2018. május 27. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> A költészet jelene és múltja
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-18 22:03   
Várnai Zseni
KATONAFIAMNAK

Én magzatom, szép katonafiam,
Szíve vérével ír neked anyád,
Mióta a császár kenyerét eszed,
Vörösbe fordult itthon a világ!
Most készülünk a döntő, nagy csatára,
S ti lesztek ellenünk majd a sereg,
Ha ráuszítnak önnön véreidre,
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Az anyaföldnek most zsendül a méhe,
Már lesi az ásós, kapás hadat,
Hogy szűz ölébe termő magot hintsen,
Várja az erőt, mely életet ad,
Most megmérjük irdatlan, nagy erőnket,
S nem ringatnak majd kalászt a szelek,
A termő föld lesz a mi lázadásunk:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Fiam, ez öreg, reszkető sorokban
Én sírok, ki méhemben hordtalak,
Ki eggyé tettem éjet, napot, órát,
Hogy etesselek, hogy dajkáljalak,
Hús a húsomból, vér a véremből,
Hogy emelhetnél te akkor kezet,
Ha én zokogom, sikoltom feléd:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk,
A reménységünk, mindenünk: az élet!
Te döntöd el most a mi nagy sorunk,
A Te felzúdult, bús rabszolgavéred.
Borítson el a forradalmi mámor,
Ha hömpölyög a lázadó sereg,
Mint fölkorbácsolt, zúgó tengerár,
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

Most még csak háborog az óceán,
S a kevély hajót már tépi, dobálja,
Mi lesz, ha ős medréből kitör,
Ha úrrá lesz a tenger akarása,
Mi lesz, ha minden katonafiú
Szülőanyjától kap egy levelet,
Mely lázít, gyújt, vérbeborít:
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!

1912

 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-18 22:02   
Tóth Krisztina
Medvenóta
Nagy időktől fogva úgy van,
hogy a medvék mézet esznek,
és az ovi fele útban
medvenótát énekelnek:

"Jöhet rézkor, bronzkor, vaskor,
szereti a mézet Vackor!"

Medvénk mostan nagycsoportos,
megy a Pitypang óvodába.
Várja Bendi és a boglyos
kicsi medve többi társa.

Peti rúgdal, Dömi rajzol,
legóvárat épít Vackor.

Olyan nagyot nőtt a nyáron,
úgy megnőtt a medvetalpa,
hogy már túlér a szandálon,
és a nadrág rövid rajta!

Szóval: kinőtte a mackót.
Andi néni nézi Vackort:

Gyere Vackor reggelizni!
A többiek már mind ettek -
ülj le a kisszékre, így ni,
de ne az egészet edd meg!

Vackor bólint, persze, persze,
ő már nagycsoportos medve!
És a mézet mind befalja,
megnyalja a pisze orrát,
aztán föl-le sétálgatva
dünnyögi a medvenótát:

"Kiscsoportban, nagycsoportban
ha van méz, a medve jól van,
jó neki a középsőben
ha van mézecske bőven,
jöhet rézkor, bronzkor, vaskor,
szereti a mézet Vackor,
kicsi korban és nagy korban,
ha van méz, a medve jól van!"


 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-18 22:01   
Tóth Krisztina
Fehérhajú
Öreg
volt az idõ - óvatosan átcsusszantunk az út
túlfelére, egy újabb ezredévbe,
a járda tiszta jég,
eldobott papírtrombiták és dermedt zacskók a földön.
Hajnali dér - ilyennek képzeltem gyerekként
az alvóvárost: karjára dõl a boltos,
és mint a Csipkerózsikában, alszik a buszsofõr, a gyár,
ködlámpa fut, szántóföld ólomszín víztoronnyal,
melybõl nehéz víz hull a kongó fémcsövekbe,
sötét lakótelep, csak a fûtõtestek beszélnek
végtelen csõpostákon keresztül.
Egyszer, fáradtan, minden szó hazatalál
az álmos agyban, saját árnyára fekszik,
jéghegy, holdudvar, szerelem,
és csak a vézna, üres jelentés bámul ébren,
mint akkor este, mikor a sose látott, de annyit
emlegett rokon a Fehérhajú utcából eljött és én
csak néztem rá, hogy milyen
fiatal.


 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-18 17:39   
2005-07-18 01:26, gyongyos:
-

Szívesen. Máskor is.
m.

_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-18 01:26   
2005-07-17 14:59, menon:

Kedves menon, köszönöm az információt!
Hálás szeretettel: gyongyos

 
 menon  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-17 14:59   
2005-07-01 09:05, gyongyos:
-

Kedves Gyöngyös!

Valami a költőnőről, ha segíthetek ezzel.
Szeretettel: menon.

http://emir.elte.hu/szerzok/toth/


_________________
Szeretettel: menon

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-07-01 09:05   
2005-06-25 10:35, walsz:

kedves Walsz,
ki a Tóth Krisztina.

Átlagon magasan felül nemcsak képzett, de akusztikailag nagyon felvértezett költő, akiről szégyen, hogy nem hallottam! Kérlek tudasd személyes adatait, hogy tudjunk egy két dolgot róla!


_________________
ignotoo

 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-25 10:35   
TÓTH KRISZTINA
PORHÓ
Harminckettõ hogy telhetett?
Hogy múltak el napok, hetek?
Letelt,
s hitelt

nemigen ad már a jelen.
Nem voltam benne még jelen,
úgy múlt
a múlt,

annyi idõ, hogy szinte sok.
De ért már más is, mint e sokk:
hold is,
nap is

pólyálta hûlõ életem,
s amit nem tettem, tervezem
e lét
felét

leélve: õrzöm arcomat,
s eleddig nem zuhant sokat
csecsem
becse,

sõt, egy bocsom is van (de szép!),
beszélni is kezd majd ez év
telén
talán,

de hogy mi történt, mire volt jó
harminckét éven át e porhó,
havam,
hevem

hová gomolygott nyomtalan,
és ugyan hol, ha nyoma van,
szivek,
szavak

mélyén mi ülepszik, mi lesz,
így fog eltelni, élni ez?
Vagy túl
a túl

bonyolult léten, túl ezen
egyszercsak majd megérkezem
s ittlétemet
átlátom ott?!


 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-01 22:13   
Beírom ide ezt az örökzöld verset, amely valahogy sose lesz idejét múlt és minden generációnak mond valamit, akár diák, akár véndiák az illetö, ez egyfajta himnusz mindkettönek és milyen igaz!

Ady Endre
ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.

Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.

Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.

Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskola-padok.

S én, vén diák, szívem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.

Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.


 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-25 20:11   
2005-03-18 17:36, Mary:

Dsida Jenö a legnagyobb magyar költök sorába tartozik, és ha Dsida verseket olvasok eltünödöm, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. A versei olvasása közben az embernek nem is jutnak eszébe esztétikai vagy irodalomtudományi kérdések, hanem a lélek együtt hullámzik a sorok dallamával, érzéki örömmel hallgatja az összecsengő rímeket, legszívesebben a maga szerelmének mondaná el azokat a szavakat, amelyeket Dsida Jenő Violának vagy Violáról mondott, vele együtt ténfereg erdőben-mezőben, és eljátszogatna a költő kutyájával. Szigorú, szakszerű kritikus azt is mondhatná, hogy ez a vitathatatlanul nagyon tehetséges és sajnálatosan fiatalkorban meghalt erdélyi költő világéletében közhelyekről írt. Igen ám, de ezek a közhelyek: szerelem, természet, együttérzés a szenvedőkkel, öröm olyan jelentéktelen kellemetességek miatt, mint üldögélni egy havasi vendéglőben, sétálgatni egy kutyával, nézni egy rügyező faágat. Ezek a közhelyek: maga a mindennapi élet. Aki ezeknek örül, és örömét másokkal is közli, az szebbé teszi embertársai életét is. Petőfitől tudjuk, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Dsida Jenőnél aligha szerette valaki is jobban a virágokat. És az olvasó valahogy úgy képzeli, hogy aki Dsida verseit szereti, az sem lehet rossz ember; sőt minél többet olvassa, annál jobb ember lesz belőle. Ez a szelíd poéta megtanít gazdag lelki életű, szelíd embernek lenni.

 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-25 20:02   
2005-04-25 19:57, walsz:
-
2005-03-16 11:55, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves Ferencz Zsuzsa!
Czóbel Minka utolsó kötete 1914-ben jelent meg- habár 1947-ben halt meg. Költöi munkássága 1890 és 1914 közzé "szorult" és modernségében Adyt elözte.
Most lenne junius 12.-én 150 éves Czóbel Minka. Irok egy kis cikket róla az élvforduló kapcsán és szivesen feltenném ide, ha szabad.

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-21 07:41   
Kedves Zsuzsanna, nemcsak, hogy nem ismertem, de 1995-ig egy betűt sem olvastam műveiből, nem is tudtam, hogy létezik. Szentirmay Pali barátom és editorom, az akkori magyar főkonzulunk hívta fel a figyelmemet Fáy költészetére. Körültekintő utánajárással sikerült egy Fáy kötetet kölcsön kapnom, de a történet többi részét ismered!
Kézcsókkel: Imre

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-20 11:42   
Kedves Imre, te személyesen nem ismerted Fáyt?
Mindenképpen nagzon szépet cselekedtél a versei érdekében.
Igazad van,én is azt hiszem,legalább kétszeresen volt nyomorúbb az átlagköltőnél.
S különös viszonya volt József Attilához: olykor összetévesztette magát vele, máskor "csak" egy-egy kölcsönszóval, - képpel utalt rá, hogy Attila nem megy ki a fejéből.

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-20 09:40   
2005-03-20 07:21, Ferencz Zsuzsanna:
Kedves Zsuzsanna!
Egy Kanadából kölcsön kapott, Kaliforniából közvetített Fáy Ferenc antológiából szkenneltem le az ötszázvalahány verset és írtam át "Word program"-ba mintegy negyvenet ezekből, hogy könnyebben küldhetővé váljanak. A szkennelés közben olvastam és jegyzeteltem belőlük és mire vissza kellett küldenem a könyvet már egy csaknem teljes képem volt Fáy költői attitűdjéről, ami kétszeresen olyan szerencsétlen, mint az átlag költőjé! Versei különleges képtobzódások, amelyeket a nyugatosok egészen biztosan vaskalaposan
"képzavaros"-nak ítélnének, de az természetesen minden modernségnek a kerékkötője lenne, mert a versek egy exaltált lélek teljesen exaltált, fantasztikus és gyökeréig művészi megnyilvánulásai. Ha lesz időm egyet egyet át fogok írni "Word program"-ba és talán a MON megfelelő helyére is. Kézcsókkal: Imre

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-20 07:21   
Kedves Gyöngyös,
elolvastam az általad gyűjtött Fáy-verseket.Nagyon szép anyag.
Hát azt elárulnád, hol, mikor és hogyan gyűjtötted össze?

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 05:24   
Kedves Zsuzsanna,
ezek nagyon jó és helyes akusztikájú ötös és öt és felesekben skandált jambikus sorok, amelyek Shakespeare, sőt Dante óta a költők "bread and butter"-je, azaz "vajaskenyere". Úgy érzem, hogy ez a költeménynek csak egy részlete. Más szóval töredéknek érzem, de amit bevezet, az egy helyzetből keletkezett érzésnek a tovább-vitelét, a kifejlesztését igényli és , ha van tovább is, kérlek folytasd, mert minden ízében helyes skandálás és élvezetes akusztikájú magyar nyelv! Igaz és őszinte költő volt, aki művelte a nyelvét, sőt fejlesztette azt! Aki skandálni tud az már költő -- szerintem -- és a nyelv külső zeneiségén próbál a csatlakozó érzéseken áttörve a mélyebben fekvő alapérzésekhez közelebb kerülni.

Köszönöm ezt a töredéket is (mert én annak fogom fel!) Minden blankverset szeretek, ami ilyen szép magyar nyelven van írva!
I...

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 02:46   
DSIDA JENŐ : NAGYCSÜTÖRTÖK



Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak…
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.


 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 21:58   
Dsida Jenőnek nagyon sok versét nem ismerem, féltucatnál biztosan kevesebbet, de az érzéseit pontos verseléssel mindig kifejezi. Ha ezek az érzések egyszerűnek vagy szimplának látszanak, az nem mindig a költemény baja. Lehet, hogy csak mi nem tudjuk magunkat az érzésre ráhangolni. Kosztolányinak nagyon kevés túlságosan intenzív érzése volt, de amikor elérte azt a túlfeszített idegállapotot akár agyonkávézott akár keserűvé cigarettázott felajzottsága folytán, csodákat volt képes alkotni. Gondolok itt elsősorban a "Hajnali részegség"-re és egy két idősebb kori versére.

Dsida művészi eszközei egészen biztosan nem haladják meg a legnagyobb nyugatosokéit, de egy költőnek biztos kifejezési módja lehet a szép magyar beszéd is. Van egy nagyon szép anya verse, amire én emlékszem, hogy megfogott.
Dsida Jenő is hiányzik a Hét Évszázad Versei című négy kötetemből csak úgy mint Reményik, Fáy és bizonyára még egy pár olyan költő, akik megérdemelték volna azt, hogy megelmítsék őket.
_________________
ignotoo

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 17:36   
Nem tudom, a kérdés kinek szól? Talán Gyöngyös tud rá választ. A magam részéröl csak annyit: Dsida Jenöt nem ismerem és nem szeretem annyira, hogy meg tudnám állapítani, a megfelelö helyet foglalja-e el az irodalmi ranglétrán, vagy nem. Valahogy nem ragadnak meg a versei. Ez, persze, szubjektív megítélés. Ha olvasok egy Dsida verset (ami ritkán fordul elö), az az érzésem támad, ilyent még akár én is tudnék írni. Nem látom benne a kimagaslót, a zsenit, még talán az egyszerü költöt sem igazán. Persze, ez csak az én benyomásom, attól Dsida még lehet nagy költö.
 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 13:06   
Hát Dsida Jenő?
 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 12:42   
2005-03-17 08:22, gyongyos:

Kedves Gyöngyös,

nagyon a szívemböl szóltál, ami Rejtö Jenöt illeti. Szerintem is megvan a helye a magyar irodalomban, a ponyva müfaj ellenére is. Humora, szóhasználata, regényeinek karakterei és az egzotikus helyeken folyó cselekmény meröben elüt kortársai prózájától. De éppen ez teszi kiemelkedövé és összetéveszthetetlenné. És Tóth Árpád, a szomorú költö, is többet érdemelt volna.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 03:38   
Kedves Gyöngyös, a neten utánanéztem Czóbel Minka életének, azóta mind az jár az eszemben, hogy abból Szabó Magdának kellett volna könyvet vagy színdarabot írnia.
Milyen kár, hogy nem fedezte fel magának Minkát...
Nem összehasonlításképp, csak amúgy megjegyzem: nekem is hatalmas kedvem lenne egy ilyen könyvet írni, csak tudod, Bukarestből nemigen lehet összeszedni az anyagot.

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 08:22   
Kedves Zsuzsanna,
ez a CD nekem is megvan és végignéztem, igazad van, Czóbel Minka nem szerepel benne, pedig Szabó Lőrinctől József Attiláig, Weores Sándortól Zelk Zoltánig a legelhagyatottabb tollforgató is megjelenik a Nyugatban, még Ortutay Gyula, a volt kultuszminiszter írását is leközölték. Egy sereg nagy tehetség: Aszlányi Károly, aki szintén versekkel kezdte és egy-két Babits által ajánlott költő: jók is rosszak is, (mert még Babits sem volt feddhetetlen!) szerepel benne, de nincs minden precízen bekalibrálva. Tóth Árpád, aki az akkori nyelv- és verstudomány legnagyobb szakértője volt, másodhegedűsként gazsulált Babitsnak és Kosztolányinak, akiket magasabb nívójúaknal itélt. Meghalt anélkül, hogy életművét valaki is mélyebben méltatta volna!
Aszlányi is meghalt anélkül, hogy tizenvalahány regényét valaki is említésre méltatta volna! Rejtő Jenőt soha senkisem említette, mert a Nyugat számára túl fiatal volt és megélhetési problémáit kabaré írásokkal és ponyvaregényszerzésekkel oldotta meg. De micsoda tehetség volt! Ki ne ismerné a 14 karátos autó történetét és a pesti nyegle humort a huszadik század elejéről. Radnóti klasszikus ógörög metrikáját a nagyok közé emelték, de gyerekkorom megállás nélküli nevetését Rejtő könyveinek tudom be, amitől a Nyugat emleltfejű mesterséges vagy természetes irodalmi mélysége igazán messze esett. Az igazság az, hogy Rejtő stílusa ugyanolyan finom és meghatározó volt, mint a legelfinomultabb nyugatos irodalmároké. Az a tény, hogy ő is a német elnyomás sárgacsillagosai között halt meg, alig ismert. Radnóti életét és halálát mindenki ismeri, de Rejtő többet érdemelt volna! Ha másért nem, könyveivel bemutatott életművén keresztül!
I...

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-16 11:55   
Kedves Gyöngyös, kedves Walsz, kedves érdeklődők!
Megnéztem a CD-t, amely a Nyugat összes számait tartalmazza. Czóbel Minka egyetlen versét sem közölte a folyóirat, kétszer megemlítik a nevét, a "futottak még" kategóriában.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-11 09:58   
József Attila versek kedvelöinek

Körülbelül egy hete sorozatot indított útjára az origo hírportál. Egy éven keresztül minden nap másik verset közöl a költőtől. http://www.origo.hu a lap címe és jobboldalt ott látható egy kis kép, alatta az aznapi vers címe. Vissza lehet olvasni az eddigieket is.
_________________
poe

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-11 05:51   
2005-03-11 04:41, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves Zsuzsa,
ez a vers az Ammann kiadonal megjelent ketnyelvü kötetböl szrmazik Daniel Muth (alnev!) forditotta, az elöszot Fejtö irta az utoszot Dalos.Par napja jelent meg a kötet.
Örülök, hogy Bodorrol hallottam, az interjut szivesen olvasnam, majd mailezek neki ezügyben.
Sok szeretettel
Györgyi
_________________

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-11 04:41   
Kedves Walsz, latom, nalunk mar eledezik Czobel Minka.Tényleg döbbenetes költő volt.
Kedves Gyorgyi,
ezt ki forditotta?
Epp most olvastam az Irodalmi jelen c. aradi lapban egy interjut a kilencvenvalahányéves Fejtő Ferenccel, Bodor Pal készitette. (Lám, a kompim kezd magyarul is tudni). Fejtő azt mondja, az ő megrendelésére iirta József Attila ezt a verset.

 
 walsz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-09 19:15   
2005-02-13 04:03, gyongyos:

Pici kiegészités csak:
Czóbel Minka - kinek a neve a Wilhelminából ered - nem 1943-ban, hanem 1947 január 17.-én halt meg. Idén lesz a születésének 150. évfordulója. Még annyit, életében hét kötete jelent meg, ebböl egy próza. Az elsö kötete 1890-ben látott napvilágot, az utolsó (éeltében) 1914-ben. Annyi még hozzá tartozik, ha már itt irunk, hogy Czóbel Minka messze a korát meghaladóna verselt, elözve Ady versformálását is.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-05 07:57   
Mary, keresedre egy reszlet A Dunanal c. versböl a nemet forditasban:

Mir scheint, ich schau seit hunderttausend Jahren
bereits, was plötzlich in meine Blickfeld schneit.
Ein Augenblick, und hunderttausend Ahnen
schaun mit mir die jäh vollgereifte Zeit.

Ich seh, was sie nicht sahn, weil sie verschwiegen
hackten, liebten, mordeten, trugen zäh ihr Los.
Und sie sehn-in den Stoff hinabgestiegen-
was ich nicht seh, wenn ich bekennen muss.

Wie Freud und Leid wissen wir voneinander.
Das Einst schafft mir,das Jetzt schafft ihneneGrund.
Wir dichten-wach führen sie meine Hand, und
ich spüre sie in der Erinnerung.


Magyarul gondolom nem kell leirni. Tudom sok mast is kivalaszthattam volna, pl. a Hexameterek cimüt Florahoz (aki nekem professzorom volt),vagy a Gyermekke tettel....de akkor soha nem lennek kesz, kivanom hogy a könyvet hamarosan megkapjad te is!
_________________

 
 gyongyos_NZ  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-02-16 21:31   
2005-02-16 08:34, Zuloaga:

Kedves Zuloaga, ez már költemény, amelynek a hivatalos formája próza, mert prózába van tördelve. Az összetett verslábak és a rímek sorközi rejtettsége biztosan megengedné, hogy más sorfajokba tördeld. Tehát a példád nem szigorúan fedi a próza ritmusának a példáját, mert a nagyobb szigorítások rejtettebb állapotban is megvannak benne.

Oscar Wilde-nak van egy ciklusa, amelynek a címe Poems in Prose. Ezek lennének a közelebbi példák, noha van egy írása a másik általa kedvelt műfaja , a mesék között, címe: The Nightingale and the Rose, A fülemüle és a rózsa. Ez hasonló a Te versedhez és noha meséje meglehetősen vérengző,
a sűrűn ömlő anapesztusok az angolt úgy felpezsdítik, hogy alig hallatszik angolnak.
Egyébként a szigorításoknak ez az a sűrítése,
ami már a verstani szigorítás felé tömötíti a mindanivalót! Poémád a lábak sokféleségével és a középrímekkel nagyon élvezetes! Köszönöm

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó