2020. január 19. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Család, szabadidő, érdekességek >> Kolozsváriak, ide!!!
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 következő lap )
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 15:22   
2005-01-13 14:55, Kékibolya:
Ez az épűlet a Dózsa György utca felől, a Baritiu utca elején a második ház...mellette volt egy fotó üzlet, utána következett a Casa De Modá...
_________________
Kedves Kekibolya !
Koszonom a magyarazatot , most mar tudom , de az ujabb fenykepedet nezve ... nehez lesz majd felismerni a helyeket . Hiaba , 23 ev alatt sok minden megvaltozott ... Ha nem lennenek a regi epuletek , talan el is veszlodnek ott . A Casa de Moda mellett volt egy parkfeleseg , ugy latszik azt beepitettek . Szerettem volna ebben az evben haza menni , de nem ugy nez ki , hogy sikerulni fog . Talan jovore , ha elunk ...

 
 Kékibolya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 14:59   
Még egy fotó, szintén onnan...belűlről


és kilépve a kapun...


 
 Kékibolya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 14:55   
2005-01-07 17:05, fellegvar:
-


Szia Fellegvár!
Ez az épűlet a Dózsa György utca felől, a Baritiu utca elején a második ház...mellette volt egy fotó üzlet, utána következett a Casa De Modá..oda mentem be először, azt hittem, ott van az internetkávézó...alig tudtam bent eligazódni..leválasztottak, átépítettek..egészen más mint 20 évvel ezelött volt...szerintem akkor jobban nézett ki...

 
 Kékibolya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-13 14:51   
2005-01-07 09:12, Kékibolya:
-
Szia Fredi!
Igen, a mai Baritiu utca régi neve Malom utca volt...a Magyar Szinházzal szemben, a Pavlov utca elején laktunk:))
..mikor megláttam, azt mondtam magamnak, végre valami a régi szép időkből...amúgy, már hogyne zavart volna..emberek laknak, élnek ezen a helyen is..mikor kiléptem a kapun, szemben a Posta új, üvegpalótája!

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 17:05   
2005-01-07 16:43, Fredi:
úgy emlékszem, hogy a Baritiut mi Malomutcának hívtuk
__________
Koszonom az emlekeztetot , Fredi ! Nem tudtam hirtelen , hogy melyik utca a Baritiu . A felvetelek engem is filmre emlekeztetnek ... De barmennyire erolkodom , nem jut eszembe , hogy melyik epulet lehet ez ... (nem a filmbelire gondolok hanem a valodi kolozsvari epuletre )

Kedves Kekibolya ,
Koszonom , hogy megosztottad velunk is . Nem tudom , hogy milyen hatassal vannak ezek a kepek Read , de bennem kellemes nosztalgiat ebresztettek .

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 16:43   
Kedves Kékibolya,

úgy emlékszem, hogy a Baritiut mi Malomutcának hívtuk.A felvbételek nagyon szépek, mintha csak egy neorealista olasz filmből lennének. A jelenség engem nem zavar, Téged igen?

 
 Kékibolya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 09:12   
Sziasztok!
A Baritiu utca sarkán levő Internetkánvézóból kijövet, ezt láttam...



 
 Cseko  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-29 02:06   
Erdekes ellemzes a kolozsvari Szabadsag ujsagbol erdemes elolvasni udv cseko -


(3. old.)
Sokan megmondtuk, megírtuk, hogy a december 5-i népszavazás csak rosszul végzôdhet. Rosszul is végzôdött. Más eredmény is alighanem rossz lett volna, ám nekünk most evvel a rosszal kell valamit kezdenünk — de mit?

Mondhatják napestig a "nem"-mel szavazók, hogy ôk nem akarták megalázni, megsérteni az utódállamokban élô magyar kisebbségeket. Ez már nem számít, még ha ôszintén is mondják.

A tény az, hogy mindannyiunkat, akiknek Erdélyhez — vagy a Partiumhoz, a Felvidékhez, Bácskához, a Bánsághoz — valami közünk van, megbántottak. S nemcsak avval bántottak meg, hogy a csakugyan elmebajos módon föltett kérdésre (a kettôs állampolgárságról) "nem"-mel válaszoltak, hanem elsôsorban avval, amit sokan közülük arról mondanak, hogy miért. Azért, mondják a legtöbben — tessék belehallgatni a rádiók betelefonálós mûsoraiba, beleolvasni az olvasói levelekbe a lapokban, megnézni az internetes levelezôlistákat és csevegôszobákat — , mert az erdélyi magyarok élôsdi, élelmes ingyenélôk, önzô, furfangos, összetartó sehonnaiak, elmaradott, maradi, sutmögi parasztok, elbalkániasodott, piszkos csavargók. Ezekben az elôítéletekben, ismert etnikai sztereotípiákban igen sok az antiszemita "gondolatkincsbôl" átemelt panel, csak ezúttal nem zsidókra, hanem "külmagyarokra", "bozgorokra" alkalmazva.

2004. december 5-én végleg megszûnt a magyar nacionalizmus — és különösen megszûnt a demokratikus-liberális nacionalizmus —, helyét pedig átvette a bevándorló-ellenes xenofóbia, azaz idegengyûlölet, ahol az "idegen" éppenséggel a gyûlölködôk kulturális-történeti közösségének tagja, aki történetesen más közjogi és gazdasági egységhez (valamelyik utódállamhoz) tartozik politikai, munka- és adójogi értelemben. Ezt nevezem én (s példámat követve mások is a szakirodalomban) "etnicizmus"-nak, pontosabban az "etnicizmus" egyik esetének.

Ez a tragédia nem egyszerûen csak a magyarországi "elitek" rövidlátására és általános nívótlanságára hívja föl a figyelmünket — errôl sokat olvashattunk mostanában —, hanem arra, hogy maga az a közösség, amelyben élnünk adatott, bajban van. A "magyarság" kifejezés értelmetlenné, tartalmatlanná vált. A Magyar Köztársaság közvéleményének többsége úgy véli, hogy a magyarországi politikai közösség ("nemzet") elsôsorban gazdasági, közelebbrôl népjóléti és társadalombiztosítási közösség. Mivel azonban e tekintetben a magyarországi honpolgárok egyre inkább, ha még nem is elsôsorban, az Európai Unió tagjai, mintsem a saját nemzetállamukéi, politikai közösségük azonosítása nem specifikus. "Nem specifikus": ez azt jelenti, hogy e közösség azonosítására, leírására, jellemzésére nem alkalmas.

Amikor azt bátorkodom állítani, hogy a magyarországi politikai közösség 2004 decemberében rosszul viselkedett (s ha netán elsöprô többsége "igen"-nel szavaz, sajnos, akkor is rosszul viselkedett volna, de másként: másként rosszul), akkor azt mondom, hogy hiányzott belôle az együttérzés, a rokonszenv, a nagylelkûség. A józan — bizony, józan — önzés kerekedett fölül.

De a "magyarság" kifejezés nemcsak ezért vált értelmetlenné. A december 5-ei népszavazás után az utódállami magyar közösségek s a valamilyen értelemben hozzájuk tartozók is "etnicista" módon viselkednek. Ha ez utóbbiak a "magyarság" határoktól független kulturális-történeti közösségéhez tartozónak vélnék magukat, akkor ezt a hovatartozást nem kérdôjelezte volna meg az, hogy a "magyarság" többsége egy bizonyos ügyben — sértôen és megalázóan — elutasítja, eltaszítja, kirekeszti ôket. Akkor is az anyám fia vagyok, ha az anyám undok hozzám. A közösséghez tartozás nem szerzôdéses viszony, amely csak bizonyok föltételek fönnállása esetén érvényes.

És különösen nem olyan szerzôdéses viszony, amely egyoldalúan támasztott újabb igények nem teljesítése esetében fölmondható.

Márpedig az utódállami, kisebbségi magyar közösségek jelentôs része így gondolkodik. Érzelmileg leválni látszik a tágabb magyar sorsközösségrôl (történeti-kulturális közösségrôl), amint tôle is távolodik az a homályosnak tetszô entitás, amelyet "Magyarország"-nak szoktunk nevezni. A kisebbségi magyarság a magyarországi közvélemény hibáját (az önzést) hasonló hibával (önzéssel) viszonozza, bár más a mérce a sértô és a sértett magatartását illetôen — s ezt se tévesszük szem elôl.

Emögött a kelet-európai történelembôl ismerôs élethazugságok állnak.

Magyarországon a közvélemény nem nézett szembe azzal, hogy a külhoni magyarság nem egyszerûen díszlet a magyarországi sovinizmusnak a Duna-medencei szlávokat és románokat lenézô patológiáihoz, hanem élô, eleven emberek tömege fájdalmakkal, vágyakkal és követelésekkel. Az utódállami magyar kisebbségek nem vontak le semmilyen hasznos következtetést abból, hogy nyolcvan éve külön és másfelé fejlôdnek, nem arra, amerre Magyarország, s a többségi románokkal, szlovákokkal, szerbekkel való együttélés mély nyomokat hagyott rajtuk, s hogy érdekeiktôl vezérelve, igenis részei a romániai, szlovákiai, szerbiai politikai közösségnek, ha ezt a tényt kultúrájukban makacsul el is rejtik, s ha ez a részvétel pusztán gyakorlati-pragmatikus részvétel is. Az erdélyi magyarok persze többnyire nem nagyon szeretik Romániát. De a románok se rajonganak Romániáért, lásd a hatalmas méretû kivándorlást — a román etnikumú tömegek kivándorlását! — és egyebeket. A Trianon óta bekövetkezett mély társadalmi és kulturális változásokat nem lehet (sajnos) rendeletileg visszacsinálni. Nemcsak a magyarországi "csonkamagyarok" nem értik és nem szeretik Erdélyt, az erdélyi magyarok sem értik és szeretik Csonka-Magyarországot.

De az erdélyi magyarok leginkább saját magukat nem szeretik. Az erdélyi magyar kultúrának alig van erdélyi közönsége. Persze a magyarországi magaskultúrának se nagyon van hazai közönsége, de efelôl még Magyarország magyar marad, legföljebb nem úgy, ahogy mi, értelmiségiek szeretnénk. A kisebbségi magyar közösségekre és kultúrákra ez nem áll.

Mindez persze nem magyar sajátosság. A bevándorló-ellenes xenofób "etnicizmus" egész Európában iszonyú problémákat okoz (lásd legutóbb a Törökország EU-fölvételével kapcsolatos undorító "vitákat"), és a kései kapitalizmus összes közösségi formái mindenütt a legsúlyosabb válságban vannak. A magyarországi liberálisok egy része azt gondolja, hogy az etnikum fölötti, pusztán területi-honpolgári, gazdasági-közjogi közösségek életerôsebbek és egészségesebbek, mint azok, amelyek kiegészülnek történeti-kulturális dimenziókkal. Ez illúzió, amint ezt az Európai Unió puszta léte is bizonyítja, hogy a nemzetállamokat szétfeszítô regionalizmusokról és vallási-felekezeti-nemzetiségi-faji ellentétekrôl ne is beszéljünk.

Valóban nincs olyan közösség — sem a "fejlett", sem a "fejletlen" világban — , amely ne vesztette volna el legitimációs alapját, vagyis azt az eszme- és hiedelemhalmazt, amellyel létjogosultságát szokta igazolni, legalább tagjai, ha nem is a külvilág szemében.

Ám Kelet-Közép-Európa, mint tudjuk, válságspecialista. Belmagyaroknak és külmagyaroknak egyesült erôvel sikerült akkora bajba sodorniuk magukat — kényszerítô ok nélkül —, amekkorára azért mások csak messzirôl sóvárognak legmazochistább hangulataikban. Mindenki kiviselte magát. Az egyik póluson a felelôtlen, a másik póluson a kicsinyes népszónokok domináltak.

Magyarország a maga Kádáron edzett, beletörôdô és cinikusan depressziós módján valahogy túlteszi majd magát ezen a krízisen. A kisebbségi, fôleg az erdélyi-partiumi magyarok azonban abban a tulajdonságukban sérültek meg, amely eddig átsegítette ôket a kudarcokon: a büszkeségükben. Abban a hitükben, hogy ôk nem pusztán sajátos nyelvet beszélô román állampolgárok — bizonyos jogokkal és sikerekkel mostanában — , hanem egy másik közösség jelképes tagjai is, amelyben nincsenek kisebbségben, tehát van (jelképes) hatalmuk. Hatalom nélkül nincs önérzet, s ez akkor is nélkülözhetetlen, ha ez a hatalom (a többséghez tartozunk olyan közösségben, amely voltaképpen nem a miénk) illuzórikus vagy képzelt.

A hatalmat és a hatalom érzetét meg a hatalomérzés szükségességét majd csak olyan világban nézzük le, ahol NINCS hatalom, ahol együtt legelészik a bárány és az oroszlán, ahol mindenki egyenlô, mindenki szabad és mindenki testvér.

Addig hátrább az agarakkal.

Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár


 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-27 22:13   
EMLEKEZO A HAZSONGARDI TEMETOBEN REMENYIK SANDOR SIRJANAL
Foto: Erdelyi Magyar Ifjak


 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-24 13:16   
Én is.
 
 Gagy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-24 11:50   
Boldog Karácsonyt kívánok minden kolozsvárinak !

Ady Endre Karácsony - harang csendül…

I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.


Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.


A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.


Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.


II.


Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.


De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.


III.


Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.


Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-24 11:33   
Halló, itt Toeby hangja!

Elöször is boldog karácsonyt!

Nem szoktam ebbe a részbe beleolvasni, mert kevés kapcsolat, azaz jóformán semmi sem füz ehhez a városhoz, amit én csak Kolozsvárként ismerek. Azon kivül, hogy egy volt kolléganöm - román, német és magyar keverék - mesélt volna egy két dolgot. De sajnos a "román eszme" túlsújban volt, s ezért inkább elkerültük a témát.

De biztos sokan tudtok Kolozsvár és Köln testvérvárosi kapcsolatáról, de azért adok itt egy tippet, ha csak németül is.

http://www.stadt-koeln.de/europa/partnerschaften/artikel/00029/index.html

Toeby

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-24 04:06   
Es ezt csak azoknak kuldom akik velem enekelnek ma este ugy ahogy otthon a karacsonyfat korul allva enekeltuk szivbol es meghatodva:
Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok.
Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban,
Ô leszen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban.
Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária;
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia.

 
 Cseko  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-24 02:35   

En is bekeseges kellemes Karacsonyt kivanok minden kolozsvarinak es nem kolozsvarinak .

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-23 05:02   
Kedves Kolozsvariak !
Igaz , hogy Kolozsvar nem falu , de ez a szep Ady vers reszlet koszontson megis Mindnyajatokat a Karacsonyi Unnepek alkalmabol :

 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-03 23:39   
2004-12-03 23:24, Cseko:
-
Ez igen! Ezt a levelet jo volt elolvasni.
Koszonet erte, Cseko.

Udv.kobak

 
 Cseko  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-03 23:24   
Erdekes velemeny a kolozsvari Szabadsagban:

http://www.hhrf.org/szabadsag/4dec-03.htm#E13E29

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 10:12   
Ha nem tettem bele fényképeket, akkor igen.
 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 10:05   
Fredi !
es elmentek a leveleid?

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 06:54   
Tudom, nem nagy dolog, mégis büszke vagyok arra, hogy címzéskor még soha le nem írtam a Napoca szót.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 06:14   
Ma harminc éve kersztelte át Ceausescu Kolozsvárt Napocává. Akkor már hivatalosan nem lehetett használni a magyar megnevezéseket, még újságban sem, tehát a magyarok is Cluj-Napocának nevezték a várost.
Mint sok más egyéb ceausescui "létesiitmény" , a városnév is megmaradt, a románok továbbra is napocáznak.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 03:55   
Kedves kolozsváriak, azt hiszem, nincs honnan tudjátok, de Funor trikolór padjai divatot inditottak el még Dél-Romániában is. Legutóbb Comarnic városka polgárgármestere festette be iigy a padokat...
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 06:30   
"A sajat zsebebol kell 2 milliard lejt kifizessen Funaru pervesztesegek miatt . Allitolag az utcara is kerulhet."

Az utcára? Nem elég, az árokban a helye!



 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 05:49   
Így is lehet.
Kolozsvari Varos haza penteken ...
Behívják a házasulandókat és kíséretüket. Az esketô pulpituson, a már megszokott "esketô" tisztviselô helyett Kolozsvár polgármestere áll. Megkezdôdik a ceremónia. Az ifjak kimondják a "da-igen"-t. És semmi nem dôl össze. Aztán a polgármester tovább mondja a szokásos szöveget. A végén gratulál az ifjú párnak, mondván: "Gratulálok! Sok szerencsét és boldogságot!" Így, magyarul. És csodák csodája, a falak ekkor sem dôlnek össze. Viszont a jelenlévôk szemében ott csillog az elismerés.
Hát így is lehet.
Mert így is lehet.Mert így a természetes.

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-06 02:29   
A sajat zsebebol kell 2 milliard lejt kifizessen Funaru pervesztesegek miatt . Allitolag az utcara is kerulhet.
 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-03 02:05   
Mar lazadozik az ellenzek az Emil Boc valtoztatasai miatt es kerik a piros-sárga-kék zászlók visszatételet a város valamennyi pontján, illetve a nemzetiszínû padok visszaállításat is .

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-02 04:11   
Emil Boc szakított a funari örökséggel es fokozatosan változtat a város arculatán. Kolozsvar több részén már eltûntek a piros-sárga-kék zászlók, a városháza a nemzetiszínû padok átfestésén dolgozik.A Deák Ferenc utcán már egyszínûek a padok ( sötét pirosra/bordóra festik oket).
 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-25 04:27   
2004-02-15 15:39, Gagyi:
-de igen, azért jöttem el onnan !
-
- Én is...
-
En is ! A tortenetem hasonlo , de meg is elszeretnem mondani , hogy mi tette fel az i-re a pontot . Nem a rendorseg ( bar volt es van boven mit meselni arrol is )... Az ami mindannyiotokban es bennem is felgyult az evek hosszu soran , avval tetezodott , hogy egy majus elsejei felvonulas utan Monostor fele "setalgattunk" a tomeggel mivel autobusz jarat nem volt egesz nap . A Dozsa Gyorgy utcaban a nagy postaval szembeni jardan baktattunk , elozni nem lehetett . Egyszer csak egy fiatalember minden lepesnel belerugott a cipom sarkaba . Egy ido utan , hatra szoltam , hogy ha siet , elore engedem ...Megszolal romanul es kozli velunk , hogy nem tetszik neki , hogy magyarul beszelgetunk (ez 1977-ben volt)mert aki roman kenyeret eszik az beszeljen romanul ! Az en valaszom az volt , hogy a ferjemmel olyan nyelven beszelek , amilyenen EN akarok , ha pedig neki akarnek mondani valamit , akkor romanul szolnek . ( Perfektul beszeltem akkor meg a roman nyelvet) Es hozzafuztem , hogy azert a "roman" kenyerert megdolgozunk , nem kapjuk ingyen es nem konyoradomany . Hat , evvel nagyon elrontottam mindent ... Elszabadult a pokol . A "hegyilako" verekedni akart a ferjemmel , akit alig tudtam fekentartani , mert amilyen bekes termeszetu ,megis "kinyilt a bicska a zsebeben". Szerencsere , a jo Isten odahozott egy civil rendort , aki csendet es rendet parancsolt es egeszen a Fo-teren tulig kisert , hogy ne legyen meg egy incidens . En akkor fogadtam meg , hogy a gyermekeinket nem tesszuk ki ilyen banasmodnak ... El innen ! Ez volt a jelszo . Es fajo szivvel , de elkezdtuk az intezkedeseket . Ha AKKOR Magyarorszag befogadott volna, most nem lennenk ilyen messze ...

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 14:51   
2004-09-14 09:58, Ferencz Zsuzsanna:

-
Nem csoda . Enekelt-e az utobbi evekben ? Vagy csak a palyaja elejen ? Nem sokat tudok rola , 23 eve elek itt kint ...

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 09:58   
Kedves Fellegvár, sziivinfarktust kapott. Viszont már régen májcirózisos volt.
 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó