2019. december 14. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Miért fontos nekünk magyar kötődésünk? - Magyarnak lenni - Magyarkodni?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 következő lap )
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-12 12:03   
2005-04-11 17:14, bobo2003:

A Zulo-nak: "reszkessetek egerek!"


Hofi-Koós: Macskaduett

 
 bobo2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 17:14   
2005-04-11 00:48, szkyta:

>>Nekem úgy tűnik, hogy a magyarkodás megítélése erősen szubjektív dolog. nagyrészt attól függ, kinek hol van a tűréshatára.

Az en vilagkepemben ez korantsem szubjektiv dolog, ugy is mondhatnam,hogy ellenkezoleg, eppen objektiv, ugyanis a tartalom es a forma egysegebol indul ki. A tartalom hatarozza meg a format. Ha peldaul most szabadidodben peldaul szamurajkodnal, az ugyanugy hagyomanyorzes lenne. De tiszta rohej lenne, ha a szamurajfegyverzethez zulu nepviseletet oltenel, ami szinten hagyomanyorzes lenne. Tipikus japan fegyverhez, tipikus japan megjelenes, forma is illik.

Az ellenpeldaja ennek a magyarkodas, ahol csak egy kis piros-feher-zold szinben pompazo forma, de mogotte mas tartalom van, es foleg nincs osszhangban, a gyonyoruszep formaval. Ilyen tartalom peldaul egesz egyszeruen anyagi es szemelyes erdekek, serelmek hosszu sora. Ebben a tartalomban nincs semmi kivetendo, csak nem illik a nemzeti formahoz...

Igy aztan en altalaban az osszefuggeseket szoktam nezni, nem pedig az egyes jelensegeket,formakat onmagukban.Ezert nincs is semmi bajom a nemzeti tartalommal,ameddig ehhez megfelelo es alkalmas forma tarsul.

A Zulo-nak: "reszkessetek egerek!"



 
 bobo2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 15:10   
2005-04-11 00:11, Zuloaga:

Vagyis, viiiiiiiigyázz! (Itt a Bobo.....)

Jegyeztem !

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 14:08   

Kedves Hunor!
Olyképpen kerültél képbe, hogy mivel a magyarkodásról volt szó, téged nem érdekel, hogy mások meg máskodnak-é avagy nem.
Én a magyar kultúráról tettem említést, tehát abszolút lényegtelen, hogy mások milyen kultúrával rendelkeznek. Miért említettem volna pl. a zulukaffereket?
Legfeljebb akkor válna a kérdés érdekessé, ha összehasonlításokat tennénk,vagy arról beszélnénk, hogy ki mit vett át a másiktól.

üdv

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 11:53   
2005-04-10 18:13, szkyta:
-

"3) Nem írtam arról, hogy az itt élő svábok, szlovákok hazátlanok lennének, s arról sem írtam, hogy a kultúrájuk nem hagyott nyomot az egységes magyar kultúrán. Azért nem írtam róluk, mert ebből a szempontból jelenlétük lényegtelen, magunkról beszélünk, Hunor hívta fel rá a figyelmemet, hogy ebben az esetben más népekkel ne foglalkozzunk."


Mint erintett (emlitett) ehhez a reszhez hozzaszolok: egy igy reszben elcsuszott allitas, ugyanis en akkor fejeztem igy ki a velemenyemet, amikor arrol esett szo, hogy miert ne lehetne magyarkodni, ha a romanok Romaniaban romankodhatnak, stb., stb. Szoval en tenyleg ugy erzem, hogy abban (!) a kontextusban nem mervado (szamomra legalabbis), hogy mas orszagokban es mas nemzetek eseten mi divik. Ez, illetve a fent beidezett resz (vmint ahoz kapcsolodo elozmenyek) nalam nem kapcsolodnak.

Udv,

Hunor

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 00:48   
Kedves Bobo2003!
Nekem úgy tűnik, hogy a magyarkodás megítélése erősen szubjektív dolog. nagyrészt attól függ, kinek hol van a tűréshatára.
Ha pl. elfelejtem levenni a süveget, amit otthon is hordok és úgy megyek el valahová, nem azért teszem, mert magyarkodok, hanem azért mert szeretem viselni. Cseppet nem zavar, ha az, aki ezt szóváteszi, svájcisapkát vagy más egyéb valamit hord a fején.
Van köztünk egy skót fickó. Járja a világot, s mindenhol, ahol lehetősége van, íjjal vadászik. Új Zélandon, Ausztráliában stb.
Elég sűrűn megfordul Magyarországon és tanulja a magyar íjászatot. Tetszik neki ez a fajta hagyományőrzés. Elég jól beszéli már a nyelvet, jókat diskurálunk. Ő a skót történelemről beszél, mi a miénkről, de fel sem merül az, hogy egymás fölé helyezzük magunkat. Úgy gondolom, hogy ha megvan a kölcsönös tisztelet, a saját nemzet nagyságának eltúlozása nem is jöhet szóba.
Azért volt nekem érthetetlen az, amit olvastam a vitaindító cikkben és a hozzászólásokban is: "én ezt nem csinálom, mert magyar vagyok" stb., mert ezzel a mentalitással itthon nem találkoztam, itt más van.
Más...
Ha egy topikon szigorúan csak egy szűkre behatárolt témáról szabad beszélni, az hamar érdektelenségbe fullad, mert a végszót már te is kimondtad, mások is kimondták: Nem dumálni kell, hanem csinálni.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 00:11   
2005-04-10 21:24, szkyta:
-
Jó. Ha arra járok szívesen kipróbálom a magyar módszert. Komolyan!
Hogy milyen íjjal próbálkoztam? Ki fogsz nevetni ... van itt egy vár a közelünkben és középkori játékokat szoktak rendezni, hirtelenjében azt mondanám, mint a búcsúban, 5 golyó ennyi, de azok a puskák nagyon "félrelőnek", íjra is lehet ezt mondani ?
Versenyíjjal is próbáltam, nos az sem olyan, mint az igazi puska (amivel könnyebb célba találni ... vadászunk) ...

Ja, és egyáltalán nem természetes a szép nap felénk, se meteorológiailag, se egyéb szempontból. Amikor szép, az azért az, amiért odahaza is! Vagy Kenyában!

Szakadjon meg!
Vagyis, viiiiiiiigyázz! (Itt a Bobo.....)




 
 bobo2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 22:41   
En ugy latom, hogy lenyegesen elkanyarodtunk az eredeti tematol es kezd az eszmecsere az amerikai majomperre emlekeztetni, ahol az egyik fel az evolociot, a masik fel a bibliat hozza fel alapigazsagnak. A labda aztan pattog ide-oda, mindket oldalnak minden ujabb igazsaga kezenfekvo, magatol ertetodo!

Viszont letezik egy egyeni felelosseg is, mivel mindenkinek van valasztasi lehetosege: hogy onzetlenul, es tettekben eli ki a hazaszeretetet vagy pedig atlepi a hatart es elobb-utobb szellemi gyujtogatova valik. A valasztovizet a Magyar Nephadsereg nem tul ertekes szellemi hagyomanyabol hoztam magammal: "Katona, nem kell megmagyarazni, csinalni kell!"

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:40   
Ha mindet nem is tudod beszerezni, Forrait mindenképp szerezd be. Alap munka.
 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:38   
Ezt a honlapot én csináltam, elég primitív. Sajnos nem értek hozzá, még nem nagyon sikerül képeket feltenni, pedig anélkül nem sokat ér az egész.
Időnként bővítgetem, de nagyon dühít, hogy nem mindig az történik, amit szeretnék.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:38   
kössssz, remélem a sok jó közül majd sikerül valamelyiket beszerezni. Addig meg nézegetjük majd a weboldalt.
_________________
poe

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:33   
Kedves Poesje!
Ha kalmár volnék, azzal kezdeném a sort, hogy: Koricsánszky Atilla: A Napút ábécéje, a magyar rovásírás.

Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig
dr. Vékony Gábor: A székely rovásírás
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség
Varga Csaba: Jel, jel, jel, avagy az ábécé 30000 éves története.
Libisch Győző: Tanuljunk róni
dr. Kiszely István: A magyar nép őstörténete
Bakay Kornél: A magyar nép őstörténete a régészet fényében.

http://www.gportal.hu/portal/magyarrovok

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:24   
Furcsa dolgokat produkál az élet, kedves Zuolaga!
Nem volna bajom a "szép napot" köszönéssel, hiszen nektek abban a közegben, ahol éltek, természetes. Csakhogy mostmár itthon is átvették a kereskedelmi adók, és gyűlölöm. Nem magát a kifejezést, hanem azt az állandó majmolást, ami nálunk megy. A legutolsó bóvli is jó, ha nyugatról jön... és semmi nem az, ami honi... de ezt a jelenséget gondolom, ismered.
A név használata ma már tudatos, tehát valójában nem értetted félre.
A szúrkálásért én is elnézést kérek, s most, hogy nagyjából tisztázódtak a dolgok, könnyebb folytatni.
Az Origón nem szabály az üdv, csak megszoktam. Ha zavar, elhagyom.

Milyen íjjal próbálkoztál? Magyar íjakkal nem nehéz lőni, csak meg kell választani az alkatodhoz illő erősségű fegyvert. Mi sem 120 fontosakkal lövöldözünk.
3 évvel ezelőtt egy olasz fószer rendelt a Kassaitól egy 120 fontosat, mert az az igazán férfias, aztán, miután egyszer úgy-ahogy sikerült kifeszíteni, ott hagyta a boltban. Én is próbálgattam, gitározni tudtam vele.
Ha egyszer erre jársz, szívesen megtanítalak a "magyar" módszerre.

Hát tényleg szakadjon meg, itt is esik.


 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 21:14   
Három könyvet hoztam, amit a cím alapján ígéretesnek láttam, de bizony egyikben sem azt találtam, amit vártam.
1. Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. Ez a Tihanyi apátság alapítólevelével kezdödik, tehát szó sincs benne rovásírásról
2. A magyar nép hiedelemvilága
Sok érdekes dologról ír, kivéve a rovásírást
3. László Gyula: Régészeti tanulmányok
enenk az elején van egy szótörténeti rész, meg a sámánokról is tartalmaz egy hosszú fejezetet, de ez sem az igazi.
Szóval szeretnék egy könyvet vagy honlapot, ahol nem kommersz, hanem valós tényeket olvashatnék az ösmagyarság írásáról. Tudsz ilyet ajánlani nekem?

_________________
poe

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 20:57   
2005-04-10 20:30, szkyta:

Kedves Sündisznó, ami a szkyta-t illeti, félreértettelek. Bocs. (De ne mondd, hogy a véletlen egybeesés nem félreértelmezhető.) Ami a szúrkálást illeti vice versa érzem,de szintén bocs. (Egyébként a sündisznó akaratlanul is szúrhat, pl. hülyéket, mint én, azaz nem akartalak bántani, mégis ez lett belőle.)
Attilával kapcsolatosan megjegyzem, hogy itt is több szakirodalomban találkoztam egy "té"-vel, ezért kérdeztem.
A köszönést illetően, ez nem origó fórum, hanem egy fórum a sok között, ahol nincs ilyen szabály, főleg nyugati stílű. Te magad jegyezted meg: "Nem piszkálás képpen mondom, számomra a nyugati stílű "szép napot" köszönés nem sokat mond. Miközben neked válaszolok, kint süt a nap, gyönyörű idő van, viszont nincs munkám, tehát rossz, kifejezetten rossz a napom. Ha éppen dolgoznék, nemcsak Jó Napom, lenne, még a szép időt is tudnám értékelni."

Nos. Zuhog az eső, hideg van. (Gondból is bőven akad.)
Megfelel, ha úgy köszönök el:

Szakadjon meg!

Ui. Az íjászat az egy nagyon nehéz dolog. Magam is próbáltam. Tudom, hogy gyakorlat teszi a mestert, mégis le a kalappal, aki felsőfokon műveli.
Gondolom lovagolsz is ...

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 20:47   
2005-04-10 20:20, poesje:
-
Egyáltalán nem untatsz, és a rovásírás is érdekel . Az ősszel vettem Budapesten pár ezzel foglalkozó könyvet, de akkora volt a felhozatal, valószínűleg nem a legjobbakat sikerült kikapnom a kínálatból.
Az íjászat kapcsán érdekelne, ki készíti az eszközöket? Van erre szakosodott iparos, vagy mindenki magának? És mi a cél? Gondolom, nem a lövészetnél ismert fekete-fehér lőlap?

Érdekelne, milyen könyveket vásároltál, s megmondom, jó boltot csináltál-e.

Íjászát.
Kaposmérőn Kassai Lajos kezdett el magyar íjakat gyártani. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy tömegsporttá tudott fejlődni az íjászat, s ezek most nem nagy szavak.
Az 1960-as években Fábián Gyula régészprofesszor a talált sírmellékletek alapján rekonstruálta az ősmagyar íjat. Ez egy 120 font (kb 60 kg) húzóerőt igénylő fegyver. Ma is lehet hagyományos anyagokból - fából, szruból és állati inakból - ilyen fegyvert készíteni, de az átlagember számára ezek a fegyverek elérhetetlenek.
Kassai lajosnak az volt az elmélete, hogy nem az a hagyományőrzés, ha megpróbálunk saját őseink lenni, hanem az, hogy megpróbálunk méltóvá válni hozzájuk.
Elvetette a hagyományos anyagokat, s modernekkel helyettesítette őket. Azáltal, hogy az íjait üvegszálerősítésű műgyantából készíti, a kereskedelmi árat 3-400.000 forintról levitte 30000 forint alá.
Mindenki, aki ma a Kárpát-medencében ősi íjak készítésével foglalkozik, Kassai Lajos műhelyéből kerültek ki. Kb. 25-30 mester készít már íjakat kiváló minőségben.

Többféle verseny van.
Vannak olyan versenyek, ahol 3 dimenziós állatfigurákra kell leadni a lövéseket, de ez számomra kicsit unalmas.
Mindenféle cél van, ennek legfeljebb a fantázia szab határt.
Lehetnek a célok köregységesek, amorf alakúak; lehetnek állók és mozgók.
Ha kedved van, lőhetsz kulcskarikára is, vagy kólás kupakra. Teljesen mindegy, mire lősz, a lényeg, hogy élvezd, amit csinálsz.

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 20:30   
Kedves Zuloaga!
Olyan vagyok, mint a sündisznó: akkor szúrok, ha bántanak, magamtól nem teszem.

a szkyta nevet már 15 éve használom "újságírói álnévként" (helyi lapokat szerkesztettem éveken keresztül).
A név elejét a vezetéknevem utolsó betűiből képeztem (SZKY), s a személynév első szótagját megtükröztem (at-TA). Nem túlzottan szellemes megoldás, de nekem nagyon megfelelt, és akkor még szó sem volt hagyományőrzésről. Ez a kettő tehát igazából nem függ össze egymással.
Az Atilla névvel más a helyzet. Mióta a nevet ismerjük, írták két T-vel is, meg két L-lel is. Két T-vel lehetetlen kimondani, egyébként nem is magyaros (nem magyarkodás!)
A hun királyt nagy valószínűséggel nem is Attilának vagy Atillának hívták, hanem Etelének. (etel-etil, a Don folyó régi hun-magyar nevéből).
A személyi igazolványomban még két T-vel van írva, mert lusta voltam átíratni. Ez ma már lehetséges, nem szólnak érte.
üdv

U.i.
Az "üdv" köszönés sem magyarkodás vagy különcködés, az Origo fórumon mindenki így zárja a beírását, ezt vettem át, s már megszoktam.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 20:20   
Egyáltalán nem untatsz, és a rovásírás is érdekel . Az ősszel vettem Budapesten pár ezzel foglalkozó könyvet, de akkora volt a felhozatal, valószínűleg nem a legjobbakat sikerült kikapnom a kínálatból.
Az íjászat kapcsán érdekelne, ki készíti az eszközöket? Van erre szakosodott iparos, vagy mindenki magának? És mi a cél? Gondolom, nem a lövészetnél ismert fekete-fehér lőlap?
_________________
poe

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 20:13   
Kedves Poesje!
Nem akartam pátoszos lenni, ilyen a stílusom, nem tehetek róla. Csak akkor ilyen, ha írok. Ideológiai nevelésről végképpen nincs szó, bár végigolvasva a beírásaimat, lehet, hogy én is megsértődnék a helyetekben.

Mielőtt a lényegi választ megadnám, szeretném ezt a pátosz-dolgot eloszlatni.
Még ifjú koromban merült fel bennem a gondolat a "Gea-elmélet" kapcsán (a haza fogalmától függetlenül), hogy az ember, de minden élőlény a saját őseit "eszi meg". Tán csak a hindukat kivéve, akik a halottaikat nem temetik, hanem elégetik. A gondolat - elismerem - elég morbid, de ha belegondolsz, ez minden pátosztól függetlenül így van, hiszen a temetőkben porladozó halottakon élő virágokról is hordják a méhek a virágport, s csipegetik a magvakat a madarak stb.
Egy angol tudós (a neve most nem jut eszembe) írta, hogy a felszín anyaga kb 20 cm mélységben a Föld keletkezése óta már kétszer volt élő anyag, azaz részt vett a táplálékláncban valamilyen formában.
Erről ennyit. Így már remélem, elég érthető a vér-dolog is.

Ha komolyan érdekel, mivel foglalkozom, szívesen leírom. (bár már mindegy, mert elkezdtem)

Tipográfus vagyok, többek között könyveket is csinálok, s így ismerkedtem meg az ősi magyar rovásírással (ne berzenkedjetek az "ősi" szó miatt, tényleg az).
Ha az ember elkezd a régi dolgokkal foglalkozni, egyre tágabb ismeretekre tesz szert ezen a téren, de önmagában a szellemi kultúra, a szellemi képzés kevés. Így kaptam rá közben az íjászatra.
A magyar íjászatban van valami különlegesen "meditatív" dolog éppúgy, mint a japán íjászatban. Nem kell hozzá sok pénz, nem különösebben helyigényes, s biztosítja az embernek azt a napi mozgásmennyiséget, amire szükség van. amíg nem íjásztam, napi 16-18 órát töltöttem a számítógépem előtt, ma már nem azzal kezdem a napot, hogy bekapcsolom a gépet, hanem felajzom az íjam.
Nagy vonalakban ennyi, nem akarlak untatni a részletekkel.

üdv.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 19:47   
2005-04-10 19:28, szkyta:
-
Azt hiszem félreértettél.
Egyébként nem neheztelek.
Ami a stílust illeti, legyek inkább kicsi. Nem törekszem babérokra. Se méltón, se méltatlan.

Folytasd kérlek! Ne hátrálj meg miattam.
(két kérdés: a szkita miért lett szkyta és az Attila miért Atilla? - nem kötözködés, de tényleg nem értem, talán hiányzik a mimika, személyes kontaktus, hidd el, nem harapok, bár tudom, nem érdekel)

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 19:42   
Kedves Szkyta

Ne sértődj meg rögtön, ha nem vesszük be a szavaidat maradéktalanul. Szó mi szó némelyik mondatod olyan pátoszosra sikeredik, hogy a mi szemünkben, fülünkben értékét veszti.
Egy példa, ami Pompérynek is szemet szúrt:

Az itthon élők, mégha nem is tudnak róla, a honi mezőgazdasági termékekben minden egyes étkezéskor ezt a kiontott vért veszik magukhoz, a kör tehát zárt egység.

Erről nekem sok minden eszembe jut, csak a hazaszeretet nem. Hogy mégis mi minden ködlött fel bennem hirtelen? vérszerződés, Drakula, vegyétek és egyétek, ez az én testem, no és szegény vegetariánusok, akik hiába mondanak le a hús élvezetéről, ha a répában, spenótban is őseik vérét kénytelenek fogyasztani. Kannibálok. Ne haragudj, nem terajtad akarok én gúnyolódni, de az ilyen hamis pátoszokkal már 200 éve sem lehetett csatát nyerni.

Engem sokkal inkább érdekelne, mi az, amivel valóban foglalkozol, a mi ideológiai nevelésünket kivéve. Ha erről írnál, megköszönném, biztosan másokat is érdekel. Szóval hagyjuk a bizonytalan ősöket békén nyugodni, és lássuk, miből élünk ma. Ez legalább realitás, nem misztifikáció.


_________________
poe

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 19:28   
Kedves Zuloaga!
Bátorkodom megállapítani azt a szomorú tényt, hogy Te kötözködsz, ilyet nem tettem, és nem is gúnyolódtam, mint ahogyan most próbálkozol. Ez biza a szálka és a gerenda tipikus esete.
Aszongyák, hogy szóbul ért a magyar ember.
Ha nyíltan azt mondod, menjek a fenébe, nem vagyok kívánatos személy ezen a topikon, távozom harag és sértődés nélkül.
Ez a módszer viszont - má' ne neheztelj meg érte, eléggé kisstílű és méltatlan hozzád is.

üdv!


 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 19:18   
2005-04-10 19:06, szkyta:
-
Nem tudja buta magam, hogyan üdvözöljelek ősmagyarul, hogy ne legyek nyugati stílű én, aki nevetek ezen, szóval ... csak azt akarom mondani Kedves Szkyta, hogy ne ess át a ló túlsó oldalára ... külföldi szereplésedhez pedig sok sikert ...
ave, vagyis üdv vagy mi (?)

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 19:06   
Kedves Zuloaga!

Ezt most én sem értem! Miben kötözködtem?
Igaz, beleszóltam egy olyan beszélgetésbe, amelyre nem voltam hivatalos, de úgy gondoltam, hogy egy nyilvános topikon bárki hozzászolhat a kialakult vitához.
Akkor hát ezt rosszul gondoltam...

Mit kerestem egyáltalán itt nálatok?

Még tavaly találtam meg ezt a topikot, mert érdekelt a világ magyarsága. Aztán elfoglaltságom miatt el is felejtettem, hogy létezik, de a napokban kaptam egy elektronikus levelet a honlap szerkesztőségétől, melyben kérnek, hogy továbbra is kísérjem figyelemmel az itt folyó életet. Ez gondolom, körlevél volt.
Bocsáss meg, hogy megzavartam kiegyensúlyozott életeteket, már itt sem vagyok.

Üdv!

Koricsánszky Atilla




 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 18:57   
Kedves Szkyta, bocsáss meg, de nem igazán értelek. Engem személy szerint nagyon érdekel, amit művelsz, ugyanakkor nem értem mit kötözködsz velünk. Talán odahaza nincs kibe kötnöd ? Az otthoniakat nem érdekli az ősmagyarság? Rajtunk a sor? Nem megy az üzlet? Egyszerűen nem értem mi a bajod/bajotok velünk.
 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 18:48   
Kedves Pompery!
Tudomásul kell vennünk, hogy az összes állat közül az ember a legvérengzőbb.
Nem tudom, hogy direkt értitek félre a szavaimat, vagy ez egyfajta beállítottság?
Ki a fene beszélt dicsőségről? Én véráztatta földről beszéltem csak!

Igaz, nem vagyok jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán, de azt azért kérhetném, hogy annyi figyelmességgel olvassátok a bejegyzésemet, mint én teszem a tiétekkel.

A dicsőség teljesen relatív dolog.
Háborús bűnösök pedig mindég a vesztesek közül kerülnek ki.

üdv

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 18:32   
2005-04-09 13:53, szkyta:
-
Tudod, én csak remélni merem és utólag kívánom, hogy semmilyem ősöm nem volt kénytelen vérével locsolni a földet. Mint ahogyan én sem kívánom. Nincs az az ideológia, amely akár egyetlenegy emberi élet kockáztatását megérné. Ez a vérrel locsolás bennem rettenetesen negatív asszociációkat kelt. Az én egyik ágon macedón őseim, pl. az írások szerint épp azért kényszerültek elhagyni Moszhopoliszt, mert éppen hogy nem akarták vérükkel locsolni.

Ha visszamegyünk az ősmagyarságig, akkor bizony azt is tekintetbe kell vennünk, hogy őseink annak idején nem egy lakatlan területre tették le a feneküket, hanem egyszerűen elfoglalták, ha úgy tetszik, gyarmatosították a Kárpátmedencét. Aki ottélőként az érekzési sorrend jogaira hivatkozva ennek ellenállt, az szintén a vérével locsolhatta.

De ugorjunk a 20. századba: Mi van azokkal, akik egymás vérével locsolták? Pl. a kitelepített németekével, az elhurcolt zsidókéval, vagy a két kommunista terror, a kettő között pedig a fehérterror áldozatainak vérével. Merthogy a történelmi múlt nem volt mindig dicső. És hogy mikor mi dicső, arról különböző korok különböző politikai irányzatai váltakozóan ellentétesen, de minimálisan különbözőképpen vélekedtek. (Ma már az 1848 dicsőségéről is eltérnek a történészek nézetei.)

Megjegyzem, azoknak, akik vérükkel locsolták, a javarésze az én felfogásom szerint egyszerűen áldozat volt. A kor, a korszellem vagy csak a véletlen áldozata (gyakran csak pechére rossz pillanatban rossz helyen tartózkodott), és nem volt feltétlenül a célért tudatosan mártírhalált vállaló, önfeláldozóan vérlocsoló honvédhős.

De talán ne feszegessük tovább ezt a vérlocsolást és abban mire lehetünk büszkék áldatlan témáját. Ajánlom lezárásként József Attila idevonatkozó sorait:

... török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövovel - mai magyarok!
... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 18:13   
Kedves Györgyi!
Kiváló emberismerő vagy, ha egy 6 mondatos beírás alapján ilyen remek jellemrajzot tudsz készíteni, bár pár dolgot szerintem erőst félreértettél, s tettél hozzá némi előítéletet is.

1) A "szívesen hangoztatni" azt jelentené, hogy valaki lépten-nyomon említ valmit. Egyetlen beírásomban sem említettem ősmagyar kultúrát, ebből következően nem is hangoztathattam sem szívesen, sem szívtelenül. Ezt nem tudom, miből olvastad ki.
2) Azt írtam, hogy mardosó honvággyal vert meg az Isten, s nem azt, hogy a falumból soha ki nem mozdultam. Óriási különbség.
3) Nem írtam arról, hogy az itt élő svábok, szlovákok hazátlanok lennének, s arról sem írtam, hogy a kultúrájuk nem hagyott nyomot az egységes magyar kultúrán. Azért nem írtam róluk, mert ebből a szempontból jelenlétük lényegtelen, magunkról beszélünk, Hunor hívta fel rá a figyelmemet, hogy ebben az esetben más népekkel ne foglalkozzunk.
4) Szintén sehol sem írtam arról, hogy származásilag ősmagyar volnék. Őseim között van horvát, tót, német, angol, s rengeteg lengyel és magyar. Ettől persze még foglalkozhatok hagyományőrzéssel, "ősmagyarkodhatok".

Végezetül
5) "az egységes kultúrát, amit lássuk be, az idegenben élők nem tudhatnak magukénak."


Ezt a mondatot SEM sértésnek szántam, csupán egyszerű ténymegállapítás.
Belátható, hogy egyetlen ember nem képes birtokolni nemzetének teljes kulturális örökségét, csupán annak valamekkora hányadát.
Az is belátható, hogy egyetlen ember sem képes saját tudását, évek alatt felhalmozott tapasztalatait maradéktalanul átadni az utódainak.
Ebből következően az utódok nemzeti kultúrája folyamatosan csökken, sekélyesedik akkor, ha nem kap újabb és újabb impulzust otthonról. Nem a családból, hanem a nagy egészből.
Ha ez nem így volna, akkor egyetlen nemzet sem volna képes asszimilálni, magába olvasztani a másnépek közéjük települt tagjait.
üdv

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-10 16:07   
2005-04-09 13:53, szkyta:
az egységes kultúrát, amit lássuk be, az idegenben élők nem tudhatnak magukénak.

Ne haragudj, de ezzel az egységes kulturàval, ami csupàn az otthon élöknek jutott ki egyàltalàn nem értek egyet. De ha valaki a falujàt vagy vàrosàt, honvàgy nélkül soha el nem hagyja, annak az az ösöktöl vérrel àztatott földje bizony éppugy idegen marad, mintha nem is lenne hazàja. En épp azt a remek kàrpàtmedencei népek, nemzetek kulturàlis keveredését szeretem, ami szàmodra ugylàtom ismeretlen! Miért ne lenne Magyarorszàg a sok svàb és szlovàk stb. ottélö hazàja,ahol évszàzadok ota élnek, dolgoznak és gazdagitottàk azt a "magyar öskulturàt", amit oly szivesen hangoztatsz!
Az idegenben élö magyarok viszont beillesztik nagyszerüen a magukkal hozott kulturàt életünk szinterének szintén nagyszerü kulturàjàba, tanulnak belöle, de tanulnak a körülöttük élök tölük éppugy.
Egy irodalmi estén pl. ahol Jozsef Attila verseiböl olvasnak fel, akinek ösei aligha tartoztak az ösmagyarok közé, ugyanezt Petöfiröl és szàmtalan màs nagyszerü magyarrol elsorolhatnànk!

_________________

 
 szkyta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-09 13:53   
Kedves Mary!
Tulajdonképpen most nagyon meg kellene lennem elégedve magammal, hogy egyetlen mondat - "a haza ott van, ahol éppen élek" - ilyen heves reakciót váltott ki belőletek. Sajna, a mondat nem tőlem származik, Hunor írta, utána nézhetsz.
Nincs nálam semmiféle fogalomzavar, mert bár nem járom a világot olyan gyakran, mint ti, és bár szerencsés vagyok, mert a szülőföldemen élek, ezen fogyatékosságom ellenére mégiscsak különbséget tudok tenni haza és otthon között.
Nekem a haza sokmindent jelent: nemcsak a biztonságos otthont, hanem a rokonaimat, barátaimat, gyermekkorom kedvenc és titkos kirándulóhelyeit, őseim sírját és azt az egységes kultúrát, amit lássuk be, az idegenben élők nem tudhatnak magukénak. Erről Pompery nagyon szépen írt, bár lehet, hogy nem erre gondolt.
Ennek a földnek minden négyzetcentiméterét az őseim vére öntözte (a ti őseitek vére is!), immáron legalább 400 éve és minden generációból legalább kettőé. Az itthon élők, mégha nem is tudnak róla, a honi mezőgazdasági termékekben minden egyes étkezéskor ezt a kiontott vért veszik magukhoz, a kör tehát zárt egység.
Így élünk együtt az őseinkkel nemcsak szellemileg, hanem fizikálisan is.
Himnusz...
A Himnusz közös énekléséhez emelkedett hangulat szükségeltetik. Valóban hiba, ha pl. politikai naggyűlést a himnusszal kezdenek és azzal fejeznek be, bár ha megvan az emelkedett hangulat, semmi kifogásom ellene, és szerintem az ottlévőknek sincs.

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó