2020. november 23. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Nyugati magyar - magyar magyar kapcsolatok (Hol vagyunk otthon?)
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 következő lap )
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 23:07   
2005-03-19 23:04, eRPeti:

"De már nem is merek többet reagálni, mert még ebből is "bajom" lesz."

Miért, mitöl félsz? És miért ebböl "is"? Nem hinném, hogy itt valaki leharapná a fejedet....

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 23:04   
2005-03-19 22:55, Mary:
-
Ez tényleg reménytelen.

Nem a téma mosolyogtatott meg,hanem az egymás megnemértése.De már nem is merek többet reagálni, mert még ebből is "bajom" lesz.

Jó éjszakát-:(

_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 22:55   
2005-03-19 22:41, eRPeti:
-
Hm. A korod biztosan nem játszik semmi szerepet. Örülök, ha megnevettetelek, az is valami. Biztosan mókás az egész téma, nem is tudom, miért töltünk el vele ennyi idöt? Kellemes mosolygást!

Még annyit, nem hiszem, hogy hamis képzeteim támadnának, ha igen, most lenne az elsö eset. Mellesleg néhány fogalmam van a magyarországi helyzetröl, hanem nem venném magamnak a bátorságot, hogy hozzászóljak.
Érzéseim nem szoktak becsapni és amit írtál, egyértelmü. Úgy néz ki, nem csak nekem.

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 22:41   
2005-03-19 22:09, Mary:
-
Kedves Péter!

Mary Drága.

Ne haragudj,de azt kell mondanom neked, hogy bár nagyon fáradt vagyok és ez már állandósulni látszik pedig mindössze 52 éves leszek(?) a jövő hónapban, de mégis meg tudsz nevettetni.Nem kinevetlek az istenért nehogy félreérts,de annyira mókás ahogy egymást megnem értve értekezünk és elemzünk, hogy ezen csak mosolyogni tudok.Teljesen biztos vagyok benne, hogy hamis képzetek támadnak benned írásomat olvasva és abban is más fórumtárssal egyetemben, hogy alig-alig van fogalmatok a magyarországi folyamatokról Érzéseid vannak,de ezek becsapnak pozitív és negatív irányban egyaránt, attól függően, hogy mit akarsz kiolvasni az írásomból.Mint bobe alább.De komolyan semmi baj részemről, nekem felüdülés köztetek lenni ,mert kicsit halványítja a rossz érzést bennem amig itt társalgunk.Üdv. Péter.
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 22:24   
2005-03-19 21:45, eRPeti:

Íme a bizonyíték az általam írt megállapításról.

"Azt írtam - és most nem védekezni akarok - ,hogy nem itélek el senkit, ehhez képest úgy érzem logikai bukfenc azt írnod nem vagy te senki bírája."


Mégis az vagy, mert szavaiddal elárulod magad. Ezt sokan regisztrálják, akik a megfelelö antennával vannak ellátva, mint a mi Böbénk.

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 22:09   
Kedves Péter!

“Ma is munkanap volt, amolyan "áthelyezett",nálatok ez hogy van? „

Gondolom, ma a március 14.-ét kellett ledolgozni, vagy? Ez például nálunk úgy van, hogy a nemzeti, vallási vagy bármilyen ünnepnap munkaszünet. Ha csütörtökre vagy hétföre esik, akkor megragadjuk a lehetöséget, hogy egy szabadnappal vagy túlórák leépítésével egy ún. “hídnap”-pal áthidaljuk a hétvége és az ünnepnap közötti napot. Nagyvonalú és jólmenö cégeknél bezárnak ezen a napon is. De szombaton ledolgozni nem szoktuk (kivétel lehet pl egészségügy, rendörség stb, ahol amúgy is dolgoznak hétvégén). Ha másképp nem megy, akkor dolgozunk azon a napon, természetesen.

”Hát az az igazság, hogy amiben reménykedtem, hogy valamit megtudok arról, mi is az érzésetek szerinti hazaszeretet, hazafiság nem igazán sikerült senkinek megfogalmazni.”

Íme az én definícióm: élj, ahogy élni akarsz, légy, ami lenni akarsz, amíg ezzel senkit nem bántasz. Ebben benne van az is, hogy magyarként élhetek, egy globalizált világban. Méghozzá önkéntesen, magam választotta módon és nem belém súlykolt elméletek alapján és nem a környezetem hatására. Magam dönthetek arról, hogy minek vallom magamat. A környezetemben senki nem kéri ezt tölem számon. Ellentétben a magyarországi, erdélyi, vajdasági stb. környezettel. Meg is tagadhatom magyarságomat, ha úgy tetszik. Senkinek nem fog feltünni. Mégsem teszem. Vajon miért? Engedtessék meg a visszakérdezés: te mit értesz hazafiság, hazaszeretet alatt?

“Egy magyarországon élő magyarnak ritkábban jut eszébe ez a fogalom és nyilván nem érzi szükségét, hogy fizetetlen nagykövet legyen.“

Biztosan nem jut eszébe, de önkéntelenül úgy él, ahogyan a közösség megkívánja. Nincs választási lehetösége. Sok „hazafi“ egész életében egy gondolatot nem vesztegetett erre a témára, de biztosan sok kokárdát elstrapált már. És sok könnyet elcsöpögtetett.

„De arra végképp nem számítottm, hogy minderről valakinek a balsikerü üzleti vállalkozása kerüljön példának.“

Ez egy példa a sok közül. Nem mindig lehet elméleti dolgokról beszélni. De ez bizony példa arra, hogy miként müködik az EU-ba belépett Magyarország. Példa arra, hogy hol szorít a cipö. Ha te csak egyéni problémát látsz mögötte, akkor ideje szélesíteni a horizontot, mert ez csak egy csepp a tengerben. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi megy rosszul abban az országban? Hogy egy olyan népnek, amelyiknek egyharmada az országon kívül van, milyen lehetöségeket kínál a kinti magyarok érzelmi, de gazdasági hozzáállása is. Miért ne lehetne ebböl profitálni ? Miért nem lehet a korrupciót, a pénzes borítékokat stb. végleg leírni ? Talán mert pont a magyarok akadályozzák ezt? A megszokottat ? Hogy elbotlasztják az amerikai, de a magyar invesztort is ?

“Ns, hogy visszakanyarodjak az eredeti témához számomra elég világos, hogy a határon kívül élő magyarok közül, a világpolgárokat kevéssé izgatja ez a kérdés, hiszen nekik tök mindegy hol élnek, otthont a szűk családnak bárhol tudnak teremteni.“

Már megbocsáss, de ezt a magyar is tud. Talán nem olyan nivón, mint nyugaton, de egy kedves, meleg, szeretetteljes fészket a magyar is tud rakni magának. Ilyen szempontból nem féltem öket.
“Én a magam részéről,hiszen csak a magam nevében írhatok nektek, nem itélek el senkit azért , hogy valamilyen okból elszakadt a szülőföldjétől.”

Látod, ez egy tipikus kijelentés azoktól, akik a hazától elszakadtakat valamilyen okból elítélik. Aki ezt nem teszi, nem is beszél róla. Aki elítéli, az rendszerint azt mondja: “nem ítélem el (jaj, de toleráns és nyitott vagyok!), de…. És akkor jön a nagy megértés.

“Nyilván úgy érezte, hogy túl nagy rajta a nyomás ,akármi is legyen az, és inkább vállalta a bizonytalan jövőt mint a biztosnak látszó tehetetlen vergődést egy általa megoldhatatlan szituációban.”

Ez a nagy megértés a te részedröl. Nekem a fenti mondat nem mond semmit, engem pl. egészen más okok vittek külföldre. És nem is várok megértést, csak csodálkozom az egyoldalúságon, ha azt hiszed, az élet ilyen egyszerü és mindenki oka, indítéka egyforma, vagy van valami köze a hazafiassághoz. Különben ezzel kapcsolatosan tettem fel neked kérdést, amire válasz nem jött. Hogy mi a különbség azok között, akik kényszer hatására hagyták el az országot és akik önkéntesen mentek el.

„Én pusztán azon tudok fennakadni, ha tetemes távollét után jobban véli látni a hazai viszonyokat és megpróbál kioktatni elmélete igazáról.”

Tja, kívülröl nézve sok mindent tisztábban lehet látni.


” Vajon ti akik kívülről, mintegy rálátással szemlélhetitek a hazai folyamatokat, mit éreztek?”

Lásd fennebb.

„De akkor, hogy is jön ide a hazafiság?Hát úgy, hogy ezek a kultúr nagykövetek abszolút és egyetlen hazafinak képzelik magukat és az egyedüli gondozóinak a haza felvirágoztatásának.
Szöges bakancs és hazafiság.Az amit kaptatok nem provokáció, hanem természetes módszer az igaz magyar felismerésére.”

Nem egészen értem, mire gondolsz.

”Barátaim még nincs baj - azt hiszem - ,de azért aggódni már elkezdhettek.Ezt mos itt nem akarom kifejteni,mert kikapok Hunor barátomtól, ha megkockáztathatom ezt a megszólítást. „

Én aggódásra okot nem látok. Még a Hunor részéröl sem, más oldalról még annyira sem. Amig nem politizálsz.

Nem bánnám, ha néha világosabban beszélnél, nem értem, milyen összeesküvésröl van szó. Ha feltett kérdéseimre választ kapnék, az sem lenne rossz. Mára ennyi „mondandóm” volt.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 21:58   
Neked is Peter

Miert pech?

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 21:45   
2005-03-19 21:26, bobe:
-
Kedves bobe.

Azt írtam - és most nem védekezni akarok - ,hogy nem itélek el senkit, ehhez képest úgy érzem logikai bukfenc azt írnod nem vagy te senki bírája.

Valóban egyiket sem állítottam és nem is óhajtom gyakorolni.

Szeretettel üdvözöllek és legyen szép napod holnap is.


U.i.ech,de svéd országban is él barátom 30 éve
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 21:26   
Kedves Peter nagyon szepen irsz es biztosan sok mindenben igazad van. En szemelyesen nem is igazan szolhatnek bele ebbe a temaba mert en romaniai vagyok es most sved allampolgarkent epitem Svedorszag jövöjet. Egyetlen egy mondatodon akadtam csak fenn:

"nem itélek el senkit azért , hogy valamilyen okból elszakadt a szülőföldjétől" .Ezt nem hiszem hogy jol fogalmaztad. Mi az hogy elitelni meg nem itelni ? nem vagy te senki biraja. Hidd el a legtöbbjenek jo oka volt arra hogy elhagyja szülöföldjet. Nem gyözöm ismetelni magam keves az az ember aki kalandvagybol menekul es kezd uj eletet uj orszagban .Azoknak hidd el beletörik a bicskajuk elöbb utobb mert nem az eletukert hanem a penztarcajuk vastagitasa miatt mennek vilagga. Csak ennyit szerettem volna irni.
Meg csak egy kerdes merre jartal kulfoldon es mennyit tartozkodtal kint?
szeretettel bobe

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 20:42   
Kedves Barátaim.

Ma is munkanap volt, amolyan "áthelyezett",nálatok ez hogy van?

Hát az az igazság, hogy amiben reménykedtem, hogy valamit megtudok arról, mi is az érzésetek szerinti hazaszeretet, hazafiság nem igazán sikerült senkinek megfogalmazni.Egy magyarországon élő magyarnak ritkábban jut eszébe ez a fogalom és nyilván nem érzi szükségét, hogy fizetetlen nagykövet legyen.De arra végképp nem számítottm, hogy minderről valakinek a balsikerü üzleti vállalkozása kerüljön példának.Elismerem nem jó dolog veszteséges vállalkozás részesének lenni és érdeklődéssel is olvastam, hátha a napokban kis hazámban botránnyá dagadt hegyaljai esettel kapcsolatban megtudunk néhány értékes infot.Arról már nem is beszélve, hogy a kulcsmásoló árlista teljesen hiteltelen, hiszen 400 forinttól a csillagos ég a határ.

Nos, hogy visszakanyarodjak az eredeti témához számomra elég világos, hogy a határon kívül élő magyarok közül, a világpolgárokat kevéssé izgatja ez a kérdés, hiszen nekik tök mindegy hol élnek, otthont a szűk családnak bárhol tudnak teremteni.Van ugyan némi hiányérzetük,de ez nem több mint a dohányos kínja mikor nem jut kedvenc koporsó szöge használatához.Azok azonban akik egy kicsit is érzelem gazdagabbak és fogékonyabbak a hagyományok az ízek az illatok a volt barátok és ki tudja még mi mindennek a hiányára többet foglalkoznak gondolataikban azzal amit hazájuknak éreznek akárhol is legyen az otthonuk.Én a magam részéről,hiszen csak a magam nevében írhatok nektek, nem itélek el senkit azért , hogy valamilyen okból elszakadt a szülőföldjétől.Nyilván úgy érezte, hogy túl nagy rajta a nyomás ,akármi is legyen az, és inkább vállalta a bizonytalan jövőt mint a biztosnak látszó tehetetlen vergődést egy általa megoldhatatlan szituációban.Én pusztán azon tudok fennakadni, ha tetemes távollét után jobban véli látni a hazai viszonyokat és megpróbál kioktatni elmélete igazáról.

De nézzük most a hazai polgárokat vajon ők - természetesen az én meglátásom alapján - mikor kerülnek kapcsolatba a hazafisággal és hazaszeretettel.Hiszen nem kell idegen környezetben élniök - erről a dologról még lesz mondanivalól és rendesen ellent is mondok magamnak - nem kell naponta azzal foglalkozzanak, hogy megtartsák eredeti nemzeti azonosságukat.Persze a Nemzeti Ünnepekkor ez egy kicsit megváltozik, mint most is a 48'-as forradalom és szabadágharc megemlékezésekor.

Van azonban egy kivétel, amikor veszélyben érzi a hazát , akár külső akár belső veszélyről van szó, vagy inkább fogalmazzak úgy, hogy veszélyben érzi mindazt ami neki a hazát jelenti.Vajon ti akik kívülről, mintegy rálátással szemlélhetitek a hazai folyamatokat, mit éreztek? Nem vagyunk hallótávolságban ezért majd később válaszoltok,de én folytatnám.Nem véletelenül vetem fel ezt a dolgot, hiszen egy kis szeletet ti is kaptatok a "tortából"Hogy mire gondolok?Hát arra amit egyesek "provokációnak" minősítettek.Ne féljetek nem fogok politizálni,de azt szeretném kihozni a dologból, hogy értsétek mennyire bonyolult és egyben egyszerü a haza , a hazafiság kérdése, hogy ez nem csak és egyértelműen provokáció.Nem túl jelentős "még" a szerepük, mert ez egy létező szervezet akik a kultúrális egyesület fedőnév mögé bújnak, hogy ne lehessen fogást találni rajtuk,de figyelemmel kell kisérni a folyamatokat amit elindítottak, mint a hagyományos szúnyogcsípést,mert akár lime kór is lehet belőle ,ha elhanyagoljuk.
Ha valakit érdekel, hogy kik is ők - bár jól tájékozottak vagytok ,szerintem tudjátok kire és mire gondolok -azokat majd ellátom a megfelelő infoval.De akkor, hogy is jön ide a hazafiság?Hát úgy, hogy ezek a kultúr nagykövetek abszolút és egyetlen hazafinak képzelik magukat és az egyedüli gondozóinak a haza felvirágoztatásának.
Szöges bakancs és hazafiság.Az amit kaptatok nem provokáció, hanem természetes módszer az igaz magyar felismerésére.

Barátaim még nincs baj - azt hiszem - ,de azért aggódni már elkezdhettek.Ezt mos itt nem akarom kifejteni,mert kikapok Hunor barátomtól, ha megkockáztathatom ezt a megszólítást.

Nehogy valaki azt higgye, hogy én közületek bárkit is egy platformra akarok hozni ezzel a társasággal,de az biztos, hogy a támogatást kintről ugyan úgy megkaják, mint belülről.Van olyan érzésem, hogy jóféle sakkfigurák ők egy alig újra elkezdett játszmában csak még azt nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy ki tol rajtuk egyet a táblán.

Most abba kell hagyjam,de ha érdekel benneteket onnan folytatnám majd, hogy "széthúzás"!

Szeretettel üdvözlök mindenkit.Péter.

_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 GeorgePathó  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-19 09:08   
Hello Alex,

Én M.o.-on születtem, Erdélyi feleségem van, s Hollandiában élünk.
Szerintem te nem magyar, sem román hanem Erdélyi vagy, aki jobb élet reményében odatévedt, ahol vagy. De inkább Erdélyben lennél?? ("...hogy valahol otthon érezzük magunk benne.")
Az én hazám nem Hollandia, hanem Magyarország, a nejemé Erdély. A gyerekemé (talán)(Közép)Európa lesz, valahol az 'eltünt' magyar-román határ közelében.

 
 ManuAlex  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 21:55   
En, aki Erdelyi szuletesem reven Romaniaban a kissebbseghez tartoztam, Magyarorszagot tartottam igazi hazamnak, mert a romanok nem fogadtak be.

Aztan kivandoroltunk az Egyesult Allamokba.. az elso utamon haza az elso ember akitol egy kerdest kerdeztem Magyarorszag teruleten ramformedt hogy "maga nem latja en rendor vagyok"? Ugyanugy az Egyesult Allamokba kivandorolt magyarorszagi magyar azt mondja hogy en roman vagyok mert Romaniaban szulettem.

A magyarok problemaihoz tartoznak szellemi problemak is mint a buszkeseg, habar utobbi idoben ezt kevessbe latom talan azert mert nincs nagyon mire buszke lenni, vagy peldaul a szethuzas. Talan olyan bator is lehetnek hogy azt mondjam hogy ha szethuzas helyett osszefogas lett volna, Trianon utan mashogy nezne ki a nagy Magyarorszag... Talan ez nem is fog szamitani 20 ev mulva, a hatarok amugy is kezdenek homalyosulni..

Magyar vagyok? Igen.. Nem is akarom letenni. Otthonom hol van? Itt az Egyesult Allamokban.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 10:39   
2005-03-18 09:25, espa:
-
... De azt azert fogadd el, hogy uzletet iranyitani nagyjabol NAPI 8-24 orai helybenlevessel lehet. ...
-
Ezzel ma már messzemenően tisztában vagyok. Ugyanakkor látom, hogy működik a Sheraton, Hilton, McDonalds, amelyek tulajdonosai soha nincsenek jelen. Ismerem az ellenőrzési rendszerüket is és megértettem a különbséget. Mi is zászlónkra tűztük a "csak számlával csak fehéren" lózungot, falakat tudnék tapétázni a döbbent ábrázatok fényképeiből, stb. Belefáradtam abba, hogy kéthavonta el kellene csapni a személyzetet. (A szintén német kézben lévő konkurencia azt teszi.) Miután nem akarok odaköltözni, a probléma hosszútávon megoldhatatlan marad. Ezért mondom, hogy 13 évvel ezelőtti döntésem alapjában volt helytelen. De ez a rovat nem a hegyaljai tapasztalataim kiértékelésére van, azt meg fogom tenni máshol.

Itt csak a haza ./. otthon témához fűződő érzelmeimről számolok be, amelyhez ezek az élmények is hozzájárultak - anélkül, hogy a részletekre ki kívánnék térni.

Mindezen felismerés azonban nem változtat mai érzelmeimen és hazaszeretetem mikéntjén. A fájdalmas és még mindig tartó üzleti "epizód" csak egy tégla a falban.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 10:32   
2005-03-18 09:58, Lepu:
-
Nyilván. A másik emberi méltóságának figyelembe nem vétele és az ilyen esetek összessége a mérvadó. Különben konkrét példákon kár vitatkozni, mindenre akad(hat) ellenpélda. Ez a rovat szubjektív hangulatjelentés. Az érzések nem objektív igazságfüggők.

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 09:58   
A tapasztalat: az új kulcsokért 200 Ft-t számoltak és vettek el, amit a sarki kulcsos 100 ért készített. Gépkocsibeállomra a közös képviselö egyszerüen beállt. A másik közös képviselö különtulajdonomra is biztosítási szerzödést kötött. és igy tovább.
Egy bagatell kárigenyt egy vétlen baleset után a nagy Allianz Hungária csak ügyvédi segítség után rendez...
Ha bármiben , bárhol más véleményen vagy csak egy vállrándítás a válasz. Pereskedhetsz ha van kedved, a törvenyeket senki nem tartja be ! Mi, hosszabb ideje külföldön élö magyarok ezt a balkánizálódó folyamatot elpasszoltuk...


Nem azért, hogy védjem a magyarokat, ez biztos így van Pesten, számos példával alátámaszthatnám, DE: Németo.-ban sincs másképp, és mindegy hova mész, mindenhol úgyanígy van. Csak nyitott szemmel kell járni..

 
 kuszu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 09:36   
2005-03-18 00:17, Pompéry Berlin:
-

Ha valaki úgy érzi, hogy nincsegyedül a tapasztalaival rögtön segít a görcsöt oldani !
Szinte én is írhattam volna helyzetleirásodat !
A rajna környékén élünk 27 éve. Büszkén, öntudatosan utaltam át annak idején a márkát bankon keresztül és vettünk egy kis lakást Budapesten. Senki nem értette miért nacionalizmusbol. Azért , mert igy megpróbáltuk a nagykorú gyermekeinket egy kicsit "haza"küldeni. Semmi más célra! Se kiadni, se eladni!
A tapasztalat: az új kulcsokért 200 Ft-t számoltak és vettek el, amit a sarki kulcsos 100 ért készített. Gépkocsibeállomra a közös képviselö egyszerüen beállt. A másik közös képviselö különtulajdonomra is biztosítási szerzödést kötött. és igy tovább.
Egy bagatell kárigenyt egy vétlen baleset után a nagy Allianz Hungária csak ügyvédi segítség után rendez...
Ha bármiben , bárhol más véleményen vagy csak egy vállrándítás a válasz. Pereskedhetsz ha van kedved, a törvenyeket senki nem tartja be ! Mi, hosszabb ideje külföldön élö magyarok ezt a balkánizálódó folyamatot elpasszoltuk...

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 09:25   
2005-03-18 00:17, Pompéry Berlin:

Kedves Judit!

Nem sorolom fel az irasodbol azt, amivel egyetertek, mert az egeszet be kellene masolnom. Mi nagyon hasonloak vagyunk, foleg orvost, apeh-ot, stb illetoen. A kulonbseg kettonk kozott, hogy en tobbet vagyok otthon, es ugyan docogve, de elintezem a dolgokat a "boritekok" nelkul is.
Itt el kell meseljek egy idevago helyzetet, ami oktoberben tortent meg velem.
Az egyik kis TV csatornat megkerestem hogy a termekemrol - ha jonak latjak - csinaljanak az egyik idevago programjukban musort. Egy egeszsegvedo magazin. Azt mondtak remek, nagyon szivesen. Osszejottunk, mindent tisztaztunk, en megkerdeztem persze, hogy mibe kerul ez nekem. Azt mondtak nem kell erte fizetni, mert abszolut illik a musorba es nekik ez nezettseget jelent. Meg boldogabb voltam.A musor elo adas volt, egy oran keresztul nezoi telefonokra valaszoltam.
Ugye kitalaljatok: a musor utan derult ki hogy boritekot kellett volna adnom, es ezt nekem abbol kellett volna kitalalnom, amit ok mondtak!!!!
Na most mentalitasomnal fogva en erre csipobol tuzelek, semmi ilyesmire nem vagyok hajlando, inkabb megszenvedek dolgokat, lemondok bizonyos megoldasokrol, de nalam a boritek szinte kizarva.
Szamla elleneben fizetek persze. Es ezt sokan olyan tagranyitott szemmel hallgatjak, hogy csak csodalkozom.
Rengeteg konfliktusom van ezugyben, mar sportot uzok abbol, amikor valaki mond egy arat, es azt valaszolom: OK, akkor kerem a szamlat. Es akkor jon a dobbenet es foleg az arvaltozas: ja ha szamlat ker, akkor nem ennyi
Ez egy pelda volt. Nem kell mondanom, sorolhatnam.

Kedves Judit! Nagyon megertelek. De azt azert fogadd el, hogy uzletet iranyitani nagyjabol NAPI 8-24 orai helybenlevessel lehet. Sajnos. Ezzel nem akarlak bantani, azt gondolom, hogy ez mindenhol igy van, lehet az demokracia, (vad)kapitalizmus, stb.

Es szivembol sajnalom, hogy ilyen hosszantarto negativ tapasztalattal lettel "gazdagabb". Ez van otthon. Lassuk be, 50 evet nem lehet 15 ev alatt sem behozni. Ezzel nem a boritekra hajtokat vedem, csak magyarazom a helyzetet. Vagyunk paran, akik megprobalnak szellel szemben... Remeljuk egyre tobben.
Azert kivanok neked sokkal jobb tapasztalatokat.

_________________

 
 kuszu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 09:21   
2005-03-17 13:29, hunor:
-
Jo es erdekes tema.
De egy kerdesem lenne: mit ertunk honpolgarsag alatt? Szegyen ide, oda, nekem ez nem vilagos.

-

Hunor tényleg nem ? Na akkor elmagyarázza Neked egy bozgor.
Szerintem egy honpolgár egy büszke, megelégedett állampolgár. Az aki az államban a hazát, a hont is érzi!
Én sok sok évig román állampolgár voltam, de soha nem éreztem magamat honpolgárnak is!Érthetö ?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-18 00:17   
Haza, otthon, hazaszeretet


Nem vagyok depresszív alkat, de az elmúlt 10 nap alatt szinte csak negatív élmények értek. Magyarországi utunk rettentő lehangoló volt. Még nem tartok ott, mint az Arany Jánostól (?) származó mondás, miszerint
„Sokan szeretnék a hazát,
De gyűlölik minden fiát.”

Mégis, egyre többet tűnődöm azon, hogy mi fán terem ez a hazaszeretet, van-e egyáltalán ilyen bennem.

Nehezen megfogható ez a dolog. Itt, Berlinben mind a mai napig megdobban a szívem, ha az utcán mellettem magyarul szólnak. Kötelességemnek érzem, hogy környezetemben bárkinek felvilágosítást adjak magyar ügyekben, mindenkit bíztassak, hogy menjen oda nyaralni, igyekszem öregbíteni hazám jó hírét, akár konyhailag, zeneileg, képzőművészetileg, irodalmilag, borászatilag, tájilag, termálfürdőileg, stb.

Férjem kitűnően megtanult magyarul, lányunk szintén – többen ismerik Ribizliként. Ragaszkodom tehát kulturális gyökereimhez. Tartom, ápolom a kapcsolatokat, nyitott házunkban rendszeresen megfordul szállóvendég, szalont tartok fenn, segítek tettel, propagandával és pénzügyileg számtalan „magyar” ügyet. Nem válogatás nélkül: hallatlanul fontosnak tartom ezek színvonalát.

A rendszerváltás után többedmagammal azt hittem, hogy eljött a pillanat, amikor a „mi” tapasztalatunkra szükség van, hogy konkrétan és „otthon” is tehetünk valamit. Ezt rövid ideig az anyaországból érkező jelzések igazolni látszottak. A következő 15 év alatt a dolog teljesen másként alakult. Ezen a ponton kettéválnak a tapasztalatok. Az otthonmaradottak könyveket tudnának írni arról, hogy a külföldi tőke, jelesen az emigráns tőke hogyan tette tönkre őket. Sok hazatelepült tapasztalatai pedig köteteteket tölthet meg arról, hogyan vágták át őket a helyi korrupcióban jártas bennszülöttek. Elégedett nyugatival még nem találkoztam, akinek „otthoni” tapasztalatai pozitívak lettek volna. A hazafiúi érzelmektől átitatott kezdeti lelkesedés, melynek során pénzzel, tapasztalattal, jószándékkal, kapcsolattal, ..., bármivel rendelkezésre álltak, a legtöbb esetben mérséklődött.

A magam esetét tipikus példának érzem. Igazán nem tudom, hogyan is kezelem ma azt a tényt, hogy 13 évvel ezelőtt befektettem egy tokajhegyaljai idegenforgalmi objektumba, amely az elmúlt évek alatt kizárólag költségekkel, bosszúsággal, izgalmakkal, rengeteg idő- és energia-bevetéssel járt, eleinte még reményeket, mára pedig csak pereket, feljelentéseket, valamint folyamatos veszteséget hozott. (A trend változatlan.) Eleinte pénzügyi befektetőnek képzeltem magam, később kiderült, hogy szakmai lennék, csak nem értek hozzá, valamint 1200 km-ről semmit nem lehet irányítani, legkevésbé a vendéglátást. Mindezt minek? Megállapítom: Ha folyamatosan pénzért nyaralnék ugyanitt és innám Hegyalja legdrágább borait, mindez 15 év alatt is csak a törtrészébe került volna több élvezet mellett.

Racionális ember vagyok, üzleti döntéseim általában beváltak. Mi vezérelt ebben a – ma már tudom – rossz lépésben? Azt, hogy mindvégig számomra veszteséges lesz, hogy akár elbukhatom a családi vagyont, természetesen nem tételeztem fel. Teljesen nem szamaritánus az ember, valami hasznot nyilván reméltem a dologból, de csak a számítás vitt volna rá? Ha jól visszagondolok, egyik motiváció az induló magángazdaság támogatása volt. „A bankba is tehetném a pénzt. De ha hoz ugyanannyi hasznot a dolog, miért ne fordítsam egy magyar régió fellendítésére?” – gondoltam. Patetikusan, giccsesen hangzik. Igaz-e egyáltalán? Vizsgáljuk meg: Belevetettem-e volna magam érzelmi alapon hasonló nagyságrendű beruházásba, mondjuk, Andalúziában, a Toscanában, az Ain völgyében, pusztán azért, mert beleszerettem egy tájba és kitűnő bor nő ott? Valószínűleg nem. Hol követtem el magam hibát, milyen sajnálatos törvényszerűséget nem ismertem fel, esetleg nem akaródzott elhinnem, tapasztalataim törvényszerűek-e? Ezek a kérdések külön elemzést igényelnek, amit meg is fogok tenni alkalmas időben. Tény, hogy a döntésnél magyarságom erős tényezőként esett a latba.

Eltekintve a fenti befektetés számomra eredménytelen mivoltától sokáig örültem, hogy ezáltal jobban megismertem hazámat. Gazdagodásnak éreztem lelkileg. Hittem továbbá, hogy rendszeres m.o-i útjaim által széleskörű információval rendelkezem, hogy naprakészen tudom a dolgokat, szinte benne élek a magyar valóságban. A kényszerből Hegyalján töltött félév döbbentett arra rá, hogy egy nyelvet beszélünk ugyan, mégsem értjük egymást. Azt láttam, hogy mentalitásban nagyobb a különbség Bp és Hegyalja között, mint Berlin és Bp között.

Ma, 30 éve N.o-ban, már itt éltem le életem nagyobb részét. Egyre világosabb számomra, hogy a Berlin-Bp differencia is jelentős. Ezen az EU-tagság nem változtat, sőt. Nem tudok (és nem is akarok) visszazökkeni bizonyos – szerintem ugyancsak káros – népszokásokba. Fogalmam sincs, hogy mekkora borítékot kell adni az orvosnak és mikor, mi több, képtelen vagyok erre a lépésre, viszont csípőből egyenrangú félként beszélek vele, és nem látom benne a félistent fehérben. Ugyanígy viszolygok attól, ahogyan változatlanul uram-bátyám-módon intéződik sok minden, aminek már régen ki van dolgozva a civilizált adminisztratív menetrendje, hogy alázatosan kell beszélni az APEH tisztviselővel, hogy visszakapja a cég az egyértelműen visszajáró ÁFÁ-t, hogy sokszor változatlanul a szolgáltató kap az ügyféltől karácsonyi ajándékot és nem fordítva, és még sorolhatnám a számomra idegen momentumokat.

Fokozzák diszkomfortérzésemet az elmúlt 15 évben kialakult m.o-i vadkapitalista viszonyok. Sokkal kendőzetlenebbül éreztetik velem az üzletben, az utcán, a metrón, a hivatalban, hogy a mai világot uraló 30-asok szemében én már – koromnál, nem adekvát ruházatomnál, az éppen divatos lokális szlenget nélkülöző nyelvezetemnél és az ég tudja még minél fogva – le vagyok írva, mint az N.o-ban szokás. (Ez azért is bosszant, mert magam nem érzem így.) Idegenkedem a kialakult új elitektől. A szociális olló sajnos sokkal szélesebb, mint a már szintén nem fenékig tejfel N.o-ban, ebből fakadóan és a középréteg hiányában zavaróbb számomra az üres fennhéjázó kivagyiság, amellyel szemben még jobban szemet szúr a hajléktalanok tömege. Elszomorít az a leplezetlen üres anyagiasság – és itt vajmi kevés a különbség a pitiáner ügyeskedő és a BMW-n járó aktatáskás, napszemüveges businessman között –, amely az emberek testtartásából, fellépéséből, modorából sugárzik. Ezt nehéz szavakba öntenem, ez összehasonlításon alapuló szubjektív benyomás. Félreértés ne essék, ez a réteg Berlinben is létezik, de számomra nem olyan fenyegető, nem olyan agresszív jellegű. Továbbá én itthon vagyok, jobban tudom kezelni őket és a helyzetet.

Leginkább a politikai árok viszolyogtató számomra. Az egyik oldalon csak anyagi érdekek, a másik oldalon pedig a nemzeti szimbólumok napi politikai kisajátítása. (Utóbbi következményeképp már azon is tétováztam, hogy kell-e március 15-ikén a kokárda.) És talmi, hamis felhang, giccs mindenütt.

Nem érzem magam otthon a mai M.o-on. Ez azonban nem érinti nemzeti érzelmeimet, hisz ... lásd az elejét. Megállapítom, hogy magyarságom itt az én számomra más súllyal bír, mint egy bennszülött esetében. Ebben ugyanúgy érzek, mint Zuló. És ez független attól, hogy ki mikor és miért került külföldre. Az ellen mélyen tiltakoznék, ha valaki velem szemben számon akarná kérni, hogy én mit teszek „a” magyarságért, elő akarná írni, hogy azt hogyan tegyem, miközben más szituációban ugyanő (vagy mások) kétségbe vonják magyarságom autenticitását, ahhoz való jogomat.

Nem siránkozom, mindössze megállapítom, hogy az idő előrehaladtával eltávolodtunk egymástól: hazám ma már nem otthonom. Ez különben természetes és szükséges folyamat. Ellenkező esetben nem tudtam volna itt gyökeret verni. A haza viszont maradt.

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 20:07   
Semmi gáz, jók voltak a PÜ-k.


Azért egy kicsit visszatérnék Mary új mondandójára.

"Ami a magyar kultúra fenntartását illeti, szerintem jogos a kritika az anyaországi magyarokon: csak üljél be egy buszba, menjél be egy üzletbe stb. és hallgasd magad körül az embereket. Milyen nyelven beszélnek? Értesz te mindent belöle? Mert én pl. nem, pedig mindig azt hittem, hogy türhetöen tudok magyarul. Ezzel ellentétben találsz külföldön rengeteg olyan magyart, aki megörizte az anyanyelvét tisztán (nem magamról beszélek). Ehhez aktív cselekvés tartozik. Ugyanúgy, mint gyermekeknek tovább adni a nyelvet, méghozzá idegen nyelvkörnyezetben. "

Gondoljátok el, hogy valami fantasztikus könyvekben előforduló események kapcsán valahol a feltételezett óhaza tájain találnának egy népcsoportot akik eddig elzárva éltek talán úgy ahogy még lehetséges, hogy az Amazonas őserdeiben még mindig élhet olyan törzs aki elkerülte a mai emberrel a találkozást.és láss csudát, hogy az is kiderülne ők az összmagyarság ősei, akik nem indultak el új hazát keresni.Vajon melyikőnk értené meg amit mondanak,mert ahhoz kétség sem fér, hogy az autentikus tiszta magyar nyelvet ők őrizték meg!Hmmm...nos van értelme annak, hogy ki milyen nyelvet őriz meg.A nyelv az egy örökösen fejlődő valami és ezt egyetlen más nyelv sem kerüli el.

Vannak olyan feltételezések, hogy az angol egy idő után nem fogja megérteni az amerikait,mert úgy távolodnak egymástól.Holott biztos az angol is változik a jövevény szavak hatására, újak keletkeznek és elavultak eltünnek,egyszerűen nem használják őket.
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 20:05   
2005-03-17 19:33, eRPeti:

Kedves Péter,

örülök a reakciódnak azért, mert bizonyíték arra, hogy ez a fórum össze tud hozni különbözö gondolkodású embereket, növeli az egymás iránti toleranciát és - hátha-hátha - segít leépíteni a létezö elöítéleteket.

Még annyit füznék hozzá (nem baj ugye, ha ezeket a szavakat használom ), hogy értelek én ugyan, csak nem értek mindennel egyet. Tehát tiszteletben tartom a véleményedet, de nem teszem a magamévá. Gondolom, fordítva te is így vagy.

Ami a "pesszimizmusomat" illeti, meg lehet engem gyözni, de az érvek logikusak kell legyenek és, hogy is mondjam, rühellem az érzelgösséget a "haza" témánál, ezért inkább objektívebb dolgokról beszéljünk. A hazaszeretet egy nagyon szubjektív dolog és ez nem is fötéma.

"Csak még két dolog.A honpolgárt mint az írásomban jeleztem a szerintem elavult hazafi helyett írtam, és ha ez egy optimista ember írása akkor milyen lehet egy pesszimistáé.-:)))))"

Tehát a honpolgár = hazafi, jól értem? Akkor viszont, sajnálatomra, nem értek veled egyet, miszerint az önkéntesen eltávozott magyarok nem lennének honpolgárok. Azt sem értem, miért teszel különbséget a kényszer hatására és az önkéntesen eltávozottak között. Elhiheted, mindkettönek fájdalmas dolog az elszakadás és mindkettö ragaszkodik a kultúrájához, a nyelvéhez, a népéhez. Mégis, melyik kritérium alapján különbözteted meg öket? Ez érdekelne. Ennél a témánál bizony igaza van Zuloagának, hogy a külföldi magyar többet kell tegyen fennmaradásáért, kötelezettségei vannak gyerekével szemben stb. És jogos a kérdés: "én ne lennék magyar?" (a költö neve most hirtelen nem ugrik be) Jogos a Zulóaga kérdése is.

Jó, ha ezeken a dolgokon elgondolkodunk, reflektálunk és következtetéseket szürünk le. Ha ezt sikerül közösen megtenni, a határon innen és túl, akkor szerintem a jó irányba haladunk.

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 19:33   
Szervusztok.

Mostantól ti tényleg és nem csak szólam szerüen a barátaim vagytok.Lehet, hogy nem hiszitek el, de végtelenül boldoggá tett, hogy így reagáltatok az írásomra.Higgyétek el, hogy valóban nem akartam senkit megsérteni és a "hitében "megingatni.Nagyon korrekt beirásnak találom Mary válaszát, bár nem értett meg ahogy ti sem teljesen,de ez már lényegtelen apróság.És különösen Zuloaga bő válasza - bárcsak a többiek is ezt tették volna ahelyett, hogy magukévá teszik ezt az írást - tetszett, mert szerintem ő is megcáfolja Mary pesszimizmusát(igen Mary pesszimizmust írtam).Hogy mire gondolok?Állítsátok szembe ezt :
"Érdekes mód a határon kívül élö magyartól többet várnak el, mint az országban élötöl... A káposztásmegyeri magyar sokat tesz a magyar kultúra fennmaradásáért, miért nem teszi ezt az ausztráliai is ? Egyszerüen abszúrd elvárni valakitöl olyasmit, amire magunk sem vagyunk képesek. A rózsaszín szemüveg egyeseket teljesen elhülyít."
Zuolaga teljes első bekezdésével.

Teljesen jól vettétek és nem "kiátkozással egy másszempontból látó írását!Nagyon elégedett vagyok , nem győzöm hangsúlyozni.

Természetesen mivel nem ismertek nem tudhatjátok, hogy én nagyon alapos vagyok ha valamit "elkövetek", mikor megtaláltam az engem irritáló beirást és annak szerzőjét, az első dolgom volt, hogy megnézzem a profilját.És amikor még tegnap este első felindulásból írt nekem valaki magánüzenetet az övét is megnéztem, hogy tudjam hol él valószinüleg.Most is vár rám magánüzenet,de nem akartam addig kibontani amig nem győződök meg arról, hogy mi történt a fórumon egy nap alatt.

Sajnálom, hogy a többiek csak Mary és Zuloaga árnyékában "sütkéreznek", mert engem tényleg érdekel a leirt gondolataik.

Csak még két dolog.A honpolgárt mint az írásomban jeleztem a szerintem elavult hazafi helyett írtam, és ha ez egy optimista ember írása akkor milyen lehet egy pesszimistáé.-:)))))

Na megyek megnézema PÜ-met, hátha mégis valaki "kiátkozott"!-:)))))
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 18:20   
OLVASOI LEVEL - E-MAILBEN ERKEZETT:


"Reszemrol nagyon egyszeru, ha valaki nem Magyarorszagon elo magyar, annyit tegyen meg, hogy a gyermekeit ismertesse meg a magyar kultúra, tudomany eredmenyeivel es ha lehet tanuljon meg magyarul. Ehhez mi Magyarorszagon elo magyarok annyi segitseget adjunk, hogy hozzajuthasson a megfelelo konyvekhez, folyoiratokhoz. Tehat mindenki a lakohelyen tegyen meg mindent a magyar kultúra megismertetesehez, a magyar nyelv elterjesztesehez, ott boldoguljon.

4si Gyuri"

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 17:02   
2005-03-17 14:03, Zuloaga:
-

Jo, hogy kozbeszoltal, egyetertek, es tetszett. Bar ez tovabbra sem segit rajtam, hiszen nem ertem a kifejezest...

Az alabbi idezet kapcsan jutott viszont ez eszembe "Koszonom a tobbi regi kulfoldon elo Magyar neveben, akik 1946 ota apoljak a magyarsagukat, de az otthoniak szerint ok nem honpolgarok."

A tobbi fogalommal tisztaban vagyok, de ebben nem. Szoval hatarozza meg valaki.

Mas: jottek olvasoi reakciok is a tema kapcsan, azokat szinten felteszem majd.

Hunor

 
 optimista  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 16:42   
2005-03-17 15:48, bobe:
-

BOBE NEKED MINDENT SZABAD !!!De mi az a bozgor? (bocs de sose hallottam.) Valami kaja? - Bozgor porkolt ? Jol hangzik !

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 15:48   
De jo nekem en sved vagyok, se magyar, se roman, se, olah se bozgor; "uj svéd" kedves uj hazamfiai ezt a nevet aggattak rank nem baj viseljuk .Azert ugye irhatok ide es beszelhetek magyarul ? Vagy ezt sem szabad ha az ember nem hon, allam, nemzet stb polgar?
 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 14:45   
Valahol ezt a definiciot màr Judit gyönyörüen megfogalmazta.
En magamat nem csupan magyarnak (àllam, hon stb .polgàrnak) tartom, hanem fizetésnélküli kulturkövetnek, aki ugy mellesleg ezerszer elmondta, hogy a magyar nem szlàv nyelv és a magyarok honnan kerültek Europàba, és hogy harcoltak a magyarok tatàrral, törökkel, osztràkkal, egymàssal.... De a megjelenö egyre bövülö könyvekröl is engem kérdeznek és a magyar zeneoktatàsrol és minden magyar hirességröl, mintha mind rokonaim lennének.
De azonnal elveszteném a hitelességemet, ha észrevennék, hogy nacionalista, magyarkodo hamissàggal szeretném a szülöhazàt fényesebbé tenni. Erre nagyon érzékenyen reagàlnànak és minden megértés nélkül. Szerencsére nem volt rà soha okuk. Jaj egyszer igen! Amikor a turosrétesröl meséltem valakinek hatalmas lelkesen, mire megkaptam : nacionalista vagy!

_________________

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 14:03   
Akkor bocs, hogy közbeszóltam.
 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 13:32   
2005-03-17 13:29, hunor:

Én is azért nem válaszoltam a kérdésre, mert nem tudtam, mi értendö alatta: állam- (?), hon-(?), nemzet(?)polgárság? Majd válaszolok, ha lesz erre a szóra definíció.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-17 13:29   
Jo es erdekes tema.
De egy kerdesem lenne: mit ertunk honpolgarsag alatt? Szegyen ide, oda, nekem ez nem vilagos.

Hunor

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó