2019. szeptember 17. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON 2002 - 2011 >> VASÁRNAP
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-28 02:55   
Ma van Advent elso vasarnapja! Mi is meggyujtottuk az elso gyertyat. Oromteli Unnepet kivanok mindenkinek, aki unnepli.
Image hosted by Photobucket.com

 
 LISA  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-09 14:45   
Egy idézet: "A szeretet hüséges marad jóban és rosszban. Beéri a tökélynél kevesebbel is, és tekintettel van az emberi gyarlóságokra."

Szeretettel
_________________
LISA /vitéz/ Svédország

Az igazi tartós boldogság titka, Isten müködése a lélekben!

 
 nyanyabandi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-05 02:42   
Kedves anita mi bajod van? Lehet hogy masok tudjak de en nem.Gyogyulj meg minelhamarabb es ne legyel szomoru.Udv. Szuzi
 
 Annita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-05 02:21   

..Egy feher szobaban fekszek egy feher ágyon. Ilyenkor nosztalgiazni szokok; regmult, szebb idok emlekei elevenednek meg, suhannak tova agyam pergo film-vasznan. Altalaban egy jo masfel ora all rendelkezesemre. Egy orokkevalosag. Kozben lefagy a karom, de cserelik az elomelegitett takarokat rajtam. Paradox modon, az egesz szituacio egy kellemes zsibbadt allapot. S az, hogy gondoskodnak rolam, az nagyon jo! En pedig szemem sarkaval kovetem, nezem a vörös, cseppenkent belem-csöpögo˝ jeghideg Életet.. Vajon kie volt az? Vajon, hogyan tudnam neki megkoszonni azt? De vajon meg akarnam-e igazan koszonni, hogy ily modon eltet az meg valameddig? Vajon, vajon...?

Kivanok Mindenkinek sokkal szebb, vidamabb Vasarnapokat.
Anita

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-04-04 21:40   
Vasárnap van/volt ma is!
Gyönyörû, napsütéses.
Mostanában annyira "felpörögtem", hogy alig vártam ezt a napot. Megegyeztünki, hogy kivételesen pihenés lesz. Eszünk, amit találunk, sétálunk nagyot, s nem fog történni semmi.
Dehát ember tervez...... stb.
11-kor szólt a telefon: Mit csináltok ma?
Elmeséltem, -semmit.
Dehogynem -volt a válasz, erdei-gombákból krémleves, szarvaspörkölt, pirosáfonyaízzel, kísérôkkel, gyümölcsös torta vár bennünket Barátainknál.
Azonnal gyertek!!!- hangzott el a parancs.
Olyan -nem magyar- barátok, akik nem tartják azt az íratlan szabályt, hogy többször kell egyeztetni a meghívást, hogy alkalom kell hozzá.

Az autóban a nap melege símogatott odafelé, utána barátaink kedvessége és a hangulatos, ex tempore vendégség, együttlét bearanyozta a napunkat.

Tényleg pihenônap volt.
Kívánok Nektek is néha ilyen -nem szervezett-, de tartalommal teli kellemes vasárnapot.


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 18:01   
Nekünk rendkivül örömteljes vasárnapunk volt, mikor meglátogatott régi bécsi barátunk uj partnerával és két barátukkal, akikkel együtt jöttek Kaliforniába nyaralni. Persze nagyon szerettem mindig a bécsi németet és az osztrákokat. Meggylepényt sütöttem erre az alkalomra a piskotafélét.

Mi párommal vegyes érzéssel néztünk a találkozás elébe mert Gerhard 2 éve elhunyt feleségét nagyon szerettük s mégis mi segitettük az elöbbi Las Vegasi esküvöjük tervezését is, mármint a gyönyörü menyasszonyi ruhát megvenni. Férjem is volt náluk mikor Budapestre ment de Bécsben kiszállt hogy találkozzon velük és én is voltam egyszer náluk mikor már megépült szép kaliforniai stilusban épült házuk Bécs közelében ahol éttermük is van.

Nagyon meghatott hogy az uj élettársa Elisabeth nekem hozott egy maga készitett ajándékot, egy fonott falra akaszthato koszorut margarétákkal és masnival! Kedves kellemes teremtés de olyan szürkébb valaki, nem a nagyvilági vidám ragyogo hölgy mint Nina volt. Férjem ugy fejezte ki, hogy Nina intelligensebb volt. Dacára hogy ez a találkozás jobban emlékeztet legjobb barátnömre s nagyon hiányolom most, mégis örömmel várom majd öket, ha egy hét mulva jönnek a böröndjeikért ha leadták a Harley Davidsonokat s autot bérelnek a nagyobb, hosszabb turára Las Vegas és Arizona is tervbe van véve. Igyekeztem nem emliteni egy szoval se Nina nevét, de tünödöm, milyen érzés lehet Elisabethnak azokra a helyekre menni ahol Gerhard Ninaval volt? Évente jöttek Kaliforniába!

Alig hogy elmentek bécsi vendégeink, ujabb öröm ért, Provence-ben élö magyar barátunk hivott fel innen északrol telefonon este ahol lányát látogatja. Elöször van Kaliforniában és nagyon tetszett neki Sonoma környéke és a Haraszti féle szölészet amit meglátogattak.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 17:43   
2004-03-22 17:34, etelka:
-
Megtettem. Ill. férjem, aki annyit tudott meg, hogy meg volt lepve az unokatestvér, hogy elfogadtuk a meghívást. Innentől nehéz. Különben a férfiak mindig mást kérdeznek, mint amit én.

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 17:34   
2004-03-22 17:25, Pompéry Berlin:
-
2004-03-22 17:22, rigojanos:
-
A büfé várakozáson felül jó volt, de őszintén szólva nem indokolná a 130 km-t és másfél napot.

Másnap viszont megnéztük Ludwigslust-ot, ami megér ennyi autózást.
-
Kérdéses, hogy a belefektetett nem kevés pénz arányban állt-e az örömmel. Ezt persze sose fogom megtudni az ünnepelttől.

Judit!
Vajon miért nem hívod fel az ünnepeltet megköszönve a meghívást? Egyben azt is megtudhatnád, hogy hogyan élte meg Ö ezt a születésnapi ünnepet ?
Finn szokás szerint ilyen esetben illendö kb. 3-4 napon belül felhivni a vendéglátót és megköszönni az ünnepet . Ahány ház, annyi szokás.....
Etelka

_________________

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 17:25   
2004-03-22 17:22, rigojanos:
-
A büfé várakozáson felül jó volt, de őszintén szólva nem indokolná a 130 km-t és másfél napot.

Másnap=vasárnap viszont megnéztük Ludwigslust-ot, ami megér ennyi autózást.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 17:22   
2004-03-22 17:20, Pompéry Berlin:
-

Milyen volt a food?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 17:20   
2004-03-21 11:20, anri:
-
...rabirt benünket hogy munkankat hagyuk es leüljünk egy kavera es kellemesen elbeszelgesünk. ...
-
Örülök a történetednek. Annál is inkább, mert ugyanezen a hétvégén ellentétes tapasztalataim voltak. Férjem egyik elsőfokú unokanővére 70 éves lett és ezen alkalomból - számomra elég meglepő módon és méretben - összehívta a rokonságot. Kibérelte a mecklenburgi kisváros kocsmáját megfelelő különteremmel, ahol egybegyűlt a nagy rokonság jelentős része, ill. a közeli barátok. A távolabbról érkezők pedig ott is aludtak, mint pl. mi.

Ha találkozunk, Ilse mindig nagyon kedves, de nem ragaszkodó, így minden kezdeményezés évtizedek óta tűlünk indul. Ezen az egyesülés és az utazási szabadság sem változtatott. Mióta eladta a falusi házát és beköltözött ebbe a városkába, velünk a kapcsolat különböző okokból meglazult. Még a házeladásról és címváltozásról sem értesített bennünket, így egy idő után ráuntunk, hogy mindig mi lépjünk. A kerek születésnap azért más, pláne, ha meg is hívják az embert és végül is szeretjük.

Az egész rendezény alatt valahogy rosszul, talán inkább kényelmetlenül éreztem magam. Megállapítottam, hogy nemcsak mi lógunk ki a sorból. A közvetlen rokonok, testvérek sem tudnak mit kezdeni egymással. Semmilyen épkézláb téma nem került terítékre, Ilse 3 gyereke nemcsak, hogy nem beszél, de még csak nem is tud semmit egymásról, noha tudtommal semmilyen nyílt összeveszés, harag nem volt köztük. Mi több, érdeklődést sem tapasztaltam egyiknél sem a másik iránt. Hosszú kínos csöndek voltak és a kommunikációtlanság főleg a vasárnapi reggelinél tűnt föl, amikor már csak a legközelebbi rokonok ültek az asztal körül.

Nyilván hosszabb értekezést igényelne, hogy mennyi ebben az eredetileg is fennálló esetleges személyes konfliktus, kiben milyen érzelmeket váltott ki az egyesülés után a másik sikeres, ill. sikertelen karrierje, az ezzel kapcsolatos irigység, ill. mennyi az "eredendő, alanyi" kommunikációképtelenség.

Nekem személy szerint elveszett/elpazarolt időnek tűnt a másfél nap. Kérdéses, hogy a belefektetett nem kevés pénz arányban állt-e az örömmel. Ezt persze sose fogom megtudni az ünnepelttől.

 
 george  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-22 04:44   
Bar mar hetfo van...s a vasarnap elmult mar,de szeretnek..egy par sorban,megemlekezni az itteni hetvegerol.Messzebb mar nem nagyon lehet jutni s igy mivel a vilag vegen vagyunk...minden forditott...a nyarnak lassan vege van...de azert kellemes...+28C volt...rendkivulien kivalo volt egy kellemes kerti nyilt langon sutesu husoknak,koritve salatakkal s az elnem maradhato husito,jeges sorokkel tetezve....kellemes baratokkal egyetemben.Nem is tudnek szebb hetveget atveszelni mint ezt.....baratsag,szeretet,,ez a fo gondolat itt......talan egyszer majd veletek is lehetseges,nem csak gondolatban.
 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-21 20:31   
Anri, köszi a helyes történetet ! Az én kutyám egyenlöre csak a lakásban " ássa el" a csontokat, pl. a diványpárna mögé, fürdöszobaszönyeg alá, stb. Itt még sok a hó és a föld is fagyos alatta. De mi muzsikás lelkek mi öreg fiúk mi kóborló gazdag szegények ( ismered ezt a nótát?) már várjuk a tavaszt!
Etelka

_________________

 
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-21 17:03   
2004-03-21 11:20, anri:
-

No és Gipsy csontjai, ... értékei nem kezdtek még kihajtani a szomszéd aszonynàl???

 
 ExMONTag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-14 09:32   

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-07 08:21   
Anri és Mindenki!
Szeretettel köszöntlek Mindnyájatokat ezen a nálam hideg ( minusz 12 Celsius) de napsugaras Vasárnapon!
Etelka
_________________

 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-29 13:15   
Anri, olyan volt, mintah Veled mentem volna!
 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-22 19:37   
Ugyan úgy, mint Hunor, már többször kutattam irásod után. Most végre megtaláltam, ha rövidke is, de értelmes, mint mindig. Köszönjük, az este még elöttünk van!
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-22 15:28   
Kedves Anri!

reggel ota turelmetlenul varom, hogy megjelenjen a kedvenc vasarnapi rovatomban a soros irasod.

Udv,

Hunor

 
 ExMONTag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-15 11:32   

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-08 22:20   
Etelka! Biztosan sokan örülnek megnyugtató, kedves soraidnak! Ahogy olvastam az üzenetedet ill. gondolataidat, magam elé képzeltelek a kávéscsézsével és a kosárkában alvó kis barátoddal. Az orchideád tehát ismét virulni készül!

Itt mifelénk ma -vasárnap- csend és béke honolt.
Délôtt itt járt nálunk egy elmaradhatatlan kedves barátunk, aztán mi mentünk vasárnapi vendégségbe.
Most ilyen hét van mögöttünk.
Itteni barátaink közül szinte a legelsô volt egy idôs hölgy, aki most ünnepelte a 80. születésnapját. Boldogok voltunk, mert a 4. virágületben (morbid, de igaz!) egy temetkezési virágboltban kaptunk egy szép orchideaágat, és nagy römet tudtunk vele szerezni.

Újabban igyekszem un. csendes vasárnapokat tartani. Ha lehet, elôre készítek ennivalót, hogy a vasárnapot ne kelljen a konyhában tölteni.
Így van idônk gyönyörködni a természetben, a madarakban, és várjuk, várjuk, hogy visszajönnek hozzánk az eltünt mókusok.

Mindannyiotoknak nyugodt és békés jövô hetet kívánok!

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-07 09:53   
Holnap megint Vasárnap lesz, azt veszem észre, hogy minél idösebb leszek, annál inkább rohan az idö. Ez is az öregség egyik jele. Az ember fizikuma törékenyebb lesz, a barátok közül sokan már csak az emlékekben élnek és egyre több lesz azoknak a gyertyáknak a száma amiket meggyujtok Halottak napján. De még sokminden áll elöttem és tele vagyok tervekkel. Úgy magamban még mindíg az a frissen érettségizett 18 éves vagyok, aki a ballagáson nagy csokor orgonával az ölében tiszta szemmel énekelte, hogy ” Elvándorlok,elmegyek, várnak rám a szép hegyek, vár reám egy ismeretlen táj…”-ugye ismeritek ? Manapság ha erre a dalra gondolok, elfutja a szememt a könny, még jó, hogy senki nem látja. És ha benézek a tükörbe arra gondolok, hogy ki ez az öszfejü, nekem mindíg sötétbarna hajam volt. De a szemem még ugyanolyan kék mint régen. Megdöbbenve olvastam a Forumon, hogy valaki 52 évesen már azt gondolja , hogy hamarosan vége lesz mindennek, hogy ö a nyugdijas kort már nem éri meg.
Ebben a rohanó, modern és globalizált világban sokan csak a fiatalságban, a soványságban és a pénzben látják az örömet. Sokan várják a korlátlan lehetöségeket, amelyeket a hamarosan bövülö EU hoz majd magával. Hiszen a nyugati államokból hazalátogatókon keresztül azt látják, hogy mindenre van idö és pénz. Sokan azt a látszatot keltik otthon, hogy máshol zöldebb a fü. Rongyrázás.Úgy igazából mindenütt csak vizzel föznek. A külföldön élö magyarok közül sokan vannak az olyanok, akik magányosak, munkanélküliek és betegek, akik egyedül vannak, akik nem találták meg a számításukat.Sokan vannak az olyanok, akiknek életében a virtuális barátságok nagy változást hoztak és a ”kompi” uj világot nyitott meg.De sajnos még nagyon sokan vannak az olyanok is, akiknek nincs sem anyagi sem szellemi kapacitásuk a számítógép adta lehetöségek kihasználására. Azt hiszem, hogy az elmult évszázad legnagyobb vivmányai közé tartozik a kommunikáció terén elért hihetetlen fejlödés, ez az amire az én generációm még álmában sem gondolt.
A mai ujságban olvastam, hogy errefelé rohamosan nött a 65 éven felüliek öngyilkosságainak száma. A kirepült, felnött gyerekek már csak maximum telefonon jelentkeznek, a baráti kör lassan beszükül, nagy lesz a félelem attól, hogy mi lesz ha jön a nemvárt betegség hiszen csak nagyon kevesen halnak meg egészségesen.
Most szombaton, akikor egy nagy bögre kávé illatozik itt mellettem és a háttérben a mosógép zümmög arra gondolok, hogy mennyi kis örömmel van tele az élet. ”Small things does not mean anything before you see them” =A kis dolgok semmit nem jelentenek, mig meg nem látod öket. Most itt lassan szálingóznak a hópelyhek, öröm, hogy az évszakok váltakoznak, a madáretetön az ablakom elött nyüzsögnek a cinkék. A novemberben elültetett jácinthagymák remek illatot terjesztenek, az ablakpárkányomon két orchidea-cserépben is megjelentek az elsö rügyek. A tacskóm boldogan horkol a kosarában. Várom Anrit ide vasárnapra, a piros-sapkás, kis üveg baracklekvárt még nem nyitottam ki. Vasárnapra és Rátok gondolok. Ismertetlenül és távolról
Szeretettel.Etelka
_________________

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 16:27   
2004-02-02 11:45, liz:
-
egyetérek az előttem szólóval. A kriminális, minősíthetetlen hétvégi időjárás után mára kitört a tavasz.

Mindazonáltal anri, azt hiszem, a vasárnapnak inkább egy filozoffikus jelleget kívánt adni, amit etelka, OMGI hűen követnek. Ezért a magam kishitű megyilatkozásait inkább más topicba teszem.

 
 sycamore  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 11:45   
Hetfo parti vagyok!Sut a nap es 13C fok van maris! Tegnap pedig egesz nap sotet volt es esett az eso!
 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-01 20:18   
Az elôzô Ribizlinek írt, sorok -remélem- senkit nem szomorítottak el.

VASÁRNAP este van.
Erre mifelénk a HÒ jegyében telt a nap.
Két napja szakadatlanul szakad, a hófúvás viszont csökkent.
Ma olyan igazi vasárnapot tartottam.
Napközben csupán egyszer kapcsoltam be a PC-t, bekukkantottam a "virusveszélyes" világba, aztán kiszálltam. Kizártam a lelkembôl a gondokat. Megpróbáltam "ünnepnapot" tartani csak úgy, minden ünnep nélkül. Jó volt.

Délután elszunyókáltam (amúgy nagymamisan) és
érdekes álmot is láttam. Ezzel a bolond PC-vírusokkal tele van már a tudatalattink is. Kis kezes-lábas vírusok rohangáltak nálunk a szoba közepén, és hangosan kacarásztak!!! Nem is voltak olyan veszélyesnek látszók.
Mindettôl azonban nem lettem rosszkedvû, -és most a majd egésznapos MON-elvonókúra után itt vagyok.

Kellemes vasárnap-estét még Nektek is.

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-01 20:02   
Drága Ribizli!

Ugye, nem érzed úgy, hogy az én reagálásomban bármi "kioktató" lett volna, amikor felsoroltam azokat a kultura-napokat, amiket itt is tartanak.

Nekem legnagyobb un. lelki-gondot a halottak napja okozza.
Elmondom azt is, miért;

3 éves voltam, amikor édesapám meghalt, és sajnos nem tartozom azok közé a zsenik közé, akik tisztán emlékeznének (amit erôsen kétlek!) a 2-3 éves korukra.
Sajnos én csak egyetlen "epizódra" emlékszem, és mai eszemmel tudom, hogy az valójában már a halála elôtti utolsó idôszakban történt, -életében elôször és utoljára kaptam tôle, az ágyban fekvô, súlyos beteg embertôl egy pofont. "rossz kislány" voltam, ô pedig már reménytelenül tehetetlen.
És mégis, -nem fájdalom vagy harag van bennem, hanem minél idôsebb leszek, annál jobban hiányolom a róla szóló emlékeket.
Sokáig, édesanyámmal kijártunk a temetôbe, ami nem volt kis teljesítmény, mert a legközelebbi közlekedési eszköztôl még vagy 3-4 km-t gyalogolni kellett (egy irányba), és gyerekként bizony egyáltalán nem szerettem ezeket az utakat. Ráadásul nem volt bennem indittatás sem, hiszen valójában nem érezhettem át a halálát, és abban az idôben nem volt különös az apa nélkül lévô család.
Sok apa még a fogságból sem tért haza, vagy "éppen" valajhol máshol kellett lennie.

Az évek multával, közelebb került a lelkemhez. Édesanyám egyre többet mesélt róla, milyen boldogok voltak, megmutatott néhány féltve ôrzött, édesapám által írt levelet. Megcsodáltam a gyönyörû kézírását, a hibátlan helyesírását, hallottam, hogy autodidakta módon 4 nyelvet sajátított el, gyönyörûen énekelt és zongorázott, -és nekem egyre jobban hiányzott.
Hiányzik ma is, 102 éves lehetne az idén.
Valamikor az életem során néhány igen nehéz év ballagott át a fejem fölött, nem igen jártam a temetôben, "csupán" gondoltam rá.
Egyszercsak azt vettük észre, hogy már nincs sírja, felszántották a temetôt.
Kértük, hantolják ki, -akik csinálták, azoknak nem volt fontos, 60 cm-nél nem ástakmélyebbre.
Egy maroknyi földet vitt át családom egy másik temetô kolombárjába, és új márványtáblát kapott.
De, tudod, számomra nincs mögötte semmi, ODA, ahhoz a táblához nem akarok kimenni.

Most, hogy nem is vagyok otthon, csupán az bánt, hogy Édesanámat nem tudom kikisérni, hiszen neki rettentô fontos.
Én itt, alkalmazkodva a helyi iratlan szokásokhoz, halottak napján kimegyek egy temetôbe, és egy névtelen helyre leteszek gyergyát. Ma már kettôt, a másik az anyósomé, akinek a sirjához szintén akkor megyünk, amikor otthon vagyunk, nem pedig akkor, amikor "illene".

Komoly megpróbáltatás úgy az Anyák napja, mint a Halottak napja azoknak is, akik nem tudnak elmenni szeretteikhöz, de azoknak is, akikhez tudunk elmenni.

A különbözô Kultura napja nevû akciók viszont senkinek nem okoznak fájdalmat, ezért sem vagyok ellene.

Szeressük hát életükben azokat, akiket szerethetünk!



 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-01 12:28   
Kedves Anri,

csak most olvastam bele ebbe a rovatba. Mondhatom nagyon jól estek soraid. Már azt hittem szinte hiába papolok, mivel gondolatomra egy pár eléggé kioktató hangu választ kaptam.
Ami az anyák napját illeti, nagyon egyetértek. Rengetegszer fordult elö, hogy elfelejtettem. Aztán itt máskor van mint Magyarországon. Most melyiket is tartsuk?

Ezzel kapcsolatban, eszembe jut egy másik "ünnep", amely 13 nap múlva lesz aktuális: Bálintnap ill. újmagyarul Valentin.
Itt Németországban tán 4-5 évvel ezelött importálták. Épp úgy, mint a Haloween-t (melynek értelmét még mindig nem sikerült felfognom).
Lehet, hogy az emberek nem tudnak ünnepek nélkül élni, és míg a vallás befolyása egyre csökken, az új ünnepek egyre gyarapodnak (persze egy bizonyos kommerciális motivációt nem mellözve)?

Magam sem vagyok rendszeres templomba járó, de hamár új ünnepekre van szükség: létezik egy pár alternativ megoldás pl. pont a kultúra napját illetöen.

14 városban terjedt már el a "fête de la musique". Franciaországból származik. Az év leghosszabb napján, június 21-én tartják. Ezen a napon mindenki nyilvánosan zenélhet ott ahol akar. Az a lényege, hogy ingyen van és nem jön ki a rendörség, hogy csitítson.
Múlt évben Berlinben 24 órán keresztül a zene legkülömbözöbb irányzatai mentek több mint 40 helyen, utcai muzsikusokat leszámítva.
Rengeteg ember tolong ilyenkor az utcákon, jó a hangulat.

Másik kulturális nap Berlinben a múzeumok hosszu éjszakája. Épp tegnap volt, szokottlenni még egy nyáron. Minden évben az állami múzeumokhoz más-más kiállitás csatlakozik. Buszok kötik össze a helyszineket. Az újságok szerint a tegnapin 150.000 ember vett részt. A lényege az, hogy kiváncsiá tegye az embereket és mivel hogy ez a nap alkalmatlan arra, hogy a nagy tolongásban végig nézzen az ember nyugottan egy kiállitást, vissza csalja az embereket máskor.

Az a jó, hogy mind két említett alkalom belülröl jön, nincsen felülröl elrendelve, nem képezi egy divatdiktatúra részét. És morálisan egyikük sem kötelez senkit a résztvételhez- nem úgy mint anyák napja, vagy a Valentin.

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-31 10:38   
Holnap Vasárnap lesz és ha jól tudom Anri nincs gépközelben. Egy kis üveg baracklekvár mellett írom ezt a vasárnapi üzenetet. Hát nem furcsa? Vajon mi köze a Vasárnapnak a baracklekvárhoz ? Úgy általában nem sok köze van hozzá, de ebben az esetben igen, mert ezt a kis, piroskockás ”kalappal” bezárt kis üveg baracklekvárt Anritól kapta, Töle, akivel itt a MON hasábjain ismerkedtem meg, Töle aki ezt a Vasárnap témát elinditotta. Ùgy igazában, élöben még nem találkoztam Vele. Képzeljétek el, hogy ez a kis üveg baracklekvár többezer kilométert utazott ide és épen érkezett meg. Rengeteg gondolatot ébresztett bennem, aki 40 éve nem evett sem érett barackot, sem baracklekvárt, az otthoni vásárcsarnoki barackhegyek illatától a munkatábori barackszedésig egyetemista koromban mindenre gondoltam, a napsütésre, a konyhában rotyogó baracklekváros nagy fazékre befözés idején.
Ilyenkor Vasárnap jó egy kicsit leülni, elgondolkozni és pihenni. A Vasárnap szerintem nem való se nagymosásra se áruházakban való tülekedésre, hiszen a Vasárnap nem Vásárnap! Függetlenül attól, hogy ki miben hisz és jár-e templomba vagy nem, Vasárnap a pihenés napja. Vasárnap van idö egy jó ebéd elkészítésére, barátokkal való találkozásra, levélírásra, egy jó könyvre, zenehallgatásra, nagy sétákra. Vasárnap lehet a virtuális világban is többet barangolni, itt a MON hasábjain olvasgatni, gondolkozni. Hogy milyen értékes és bensö kapcsolatok alakultak itt ki, hogy mennyi barátság szövödik minden nap.
Köszönöm Anrinak ezt a témát és szívböl köszönöm ezt a kis üveg baracklekvárt, amit úgy dédelgetgek, mint egy drága virágot. Kivánok Nektek kellemes Vasárnapot, szeretettel: Etelka
_________________

 
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-26 12:12   
2004-01-25 10:58, anri:
-
Kedves Anri!
Mint Hunor én is szivesen olvasom soraidat! Most is nagyon meghatottak!
Rettenetesen egyet értek veled (igy Ribizlivel is).
... s ha màr itt tartunk, szàmomra a "halottak napja" az amit képtelen vagyok elfogadni ugy ahogy kellene. Szavakba nem tudom foglalni (mert sajnos belölem hiànyzik az iroi tehetség) amit érzek. Talàn azért mert szivem mélyén képtelen vagyok elfogadni szeretteim elvesztését, nem tudom. Nàlam a gyàsz sosem teljes.
Miért akkor egyetlen napon gondolni ràjuk? De mivel ezt igy illik, hogy aznap friss viràg, megtisztittot sir stb legyen hàt többnyire napokkal elötte megteszem (màr ami a férjem csalàdjàt illeti mivel sajnos az én csalàdi sirjaim kilométerekre van ). Bàr szàmomra szivemben vannak "halottaink" mindig!

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 12:31   
igen itt van ho hullott rengeteg kellene lapatolni de a franya lazam nem engedi
 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó