2017. november 20. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Másodlagos állampolgárok?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-22 17:55   
Bizony. A fehérek fegyvereket adnak nekik, amivel aztán kirabolhatják a fehéreket

Az a segítség ami megaláz valakit, nem segítség, mindegy, hogy segítö szándékból tették e vagy sem.

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-21 16:40   
2007-06-21 16:15, poe:

Kedves Poe:

Tavol alljon tolem, hogy vitatkozzam Veled, de az afro-amerikaiak bizony nagyon sokat latnak az amerikai segitokeszsegbol. Csak persze, azt Jessie Jackson es Allan Sharpton nem publikaljak.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-21 16:15   
Az amerikai nép nagyon segítőkész, a magyar nép nagyon vendégszerető, a lengyel nép nagyon szorgalmas, a holland nép nagyon takarékos, a francia, mint olvastam egy másik topikban, soviniszta
Jó lehet, ha egy-egy nép ennyire egységes valamiben.
Egyébként itt is hagyomány, hogy a kidobásra szánt bútorokat, régi háztartási gépeket odaajándékozzák a bevándorlóknak. Legalább nem kell messzire vinni
Amikor mi költöztünk, a kezdéshez kaptunk tölgyfa asztalt, nagy mélyhűtőládát, mosógépet, ülőgarnitúrát. Pedig egy fia amerikait nem láttunk erre
Szóval azt hiszem, leszögezhetjük, hogy a legtöbb országban élnek segítőkész emberek.
De lehet, hogy pl. az afro-amerikaiak ebből nem sokat látnak.
_________________
poe

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-21 15:35   
2007-06-21 01:41, taursus:
-

Nekem ez jelenti Amerikat....

Nekem is Az amerikai nep nagyon segitokesz!

 
 taursus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-21 01:41   
2004-03-05 16:18, Toeby:

-

Hat pedig hihetsz benne... Apam 39, en 15 eves voltam, amikor az USA-ba erkeztunk. Tamogatast, segitseget elsosorban az itteniektol kaptuk, nem magyaroktol. Csak egy pelda a mi erkezesunkrol: Apam, miutan kijottunk a katonai taborbol (Camp Kilmer), ahova erkeztunk ket hetes hajout utan, allast kapott egy bankban. Egyik magyar ismerose ajanlotta neki, hogy "videken" van egy roppant olcso kis lakas. Apam kivette (engem egy amerikai internatusba vettek fel). Egy fillere sem volt, butorra, stb nem volt penz. De lesz, ami lesz alapon, kivette a lakast par nap mulva, a honap elso napjan kimegy. Volt egy paplanja, gondolta abba bebugyulalva alszik majd, aztan lassan berendezkedik. Elvegre menekultek vagyunk...

Legnagyobb meglepetesere a kis lakas teljesen be volt rendezve, meg torulkozo is volt a furdoszobaban es vecepapir. A jegszekrenyben virsli, nehany gyumolcs, zoldseg, kenyer, stb. Felhivja baratjat (telefon is volt, persze), hogy itt valami tevedes van, mi tortent?

Baratja akkor arulja el, hogy a helybeli presbiterianus egyhaz holgyei, amikor megtudtak, hogy egy magyar apa erkezik, osszealltak es bebutoroztak a lakast hasznalt butorokkal es ellattak olyan dolgokkal, amirol ugy gondoltak szuksege lenne.

Ez 57-ben volt. Apam 4 eve halt meg. Temetesi istentiszteletet ugyanabban az egyhazban tarottuk meg, ahol elmeseltem erkezesunket. Tobb vadidegen ho9lgy odajott hozzam es elmondta, hogy nagyon meghatotta oket a beszedem, de nehogy azt gondoljam, hopgy ez csak regen volt igy es ritka eset. Az egyhaz azota is es ma is gyakran segiti es fogadja a raszorulo csaladokat igy.

Nekem ez jelenti Amerikat....

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 14:50   
Kedves Hunor, a folyamat a következő:
az ember elmegy a kiadóba, van nála egy ajánlat, egy rövid életrajz és a kézirat. Leteszi, s egy titkárnő beírja a kompiba, hogy XY behozott egy regényt, címe: stb.
Elolvassa a szerkesztő, megbeszéli a főnökével, s telefonon tájékoztatják a szerzőt, hogy kiadják-e vagy sem.
És közlik vele, kb. mikorra várható a megjelenés.
Ez történt az én esetemben is, csak sajnos váratlanul megérkezett a legnagyobb főnök, aki általában Párizsban csücsül, s nemigen látogatja meg a saját kiadóját. Ezúttal elkérte a kiadói tervet, meglátta az én nevemet, s szólott.
Más: kedves Eötvös, Zuloaga beírása igen régi... Ez a topik már régen alámerült, most hoztam fel.

 
 eötvös  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 14:43   
2004-01-19 11:44, Zuloaga:
-
Szerintem a hangsúly mindenképp a személyen van és az ő beilleszkedési hozzáállásán.

Ez való igaz. Nekem soha nem volt "bevándorló" problémám.

 
 eötvös  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 14:41   
2004-01-19 15:01, Cunibaba:
-
2004-01-19 11:44, Zuloaga:
-
Jé én meg pàrna nélkül alszok itt is otthon is! Akkor engem hova soroltok?

(Szia Zulo! De rég làttalak! Vagy talàn megsértettelek valahol valamivel? )

-

alszom-:)

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 14:29   
2007-05-03 14:00, Ferencz Zsuzsanna:
-

Ezt értem, igazából nem is az írásbeliségnek volt jelentősége a kérdésemben, hanem hogy elvállalta először, hogy kiadja egy magyar író könyvét románul, tehát volt egy Igen, elkezdődőtt egy folyamat, és utána mondott rá nemet, vagy pedig előtte volt felajánlott kötetként, és így utasította el. Kiváncsi lennék én is az okára, szerintem írd meg neki, hogy Téged hogy tájékoztattak, és ez igaz-e... nem hiszem, hogy ha ez az ok, akkor ő ezt megírná/ bevallana, de lássuk, mit ír vissza, vagy miképpen reagál. Vagy Neked mondta az alábbi idézetet, és Te beszéltél vele?

Hunor

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 14:00   
Kedves Hunor,
a romániai könyvkiadásnak az az egyik jellegzetessége, hogy szerződést általában a könyv megjelenése UTÁN kötnek.
Hogy a szerző kezében ne legyen semmi.
Telefonon értesített volt a könyv szerkesztője, meg külön a főnökasszonya, hogy nagyon jó könyv, szerették, nyár elején jelenik meg.
Ma leadtam egy másik jó kiadónak.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 13:39   
Irtad, hogy megjelenés előtt: ez azt jelenti, hogy először elvállalta, szerződést kötött, tehát folyamatban volt a könyv kiadása a cég által, és úgy gondolta meg magát?

Hunor

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 13:34   
Kedves Mary,
létezik egy Diszkriminációs Bizottság, felvettem velük a kapcsolatot, azt mondták, kell tanú. Nos, megkérdeztem a könyv szerkesztőjét, természetesen nem hajlandó tanúskodni.
A legszomorúbb: a beszélgetésünk előtt eszébe sem jutott, hogy ez diszkrimináció. A kiadó igazgatója neves ember, szenátor is volt.

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 13:08   
2007-05-03 12:29, Ferencz Zsuzsanna:

Milyen precedens lenne ez? Hogy magyar író, román könykiadótól, fordításban megjelenik ?

Erre még büszke is kellene legyen, ez lenne a nyitottság, multikulturalitás és európai gondolkodás bizonyítéka.

Nem tudnál ez ellen semmit tenni (a jogi keret, gondolom, megvan), vagy nem akarod ekkora fába vágni a fejszédet?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-03 12:29   
Az egyik könyvemet lefordították románra, és épp megjelenés előtt állt, amikor (egy héttel ezelőtt) hazajött Párizsból a kiadó román igazgatója, s a szerkesztőségi gyűlésen kijelentette: a könyv nem jelenhetik meg, mert "precedenst jelentene".
Vagyis aggodalommal védi kiadóját a magyar írók ellen.
Diszkrimináció a javából.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-05 16:18   
Ez mindig attol függ mikor erkeztel Svedorszagba a 60-as 70-es evekben kellett ide a bevandorlo hiszen munkaeröhiany volt. A 90-es evekben teljesen mas helyzet volt. Mindenki a sajat ateleseiböl indul ki.
Lehet hogy Närke rossz befogado?

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-05 16:18   
Halló Saab!

Na még jó! Itt sem nézik le azt, akit Mercédesnek vagy BMW-nek hivnak! De mi más lenne egy Trabanttal!

Különben igaz! Lenézésröl, vagy lekezelésröl általában szó sincs, gonolom sehol sem!

Én különben az olyan egyszerü beilleszkedésröl Amerikával kapcsolatban sem hiszek! Ott is mindig megvolt, ki az ösi, s ki az új! Más az, hogy egy magyar ott talán több magyar támogatóra akadt, mint itt az európai magyaroknál szokás!

Toeby

 
 saab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-05 15:44   
2004-01-19 10:16, bobe:
-

Nincs igazad Böbike!
Engem még nem nézett le senki, söt igazán segitökészek voltak.
Igaz, én sem néztem le senkit.
De azokat akik idejönnek és rögtön követelödznek..........
Nem mindég vagyok büszke rá hogy magyar vagyok.

 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-01 09:09   
Nagyon igaz, ami itt alant van irva!
Itt a környéken van jónéhány példa. 40 éve itt élnek, mint egy gettóban, csak a magyar társaság, a magyar eredetü koszt, a magyar fogorvos, akkor is, ha az sokkal drágább.
Igy sikerült nekik, hogy még a nyelvet sem sajátitották el, ahol otthonra találtak.
Lakást vettek M.országon és onnan hozzák még a burgonyát is. Most kezdenek megöregedni teljesen magányosan, mert a szomszédak még a köszönését sem fogadták!

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-31 20:40   
Ez a válasz "rigojanos" barátomtól tökéletes! Én sem tudtam elöre, hogy mi újság! De a tolerancián kivül még fontosak a saját érzelmeid is, mert lehetnek veled akár milyen toleránsok, ha te nem érzed jól magad, s elöfordulhat, hogy éppen azt mégis kétségbe vonod!
Környezetemböl csak egy példa:
Szintén német származásu, német állampolgár, kezdetben sok segitséget kaptak hivatalosan is és barátoktól szintén.
De valami probléma mégis van:
"Velük mindig és mindenütt kitolnak, mert Ausländer-ek! Minden rossz, otthon jobb volt! Csak magyar orvoshoz járnak, mert a német az nem jó! Otthon tudnak csak jó fogpótlást csinálni, mert a német az nem tud! (Kiderült, hogy több mint 20 év alatt itt még nem is voltak fogorvosnál!)"
És nem is sorolom tovább! Környezetükröl nem vesznek tudomást! "Hova tudnák látogatóikat elvinni, itt nincs semmi megnézni való!"
Most mit tudnál kezdeni az ilyenekkel? Nem csoda, hogy a toleranciának is vannak határai! Vagy talán Te még leállnál velük magyarázkodni?
De gondolom, az ilyen téma nektek sem olyan ismeretlen!
Viszlát! Toeby

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-30 20:10   
2004-01-29 07:01, taursus:
-
Pontosan ezert valasszon az ember maganak olyan orszagot - ha mar muszaj hazat cserelni - ami valoban befogado, tolerans.
-

De ha muszaj hazat cserelni, akkor altalaban nincs meg az a lehetoseg, hogy nagyon valogasson az ember, masreszt meg szinte lehetetlen olyan mennyisegu es hitelu informaciot megtudni errol, hogy az embert ez meghatarozoan befolyasolja, mikor eldonti, most oda koltozik-e vagy sem. Minden orszagrol lehet hallani pro es kontra torteneteket, ami a toleranciat illeti.

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-30 15:15   
Hálló Mindenkinek!

Kiegésziteném az elöbbi hozzászólásomat. Természetesen nem tapasztaltam sem magamon, s a környezetemben senkin sem, hogy származása szerint szólitották volna meg. Ahol sok az idegen, pl. török, nem is tudná az ember, melyikröl is van szó! Én nem veszek komolyan olyan megnyilvánulásokat sem, hogy az olaszt esetleg Spagettifresserként szólitják meg a munkatársak! Ö is tud erre mindig megfelelö választ adni! Azért még lehet viccelödni, amennyiben úgy is értelmezi azt a környezeted. A német Magyarországon évszázadokon keresztül a "sváb" volt. De hasonlóan más nemzetiségüek is. Voltak és vannak magyar, német és szerb falvak.
Nem szabad túl érzékenynek sem lenni! Szerintem az igazi befogadás az csak egy képzeletbeli fogalom! Még nem hallottam vagy olvastam arról semmit, ami ennek a fokát meghatározta volna. Szerintem kimondott ellenségeskedés vagy "tárt kar" sehol nincs, s igy nehéz olyan különbséget tenni, hogy hol fogadnak be jobban. Értesüléseim szerint Amerikában sem úgy kezelték az új jövevényt, mint ahogy azt sokan hangoztatják! Még saját nációja sem! Azért eddig úgy láttam, hogy itt Németországban megbecsülést lehet szerezni. Kinek egyszerübben, gyorsabban, másoknak nehezebben, lassabban. Fontosabb a békés együttélés és az egymás iránti tisztelet. A közvetlen környezet is nagy szerepet játszik ebben. Erröl persze nem akarok irni, mert ehhez a támához már annyian hozzászóltak.
Viszont amit fontosnak tartok, sokan összetévesztik az idegenhez való viszonyt azzal az idöszakkal Magyarországon, amikor is egy, legyen lengyel, német vagy bárki más, szinte csodaszámba véve rajongásnak örvendett. A mai viszonyok viszont más arculatot mutatnak, amikor jelen vannak a kinaiak, ukránok, bizonyos arab országokból valók, stb. Ez pl. Pécsett még bizonyos félelmet is váltott ki: "A kinaiak házakat vesznek!".... "Boltokat nyitanak!", stb....
Itt aztán hamar eltünt az állitólagos magyar vedégszeretö tulajdonság, amit elötte mi magunkról büszkén hangoztattunk! Ezek kapcsán csak azt szerettem volna kifejezni, hogy elvárásainkat ne emeljük olyan magas mércére, hanem tekintsük úgy, ahogy most mi is viszonyulnánk ehhez, ha most otthon élnénk! Ezek szerint elmondhatjuk még, hogy bennünket jól befogadtak, s mi is jól beilleszkedtünk! Ha valaki ezt másképp látja, joga van rá, de biztos vagy nagy az elvárása, vagy valami másképp nem stimmel!

Szép hétvégét! Itt a hóból nem sok maradt!

Toeby

 
 taursus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-29 07:01   
Pontosan ezert valasszon az ember maganak olyan orszagot - ha mar muszaj hazat cserelni - ami valoban befogado, tolerans.
 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-28 16:10   
Hálló e topikon!

Szerintem aminek születtél, az is maradsz! 45 után pl. Pécsett ottmaradt egy olasz katona, ö volt az "olasz"! Pesten a gyakorlatom ideje alatt mondták: "Menj a göröghöz!" (Azt hittem csak hülyéskednek, de valóban görög volt!)Itt meg Te vagy a "magyar"! Nem midegy, ki, hol és mikor mondja! De valóban az vagy! S ne csodálkozz, ha magyarországon "román" vagy, még akkor sem, ha ottani magyar vagy! Csak kérdés, milyen a hangsúly! Persze ott elöbb van véleményem szerint mellékize, tehát megértem a sértödöttséget! Mi magyaroknak különösen jó ézékünk van ahhoz, hogy másokat sértegessünk, söt le is nézzünk! De ugyanúgy könnyen meg is sértödünk! A beilleszkedés fokát mindenki maga szabja meg, s ammennyiben azt el is éri, megvan a siker! Nem kell nekünk "tökéletes németté" válni, levetni mivoltunkat, még akkor sem, ha ez állam polgáraivá váltunk! De tiszteletet elvárhatnak tölünk, s akkor meg is vannak velünk már elégedve! Igy elkerüljük a konfliktusokat is! Másodrangu polgárok mindenütt vannak! Kérdés csak a deffinició!

Mindenkit üdvözlök, aki ezzel egyetért! (Meg azt is, aki nem!)

Toeby

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 00:18   
2004-01-20 00:04, bobe:
-
Persze, a helyzetek és szempontok különbözőek. Ugyan én megtartottam úgy az állampolgárságomat mint a nevemet - ahogy utóbbi nyilván látható -, de bizonyára könnyebb, gyorsabb lehet a beilleszkedés bennszülött házastárssal, mint szintén bevándorlóval vagy akár egyedül. Ezt készséggel elhiszem.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 00:04   
En nem azokrol beszelek akik kulfoldre mennek ferjhez mert azoknak a neve megvaltozik es igen tenylegesen könnyebben befogadjak öket en olyanokrol beszelek akik kivandorolnak es megtartjak nevuket. Itt hozhattok peldat ahanyat akartok de azok akik 10-15 eve jutottak ki Europaba barhova igenis megkulonboztetesben reszesulnek , nemhiaba hozta be mar több közseg azt a praxist hogy a munkakervenyeket nevtelenul adjak be mert nagy a diszkriminacio. Ezt mi itt megeljuk .
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 23:03   
Nehéz általános igazságokat megfogalmazni. Hogy ki hol mennyire másodosztályú állampolgár vagy sem, illetve annak érzi-e magát - ez ugye nem mindig azonos - az szerintem függ

- az illető beilleszkedési készségétől, személyes érzékenységétől
- a partner személyéből fakadó segítő vágy gátoló szereptől
- a befogadó ország általános tradicióitól
- a lakóhely jellegétől (vidék vagy nagyváros)
- a két kultúrkör közti különbség mértékétől
- a befogadó országon belül a közvetlen környezet felfogásától
- a környezet (szociális réteg) nemzeti vagy nemzetközi jellegétől
- a környezet iskolázottságától,
- a környezetet képező szociális réteg nyitottságától, nemzetközi tapasztalataitól
- és ami még éppen nem jut eszembe

Minden tapasztalat egyedi. Az enyém pozitív. 28 év alatt sose éreztem magam másodosztályú állampolgárnak. Azt hiszem, jól intergálódtam, magam nem érzem idegennek és nem vagyok ezirányban érzékeny. A néha előfordult megalázó vagy sértő szándékú megjegyzések, helyzetek egyediek. Számuk a 28 év során 10 alatt van. Többnyire kiderül, hogy az "ellenfél" iskolázottsága mélyen az enyém alatt marad, a megjegyzés mindig annyira szinvonal alatti, hogy azt inkább hülyének, mint sértőnek érzem.

Környezetem többnyire nyitott, baráti körünk, társaságunk 40%-a német, 30%-a magyar és 30%-a nemzetközi egyéb. Mindenki több nyelvet beszél, a kétnyelvűség ezekben a családokban természetes. Az idegenből jött házastárs szintén.

A távolabbi környezet (munkahely, üzleti kapcsolatok, sportegyesület, stb.) részéről tiszteletet, megbecsülést érzek, egyenrangú partneként kezel mindenki. Magyarságom = másságom inkább érdekes kuriózumnak számít. A "külföldiző", kiközösítő embereket saját német környzetem butának, szégyenletesnek, képzetlenségből és szociális problémákból fakadónak véli, amely sajnos létezik ugyan, de többségében a lakosságra nem jellemző.

 
 nyumi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 18:54   
Frédinek adok igazat. Sok mindentől fűgg hogy befogadják az embert vagy sem. Nem mondok újat azzal, hogy M-ország nem egy toleráns , bvándorlo befogado hely. Azzal nem értek egyet ,hogy a bevándorlon mulik hizsen saját pl. két országban éltem hosszuú ideig egyikben soha nem emlitették a származásom a másikban meg legutobb ma reggel.Egy valamit nagyon kevertek.Két kűlömbözö dolog amikor egy erdélyit bárhol a világon neveznek magyar bevándorlonak vagy Magyarországon románnak. Ma telt be a pohár amikor azt mondtam ,hogy 15 év után ujra a nyakamba vesszem a világot és az elsö adodo alkalommal elmegyek. Tévedés ne essék , szeretem az országot és bűszke vagyok arra hogy magyar vagyok csak elegem van abbol hogy lerománoznak, ahogy emlitettem már --a z új családom is. Ha elmondom a véleményem valamiröl és kűlömbözik az itteni felfogástol akkor "mert román vagy", ha őnkéntes munkát végzek és ez esetleg nem tetszik valakinek akkor "látszik hogy nem itt szűlettél " , ha megértéssel fordulok egy hajléktalan iránt akkor megint lenéznek és elégé keresetlen szavakkal minősittik a szerintem normális cselekedetem ,,stb.
 
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 15:01   
2004-01-19 11:44, Zuloaga:
-
Jé én meg pàrna nélkül alszok itt is otthon is! Akkor engem hova soroltok?

(Szia Zulo! De rég làttalak! Vagy talàn megsértettelek valahol valamivel? )

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 12:25   
Frédi

PSZT!

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 11:59   
Ez már szinte hazaárulás és felségsértés !
 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó