2018. január 17. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Árak, költségek, szolgáltatások EUrópában és a nagyvilágban
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 következő lap )
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-11 19:28   
A németországi híreket a tegnap egy téma uralta: a Lidl. A verdi szakszervezet "fekete listáján" tünt fel, mint a dolgozókat kizsákmányoló, mobbinggal és megfélemlítéssel dolgozó üzletlánc. Akadályozza a szakszervezetekbe szervezödést és fittyet hány a munkatörvénykönyvnek. Az elárusítónök táskáit átkutatják, részben videókamerákkal figyelik öket (tudtuk nélkül). Embertelen munkakörülményekkel, fizetetlen túlórákkal és pszichoterorral tünik fel a Lidl. Példa rá, hogy addig gyanusítanak valakit lopással, amíg aláírja saját felmondását (a német törvények szerint nem jár néhány hétig munkanélküli segély, ha az ember maga mondott fel vagy veszélyeztette munkahelyét). A leépítés így folyik.

A Lidl sajtóembere bevallott ezt-azt, de nagyrészét tagadta.

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-05 21:32   
Halló!

Ha már elemében vagyok, itt szót ejtek a már emlitett témákhoz, ami az olcsó discont üzleteket illeti. És másokhoz is.

Németországban köztudottan az elsö az Aldi volt, ami elöször még nagyon "szegényesen" nézett ki, s egyszerüségével megdöbbentette a vásárlókat. Már egyszer emlitettem, hogy elsö alkalommal nem is tudtam, hogy egyáltalán jó helyre léptem e be.

De ez a korszak a konkurencia folyamatával, szintén hasonló egyszerüségében, változtatásra kényszeritette az Aldit is, amiben nemcsak a munkatörvények hoztak létre fejlödést, hanem az, mint a korszak követelménye jelentkezett. Itt gondolok a mozgószalagra és elektronikus elszámolásra a pénztáraknál, amit az Aldi sokáig megpróbált mellözni, mert az akkor a talán még csak 2.400 üzletében is nagy befektetést igényelt.

Kezdetben az Aldi ugyanúgy illeszkedett be a város képébe, mint bármelyik üzlet. A "pajta rendszer" csak jóval késöbb jelentkezett, elöször is inkább olyan vidékeken, ahol azok épitése lehetséges volt, s igy a vásárlók a parkolóhelyek elönyéhez is jutottak.

Ha ma egy Aldi megszünik, akkor annak a jelenségnek a jegyében, hogy egységes üzleteit, amiböl 2-3 tipus létezik, ilyen módon állitsa a vevök szolgálatába.

Nem más az eljárás a Lidl-nél sem. De még eddig egy Aldi sem adta fel az üzletet a Lidl miatt, söt az utóbbi idök jelensége, hogy egymás mellett épülnek, s ilyen módon konkurenciát nem féltve, egymást egészitik ki.

Ha egy harmadik nyújtja számukra bérlet ellenében a "pajtát", a szerzödésben nem is szerepel a különben megszokott kikötés, mint más üzletláncok esetében, hogy a beruházó pl. 300 m-es körzetben más üzlet részére nem épithet.

A "pajták" érdeme, hogy az árú olcsóbb. Ezt sem egy Kaiser's, sem egy Tengelmann nem tud a valamivel szemre csinosabb üzleteivel biztositani, nem beszélve a nagyobb bevásárló központokról, ahol eleve a bérleti költségek az épitési elöirások, de föleg megnyeröbb kinézetük miatt, lényegesen magasabbak.

Ilyen módon fel lehetne állitani egy "rangsort" az üzletek között, mert ezekhez tartozik a Plus, Penny-Markt, Minimal, stb. is. De egy biztos, hogy éppen ezek teremtették meg az általános jólét lehetöségét, s senki sincs rákényszeritve arra, hogy ott, mindig ott vagy az aránylag a kis választék helyén vásároljon. Mindenki a pénztárcájának és igényeinek megfelelöen. Lehet itt is ott is, váltakozva. Lehet mindig a KaDeWe vagy a Kaufhof Galéria luxusosztályán is.

Helytelen lenne ma már az a lenézö szemlélet, hogy valami az Aldiból van, mert sok esetben nagyon is jó minöséget nyújtanak, s rossz minöség, s lejárt árú elöfordulhat az "eliteknél" is.

A kölni REWE (több féle megnevezésü üzlet tulajdonában, REWE-Turistik, Mediamarktok, stb.) pl. bevezette az állandó független ellenörzést, amit a TÜV-Rheinland végez.

Másrészt nem párfogásként az üzletek mellett, de milyen a vásárló? Addig keres az árú között, mig meg nem találja a leghoszabb szavatossági idejüt, s igy már az is ott marad, aminek esetleg még hosszabb ideig az meg van. De az árun a szavatossági idö nem minden esetben azt jelenti, hogy ha pl. az lejárt, s megeszem, másnap már a temetkezésemröl kell gondoskodni. Vannak frissáruk, ahol az még pár napon belül nem problémás, estleg még minöségi változást sem lehet felfedezni. Másoknál ez lehete még hosszabb is. Pl. vétek lenne a Pick-szalámit eldobni, mert 10 nappal a megadott idö már lejárt. De természetesen mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt visz el, ami neki tetszik.

Természetesen léteznek hatalmas 6 és 10 ezer, söt nagyobb piacok is. De a cél nem az, hogy a vásárló kilómétereket utazzon a bevásárlás miatt, hanem azt lehetöleg a lakóhelyén, vagy annak közelében bonyolitsa le. Az ilyen nagy szuper-, hypermárktok Németország nyugati féltekén nem örvedenek olyan nagy népszerüségnek, mint a keleti részen, ahol az ellátás hiányosságai miatt alakulhattak ki ilyen nagy méretü üzletek.

Rátérve a magyarországi gyakorlatra, ahol ugyanezek az üzletláncok, kiegészitve a Tescoval, Corával, Auchannal, stb. vannak jelen, sokak tudatába még nem jutott el az élelmi- és háztartási cikkeknél ilyen módon megjelenö spórolási lehetöség. Egyrészt csábitva az üzletek kinézésétöl, ugyanakkor nem a legkisebb pénztárcával rendelkezve, de mégis mint átlag polgár, s kényelmi szempontokat is figyelembe véve, hagyja ott nap mint nap a pénzét a Coráktól kezdve a hasonlókig. Pedig itt kezdödik az elsö lehetöség a havi költségek csökkentésére, miután ez a lehetöség a fütés, gáz stb. esetén még gyakran különbözö technikai okokból és az általános gazdasági helyzetböl kifolyólag nem lehetséges.

Bizonyára itt is egy hatalmas változás fog a vásárlók szemléletben beállni, ugyanúgy a nagy és drága kereskedelmi láncok részéröl is, amikor is a vevö elmarad. Ráadásul a saját személyzet is drágább lesz, s szintén leépitésre kerül. Aztán az is bekövetkezhet, hogy a hét két napja miatt annyi pénztárat sem tartanak fenn, s lehetne még sorolni.

Amikor itt a Lidl lélektelenségét emlitjük, feltehetnénk a kérdést, hogy mi tölti meg lélekkel a nagy hodály Corát vagy hasonlót? Az erösebb megvilágitás és a sorbaállás a pultnál? Nem egyszerübb egy kisebb üzletben kényelmesebben bevásárolni, ahol esetleg a pénztárosnö már megismer bennünket, nem úgy mint az 50-60 pénztár esetében? Vagy hol volt a lélek a régi ABC-ékben? Most be akarjuk csapni magunkat? Miért nem hiányuljuk a lelket, amikor az autómatából emelünk le pénzt, az autómatából vásároljuk a vonatjegyet, autómata adja a parkolójegyet is. Hol vannak mindazok, akkikkel eddig beszélni vagy beszélgetni is tudtunk? Vagy talán már nem is igényeljük mindezt?

Miért keresünk magunknak különbözö kibúvó magyarázatokat az egyik vagy másik elönyét értékelve? Vagy nem egyforma mindegyik? Nem lélektelenek azok az étkezök, amiket a nagy bevásárló központok de sokszor normális vendéglátó egységek is nyújtanak?

Ezeket a tényeket már vagy 30 évvel ezelött is megvitatták, s rámutattak a következményeire, amiket most mi már teljes mértékben magunkévá tehetünk. Mi alkottuk ezt az "elönyünkre".

Toeby

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-05 14:44   
2004-12-05 13:17, frimi:
-
Kedves Frimi!

Nem vitának szántam, hanem a Magyarországon tett tapasztalataimról beszéltem, hogy úgy technikai, szervezési vagy jogi vonalon a kis és középvállakozások esetében nem alakult ki egy olyan rendszer, ami egy fejlettebb nyugati társadalom esetében már normális. Sok minden csak találgatás, álom, naivság, elképzelések a korábbi rendszerböl.

Különben keveseknek volt tudatos, hogy az 1989 elötti beruházások legtöbbje is biróság elé került, annak ellenére, hogy csak állami cégek társultak be az épitkezésekbe.

Egy vállakozónak ma nem elég, hogy pl. tudja, miként kell a téglákat rakni. Közgazdász, jogász, adószakértönek is kell lennie, ismerni kell a munkával adott törvényeket, stb.

Ugyan sokszor kétségbe vonom, hogy a saját munkájára való elöirásokat is ismeri e, vagy egyáltalán elég tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy azt a munkát mint tartósat, hosszú éves garanciával tudja átadni. Nem beszélve a gyenge anyagi hátterekröl, ami gyakran tapasztalható, hogy ha jól fut a cég, akkor is elöbb kiadják a pénzt, mint ahogy a bevétel jön. Ennek a következménye a sok csöd.

Kétségtelen, hogy 1989 után az országot ellepték a zsiványok. Komoly cégek viszont nem tartozhatnak azok közé abban az esetben, ha a vásárlót hosszúlejáratúan kötni akarják magukhoz.

Ez lehetne hosszú téma. Más az "általános zsiványság" mint a "szakmai vonalon belül elkövetett zsiványság", amit a vásárló viszont nem érzékel. Ehhez tudnék pár szót irni az Arkad-ról, ahol pl. az ECE (Hamburg), mint beruházó és üzemeltetö csak a saját jogot ismeri el. Éppen ezért sokan nem is szivesen dolgoznak nekik. Most Pécsett is nyilt egy kb. 30.000 m²-es területtel.

A minöséget viszont Te magad is ellenörizheted, amikor céggel festeted ki a lakásodat. Egy disznóóllá varázsolják, ahol ugyan a falak utána rendben vannak, de a nagytakaritás hosszabb ideig tart, mint amit az ö munkájuk követelt volna meg. Ez lassan ugyan változóban van, miután sok festö és mázoló nyugati tapasztalatokra tett szert, ahol mindent le kellett takarniuk, ragasztaniuk, a falat kétszer festhették, szitkozódtak is, hogy a "hülye svábjának egyszer nem elég", s ha valamit megrongáltak, még rendbe is hozhatták. S az ilyeneknek Te viszont viszed a sört, nejed még föz is nekik, tehát nem Te vagy az úr, hanem a szolga. Bocs, ha nem ilyenek lennének a tapasztalataid vagy veled másképp történt volna a dolog, de ez a magyar mentalitás. Ezt nevezték szorgalomnak, s jó szakképzettségnek. De abban biztos egyetértünk, hogy esetleg ez Indiában még valóban meg is felelhetne, de gondolom a magyar igény is inkább növekszik, föleg, ha kemény pénzt kérnek töled.

Toeby


 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-05 13:17   
2004-12-05 12:14, Toeby:
-
Kedves Toeby!

Nem vitazom, bizonyara igazad van.
Frimi

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-05 12:14   
2004-12-05 10:35, frimi:
-
Halló Frimi!

Az alvállalkozó bizonyára gyüjtönéven fogalmazott, s a neki tartozó valószinüleg mégis a fövállalkozó volt, ugyanis a Lidl, s különben egyik üzletlánc sem foglalkoztat közvetlenül különbözö szakmabeli cégeket, mert arra nincsenek berendezkedve. Az túl komoly munkát követelne meg, különbözö mérnököket kellene egy saját egységben foglalkoztatni, amit a Lidl-nél is a sok 1000 üzlet ellenére is csak 3-4 ember csinál.

Legtöbb esetben az üzletek, itt pl. a Lidl, nem is tulajdonosai az áruháznak, hanem különbözö befektetö csoportok, akiktöl aztán az üzlet, annak ellenére, hogy az a Lidl-mintára épült, s igy késöbb is csak inkább arra használható, csak általában egy 20 éves szerzödés alapján bérelt. Ilyen esetben a Lidl nem is lép fel mint fizetö.

Különben sem igen érdekelné, hogy egy fövállalkozó kifizeti az alvállalkozóit vagy sem, mindaddig, amig a munka halad. Ellenkezö esetben vannak jogi eljárások, hogy az ügyet lerendezzék.

Szerintem a cikkek felületesek, a vélemények az alvállalkozók részéröl szük látókörüek, s a minöség megitélése nem az épitészeti remekmüség kérdése, hanem a feladat egyszerü ellátása.

Toeby

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-05 10:35   
2004-12-04 21:27, Toeby:
-

"A cikkekben az áll, hogy a fövállalkozó tartozik az alvállalkozóknak. Az valószinüleg felvette a pénzt, de nem fizette ki a vele szerzödteket. Ez egy nagyon gyakori eset."

Minden esetre a Lidl nem nyilatkozott az ugyben. Es ha ugy lenne, az a legjobb erv lenne a Lidlnek felelossege elharitasara...

"A magyar épitöipar különben sem nagyon hires a minöségröl, ugyanúgy mint a többi lengyel, stb., akik most itt rontják le a minöséget, azaz jobban mondva, "rettegésben tartják az épittetöt"."

Lehet, hogy igy van. Mar a heten meg akartam nezni a Dunaharasztiban levo uzletet, de nem jutott ra idom. Amit a TV-bol messzirol lattam, az egy egyszeru - panelekre emlekezteto - hodaly es nem valami epiteszeti remekmu.

"Mivel a dolgok hátterét senki sem ismeri, még a tüntetök sem, a cselekedetük inkább a felindult csöcselékéhez hasonlitható,..."

Ezt a velemenyt nagyon sarkosnak itelem. A tv-ben az egyik al(?)vallakozo ugy nyilatkozott, hogy neki speciel honapok ota 10 millioval tartozik a Lidl. Nem emlitett fovallalkozot. Es ha minosegi kifogasok lennenek (amit nem hiszek), akkor is legalabb reszfizeteseket eszkozolni kellett volna, vagy a teljes osszeg egy reszenek visszatartasa lenne meltanyos.

Az alacsony ertekesitesi arak mellett elerendo nyereseg erdekeben - mint azt az elso cikkben levok igazoljak - igen szelsoseges, mondhatni a "harmadik vilagban" szokasos modszereket alkalmaznak. Nem a Lidl az elso es egyetlen nyugati vallakozas, amely abban a hitben telepszik Magyarorszagra, hogy Hatso-Indiaba jott.

Bar magam is a piacrol elek (es nem is tul fenyesen,de ez mellekes), azert oszinten remelem, hogy ezek ellen a modszerek ellen a hatosagok eredemennyel fognak fellepni. Az arak esetben is, mert alapveto kozgazdasagi tetel, hogy az uj ertek eloallitasa a termeloi es nem a kereskedelmi szferaban tortenik.
Frimi

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 21:27   
2004-12-04 18:06, espa:
-
Halló, itt Toeby!

A cikkekben az áll, hogy a fövállalkozó tartozik az alvállalkozóknak. Az valószinüleg felvette a pénzt, de nem fizette ki a vele szerzödteket. Ez egy nagyon gyakori eset. Bizonyára ennek a vállakozónak van Floridában egy kastélya, vagy kisértetteti magát a testörökkel Budapesten, kivülröl beláthatatlan limuzinjában.

Egy Lidl-nek nem hiszem, hogy problémája lenne fizetni, vagy ilyen módon próbálna meg az épületekhez jutni. Persze, ha az épületet nem hibátlanul vették át, akkor biztos jogos egy bizonyos összeg visszatartása, ami esetleg egy harmadik által való helyrehozás töbletösszegét is fedezi kell. Erröl viszont semmi sem áll a cikkekben. A magyar épitöipar különben sem nagyon hires a minöségröl, ugyanúgy mint a többi lengyel, stb., akik most itt rontják le a minöséget, azaz jobban mondva, "rettegésben tartják az épittetöt".

Mivel a dolgok hátterét senki sem ismeri, még a tüntetök sem, a cselekedetük inkább a felindult csöcselékéhez hasonlitható, mint ahogy ez máskülönben üzletemberek között nem igen szokás. Itt viszont az üzleti kultúra hiányát vélem felfedezni.

Ne itéljünk senkit sem elöre el, mert a pl. németországi gyakorlatban szinte minden esetben jogos volt bizonyos biztonságok visszatartása, de egyébként semmi esetre sem volt jellemzö maffia módszerekkel való cégfoglalkoztatás. Azt itt pl. a sajátjaikat kihasználó lengyelek, magyarok és többiek vezették be.

Hogy a személyzetet milyen módon foglalkoztatják, vagy az árú az állitólagos magyar felvásárlási ár alatt kerül a polcra, csak azt mutatja, hogy itt sem olyan az "aranyélet", mint ahogy sokan gondolták. Máskülönben mit is vár el valaki, aki valójában csak polcokat tölt fel. Ez egyébként sem Lidl-gyakorlat, mert a Konzumok ugyanezt megtették már a 80-as évek közepén is, amikor is nyitás elött, hajnalban dolgoztattak családos nöket, anyákat, s még meg is hajtották öket.

Én az eddigi nagyon sok német kereskedelmi vállalattal és fövállakozóval tett tapasztalataimból a dolgok lényegét igy itélem meg, mert más nem is áll bennük. Máskülönben sajnos alkalmam volt megismerkedni olyan magyar "hóhérokkal" is, akik itt éhségpénzért dolgoztatták a magukfajtáját, sokszor ki sem fizették öket, lakáskörülményeik olyanok voltak, hogy még mosakodni sem volt érdemes, azaz átöltözés nélkül elmentek másnap ugyanúgy a munkába. Ez a kultúra sem ismeretlen, mert a 60-as években ilyen módon tartották a falúról feljötteket is, s csak aki kiérdemelte utána, azaz az elitjéhez tartozhatott, került be a modernebb munkásszállókba.

Ezeket a dolgokat se felejtsük el, s ha valaki kételkedik, még most is utánanézhet.

Szép hétvégét!

Toeby

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 18:06   
2004-12-04 15:19, frimi:

Egyebkent ket videki varosban a Lidl ele jarnak tuntetni munkagepekkel, mert a ceg tartozik az epitesben resztvevo vallakozoknak. Kalocsan mintegy 100 millio forintos ez a tartozas. A demonstralok azt igerik, hogy homokrakodoval mennek be vasarolni.
----------------------
Norvégiában ahol lakunk nemrégen nyitottak.
De elmesélném, hogy amikor ki akartak nyitni, tartozásuk volt különböző helyekre és a dolgozókat kevesebbért akarták alkalmazni, mint egyéb helyeken.

Nem fogjátok elhinni:

Nem engedték kinyitni (nem az embereknek kellett kiharcolni!!) addig, mig ki nem fizették az összes tartozásukat és a munkaszerződéseket át nem irták.

No comment.



_________________

 
 zitazita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 16:17   
Nálunk 02.-án nyílt meg.
Este 7.-kor elmentünk a hugommal,meg akkor is rengetegen álltak,de már nem kinnt.
Gyorsan vásároltunk:olasz tészta.,29.ft
német tejcsoki.,39.ftalmalé,magyar olcsón,vettem még egy káposzta nagyságú salátát,és rohantunk,meg sem néztem mást mert tömegiszonyom van.
a saláta kibontás után összeesett,szerintem fagyott volt.
na ennyit,majd,ha kevesen lesznek
itt is lázadoznak a penny.,és a többi kis bolt.,
_________________
:zita

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-04 15:19   
Megnyitottak Magyarorszagon is a Lidl uzletek.

Meg is jelent mar egy osszefoglalo cikk ugy altalaban a Lidl-rol:

http://index.hu/gazdasag/magyar/lidl1204/

xxxxxxxxxxxxx

Es ime, mar tuntetnek is ellene a magyar gazdak, es ingyen osztogattak a zoldsegfeleket. A cikhez kiegesziteskent: az import aruk esetben nincs jogi lehetoseg eljarni a hazai (ill. az import szarmazasi helye szerinti) beszerzesi arak alatti ertekesitesnel. Erre csak a magyar beszerzesi arak alatti eladasi arak esetben van lehetoseg, de a bizonyitas elegge nehez.

http://index.hu/gazdasag/magyar/ldel041203/

xxxxxxxxxxxxxx

Egyebkent ket videki varosban a Lidl ele jarnak tuntetni munkagepekkel, mert a ceg tartozik az epitesben resztvevo vallakozoknak. Kalocsan mintegy 100 millio forintos ez a tartozas. A demonstralok azt igerik, hogy homokrakodoval mennek be vasarolni.

http://index.hu/gazdasag/magyar/bmlidl041130/
Frimi

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-02 11:27   
2004-12-02 11:19, espa:
-
De mint tudjuk, mi Németországhoz képest drágák vagyunk.
-
Egyre inkább az az érzésem, hogy Németországhoz képest ma már szinte mindenhol drágább minden. Legalább is ez a benyomásom volt Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban. Bizonyos cikkekre vonatkoztatva M.o-on is. Persze a m.o-i összkép még olcsóbb.

Fenti megjegyzésem abszolút mértékben, nem a jövedelmek arányában értendő.

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-02 11:19   
2004-12-01 16:40, bobe:
: Norvegiaban 54% kal dragabb, Daniaban 43%-kal dragabb es Svedorszagban 24%-kal dragabb az elelmiszer mint a kontinensen.
------------------
Nagyon érdekes ám ez a norvég drágaság.
(anélkül persze, hogy kétségbe vonnám ÁLTALÁBAN)

1. háztartási gépeket nagyjából ugyanannyiért lehet kapni, mint itthon. Átszámitva.

2. a benzin 20-30 Ft-tal drágább.

3. Panziószobát nagyjából ugyanannyiért lehet mindkét helyen.

4. háztartási tisztitószereket, tisztálkodási szereket (sampon és társai)
nagyjából ugyanannyi.

5. telefon (nagyon olcsó!!!)

5.még azt is megkockáztatom: BIZONYOS élelmiszereket is hasonló áron lehet kapni.

Biztos lenne még mit sorolni, de az is igaz, hogy vannak dolgok, ami nagyon drága.(autó, szolgáltatás - fordrász)

Viszont ha a jövedelmi viszonyokat is nézem én azért 3 szorzóval azért számolnék.

És akkor már hozznk képest szinte olcsó Norvégia.

De mint tudjuk, mi Németországhoz képest drágák vagyunk.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-02 05:45   
2004-12-01 20:18, bobe:
-
Latod Böbe, en meg szeretnem elfelejteni, hogy egy szigetlako vagyok! Mar csak ezert is ragaszkodok a kettös allampolgarsaghoz!
_________________

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-01 22:25   
A vegyianyagokkal kapcsolatos kérdések folytatása megtalálható itt:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=2170&forum=27&2

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-01 20:18   
Györgyi azt hiszem rosszul fogalmaztam a cikk az Eu-ben levö allamokat hasonlitja össze habar nem ertem hogyan kerul bele Norvegia. Azt hiszem amiatt hogy Skandinavia resze
Orszagokra nem tert ki a cikk egyszeruen EU es Skandinavia orszagai között hasonlitottak arakat.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-01 18:50   
2004-12-01 16:40, bobe:
Nagyon izgalmas a tema nekem is, mert ugyan Svajcot nem emlitetted, de azt hiszem mi dragasagban vigan felvesszük a versenyt veletek. Itt is beszelnek az arak csökkeneseröl, persze azonnal hozzateve, hogy a jövedelmek is csökkenni fognak, hisz olcso munkaerö is jön a nyitassal. Tehat a dolgoknak mindig ket oldala van!
_________________

 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-01 17:21   
2004-12-01 16:40, bobe:

Böbe, a statisztikát más irja, mint aki az árakat szabja meg
Ne várj sokat, hogy ne csalódj!

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-01 16:40   
A napokban erdekes cikket olvastam. Gondok vannak itt Skandinaviaban az árakkal .Vegre rajöttek hogy errefele sokkal dragabb az elelmiszer mint a kontinensen. Az adatok röviden: Noorvegiaban 54% kal dragabb, Daniaban 43%-kal dragabb es Svedorszagban 24%-kal dragabb az elelmiszer mint a kontinensen. MOndtak Finnorszagot meg Izlandot is de az öregagyam sjnos ennyi adatot már nem tarol. Most lassuk mit tesznek majd azert hogy lenyomjak az arakat egy kicsit (vagy sokat).
 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-30 17:17   
2004-11-30 11:43, Perec:
-
Kedves Perec!

Nem tudom, hogy a MON szerkesztoi nem fognak-e megroni, mert legjobb tudomasom szerint a tema Europaban egyaltalan nem aktualis es te is afrikai problemakrol irtal.

Na, de ez ne legyen akadaly

Bar nem vagyok kifejezetten szakertoje a problemanak, azert ragadt ram valami az evek soran. Ezt probalom a kovetkezokben osszefoglalni.

Az un. klorozott szenhidrogenek csaladjaban nagyon hatekony rovaroloszerek vannak. Ilyen a DDT is. Erdemes megemliteni, hogy a II. VH-ban pl. DDT tartalmu feregirtoszereket hasznalt az amerikai hadsereg. A haboru utan a DDT tartalmu szereket pedig szeles korben alkalmaztak a novenytermesztesben rovarirtokent, es a haztartasokban is fergirtoszerkent - cianozas helyett is.

A DDT relative nem mergezo melegveruekre, vagyis csak nagy mennyisegben okoz mergezest az embernel. Nagy hatranya azonban, amit valamikor az 50-es evek vegen, a 60-as evek elejen fedeztek fel: a zsirszovetekben valo felhalmozodasa, akkumulacioja, ahonnan nem (vagy legalabbis rendkivul lassan, nagyon-nagyon hosszu ido utan) urul ki. Nekem szemely szerint nincs ismeretem arrol, hogy rakkelto, vagy az emberre nezvest mas karos hatasa lenne, de a tudomanyt az akkumulacio tenye nagyon megdobbentette es egyuttal elrettentette. Ezert mara a vilag szamos orszagaban betiltottak hasznalatat.

Attol fuggetlenul, hogy melegveruekre relative nem mergezo, bizony veszelyforras lehet a kornyezetre, hiszen a mergezo hatas erosen fugg a testsulytol.

A rovarvilagnak van egy nagyon sajatsagos tulajdonsaga, az, hogy kepes – fokent allando es szakszerutlen alkalmazas soran – ellenallova valnia. Hozzaszokik. Talan ennek veszelye itt kisebb, mint mas hatoanyagok esetben az van.

Erdemes megemliteni, hogy Magyarorszag volt az elso Europaban (es talan a vilagon is), ahol a novenyvedelemben (es mindenhol) betiltottak felhasznalasat - ugy az 1960.-as evek vegefele.

A DDT-t bizonyara jol lehet alkalmazni a moszkitok ellen is, bar a mai aerosolokban (spray-ben) vilagszerte szelesen elterjedt korben mas – melegveruekre az adott koncentracioban(!) - teljesen artalmatlan (esetleges allergias tuneteket leszamitva) vegyuleteket hasznalnak, amelyek viszonylag gyorsan le is bomlanak.

Hogy Del-Afrikaban miert hasznalnak DDT-t, azt csak saccolni tudom. Talan az orszag ennek gyartasara rendezkedett be, mert a DDT eloallitasa relative egyszeru es a hatoanyag is viszonylag olcso. logikusnak latszik, hogy Mozambik talan mar maga is betiltotta a DDT-t ismerve szakszerutlen hasznalatanak kovetkezmenyeit. Feltehetoleg viszont gazdasagi, kereskedelmi okai vannak, hogy ott nincsenek az Europaban szeles korben hasonlo celokra haszanalt, (mas hatoanyagokat tartalmazo) keszitmenyek. (Mert ha hatastalanok lennenek, akkor mar valamikor alkalmazni kellett ezeket a keszitmenyeket ahhoz, hogy a moszkitok ellenallova valjanak.) Igy Mozambik a rosszabbat valasztotta megitelesem szerint, a ket rossz kozul. Az, hogy Mozambik „infrastruktura hianyaval" haritja el a DDT hasznalatat, ennek „muszaki tartalmat” megitelni innen nem lehetseges.

Del-Afrika viszont a ket rossz kozul a kisebbik rosszat valaszotta. Ezert hasznalnak DDT-t, ami azert tobb, mint a semmi es ovatos, korultekinto hasznalata – ha nem is jo megoldas – megis csak a jobbik. (A legjobb azert az lenne, ha olyan, vagy hasonlo hatoanyagu keszitmenyeket hasznalnak, mint itt mi hasznalnuk Magyarorszagon.)

„Ez az ügy szerintem több fontos kérdést is felvet, többek között pl. olyanokat, hogy egy kemikália legtöbbször nem abszolút jó vagy rossz, hanem vannak ilyen és olyan hatásai is, amelyet aztán kockázatmérlegelés alapján kell eldönteni, szükséges és érdemes-e használni.”

E megallapitasod nagy igazsagot mond ki. Nem kell egy altato hasznalatat azert betiltani, mert valaki beszedett ket marekkal es belehalt. A cel-, ok- es szakszeru hasznalat mellett pl. a Magyarorszagon kaphato novenyvedoszerek nem jelentenek szamottevo kockazatot sem az alkalmazora, sem a termenyek fogyasztojara.
Frimi


 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-30 11:43   
Kedves Frimi,

Az általad írottakhoz szeretnék kapcsolódni az alábbiakkal. Nem vagyok vegyész, érdekelne a véleményed a témáról.

Nemrég egy nagyon érdekes cikket olvastam a DDT nevű szerről, amelynek használata egy ideje ellentmondásossá vált, ugyanis széleskörű, szabályozatlan használata nemcsak a növényi kártevőket és maláriaszúnyogokat irtotta ki hatásosan, hanem károsította a madár- és halvilágot is. Bár a cikk szerint soha nem bizonyították be, általánosan elterjedt nézet, hogy az emberre is káros. Sok országban a tiltott szerek listáján van.

A maláriaszúnyog ellen ma is ez az egyetlen olyan hatásos szer, amelyre azok még nem váltak ellenállóképessé. Több afrikai országban évente rengeteg halált okoz a malária, különösen babák és kisgyerekek között. Dél-Afrikában a DDT-t ellenőrzött körülmények között használják, kis mennyiségben, a kunyhók teteje alatti permetezésre. Ez a gyakorlat nem mindenki szemében népszerű.

A szomszédos Mozambikban a malária okozta halandóság tízszerese a dél-afrikainak, Viszont nem használnak DDT-t. A szúnyogok eközben könnyen átrepülnek a határokon, be Dél-Afrikába. Dél-afrikai politikai nyomásra válaszolva a mozambikiak azt válaszolják, a DDT-vel több kárt okoznának mint hasznot, hiszen nekik nincs meg a szer ellenőrzött használatát biztosító infrastruktúrájuk. Különösen attól tartanak, hogy a szer belemosódna a vízkészletekbe, áradás idején pedig hatalmas természeti és emberi károkat okozna.
Itt olvasható az írás (csak angolul).

Ez az ügy szerintem több fontos kérdést is felvet, többek között pl. olyanokat, hogy egy kemikália legtöbbször nem abszolút jó vagy rossz, hanem vannak ilyen és olyan hatásai is, aztán kockázatmérlegelés alapján kell eldönteni, szükséges és érdemes-e használni. Továbbá: mennyit tehet egy kiterjedt és működő ellenőrzőrendszer a katasztrófák megelőzésében, stb.

Üdvözlettel,
Perec

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-30 10:15   
2004-11-28 10:09, ideals:
-
Kedves Ideals!

Az a helyzet, hogy vegyesz, pontosabban vegyeszmernok vagyok. S mivel nagyon sok eloitelet el az emberekben a mai agyonkemizalt vilag tekinteteben - nem is alaptalanul! - legalabb annyit kotelessegemnek ereztem, hogy ott, ahol a kemikalia veszelye nem tekintheto szamottevonek, vagy egyaltalan nincs is, ott megprobaljak logikus es szakszeru ervelessel megvedeni a kenyeremet ado tudomanyt.

Csak erdekessegkent emlitem, hogy sokan rakkeltonek tartjak a novenyvedoszereket. Ugyanakkor az ismeretek mai szintjen eddig csupan egyetlen novenyvedoszerrol tudtak kimutatni a rakkelto hatast, es ez a vietnami haboruban hasznalt Orange B lombirto szer volt. Itt sem maga a novenyvedoszer hatoanyag okozta a bajokat, hanem a hatoanyag eloallitasakor rosszul vezetett reakcio miatt keletkezo mellektermek volt a bunos. Nagyon sajnos viszont, hogy ez a mellektermek (egy un. dioxin tipusu vegyulet) igen-igen kis mennyisegben is mar karos.

Termeszetesen a novenyvodoszerek amugy nem delutani teazashoz adhato inyencsegek, de megfelelo modon hasznalva a legalis forgalomban kaphato keszitmenyek nem jelentenek realis kockazatot. Dde ez mar egy masik mesehez vinne at...
Frimi

 
 bobo2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-28 19:45   
Nos, nagyon helyesen ezek az emberek nem egy tablaval a nyakukban dolgoztak, amelyen benne volt betegseguk orvostudomanyilag es politikailag korrekt megnevezese. Egyszeruen orommel vegztek a munkajukat, ami a Wal-mart helyi vezetesenek a tevekenyseget dicserte. Ha mast is kiolvastal irasombol, amely egyebkent a globalizacioval foglalkozott, nagyon sajnalom..
 
 ideals  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-28 10:09   
Kedves Frimi!

... aki netán hiányzott volna a kémia óráról... - hát???

- Most aztán bepótolhatjuk!!!

Szerintem mások nevében is köszönhetem a szakszerű felvilágosítást.
Ami a lényeg: FINOM AZ A NYÍLT LÁNGON PIRÍTOTT ZSEMLE!!!

szeretettel: Ideals

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 10:51   
2004-11-27 01:35, ibolyka1:
-
Nem éreztem bobo hangnemében semmilyen lekicsínylést vagy megvetést, sőt: szerintem elismerő hangon szólt erről a jelenségről. Ezt egy autista és szintén foglalkoztatott testvérének minőségében is mondom.

 
 ibolyka1  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 01:35   
Kedves Bobo. Nemtudni hogy a te elvarasodnak megis mi a legjobb,de nagyon emberi es ertekes program " szellemi fogyatekosok " (ahogy te irod) szemelyeket foglalkoztatni akar milyen foglalkozasban.Ezek a szemelyek akik ilyen betegsegben elnek nagyon szep teljesitmenyt tudnak vegezni a szemelyuknek megfeleloen. Ez nagyon fontos mindenki reszere, meg akkor is hogyha "szellemi fogyatekosak".Nekik ugyan olyan joguk van elni mint akarmilyen egezseges szemelyeknek,es biztos hogy nagyon boldogok hogy emberi szamba veszik oket. Kerlek gondolj rajuk embersegesen es ne vesd meg oket. Ibolya
 
 bobo2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-26 14:51   
2004-11-20 18:21, Pompéry Berlin:

"Ezek az olcsó láncok megtestestesítik az egész világot behálózó globalizációt."

Nem, szamomra egyaltalan nem. Ez sima nemzetkozi kereskedelmi kereskedelem egyreszt, masreszt belfoldi kiskereskedelem, ami a kapitalizmus es a piaci termeles megjelentevel azonnal kialakult. Nem mondom,hogy nem hasznaljak ki a globalizaciot, de nem is testesitik meg. Bizonyos ertelemben pont az ellenkezojet testesitik meg! Nem azt hogy a vilagpiac bejon hozzad az irodaba, mindent vehetsz az egesz vilagon, mindent eladhatsz az egesz vilagon. Ez egy primitiv rendszer, ami egyszeruen a fogyaszto megtevesztesere epul, "gyere hozzank,mert csak peldaul egyfajta felkilos kenyerbol valaszthatsz, de az legolcsobb a vilagon es valaszthatsz ,hogy megveszed vagy sem". Mi a kulonbseg a csau idejeben levo bolti ellatas kozott, hogy elmentel kenyerert es eldonthetted,hogy 45-os gumicsizmat vagy 1 kilo 100-as szoget veszel olcso aron ?
Nem csak az,hogy az Aldiban Liedlben ha kenyerert mesz el, kenyeret is viszel haza,
de csak azt az egy fajtat,amit neked a nagy testver kivalaszt. A globalizacio az, hogy egy curacao-i vendeglo egy gyori cegtol rendel egy tonna fagyiport es ez ket heten
belul ott van a fagylaltgep mellett a Holland Antillakon, Del-Amerikaban.

Egyebkent lattam ellenpeldakat is New York allamban egy Wal-Mart diszkontaruhazat. Kulonosen nagy benyomast tett ram a koszono ember,ilyet Europaban meg nem lattam. Valamint az a szocialis erzekenyseg, hogy szellemi fogyatekosokat foglalkozattak az arukat kitolni, es berakni az autoba. Ezt soha nem vartam volna amerikai viszonyok mellett, nagyon meglepett. Lehet hogy ez csak az egyetlen bolt volt, de akkor is...

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-23 17:16   
2004-11-23 10:12, frimi:
-
2004-11-23 10:11, frimi:
-
Utannaneztem, es kovetkezmenykent egy "kevessel" pontositanom kell a foldgazzal kapcsolatban korabban leirtakat:

A foldgaz mintegy 92 %-ban metan, 3-5 %-ban magasabb szenlancu szehidrogen (pl. etan, propan) es 3-5% mennyisegben eghetetlen gaz.

Gyakorlatilag ez csak egy vegyesz szamara fontos helyesbites, laikus szamara nem jelent semmifele lenyeges valtozast az elegessel kapcsolatban leirtakhoz kepest.

Jelentos valtozatast kell eszkozolnom a szagosito anyaggal es mennyisegevel kapcsolatban. Egyreszt az nem tiofen, hanem valojaban tetrahidrotiofennek (THT) nevezett vegyianyag. Ennek a helyesbitesnek is azonban pusztan vegyesz szempontbol van jelentosege, a laikus szamara fontos eghetoseg tekinteteben azonban nincs.

Jelentos elteres van viszont a foldgazban jelenlevo mennyisege tekinteteben, amely nem ezredresz - mint irtam - hanem hozzavetolegesen a millimodresz szazadresze!!! Vagyis sokkal-sokkal kevesebb!

Mentsegemre szoljon, hogy ezekkel a dolgokkal sok evvel ezelott foglalkoztam es emlekezetemben ezek maradtak meg a foldgaz osszetetele es szagositasa tekinteteben.
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-23 10:12   
2004-11-23 10:11, frimi:
-
2004-11-23 06:59, espa:
-
Kedves Frimi!
Mi a nyilt láng ami fölött piritod?
Mert ha gáz, akkor képzeld el mi landol a zsömlében!
-
Kedves Espa!

A varosi gaz folotti piritas csak elso pillanatban tunik rettenetnek...

Maga a varosi gaz foldgaz, amely tk. metan (esetleg keves etannal). Mindketto szen es hidrogen vegyulete. Az eges hofoka 1000 Celsius korul van, az egestermek szendioxid es viz. Feltetelezheto szenmonoxid keletkezese is, azonban ennek mennyisege elenyeszo. Ezek az egestermekeknek a zselme feluleten torteno megkotodese elhanyagolhato... A viz - mar ha megkotodne egyaltalan - azon a homersekleten azonnal elparolog.(Legfeljebb a korom kotodik meg, de itt nem keletkezik, vagy ha igen, akkor annak mennyisege meg inkabb elhanyagolhato...)Leven az eges szinte tokeletesnek tekintheto...

A foldgaz szagositasara altalaban egy tiofen nevezetu vegyuletet hasznalnak. Ez szintugy szenbol es hidrogenbol, tovabba kenbol all. (Azert ezzel a vegyulettel szagositanak, mert mar nagyon kis mennyisegben is erzekelheto a szaga, ha pl. gazomles fordul elo.) Most momentan nem tudom pontosan, hogy ennek mennyisege mondjuk egy kobmeter foldgazban hany gramm, de ezred reszre (vagy meg annal is kevesebbre) becsulom.

Egyebkent a tiofen is olyan jol eg, mint maga a foldgaz. Egestermeke szinten szedioxid, viz es kendioxid, de ennek mennyisege - az elozoekbol,kovetkezoen -elhanyagolhato...

Ha a gaztuzhelyen meggyujtjuk a gazt, akkor az bosegesen erintkezik levegovel, az eges csaknem tokeletesnek tekintheto. Ellentetben mondjuk egy gazkazannal, ahol a szenmonoxid keletkezese sokkal nagyobb aranyu. Attol, hogyha a gaztuzhelyen orakig eg a lang, meg nem kap senki sem szenmonoxid mergezest. Legfeljebb "elfogy a levego" a szendioxid feldusulasa kovetkezteben. (Ami a mustgaz mergezeshez vezethet.)

Osszesegeben, ha a zsemle gazlang felett torteno pirongatasanak veszelyet akarjuk felmerni, akkor azt kerdezhetjuk, hogy mihez kepest? A kemenceben vagy a mikrohullamu sutoben torteno suteshez kepest valoban artalmasabb...

Ha mas nyilt lang feletti piritsahoz viszonyitjuk, akkor szerintem nem. A nyilt lang pl. fa egetese eseteben olyan 600 fokos es maga az eges korantsem tokeletes. A fa sokkal nehezebben ego anyag, mint a foldgaz -leven, hogy benne sokkal bonyolultabb vegyuletek sokasaga talalhato. Az ilyen lang kormoz s ez a tokeletlen eges egyik jele. A korom tk. elemi szen. De a szenen kivul a langban meg olyan vegyuletek tomege van, amelyek meg eddig a fazisig sem jutottak el, un. aldehidek, savak es mas vegyuletek. Pl. fenyofa langjan nem szoktak szalonnat sutni, mert a szalonna ize "gynatas" lesz. (A korom, ha tovabb eg, akkor keletkezik belole szendioxid...)A tokeltetlen eges legbizotsabb jele a fustoles... (A varosi gaz pedig nem fustol.)

Meggyozodesem, hogy mondjuk szalonnat sutni szabad tuzon es a keletkezo zsirt a kenyerre csopogtetni, sokkal veszeleysebb, mint zsemlet gazlang felett piritgatni... A zsir egesekor keletkezo bomlastermekek sem egeszsegesek...

Akkor ne is sussunk szalonnat? Dehogynem! Ugyanis itt megint a mennyiseg a kerdes. Es az artalmas vegyuletek mennyisege itt is elenyeszo...

Nem mondhato el az a fritozokben hasznalt novenyi olajra, amelyet hasznalat utan valoban el kell onteni, mert tobbszoros felhasznalast kovetoen a forro feluleten olyan bomlasnak indul az olaj, amely rakkelto anyagokat eredmenyez. Es nem is elehanyagolhato mennyisegben!!!

E hosszabb kanyar utan visszaterve az alapproblemara...

Megitelesem szerint, ha az utcan setal az ember es egy rosszul beallitott motor kipuffogogazat belelgezi, akkor lenyegesen tobb karos anyag kerul be a szervezetebe, mint egy zsemle piritasaval.

Persze sokan vannak, akik a biotermekekre eskusznek. En e tekintetben is mas velemenyen vagyok. Az ok- es celszeruen hasznalt novenyvedoszerekkel kezelt zoldseg- es gyumolcsfelesegek nem jelentenek kockazatot a fogyasztora. Bar igaz, hogy a biotermekeknel nem lesz szermaradvany. De itt megint a mennyiseg a donto...

Valamikor volt egy kemia tanarom, akinek a kedvenc beugrato kerdese az volt, hogy vajon mergezo vegyulet-e a konyhaso. Az osztaly korusban vagta ra, hogy nem. Azt mondta, hogy tevedunk, mert ha megeszunk ket kilot, abba belehalunk. Igaza volt/van!

Magam e szempontok szerint nem tartom veszelyesnek a zsmlenek gazlang folotti piritgatasat.

Igaz, hogy a mikrohullamu sutot meg nem probaltam, de majd azt is megteszem.
Frimi
-

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-23 10:11   
2004-11-23 06:59, espa:
-
Kedves Frimi!
Mi a nyilt láng ami fölött piritod?
Mert ha gáz, akkor képzeld el mi landol a zsömlében!
-
Kedves Espa!

A gaz folotti piritas csak elso pinnataban tunik rettenetnek...

Maga a gaz alapvetoen foldgaz, amely tk. metan (esetleg keves etannal). Mindketto szen es hidrogen vegyulete. Az eges hofoka 1000 Celsius korul van, az egestermek szendioxid es viz. Feltetelezheto szenmonoxid keletkezese is, azonban ennek mennyisege elenyeszo. Ezek az egestermekeknek a zselme feluleten torteno megkotodese elhanyagolhato... A viz - mar ha megkotodne egyaltalan - azon a homersekleten azonnal elparolog.(Legfeljebb a korom kotodik meg, de itt nem keletkezik, vagy ha igen, akkor annak mennyisege meg inkabb elhanyagolhato...)Leven az eges szinte tokeletesnek tekintheto...

A foldgaz szagositasara altalaban egy tiofen nevezetu vegyuletet hasznalnak. Ez szintugy szenbol es hidrogenbol, tovabba kenbol all. (Azert ezzel a vegyulettel szagositanak, mert mar nagyon kis mennyisegben is erzekelheto a szaga, ha pl. gazomles fordul elo.) Most momentan nem tudom pontosan, hogy ennek mennyisege mondjuk egy kobmeter foldgazban hany gramm, de ezred reszre (vagy meg annal is kevesebbre) becsulom.

Egyebkent a tiofen is olyan jol eg, mint maga a foldgaz. Egestermeke szinten szedioxid, viz es kendioxid, de ennek mennyisege - az elozoekbol,kovetkezoen -elhanyagolhato...

Ha a gaztuzhelyen meggyujtjuk a gazt, akkor az bosegesen erintkezik levegovel, az eges csaknem tokeletesnek tekintheto. Ellentetben mondjuk egy gazkazannal, ahol a szenmonoxid keletkezese sokkal nagyobb aranyu. Attol, hogyha a gaztuzhelyen orakig eg a lang, meg nem kap senki sem szenmonoxid mergezest. Legfeljebb "elfogy a levego" a szendioxid feldusulasa kovetkezteben. (Ami a mustgaz mergezeshez vezethet.)

Osszesegeben, ha a zsemle gazlang felett torteno pirongatasanak veszelyet akarjuk felmerni, akkor azt kerdezhetjuk, hogy mihez kepest? A kemenceben vagy a mikrohullamu sutoben torteno suteshez kepest valoban artalmasabb...

Ha mas nyilt lang feletti piritsahoz viszonyitjuk, akkor szerintem nem. A nyilt lang pl. fa egetese eseteben olyan 600 fokos es maga az eges korantsem tokeletes. A fa sokkal nehezebben ego anyag, mint a foldgaz -leven, hogy benne sokkal bonyolultabb vegyuletek sokasaga talalhato. Az ilyen lang kormoz s ez a tokeletlen eges egyik jele. A korom tk. elemi szen. De a szenen kivul a langban meg olyan vegyuletek tomege van, amelyek meg eddig a fazisig sem jutottak el, un. aldehidek, savak es mas vegyuletek. Pl. fenyofa langjan nem szoktak szalonnat sutni, mert a szalonna ize "gynatas" lesz. (A korom, ha tovabb eg, akkor keletkezik belole szendioxid...)

Meggyozodesem, hogy mondjuk szalonnat sutni szabad tuzon es a keletkezo zsirt a kenyerre csopogtetni, sokkal veszeleysebb, mint zsemlet gazlang felett piritgatni... A zsir egesekor keletkezo bomlastermekek sem egeszsegesek...

Akkor ne is sussunk szalonnat? Dehogynem! Ugyanis itt megint a mennyiseg a kerdes. Es az artalmas vegyuletek mennyisege itt is elenyeszo...

Nem mondhato el az a fritozokben hasznalt novenyi olajra, amelyet hasznalat utan valoban el kell onteni, mert tobbszoros felhasznalast kovetoen a forro feluleten olyan bomlasnak indul az olaj, amely rakkelto anyagokat eredmenyez. Es nem is elehanyagolhato mennyisegben!!!

E hosszabb kanyar utan visszaterve az alapproblemara...

Megitelesem szerint, ha az utcan setal az ember es egy rosszul beallitott motor kipuffogogazat belelgezi, akkor lenyegesen tobb karos anyag kerul be a szervezetebe, mint egy zsemle piritasaval.

Persze sokan vannak, akik a biotermekekre eskusznek. En e tekintetben is mas velemenyen vagyok. Az ok- es celszeruen hasznalt novenyvedoszerekkel kezelt zoldseg- es gyumolcsfelesegek nem jelentenek kockazatot a fogyasztora. Bar igaz, hogy a biotermekeknel nem lesz szermaradvany. De itt megint a mennyiseg a donto...

Valamikor volt egy kemia tanarom, akinek a kedvenc beugrato kerdese az volt, hogy vajon mergezo vegyulet-e a konyhaso. Az osztaly korusban vagta ra, hogy nem. Azt mondta, hogy tevedunk, mert ha megeszunk ket kilot, abba belehalunk. Igaza volt/van!

Magam e szempontok szerint nem tartom veszelyesnek a zsmlenek gazlang folotti piritgatasat.

Igaz, hogy a mikrohullamu sutot meg nem probaltam, de majd azt is megteszem.
Frimi

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-23 06:59   
2004-11-21 11:54, frimi:
Ajanlom a nyilt lang folotti pirongatst, amelynek nagyon meglepo a hatasa
-------------------
Kedves Frimi!
Mi a nyilt láng ami fölött piritod?
Mert ha gáz, akkor képzeld el mi landol a zsömlében!
Az összes égéstermék elmesélném neked.
Lehet, hogy ropog és eteti magát, de mi az amit megeszel?
Szóvl óvatosan azzal a nyilt lánggal.
_________________

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó