmi Makkaitól!

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-20 17:50   
1956-os magyar forradalom a világlírában
Létezik ilyesmi?

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-07-17 07:47   
Radnóti Miklós:
NEM TUDHATOM

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyermekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelid tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöt, szőlőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter elötte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek
s a gyárak udvarában komondor hempereg.
És ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen
és csecsszopók, akikben megnő az értelem
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
1944 január í7.

Csak egy kiváló példa, hogy költőgigászaink egyike hogyan kezelte a Tóth Árpádról elnevezett formát (skandálása: ti tá ti tá ti tá tá,- ti tá ti tá ti tá vagy: ti tá ti tá ti tá tá,- ti tá ti tá ti tá tá) (a lejtő rímes sor egy szótaggal több!!)

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-06-10 12:01   
Gál Éva Emese

Utcaseprő

A könyvkiadás figyelmébe

A költő olyan, mint az utcaseprő,
de a munkája még annyit sem ér:
seprűjéből száll a gondolatfelhő,
és porrá válik, mire földet ér.

A világot hiába tisztogatja,
mind végtelenebb a szeméttelep,
hordalékát hordalékára rakja
benne a vívódó emlékezet,

és mindhiába sepri, újra felgyűl
a rendet megbénító friss salak,
míg a seprű ereje egyre gyengül,
s lassan szemétbe hullnak a szavak.

Oly mindegy, hogy költő vagy utcaseprő.
ha soha nem lesz boldog tisztaság,
ha cél nélkül éhezik mind a kettő,
mert éhbérre méltatja a világ!


 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-06-05 10:25   
Balla Zsófia

Kérés a környezetemhez

Mellre szívni semmit sem kell.
Nem is lehet. Magam se soha.
Tiszta patakként csorog keresztül
rajtam a képek mosolya.
Zenévé párolt életek után a seprő fennmarad:
szabályozott folyók, zöld érmék, rozsdás tavak.
Néhány emeleten keresztül higgyenek
nekem, akkor is, ha a felvonóból kiszállunk.
Mert amit tudok, azt az időből emlékezem.
Imaszíjak örve húzza a kezem.
Én azt se bánom,
ha az én sajtáromba
fúlnak be mind a döglegyek.
Csak valakihez
valamihez
- engedtessék, hogy
hű legyek.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-06-03 07:56   
Cseke Gábor

mint svájci óra

mint svájci óra tiktakol
bennünk a felelősség csöndesen
szakadatlan

titkon méri legapróbb tetteink
ott lüktet minden
mozdulatlan

hozzá igazodik a fürge ész és tétova
kétely ütemére simul homlokunkra
az álom

vele ébredünk vele szántunk
vele indul a váltás vele fogunk ki
a percnyi halálon


 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 08:28   
2006-05-04 04:55, Ferencz Zsuzsanna:
-

Köszönöm a gyík és az esőzaj nevében.
Budvár küldi a felhőket, ha villantózni szeretsz, akkor jó sok pisztrángot foghatsz...

_________________
Szeretettel: menon

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 04:55   
Kedves Menon, tudod-e, hogy Székelyudvarhelyen
ezentúl én is látom a gyíkot, hallom az esőzajt...

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-03 20:47   
E SZÜLŐTÁJ


Köveken gyík heverő fényt,
a gyökérzöld meg esőzajt
ma eseng még elevenként
te Küküllőt követő part.

A világét ideszednénk –
aki él itt neked óhajt:
köveken gyík heverő fényt,
a gyökérzöld meg esőzajt.

E szülőtáj a mi gyöngénk:
unokátlan, hebegő, halk –
ez a sírkert, hol időznénk
dudorászván, kiveszőként
sose hallott siratódalt.


_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-02 19:34   
2006-05-01 04:26, Ferencz Zsuzsanna:
-

"Azt hiszem, a bárói család leszármazottja. Magam is több Keményt ismertem, zömükben kimentek Magyarországra."

Úgy tudom (lent a forrásom, mert az Életrajzi Lexikon "finom") hogy, Kemény Gábort, Katalin asszony édesapját (börtönbütetésének letöltése után) kitoloncolták családostól Erdélyből. Esztendő "vagonlakásban". Akár az egyik rokonom családja.


Forrás:

http://www.editiom.hu/

_________________
Szeretettel: menon

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-01 04:26   
Azt hiszem, a bárói család leszármazottja. Magam is több Keményt ismertem, zömükben kimentek Magyarországra. Az 1944 után született Kemények között is sok a művész. Az 1944 elöttiek közül megemlíteném Kemény Jánost, aki jó író volt. Helikonos.Sőt alapítótag. A marosvécsi kastélyában szervezték az összejöveteleket.
 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-30 18:33   
2006-04-29 07:36, Ferencz Zsuzsanna:
-

Kemény Katalinról tegnap Szentendrén is kérdezték ugyanezt, bizony tétova voltam a választ illetően. Kemény Gábor volt az édesapja, aki Szarvason született, ugyan volt helyettes főispán Torda-Aranyos vármegyében, Katalin is ott, Tordán született. Szóval: jelenleg nem tudom.

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/


_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-30 18:05   
2006-04-29 05:10, gyongyos:
-
Kedves Gyongyos, "enyém" a szonett, és irulva be kell vallanom, igazad van, azaz lemaradt az a fránya névelő, vele a szótag, vele az a viszonylagos nyugalom, amellyel erre a "szobára" gondoltam. De rendet csinálok a szobában, köszönve a segítségedet.

_________________
Szeretettel: menon

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-29 07:36   
Mostan sok szálon folyik... de nagyon örvendek.
Menon: a szonett bizony nem matt, hanem szép.Bár nem selymes...sőt.
Kemény Katalin, gondolom, báró Kemény Zsigmond rokona volt. Kérlek, tegyél egy szálat az én nevemben is...

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-29 05:10   
2006-04-28 19:29, menon
Ez az ASSZONYSZOBA szonett Tőled származik? Olyan különösen bonyolult és ugyanakkor precíz skandálás van benne két helyen is, hogy a ritmusérzékedhez külön kell, hogy gratuláljak! A nyugateurópai időmértéknek olyan (megengedett!!) megfordításai vannak benne, amit csak a legnagyobbaktól olvastam!! Olyanszerű ez, mint amikor egy vonat kisiklik és mintegy véletlenül visszahullik a síneire: nem is egyszer!
A tizenegyedik sor elején hiányzik egy "a" névelő: "a vázák stb..."

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-28 19:29   
2006-04-28 18:45, Fredi:


Éljenek a szonettek! Az enyém csak ilyen matt. Nahát

ASSZONYSZOBA

Hideg van itt, és éles szögletek
horzsolnak össze, akár egy szonettben:
görcsös szavak, szálkás ragok, esetlen
tompa lábak – sajdító szerkezet,

hová a lélek lép be megkeverten
s a sok hűhótól nyúzva réveteg
folytatja azt, amitől szenvedett:
körözni múlt deleknél fényesebben.

De rányitva egy új testesülésre
szedett virágok térnek tárt szemükkel
vázák sötét, száraz cserepébe:

legyen, ki cérna-fényt a tűbe tűzdel –
s hogy áldott termetét visszaidézte
a láng: hasábtól illatos a tűzhely



_________________
Szeretettel: menon

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó