2018. január 19. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Könyvek
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 következő lap )
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 20:45   
Ez az Esterhazy Peter az amerikaban elo Joe Esterhaznak valami rokona? A csapzottsaga nagyon hasonlit ra.
 
 manoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 20:02   
Eszterházy Péterröl.
Eisenstadtban volt az író, az Esterhazy Platz-on. Bármennyire is igyekezett, minden parkoló foglalt volt. Nem kapott helyet. Úgy gondolta, hogyha már ö egy Eszterházy, akkor talán a tilosban is parkolhat. De a rend öre másképp gondolta, ezert megbüntette. Netalán a Sors iróniája? ÉN NEM BÜNTETTEM VOLNA MEG; legalább is nem az Esterházy Platz-on. Jó éjszakát!

 
 manoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 19:50   
2005-01-07 19:35, Pompéry Berlin:

Köszi a segítséget! Elöször a könyveket kell beszereznem, de amit Kösz. Holnap megint jövök. Szia

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 19:35   
2005-01-07 19:03, manoka:
-
A folytatás a "Javított kiadás". Ez a papa ÁVÓ-s múltjáról szól. Utóbbi főleg akkor érdekes, ha a Harmoniát már olvastad. Az összesen 1000-1200 oldalra való tekintettel akkor egyelőre nem látunk majd Téged?

3. nekifutásra végre belerágtam magam a Harmóniába, így tudom, mit beszélek. A kezdeti nehézségek leküzdése után hallatlanul szórakoztató. Különben is nagyon értékelem a cizellált és nyakatekert körmondatait, (imponáló módon mindig visszatalál a gondolat elejére ), amelyek egytől egyik rengeteg szellemességet tartalmaznak óriási műveltség, áttekintőképesség és rendhagyó logikai csavarok mellett. Szeretem továbbá ezt a dolgok felett álló (lebegő) hozzáállását.

 
 manoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 19:23   
2005-01-07 19:15, elckerlyck:
-
köszi!!!!!!!!

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 19:15   
2005-01-07 19:03, manoka:


Segítség!
Esterházy Péter könyvét keresem, amit az édasapjáról írt.

Gúgoljad meg: "Harmonia Celestis"

BR:
http://www.br-online.de/kultur/literatur/lesezeichen/stuermederzeit/20041010_1.html

 
 manoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-07 19:03   
Segítség!
Eszterházy Péter könyvét keresem, amit az édasapjáról írt. Sajnos a könyv címét nem tudom. Az egyik német adón mutatták be, csak késön kapcsoltam. Tud valaki segíteni?

 
 csillu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-05 16:38   
2004-08-20 18:08, kaytee:
-

Nem olvastam az általad említett könyveket, de érdekelne hogy lehet ezekhez hozzá férni, mert nagyon szeretném elolvasni. Germanusz Gyula, Kelet varázsa c. könyvét olvastam és nagyon tetszett.

 
 zitazita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 11:14   
2004-12-04 10:35, etelka:
-
HIRTV.HU itt írnak ajánlást!


_________________
:zita

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 10:35   
Zita!
Nem is merem az emlitett könyvet. Egy régi könyv: Dolmányos István: Finnország története , Gondolat kiadó, Bpest 1972.-ben jelent meg és meghamisitotta a finn függetlenségi háború eseményeit, remélem, hogy már régen eltünt a magyar könyvpiacról.
Köszönöm a tippet, igyekszem beszerezni én is a kérdéses uj könyvet.
_________________

 
 zitazita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 10:26   
Etelka!
Könyvajánló jelent meg:
Finnország történelme magyarul
Kádár Györgytől, Te biztosan ismered,ha meglesz kiveszem a könyvtárból
_________________
:zita

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-20 10:42   
2004-11-19 14:57, Tessényi Györgyi:
-
Helyesbitenem kell,Nadas a Freiheitsübungen c.könyveböl olvasott fel es nem az epp befejezes elött allo Parallelgeschichten-böl, ahogy itt nemetül megjelent. Elnezest kerek!
_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-19 14:57   
Szerda este volt Zürichben az Irodalom Hazaban Nadas Peter felolvasasa, a legfrissebb könyveböl (Parhuzamos törtenetek, Parallelgeschichten), melynek nemetre forditoja Rakusa Ilma, aki elötte valo napon kapott dijat a kultura közvetiteseben elert erdemei miatt.
A terem tele volt es sok magyar szot hallottam, a bejarat elött Nadas könyvei, felolvasas utan aperitiv.
Nekem Nadas az Emlekezesek könyvevel, amit ketszer is elolvastam, Esterhazy mellett a mai legnagyobb iro, Kerteszt Nobel dijaskent mar emliteni sem kell. De sikerült ezen az esten olyan reszletet kivalasztania, amivel talan nem csupan engem, hanem esetleg mast is sikerült kirazni a "magyar nosztalgiabol", vagy abbol a remenyböl, hogy otthon azert lassan javul minden.
Pontos reszletesseggel es brilians könnyedseggel leirja a Zalaegerszeg- budapesti vonat elsö osztalyu kocsijanak WC-jet. Meg most is undorom van, annyira sikerült neki.

_________________

 
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-13 21:52   
Megkésve bár, de kösz. Jólesett.


2004-10-30 16:51, Pompéry Berlin:
-
Miután a Múzsa könyvajánlatokat is tesz, talán nem helytelen, ha ide írom, hogy nagyon jó a honlapod, pieter.
-

_________________
"Csak azok gondolkoznak mélyen akiket nem érintett meg a nevetségessé válhatóság érzete."

E.M. Cioran

 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-31 09:28   
SZÌVES FIGYELMETEKBE AJÀNLOM:
http://www.riport.ro/topics.php?op=viewtopic&topic=7&menu=429>


 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 16:51   
Miután a Múzsa könyvajánlatokat is tesz, talán nem helytelen, ha ide írom, hogy nagyon jó a honlapod, pieter.
 
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 16:14   
A mai magyar líra egyik legnagyobbjának, Parti Nagy Lajosnak a Grafitnesz c. kötetéről írtam egy kritikát, csak az olvassa, aki ...

http://www.muzsa.net/node/view/988
_________________
"Csak azok gondolkoznak mélyen akiket nem érintett meg a nevetségessé válhatóság érzete."

E.M. Cioran

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-24 01:03   
2004-10-23 22:14, pieter:
- "Kötelezni valakit, hogy elolvasson valamit, AKÁRMIT, az istentelen nagy baromság. "

Milyen igazad van! Ajánlani lehet, aztan ízlések és pofonok...

"Viszont az emberek nagy része meglehetősen gyenge elméjű, ezért a tanárok nagy része is az. Minden rajtuk múlik, persze. Hogy hogyan lehet középszerű tanárokkal intelligens fiatalokat nevelni, ezt azt hiszem még Nietzschenek is nehéz lenne megválaszolni, bár biztos próbálta."
Ez, sajnos, szomorú valóság. Középszerü, unott tanárok ledarálják a kötelezö anyagot és a "munkaidö" végén pontosan kiejtik kezükböl a ceruzát. Szakma és elhivatottság között nem tesznek különbséget.Melyik gyereknek támadna kedve ilyenformán, hogy a szürke tanár ajánlatait elovassa?

"Én, hogy szerénységemről is ejtsek pár szót, harminc körül kezdtem el intenzíven olvasni. Bár nemigem hiszem, hogy ez megvigasztal egyetlen anyukát is."

Engem vigasztal, mert jobb késön, mint soha, hogy hadd koptassam a szólást.

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-24 00:25   
2004-10-23 22:14, pieter:
- Viszont az emberek nagy része meglehetősen gyenge elméjű, ezért a tanárok nagy része is az.
-

 
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-23 22:14   
Minden relatív, igaz. Semminek sincs értelme, ez is igaz. Kötelezni valakit, hogy elolvasson valamit, AKÁRMIT, az istentelen nagy baromság. Eszembejut a Bohémélet előadása Kolozsváron, negyedik elemiben.Viszont az emberek nagy része meglehetősen gyenge elméjű, ezért a tanárok nagy része is az. Minden rajtuk múlik, persze. Hogy hogyan lehet középszerű tanárokkal intelligens fiatalokat nevelni, ezt azt hiszem még Nietzschenek is nehéz lenne megválaszolni, bár biztos próbálta.Én, hogy szerénységemről is ejtsek pár szót, harminc körül kezdtem el intenzíven olvasni. Bár nemigem hiszem, hogy ez megvigasztal egyetlen anyukát is.


_________________
Sosem ertettem miert kell valakinek egyetlen nore vagy orszagra korlatoznia csodalatat.
J. k. Galbraith

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-23 18:46   
Hát... Einstein óta minden relatív. A Rokonok kötelező olvasmány volt a mi időnkben, el is olvastam, de elképzelhetitek milyen élvezettel, ha az érettségin emiatt (pont ezt húztam) majdnem gondjaim lettek.
Nekem nem fekszik ez a stílus.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-23 15:36   
2004-10-22 01:51, Pompéry Berlin:
-
Egyáltalán meggondolandó, hogy a kétségkívül meglévő irodalmi érték ellenére Móricz és Móra világa mennyire érthető, közvetíthető a 21. sz. gyerekének, aki még az abban előforduló használati tárgyak nevét sem ismeri.

Jo kerdes, ezen en is gombolkodtam mar. Elsosorban azert, mert en pl. a Boldog Ember c. konyvet rongyosra olvastam. Holott nem eltem falun soha, tehat elegge idegen kellett volna hogy legyen szamomra a tortenet vilaga. De valami megmagyarazhatatlan modon ugy olvastam minden betut, hogy kozben, mint egy film, peregtek elottem az esemenyek, es meg a szineket/szagokat is ereztem. Imadtam a materialis szempontok szerinti egyszeru elet romantikajat, mert az ertelem es erzelem sokkal nagyobb hangsulyt kaptak, es ezaltal a "szegenyseg" definicojat is megvaltoztatta.

Egyebkent hozzateszem, hogy a Csiki Kurjanto sem veletlenul a falusi elet torteneseire koncentralodik.

Kerdes tehat, hogy 20 ev mulva is tudjak-e az ilyen tortenetek azt jelenteni egy varosi gyereknek, amit nekem jelentett 15 evvel ezelott.

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-23 00:13   
Az Egri csillagokkal hasonlóak a tapasztalataim - habár én ma is szívesen olvasom, de ez inkább nosztalgia, és az egri várba is felmásztam, lelkesedésböl. Egyszerüen képtelenségnek tartom továbbadni, és ennek egyszerü oka van: az archaikus szavak, amiket felolvasás közben meg kell magyarázzak, miközben elillan a mesélés öröme. Ugyanez van sok mesével is, de gyerekregényekkel is, a Kincskeresö kisködmöntöl a Pál utcai fiúkig. Próbálom, amit lehet, de nehéz, a mai szókincs egy egészen más és az idegenben felnött gyereknek duplán nehéz. Valamikor alábbhagy az érdeklödés. A tartalom érdekes a gyerekeknek, sokszor hallom, ne olvasd, meséld el!

Tamási Áronnal pontosan fordított a helyzet: gyerekszívvel szívesen olvastam (meg muszáj is volt), késöbb elhatárolódtam ettöl a világszemlélettöl és titokban szégyelltem magam, hogy megtagadom az enyéimet. Pillanatnyilag ott tartok, hogy az Ábel-trilógia érdekes és tanulságos olvasmány, éppen a mi szemeinkkel, de ugyanúgy idejét múlta, mint az Egri csillagok. Klasszikus mindkettö, értékes és pótolhatatlan - de nem biztos, hogy minden generációnak jó lenne feladni háziolvasmánynak. Inkább dokumentálják az idök folyását, mint örök érvényü és mondanivalójú müvek lennének.

De mégis.... Az Ábelböl mindig magammal hordozom azt, ami örök érvényü: "Míért vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne." Ez száz és ezer év múlva is aktuális kérdés lesz.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-22 01:51   
Átjöttem a Németország rovatból, mert ez általánosabb gondolat. Tehát
gyermekkorunk, ifjúságunk kötelező irodalma mai fejjel.

Valljuk meg, felnőtt fejjel olvasván az Egri csillagok, bizony irodalmilag elég gyenge művecske és meglehetősen irányzatos. Ez a döbbenetes tapasztalatom akkor keletkezett, amikor anyanyelvünk és kultúránk továbbadásán igyekezvén gyermekkorom első regényét - és néhai nagy élményét - több héten át felolvastam akkor 6 éves gyerekemnek.

Egyáltalán meggondolandó, hogy a kétségkívül meglévő irodalmi érték ellenére Móricz és Móra világa mennyire érthető, közvetíthető a 21. sz. gyerekének, aki még az abban előforduló használati tárgyak nevét sem ismeri. Sem magyarul, se németül. A német könyvpiac már rég megalkotta a maga gyerek- és ifjúsági irodalmát, amikor magyarul még mindig csak a 20.sz. első felének klasszikusait lehetett olvasni. Ezen akkortájt sokat keseregtem, míg valaki azt tanácsolta, 13-14 évesen adjak a kezébe felnőtt könyvet. Abból volt rögtön megfelelő kortársirodalom is, melynek szövege, világa jobban lekötötte, mint a mi - habár értékes, de mára poros - kötelező olvasmányaink. Ma már jobb a helyzet, mert van Janikovszky Éva, Háy János, stb.

Az előzőekkel fordított élményem volt viszont Tamási Áron. Megvallom, 12 évesen Ábelt halálosan úntam, teljesen érthetetlen volt nekem, hogy miért nem mondja meg, amit gondol, micsoda idióta onkéntes néma magatartás ez?! A "Rengeteg"-be a felénél beletört a bicskám. Zsófinak viszont, nagy meglepetésemre, 14-16 évesen az akkori magyartanárnője nemcsak Nádas Pétert nyomta a kezéve, hanem Ábelt is Amerikában. Én is elolvastam. Ma, innen sokkal érthetőbb, szórakoztatóbb és tanulságosabb olvasmány volt, mint annak idején lehetett volna. Az emigráció, külföldi lét problémáit ismervén Zsófi is érdeklődéssel olvasta.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-22 00:24   
A Németország rovatban már írtam, de inkább ide tartozik:

Kosztolányi a német könyvpiac egyik legújabb felfedezettje. Az ÉS 40.-ik számában Dalos György tollából kiváló ismertetés olvasható a magyar irodalom jelenlétéről a német könyvpiacon öt évvel ama frankfurti könyvvásár után, amelynek súlypontja Magyaroszág volt. A cikk végén áll egy hosszú lista szerzők, címek és kiadók felsorolásával.

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0440&article=2004-1004-0949-53OFLN

Persze a németnyelvű kiadások nem gyermekkorunk kötelező iskolai olvasmányait követik. Ezt a magam részéről egyáltalán nem bánom. A német olvasó németül sem Goethe, Schiller, Heine műveit keresi, max. Thomas Mannt, inkább a kortárs irodalmat. Állítom ezt annak ellenére, hogy a jövőre esedékes 200 éves Schiller évfordulóra ugyancsak népszerűsítik a drámaíró modern mivoltát - Spiegel címadó cikk. Szerintem ez sem fog Schiller-olvasást kiváltani, max. a Schiller-monográfia-irodalomét.

 
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-11 21:31   
Gosh!!!

_________________
Sosem ertettem miert kell valakinek egyetlen nore vagy orszagra korlatoznia csodalatat.
J. k. Galbraith

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-11 20:13   
2004-09-30 20:29, Botika:

Azt szeretném megkérdezni, hogy ön kicsoda, ha a második unokatestvére a nagybátyámnak?
-
A kérdező gyereke???

 
 Botika  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-30 20:29   
2004-08-21 02:46, Annita:

Azt szeretném megkérdezni, hogy ön kicsoda, ha a második unokatestvére a nagybátyámnak?

 
 NZkiwi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-09 01:16   
Heinrich Böll:

Beszélgetés a tengerparton

A tengerparton szegényesen öltözött ember fekszik egy halászbárkában és szunyókál. Mellette áll egy elegánsan öltözött turista, és éppen színes filmet fűz a fényképezőgépébe, hogy megörökítse az idilli képet, a kék eget, a békésen tarajozó, fehér hullámokkal barázdált zöld tengert, a fekete bárkát, a halász piros sapkáját. Katt! Még egy kattanás, és - mivel az Isten a hármasságot szereti - biztonság kedvéért harmadszor is: katt! Az idegen, csattanó zajra a halász felriad, feltápászkodik, álmosan cigarettát keres, az udvarias jóindulattal eltelt turista azonban megelőzi, és maga nyújt feléje egy csomag cigarettát. Szemlátomást beszélgetésbe akar elegyedni vele.

- Ma gazdag fogás várja, ugye?

A halász a fejét rázza.

- De azt hallottam, hogy ilyen időben jó a kapás!

A halász bólint.

- No, és nem fut ki a tengerre?

A halász a fejét csóválja. A turista levertnek látszik.

- Talán rosszul érzi magát?

A halász a taglejtések nyelvéről végül áttér a normális beszédre.

- Nagyszerűen érzem magam - mondja. - Soha életemben nem éreztem magam ilyen jól.

Feláll és kinyújtózik, mintha atlétaszerű testalkatáról szeretne bizonyságot tenni.

- Egyszerűen fantasztikusan jól érzem magam!

A turista arca egyre szomorúbb lesz, és már nem tudja elfojtani kérdését, amely úgyszólván a szívéből fakad:

- De akkor miért nem megy ki a tengerre?

- Mert ma reggel már kint jártam.

- És jó fogás volt?

- Olyan jó, hogy most már nincs miért még egyszer kimennem. Négy homárt, két tucat makrélát fogtam...

- A halász végre teljesen felébred, beszédesebb lesz és megnyugtatólag veregeti a turista vállát, akinek gondterhelt arckifejezését az alaptalan, de megható bánat jelének tartja.

- Még holnapra és holnaputánra is futja - jelenti ki, hogy végképp levegye a terhet az idegen válláról. - Nem akar rágyújtani az én cigarettámra?

- Köszönöm.

A cigaretta a szájban, megint katt! A turista fejét csóválva letelepszik a csónak szélére, fényképezőgépét maga mellé teszi - most szüksége van arra, hogy mindkét keze szabad legyen, mert kellő nyomatékot akar adni beszédének.

- Nem szeretnék beavatkozni személyes ügyeibe - kezdi -, csak hát képzelje el, hogy ma másodszor, harmadszor, sőt talán negyedszer is kifut a tengerre, és akkor három, négy, öt, sőt talán tíz tucat makrélát fogna... Képzelje csak el!

A halász bólint.

- És nemcsak ma, hanem holnap, holnapután is - folytatja a turista -, egyszóval mindennap, ha szerencsés napnak bizonyul, kétszer, háromszor, sőt talán négyszer is kifutna a tengerre... el tudja képzelni, hogy akkor mi lesz?

A halász a fejét rázza.

- Legfeljebb egy év múlva motort vásárolhat, két év múlva újabb bárkája lesz, három-négy év múlva pedig bizonyára vásárolhat két csónakot, és azzal aztán még többet fogna - egy szép napon pedig két motorhajója lenne, és... - a lelkesedéstől egy pillanatra elakad a turista hangja - kis hűtőházat épít, esetleg füstölőt is, aztán meg konzervgyárat, saját helikopterre tesz szert, hogy a levegőből figyelhesse a halvonulást és rádión utasíthassa a motorhajóit. Aztán engedélyt szerez, halvendéglőt nyit, és saját maga közvetítő nélkül exportálná a homárjait egyenesen Párizsba... és akkor...

A lelkesedéstől megint elszorul a turista lélegzete: a fejét rázza, szinte megfeledkezik szabadságának örömeiről, lelke mélyén szomorkodik, és úgy nézi a békésen gördülő hullámokat, melyek között a ki nem fogott hal bukfencezik.

- Akkor... - mondja, de az izgalom még mindig megbénítja.

A halász megveregeti a vállát, mint ahogy a gyermekét szokás, akinek a torkán akadt valami.

- Akkor mi lesz? - kérdezi halkan.

- Akkor - mondja halk elragadtatással az idegen -, akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.

- De én most is ezt teszem! - válaszol a halász. - Nyugodtan üldögélek a parton és bóbiskolok. Csak a maga kattogása zavart meg...

A turista töprengve távozik a parttól. A munkára gondol, amelyet mindig eszköznek tartott ahhoz, hogy egy szép napon megszerzi magának azt a lehetőséget, hogy többé ne kelljen dolgoznia. Arcán most nyoma sincs az együttérzésnek a szegényesen öltözött halász iránt - csak egy kis irigység látszik rajta.

Fordította: S.Gy.


 
 Alitta  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-08 05:15   
Ajanlom nektek a www.mek.oszk.hu es a www.neumann-haz.hu oldalakot, ingyenes e-bookok.
_________________
Erdingi Magyarok és az Erdingi Magyar Iskola
Internet:www.erdingimagyarok.de
E-Mail:erdingimagyarok@lycos.de

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó