2018. november 14. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Színház
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-10-23 15:45   
Bánk bán Díszelőadás
2009.10.22 19h

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján Katona József: Bánk bán c. drámájával tiszteleg a Szigligeti Színház társulata október 23. emléke előtt. Bánk bán szerepében Barabás Botondot, Gertrudisként, Radó Denise-t láthatjuk a színpadon.

A Live Ticket segítségével ez az ünnepi, emelkedett előadás az interneten élő adásban nézhető lesz egyidőben az egész világon.

Bejelentkezni itt lehet: http://www.webjegy.com/

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-10-29 15:06   
Örvendek, Valika, hogy most nincs elemed...
 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-10-29 13:55   
Csodalatos volt az iden az Operett Gala. Kitapsoltam az elemet az orambol
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-10-19 10:42   
FELLEGVÁR ÜZENETE:


Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznőt életveszélyes állapotban, intenzív osztályon kezelik - adta hírül csütörtökön a Nemzeti Színház vezetősége. A család kérésére a színház további információkat nem közölt.

 
 zacherlászló  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-02-05 10:12   
Az abszurdról-groteszkről sokat tudna mesélni, szerintem, egy bukaresti magyar író is!:)
Kik és Mik élete például kész kaland!
Bár, nem panaszkodom, abszurd kalandokban kezdünk erősen felzárkózni itt is!:(

A Dürrenmattban (Öreg hölgy) is az a döbbenetes, hogy az, amit ő kb. ötven évvel ezelőtt írt (ti. hogy minden eladó: tisztesség, barátság, szerelem stb.) az nálunk MOST aktuális!
Nem is tudom, hogy mit értettem volna a darabból 20-30 évvel ezelőtt!?

P.S. A hót reált inkább csak beszédben hallottam (leírva egyszer, a Filmvilágban).
Lehet, hogy leírva: ho't reál ? (Vagyishogy Neked van igazad kedves Zsuzsa! Már megint!:)

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-02-05 05:16   
Kedves László, ha már megkérded: azt hiszem, nem HÓT, hanem hott vagy holt...
Nagyon komoly művelődési programod van, László. Irigyellek.
Érdekes lenne összehasonlítani a szocialista abszurdot-groteszket (mondjuk Örkény) valamint a kapitalista abszurdot-groteszket (mondjuk Dürrenmatt).

 
 zacherlászló  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-02-04 20:26   
Tegnap láttam Az öreg hölgy látogatását a József Attila Színházban (Bp.), ma pedig ott voltam a Csáki Judit vezette (kitűnően!) beszélgetésen, melyen a darab rendezője és főszereplői voltak jelen.
Nagy öröm, hogy ott lehettem mindkettőn!

De most csak az előadásról. Először is a darabról.
Néhány évtizeddel ezelőtt azt mondtuk volna, hogy krimi, esetleg, hogy egy pihent agyú nyugati szerző abszurd drámája.
Mostanra pedig nyilvánvaló, hogy egy hót realista színmű: kiszolgáltatottságról, árulásról és a pénz ördögi hatalmáról!

Hogy ennyire mainak érezzük, köszönhető, gondolom Ungár Júlia nagyszerű fordításának is!
Meg hát a címszereplőnek, Ladányi Andreának! Aki az öreg hölgy szerepében egyszerűen szenzációs! Már ahogy bejön, ahogy leül, ahogy a testével (is) játszik. (Na persze! Ladányi Andrea a kortárs magyar tánc egyik kiemelkedő figurája. Prózát még életében nem játszott eddig.)
Hogy LA ilyen jó, ahhoz kell(ett) a remek társulat is!
És Zsótér Sándor, a rendező! Akinek, ha csak annyi ötlete lett volna, hogy Ladányi, már akkor is zseniális!

P.S. Ezt a „hót reális” kifejezés ismerős? A nagyon reális, az eszméletlenül reális értelemben!?

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-05 16:30   
2006-05-05 16:17, Valeria:

Ejnye Valika Egy kulturalis topikban

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-05 16:17   
A szalkakrol jut eszembe egy vicc, de nem irom be, mert nem szalonkepes.
 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-05 16:13   
2006-05-05 00:48, ubuge:

Majd utánanézek,

A Pretty Woman c. filmnel keresd.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-05 02:33   
2006-05-05 00:48, ubuge:

Fat dorzsoltel?

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-05 00:48   
2006-05-04 21:43, rigojanos:
-

Kellene?
Majd utánanézek, de egyelőre ki kell kaparnom a tenyeremből a szálkákat.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 21:43   
2006-05-04 19:26, ubuge:

Komolyan nem tudod, hogy kicsoda?

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 19:26   
2006-05-04 14:36, rigojanos:
-

Mi az a kultúrház? Nálunk csak Kultúrpalota van.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 14:36   
2006-05-04 10:05, ubuge:

A marosvasarhelyi kulturhazban nem mutatnak kulfoldi filmeket?

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 14:35   
2006-05-04 09:47, MoMa:

Viszonylag normalis helyekre 100 dollar korul voltak a jegyek. A legelso sorokban nem tudom. Persze a lenyeg ilyenkor az, hogy perceken belul elfogynak, es a vasarlok egy resze ugynoksegek, akik utana 3-szoros aron adjak el a jegyeket.

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 10:05   
2006-05-03 15:37, rigojanos:
-

Ki az a Julia Roberts?

 
 MoMa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-04 09:47   
2006-05-03 15:37, rigojanos:
-
Na és mond... csak kíváncsiskodom, de én úgy hallottam hogy a jegyek árai az egeket verték. A tv-ben három nullás számokat mondtak az első sorokba. Igaz, vagy ez is csak olyan média csacsogás volt..

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-03 15:37   
Megtekintettem a "Three Days of Rain" cimu darabot, amiben Julia Roberts volt az egyik a harom szereplo kozul. A kritikak eleg negativan nyilatkoztak rola, de nem erdekelt nagyon, mert kivancsi voltam ra. Ahogy az a tobbszaz ember is, akik megtoltottek a szinhazat, meg a tovabbi tobbszaz, akik a szinhaz elott tapostak egymast rendori felugyelettel a darab utan, hogy autogramot kapjanak tole, amikor 10 percre kijott az utcara testorokkel korulveve.

A darab jo volt, de elrontottak a szineszi teljesitmenyek. Julia olyan kenyelmetlenul erezte magat a szinpadon, hogy mikor eloszor megjelent, olyan volt, mintha kiloktek volna a hatterbol. A masik ket szereplo viszont helyette is tuljatszotta a szerepet. De nagyon klasszul megcsinaltan zuhogott az eso egy jelenetben a szinpad elott es az egyik oldalon, raadasul ugy, hogy az elso sorban ulok (ugy tunt legalabbis) nem lettek vizesek. Es a szinpad sem.

A vegen allva tapsolt a tobbseg, ugyhogy akarmilyen rossz is szinpadon Julia Roberts, ugyolyan rajongotabora van ott is, mint a moziban.


 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-23 13:29   
Alig akartam elhinni, hogy 70 éves Sztankay!

http://168ora.hu/cikk.php?id=4759

 
 Ibolya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-25 08:51   
2005-11-25 08:43, Tessényi Györgyi:
-
A temesvàri Siemens érdekeltség vezetöje Jörg Stratman nagy segitséget nyujt ahhoz, hogy minden jol menjen:6 éve van a német cég a vàrosban 1000 munkàssal, a munkanélküliség 2-3 %! Jo bizonyiték, hogy az életszinvonal és a kultura nem elvàlaszthato tényezö.

-

Kedves Györgyi,

Ismerem a dolgot, sajnos itt a Siemens cégnél, de nem csak ott, nagy leépitések mennek végben. Édesapám egyik szomszédja is sokat volt itt Münchenben dolgozni a Siemens irodákban, most meg hazaküldték, mert a munkát amit csinál a cégnek ott, Brassóban is el tudja végezni. Szörnyü, szörnyü a helyzet. Mi lesz ebböl az egész helyzetböl. Én nagyon félek.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-25 08:43   
Szinhàz hàrom nyelven, Temesvàr egyedülàllo multikulturàja cimmel cikk jelent meg a Neue Zürcher Zeitungban.
A vàrosban legjelentösebb épület a szinhàz, amelynek balkonjàrol a tüntetések idején a beszédeket tartottàk1989 decemberén. A valamikori Ferenc Jozsef szinhàz, amit 1875-ben nyitottak meg,az egyetlen szinhàz Europàban, ahol hàrom nyelven jàtszanak szinhàzat. Intendànsa magyar-német szülök gyermeke, Jarcsek-Gaza Ida, romàn ügyvéd felesége. Szimultan forditàs kiséri az elöadàsokat.A temesvàri Siemens érdekeltség vezetöje Jörg Stratman nagy segitséget nyujt ahhoz, hogy minden jol menjen:6 éve van a német cég a vàrosban 1000 munkàssal, a munkanélküliség 2-3 %! Jo bizonyiték, hogy az életszinvonal és a kultura nem elvàlaszthato tényezö.


_________________

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-24 14:45   
For the love of our children,
For the love of ourselves


Q Art Theatre is proud to present

RATAMACUE
Written By Jane Gilchrist

at the MAI (Montréal, arts interculturels) 3680 Jeanne-Mance
November 30 - December 11 2005


Featuring: Jane Gilchrist, Stefan Rollins, John Thomas and Bobo Vian
Mise en scène: Gabor Zsigovics
Décor & costume: Fruzsina Lanyi
Directrice du technique: Barbara Zsigovics


Showtime: Wednesday-Saturday at 8 PM, Sundays at 2 PM

Admission: $ 20; $ 10; (Dec. 4th, 7th & 11th: contribution volontaire)
Box Office: 514-982-3386, 3680 Jeanne-Mance


In Ratamacue, a story of love and redemption, a teenager crippled by his limited intellect, and a college professor crippled by his emotional and professional failure, meet. Unconditional love and mutual respect help Donald and Sherwood to deliver each other from their respective ‘monsters’. Through a symbiotic relationship they lift up and expand each other, forming a bond so strong they are willing to die to preserve it. Theirs is a microcosm of fidelity destroyed by the macrocosm of social reality.
Presenting this live dream-scape, the creators hope to persuade the audience to seriously reflect upon their dreams compared to reality. It will also encourage the spectators to re-examine their treatment of those who are “different” whether we talk about culture, ethnicity, and intellectual ‘capacity’, gender and/or social status.

Jane Gilchrist (1939- ), a recipient of Honourable Mention at the Herman Voadan national Playwriting Competition in 2003 and whose last play Primal Broads was produced last spring in Toronto, is a surrealistic, absurdist playwright, a poet for the stage. Although her works are highly personal, Ms. Gilchrist’s social conscience always shines through. Not surprisingly, the very political American author Philip Roth supervised her M.A. thesis, an original novel. Central themes in Ms. Gilchrist’s works are vulnerability, the need to take time to understand and love others, especially children, and the unavoidable conflict between men and women. Being a performer provides the author with extra sensibility to identify with all her characters.

“Open to the world” is the intrinsic mind-set at Q Art Theatre, thematically and aesthetically. Spicing up their repertoire of internationally renowned authors little known to Quebecers with the production of contemporary Canadian plays has been a Q Art Theatre tradition since its inception. Mes chers amis… a poetry theatre performance based on the oeuvre of Attila József generated an emotional response from audiences a mere month ago as part of Semaine québécoise des rencontres interculturelles. Last year, Q Art Theatre presented an adaptation of experimental Japanese author Kobo Abé’s The Box Man.

Imaginative, innovative and risk-taking, Q Art’s mandate is to educate, enlighten and entertain the public and to promote an interest and awareness of theatre as a medium for social and moral issues. They have consistently produced work that challenges audiences.


This presentation was realized with the financial support of the
Conseil des arts du Montréal, the Imperial Tobacco Canada Foundation,
the patrons of Q Art Theatre
& with the support of CKUT 90.3FM & Magyar Krónika


Link: http://qart.cam.org
www.theatrequebec.com


N.B. If you have received this announcement from this address more than once, please press the reply button with "Received email more than once" in the subject line.


Gabor Zsigovics, Artistic Director -- Q Art Theatre
5110 Sherbrooke West, Suite 9; Montreal, QC, H4A 1T1; Canada
Tel: 1-514-482-7132; qart@cam.org; http://qart.cam.org


 
 moliandika  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-29 16:17   
Kecskeméti Katona József Színház 2005/2006-os évad:

A Balkáni kobra: énekes-zenés népi színjáték
Szabadságharc Szebenben
Don Carlos
Homo Ludens(A játszó ember)
Háry János

Időpontot még nem tudok egyikre sem, de azt időben megírom majd.

Én 4+1 előadásos ifjúsági bérlettel fogom ezekt megnézni.

Van még ezen kívül két előadás:
Nebáncsvirág
Csókos asszony

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-08-22 12:50   
Spoonface Steinberg

Ulmi vendégjáték a berlini „Garntheater” kísérleti kamaraszínházban

Néhány nappal korábbi véletlen ismeretség eredménye volt pénteki színházlátogatásunk. A „Garntheater” egy szép „gründerzeit”-bérház egyik pincéjében működik. Gyertyafény mellett ült az intendáns (chilei színész-rendező) a pénztárként használt antik asztalka mellett, oldalt, másik asztalon szépen drapírozott poharak, vörösbor, ásványvíz és másik kandeláber. Továbbá néhány régi felcsapható támlás moziszék és áhítatos csönd. Ránk vártak. (Mint kiderült, előző nap is elmaradt az előadás.) Nagy tömegekre eleve nem számít a tulaj, a nézőtéren ugyanezek az ódon támlásszékek. 16 ülőhelyet számoltam össze.

Az szerző, Lee Hall befutott angol dráma- és filmforgatókönyv-író (Billy Elliot). „Spoonface Steinberg” 1997-ben hangjátékként indult, majd 2000-ben színpadi változata Londonban elnyerte az év színdarabja címet. A monodráma egy rákos beteg autista zsidó kislány szívszorongató története.

A főszereplő Reihaneh Youzbashi Dizaju, iráni emigráns szülők Németországban felnőtt gyereke és az ulmi színiakadémiát frissen végzett növendéke, akivel – helyhiány miatt – egy asztalnál ültünk egy „prenzelbergi” étterem-klubban. A szimpatikus, életvidám, talpraesett, egyben szerény fiatal színésznő 10 napig vendégszerepel az egyik Berlin-Kreutzberg-i „off” színházacskában, remélvén, hogy az előre értesített színházi szakemberek is megnézik a produkciót és ő ezáltal talán szerződéshez jut. Nehéz kenyér a szabadúszó pálya, a kultúrára mindenütt egyre kevesebb a pénz. Ugyanakkor Berlinben, pl. egyre több a hasonló kezdeményezés és már elolvasni is lusta az ember a programfüzetek kultúrrovatát, akkora a kínálat. Különben közös vacsoránkra azért kerülhetett sor, mert aznap publikum hiányában elmaradt az előadás.

A friss ismeretségen túl elsősorban a személyes kíváncsiság animált a darab megtekintésére. Érdekelt, hogyan jeleníti meg a fiatal színésznő ezt a specifikumot, egyben örültem, hogy ismét felhívják a figyelmet a betegségre, amely egyre gyakoribb jelenség társadalmunkban. Ezzel körülbelül ki is merült a pozitívum, amit a darab kapcsán elmondhatok. Mint az autizmussal gyermekkorom óta naponta konfrontálódó ember, talán az átlagosnál jobban meg tudom ítélni a darab ezirányú gyengéit és erősségeit. Így például dramaturgiailag nem értem – és ezt tartom a darab legnagyobb fogyatékosságának -, hogy miért kellett a szerzőnek halmozni a bajokat, miért nem elég a témaadó alapprobléma, maga az autizmus? Mi szükség ezt a fogyatékot koncentrációs táborok élményanyagával párosítani, továbbá előrehaladott rákos betegséggel „überelni”? Az egyenként is biztos sikerre számító témák halmozása nekem olcsó hatásvadász bulvármegoldásnak tűnik. Vagyis: kevesebb több lett volna.

A szerző szerintem az autizmust elsősorban könyvekből, filmből, vagyis inkább elméletileg ismerheti. Tipikus jelként előjön valahol ugyan a számmánia, de szinte csak mellékesen. A figura egy általában kicsit visszamaradt, egyébként ok-okozati összefüggéseket „normál” logikával boncolgató lány, aki életét, gondjait születésétől fogva kronológiailag ismerteti. Spoonface feltételezhetőleg Asperger szindrómás, jól működő autista, ennek ellenére a szerző olyan felismeréseket ad a szájába, amilyenekre autisták aligha képesek. A monológ felépítése túlságosan a szokványos logikát követi, semmi jele az autizmusra jellemző és a kívülálló számára összefüggéstelennek tűnő, meglepő „árukapcsolásos” gondolatvilágnak. A repetitív kényszeresség mindössze abban mutatkozik, hogy Spoonface magnóján ismétlődő módon ugyanazt az egy operaáriát hallgatja. Viszont ezt is elmagyarázza a többségi külvilág logikájával.

Meggyőződésem, hogy ha a szerzőnek sikerült volna jobban ráéreznie az autizmusra, nem lett volna szüksége az összes többi „nehezítő körülményre”. A zsidóság ebben az összefüggésben irreleváns, a kezelőorvos anyjának lágerélményei hajánál fogva odaráncigált kényszerpárhuzamok, a rák és annak előrehaladott stádiuma számomra bulvárelem, inkább zavaró tényező. Az apa félrelépése, a szülők válása, az anya alkoholizmusa, a papa visszatérése, egyszeri részegsége és brutalitása: nos ez mind az autizmus és rák kiváltotta gondokkal való szembesülés – szerintem túl sok vagy rosszul hangsúlyozott – hatásvadász eredménye. Ha ezektől eltekintünk, akkor viszont a felületesen megfogott lekopasztott autizmus nem töltene ki egy estet.

A fentiek alapján kétszeresen nehéz dolga van az egyetlen szereplőnek, hisz nehéz eljátszani azt, amit a szerző nem írt meg. Sajnos Reihaneh Youzbashi Dizaju összes igyekezete ellenére nem tudta elhitetni velem az alapbetegséget. Alakításából egy szeretetreméltó, szerencsételen, kicsit együgyű kislány kerekedett ki ismétlődő, kissé affekta gyerekes hanghordozással. Ez utóbbi kb. 40 perc után monotonná, unalmassá tette az előadást. Mindazonáltal a 23 éves pályakezdő színésznő részéről jelentős teljesítménynek tartom úgy fizikailag, mint szellemileg ezt a másfél órás monodrámát. Kritikus véleményem ellenére örülök, hogy megnéztem.

Külön sajnálom, hogy csak nekünk játszott. Utólag elszégyelltem magam, hogy a velem lévő két egyetemistának kedvezményes árú jegyet váltottam - a vacsora során megtudtam, hogy a bevétel fele a színésznőé. Kritikám ellenére legszívesebben széleskörű reklámot csinálnék neki. A kezdeményezés tiszteltre méltó és annyira azért nem rossz a produkció. Ennél sokkal gyengébb darabok is mennek teltháznál.

http://www.garn-theater.de/sponface.htm

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-04 21:03   
Angyalkának, kinézésre, azért már kicsit öregecske, de a hangja mintha tényleg fentről jönne.

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-03 22:15   
Kero, ez igy van, ebben egyezik a velemenyunk
 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-03 21:25   
2004-04-03 16:53, Valeria:
-
Sárinak sokmindene gyonyoru

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-03 16:53   
En is lattam a Fantomot, megpedig ketszer, egyszer Torontoban, ahol fergeteges volt, es meg egyszer itt Norfolk, Va.-ban, itt is jo volt, de ossze nem hasonlithato Torontoval.

Nekem is meg van La Luna Sarah Brightmantol, eBayn vettem es nagyon elvezem. Gyonyoru a hangja Sarahnak.

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-03 00:06   
Jobb későn, mint soha jeligére üzenem az érdeklődőknek, hogy az Operaház fantomját én is láttam, méghozzá Londonban.
Fantasztikus volt.
Az EBayn (természetesen) megvásárolható a Fantom DVD-n. Nem néztem utána, hol és melyik előadást vették fel, de biztos, hogy egy nagyon jót. Persze, nem ugyanaz ilyet nézni, mint szinházba menni, de akinek az előbbire nincs kedve, pénze, alkalma, nagyon fogja élvezni.
Sarah Brightman "La Luna" c. lélegzetelállitóan gyönyörü koncertvideóján is énekel részleteket a Fantomból.
Andrew Lloyd Webber, a zeneszerző, neki irta a női főszerepet, amikor még házaspár voltak.
(Off: Sarah B. "La Luna" cimü Cdjén énekli a magyarszármazású Szomorú vasárnapot is - de a videón nem szerepel ez a szám.)

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó