2014. december 22. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> A magyar nyelv tanulása és tanítása
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-05 10:50   
2005-04-05 05:30, stromfi:
-
AGA. Mondja az orosz. Már értem. - Nincs megoldásom.

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-05 05:30   
2005-04-05 00:17, Pompéry Berlin:

Nem egészen értem a kérdést. Mikor áll fenn az "o" esete?
Ugyanis asztala, háza, ágya, kanala, villája, családja, ajtaja, ablaka, stb. "O"-val semmi nem jut eszembe.
-
A kotohangok nem jutnak szerephez egyesszam harmadik szemelyben a fonevek birtokos alakjaban. (Ez egyebkent a tobbesszam harmadik szemelyre is igaz.) Ha atirod a listadat egyesszam elso vagy masodik szemelybe, maris meglatod mire gondoltam. (A villa es az ajto szavakat kiveheted, mert ezek maganhangzora vegzodnek, tehat kotohangra egyaltalan nincs szukseguk a birtokos alak kialakitasahoz.)



 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-05 00:17   
2005-03-23 20:51, stromfi:
-
Nem egészen értem a kérdést. Mikor áll fenn az "o" esete?
Ugyanis asztala, háza, ágya, kanala, villája, családja, ajtaja, ablaka, stb. "O"-val semmi nem jut eszembe.

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-04 23:39   
2005-04-03 10:12, OMGI:

Fenti szavaidat kiegészítem, a HÀZ szavunk is ilyen; házam, házad stb.
Sajnos ezek a kivételek azok, amiket bizonyára csak akadémiai szinten képes nekünk valaki megmagyarázni. Gondolom itt is a nyelvi hagyomány lehet a magyarázat.
Amióta feltetted a kérdést, azóta kutakodtam minden rendelkezésemre álló magyar nyelvtant magyarázó könyvben, de erre nem találtam választ.
Teljes táblázatokat néztem át.
De még kutakodok tovább.....
-
Kedves OMGI!

Nagyon rendes Toled, hogy probalsz a kerdesemre valaszt talalni, s ebbeli igyekezetedben mar konyvek egesz sorat atbujtad. Nagyon szepen koszonom a buvarmunkadat,s ha barmit talasz, kerlek ird meg.
Ami a haz szavunkat illeti, valoban igazad van, s ezt is a felsorolt szavakhoz lehetne tenni. Idokozben azonban mar annyit megtudtam, hogy ez a szo azert kap "a" kotohangot birtokos esetben, mert egy-szotagu es egy hosszu maganhangzoval bir. Azert mondjuk azt, hogy hazam, labam, hatam, majam, salam, kadam, talam, stb. A viragszal is ide sorolando, hiszen az egy osszetett szo, aminek utlso tagja egy egy-szotagu, hosszu maganhangzoval biro szo. Ami a baty szavunkat illeti, gondolom ez az a bizonyos kivetel, ami erositi a fenti szabalyt.
A madar, bogar szavakrol azonban meg mindig nem deritettem ki semmit. Remeljuk OMGI, Neked fog sikerulni.

Udvozlettel,
Stromfi

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-03 12:14   
ideals 2005-04-03 11:51
mi jöhet még számításba? a kórház, a dologház, az árvaház, az áruház (hogy valami pozitív is legyen ) gondolom a pártház nincs a hétben?
Ennyi jutott most eszembe
_________________
poe

 
 ideals  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-03 11:51   
2005-04-03 10:12, OMGI:
-
Kedves OMGI !

"Fenti szavaidat kiegészítem, a HÀZ szavunk is ilyen; házam, házad stb."

-- erről a mondatodról jutott eszembe. Anyukámtól azt tanultam mindenkinek van egy téglája... - egy-egy házban: pl. ház, egyház, szegényház, fegyház, stb., stb.
DE! Én 7-re emlékszem, hogy 7 házat sorolt fel, de sehogy se tudom mind a hetet felidézni! Tudnátok segíteni? Hátha eszetekbe jut! Nagyon szeretnék emlékezni...


 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-03 10:12   
stromfi 2005-03-23 20:51
. Az alabbi szavakhoz (viragszal, madar, bogar, baty) azonban az "a,a'" kotohanggal kapcsoljuk a birtokos szemelyragot. Miért?
Tudom, "kivétel erositi a szabalyt", de van jobb magyarazat is?

Kedves Stromfi!

Válaszolok: CSAK

Fenti szavaidat kiegészítem, a HÀZ szavunk is ilyen; házam, házad stb.
Sajnos ezek a kivételek azok, amiket bizonyára csak akadémiai szinten képes nekünk valaki megmagyarázni. Gondolom itt is a nyelvi hagyomány lehet a magyarázat.
Amióta feltetted a kérdést, azóta kutakodtam minden rendelkezésemre álló magyar nyelvtant magyarázó könyvben, de erre nem találtam választ.
Teljes táblázatokat néztem át.
De még kutakodok tovább.....

 
 mooni  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-02 20:51   
Sziasztok!
én még nagyonis benne vagyok ezeknek a dolgoknak a tanulásában sajnos, bár ez nem azt jelenti, hogy bármit is meg tudnék magyarázni..
a két szó, amiben minden benne van:
autó (mély)
teniszütő (magas)
ez bizti valami új divat, de a ti szavaitok is tetszenek
üdv moni

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-28 23:34   
2005-03-28 23:16, stromfi:
Kedves Stromfi!

Remélem, hogy kerdesedre val´ban érkezik válasz. Személy szerint én is kíváncsi lennék rá. Nekem fogalmam sincs. Tudod ez éppen olyan, mint amikor a páromnak próbalom (aki német anyanyelvü) elmagyarázni a német nyelvtant. Hogy dativ, meg genitiv, meg sich-es ige, meg KATI-szórend. Csak néz rám, mint az a bizonyos borjú az új kapura. Ö ezt tudja, hibátlatul használja, de a nyelvtani szabályokat nem ismeri. (hozzáteszem, nem alulmüvelt). (kiegészíteném azzal, hogy egy részét valamikor persze hogy tanulta, de ezek mar a feledés homályába merültek ) Ez az anyanyelve, es helyesen használja, de nem ismeri az alkalmazásra vonatkozó "nyelvtani szabályokat".
Szerintem kérdésedet tényleg csak olyan valaki tudja megválaszolni, aki a magyar nyelvtan tanításában otthon van, ill. aki a nyelvvel kapcsolatos szabályokat pontosan ismeri.
Szép estét (ujujujjj, már inkább éjszakát): Andi

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-28 23:16   
Kedves "Magyarosok"!

Orulok, hogy a maganhangzoink hangrendisege mar ennyi hozzaszolot vonzott. Remelem azonban, hogy hamarosan a kiindulo kerdesemre is valaszol majd valaki. (Lsd. 2005-03-23)


 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-28 21:08   
A "nagy háború" éppen elegendô, ugyanis az a magánhangzó, ami ebben a két szóban nincs benne, az mind magas.
Ezt még a finnek is könnyedén megtanulták. Igaz, a hangrendilleszkedés hasonló a magyaréhoz.
De, ne felejtsétek el, hogy az "i" illabilis, ami néha zavart okoz a vegyes hangrendû szavak esetében.



 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-28 11:50   
2005-03-26 16:51, Zuloaga:
-
Szerinem Zulokám, a Te magyartanarod ezzel a szoval tanitotta nektek! Biztosan jól emlékezel!
Andi

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-28 11:49   
2005-03-26 16:34, ideals:
Kedves Ideals!

Elöször is bocsánat, hogy a nagy háborút egy szóba irtam, csak a hangokra figyeltem.
A tenyernyi zöd fü nekem nagyon tetszik, de az en fejemben mar a másik (idetlen) szó hosszú gyökeret eresztett.
Aki viszont most tanulja a mély-és magashangrendü hangokata, annak termeszetesen a Te variációdat ajanlom! Szebb
Andi

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-26 16:51   
2005-03-26 11:47, Andu:

-
A felépítőjük szó helyett nekem valami miatt ez a kucifántos felépítőiül rögződött. Talán fantáziaszülemény volt?

 
 ideals  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-26 16:34   
2005-03-26 11:47, Andu:
-

Kedves Andu!

A nagy háború - val egyetértek, de a másikhoz hozzáfűzném (ha lehet
tenyérnyi zöld fű - mi ezt tanultuk, talán könnyebb megjegyezni...

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-26 11:47   
2005-03-24 22:27, stromfi:
Kedves Stromfi!

Nem akarok belekontartkodni a nyelvtani okfejtesbe, csak eszembe jutott, miként tanultuk annak idejen a magas-és a mély hangrendü hangokat. 2 szót kellett csak megjegyeznünk:
nagyháború (mely hangrendü)
és
felépítöjük (magas hangrendü)
Az összes hang benne van. Az ö hosszú lenne, de nincs ilyen a klaviatúrámon. )
Üdvözlettel: Andi

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-24 22:27   
2005-03-24 20:07, eötvös:

Szia Peter,

Koszi a gyors valaszt, de egy kicsit megzavarodtam. Tudasom szerint az "a'" hangunk - az a-o-o'-u-u' hangokkal egyutt - mely maganhangzo es nem magas, mig
az e-e'-i-i'-o:-o'-u:-u" maganhangzoink magasak. Tehat a madar, bogar, baty szavak mely hangrenduek, s mely maganhangzosora utan a mely "o"-nak kellene a birtokos szemelyragot a szohoz kotnie. Ezeknel a szavaknal azonban nem igy van. Miert?






 
 eötvös  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-24 20:07   
2005-03-23 20:51, stromfi:
-

Hali Stromfi!
Egyszerü a válasz: a magánhangzók mélyek, vagy magasak lehetnek. Általában egy magyar szóban nem vegyesen fordulnak elö a magyas és mély hangok. Tehát a magashangú magánhangzó sor végén a magas "á", a mélyhangú magánhangzó sor végére a mély "o" kerül. Igy teljes a szabály.

 
 eötvös  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-24 19:56   
A beszélgetés elején hangsúlyozási problémákat vitattatok. Ehhez egy kis agalék amai pasti nyelvpestisek egyikéböl:

Beszéljünk magyarul

De hát magyarul beszélünk, vagy? – mondhatná bárki Pesten.
Ha valaki ötven éves álmából felébredne, bizony meglepetve kapkodná a fejét a mai pesti idióma hallatán. Nem a már oly sokak által kifogásolt amerikanizmusok rohamos terjedéséről beszélek. Erről már szinte nem is érdemes vitába szállni. Ez világjelenség. Igaz ugyan, hogy például a franciák még törvénnyel is küzdenek ellene. Nyilvánosan, reklámban, üzleti feliratokban büntetés terhe mellett kötelező a kérdéses szó francia változatát használni. De hát ők franciák, mi magyarok ezt jobban tudjuk. A németek sem akartak lemaradni nyelvük védelmében és neves közéleti személyek egyesületet alapítottak a helyes der-die-das megőrzésére. Pesten még szinte csak most szökik szárba az amerikai nyelvi vetés. Kazinczy ez idő szerint már magas fordulatszámmal pörög a sírjában.
Beszélhetnék nyelvünk mind értelmetlenebb felhasználásáról. Nem a nyelvhasználat célját, hanem ennek módját értem ez alatt. Egyes közéleti emberek olyan közérthetetlen zsargont fejlesztettek ki, hogy ezt még tolmács segítségével sem értem. Például ma reggel a Duna TV Indul a nap műsorában két szakálas hazánkfia, a két nagy párt képviseletében magyarázták egymásnak az új választási törvény előkészületeit. Szemmel láthatólag nagyon egyet értettek valamiben, de egy Istennek nem jöttem rá, hogy mi is a téma. Ekkor az ápoltabb szakállú felém fordult a képernyőn és a szó szerint a következőket mondta, tessék jól figyelni:
- Megpróbálom most ezt a nézők számára is érthető módon kifejezni.
Tehát ö is tudta, hogy addig a ködösítő blablájukat senki sem érthette. Na szép. Talán az említett ködösítés a cél? Minek is magyarázzuk a sok műveletlen polgárnak, hogy mit döntünk róluk?
Amiről azonban valóban írni szerettem volna, azt írásban igen nehéz feladat egyértelműen közölni.
A hanghordozás a téma. Régen az elemiben – bocs, az általános iskola alsó tagozatában – azt tanultuk, hogy vannak kijelentő, kérdő és felkiáltó mondatok. A kijelentő mondat szép, dallamos hangsúlyozásához tartozik, hogy a mondat végén leeresztjük a hangsúlyt. A mondat zárt egység, a mondat végén a közlendőnknek is vége van. Pont. A téma lezárva, nincs kétség a közlendő tartalmát illetően. Nem bizonytalankodunk, megmondtuk amit akartunk.
A kérdő mondat már kicsit más. Itt kérdezünk. Nem tudjuk egész pontosan, vagy egyáltalán, hogy miről van szó. Segítséget kérünk valakitől, aki ezt jobban tudja, jobban érti, jobban fogalmazza. A hangsúly ez esetben a mondat végén enyhén emelkedik, jelezve bizonytalanságunkat és jelezve, hogy a kérdés tárgya még nincs megnyugtatóan lezárva. Ez az életben és a beszédben teljesen normális dolog, gyakran alkalmazunk kérdő mondatot. Sőt, magát a kérdőjelet is szinte önállósítottuk. „Ezt meg kell kérdőjelezzem!” – hallom gyakran a felkiáltó mondatot.
Hallgatom a televízió szereplőit, műsor vezetőket, közéleti szereplöket, politikusokat, színészeket. Az az érzésem, hogy a legtöbbjük hiányzott a negyedikből. Szinte valamennyien rosszul hangsúlyoznak. Egyszerű kijelentő mondatok végét felkunkorítják. A kijelentésből félig-meddig kérdés lesz. Mindig az az érzésem, hogy a beszélő elbizonytalanodott. Nem hisz mondanivalójának igazában, hiszen nem kijelenti, hanem szinte megkérdezi. Persze lehet ez túlzott udvariasság is: hátha nem ért kijelentésemmel a másik egyet? Hangsúlyommal ajtót nyitok a helyreigazításnak. Ezt egyszer-egyszer lehet feltűnés nélkül, mint stíluselemet alkalmazni. De ha minden mondat rosszul hangsúlyozott, nyelvünk idegenszerűen cseng. Pedig anyanyelvünk zenéje éppen olyan fontos, mint a mondanivaló és a stílus tisztasága. Miért követünk el erőszakot szeretett nyelvünkön ráerőltetve ezt az idegenszerű dallamot?

Eötvös Péter



 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-03-23 20:51   
Ujra egy nyelvtani kerdes.

Egy nyelvtankonyvben azt olvastam, hogy ha a szo mely hangrendu (de lehet vegyes is) es massalhangzora vegzodik, a birtokos szemelyragot az "o" kotohanggal kapcsoljuk a szohoz. Az alabbi szavakhoz (viragszal, madar, bogar, baty) azonban az "a,a'" kotohanggal kapcsoljuk a birtokos szemelyragot. Miert?
Tudom, "kivetel erositi a szabalyt", de van jobb magyarazat is?



 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-29 15:52   
2004-11-25 18:58, aurora:

-
A válasz itt megtalálható: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11
“A magyar helyesírás szabályai”-ban a “Címek” , a “Toldalékok kapcsolása” c. fejezeteket keresni.

Kedves Aurora (Melinda)!

Termeszetesen ahogy megkaptam az uzenetedet, rogton rakattintottam a megadott webcimre. Sajnos azonban a tartalomjegyzeknel nem jutottam tovabb , mert az egyes fejezetekre mar nem lehetett rebokni. Van valami mas utja annak, hogy eljussak az Internet segitsegevel ezekre az oldalakra?

Koszonettel,

Stromfi

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-29 15:44   
2004-11-27 11:34, Pompéry Berlin:

Szerintem helyesen így hangzik: ... egy könyvből kölcsönöztem, amely ...


Kedves Judit!

Koszonom a helyesbitest es a magyarazatot. Termeszetesen ezek is bekerulnek a kis nyelvtani magangyujtemenyembe Szigy hozzaszolasaval egyutt.
Egyebkent a "konyvbol" vs. "konyvtol" kerdes mar az uzenetem irasakor felmerult bennem, de ugy dontottem, hogy megis az utobbi formanal maradok, mert a kifejezest (Kis Okos) a konyv cimlapjarol es nem nem a konyvbol (a konyv belsejebol) koppintottam. Hat ez a magyarazat a helytelen hasznalatom mogott.
Ami az "ami" kotoszot illeti, hat bizony arrol nem is tudtam.

Ismetelten nagyon koszonom a valaszodat.

Stromfi

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-29 13:13   
Íme egy (egyáltalán nem) kis olvasnivaló anyanyelvünkről és A jelentésvilág szerkezetéről.
 
 szigy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-29 12:34   
2004-11-27 11:34, Pompéry Berlin:
-
2004-11-25 18:23, stromfi:
-
... kifejezest egy konyvtol kolcsonoztem, ami nyelvtani szabalyok
rovidke osszefoglaloja. ...

-
Kedves Judit!

A bemutatkozómban azt írtam, hogy csak ahhoz szólok, amihez értek. Láthatod egy ideje, hogy már ahhoz sem.

Az irántad érzett barátság okán azonban megjegyzem, hogy ALAPJÁBAN VÉVE igazad van. De ennyire nem szabályos anyanyelvünk.

Mindig az az AMELY(IK), amit kijelölünk a többi közül. Kijelölö szerepe van az amelynek. Ezt valóban nem tudják, Te azonban mindig helyesen használod.

Így lehet kijelölt a baleset is az esetleg említett többi közül (ez szövegkörnyezet függvénye), és ha pl. a könyvet nem mint tárgyat, hanem mint jelentéshordozót, kommunikációt ('olvasmány') említjük, akkor ugyanúgy lehet AMI a névmása.

Stromfi esetében nem ismerem a szövegkörnyezetet, nem tudok (nem is akarok) ebbe beleszólni. Lényeg, hogy nagyjában, egészében és általában igazad van, a többi nyelvérzék és müveltség kérdése.

... baleset, ami miatt elkéstünk.
A könyv, amelyet éppen olvasok...
-


_________________
Szeretettel: szigy

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 20:40   
2004-11-25 18:58, aurora:
-
Szia Melinda,

Latom csak legbol kapott hir volt, hogy nem jossz erre tobbet.

Apropo, mar regen a cseten is meg akartam kerdezni, mikor ezen a neven jottel be neha, hogy az Aurora-t Elizabeth Browning miatt valasztottad?



 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 11:34   
2004-11-25 18:23, stromfi:
-
... kifejezest egy konyvtol kolcsonoztem, ami nyelvtani szabalyok
rovidke osszefoglaloja. ...

-
Kedves Stromfi,

a választ a kérdésedre nem tudom. De ha már ennyire foglalkoztat a nyelvhelyesség, ill. a nyelvhasználat helyessége, engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet két apróságra. Szerintem helyesen így hangzik:

... egy könyvből kölcsönöztem, amely ...

Valakitől, kölcsönözni, de valamiből kivenni/átvenni. A szerzőtől, de a szerző könyvéből.

Gyakori, hogy írástudó emberek is rosszul használják az ami és amely szavakat. A teljesség igénye nélkül:
ami - általános, elvont fogalom
amely - megfogható, konkrét.

... baleset, ami miatt elkéstünk.
A könyv, amelyet éppen olvasok...

 
 aurora  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-25 18:58   
2004-11-25 18:23, stromfi:
-
A válasz itt megtalálható: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11
“A magyar helyesírás szabályai”-ban a “Címek” , a “Toldalékok kapcsolása” c. fejezeteket keresni.
____________________
Egy régi MON-olvasó

 
 stromfi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-25 18:23   
Nagyon orulok, hogy a kerdesemre ilyen rovid idon belul tobb reagalast is kaptam. Ezen felbuzdulva ugy gondoltam, hogy egy masik kerdesssel is elohozakodom.
Mi hatarozza meg, hogy mikor hasznalunk kotojelet idegen helysegnevek es szemelynevek utan? Es konyvek cime utan? Az elso uzenetemben peldaul azt irtam, hogy a kapott magyarazatot "elteszem a kis okosomba". A "kis okos" kifejezest egy konyvtol kolcsonoztem, ami nyelvtani szabalyok
rovidke osszefoglaloja. A mondat irasakor azon godolkoztam, hogy hogy is kellene ezt helyesen irni:
1. elteszem a Kis Okos-omba
2. elteszem a "Kis Okos"-omba
3. elteszem a Kis Okosom-ba

Vegul ugy irtam, ahogy irtam, s nem telt bele sok ido mielott a kerdesemre valaszt kaptam. Remelem ez alkalommal is igy lesz, s ujabb adalekkal bovulhet majd sajat nyelvtani .... kis okosom/ Kis Okos-om/ "Kis Okos"-om?

Udvozlettel,

Stromfi

 
 aurora  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-25 13:41   
2004-11-25 11:37, szigy:
-
Igen Tisztelt és Szeretett Tanár Úr!

Balogh Hajnalka vagyok, a Tanár Úrnál írtam a "Krúdy impresszionista mondatainak szerkezeti sajátosságai" c. szakdolgozatomat! Tetszik rám emlékezni?
Nagyon örülök a "Kalandozó értelem" c. kötetének! Fantasztikus! Nagyon tetszik! A Nemzetes Asszonytól, Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda tanárnőtől és újságírótól rendeltem meg, mivel én is ugyanabban az országban élek, mint ő. Milyen nagy élmény volt felfedeznem, hogy még mindig változatlan derűvel tetszik tudni beszélni ilyen komoly dolgokról, s ugyanolyan közvetlen és érthető, mint az előadásai voltak! El vagyok ragadtatva, még most is rengeteget tanulhatok a Tanár Úrtól! Jaj, hogy mennyire hiányoznak nekem azok az akkori vagányságból tett bátor észrevételei!
Örömmel tudatom, hogy a pályán maradtam, két gyermekem van. A kicsi még nem jár suliba, de a nagyobbik igen, aki büszke az édesanyja hazájára!
Még egy, hogy el ne felejtsem: rendkívül örültem, hogy meg tetszett tartani azt a monogramot, amit annak idején a glosszái alatt olvastam!
Sok szeretettel köszöntöm, remélve, hogy hallhatunk még egymásról!
Hajnalka

 
 szigy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-25 11:37   
2004-11-25 01:21, Pompéry Berlin:
-
2004-11-23 19:31, stromfi:
-
A 3b. könnyen elintézhető szórenddel, amivel kiemeljük a kérdés lényegét:

Enyém ez a pohár?

Ezzel megszűnik a gond, mert a tulajdonviszonyra kérdezve az írásban aligha feltűnő hangsúly értelemszerűen a helyére kerül.
_________________
Szeretettel: szigy

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó