2020. január 22. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Hollandia >> Levelek itthonról - haza
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-30 00:21   
HARMINCHATODIK LEVÉL

A trónöröklés rendje

Ismét bővült az Oranje ház tagjainak sora. Vasárnap délután megszületett Willem Alexander és Maxima második gyermeke, ismét egy vasárnapi kislány.



50 cm 3490 gramm

A groningeni egyetem csillagásza szerint régebben a gyerekek 14%-a vasárnap született, manapság ez egyre ritkábban történik.
A kis hercegnő az Alexia Juliana Marcella Laurentien neveket kapta, Alexiának fogják szólítani. A név a papa nevének női változata


egy boldog apuka fogadja a gratulációkat


Az internet korlátlan lehetőségeket biztosít manapság.
Ezen a honlapon megnézhetjük Alex és Maxima bébifotóját, összehasonlíthatjuk az újszülött Alexiával, és szavazhatunk, melyikükre hasonlít jobban.
Kire ütött ez a gyerek ?

Egyébként az elhunyt Bernhard hercegnek is van Alexia nevű házasságon kívül született lánya, aki Beatrixnak eddig titkolt féltestvére, de a névválasztást nem ez indokolta.
Az országos névadási vetélkedőn is ez a név kapta a legtöbb szavazatot.
A másfél éves Amalia azonban nem volt túl boldog hugocskája időzítésével, mert elmaradt a vasárnapra tervezett uszodai program. Anyai nagyszüleivel ment meglátogatni a kistestvért, és egy símogatásra azért futotta a kedvéből.

Beatrixnek Alexia az ötödik unokája, kettő közűlük idén született, szép jubileumi ajándék a 25 éve uralkodó nagyinak.

Az első Oranje bébi, Constantijn herceg és felesége Laurentien Eloise nevű lánykája már 3 esztendős, kisöccse Claus-Casimir egyéves múlt.
Friso hercegnek és feleségének Mabelnak is nemrég született Luana nevű kisleánya

Friso és kis családja meglátogatja a nagymamát

ez a gyermek azonban apjával együtt kimarad az trónöröklési sorból és így az oranje családfáról is. Ennek oka a mama, Mabel, aki fiatal korában elég könnyelmű volt, és szerelmi kapcsolatban állt Klaas Bruinsma maffiafőnökkel. Hosszas huzavona , vádaskodások és tagadások után végül is Friso nem kért hivatalos engedélyt a házasságkötésre. Ezt a kapcsolatot a felséges mama is ellenezte, de Friso mint a mesében, kitartott szerelme mellett. Csendes, majdnem titkos esküvő után visszamentek Londonba, ahol polgári életet élnek. Egyébként mindig is Friso volt a család fekete báránya, sosem vágyakozott a ceremóniák, a hatalom után. Így nem nagy veszteség számára a kisöprűztetés. Évente két alkalommal, a májusi királynő napján és a szeptemberi Prinsesdag-on vesz csak részt, valószínűleg ennyi elég is neki a protokollból.
itt lehet angolul olvasni róluk


A trónöröklés jelenlegi sora tehát:
1. Willem Alexander
2. Amalia
3. Alexia

A további sorrendet ezen a lapon lehet megnézni

Mikor az újságírók megkérdezték Alextől, várható-e még gólya, nevetve azt felelte : "Ki tudja?"


 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-23 16:41   
HARMINCÖTÖDIK LEVÉL

Levél a holland nyelvről

Világszerte 25 millió ember anyanyelve a holland. A német a svéd a dán az angol mellett a holland is az indogermán nyelvcsaládba tartozik



Az ideérkező magyarok közül sokan eleinte nevetségesnek, később megtanulhatatlanul nehéznek találják az államnyelvet. Államnyelv? Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Mióta létezik, és mióta hivatalos államnyelv a holland? Az első holland-francia nyelvkönyvet 1370 körül alkotta meg egy szorgalmas iskolamester. A mai holland nyelv 1500 körül alakult ki, ekkorra vált szükségessé, hogy a különböző régiókból származó, más nyelvet beszélő emberek megértsék végre egymást. A közös nyelvet az északnyugati területek nyelvhasználatára alapozták, ami mind a mai napig követhető fájdalmas nyomot hagyott a déli megyék lokálpatriotizmusában.
A közös nyelv a nederduits, azaz a németalföldi megalkotásával a dialektusok nem tűntek el, sőt, manapság reneszánszukat élik. Egyre-másra jelennek meg a különböző nyelvjárások szótárai, könyvei, fordítások, dalok stb. Az újságok is be-becsempésznek pár sort a holland szövegbe, mint stiluselemet, pusztán az érdekesség kedvéért.

A két hivatalos államnyelv jelenleg a holland és a fríz, regionálisan elismert nyelv az alsószász (nedersaksisch), a búr (zuidafrikaans) és a limburgi, ezen kívül még megkülönböztetnek 28 helyi dialektust, és ezek több tucat változatát. Ehhez a pici országhoz mérve ez bizony rengeteg.
De mi a különbség a nyelv és a dialektus között? A nyelv szabályokra épül, kiejtését, nyelvtanát lejegyezték, szótárakat szerkesztettek, oktatják. A dialektus lehet csak beszélt nyelv, hallomás útján terjed egy szűkebb körben, irodalma nincs, vagy minimális.
A fentebbi ábrán is látható, hogy a fríz, a Hollandia északi részén lakó nép nyelve önálló nyelv. Frieslandban tehát a holland mellett a fríz is hivatalos nyelv az iskolában éppúgy, mint a sajtóban vagy az utcatáblákon, ott természetes a kétnyelvűség.
A limburgi és az alsószász 1995/97-ben lett elismert helyi nyelv, azóta itt is megjelentek a kétnyelvű táblák, és a lakosság egyre inkább visszatér anyanyelve használatára. Ennek ők örülnek, mi kevésbé, hiszen mind gyakrabban kirekesztődünk a társalgásból. Sokan vannak, akik szívesebben beszélnek németül, mint hollandul, mert ez utóbbiban az elnyomás szimbólumát látják. És miért volt olyan fontos, hogy hivatalos nyelv legyen pl. a limburgi? Az idősebbek közül sokan nem, vagy alig beszélnek hollandul, az iskolázatlanok szintén nem. Ha elismert nyelv az övék, akkor kérhetnek tolmácsot, írhatnak hivatalos levelet, beadványt anyanyelvükön. Ez viszont magával hozta a követelményt, hogy megszerkesszék a limburgi szótárt és grammatikát, ami nem kis munka, lévén hogy csak Maastrichtban két különböző tájszólást beszélnek, alsó- és felsőmaastrichtit. Más a nyelve a heerleninek, a sittardinak, a venlóinak. Nyelvész legyen a talpán, aki ebben a bábeli zűrzavarban igazságot tud tenni.

Aki szereti a nyelvészetet, kiváncsi és türelmes, annak ajánlom a beszélő térképet. a baloldalon a Sprekende kaarten
feliratra kell klikkelni. Utána az aláhúzott szavakra kattintva megjelenik egy térkép, a bal felső részen a szó írott változataival. A különböző városokra kattintva meg lehet hallgatni, hogyan ejtik ezeket. Időigényes játék, mert mindegyik után vissza kell lépni, de érdekes.

http://fuzzy.arts.kuleuven.be/rewo/

És ha valakit érdekel a különbség az írott nyelvek, nyelvjárások között és van ideje is, az itt http://www.streektaal.net/ talál egy szöveget. Ugyanaz a szöveg van leírva a Hollandiában ismert és elismert nyelveken, dialektusokban. Angol szöveg is található itt.

A hollandul tudók számára pedig egy érdekes honlapot szeretnék ajánlani, ahol szólásokat, közmondásokat találnak hollandul, sőt néha 3 másik nyelven is. Ezek érdekesebbé, színesebbé teszik a beszédet, és számomra nagy meglepetés volt, mennyi közmondás van, ami szinte szó szerint megegyezik a miénkkel.

Egy példa:
Als de kat van huis is, dansen de muizen op tafel.
Ha a macska nincs otthon, asztalon táncolnak az egerek

http://www.spreekwoord.nl/

Izgalmas nyelvészkedést kívánok.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-09 15:03   
HARMINCNEGYEDIK LEVÉL

Amszterdam

Régóta kerülgetem már, mint macska a forró kását. Vártam, hátha valaki megelőz. Valaki, aki naponta benne jár, csigaként viseli hátán a várost, aki szereti és bemutatja nekünk. Aki becenevén A’damnak emlegeti csak. Lám hiába várok, hát nekem kell elmesélnem, milyennek látom én Amszterdamot.

Sosem éjszakáztam még benne, egynapos kirándulásaim nyomán nem is tudok úgy tekinteni rá, mint választott hazám fővárosára, valószínűleg mindörökre turista maradok ott. De ez nem is baj, turistának lenni jó dolog, az ember utikönyvet csap a hóna alá, és végigjárja a látnivalókat. Ha eltéved, csak jól jár, gazdagodik a felfedezés örömével. Már kétszer is sikerült a szeptemberi autómentes hétvégén Amszterdamba mennem, akkor az igazi. Frissebb a levegő, kevesebb a lárma, tágasabbak az utcák, terek, vidámabb a nép. A helybeliek meg amúgy is inkább villamossal vagy kerékpáron közlekednek.

Mit ér egy város, ha vize nincsen? Költői a kérdés, hiszen minden valamire való város vízpartra épült. Budapest ékessége a Duna a hátán hordott hidakkal, Velence mivé lenne gondolátlanul, London a Temze köré épült, Párizs összenőtt a Szajnával. Amszterdamot is a víz teszi különlegessé. A XIII. században települtek meg az első lakók az Amstel folyó gátján, innen a neve is (dam=gát, töltés).

térkép

ha megnézzük a belváros térképét, szemünkbe tűnik a szabályosság, a mérnöki pontossággal szerkesztett koncentrikus ívek. Amik más városok térképein a sugárutak, körgyűrűk, azok Amszterdamban a grachtok, a csatornák. Víz, víz mindenütt. 1539 híd ível át rajtuk (nincs a világon még egy város, amelyiknek ennyi hídja van) és ebből 252 a belvárosban van. Mindegyik más, mindegyiknek egyedi története, száma és neve van. A múlt század elején elkezdték betemetni a csatornákat, mert a modern idők villamost, trolibuszt, parkolóhelyeket követeltek. Szerencsére egy polgári kezdeményezés még időben megálljt parancsolt a pusztításnak.
Amszterdam nagy része cölöpökre épült, az óváros házainak lába a vízben áll, a kishajók nem csak a turisták örömére vannak, az ügyetlen parkolás itt nem koccanást, hanem csobbanást okoz.....átlagban heti kettőt.




Fura város az biztos. Remekül megférnek benne az ötszáz éves házak a modern csupakróm-tükörüveg cifrapalotákkal, a Rembrandt-ház és a hasismúzeum, a királyi palota és mellette Madame Tussaud panoptikuma. Bontásra ítélt lepusztult negyedek és gyémántkereskedők csillogó kirakata, piros lámpás házak és béketüntetés, ötcsillagos szálloda és félhomályos coffieshop. A virágpiac színorgiája és a ház oldalát fölverő gaz, kincsek és kacatok, fény és árny, a kis kápolna hűvös csendje és a téren a mexikói zenekar tüzes muzsikája. A ragyogó étterem damasztja, és a kifőzde vastag gőzei. Artisták, zenészek, gyorsrajzolók, élő szobrok, minden terecskén, kávéház előtt valami új, valami meglepő támadja meg az érzékeinket.

Armani-öltönyös üzletember mellett szakadt csavargó övig érő szakállal, japán turisták néhány ittfelejtett hippit fényképeznek, gördeszkás fiatalok kerülgetnek sietős léptű apácát. Mindenféle színű és nyelvű helybéliek és turisták. Nem lehet tudni, ki melyik csoportba tartozik : Amszterdam lakóinak pontosan a fele bevándorló.

A város nem nagy, nevezetességei gyalogláb bejárhatók. Hollandiában nincsenek milliós városok, a főváros a maga 738ezer lakójával nagynak számít. De az egy főre jutó múzeumokban biztosan élen jár, negyvenhatot számoltam össze hirtelen.
A vizen kopottas lakóhajók ringatóznak, a tenger felől fújó szél vidáman libegteti a mosott ágyneműt. A háziasszony kávéját iszogatja a fedélzeten, megöntözi a muskátlijait, a reggeli maradékát a vadkacsák, sirályok kapják. Kicsit távolabb büszkén meresztik árbocaikat az úri jachtok, a csatorna végében idelátszik a tengeröböl, ahol a hétemeletes óceánjáró hatalmas fehér teste szemfájdítóan vakít a napfényben. Köztük ide-oda ingáznak a turistákkal teli vízibuszok, a vízitaxik, a ladikok, kenuk és motorcsónakok.

Akinek ideje engedi, nézze végig az alábbi honlapon a képeket, ismerkedjen ezzel az érdekes várossal..

Ar architektura linkjére kattintva rengeteg gyönyörű patríciusházat lehet látni, az egyik képen még azt is megmutatják, mire valók a házak csúcsos homlokzatán elhelyezett csigák.


 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-03 20:17   
HARMINCHARMADIK LEVÉL

Két keréken

Aki járt már Hollandiában, az megállapíthatta, hogy ebben az országban sok a bicikli. Szerencsére, mert ez Európa legsűrűbben lakott területe. A népsűrűség 393 fő/km². (Összehasonlításul Franciaország 110, Magyarország 108, Svédország 80, Németország 231 fő)

A kerékpár nem olyan régi találmány, alig pár évtizeddel előzte meg az autót, és sokáig csak mulatság tárgya volt. A hollandok azonban hamar meglátták a benne rejlő lehetőséget, lévén takarékos nép, és a bicikli kenyérgőzzel megy. Amikor Amerikában Henry Ford megszerkesztette az első gőzgéppel működő önjáró szerkezetet, a mai autó ősét, abban az évben avatták fel Hágában az első kerékpárutat. Wilhelmina királynő 1896-ban vásárolt is magának egy kerékpárt, és bár a minisztertanács megtiltotta neki a biciklizést, mondván hogy túl veszélyes, ő egész életében szenvedélyes kerekező maradt. Utódai is mind követték példáját, ezen a honlapon meg lehet nézni a királyi család tagjainak biciklis képeit.

http://www.fietsen.123.nl/koninklijkfietsen.htm

A kezdetek óta már sok víz lefolyt az Amstelon és a Maason. Az ANWB, ami 1883-ban alakult és a holland kerékpárosok egyesülete volt, mára a legismertebb autóklub lett. A kerékpárutak száma megközelíti az ezret, ezek együttes hossza meghaladta a 17000 kilométert. A világon itt a legmagasabb az egy főre jutó kerékpárok száma, lakosonként 2,8. A városképhez természetes módon hozzátartoznak a biciklisek, mindenhol előnyük van és ezt ki is használják.
A mamák biciklin viszik a piciket az óvodába, a gyerekek biciklin járnak iskolába, sokan azzal járnak dolgozni, vásárolni, és persze kirándulni, sportolni, moziba.
Az állam minden módon segíti a polgárait a kerékpárvásárlásban. Aki a munkahelyén keresztül vásárol kerékpárt, vagy hozzávaló öltözéket, köt rá biztosítást, az 45%-ot kap vissza az árból. A cégek is jól járnak, kevesebb parkolóhely kell, dolgozóik fittebbek, időben érkeznek a munkába. Nem szennyezik a környezetet, pénzt takarítanak meg. Ehhez annyi magyarázatot kell fűznöm, hogy a falvak, kisvárosok tömegközlekedése kritikán aluli, mondhatnám, nincs is. Én a lakóhelyemről munkakezdésig sehová sem tudok eljutni autó, vagy bicikli nélkül.
ez pedig a nemzeti kerékpárprojekt honlapja, a Hollandiában élők itt olvashatnak, érdeklődhetnek a jelenlegi kedvezményekről.
A használtcikk-üzletekben már 10 euróért is kapható kétkerekű, tehát nem mondhatja senki, hogy nincs pénze kerékpárra.
Hollandiában jelenleg 12 gyárban készítenek kerékpárokat, néhány híresebb márka: Gazelle, Batavus, Sparta, Union, Cycletta, Matra, Santos, Simplex, Phonix
Minden év augusztusának első hetében szervezik meg a “vierdaagse” biciklizést, vagyis a négynapost, amin rengetegen vesznek részt. Május 28-án harminckettedik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Kerékpárnapot, amin 440 indulóhelyről több mint kétszázezren vesznek részt. A nevezési díjakat, az eladott térképek, frissítők hasznát a rák gyógyítására fordítják.
Ha a hollandok vakációra mennek, egészen természetes, hogy a kerékpárokat is viszik. Rengetek biciklis térkép kapható és sok kerékpárút már a GPS navigációs rendszerben is fel van tüntetve. Hétvégeken a kerékpáros klubok tagjai egyforma szerelésben elárasztják az utakat, nem csak szép időben, de esőben is hódolnak szenvedélyüknek. Életkoruk 4 és 80 év között van.
A kerékpárversenyeknek is sok résztvevője, nézője van mindig.

Végül lássunk egy pár különlegességet, ami eltér a hagyományos biciklizéstől.
A rengeteg biciklimárka között feltűnnek a speciális járgányok, például az ANTEC elektromos kerékpár, amelyik a 25 km sebességet is eléri. A háromkerekű városi kerékpár az idősebbek, nehezen közlekedők életét könnyíti, motoros változata is van. Szintén érdekesek a fekvő kerékpárok, mindig csodálom, hogy képesek ilyen testhelyzetben közlekedni, de állítják, hogy kényelmesebb és biztonságosabb, mint a hagyományos bicikli. Ennek is van három, sőt négykerekű és elektromotoros változata, némelyikre kis baldachint szereltek az eső ellen. Ez már majdnem auto.
Aki sokszor utazik vonaton, buszon, az összecsukható kerékpárt vásárol magának, a társaságkedvelők , nagycsaládosok tandemmel kerekeznek.



Amsterdamban új városi jármű jött divatba, a dobozos kerékpár, ami egyébként a 30-as évek találmánya volt. Nagy sikere van, hiszen olcsó a fenntartása, nem kell parkolóhely és személy-, valamint teherszállításra is alkalmas.
A legtöbb közintézmény, iskola, munkahely, vasútállomás, uszoda, piac mellett természetesen van biciklitároló vagy megőrző.

Végezetül néhány érdekesség a kerékpározás témaköréből.
A rendőrségnek minden városban van kerékpáros alosztálya, a képen épp az utrechtieket lehet látni. Ezek a csapatok különösen hatékonyak a bevásárlónegyedekben, sport-és egyéb ünnepélyeken, turistaövezetekben.



Ez a nijmegeni holland kerékpármúzeum honlapja, négynyelvű ismertetővel, és látványos diashowval.

http://www.velorama.nl/

A Juliana fietsteam kerékpáros akrobata csoport amely 1909-ben alakult, és híre még a tengeren túlra is eljutott, így az európai körutak és versenyek után kétszer is meghívást kaptak Kanadába.

És végül egy másfajta kerékpáros művészet: a tandemen közlekedő fúvószenekar. A brabanti hattagú együttes igazi kuriózum, és bármilyen ünnepségre házhoz megy.

http://www.dse.nl/~bfo1/foto_video.html



 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-05-27 15:05   
HARMINCKETTEDIK LEVÉL

Igen vagy nem?



Levél a népszavazásról

Nagy nap lesz június elseje a holland nép történetében, először tartanak népszavazást, és mindjárt egy olyan fontos kérdésben, mint az Európai Alkotmány.
Hónapok óta olvashatjuk, hallhatjuk a médiában az érveket pro és kontra, a vélemények megoszlanak. Az egyszerű mezei szavazó csak kapkodja a fejét, mára már végképp nem tudja, mire adja egyetlenegy voksát. Hiszen ha kettő lenne, könnyű helyzetben volnánk. Nekem véletlenül kettő van. A kedves elutazott, és írásban felhatalmazott, hogy voksoljak helyette. Szabad kezet kaptam, azt a gombot nyomom, amelyik szimpatikusabb. Mit tegyek? Ha egy igent és egy nemet nyomok, akár el se menjek, nem mozdítottam közös ügyünkön semmit. Még van négy napom, még van idő dönteni. IGEN vagy NEM?
Lássuk, mi szól az igen és a nem mellett az itteni pártok, újságok, kommentátorok, olvasói levelek szerint.

Nagyobb lesz a demokrácia, szervezettebb a menekült-és bevándorlási hivatalok munkája, az emberek közös hazájuknak érzik majd Európát. Hollandia gazdaságilag erősebb lesz. Érthetőbbek lesznek a közös határozatok, könnyebb lesz fellépni a bűnözők és a terroristák ellen, mindenki egyenlő jogokkal fog rendelkezni. Európa erősebb lesz a világban, mint a tagállamok egyenként, kap végre egy sajátos arculatot, egy egységes országimázst. A hadseregek és rendőrségek együttműködése csökkenti ezek költségeit. Ugyancsak csökkenni fog a brüsszeli bürokratasereg létszáma is.
Tehát IGEN.

Kicsit megfoghatatlan ígéret mindez, ha egy párt választási beszédében merülnének fel, akár demagógnak is nevezhetnénk. Semmi konkrét dolog, amibe kapaszkodni lehetne, a szöveg fennkölt és bürokratikus egyszerre, sok helyen érthetetlen is. Minek ez nekünk?
Tehát NEM.

Ám egy másik újság másik cikkében azt olvasom: Európa ma egy új lakás, ahová a lakók a régi fészekből magukkal hozták bútoraikat, edényeiket, festményt és függönyt, díszpárnát meg szőnyeget. Ez most mind egy rakáson van, ideje rendet rakni, minden tárgynak helyet keresni. Ez a rakodás az alaptörvény, ami világosságot hoz a költözködés káoszába, meghatározza a jogokat, kötelességeket, szükségszerűségeket. Kiosztja a szobákat, és megegyezünk, ki mikor használhatja a fürdőszobát.
No ez legalább világos, mindenki számára érthető magyarázat. Tehát IGEN.

De amennyivel több az Európa, annyival kevesebb a Hollandia. Ez itt 15-20 éve egy liberális, remekül működő, nyitott, gazdag társadalom volt. Évről-évre az anyagiakkal egy ütemben fogy a liberalizmus. Minden nyomorunk az euro bevezetésével kezdődött. Hát kell ez nekünk? Természetesen NEM.

Igenám, de a közös Európa egy nagy piac, aki ebből kimarad, az elbukik, elsűllyed, a nagy közös ország jobban meg tudja szervezni a termelést és a kereskedelmet, határok, adók, vámok, büntetések nélkül könnyebb az élet. Együtt, egymásért. Tehát mégiscsak IGEN.

Egy olvasó azzal ijesztget bennünket, hogy a tizenketteknek kell fölfejleszteniök, eltartaniok a frissen belépett szegényebb országokat, miközben egy évtizede fokozódik a gazdasági válság. Ez már kétszer megtörtént, mindig világháború követte, ne játsszunk a tűzzel. Isten ments! Tehát mégsem. NEM.

Az egyik miniszter szintén háborúval riogat arra az esetre, ha nemmel szavazunk. Európa bizonytalansági tényező lesz, polgárháborúk, nemzetiségi villongások állandó szintere. Minden békeszerető polgár igennel szavaz. Én is az vagyok, tehát IGEN.

Ámde egyesek szerint elnyel bennünket a falanx. Orwell rémálma valóra válik. Egy szám leszünk csak a 450 millió európai között. A nagy tagállamok fognak parancsolni, mi pedig mást nem tehetünk, engedelmeskedünk. No nem, ezt NEM.

A kormány hivatalos álláspontja folyik a vízcsapokból is. Igen, szavazzon igennel. Ez a jövő útja, gondoljon gyermekeire, rájuk szavaz, ha igennel szavaz. Európa nem most születik, Hollandiának már ötven éves tapasztalata van az európai tizenkettek közösségében. Csak jót hoz nekünk, nagyobb biztonságot, jólétet, több jogot, kevesebb kötelességet.
Ezt akarom? Hát persze hogy IGEN.

Egy képviselő kéthetes buszkörutat tesz az országban, hogy a választókat a NEM-re buzdítsa. Válogatott ijesztgetései hatásosak. Legnyomatékosabb érve Törökország felvétele a közösségbe, amit Brüsszel kitolt ugyan tíz évvel, de nem utasított el. Ennek beláthatatlan következményei lennének az EU-ra, még az itt élő törökök érdekeinek sem felelnek meg. Szóval NEM.

Kínomban megkeresem az interneten az Alaptörvény szövegét, fogadkozom, hogy nekiülök, elolvasom, könnyebb lesz dönteni. 491 oldal, csupa apró betűvel és a bürokrácia nyelvén megfogalmazva......visszarettenek. Ami sok az sok. Segítsééééég! Ki mondja meg nekem, melyik gombot nyomjam?
Na de nézzük, hogy is áll az ügy európaszerte. Tizenkét ország – köztük a magyarok – már elfogadták parlamenti szótöbbséggel, négy országban ez még ezután következik. Tíz országban rendeznek népszavazást, közülük Spanyolország már igent mondott, Franciaország május 29-én járul az urnákhoz. Izgalmas nap lesz, mert a franciáknak vezető szerepük volt eddig az EU-ban, mondhatjuk azt is, rajtuk áll vagy bukik az alaptörvény elfogadása.
Utána mi hollandok szavazunk, de van olyan ország, amelyik csak 2006-ra írta ki a népszavazást. Van tehát még min morfondírozni. A döntést elnapolom a francia eredmények nyilvánosságra hozataláig. Még akkor is lesz két napom. És ha nem tudok dönteni, marad az évezredek óta bevált módszer: dobj fel egy érmét ”fej vagy írás?”

http://www.europese-grondwet.nl/

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-05-12 12:19   
HARMINCEGYEDIK LEVÉL

Anyák napja

Magyarországon május első vasárnapja az anyák ünnepe, Hollandiában és még jó néhány országban a második vasárnapon tartják. Az ünnep eredetéről többféle elmélet is született, de lényegében mindegyik igaz lehet, csak más korban.

Az első ünneplések a görögökhöz fűződnek, akik tavasszal az istenek anyja Rhea köszöntését kiterjesztették minden anyára.
Európában az 1600-as években tartottak Anya-vasárnapot, templomi ünnepet, amikor minden szolgáló, cseléd, munkás egy szabadnapot kapott, hogy édesanyját meglátogassa, és saját keresetéből süteményt, tortát vihessen neki.

A mai modern anyák napja Amerikából érkezett hozzánk, Anna Jarvis édesanyja halálának évfordulóját szerette volna emlékezetesebbé tenni. 1914-ben Wilson elnök nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az Anyák Napját.
Jarvis azonban nem számolt a hivatalossá tétel üzleti részével. Néhány éven belül az érzelmek helyét átvette a haszonlesés, ami a virág- és édességárusok részéről jelentkezett. 1923-ban már legszívesebben leállította volna a kezdeményezést, de ekkor már késő volt. A sors különös fintora, hogy Anna Jarvis gyermektelenül halt meg, mert minden energiáját annak szentelte, hogy megakadályozza az általa alapított ünnep üzletté válását.

Hogyan ünneplik a hollandok az anyák napját?
Hollandiába 1925-ben érkezett az új ünnep divatja. Az üdvhadsereg terjesztette az ötletet, első évben Rotterdamban harmincezer szál tulipánt osztottak ki a kisdiákoknak, hogy ezzel köszöntsék fel édesanyjukat. A virág után a torta következett, 1938-ban kezdték a cukrászok, pékségek reklámtábláikon, kocsijaikon és kirakataikban hirdetni az ünnepet, és a cukrásziskola minden évben hatalmas, különleges Anya-tortát készített és ajándékozott a királynőnek, a nemzet anyjának.

Az alapelv, hogy az anyák, akik egész évben viselik a háztartás minden terhét és gondját, a sok gyermek nevelésével járó izgalmakat, az évnek ezen az egy napján megszabaduljanak minden kötelezettségtől és csak magukra gondolhassanak. Ebből keletkezett a hagyomány, hogy a holland anyák e napon ágyba kapják a gyermekeik által készített reggelit (rengeteg recept forog az interneten és a gyerekújságokban erre a célra).



A nap élvezetei közé tartozik virág és édesség, az illatos fürdő és a szórakoztatás is.
Az üzletek, cégek már húsvét után megkezdik a reklámkampányt , kínálnak Moederdagra masszázst és díszebédet, mozijegyet, kirándulást, szemüveget, parfümöt és ejtőernyősugrást, kiskutyát, csokoládégyár-látogatást, karikatúrát, fakanalat, félméteres muzsikáló képeslapot, terepjárót és ki tudja mit még.
Az idei kínálatból két ajánlat tűnt a szemembe, mindkettőt a hétvégi újságban olvastam. A Hoensbroek-i kastélyba kapott ingyenes belépőt minden édesanya, ahol néhány óráig a vár úrnőjét lehetett játszani, illetve az arceni katélypark botanikus kertjeibe szóló belépő, ahol még egy cserép virágot is választhatott az ünnepelt.

A legszebb ajándék minden anya számára mégis a figyelem, a gyengédség, az adni akarás. Nem csak anyák napján.


 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-05-05 11:21   
Május 5-e a felszabadulás napja , ötévenként szabadnap csak. 1945-ben ezen a napon egy német és egy kanadai generális Wageningenben aláírta a hivatalos békedekrétumot, Prins Bernhard jelenlétében. Akkor egész Hollandia ünnepelte a háború végét. Mára május ötödike a szabadság ünnepévé vált, fesztiválokkal, szabadtéri koncertekkel. Május 4-én este helyezik el a megemlékezés koszorúit az emlékműveken, meggyújtják az emlékezés fáklyáit, és pontosan 8 órakor 2 percre megáll az élet. Megállnak a villamosok, vonatok, buszok, sok magánautós is félreáll erre az időre. Csönd lesz az egész országban, csak a rigók feleselnek.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-05-05 00:59   
HARMINCADIK LEVÉL

How do you do Mister President?

Hallott már valaki Maargratenről?
Ez egy kedves kis falu Limburg megye déli részén, közel Maastrichthoz. Túl sok nevezetesség nincs benne, ám pár nap múlva mégis fontos szerepet fog játszani néhány óráig a kül- és belpolitikában egyaránt. Soha annyi fontos embert nem látott még az itteni polgár egyrakáson, amennyit most, május hetedikén és nyolcadikán fog. Illetve hát nem is tudom, hogy lesz ez vajon. A régi vicc visszhangzik fülemben: Látja? Nem látja? Na látja!

A forgatókönyv szerint május hetedikén szombaton az esti órákban érkezik G.W. Bush elnöki gépe a kis beeki repülőtérre (flancosabb nevén MAA Maastricht-Aachen Airport) és vasárnap délelőtt indul tovább. Az egész itt tartózkodás mindössze tizenöt órányi, a szervezés, a felfordulás azonban óriási, és ehhez mérten korbácsolódnak az érzelmek és az indulatok is.
Milyen egyszerű, szimpla kis hír lesz a világsajtóban: Bush amerikai elnök a felszabadulás 60. évfordulóján virágot helyezett el az elesettek maargrateni temetőjében. Pont. Lesznek újságok, amelyek még ennyit sem közölnek majd, hiszen ez az esemény eltörpülhet más fontos napi hír mellett. Nekünk viszont, akik itt élünk a “tetthely” közelében, hetek, hónapok óta kifogyhatatlan beszéd- és vitatémát szolgáltat ez a villámlátogatás.

Maga a hely , az amerikai katonai temető Maargratenban gyönyörű, ha lehet ilyet temetőre mondani. Rendezett, gondozott, fenséges, megható, tiszteletet parancsoló, izgalmas, tanulságos. Hogy csak a hirtelen eszembe jutó jelzőket soroljam. Pár éve végigjártuk egy napsugaras vasárnap délutánon. Ősöreg fák alatt smaragdszínű angolpázsit, rajta sűrű sorokban, szabályos 16 alakzatot képezve 8301 hófehér kereszt. Mindenkié egyforma, bőrszín, nemzetiség, rangfokozat nem számít. Amerikaiak, kanadaiak, brietek és mexikóiak. Feketék, fehérek, barnák, sárgák, köztük jónéhány magyar nevet is találtunk. Együtt harcoltak, együtt nevettek és sírtak, egymás mellett nyugszanak ezek a fiúk, akik eljöttek messzi idegenbe, és a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságért. Különösen szívszorító az egymás mellé helyezett negyven testvérpár keresztje.

Néhány kereszt tövében mindig van friss virág, sok keresztet “örökbe fogadtak” a limburgiak, akik mindig tisztelettel, hálával fejet hajtva járnak a temetőben, elhozzák fiaikat, unokáikat, továbbadva a megbecsülést az utódoknak. Megnézik a kis múzeumot, végigolvassák a márványlapok feliratait, elmondanak egy imát a kápolnában, beírnak a vendégkönyvbe, vásárolnak a kis szuvenírüzletben.

http://www.dodenakkers.nl/plaatsen/margraten.html

Ez a hely lesz a helyszíne az elnöki koszorúzási scénának.
Ezt azonban megelőzi a fogadási ceremónia a reptéren, majd Balkenende és Bush hivatalos megbeszélése. Az elnök egy közeli kis kastélyban száll meg, de Maastrichtban is látogatást tesz. 700 biztonsági embere már itt van, és átvette az irányítást az álmos kisvárosban. A lakosságot hetek óta próbálják dresszírozni, ami az itteni szabadságjogokon felnőtt polgárnak bizony furcsán esik. Mi az, hogy nem mehetek az utcára? Hogyhogy nem parkolhatok a saját házam bejáróján? Tán még a vasárnapi újságot sem hozzák ki?? Zúg a felháborodás utcáról-utcára, és bizony csak kevesen kívánkoznak zászlócskát lobogtatni.
Valamennyit engedtek a beharangozott szigorúságból, elsősorban a közlekedési rendszabályokon enyhítettek, hiszen Hollandiában úgyis rettenetesen zsúfoltak az utak. Az amerikai biztonságiak 30 órára akarták lezárni a két autópályát és a hozzá vezető kisebb utakat, ezt most a tárgyalások következtében drasztikusan csökkentették. Ám a városokban, falvakban megmaradtak a rendkívüli szabályok. A postaládákat, szemeteseket átvizsgálják és leplombálják. A tetőteraszokat tilos használni. Utcára menni csak ha muszáj, és kutyasétáltatáshoz is kell az útlevél. A városközpontot teljesen lezárják, szögesdrót-akadályokat állítanak fel, senki nem mehet 30 méternél közelebb. ( ki az a kétbalkezes merénylő, aki ilyen közelről akarna merényelni?)
A koszorúzási ceremónián Beatrix is részt vesz majd. Már hetek óta lehet igényelni a belépőjegyeket , bár a szervezőknek fogalmuk sincs, hány személynek lesz hely. Természetesen itt is különleges rendszabályok vannak: szigorú felügyelet alatt buszokon szállítják a népet a helyszínre. Nem lehet náluk semmi, sem esernyő, sem táska, sem sétabot, de videokamera, öngyújtó, zsebkés, zászló és törölköző sem. Ha eső lesz, speciális nylonköpenyeket osztanak a remélt tízezer érdeklődőnek.
Ennyit a szigorú előírásokról, sorolni is sok, mi mindent nem szabad.

És most hadd szóljak pár szót az egyéb készülődésről is. Speciálisan holland ötlet, kihasználni Bush látogatását a szórakozásra. Ha már a látogatás idején nem lehet, hát előtte. Dalnokversenyt hirdettek egy hónappal ezelőtt , felkérték a zenészeket, énekeseket, afféle modern limburgi bárdokként énekeljék meg a nagy eseményt. A dal lehet komoly és vidám, éltető de fujjoló is, szatíra , népdal, techno vagy sanzon. A közönség szavazata alapján fogják kihirdetni a győztest május ötödikén. (Ami egyébként kettős ünnep, a katolikusoknak Mária mennybemenetele, ugyanakkor Hollandia felszabadulásának napja is).

Természetesen tüntetések is lesznek, Amsterdamban, az amerikai követség előtt, és Limburgban is. Környezetvédő és békét hirdető csoportok tiltakoznak feliratokkal, táblákkal, dalokkal Bush látogatása ellen, különösen sérelmezve, hogy bár az üvegházhatásért felelős gázkibocsátás 36 % -a terheli az Államokat, mégsem hajlandó aláírni a kyotoi egyezményt.
Most már csak azon drukkolunk, hogy ez a nap is elmúljon baj nélkül, az élet visszatérjen a hétköznapok kerékvágásába, a párezer rendőr és katona saját beosztásába, “Bokor” úr pedig menjen békével további útjaira.
Bár többen föltették a kérdést az újságok hasábjain, hogy mibe kerül ez a 15 óra és ki finanszírozza mindezt, erre a kérdésre még nem feleltek az illetékesek.

http://www.abmc.gov/ne.htm
http://www.homepages.hetnet.nl/~pa3geg/CemMargraten.htm


 
 gyongyszem  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-28 18:54   
Nahat, nem tudtam, hogy a forgalmi adot nem kotelesek az uzletek befizetni ezen a napon... Milyen kar, hogy minden aktualis bevasarlast megtettem mar az utobbi hetekben... es kamasz lanyok tudnak kovetelozni De ha meggondolom magam s mas auto utan nezek (a jelenlegi 16 eve koptatja az orszagutat), akkor a kiralyno napjan cserelek!
 
 Bee07  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-28 12:02   
Poe,
Koszonjuk a leveleidet! Nagyon szepen irsz.
Jomagam 9 honapja elek itt, de fele ennyi informaciot nem szereztem meg, mint a te leveleidbol.
Bea

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-28 02:12   
HUSZONKILENCEDIK LEVÉL

Koninginnedag



Hollandia legnagyobb ünnepe minden évben április 30-a , a királynő napja , hollandul koninginnedag, Juliana királynő születésnapja. Ez a nap fizetett állami ünnep, amennyiben vasárnapra esik, akkor egy nappal előtte, 29.-én tartják meg.
Amikor 1980-ban Juliana ezen a napon lemondott a trónról és lánya Beatrix lett a királynő, nem akart változtatni a megszokott ünnepnapon, már csak azért sem, mert az ő születésnapja január elején van, és olyankor még hideg van a népünnepélyhez. Így megmaradt az április utolsó napja hivatalos születésnapnak.

Ezen a napon minden évben másik várost látogat meg a királynő, néha kettőt is. Az idén Den Haag és Scheveningen lesz a központi ünnepségek színhelye.

http://www.igougo.com/photos/journal_photos/Koninginnedag.jpg

Az idei év különleges, hiszen éppen 25 éve került a trónra Beatrix, tehát uralkodásának ezüst jubileumát ünnepli. Májustól decemberig végiglátogatja Hollandia mind a tizenkét tartományát, sőt a Holland Antillákat is felkeresi majd.
Az ünneplés 29-én este kezdődik Amsterdamban és Hágában. Ilyenkor zajlik a lovaggáütés ceremóniája, ami inkább érdemrendek kiosztása, mert a karddal történő igazi lovaggá ütést csak katonai hőstettek jutalmaként alkalmazzák, de erre 1951 óta nem volt példa.

Sok városban, faluban tartanak ilyenkor vásárokat, az üzletek nagy része is nyitvatart (az élelmiszerboltok kivételével) sőt ilyenkor nagyobb a forgalom a szokásosnál, mert minden áru 19 %-al olcsóbb, az ünnep alkalmából nem kell befizetni a forgalmi adót az államnak.

http://www.dimotech.nl/evenementen/images/koninginnedag.jpg

A gyerekek is tartanak vásárt, egy-egy pokrócra kipakolják megunt játékaikat, kinőtt sportcipőjüket, maguk készítette dísztárgyaikat, a képregényeket, cserélni való telefonkártyákat.

A mi városunkban minden évben muskátlivásár van ezen a napon. A városközpontot lezárják, és hetedhét határból felvonulnak a virágtermesztők a szebbnél-szebb muskátlikkal és egyéb kerti növényekkel. Látványnak is csodálatos a százezernyi virágzó növény, a színpompás standok, itt szoktam én is beszerezni a terasz díszeit.
Ezenkívül számos más szórakozási lehetőségről is gondoskodnak a szervezők, szabadtéri koncerteket, tréfás vetélkedőket, sportversenyeket, kiállításokat szerveznek. Az utcákat, tereket kidíszítik, az épületeket fellobogózzák. Fúvószenekarok , mazsorettek masíroznak, a gyerekek maguk készítette koronát tesznek a fejükre, nagyon sokan öltöznek narancssárgába.

http://lievendaal.dse.nl/activiteiten/koninginnedag_2004_lievendaal.htm

A televízió egész napos élő adásban közvetít a különböző helyszínekről.
Este, amikor besötétedik, tüzijátékkal zárják az ünnepet.

Ezen a honlapon lehet fényképeket nézegetni Beatrixról, kislánykorától napjainkig.

http://angel.eindhovensdagblad.nl/ed/cgi-bin/imageFolio.cgi?direct=Beatrix%2065%20jaar

Mit főzzünk az ünnepre? Hát mi mást mint Koninklijke soep-ot, azaz királyi levest.
Fél kiló sárgarépát megtísztítva, apró kockákra vágunk, 1 deka vajon megpároljuk, 1 liter zöldséglében puhára főzzük, mixerrel pépesítjük, öntünk bele 1 dl narancslét, friss korianderral és tejföllel tálaljuk.

http://www.maisonvanwijk.nl/koninginnedag.htm

a cukrászda aznapi kínálata
És hogy mivel koccintsunk a nevezetes ünnepnapon? Hát természetesen egy Oranje-koktéllal: 1 dl sárgarépalét, 1 dl narancslét összekeverünk, néhány friss mentalevéllel ízesítjük, narancsszínű jégkockát dobunk bele, piros-fehér-kék szívószálat teszünk a pohárba. Proost, azaz egészségünkre.


Amikor majd Beatrix lemond a trónról fia javára, akkor sem sok változás lesz az ünneplésben , hiszen Prins Willem Alexander április 27-én született, így királynő-nap helyett király-napot fogunk ünnepelni. A színek, ízek, hangulatok a zenék és programok maradnak.


______________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-20 22:45   
HUSZONNYOLCADIK LEVÉL

Hörcsögháború Hollandiában

Évtizedek óta harcolnak a természetvédők szerte a világon ritka növény – és állatfajok kihalása ellen. A tévénézők, újságolvasók naponta látják a színpompás hirdetéseket, melyben alapítványok, szervezetek 1-2-5 eurót kérnek a pandamedvék, bálnák, tigrisek megmentésére.
Kis ország – kis állatvédelem, mondhatnánk. Holland küzdelmekről lesz szó, amik szűkebb pátriánkban, Limburg megyében zajlanak. Köztudottan messze esünk a fővárostól, ahol a nagy horderejű döntések születnek. Limburg afféle mostohagyerek a provinciák közt, igaz haszontalan egy kölyök. A városi testvérek húzogatják is az orrukat a falusi rokontól, kifigurázzák beszédét, öltözetét, cserében a falusi suttyó kineveti a finnyás narancsszín fensőbbséget.
Idestova 10 éve dúl a harc egy jelentéktelen állatka kapcsán Limburg és a fővárosiak között. Az állat nevét a sörkedvelők talán ismerik is egy helyi fehér sör cimkéjéről



A korenwolf , vagyis mezei hörcsög rágcsáló, 15-20 centi hosszú barnabundás állat, fekete-fehér foltokkal, hegyes orrocskája, kurta karmos ásólábai vannak. Pofazacskójáról nevezetes, amiben rengeteg magot tud összegyűjteni. Itteni neve is ezt jelzi, a helyi tájszólásban korenwoof, azaz gabonaharácsoló. Mivel ezt a tájszót kevesen ismerik, a wolf=farkas viszont közismert, a hivatalos nyelvbe ezen a néven került be. Limburgban pár évtizede még nagy számban fordultak elő ezek a hörcsögök Heerlen és egy kis falu, Heer körüli földeken.



A mezőgazdaság gépesítése egyre apasztotta állományukat, míg egyszer valakinek eszébe jutott megkongatni a vészharangot. Innentől datálódnak az érdekütközések, és a vérre menő viták. A helyi földművesek egyáltalán nem bánják a hörcsögkolóniák fogyatkozását, hiszen rendkívül nagy károkat okoztak a földeken. Egy állat 5 méteres járatot is vájhat magának a puha szántóföldben, előszobát és családi fészket öblösít, vészkijáratról is gondoskodik. Minimum 12 kiló magot hord össze téli tartaléknak, de találtak már 65 kiló súlyú éléskamrát is. Évente háromszor fial 6-9 kölyköt, a kicsik három hét után önállóak, építkeznek, gyűjtögetnek, szaporodnak. Tavasszal elrágják a frissen kikelt gabona zsenge szárát, gyökerét, de elégedettek a répa-és krumpliföldön is. Ezek után el lehet képzelni, hogy a kevés nagyvárosi romantikával bíró limburgi gazdák mennyire szeretik őket.



Igenám, de egy civilizált államban van természetvédelmi hivatal, miniszterek, egyetemi tanárok, akik ugyan nem tudják megkülönböztetni a búzát a cukorrépától, de pontosan tudják, hogy a keleteurópai hörcsögök hasa fehér, ezért a limburgi feketehasú hörcsög egyedülálló jelenség a világ természetrajzában, és meg kell menteni. A kilencvenes évek végén kezdetét vette a kötélhúzás, eleinte még viszonylag békés módszerekkel. Egy heerleni útépítés miatt meg kellett bolygatni az egyik élőhelyet, erre a miniszter 5 millió guldent ígért ha megváltoztatják a tervet. De addig húzták-halasztották, míg az út megépült. Se pénz se posztó, illetve hörcsög.
Soha nem látott összefogás mutatkozott azonban a művészek részéről, hörcsögös versek, dalok, novellák, mesék születtek, később sikerült valahonnan szert tenniük egy kivénhedt lakókocsira, és Amszterdamból ideutazva 8 órás váltásban őrködtek a neves személyiségek a hörcsögfészkek fölött. Fellendülőben volt a „korenwolfturizmus” Szóba került az összefogás a szomszéd országokkal is, a belga és német hörcsögök friss vért hoznának a helyi génállománynak. Ennek érdekében félre kell tenni minden politikai és gazdasági nézeteltérést. Hörcsögügyben szükséges a jószomszédi viszony ápolása. Egy maastrichti hotel dísztermében nemzetközi hörcsögkonferenciát tartottak, adománygyűjtés, reklámok követték egymást, a vízcsapból is hörcsögök folytak. A helyiek nagyon unták már a palávert, próbáltak hatni a széplelkekre, de nem sok sikerrel. Ekkor készült az antihörcsög honlap

http://213.84.208.73/jblenk/korenwolf/

megteremtője hamarosan névtelen fenyegető levelet kapott, két golyó is volt a borítékban. Hát igen, szép dolog az állatszeretet.
Végre valaki kompromisszumot ajánlott a peres feleknek, egy tízéves hörcsögtenyésztési programtervezetet. Ezt nagy nehezen elfogadták jobbról is meg balról is, ugyanis ez idő alatt már politikai kérdés lett a rágcsálók léte és száma. A terv első öt éve elmúlt , ez idő alatt sikerült a befogott példányokból nagy anyagi ráfordításokkal 200-on fölüli populációt szaporítani. Most itt az idő a második ötéves terv megvalósítására (másnak is ismerős ez a kifejezés valahonnan?), és a minisztérium jóváhagyta a hörcsögköltségvetést : 10 millió eurót különítenek el a pénzünkből az évi 80-100 állatka előállítására.

http://www.korenwolf.nl/frameset.html a határozat itt olvasható, de csak hollandul sajnos

Félreértés ne essék, állatszerető személy vagyok, egy bizonyos határig. Adakoztam is régebben, de mostanában inkább az emberek megsegítését tűztem ki feladatul. Ha azt hallom, hogy egyre több gyerekes család kerül anyagilag lehetetlen helyzetbe, ha éhezőkről, árvízkárosultakról hallok, ha mesélik, hogy az öregekre, betegekre egyre kevesebb pénz jut, akkor bizony sokallom és kidobott pénznek tartom ezt a hatalmas összeget. Az élet minden területén összébb húztuk már a nadrágszíjat, talán meg kellene nézni, kik, milyen tervekre használnak fel ennyi pénzt. Remélem, nem vetnek rám ezért követ. Jut eszembe a hörcsögmentő szervezetek követelték a limburgi rókák kiirtását, mert ha kitelepítik a szabadba a nehezen elszaporított becses korenwolfokat, a ravaszdik hamar levadásszák majd az elkényeztetett kis rágcsálókat, és megint csak se pénz se hörcsög.
Most azt gondolom, igényelnem kéne 10 milliót a limburgi rókák megmentésére.....


_________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-14 02:39   
HUSZONHETEDIK LEVÉL

Az aranykor

Előző írásomban csak futólag említettem meg Hollandia történelmének legszebb, legtermékenyebb, legvirágzóbb korát, az aranykort. Ez megközelítőleg 100 évet ölelt föl, a XVI-XVII században. Csodálatos időszak volt minden téren, a politikában a kivívott függetlenség adta öntudat és szerveződés, a hadászatban a spanyolok felett aratott győzelem büszkesége, a földrajzi felfedezések és az ezzel együttjáró gazdasági fellendülés jellemzik a kort.



térkép mint művészi alkotás

Mindezeknek köszönhetően Hollandiában 1550-re kialakult egy máshol még nem ismert réteg, a gazdag kereskedők, a patríciusok osztálya, akik teljesen háttérbe szorították az uralomra törekvő fő- és kisnemesi csoportokat. Míg máshol a hűbériségre épült a társadalom, ezen a kis földdarabon korukat jóval megelőzve polgári demokrácia, köztársaság alakult.
A polgárok körében természetes és szükséges erény volt a tudás, a műveltség. A hajósok, kereskedők, felfedezők, építészek mind az új tudományokból éltek éspedig jól, a jólét azután felvirágoztatta a művészeteket is. Tekintsük át röviden, mit adott ez a korszak nemcsak a holland népnek, hanem a világnak.

A sort Rotterdami Erasmussal kell kezdeni, aki nagy humanista volt, és hatalmas életművét egész Európában ismerték, egyházi ügyekben hozzá fordultak tanácsért. Forradalmian új gondolatokat hozott a hitéletbe, többek között írt egy szatírát is kora társadalmi visszásságairól és az egyház korruptságáról. A legnagyobb hollandnak tartják ma is.

Az egyetemeken nem csak a holland fiatalság színe-java tanult, hanem egész Európából özönlöttek ide a diákok. A tanítás nyelve a latin volt. Magyar protestáns diákok is szép számmal tanultak itt, főként Erdélyből , a frieslandi Franekerben például meghaladta számuk a 120-at. Ott emléktábla is őrzi a nevüket.



az 1575-ben alapított leideni egyetem címere, sok magyar diák tanult itt is, akár Utrechtben.
A népoktatás is rohamléptekkel fejlődött, tehát nem volt hiány utánpótlásban sem.
A hajózás, a csatorna-és gátépítés , a várostromok elsősorban a matematika, fizika fejlődését eredményezték. Hans Janssen és fia feltalálják a kétlencsés mikroszkópot, ezt hamarosan a távcső követi. A kézzel készített üveglencsékkel tekintettek a világűr végtelenjébe, Christian Huygens látta meg először a Szaturnusz gyűrűjét és ő fedezte fel a Titánt is. A hálás utókor nem feledte el, a mostani űrkutatási misszió az ő nevét is viseli : Cassini-Huygens Mission
Ugyanakkor a csiszolt lencsékkel az apró dolgokat is keresték, először láttak baktériumot egy vízcseppben.

A matematikában meg kell említeni Simon Stevint, aki a tizedestört-számítást vezette be, és Ludolph van Ceulent, aki a ludolf féle szám, azaz a pi értékét határozta meg (3,14)
Erre az időszakra esik a szélmalmok ipari hasznosításának ötlete, előbb fafűrészelés, majd más nehéz munkák, papír-és festékgyártás, vízkiemelés céljára is használták őket. Rendkívüli fejlődésnek indult a nyomdaipar, egy időben a hollandok el akarták vitatni Gutenberg érdemeit, ám nem sikerült bebizonyítaniuk elsőségüket.
Ha már ennyi papír volt, 1620-ban Amszterdamban kiadták az első hetilapot is, Debrecen városa pedig 900 bibliát rendelt.

Ismét egy nagy polihisztor következik: Hugo Grotius, aki magánéletében nehéz sorsot viselt, mégis kiváló tudós, költő, író, jogász volt. Már tizenhat évesen diplomás ügyvéd lett, külföldet járt, tapasztalt férfi, kora legnagyobb történésze és jogtudora. Leghíresebb munkája A háború és béke jogáról c. három kötetes könyv, amit évszázadokig használtak a nemzetközi jogtudományban.

http://www.ppl.nl/fulltext/grotius

Ismét egy technikai érdekesség következik 1620-ból, egy alkmaari férfiú Cornelis Drebbel az angol király kérésére tengeralattjárót épített fából. A szerkezet csodamód működött, 15 ember 3 óra hosszat tartózkodhatott vele a víz alatt.
http://www.dutchsubmarines.com/specials/special_drebbel.htm

Tizenhat évvel később 1636-ban megalkotják a holland mesterek az első cséplőgépet is.

Végül de nem utolsó sorban beszélni kell még a németalföldi festőkről is, akiknek művei elkerültek a világ legtöbb múzeumába, hogy öregbítsék a hollandok hírét.
A van Eyck fivérek Hubert és Jan kezdtek a XV. században olajjal festeni tempera helyett.
Az aranykor leghíresebb festői nagyjából időrendben a következők:
Hieronymus Bosch az impresszionizmus nagyon korai előhírnöke

http://www.3dresearch.com/bosch/

Frans Hals, aki tárgyilagos, élénk színű portrékkal futott be, körülbelül 200 portrét és 50 kitalált fantázia-arcképet festett.

http://www.franshalsmuseum.nl/index_en.html

Johannes Vermeer, aki rövid életében mindössze 35 képet alkotott, de kétszáz évvel megelőzve az impresszionistákat megfestette a fényt.

Jan Steen, a kocsmárosból lett festő főleg a kocsmai humoros jeleneteket, vérbő kalandokat örökíti meg és olyan családi idillt, mint a mikulásünnep


És a legnagyobb mind közt Rembrandt van Rijn, az igazi amszterdami, aki bohém volt, nagy hírnévre tett szert, de szegényen, kitaszítva halt meg. Festményeit a fények és árnyak egyedi elosztása teszi különlegessé. Két leghíresebb képe a Lövészek kivonulása és az Anatómiai előadás.
Kétszáz évig nem akadt követője, Munkácsi Mihály újította fel a rembrandti színeket és technikát.

Rembrandt


http://www.rembrandthuis.nl/2004/index_main.html

http://www.zinnen-en-minnen.nl/schilderij.htm

itt 35 németalföldi festmény látható

Az arany időknek gyorsan vége szakadt, némi hanyatlás következett minden téren. A gyarmatok felett néhány vesztes csata után meg kellett osztozni Angliával és Spanyolországgal, Új-Amsterdamból New York lett. Európában a franciák kaptak erőre. A művészetekben a barokk lett a divat. El kellett telnie pár évszázadnak, hogy ismét felfedezzék az aranykor értékeit.

________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-06 23:51   
HUSZONHATODIK LEVÉL

Víz, víz, víz



egy átlagos holland kép, ház a csatorna partján, felnyitható hidacska a forgalom számára. Aki járt már Hollandiában, vagy látott már holland utikönyvet, annak számára ismerős a kép. És ismerősek a gátak, a zsilipek, a tavak és patakok, a legelőket át-meg átszelő méter széles vízivályúk, a hattyúk, a gémek, a vadkacsák és a sirályok. No és a tenger, a gyönyörű és félelmetes. Víz, víz mindenütt. A víz barát, munka-és játszótárs, úr és szolga és néha ellenség.

Azt hiszem többször említettem már, hogy a hollandok földjük egy részét – mintegy 20%-át a tengertől hódították el kemény munkával. Ez a hódítás még a XIII. században kezdődött és jelenleg is tart. A hollandok mindig is kapcsolatban voltak a vízzel. Ezt a pici országot sűrűn hálózzák be a kék erek, folyók és csatornák. Vízszintjük nivellált, azaz zsilipek rendszerével végig hajózható viziút. A szélesebb szakaszok szélein kis pallókkal a parthoz kapcsolódva lakóhajók sora ringatózik, bennük étterem, disco, múzeum, panzió, börtön, menekültszállás, nyilvánosház vagy műterem, de sok a magánlakás is.

Az 1930-as években a vízgazdászok egy nagyszabású munkába fogtak, az un. Zuyderzee terv keretében 30 km hosszú, erős gáttal zártak el egy tengeröblöt. A terület egy részéről lecsapolták, kiszivattyúzták a vizet, kiszárították és beépítették, illetve mezőgazdasági célokra hasznosították. A többi része kellemes édesvizű tóvá, turistaparadicsommá és madárrezervátummá alakult.

1958-ban az itt szerzett tapasztalatoknak jó hasznát vették a Delta terv megalkotásánál.
De előbb egy tragikus esemény előzte meg a nagy tervet. 1953 január 31-én éjjel a tenger betört délnyugatról. Mivel az ország területének fele a tengerszint alatt fekszik, így az áradat 140 ezer hektárt öntött el. 1835 ember lelte halálát a jeges vízben, 72 ezer embert evakuáltak. 47ezer épület ment tönkre, 200ezer állat pusztult el. 67 helyen szakadtak át a gátak, szinte egy időben.

A katasztrófa oka egy szökőár volt, egy extrém méretű dagály, ami hosszantartó 12-es erősségű északnyugati szélviharral párosult.
Az ehhez hasonló katasztrófák megelőzésére dolgozták ki a Delta tervet, melynek során a partot 700 kilométerrel rövidítették meg, a gátak magasságát az egész országban megemelték és meg is erősítették a töltéseket.



A térképen pirossal jelölték a megépített gátakat, amik megakadályozzák a tenger betörését a szárazföldre.

A partokat kiszélesítették, a folyókat kimélyítették és a zsiliprendszerrel szabályozhatóvá tették. A világ nyolcadik csodájaként is emlegetett hatalmas munka 1958-ban kezdődött a Hollandse Ijssel zsilipes gátrendszerének megépítésével, majd 1960-1989 között hét öbölzáró gát épült és az Új Viziút 1997-es átadásával fejeződött be.



Ezen a honlapon a Delta projekt minden részéről látható kép, a fölső sorban a kék színű feliratokra kattintva válnak láthatóvá

http://www.onwijsnat53.nl/WoedendWater/sporen/deltawerken/index.htm

A munkálatok 12 milliárd guldent, vagyis 6 milliárd eurót emésztettek föl, de a nyereség ennél többet is megér. Nemcsak a biztonság lett nagyobb, de a gazdaság és a környezetvédelem szempontjából is sokat jelent a Delta terv. A területnek rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilága van, a hajózható viziutak olcsó szállítási lehetőséget biztosítanak, az öntözés a mezőgazdaságnak jelent felbecsülhetetlen hasznot, a turizmus és a vizisportok is szép bevételt jelentenek.

De a hollandok mégsem ülhetnek a babérjaikon. 1995-ben ismét volt egy nagy árvíz, a Rajna öntött el hatalmas területeket, a csatornák nem győzték el a vizet, hiába volt minden zsilip nyitva. 250ezer embert kellett evakuálni, jelentős anyagi kárt okozott az árhullám. A további esetek megakadályozására készült a következő nagyszabású terv, ami most a folyókat veszi célba, szlogenje „Helyet a víznek”
ez pedig az emblémája



ennek keretében a nagyobb folyók vízáteresztő képességét növelik a lehetőség szerinti maximumra. Ahol hely van rá, szélesítik, ahol nincs ott mélyítik a folyókat.
A gát- és zsiliprendszer folyamatos ellenőrzést és munkát kíván az év minden napján.



Egy a sokszáz zsilipből. Két évig laktunk egy hatalmas zsilipkapu mellett a Juliana csatorna partján, 7 méterrel a vízszint alatt. Sokszor mentem ki a kis sétahajók és a hatalmas tankerok bámulására.

http://www.deltawerken.com/index.php?id=10&setlanguage=en itt található bővebben információ angolul a delta tervről és megvalósításáról, képekkel.


_________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-31 01:16   
HUSZONÖTÖDIK LEVÉL

A holland történelemről

Ez a táj Európa nyugati szélén a régészek szerint már az időszámításunk előtt 4000-ben is lakott volt. Az első írásos emlékek azonban a római birodalom idejéből származnak. A római légiók egészen a mai Utrechtig tolták ki a birodalom nyugati határát.
Utakat építettek, katonai telepeket létesítettek, és megismertették a nádasokban, erdőkben tanyázó helybéliekkel a kereskedelmet.
A Római Birodalom bukásával (476) véget ért az ókor és a római fennhatóság is, hogy átadja a helyét egy germán nép, a frankok terjeszkedésének. A nagy frank birodalom a VII –IX században szinte egész Európában uralkodott. Legjelentősebb királya Nagy Károly volt, aki elfoglalva a nyugati területeket erőszakkal térítette keresztény hitre a lakosságot, bevezette a közigazgatást és terjesztette a latin kultúrát. Kolostorokat, iskolákat alapítottak, templomokat, nagy kikötőt építettek, fellendítették a kereskedelmet, egységes pénzhasználatot próbáltak bevezetni. A birodalom a hűbériség elvére épült. 900-ban lejárt a Karolingok ideje, és felaprózódott a hatalmas birodalom. A hollandok ma is úgy gondolnak Nagy Károlyra, mint a kultúra megalapozójára. Iskolák, intézmények viselik a nevét.



várkastély a XIII. századból Beerselben, egyike a legszebben megmaradt, legjobban rendbentartott középkori építményeknek.

A következő két évszázadban sokat szenvedett a nép a vikingek , normannok támadásaitól, ezek a betörések rákényszerítették a lakosságot, hogy várakat építsen , fegyvereket készítsen és csapatokká szerveződjön. A kis grófságok, hercegségek, városkák a Német Birodalom fennhatósága alá kerültek ugyan de hatalmuk egyre nőtt. Ahogy a németek csillaga leáldozott , a franciák kerültek ismét előtérbe. V. Károly hatalmas birodalmat örökölt és épített tovább, uralma alá tartoztak nemcsak a németek és spanyolok, de az újonnan felfedezett Amerika is. Hollandiának ekkor elég nagy önállósága volt a hatalmas birodalomban. Ez volt a nagy földrajzi felfedezések kora, ám ez volt az újonnan fölfedezett és elfoglalt területekért vívott harcok kora is. Hollandia 80 évig tartó háborúba bonyolódott a spanyolokkal, akik betörtek az országba és szörnyű kegyetlenkedéseket vittek véghez, falvak egész lakosságát mészárolták le. A spanyolok elleni harc és az önálló állam megteremtése volt a célja az első Vilmos hercegnek, akitől az Orániai királyi ház ered.



I.Willem Nassau hercege sokat tett a függetlenségért, míg életének véget nem vetett egy pisztolygolyó. A holland himnusz , a Wilhelmus róla íródott 1570 körül, és így a világ legrégibb nemzeti dala. 1932 óta az ország hivatalos himnusza.

http://www.wilhelmus.nl/ ezen a honlapon hollandul és németül lehet olvasni Willem van Nassau életéről és a holland himnusz születéséről. A tizenöt szakaszos vers is megtalálható a korabeli és mai nyelven egyaránt. Nagyon színvonalas oldal.

Húszévnyi küzdelembe telt, míg végre kiűzték a spanyolokat, és kikiáltották a független köztársaságot, az un. Utrechti Uniót, 7 észak-holland provincia egyesülését. Ezt azonban csak 1648-ban a Münsteri béke dekrétumában ismerték el az európai hatalmak, ez időtől beszélhetünk tehát az önálló Hollandia létéről. Mégis, minden harc és nehézség ellenére a XVII. század volt az ország aranykora. Tengeri nagyhatalommá lett pár évtized alatt (500 hajóval többje volt, mint Angliának), a gyarmatok révén birodalommá nőtte ki magát, megalapítva az Egyesült Kelet-Indiai Társaságot. Indonézia, Amerika, Dél-Afrika hatalmas területei ontották az árut a kikötőkbe, Amszterdam volt a világ kereskedelmi és pénzügyi központja. A gazdasági felvirágzást erőteljes népszaporulat is követte, a lakosság száma elérte a 2 milliót. Hatalmas fejlődésnek indult a tudományos és művészeti élet, sorra épültek a hatalmas raktárak, kikötők, hajóépítő- és javító műhelyek.
Ekkor épültek Amsterdam híres patríciusházai is a grachtokon, amelyeket ma minden idelátogató megcsodál.



Alig ötven évig tartott a békesség, a század végén a francia csapatok elfoglalták az országot, Bonaparte Napóleon pedig királyságot alapított, mellyel családszerető jó fiú módjára öccsét ajándékozta meg. Tizennyolc évig tartott a franciák fennhatósága, Napóleon bukásával családtagjai is eltűntek a történelem süllyesztőjében, ám itt maradt a királyság és a trón király nélkül.
Ekkor hívták haza a száműzetésben élő V. Willem orániai herceget, aki Hollandia első királya lett.
1830-ban Belgium kivált a Holland Királyságból, és Luxemburg is önálló nagyhercegség lett.

Az első világháborúban Hollandia megőrizte semlegességét , és nem szenvedett nagyobb károkat, a második világháború azonban 5 évig tartó fasiszta megszállást, bombázást és nagy csatákat hozott.
Az ország területén sok helyen őrzik ennek a kornak az emlékeit is. Az arnhemi hídért folyó hosszú és véres küzdelem filmre is került “A híd messze van“ címen
http://www.imdb.com/title/tt0075784/ ez a film angol nyelvű honlapja
http://www.arnhemarchive.org/ itt pedig szintén angolul találhatnak sok információt és hiteles képeket a történelem kedvelői.

1949-ben kiharcolták függetlenségüket a távolkeleti gyarmatok. Indonéziából 24 óra alatt tízezreknek kellett menekülniük. A nők, gyerekek a sebtében létesített légihídon hagyták el az országot, a férfiakat hajókba zsúfolták. A kolonizáció évszázadai alatt sok vegyesházasság köttetett, az ezekből származó utódok is színesítik ma az ország lakosságát. Suriname fölszabadításával sok "kolbászhajú" újholland érkezett. Aruba és a karib-térség szigetei a Holland Királyság egyenjogú tagjai lettek, saját parlamenttel, kizárólag a külügy és a hadügy közös.
A 60-as és a 80-as évek gazdasági fellendülése - a holland csoda - napjainkra nem pusztán megtorpant, hanem jelentősen visszaesett. A monetáris unió mérte az utolsó csapást rá, azóta csökken a vásárlóerő ezzel együtt a termelés, és ez a spirál kihat a szociális helyzetre, a társadalmi mozgásra, közhangulatra. Romlott a közbiztonság, az erkölcs, a munkamorál, a régebben mindig mosolygó hollandok arcáról kezd eltűnni a joviális kifejezés. Javulást a szakemberek pár éven belül igérnek. Én kivárom.

http://www.20eeuwennederland.nl/ ez a honlap egy részletes internetes holland történelemkönyv képekkel, illusztrációkkal, sajnos csak holland nyelven.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-23 21:01   
HUSZONNEGYEDIK LEVÉL

Levél az útlevélről

Hogy múlik az idő! A millennium évében kaptam meg a holland útlevelet, de még ma is emlékszem arra a különleges napra. Furcsa, összetett érzéseimre. Öröm, büszkeség, megnyugvás, egy cseppnyi dac, hogy mégis, hogy volt türelmem kivárni, újra és újra nekifutni. A valahová tartozás érzése, hiszen évekig éltem a senki földjén. Meghatottság, amikor gratuláltak az ismerőseim. És egy nagy adag kíváncsiság, hiszen valamiképpen egy új élet kezdődött számomra.

Először nem is sokat nézegettem, csak elfogadtam, hogy van. Aztán belelapoztam, és akkor jött a meglepetés, az eddigi érzelmekhez újabbak társultak, ámulat és bámulat. Aki látott már közelebbről holland útlevelet, az megérti azt a gyerekes izgalmat, amivel nekiálltam a lapozgatásnak. Ez az utiokmány tulajdonképpen egy képes történelemkönyv, a harmadik oldalán még egy nagy szürke mammut néz ránk mélabúsan, a harmincadikon pedig a tengerparti szélturbinasorok kelepelnek az Európai Közösség csillagfényes kék zászlaja mellett.

És közte, oldalról oldalra ott láthatók a holland nép történelmének dicső vagy fájdalmas korszakai. A győzelmek és a bukások.
A nép kiválóságai. A lapok alján kék keretben, egy bébibolhánál is kisebb betűkkel pedig -jó nagyító segítségével – olvasható az ország története. Vettem a fáradságot, és a lornyonomat, és kitartó munkával papírra tettem az egész szöveget. Három gépelt oldalt tett ki, hihetetlen szinte, hogy fért el ennyi betű azokban a szűk kis keretekben.

A tizedik oldalon újabb meglepetés ért, amikor egy helyütt váratlanul Magyarország nevére bukkantam. A szöveg körülbelül így hangzik: “ V. Károly francia császár és spanyol király a németalföldi népeket beolvasztotta birodalmába, és kiterjesztette rájuk a hatalmi és jogi centralizációt. Helytartóul felkérte Magyar Mária királynét, aki nagy tapasztalatával segítségére volt a helyi (főleg brüsszeli és mecheleni ) tanácsoknak és bíráknak az államigazgatás kiépítésében.” Ki hitte volna, hogy kis nemzetünk helyet kapott a holland történelemben és így az útlevélben is.

Sok millió holland hordja magával, de valószínűleg csak kevesen vették észre a parányi betűket. Akiket eddig kérdeztem, senki nem hallott róla, így már automatikusan készítem a szövegmásolatokat, és osztogatom boldog-boldogtalannak. Úgy érzem, ha csöppnyivel is, de hozzájárulok szülőhazám népszerűsítéséhez.

Itt látható az útlevél 10. lapja, ahol a fent idézett szöveg található. Sajnos nem tudom akkorára nagyítani, hogy olvasható legyen, remélem, azért így is elhiszitek.



Jövő héten kicsit bővebben mesélek majd a holland történelemről.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-16 22:18   
HUSZONHARMADIK LEVÉL

A távirányítású hollandok

„Een zwaluw maakt nog geen zomer” - mondja a holland vagyis egy fecske nem csinál nyarat. Érdekes, hogy sok közmondásunk a hollandban is szinte változatlanul megtalálható.

Itt van végre a tavasz , de én már a nyarat várom, a szabadságot, és így van ezzel a legtöbb holland is. Egyre gyakrabban esik szó mostanában a vakációról, a nyaralási tervekről. Ez a nép a szabadságát is másképp tölti, mint mások, kevesebb komfort – több kaland, talán így jellemezhetném. A nyugaton élők többsége szívesebben megy 1-2 hétre egy előkelő szállodába, fölkapottabb, divatosabb helyre, amit már “gyarmatosítottak” , tehát beszélhet anyanyelvén, a televízió hazai műsorokat sugároz, a jubox az ismert dalokat játssza, hozzájut a megszokott kávéjához, sörmárkájához, és otthonias ételeihez. A hollandok ezzel szemben évente többször is vakációznak, de szerényebb körülmények között. Az iskolai szünetekben saját vagy kölcsönkapott, esetleg bérelt lakókocsiba pakolják a gyerekeket, a nagymamát, a kutyát-macskát-kanárit, a tetőre fölrakják a csónakot, hátulra a kerékpárokat,
és mennek világgá. A kispénzűek a legelső vízpartig, a spórolósabbak valamelyik kelet-európai országba, a tehetősebbek meg sem állnak a francia vagy a spanyol tengerpartig.



Erre mondta egyszer Harald Schmidt az egyszemélyes show-műsorában, hogy ezek a lakókocsik valószínűleg távirányítással működnek, mert ennyi holland nincs, hogy nyáron ellepje az európai utakat, és még otthon is maradjon valamennyi .

A nyaralásra való felkészülés az előző vakáció utolsó napján kezdődik, amikor eldöntik, hová utaznak legközelebb. A hosszú téli hónapok alatt összegyűjtenek minden lehetséges információt a meglátogatni szándékozott helyről, országról. Térkép, utikönyv, szótár, nyelvkönyv, zene, stb. sokan beíratkoznak egy gyorstalpaló nyelvtanfolyamra is, ha hozzájutnak megfelelő étteremhez, előre kóstolót vesznek a rájuk váró étel- és italkülönlegességekből. Mire útnak indulnak, gyakran többet tudnak a célországról, mint sok helybeli lakos. Találkoztam hollanddal, aki folyékonyan beszélt szerbhorvátul, mert évekig az Adrián nyaralt. A másik kívülről fújta Magyarország látnivalóit, és nem akarta elhinni, hogy én nem jártam még Nagykőrösön. Tudják, hol és mennyiért lehet lovagolni, búvárkodni, keresik a kisebb, kevésbé felfedezett helyeket, a nomád életmódot, a falusi turizmust, a vadromantikát.

Miután megtanultak egy országot, másik uticélt választanak maguknak, és kezdődik minden elölről. A tanultakat azonban nem
felejtik el. Élményeiket megosztják másokkal, a megismert és megkedvelt ételeket beépítik az étrendjükbe, a megtanult szavakat, mondatokat minden lehetséges helyzetben ismételgetik. Mivel alapvető szükségletük, hogy jól érezzék magukat, sosem a hibákra, visszásságokra vadásznak, nem az apróbb kényelmetlenségeken rágódnak és siránkoznak, hanem a szépet, a kellemeset keresik
és őrzik meg. A mifelénk oly népszerű bevásárlóturizmust nem igazán ismerik, útjaikról képeket, filmeket, valódi szuvenírt hoznak.

Persze sokan vannak, akik különböző okok miatt évekig nem gondolhatnak távolabbi utazásra, olyanok is, akik idegenkednek tőle, hogy megszokott környezetüket elhagyják. Az ő számukra kínálnak olcsó és jó vakációs lehetőséget az országszerte kiépített kempingekben, ahol takaros, betonalapra állított tágas lakókocsikat lehet venni vagy bérelni, kis kertecske is tartozik hozzá.
Némelyik család tavasztól őszig kinn lakik, csak a férj jár be a városba dolgozni. Akinek ilyenje van, általában a hétvégét, az ünnepeket is ott tölti. A kisgyerekes családok számára ideális, hiszen a lurkók egész nap szabadon tekereghetnek a kemping területén és válogathatnak a játszóterek, sportpályák között. A nyugdíjasok is szívesen töltik az idejüket a kempingben, hiszen a megélhetési költségek olcsóbbak, jó társaság verődik össze és kellemes kirándulásokat lehet tenni a környéken. Még egy előnye a nomád életnek a grillezés lehetősége, amit a hollandok az amerikából importált szóval emlegetnek csak: barbeque és nagyon kedvelnek.

Bármelyik nyaralási formára essen is a választás, a hangsúly mindig az aktív pihenésen van. És mire véget ér a vakáció,
élményekkel megrakodva térnek haza, hogy máris föltegyék a kérdést: Hová megyünk legközelebb?



 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-09 22:47   
HUSZONKETTEDIK LEVÉL

Hollandia a facipő hazája

A facipőt szinte minden országban ismerték régen, a szegény emberek viselete volt. A tehetősebbek bőr lábbelit hordtak, az előkelő hölgyek szatén és selyem cipellőt és mivel a műanyag nem régi találmány, a kispénzűeknek a házilag is előállítható facipő maradt.
Dániában, Svédországban az 1940 –es években szorult ki a viseletből, Franciaország középső részén és Spanyolország egyes területein ma is viselik, ám sehol nincs akkora becsben, mint Hollandiában. Ennek a népszerűségnek az okát nem a nosztalgikus gondolkodásban, hanem a praktikusságban kell keresni.

Van egy jellemző holland közmondás, így szól: Isten teremtette a hollandokat, de a hollandok teremtették Hollandiát.
Ez igaz is annyiban, hogy szívós munkával hódították el és őrzik ma is földjüket a tengertől.
A facipők széles , bordázott talpa nem süllyedt el a sárban, inkább utat taposott az ingoványos talajon. Egy Rotterdam körüli építkezés során találták a legrégibb facipőt, amely 1270-ből származik, de a XVI. századi festők képein is már ott láthatók ezek a lábbelik.

A XVII. században eltűntek a talpról a “stoplik “ vagyis a fatüskék, melyek megkönnyítették a nedves talajon a járást, a talp vastagabb lett, és sarok is került rá.
Minden falunak volt facipőkészítője. Általában fűzfából, nyárfából, tehát puha fából dolgoztak. Hétköznapra egyszerű, dísztelen klumpa járta, ünnepnapokon azonban gyönyörűen festett egyéni lábbeliket viseltek nők, férfiak, gyerekek. Sok helyen volt szokásban , hogy a klumpa orrára ráfaragták vagy festették a tulajdonos névbetűit vagy mesterségének jelét. A tanácstagok jele például egy lófej volt.
A leghíresebbek a markeni facipők. Ebben a faluban sok klumpakészítő működött és messze földre elhordták a portékájukat. Markenben az asszonyok vasárnap az ünneplő ruhájukhoz még ma is fölveszik a díszes facipőt. Hagyomány is kötödik hozzá, a jegyváltás. Ha egy markeni fiú szemet vetett egy leányra, csinált neki egy facipőt. Ha a lány elfogadta, megvolt az eljegyzés. Ezt a díszes lábbelit csak az esküvő napján viselte a menyasszony, utána élete végéig talizmánként őrizte az ágy támláján.

A facipő előnyei : olcsó, könnyen tisztán tartható, jól tartja a lábat és testsúlyt, higiénikus, mert a fa fölszívja a nedvességet, télen melegen, nyáron hűvösen tartja a lábat. A hivatásos – és hobbykertészek ma is szívesen húzzák a lábukra a sáros talajon a régóta bevált facipőket.
1945-ben még 3900 klumpakészítő műhely volt az országban és évente 9 millió fa lábbeli talált gazdára. 1975-re már csak 150 műhely maradt, ahol 3 millió klumpát készítettek. Napjainkban 20 nagyobb üzemben 1,5 millió pár facipő készül használatra, és 3 millió emléktárgynak, ajándéknak. Nyárfából dolgoznak, mert az gyorsan nő és elég puha mind a megmunkáláshoz, mind a viseléshez. 20 év alatt nő meg másfél köbméteresre, ebből 60 pár fapapucs készíthető.

Eelde városában található Európa legnagyobb klumpamúzeuma. A Wietzes testvérpár, mindketten neves klumpakészítők gyűjtögették össze a hétköznapi és ünnepi darabokat 1935-től 1988-ig, de találhatók itt fa lábbelik a világ számos országából az egyszerű fatalpú saruktól a kézzel faragott és festett remekművekig. A videoteremben filmen mutatják be a facipő készítésének menetét, fortélyait, mellette korabeli műhely régi kéziszerszámokkal. Másik helyiségben a modernebb eszközök láthatók
Végül néhány érdekesség: a világ legnagyobb klumpája is Hollandiában készült. Két barát fogott össze 2003 decemberében és májusra elkészült a mű. A monstrum 6,5 méter hosszú, 3 méter széles és 2,7 méter magas. Az egyedi darab bekerült a Guinnes rekordok könyvébe.
2000 óta Hollandiában klumpás gyaloglóversenyeket is rendeznek, melynek tavalyi győztese éppen egy facipőkészítő lett.

Tessék választani



http://www.klompenmuseum.nl/ ez a facipőmúzeum honlapja
http://www.habermehl.nl/ itt lehet online facipőt, klumpát rendelni

 
 Suzanne  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-03 10:40   
A Heineken muzeumot(ott van a listan) mindenkinek merem ajallani, nevehez hiven valoban experience:

www.heinekenexperience.com

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-02 23:31   
HUSZONEGYEDIK LEVÉL

Levél a sörről


Karnevál és foci, vajon mi köztük az összefüggés? Hát persze hogy a sör. És nyaranta a nagy melegben mi lehet üdítőbb, mint egy pohár hideg, fehér habbal koronázott sör. Mi van benne vajon, amitől ilyen jól esik, és mióta isznak egyáltalán sört az emberek?

A legrégebbi írásos emlékek és a sörkészítés ősi eszközei a régi Egyiptomból maradtak ránk, és legalább 6000 évesek. Ám azt a sört mi nem igazán szeretnénk, hiszen tartósítani nem tudták, zavaros színű, kis alkoholtartalmú, savanykás ital volt, a nagy melegben mégis népszerű. Európában az első sört bizonyíthatóan a mai Spanyolország területén főzték, időszámításunk előtt 1200 évvel. A sör azokon a földrajzi területeken terjedt el, ahol a talaj és az éghajlat nem tette lehetővé a szőlőtermesztést.

A sörfőzés a korai középkorban a kenyérsütéssel egyetemben a háziasszonyok dolga volt, Magyarországon éppúgy, mint szerte Európában. Később jogot kaptak rá, hogy a felesleget kimérjék. Így alakultak ki az első sörházak. A városokban ezt a tevékenységet a céhekbe tömörülő serfőzők vették át, vidéken pedig a kolostorok joga és melléktevékenysége lett. Az üzemek egyre terjeszkedtek, a palackozás technikájának fejlődése és a tartósítási módszerek lehetővé tették, hogy a jobb minőségű sörök távolabbi vidékekre is eljussanak.

Kezdetben sokféle alapanyagból állítottak elő sört, gabonafélékből, cirokból, mézből. Komlót csak a XII. századtól használtak, ez adta meg a sör végleges, számunkra is ismert kesernyés ízét. 1516-ban Bajorországban vezették be az un. „tisztasági törvény”-t, ami szerint csak 4 féle alapanyag használható fel sörfőzésre: maláta, víz, komló és élesztő. Ezek minősége és aránya adja a sörök eltérő ízét és színét. A víz minősége mindenhol más, a maláta szintén nagyban függ a felhasznált gabonaszemek minőségétől.A söröket –akárcsak a borokat – több csoportba sorolják. Szín szerint vannak világos és barna sörök. A felhasznált maláta szerint vannak árpa és búzasörök. Alkoholtartalom szempontjából megkülönböztetünk alkoholmentes, alkoholszegény, könnyű , közepes és erős söröket. Vannak még különleges sörök is, mint például a diétás, a gyógysör, vagy a gyümölcssziruppal ízesitett sörök. Az utóbbi két évtizedben egyre szélesebb körben válik kedveltté a fehér sör, vagyis a búzasör. Különösen a fiatalok és a hölgyek fogyasztják szívesen, mert alkoholtartalma kisebb, íze kissé savanykás, friss, amit egyesek még egy szelet citrommal is kiemelnek.

Európában ma kb. 7000 sörmárka van, ebből 509 holland. A világ három legnagyobb forgalmat lebonyolító konszernje az angol Guiness, az amerikai Bud és a holland Heineken.
Hollandiában népszerű ital a sör. A legismertebb holland márkák : Heineken, Amstel, Grolsch, Oranjeboom, Hertog Jan és a Brand, de sok kis falucskának van még ma is saját sörgyára, és néhány ősi kolostorban is csuhás, facipős barátok főzik még a régi recept szerint Gambrinus italát.

A hollandok többsége szivesebben fogyasztja a sört háromdecis pohárból, mert így nem melegszik meg olyan gyorsan. A poharat mindig kiöblítik hideg vízzel, így nem tapad rá a hab, amelynek magassága szabvány szerint kétujjnyi.
Európa legnagyobb sörfogyasztói a csehek, őket a németek követik. E két országban az egy főre eső évi fogyasztás meghaladja a 120 litert.

A legújabb orvosi vélemények szerint napi egy-két pohár sörtől az emberek egészségesebbek és hosszabb életűek lesznek, hiszen a sör tápanyagokban és vitaminokban gazdag, a komlónak pedig enyhe nyugtató, stresszoldó hatása van. Az antialkoholisták, az autósok, és a gyerekek számára ajánlják az alkoholmentes söröket.

Aki megszomjazott ezen a kis történelmi kiránduláson, vegyen elő egy hideg sört, és öblítse le vele a száraz tudományt. Egészségünkre.

Az alábbi linken a Hollandiában készülő összes sörfajta megtalálható, a katalógus ABC rendben van, és minden sörről az összes fellelhető információt tartalmazza, a gyár alapításától és pontos címétől a név eredetén át az alkoholtartalomig és az eladott mennyiségig. Sajnos csak holland nyelven van , de a számadatok , képek mindenki számára érthetők, és a legnépszerűbb sörfajtákra mindenképpen érdemes rákeresni.
http://www.cambrinus.nl/brw/BIEREN.HTM



És még egy érdekes link:

http://www.michel-tencate.tmfweb.nl/musea.htm

itt találhatjuk az összes (16) holland sörmúzeum pontos címét és rövid leírását. Aki tehát erre jár és kíváncsi a holland sör történetére, térjen be valamelyikbe.
Utolsó ajánlatom pedig egy holland linkgyűjtemény, itt már német és angol honlapok is vannak, természetesen minden a sör témájában.

http://www.hobbybrouwen.nl/links.html




 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-02-24 16:57   
HUSZADIK LEVÉL
Levél a sportról


A hollandok általában szeretik a sportot. Szívesen sportolnak és hatalmas lelkesedéssel szurkolnak. A kerékpározás például az ország egyik jelképévé vált, de sok híve van a lovaglásnak, a téli sportoknak és a csapatjátékoknak is. Az idén jó évük volt a sport szerelmeseinek, hiszen az elmúlt hónapokban sok más rangos verseny mellett a labdarúgó európabajnokságot , és az olimpiát is követhették élő közvetítéseken.

A foci szeretete régi hagyomány , Hollandia apraja-nagyja, szinte a teljes lakosság (a királyi famíliát is beleértve) nagy futballrajongó, egy emberként áll a nemzeti válogatott mögött. Míg a csapat az edzéseken készült a nagy megmérettetésre, a szurkolók sem henyéltek. Az ország már hetekkel a bajnokság előtt narancsszínben pompázott. Zászlók, léggömbök , feliratok díszítették az ablakokat, erkélyeket, sok helyütt az egész utcát fellobogózták az ott lakók. Aki nézi a mérkőzéseket, az tudja, hogy a holland válogatott beceneve ”oranje”, vagyis narancs. Az oranje név Orániai Vilmos hercegtől ered, aki a franciaországi Orange városából, számüzetésből tért haza, hogy Hollandia első királya legyen. Így vált ez a szín a holland királyi ház jelképévé, később pedig az 1889-ben alapított Holland Királyi Labdarúgószövetség zászlajának színe lett.

Az EB idejére nem csak az utca képe változott. Ilyenkor a gyártók és a kereskedők is kihasználják a lehetőséget, hogy nagyobb haszonnal adjanak túl a portékájukon. A kólásdobozokon a játékosok képe és aláírása virít, a cukrászdában focipálya élethű marcipánfigurákkal és narancsszínű torta kelleti magát, a péknél zsemle és kenyér pöttyös labda formájú. Az áruházak kirakatában narancssárga ing, kosztüm, kalap és bikini, de kapható e színben esernyő, fotel, Tv, evőeszköz, fagylalt, napszemüveg, saláta, telefon és wc-papír is. Ki a házát, ki a biciklijét festi be, néhányan a hajukat is befújják a bajnokság idejére. Egy tengeralattjáró méretű autó tetejére tulajdonosa műpázsitot ragasztott, ráügyeskedte a két kaput és a focistákat is.

A mérkőzések idején kiürülnek az utcák, minden házból a közvetítés és a drukkolás lármáját hallani. A döntöket még a gyárakban is nézik, arra az időre leáll a munka. Aki teheti, szabadságot vesz ki, és barátai körében nézi a meccseket. A kávéházak nagyképernyős televíziót vagy vetítőt tesznek ki az utcára, és akár győz, akár veszít az oranje csapat, nagy ünneplés következik, természetesen sok-sok sörrel.

Az olimpiát hasonló érdeklődés kísérte, de kevesebb külsőséggel. A holland sportolók szépen szerepeltek, mindenki elégedett volt. Most pedig már megkezdődtek a labdarúgó világbajnokság selejtező mérkőzései, lehet bíztatni a válogatottat. A helyi stadionok, füves focipályák télen-nyáron várják a szurkolókat és a Tour de France közvetítéseit is sokan kísérik.

Ha magyar csapattal játszanak a narancsok, én természetesen a magyaroknak drukkolok, minden más esetben szenvedélyes „oranje-fan” vagyok.

A mi utcánk a bajnokság idején



A holland szurkolótábor




 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-02-11 18:07   
TIZENKILENCEDIK LEVÉL


Levél a holland egészségügyről

Az utóbbi két évben úgy alakult a sorsunk, hogy közelebbről is megismerkedhettünk a holland hétköznapok eddig mellőzött területével , a betegellátással.

Sok magas színvonalú, jól szervezett szolgáltatással találkoztam már ebben az országban, de az egészségügyi ellátás nem tartozik ezek közé. Elég, ha csak a többszázezres várólistát említem , bár ez mostanában, hála a határmenti német és belga orvosoknak, százhetvenezerre esett vissza. A makacs hátfájás kivizsgálására néhány helyen akár kilenc hónapot is várhat a beteg, szürkehályog levételére pedig másfél évet. De emellett sokat hallottunk és olvastunk a rendkívül magas műhibaszázalékról, és a kórházi fertőzések száma is nagyon magas. Mivel az elmúlt év folyamán mindketten átestünk egy-egy kisebb operáción, ezen a téren is szereztünk némi negatív tapasztalatot. Az anyagi megszorítások eredményeképpen járóbetegrendelésen végeznek el sok olyan műtétet, ami régebben legalább pár napos kórházi tartózkodást igényelt. A seb átkötését mindenki otthon maga végzi, az öltéseket, kapcsokat általában a háziorvos szedi ki, legtöbbször kesztyű , kézmosás és fertőtlenítés nélkül.

Az orvosságok többségéért ugyan még nem kell fizetni, ezt a törvényt nem szavazták meg, de évről-évre jelentősen emelkedik a betegbiztosítóknak fizetendő összeg, és egyre több kezelést vagy segédeszközt vesznek le az ingyenes listáról.
A háziorvosokból jelenleg még nincs hiány, de számuk 1996-2001 között 5,4%-kal csökkent, és a jelenlegi kormány vad spórolási akciójában további csökkentést tervez. Eddig évi 2350 beteget kellett ellátnia egy háziorvosnak, most 3000-re emelnék ezt a számot, miközben a bérek nem változnának. Ez eddig - hála a háziorvosok ellenállásának, a betegek szavazatainak, és az országos megmozdulásoknak - nem valósult meg.

A háziorvosok csak alapképzést kapnak, ehhez mérten csak a legegyszerűbb, mindennapos betegségekkel foglalkoznak. A szakorvosok ugyan képzettek, de túlhajszoltak, szó szerint futószalagon foglalkoznak a betegekkel. Az ortopédián láttam, hogy egy szakorvos 3 szobában rendelt egyszerre, az egyikben vetkőzött és várt egy páciens, a másikban egy segédorvos vette fel egy beteg adatait, a harmadikban már az alig 5-10 perces vizsgálat folyt, az orvos szinte futva közlekedett a három összenyíló helyiségben. Ilyen körülmények között természetesen nem lehet minőségi munkát végezni. Ehhez járul még, hogy Hollandiában nem olyan kiváltságosak az orvosok, mint mifelénk, itt ez csak egy szakma a sok közül. Nincs hálapénz, ajándék, de még tiszteletteljes megszólítás és hajlongás se, a fizetés pedig alig haladja meg egy jó szakmunkás bérét, és messze elmarad az egyéb diplomásoké mögött.

Az egyetlen pozitívum, amit elmondhatok, hogy mindenhol messzemenően kedvesek és udvariasak, minden beteg “uram” és “asszonyom”, nincs ketteske, mamikám vagy tata!
Vizsgálatok, kezelések vagy műtét előtt kis füzetkéket kap a beteg, amiben részletesen le van írva minden tudnivaló. Mindenhová időre megyünk – amit ajánlatos nagyon pontosan betartani - így nincsenek hosszadalmas várakozások. Az orvos kijön elénk, már első alkalommal is nevünkön szólít, kezet nyújt, bemutatkozik. Ezek apróságok ugyan, de kellemesebbé teszik az orvos és a beteg kapcsolatát.
A fentebb említett hiányosságok, bajok gyökere legtöbb esetben a pénzhiány, ez az utóbbi pár évben, az euro bevezetése óta súlyosbodott. A gazdasági szakértők előrejelzése szerint néhány éven belül javulás várható. Kellemetlen tapasztalatainkat tehát nagyrészt magunknak köszönhetjük: rosszkor lettünk betegek. Még egy érdekes bizonyíték a holland takarékosságra: a kórházakban nincs külön női és férfi osztály, a kórtermek koedukáltak, azaz férfi és női beteg egyaránt fekszik bennük. Ez megkönnyíti a férőhelyek elosztását, az ágyak köré húzható függöny pedig lehetővé teszi az elkülönítést, amikor szükséges. A két nem keveredése érdekes következményekkel jár, már kora reggel mindenki mosdik, fésülködik, szépítkezik, és élénk társasági élet közben jóval kevesebb a siránkozás, panaszkodás.

Remélem, legközelebb kellemesebb témáról számolhatok be. Mivel tudom, hogy az egészségügy még számos országban nem éri el a megfelelő színvonalat, a legjobb, amit kívánhatok: Jó egészséget!




 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-02-03 14:07   

Mindennapi maszkjaink


Nagy álarcosbál ez az egész világ
A gazdag hitetlen garasért mond imát
Éhezõk dobnak el kegyelemkenyeret
Koldus ágya alatt milliók rejlenek

Az örömlány álma a családi fészek
Papucsférj titokban egy lotyóért vész meg
A vérmes nagypapa kislányokat kerget,
Bezzeg este otthon rózsafüzért perget

Vénasszony púderral pamacsolja ráncát
Tinilány hazudja huszonegynek arcát
Terhes asszony fûzi szûk szoknyába magát
A lányanya büszkén domborítja hasát

Nevet a megcsalt, kidobott szeretõ
Sír, aki kidobta, hisz õ a szenvedõ
Sikoltoz az özvegy, út porában fekszik
pedig gondolatban már máshoz igyekszik

Szivecském - csicsergi párjának egy dáma
de majd agyonüti szemének villáma
És a gyermek tanul csalni, meg hazudni:
Maszk nélkül az ember nem tud, csak aludni.


2001. január 24.


_________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-02-03 14:04   
TIZENNYOLCADIK LEVÉL

Február: Karnevál hava

A farsang ősi téltemető-tavaszváró ünnepség, amit a keresztény társadalmak is átvettek. Vízkereszttől hamvazószerdáig tart, vidámsággal kezdődik és bőjttel ér véget. Utolsó napjainak álarcos, jelmezes felvonulása a tulajdonképpeni karnevál. Közűlük a legismertebb a riói Brazíliában, amely annyira temperamentumos, hogy évente számos halálos áldozata van. Az európai országokban valamivel szolídabban ünnepelnek, talán közrejátszik ebben a téli időjárás is. Sok helyen inkább csak a gyerekek szórakozása maradt, a felnőttek egy-két bált, zenés, táncos összejövetelt tartanak.

Olaszországban, Svájcban, Németország nyugati felében és Hollandia déli tartományaiban azonban ma is nagy hagyománya van a napokig, néhol hetekig tartó zajos mulatságnak. Amint elmúlnak az újévi ünnepek, leszedik a karácsonyi díszítéseket, új színekbe öltöznek az utcák, házak, kirakatok. A karnevál színei a piros, a zöld és a sárga, ilyenek a léggömbök, a kalapok, a zászlók, a szerpentinek és virágok is.
Minden nagyobb közösség, iskola, klub, kávéház, sportkör stb. idejekorán megválasztja a maga hercegét. Ez nagy megtiszteltetés, de nagy felelősséggel és számos kötelezettséggel jár. A herceg az első naptól az utolsóig minden rendezvényen megjelenik, elsőnek érkezik, utolsónak távozik, nem iszik sokat, vitákban ítélkezik, unatkozó hölgyeket táncoltat, zenét választ, tehát gondoskodik a folyamatos jó hangulatról. Cserében választói feldíszítik a lakása, háza ajtaját és ablakait, vidám transzparensek és hatalmas fénykép hirdeti, ki a felelős az idei jókedvért. Hercig hercegi ruhában jár, csúcsos süveggel, és a pozícióját jelképező díszesen faragott bottal vezényli a menetet és a táncot. A helyi újságokban , a kirakatokban megjelenik a hercegek neve, képe. Egyes helyeken hercegi párt választanak, de ez ritkaság.

És hogy milyen bálok vannak?
Például fekete-fehér bál, ahol a jelmezek csak ebből a két színből állnak, boszorkánybál csak hölgyeknek, ahol a bográcsban fő a húsgombócos paradicsomleves ( a bogrács holland neve heksenketel vagyis boszorkányüst) , heringbál, ahol az ecetes-sós heringre nagyon sok sör lecsúszik, a pizsamabálba természetesen csak hálóruhában lehet menni, vagy a bébibál, ahol egymás mellett látni a százkilós, bajuszos-szakállas urat pólyában, cumival, mellette a hetvenéves nagyit fodros bugyikában, főkötőben, csörgővel.

Jelmezeket nem csak a bálban látni: a taxis cowboynak öltözött, a bolti eladó nyuszijelmezben szolgál ki, a leveleket egy vámpír kézbesíti, a gyárakba, irodákba sokan érkeznek kifestve, cilinderben, parókában. A kantinban frissensült farsangi fánkot osztogatnak, és mindenki felszabadultabb, vidámabb, mint egyébként. A farsang befejező része a Rozenmontag ( rózsahétfőnek lehetne tán fordítani? ) munkaszüneti nap, amikor utcai felvonulás és hetedhét határra szóló vigasság zárja a szezont. A nagy ünneplés után hamvazószerdától nagypéntekig tartó negyven napos bőjt következik a keresztény világban, otthonülő, csendesebb időszak húsvétig.

Kellemes, vidám farsangot kívánok mindenkinek a csak ilyenkor használatos köszöntéssel: ALAAAAAAF!

Ki hinné, hogy ezek mi vagyunk a fekete-fehér bálban?



Karneváli felvonulás egy kis faluban



 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-27 10:43   
TIZENHETEDIK LEVÉL

Gólya-hír

A 2003-i év legnagyobb szenzációja volt, hogy december hetedikén délután ,kissé megkésett mikulás-napi ajándékként megszületett a trónörökös örököse. Az érdeklõdõ hollandok hónapokon keresztül kísérhették figyelemmel Maxima terhességét. Sokan találgatták , fiú lesz-e vagy kislány, ez a téma foglalkoztatta a parlamentet is, ahol végre november végén meghozták az új törvényt: 101 ágyúlövéssel fogják köszönteni a hercegi gyermeket, akár fiú lesz, akár lány. Eddig ugyanis ez csak a fiúknak járt, a kislányoknak be kellett érniük 51 díszlövéssel. A parlament azonban a modern idõk szavára hallgatva nagy többséggel megszavazta a nemek egyenlõségét (legalábbis ebben az esetben).

A kis hercegnõ kórházban született , a papa vágta el a köldökzsinórt, és egy tv-stáb segítségével rövidesen be is mutatta az újszülöttet a népnek.
A gyermek a Catharina-Amalia-Beatrix-Carmen-Victoria nevet kapta. A hollandok körében évszázados szokás, hogy négy-öt keresztnevet adnak a gyereknek, köztük mindegyik nagyszülõje nevét (így kaphatnak kisfiúk női és kislányok férfinevet is !), a nevek kezdõbetűit használják is, ezzel különböztetik meg a százezernyi Smitet és Kleint egymástól.

A kis Amaliáról már egynapos korában utcákat, tereket neveztek el, sõt az egyik karibi szigeten egy repülõteret is. A vele egy napon született holland kisbabák ajándékcsomagot kaptak. Ezüst emlékérmet is verettek a boldog család képével, amit a gyûjtõk egykettõre fölvásároltak.



A kis trónörökös több mint kétszázezer babaajándékot kapott, nem csak cégektõl, hanem magánszemélyektõl is, melyeknek egy részét láthattuk a televízióban. Az interneten születése órájában catarina-amelia néven weblapot indítottak, ahol az érdeklõdõk figyelemmel kísérhetik a ”mi babánk” legfrissebb híreit, és megnézhetik a legújabb fotókat is.

Hollandiában még ma sem ritka a négy-ötgyermekes család, itt a gyermek születése örvendetes, de mindennapos esemény. Csak a legszükségesebb néhány órát töltik kórházban, és ismeretlen a gyermekágyas anya fogalma is. Már másnaptól visszatér az élet a normális kerékvágásba. Így történt ez a hercegi családban is. A szülés után pár órával hazamentek, ahol az új apuka gyakorolta a pelenkázást, és mosogatta a cumisüveget. Természetesen errõl is kaptunk felvételeket, ahogyan meg lett örökítve az elsõ séta is.

A kis Amalia a hollandok legújabb büszkesége.
Miután lecsendesült a babavárás körüli izgalom, megindult a találgatás, mikor lesz végre Hollandiának királya. Sokan várják már türelmetlenül, hogy végetérjen az évszázados “nõuralom”, ám Beatrix tíz év óta halogatja a visszavonulást. Elõbb azzal érvelt, hogy a fiának még bele kell tanulnia az uralkodásba, adott is neki kisebb feladatokat, késõbb a nõsülést szabta feltételként, majd az unoka születéséhez ragaszkodott. Most már teljesült minden feltétel . A pici hercegnõ törvényes trónörökös, így elõbb-utóbb készülhetünk a papa koronázási ceremóniájára. Végre lehet majd megint ünnepelni! Ez az, amit a hollandok legjobban szeretnek – és értenek is hozzá.



( a képen Amalia egynapos korában szüleivel és a nagymamával)

http://de.wikipedia.org/wiki/Catharina-Amalia_%28Niederlande%29
itt németül lehet olvasni Amalia születéséről

http://www.hellomagazine.com/royalty/2003/12/08/willemalexander/
itt pedig angolul

http://www.amalia.mijnbabysite.nl/

Amalia bébi weboldala




 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-20 00:23   
TIZENHATODIK LEVÉL

Levél a szélmalmokról

Hollandia a tulipán és a fapapucs mellett a szélmalmokról is híres. De mikor és hogyan vált a szélmalom holland jelképpé?

A legelső szélmalmokat a perzsák építették az időszámítás utáni első évszázadokban, és főképp vízkiemelésre használták. Valószínűleg a keresztes háborúk során került a találmány Európába, először a spanyolok és a franciák próbálkoztak vele. Hollandiában a XIII. században építették az első szélmalmokat, és kétszáz év múlva tökéletesítették is a kezdetleges szerkezetet
(az új malom alapépülete egy helyben áll, csak a szélfogó lapátokkal ellátott tetejét lehet elforgatni), így az új elnevezésük hollandi tornyos szélmalom lett.

Kezdetben a szélmalmokat a tengertől elhódított területek lecsapolására és a föld kiszárítására építették, de a XVI-ik századtól már a fa-, papír– és festékipar is hasznát vette az ingyen energiának, és a szélmalmok az iparosodás központjaivá váltak. Természetesen a szélmalmok egy részében - akárcsak mifelénk – gabonát őröltek.
A XX. század első éveiben Hollandiában több mint tízezer szélmalom kelepelt, ekkor vált az ország egyik jelképévé. Sajnos, a legrégibb malmok fából készültek és nádtető fedte őket, így nagy részük a tűz martalékává vált. A nádas területeken sorakozó úgynevezett poldermalmok tucatjával hamvadtak el egy-egy tűzvészben, és ma már csak néhány festmény és irodalmi alkotás őrzi az emléküket.

http://members.lycos.co.uk/wieken/ itt találhatók adatok, képek az 1800 malomtűzvészről 1697 - 1926 között

http://tims.geo.tudelft.nl/MillLinks/Europe/Netherlands.htm ez pedig a nemzetközi molinológiai adatbázis.


Mára a Holland Malomszövetség adatai szerint 1035 működő szélmalom maradt az országban, ezeket annál nagyobb becsben tartják.
A világhálón több száz oldal található, amely a holland szélmalmokról ad tájékoztatást. Történészi pontossággal felkutatták a valaha épült összes malmot, adataikat, a róla készült festményekkel és fotográfiákkal együtt katalógusba rendezték.

http://www.molendatabase.nl/nederland/

A ma is működő malmok tulajdonosai vagy üzemeltetői szövetségbe tömörültek, újságjuk és honlapjuk van, így segítik egymást a múlt értékeinek megőrzésében, a javítási vagy felújítási munkákban.
A Hollandiában utazó turista átlagosan 5-10 kilométerenként láthat szélmalmot, de múltidézőként érdemes elutazni Kinderdijkbe, ahol a két csatorna partján 19 szélmalom forgatja a vitorláit.
Minden évben május 8.-án tartják meg a malmok nemzetközi ünnepét. Ilyenkor az összes malmot feldíszítik zászlókkal , virággal és léggömbökkel, és egész nap nyitva vannak a kíváncsi látogatók előtt. Különösen a modern technika bűvöletében élő gyerekek találnak nagy örömet a letűnt korok eszközeinek látványában és kipróbálásában , és persze mindenki szívesen vásárol a frissen őrölt lisztből, ha tudja, hogy a bevételt a szélmalmok további fenntartására és megőrzésére fordítják.

A képen Kinderdijk a 19 ma is működő szélmalommal




A malom szó a latin molinából ered, és a legtöbb európai nyelvben hasonló : szerb mlin /molin, szlovák mlyn, ónémet mulin, német mühle, holland molen, francia moulin. A magyar molnár szó kiejtése és jelentése megegyezik a holland molenaar-ral

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-19 23:25   
Minden tulipánnak van némi illata, de igazán illatosról nem tudok. A tulipánt a szépségéért szeretjük, az estikét az illatáért. Az orchideák sem illatoznak....
_________________
poe

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-14 11:40   
Kedves Poe, köszönet a tulipán-ismertetőért.
Nem tudod véletlenül, létezik-e illatos tulipán?

És még egy "tulipán":
http://www.alldvd.ca/images/dmp255.jpg

 
 Fánika  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 23:31   
Kedves poe!
Elolvastam a leveleidet, nagyon jól írsz.
Csak így tovább.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 15:26   
TIZENÖTÖDIK LEVÉL

Levél Tulipánországból

Az emberek manapság sztereotípiákban gondolkodnak. Ha Magyarország, akkor puszta, gémeskút, gulyás és paprika. Ha Hollandia, akkor szélmalom, fapapucs, sajt...és természetesen tulipán. Ahogy az indiánoktól származó paprika otthonra talált a kelet-közép európai síkságon, és elhíresült, mint magyar termék, úgy tett szert a tulipán is a holland előnévre.

A tulipán hagymás növény, a liliomfélék családjába tartozik, származási helye messze keleten, a Pamir hegység lábánál van. Már az időszámításunk utáni ezredik évből vannak írásos feljegyzések róla. Karavánok hozták az első hagymákat Törökországba, ahol a 15. században kinevelték az első hibrideket. Nevét is valószínűleg innen kapta, a török „toliban” azaz turbán szóból, mivel a kinyílt virág feje hasonlít ehhez a keleti fejfedőhöz.

1593-ban az isztambuli nagykövet De Busbecq néhány hagymát ajándékozott az osztrák királyi botanikuskert igazgatójának, Carolus Clusiusnak. Ő azonban protestáns vallása miatt hamarosan menekülni kényszerült, és meg sem állt Hollandiáig, mindössze a becses hagymákat vitte magával.
Hollandiában enyhe és páradús az éghajlat, ami kedvezett a virág termesztésének. Eleinte, mivel kevés volt belőle, csak az igazán gazdagok engedhették meg maguknak, hogy tulipánt vásároljanak, de a 17. század közepére már nagyobb területeken termesztették, az újabbnál újabb változatok megjelentek a tőzsdén, és áruk rohamosan emelkedett. Ezt az időszakot a holland történelem „tulipánláz” vagy „tulipánmánia” néven emlegeti, mert a hagymák árai hirtelen a csillagos égig emelkedtek. Némelyik hagymáért mai áron számolva 2-3 ezer eurót is fizettek. A gyors meggazdagodás reményében sok kalandor természetű ember mindenét pénzzé tette, és a tulipánüzletbe fektette, amikor egyik napról a másikra megmagyarázhatatlan módon lezuhantak az árak, szegénységbe és kétségbeesésbe taszitva ezzel a befektetőket.

Erről a korszakról írt nagyszerű regényt Deborah Moggach Tulipánláz címmel. Elvezeti az olvasót az 1630-as évek Amsterdamjába, a patríciusházakba, a festőműterembe miközben megismerjük Sophie életét.

Ám a tulipán diadalútját az egyéni tragédiák, és a tőzsdekrach sem tudták megállítani. A virágnak ma már több mint 3500 fajtája ismert. A fekete tulipánról regények, novellák szólnak, ám a természetben csak egészen sötét lila fordul elő. A népszerű csíkos tulipánok egy vírusfertőzésnek köszönhetik létüket. A legújabb , legdivatosabb hibridek most a papagájtulipánok, melyeknek felső sziromlevelei annyira cakkosak és színesek, hogy méltán viselik a tarkabarka madarak nevét.

Hága környékén sok száz hektáron termesztik a tulipánt, ezt a tájat az utikönyvek előszeretettel nevezik Európa virágoskertjének.
Hollandia évi tulipántermése 450 millió szál, amit vágott virágként értékesítenek, és persze jelentős a virághagymák exportja is.
Hollandia a világ kertésze, hiszen a tulipánexport 96%-a, a vágott virágok 60%-a, a cserepes növények 50% innen származik. Az 5 milliárd euro körüli virágforgalom helyszíne kilenc árverési központ, közűlük a leghíresebb Aalsmeerben van, ahol egy 700000 négyzetméteres csarnokban naponta 50000 üzletet kötnek. A Schipol nemzetközi repülőtérről naponta indulnak az un. virágjáratok, és viszik illatos terhüket a világ számtalan országába.

1949-ben rendezték meg Hollandiában az első nemzetközi virágkiállítást a Lisse melletti Keukenhofban, ami azóta is az ország fő látványossága. Több mint 30 hektáron 6 millió virág csodálatos elrendezésben, köztük bársonyos pázsit, évszázados fák, tavacskák szökőkutakkal, faházakban kávézók és kis üzletek, hatalmas virágpavillonok tele egzotikus növényekkel, madarakkal, pillangókkal, valóságos meseország.

Keukenhof, a képet én csináltam igaz, hat évvel ezelőtt



Ha a simogató tavaszi napsugár előcsalja a virágokat, a kertek benépesülnek a csavargó tulipánok különböző fajtáival, és gyönyörködtetik nemcsak a szemet, de a lelket is.


Aki többre kíváncsi, nézzen be ide
http://www.tulipland.nl/
vagy ide
http://tulipan.lap.hu/
itt található a 80 legnépszerűbb tulipánfajta adatbázisa
http://www.tulipdatabase.nl/

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó