2018. február 19. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> A költészet jelene és múltja
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-23 12:41   


"Zárd le bámész, holt szememet ha eljön
majd a perc, mely terhel a számadással.
Szépre méltóbb végzetem ünnepeljed
bölcs megadással.

Oly kevés bánatra sürítsd a gyászod,
hogy ne mérgezze, betegítse lelked.
Áldva vedd el mind, mit az édes élet-
küzdelem ellett.

Mondd, mi fékezné le az évek árját?
Mert az élet nélkülem is rohanna!
Mint ahogy még majd fog is elsietni!
Édesem Anna!

Célodul tűzd még a mi testi sarjunk
életoltalmát, miután lehulltam!
Erre kérlek csak meg a jó Nagyistent
térdre borultan!"

A második strófában a szóátdobást azért hagytam meg, mert megtudtam, hogy a legújabb verstani kutatások szerint a harmadik és negyedik sort eredetileg egy sorba írták, tehát a szapphói tizenegyes és az adoneus együtt adja a szapphói tizenhatost!
I...
-
Tehát igazuk volt az ózenészeknek. Mi ebben az újság? Még a Szerdahelyiék verstana előtt tudták ezt.

KITHARÓDIÁK (2)
[…]
„Csillag őrizzen! Fekhelyem egy zugán
Barna bőrzacskó rejti szakadt övét
Húnyt szemű éjnek: ajkam amit kívánt
Ihletett ajkad adta pihegve és néma pecsétül.

_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-23 12:07   
na, ez magyarul is:

http://www.mindentudas.hu/magazin2/20050629ujszapphoverset.html
_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-23 11:59   
http://www.aoidoi.org/texts/sappho/sappho-58.pdf

Talán ez.
_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-23 01:11   
2006-04-22 12:39, menon:
-
Kedves Menon!
Sajnos az elmúlt négy évben nagyon kevés időt töltöttem könyvtárakban és még az apró újsághíreknek sem voltam képes utána nézni. Amennyit észlelek, mind csak a "Discovery" műsorokból árad belém. Ezzel nem volt szerencsém találkozni! Pedig az egiptológusok műsorait ugyancsak élvezni szoktam csak úgy, mint az antropológiai ásatások tudósainak előadásait!
Az Általad említett fragmentumokról nem hallottam, de annál inkább leköteleznél vele, ha egy kis keresztmetszetet adnál izelítőül!
Kiváncsi szeretettel: I...

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-22 12:42   
The Greek text is by M.L West, from the Times Literary Supplement. No.
5334, June 24 2005.

Tavaly közölték. Angol fordítással is, amely képzelheted...

_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-22 12:39   
2006-04-22 06:36, gyongyos:
-
2006-04-21 08:38, menon:
-
Kedves Menon,
Szerdahelyi megint kiigazított: ÉNEKLŐ NYOMOKÉRT című versedben megtaláltam az eredeti változat kottázását és idészem Szerdahelyit: "Az ókorban igen kedvelt egysorfajú versekben is gyakran használt aiol phalaikoszi sor ( vagy latinos nevén 'hendekasyllabus') egy glükóneus és egy bacchius kapcsolata: o o - U U - U - U - U A magyar költészetben ritka, noha már Virág Benedek és Kazinczy is használta. Az utóbbi "A gráciákhoz" c.-ű versében három phalaikoszi sorból és egy adoneusból alkotott (egyéni) strófaszerkezetet." (Itt az o o: az aiol bázis (a közömbös szótagok!)

A Sapphóit nagyon könnyű összekeverni

Most került elő egy fragmentum egy egyiptomi hullapólyáról. Az 58-as. Hallottál róla?

_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-22 06:36   
2006-04-21 08:38, menon:
-
Kedves Menon,
Szerdahelyi megint kiigazított: ÉNEKLŐ NYOMOKÉRT című versedben megtaláltam az eredeti változat kottázását és idészem Szerdahelyit: "Az ókorban igen kedvelt egysorfajú versekben is gyakran használt aiol phalaikoszi sor ( vagy latinos nevén 'hendekasyllabus') egy glükóneus és egy bacchius kapcsolata: o o - U U - U - U - U A magyar költészetben ritka, noha már Virág Benedek és Kazinczy is használta. Az utóbbi "A gráciákhoz" c.-ű versében három phalaikoszi sorból és egy adoneusból alkotott (egyéni) strófaszerkezetet." (Itt az o o: az aiol bázis (a közömbös szótagok!)

A Sapphóit nagyon könnyű összekeverni a phalaikoszival, amely nem nagyon ismeretes.
Az első strófa véletlen meghosszabbítása zavart meg: a második sor egy jambussal több. Dícséretes, hogy mindenütt precízen lejt. Nagyon hasonló a sapphóihoz, mert mind a kettőt egy daktilussal színezett trohaeusi sornak fogom fel!
I...

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 23:42   

2006-04-21 08:25, menon:
-
ÉNEKLŐ NYOMOKÉRT

Kedves Menon!
Ez a vers(ed) végig szapphói tizenegyesekből áll, nagyon kellemesen ringat és még a túl egyenes jambikus ütemnél is kevésbé monoton. Váza: egy krétikus és egy fejetlen hipponakteus kapcsolata. Az ötödik szótag után metszet van a horatiusi formában, ahol az aiol bázis (a közömbösek) általában hosszú szótagúak.
Nekem is van hasonló antikban: teljes szappói strófában, "Kérelem, édesem, Anna felé" című.

"Zárd le bámész, holt szememet ha eljön
majd a perc, mely terhel a számadással.
Szépre méltóbb végzetem ünnepeljed
bölcs megadással.

Oly kevés bánatra sürítsd a gyászod,
hogy ne mérgezze, betegítse lelked.
Áldva vedd el mind, mit az édes élet-
küzdelem ellett.

Mondd, mi fékezné le az évek árját?
Mert az élet nélkülem is rohanna!
Mint ahogy még majd fog is elsietni!
Édesem Anna!

Célodul tűzd még a mi testi sarjunk
életoltalmát, miután lehulltam!
Erre kérlek csak meg a jó Nagyistent
térdre borultan!"

A második strófában a szóátdobást azért hagytam meg, mert megtudtam, hogy a legújabb verstani kutatások szerint a harmadik és negyedik sort eredetileg egy sorba írták, tehát a szapphói tizenegyes és az adoneus együtt adja a szapphói tizenhatost!
I...

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 19:51   
Bella Pista meghalt. 66 volt.

Bella István:

AZ IFJÚSÁG MÚZEUMA


Az volt a jó az ifjúságban,
hogy nem tudtam, ez az ifjúság.

A szerelemben is az volt a jó,
a sejtés, hogy nem volt neve sem.

Most már tudom: van ifjúságom.
S ez annyi: elmúlt. Elmúló

észvesztésekben sírva játszom,
ami még megjátszható.

Kék szerelmet, jácint dühöt,
de betelvén, egyre éhesebb,

sajog szívem, gyűlölködök,
szerelmekben szégyenkezek.

Jó volna semmiben sem hinni,
s mielőtt még elégetik,

földdel, kővel elcsitítni
ifjúságom kellékeit.




_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 08:38   
2006-04-21 08:25, menon:
-
ÉNEKLŐ NYOMOKÉRT

Látod, lángban a tölgy, a cserszömörcék
megszeppennek alattomos szelektől.
Gőzöl friss teavíz, ha erre járnál
fázón, gémberedőn: találsz a tűznél.

Csészét és kanalat keresni nem kell –
Minden régi helyén, csupán kopottabb
Halványabb a küszöb, kilincs se fénylik,
s szőnyeg-minta mögött szitál a mészkő.

Ajtó nyikkan, amint belépsz . Könyöklőn
angyalszárny-suhogás: eső motoszkál.
Évek boltozatát cipelve hajlik
körzők szára nyomán az ívelő hát.

Kínál hellyel a szék, a nádfonású.
Asztal billeg, enyész fakó körökké.
Gazdátlan kutyalánc hideg szemekkel
szunnyad, nem vicsorít, ha lépteket hall.

Éltél itt. De a nyár szinekre hullván
ízt s minden zamatot madárba ömleszt.
Kéket habzsol a szárny, követ vajúdik
éneklő nyomokért a vallató föld.

_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 08:25   
Vekerdi Józsefnek létezik szanszkrit verstana, csak nem lehet hozzájutni.
_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 07:09   
2006-04-21 03:43, Ferencz Zsuzsanna:
-
Ha a "hallás"-on ritmusérzéket értett, akkor valószínűleg igaza volt. Mindazonáltal nem kell, hogy valaki egy Jean Krupa legyen, vagy akármilyen jazzdobos, hogy intrikusabb "dobi" verselését aprólékosan megértse és élvezze, a versekhez sokkal kevesebb is elég! Babits "Danaidák" c.-ű versét leiratlanul hordozta vagy tíz évig és rendszerint emlékezetből idézte irodalmi matinékon. A mai "varázslók" egy egy vezérszavából a tűz körül táncolók rögtönöznek olyan "kardal"-okat, amelyek a törzs ünnepélyét kielégítik! És így kellett, hogy legyen ez évezredekkel ezelött is!!! Nincs ebben semmi csoda! Aki ezt a lelki "kiborulást" átérzi és magáévá teszi, abban akaratlanul is kialakul a ritmusérzék. A mai "rapartist"-ok is ugyanebben az ügyben járnak el!! Nagyon nagy tudás és érzék nem kell hozzá, inkább egy kis "elkönnyebbülés", amely néha csak egy kevés alkoholt, de gyakran sokkal több más stimuláló eszközt igényel különböző egyedeknél! Akit hivatalból érdekel, az megpróbálja tudományosan akceptálni a létező anomáliákat!

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 03:43   
Kedves Gyöngyös, kösz. Majd nézegetem.
Lenne viszont egy kérdésem. Az egyetemen volt egy kollegám, aki nagyon lelkiiesmeretesen megtanulta ugyan a verslábakat, de minden metrika-vizsgán elbukott. Ő azzal magyarázta ezt, hogy nem volt hallása. Szerinted ez lehetséges?

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-21 00:47   
2006-04-20 13:47, Ferencz Zsuzsanna:
-

Kedves Zsuzsanna, nem igazában a Te hátadért aggódtam, de az ilyen méretű verstan még a versszeretőknek is unalmas lehet.
Szerdahelyi a moraszámláló időmértékes verselés tárgyalásánál egy teljes fejezetet szentel a közel és távolkeleten kialakult és ősi versrendszereknek. Az antik illetve ó-görög verset veszi mindig alapul, mint fő moraszámláló versrendszert. Ezt tartom a legellenőrízhetőbbnek, mert aránylag kevés közömbös szótag van a korai drámáknak még a kórus versformáiban is.
A második nagyon elterjedt verselés az arab verselés, amit a törökök és a perzsák is átvettek, holott a nyelvük erre nem olyan alkalmas, mint az araboké.
Harmadik helyen említi az indiai versrendszert és ideírom ezt a bekezdést Szerdahelyi könyvéből:
"Az időmértékes verselés hamadik nagy -- a formának gazdagásgát és nemzetközi hatását tekintve egyaránt rendkívül kiterjedt -- válfaja az indiai. Egymástól mind a nyelv, mind a formakincs tekintetében igen különböző rendszerei vannak, de ezeknek képletei csak a legújabb időkben -- formahű műfordítások révén -- váltak nálunk ismeretessé, s eredeti magyar költeményekben (eltekintve olyan kuriózumoktól, hogy Weöres Sándor Magyar Etűdök-jének 73. verse egy 'mandrákrántá' nevű szanszkrit metrumot formáz, s hogy Fábri Péter "Már lassulóban" c. verse 'indravadzsrá' alakú) nemigen használatosak.
Kivétel e tekintetben a két nagy szanszkrit eposz a 'Mahábrárata' és a 'Rámájana' alapvető sorfaja az 'xxxx U - - -' (itt metszet van, de nem tudom mivel jelezzem mert nincs függőleges duplavonalam!)'xxxx U - - -' képletű híres slóka, amely Weöres Sándor "Mahruh veszése" c. költeményéből ismert."
Ennyit Szerdahelyi, az én hozzátételem csak a jelzés, ahol a képletben az "x" közömbös az "U" rövid és a kötőjel hosszú szótagot akarna jelenteni. A dierézist és a metszetet azért nem tudtam produkálni, mert, ha visszaváltom angol klaviatúrára képtelen vagyok a magyarba találni utána. Inkább körülírtam.
Menon soraiban is az első öt közömbös szótag (lehetnének hosszúak is!) de az eredeti szanszkrit is túlnyomó többségben rövid és ezért használ Weöres is előszeretettel rövid szótagokat. Weöres által kedvelt másik formákban is, a 'Gitagóvindá'-jában ú.n. 'Dzsajadéva' belső rímekkel ékített sodró ritmust mutat be műfordításában és saját versében a "Falusi hangverseny" c.-ben is alkalmazta:
"Mennek a fuvarosok, a fekete dobosok a kerekeken
éjszaka a tanyai kutyaugatásokon át tova s a falusi zárt kapuk álmaim stb..."

Menon hasonló kólonokat használ alulírt versében és szimultán vers is, mert a felező magyar 12-es hangsúlyozásának is megfelel! Ajánlott verstan weboldal: http://hu.wikibooks.org/wiki/verstan

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-20 13:47   
Kedves Gyöngyös,
remélem, nem az én hátamon látod felborzolódva a szőrt?
Én nagyon szeretem a verstani elemzéseidet... persze a verseidet is. Menon is meglepett...
Furák, különösek és szépek.

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-20 09:04   
2006-04-19 23:53, gyongyos:
-


NEM, EZT ILYEN MACSÓ PASAS ÍRTA , AKI MOST ITT A NAGYBETŰKET RÓJA...

INDIAI ÉS EURÓPAI HIBRID SOROK, DE A VÉTETÉS SZANSZKRIT. (PERSZE, EZ IS ANTIK, DE AZ EURÓPAI ANTIKVITÁS RÉSZE. A RÍM AZ ARAB LELELMÉNY EGYESEK SZERINT...


_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-19 23:53   
2006-04-19 09:25, menon:


Kedves menon,
ha ezt i s ő írta, akkor már biztos, hogy Zseni nénénk is tudatosan kisérletezett a szimultán verseléssel, akár csak Weöres Sándor. Még hozzá nemcsk nyugat-európai, hanem, mint ebben a versben is, antik időmértékkel símítja össze a felező 12-test. Nem megyek bele a részletekbe, mert nem akarom az olvasók hátán felborzolni a prémet!
I...

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-19 09:25   
GONGÜTÉSEK

„Emeli hajad a szél, virágot lefoszt.
Ki cipeli kosarad s a zöld tű-dobozt?
A szobafal, az üres tükör foncsorig
küszöböd a foga nőtt esőtől kopik.

Szimatol a kutya: nincsen új nyom, fikarc –
sem a pala horizonton ölyv. Férfi-arc:
valahai követőd: hidak roncsa rég –
Hova fut a csenevész folyó? S évre év?

Gubacsa, tövise fáj. Az őszhöz ne érj!
fejed övezi ma láng: borág- s tölgylevél.”
Meginog az alagút. Vörös kő, bazalt
temeti, aki delint mezítláb vasalt.



 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-19 06:57   
2006-04-18 04:17, Ferencz Zsuzsanna
-
Kedves Zsuzsanna,
csak még egy szó a verstan védelmében:

A helyes megértés érdekében a nyelv is ősidőktől gyűjtögeti, szaporítja a szabályait fejlődésével egyenes arányban. A szabályok alaposabb ismerete az írót nagyban hozzásegíti művészete, a széppróza tökéletesítésére. A szabályrengeteg tüzetes betartása az a szigorítás, amelyet minden szerző szívesen vállal, mert minél könnyebben viseli el azt, annál könnyebben kiválik tehetsége! A nyelvnek ez a szigorítása, amely nemcsak a helyes nyelvtani, helyesírási, stilisztikai ...stb... szabályokat fedezi, de egy sereg retorikai, sőt drámai ismeretet is feltételez. Jogos, tehát a kérdés, hogy miért kell egy külön szigorítással megterhelni az irodalmárt?
Az én megítélésem, hogy a verstan, mint szabálytöbblet lelassítja a fogalmazási folyamatot, finomítja azt, szublimálja a kifejezendő érzést.
A hasonlat, ami először eszembe jutott, hogy amíg a széppróza agyunk rostáján megy át, addig a verstan a szita, ami finomítja a vers nyelvét, azért sántít, mert valami egyenes arányú fejlődést feltételez, noha misem lehetne messzebb a valóságtól! Sokkal igazabb kép az, hogy a verstan egy egy versszobornak lehet a vésője, mert a próza kalapácsa esetleg csak alaktalanná pattinthatja a téma márványát.

Ezt a "szigorítástöbblet"-et eszmeileg megközelíti Babits a "Hadjárat a semmibe" című 35 stanza-strófás versében, amelynek ideírom a két utolsó stanzáját:

"Így írom én is hősi versem hősen,
amelynek hőse egy és ezer-egy,
ki régi-gyengén mindig új-erősen
halni-születni testből testbe megy,
a végtelen végét nem éri ő sem
s az én mesém is végtelenbe megy,
hisz benne olyan dolgok vágya szólal,
miket nem mondhatsz véges számú szóval,

mert minden szó új korlátot teremt
a gondolat testének szabva formát
s e korlátok közt kígyózik a rend
lépcseje, melyen addig másszuk ormát
új s új látásnak, mígnem messze lent
köddé mosódik minden régi korlát,
s képekből összeáll a képtelen,
korlátokból korlátlan végtelen."

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-18 04:17   
Gyöngyös, egyik ámulatból a másikba esem. Most épp a tanka az oka ámuldozásaimnak...
Te komolyabban veszed a verset, mint az emberek 99,99999999999999999 százaléka, s felteszem magamnak a kérdést: jut-e másra is időd?
Más: aki visszaolvas, az megtanulhatja itt a verstant.

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-17 23:33   
2006-04-17 08:39, menon:
-
Ezeket a rövidsorú verseket, (mert több strófásokkal nemigen találkoztam az eredeti japán változatok fordításaiban) a magyar költők nemcsak műfajában változtatták át, de még a formájában is annyira, hogy végül strófaszerkezeteket hoztak létre. Eközben egy sereg különböző ó-görög kólont is kipróbáltak az öt- és a hétszótagú sorokra. A eredeti japán haiku és tanka műfaja túlnyomó többségében szimbolikus mondanivalójú, olyanszerű szimpla jelképrendszerben, mint a kései németalföldi csendéletek festményeiben például a különböző fajtájú virágok, más és más jelentésben az elejtett vad, a boros kancsó és a sokféle gyümölcs: a dinnyétől a citromig. Az ilyen jelképek egy külön nyelvet alkothattak. Pontosan így képzelem ezeket a rövidsorú japán verseket is, amelyeknek nagy hányada azokban a szép kis japán kertekben íródhatott. Ideírok egy tankát a 2OO2-ben napvilágot látott antológiámból:

Japán kert.

Faminiatűr.
Hófehér virág a fán
színt illatba szűr.
Műtó, híd, szikla, magány:
tömör, törpe ős-japán.

Ebben persze szimbolum nincs, hacsak a japán kert önmaga nem szimbolizálja azt a trankvilitást, amit a japánok "díszkert" fogalma egyébként is képviselni látszik.

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-17 09:30   
Létezik szanszkrit verstan is, kár hogy nem adják ki. Vázlatfüzetemből :

Kicsuszik a telehold, akár a szappan
Kita feneke alól s a tóba pottyan.
Sose fogy el! Aki fél, utána-úszhat!
De a buja fövenyen magunk vagyunk csak.
Szeme kusza, öle méz. Az anyja kárpál:
„Letöröm a derekad. Hol éjszakáztál?!”


_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-17 08:39   
Minthogy a líra egy-egy nyelv legmagasabb koncepciója, nem tehet egyebet a más nyelvek tájaira sodródó, mint a saját nyelvi bázisán teremti át az opuszt.
Ha szótagszámláló, akkor arra.
A japán hatást lehet látni azon, hogy nem a katharzis, nem is a komikum, hanem valami egészen más hatást - talán a fölébresztését - rejteget, illetve tesz lehetővé az olvasónak. Nem a könnyzacskókra akar hatni, nem a bevett és leírt morálból indul ki, involváltan sem az emberi cselekvést befolyásolja.
Én itt látom a különbséget.

_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-17 00:31   
2006-04-16 10:37, menon:
-
Idemásolom, hogy mit ír a haikuról és a tankáról Szerdahelyi:
"A moraszámláló verselés másik nevezetes rendszere a klasszikus japán költészeté. Kötöttsége csupán a verssorok moraértéke(a mi időmértékes szótagértékeinkhez hasonló, de ezekkel nem mindenben azonos értékű.) Más ritmustényezőt (rímet, alliterációt stb.) nem alkalmaz.A magyar műfordítók és a -- világszerte elterjedt -- japán versformákat saját verseikben alkalmazó költők e sorokat nem mora- hanem szótagszámláló sorokban adják vissza. A haiku 5, 7, 5, morás (illetve szótagos) a tanka 5, 7, 5, 7, 7, morás (ill. szótagos) sorokból áll."

Az 5 vagy 7 szótag tehát akármilyen időmértékben is előadható.Ez is egy féle szimultanitás, aminthogy egyébként a magyar ütemhangsúlyos és időmértékes versrendszerek egy versben való összeesése is az. Arany Toldijának nagyon sok sora hatos trohaeus is és ugyanakkor felező magyar 12-tes, ahol elsődleges fontosságú volt Arany számára, hogy a felező magyar 12-tes formát betartsa! A Füst szabályossága arra mutat, hogy elsősorban az ó-görög kólonok betartása volt a lényegesebb! Az összeesés ha nem is véletlen, de a japán forma másodlagos!

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-17 00:02   
Kedves Menon!
Azért késlekedek ezzel a válasszal, mert nekem megvan a Nyugat kiadványainak teljes sorozata minden korabeli mellékkiadvánnyal együtt egyetlen CD-én. És hogy Babits adott-e ki Eliot műfordítást, ahhoz többszáz lapot fel kéne ütni!
Egyébként a hexameter megjelenítése németül vagy angolul még mindig nem túlságosan népszerű, mert mind a két nyelvben hangsúlyosan skandálják és még a legtökéletesebb hexameter is egy kissé monotonná válik egy idő után az állandóan hallható meztelen skandálástól. A magyarban és a latin nyelvekben a szótagok hosszúsága szerint tagolódik és nagyon sokszor a hangsúlynak pontosan ellenkező fázisában. Ez rejtetté teszi a magyar hexameter ritmusát és egy olyan kis földalatti patakhoz lehet hasonlítani, amelyik csak néha bujik ki a földből ezáltal érdekesebben tálalva magát! Nálunk Janus Pannonius után (aki még csak latinul művelte distichonok alkotó elemeiként) a deákosok nagyon időszerűen a nyelvújítással majdnem összeesve kezdték művelni csaknem az összes horatiusi formát. Azóta is korszakonkint a mindenkori magyar költészet kisebb és nagyobb divatja szerint meg- megújul. Weores Sándor saját kólonokat is használt és az a legrövidebb út a szabadvers felé. Kassákot, Füst Milánt és Walt Whitmant (kissé T.S.Eliot elött) saját adottságai szintén a szabadversre predesztinálták!
Amennyit eddig átnéztem a Nyugatból, az nem tartalmazott Eliot-ot, de ha találkozom ilyennel, azonnal referálok róla!

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-16 11:24   
Rengeteg forma ivódott bele műfordításból a líránkba. Ez közhely. Az is, hogy arra azért a nyelvnek is alkalmasnak, alkalmas állapotban levőnek, kellett hogy legyen.
Ha belegondolsz, a hexameter előbb zengett fel magyarul, mint Goethe nyelvén. Egyes világnyelvek egyáltalán nem tudtak megbirkózni ezekkel a formákkal. Szerencsénk van a nyelvünkkel. Nem kell az okait részleteznem. Hogy mit kezdünk ezzel a formai örökséggel: rajtunk áll. Mehetünk a divat irányába, mármint a világlíra formátlan formalitásai felé. Fel kell hívnom a figyelmet, hogy a szabadvers - az általánosan bevett és hangoztatott kötöttségein túl némely kezekben azért komoly csúcsra jutott. Nem tehette volna Octavio Paz persze az írás- és olvastechnikák tradicionális eredményei nélkül azt, amit tett, jelesül: a versek olyasféle tördelését valósította meg, a mondatszövés olyan retorikai lépéseit tette meg, amely lehetővé teszi, hogy hagyományosan, fölülről lefelé, lentről fölfelé, a tört sorokat is beleértve külön-külön is önálló versként értelmezhető - egyetlen opusz. Természetesen zenei előzmények is tagadhatatlanok az ő esetében.
De említhetek egy korai elődöt, T. S. Eliot Urat a maga Waste Land-jével, 1922-ben jelent meg. (Vajon Babits közölte volna-e a Nyugatban ezt a verset?:))
_________________
Szeretettel: menon

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-16 10:37   
Nos, a Füstöt illetően egyszer megállapodtunk, hogy tanka...
Nem érdekelnek külösképpen a kritikusok. A műhely beavatottjai és a kritikusok soha nem voltak nagyobb távolságra egymástól, mint a mostani magyar irodalom értékelését illetően.
Mosolyognom kell kanonizációs hórukkjaikon. (Mint minden kanonizációtól...)
Nem tudom, ismered-e pl. Kemsei Istvánt, Kovács András Ferencet, Szepesi Attilát. Mindent tudnak, amit a Nyugat "tudott". Kivéve a világháborúba való részvételre való felbújtást, utána meg a kiszállást a dologból... Takáts Gyula bácsit, Tellér Gyulát. Az előbbi a Nyugat 3. nemzedékéhez tartozott.

Most volt februárban 95 éves:

http://www.kortarsonline.hu/0602/botar.htm

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-16 08:07   
2006-04-15 20:27, menon:


ANYAKÉP SUHOGÁSBÓL

Ez az alkaioszi másfél napja ringat, alig tudom kiiktatni az agyamból: olyan szép! Hogy precíz skandálása eleinte hozzásegített az valószínű, de a mondanivalója akármilyen bonyolult, majnem olyan ríkató, mint Csajkovszkij Patetique szimfóniája!

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-16 00:54   

-
Az "Anyakép suhogásból" egyik általam is kedvelt forma skandál nagyon precízen: az úgy nevezett alkajoszi strófa, amelyre a legelcsépeltebb példát Berzsnyi Dániel "A magyarokhoz" című versét már nagyon régen skandáltuk és amelyet a harmadik sorban elviselt licencia (a régieknél az "a" mindig "az"-t helyettesített!) miatt nagyon sokan (gyerekkoromban legalább is én) daktilikusan skandáltunk: az "a"-t és az"ú"-t a "bosszús" szóban röviden ejtve, holott az négy és feles jambusnak hangzik, noha a sor háromütemű jambikus csonkasor az ötödik szótag után cezúrával és egy krétikussal majd egy újabb csonka verslábbal. Tulajdonképp a felosztása miatt az ókori drámák kórusaiban ez sem volt helyettesíthető sehol spondeussal. Az alkaioszi strófa első két sora az alkaioszi tizenegyyesből, a harmadik sora az imént elemzett alk. kilencesből és a negyedik sora az alkaioszi tizesből áll, ami egyébként ebben a végső kottázásban Horatiustól maradt ránk és azt hiszem a magyar költők a legnagyobb művelői.
_________________
ignotoo

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-16 00:26   
2006-04-15 20:33, menon:
-

-
Itt (a Füst címűről) is csak ugyanazt mondhatom, hogyha van neve a strófának, (ami valószínű!) az biztosan ó-kori név, mert a modern költészetben csak műfordításokból ismeretes. A sorok egy része az ú.n. HIPODOCHMIUS kólonból, míg a hosszabb sorok egy egy leküthionból állnak. Az egész vers trohaeikus hangzású, mert mind a két kólon trohaeusokból áll, de miután kólon, seholsem helyettesíthető spondeussal vagy más helyettesítő verslábbal.

_________________
ignotoo

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó