2018. január 19. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Lakáskérdés: privatizálás ás annak következményei
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 )
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-07 18:52   
2004-02-07 00:57, frimi:
-
Címszó: fűtéselszámolás
Előrebocsátom, ez nem a privatizálás része, de valahol kapcsolódik és szerintem fontos. Ezért remélem, nem tekintitek OFF-nak

Miután ez a mindennapi kenyerünk, talán tudok autentikus információval szolgálni. A szakma "nagyjai" (4 cég, amelyek uralják a német piac 90%-át) sikeres lobbymunkával elérték, hogy Németországban 1968 óta a törvény előírja a fogyasztók közötti felhasználásalapú fűtéselszámolást. Ennek következtében kialakult egy új szakma és új piac, amely a következő évtizedek folyamán telítődött.

Új helyzet keletkezett az egyesítés után, mikor a volt NDK házai hirtelen hallatlan presperációval kecsegtették az ágazatot, továbbá 1996-tól a volt Nyugat-Berlin távfűtötte házai, amelyek korábban itt nem részletezendő okok miatt nem vettek részt a kötelező rendszerben.

További fellendülést hozott a vízárak emelkedése. Így ahol a központi fűtés által szolgáltatott melegvizet már eleve mérték, lassan hidegvízmérő órákat is beszereltettek. (Az utóbbira való törvényes kötelezettség is jön, de csak néhány év múlva.)

A jogi helyzet lehetővé teszi, hogy a mérőket a szerződő fél (háztulajdonos, házkezelőség = magyar helytelen szóhaszálat szerinti közös képviselő) vagy megvegye vagy bérelje az elszámolást végző cégnél. Utóbbi esetén a bekerülési költség a tulajnak olcsó, ill. ingyenes. Az elszámolás díját viszont növeli a bérleti díj. Eredmény: lakástulajdon esetén megveszik, bérletnél bérlik, mert a bérleti díj költségként továbbhárítható a bérlő felé, a vételár nem.

A törvény tehát előírja az elszámolási rendszert mérőműszerestül. Még abban az esetben is, ha ez kimutatható többletköltséget jelent. A rendelet szerint 25% költségtöbblet a cél érdekében elviselhető. A cél pedig nem az, hogy Tóth13Jánosnak spóroljanak, hanem az, hogy népgazdasági szinten visszaszorítsák az energiafelhasználást.

Gyakorlat: A fogyasztásalapú fűtéselszámolás bevezetését követő évben az objektumok energiafelhasználása átlagban 15-25%-kal csökken. Magyarán érdemes. Rosszabb esetben az elszámolási költségek felemésztik a megtakarítást, jobb esetben valóban van a költségcsökkennés. Utóbbi természetesen individuálisan különböző, mert aki csak 27 C-nál érzi jól magát, az többet fizet, mint aki megelégszik 19 C-kal.

Műszaki előfeltétel: a termosztát szelepek beszerelése. Csak akkor hárítható a lakóra/felhasználóra a fogyasztásával járó költség terhe, ha lehetősége van a fogyasztást befolyásolni. Műszakilag megbízhatóan pedig csak termosztáttal lehet.

Érdembeli összehasonlítást M.o-gal csak akkor tehetünk, ha megvizsgáljuk az energiaárakat --> kWh, m3 melegvíz, m3 hidegvíz árát, valamint az elszámolással kapcsolatos költségeket. Részemről némi munkát igényel egy ilyen távlázat összeállítása, de ha van erre igény, szívesen megteszem.

A fűtéselszámolás ebben a rendszerben pótlólagos haszonnal is jár. Melléktermékként az elszámolási software segítségével statisztikák is készülnek - óhatatlanul. Ennek alapján tudunk a házkezelőségnek tippet adni estleges technikai problémákat illetően (pl. ha a tetőtérbeépítéssel kialakított lakások fogyasztása aránytalanul magas - a rossz szigetelés miatt). Ezt a "vonzatot" a kormány újabban bekalkulálja. A jövőben ennek segítségével kell tudni energiafelhasználási prognózist adni a vevő felé.

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-07 12:11   
Kedves Toeby és Frimi!

Sikerült annyi idôre belépnek, hogy elolvastam a válaszaitokat.

Sajnálom, hogy ez az általam igenis érdekesnek és fontosnak tartott téma (úgy tûnik) csak hármunkat érdekel. Vagy tán mások a háttérben szurkolnak, hogy mikor üti ki egyikünk a másikat. Nem hiszem, hogy erre sor kerül.
De végülis van másaik topik, ahol szintén csupán 2-3 ember folytat eszmecserét. Gondolom, nekünk érdekes.

Toeby utolsó válasza már kicsit "elhajlott" a lakásprivatizációtol éppen abba az irányba, amit én szándékosan kihagytam Szabó Évi sorsából.(politikai üldöztetés stb.) (egyébként a viszonylag pontos ismeretek miatt gondoltad Toeby, hogy magamról írtam???). Tudok még kapásból legalább 5 hasonló, igaz történetet elôadni. Egy embernek meg azért nem igen van 5 élete.

Egyébként úgy érzem, hogy ezek az "élet-mesék" inkább illenének máshová, mint a lakásprivatizáció topikba. Mi a véleményetek errôl?

Frimi, a lakásodról irt infók alapján lehet, hogy közeli szomszédok vagyunk. Már ami a 240 lakásos (nem 8-10 lakásos, állam által épített szövetkezeti lakások) panelt, meg a villanykapcsolásos dolgokat illeti.

Talán este több idôm lesz, ha "vevôk vagytok" a történetekre, még "prezentálhatok".

üdv. OMGI

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-07 00:57   
2004-02-06 23:27, Toeby:
-
Kedves Toeby!

Gyermekkorodhoz es rokonaid sorsahoz nem sokat tudnek hozzaszolni, de azert ugy itelem, hogy egyikunkeben ez, a masikunkaban meg mas nehezsegek mutatkoznak. Axert - engem is beleszamitva - kettonkhoz kepest Szabo Evi sorsa mostohabb volt.

Nem ismerem a nemet lakashoz jutas pontos anyagi korulmenyeit. Azert ugy gondolom, hogyha az olyan rossz lenne, akokor az altalad jelzett arak alapjan nagyon sok nemet igyekezne itt lakast es ingatlant venni. S erre azert volt szepen pelda - fokent a Balaton korul....

Ugy gondolom, hogy a lakasprivatizaciot Te -velunk szemben, akik aktiv reszesei voltunk es egyuttal egy keves figyelemmel is kisertuk az orszag helyzetenek alakulasat - mar nem itthon elted meg. Magam reszerol sajnalom, hogy a korulmenyeket nem tudtam szamodra hiheto modon ismertetni.

Ami meg az egyedi meresen alapulo elszamolasi rendszert illeti - mint emlitettem - egy 25000 Ft/ho koruli nyugdijas szamara a 40-50000 Ft-os bekerulesi koltseg megfizethetetlen. Persze athidalo vezetekek es szelepek beepitesevel olcsobban is lehetne szabalyozni az egy lakasba juto homennyiseg nagysagat. (Jolehet, az a szamlazasi rendszeren mit sem valtoztatna, de legalabb a lakasok egyenlotlen futeset megszuntethetne). Erre meg a "lakasok feldulasa" miatt a nagy tobbseg hallani sem akar. Igy azutan a felso szinteken lakok a levegobe eresztik a meleget, mig az also szinten lakok fagyoskodnak. S kozben meg ugyanannyit fizetnek. Hat, ez is a demokracia resze...
Frimi

 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-06 23:27   
Kedves Frimi, OMGI é többiek!

Miután kómámból ismét magamhoz tértem, már az újságok is aggódtak sorsomért, de az orvosok nyilatkozták, hogy állapota bár súlyos, de nem életveszélyes, megpróbálok a nem tudom hányadik menetben elszenvedett KO után ismét a ringbe állni! A hálapénzt biztos trénerem nyújtotta idöben át, mert különben most ez az oldal elcsitulna, s csak a gyászjelentés ékesitené az újságok oldalait!

De irhatnám másképp is:
Miután szomorú sorsotokat olvastam, annyira levert a lábamról, hogy eddig elnémultam!

Hát igen, az emberi sors! Sokáig gondolkodtam rajta mit is irjak. Vegyem OMGI üzenetét mint zárósor? Valóban megtehettem volna, mert meggyözödésem volt, hogy egy a sok közül, akik súlyos dolgokon mentek keresztül!

De miután Frimi, Te is igazoltad, hogy OMGI esete mégsem talán mindegyikünk története és elmesélted Te sorsodat, öszintén azon is részvétet éreztem, gondoltam folytatom a menetet.

De nem volt e mindannyiunk sorsa ilyen? Nem mentünk át változáson és tudjuk a múltat elfelejteni? Nem nézünk a jövöbe, s ha már nem a mienkbe, talán az utódainkéba?

Mielött untatnám itt a kedves MON-társakat, megkérdeztem magam, milyen volt a te sorsod?
Igy elhatároztam erre is pár sort szentelni, legfeljebb nem olvassátok el, s vagy ideirjátok "Toeby kifelé!", aztán én is megnyugtathatom magam, hogy próbálkozásom nem jutott megértésre.

Talán észrevettétek, hogy nekem nem is annyira azon a privatizáción van a hangsúly, hanem inkább, hogy mit árultok el magatokról, mi a véleményetek!

Az, hogy az enyém gyakran a szabályokba ütközik, csak látszólagos. Szemem mindig rajta volt mindenen, s próbáltam megérteni honfitársaimat, akik önmagukban képviselték a nélkülözöt, a kifosztott háztulajdonost, a betolakodót, az ingatlankezelöt és az államot. Ezek mind mi voltunk!

Tehát elkezdem a történetet én is mindazokkal, akiket az elöbbiekben már emlitettem, de ahogy látom, figyelmeteket elkerülte, hogy esetleg sorsuk hasonló lehetett volna. Könnyhullatásról szó sincs, annak az ideje már rég elmúlt.

A legtávolabbi nekem, nejem unokanövére, a szülök ugyanúgy vidékröl származnak, amikor is fiu- és leánytestvér felmentek Pestre szerencsét próbálni. A harmadik leánytestvér, már mint férjes asszony a "hirös városból" keveredett hozzánk, ezek nejem szülei. Mondanom sem kell hogy a pestiek ugyanazt átélték szinte, amit már ecseteltetek, s ezért nem is irok erröl, csak hogy az unokanövér esetében már a viszonyok jobbak lettek, a kétszobás lakásban öten laktak még a 70-es évek végéig, ami már egy álomravaló viszony volt.
Ez volt a férfi ág, a másik leány sorsa sem volt különb!

És most jönnek a "betolakodók", nejem szülei!
Három lakásos szakadt privátház egyik lakásában helyezték el öket egy már nem szobatiszta, gyakran dilis öregasszonnyal. Egy szobájuk volt négyüknek, ott zajlott le minden, föztek, melegitették a vizet mosakodásra, WC az udvarban volt. Amikor az öregasszony meghalt, megkapták az egész lakást, amit ök nagy szorgalommal hoztak és tartottak rendben, söt fürdöszobát is épitettek be, de azt nejem már nem érte meg, mert akkor már rég kint volt itt velem.
De anyósommal mindhaláláig éreztették, hogy "betolakodók" voltak! S itt jön az elsö rendellenesség, igazat is adtam nekik!

A tulaj maga egy szoba, konyhát mondhatott a magáénak, anyosomék kettöt. S még a tulajnak kellett gondoskodni a minimális lakbérböl arról, hogy a szakadt ház ne váljon még szakadtabbá. Itt voltam én késöbb a "házmester"!

Olyanról nem irok, hogy anyósom amig dolgozott, nap mint nap már 4-kor ment a munkába, fözés csak hétvégeken volt, túlélte!
Dramatizálhatnám is a dolgot!
Apósom hadifogsága? Egy nyaralásnak tudom elképzelni!

A házat nem kellett privatizálni, mert az mindig is az volt "élvezve a tulaj a magántulajdon szent jogát".

Mi renkivül "gazdag emberek" voltunk, ugyan szüleim a háború alatt egy szobában kezdtek a növéremmel és dédnagymamámmal, de késöbb rá, már magunkénak mondthattunk egy szoba-konyhást lakást, ahol, miután engem is a világra hozott a jó isten, s öcsémet is, aki még mindig neheztel arra, hogy ö nem kivánt gyerek volt, hosszú évekig 6-an laktunk, fürdöszoba nélkül, a WC is kinnt volt szintén a hidegben. Késöbb aztán kialakitottak nekünk még egy szobát, s a WC is melegebb helyre került!

De gazdagok voltunk, amit nem gúnynak szánok! Miért? Mert egyedül laktunk, nagy kertet használhattunk, diófa, körtefa, cseresznyefa, stb. ami másoknak nem kellett, s ez bennt szinte a belvárosban. Dédnagymamám leleményességének és szorgalmának köszönhettük, amiben anyám és apám is támogatták öt, hogy évenként 2-2 disznó röfögött a disznóólban, amit a WC-Michelinemben már megemlitettem. De nem csak azok, ott szaladgáltak a csirkék, tolyós tyúkok, a kakas, késöbb nyulaink is voltak, amikböl készült pörköltet apámnak mint csirkepörköltet kellet kiadni, különben nem ette volna meg! Gondolom, azért ö sem volt vak!

És más! Állatok között nöttem fel! Ne értsétek ezt most félre, ezt nem tettem idézöjelbe! Kutya, macska, galambok, teknös béka. Söt ott voltak a cigányok is, akkor mi még úgy neveztük öket, nem romáknak, akik mint fuvarosok álltak ott lovas kocsijaikkal a közelünkben lévö tüzép telepen kundsaftra várva. Tehát lovak, s az öreg Józsi bácsi, akinek csak kis szekere volt egy szürke, borostás szörü szamárral, megengedte, hogy némelykor kockacukrot adjak neki.

És a gyerekcsapat! Sokszor összegyültünk vagy huszan, ide oda rohangáltung, ugyanannyi kutya velünk!

Szép gyerekkorom volt!
Ugyan én is álltam sorba, sokszor hiába husért, sokszor kenyeret sem kaptunk, de mindenki segitett magán, ahogy tudott.
Örökségeinktöl megfosztottak, a birósági tárgyalás csak képletes volt, az eredmény már elöre ki volt hirdetve.
A 46-os kiutasitást már másutt emlitettem, ezért nem tartottam fontosnak, de szüleim maradni akartak!

Tovább itt nem folytatom, hogyan kiabáltam 56-ban "Fegyvert a népnek!", mert mindenki azt tette, s nekem csak egy gyerekcsiny volt, s ha probléma is volt vele, engem még nem akasztottak fel azért.

Nem úgy mint majdnem apámat, aki csak szociáldemokrata volt, s 56-ban merészelte meg a kilépést a munkáspártból, s kommunistának nevezték, még a rokonok is felakasztották volna! De erre sem került sor!

Kimentem a "Buci Gyurira". Nem értettem belöle semmit, csak hogy szédületesen gyorsan beszél, kiabál, s állandán kulccsal veri az asztalt!

Elsö csalódásom, amikor 2 Ft ellenében kaptam egy kis piros könyvet, amit nem kértem!

Vagy amikor apám közösségi érdekben tett "félrelépéséért" megkapta elsö nagyobb kitüntetését, azaz egy "beutalót" Vácra?

De ez sem vetett le a lábamról, szép életem volt! Csak a kis piros könyv nem hagyott nyugton, s egyszer feltettem a kérdést, érzem e még az otthon melegségét? Megpróbáltam, de veszitettem!

Azt hiszem ennyi elég is, s akkor megértitek, hogy amit itt mondok, nem ma találtam ki, hanem ha csendesen is, már otthon is hangoztattam! De nem vettek komolyan!

Ja, a paraszgyerek, tanyáról származó sógoromról nem irtam, aki szüleinél csak egyszer voltam, s megtudtam, milyen is volt a 16. század, azaz századba nem is lehet besorolni!

Minden tudományos, közkazdasági és bármilyen
megfontolás ellenére is állitom, hogy emberi sorssal nem lehet semmit megváltani, s akkor a legtöbb kérdést már meg is válaszoltam.

Minden, ami rossz volt ezekben a házakban, az sem politikával és semmi bármi mással nincs összefüggésben! Az Te voltál, én voltam és mi voltunk! Meg a szomszéd, s estetleg, aki az utca végén lakott! Mi voltunk a mérnökök, a munkások, az ingatlankezelö, a tanács és az állam is! Ez mind a mi eredményünk, "érdemünk" volt. Nem magyarázható meg sem világpiaci árakkal, s esetleg más hiányossággokkal sem. A mi tudásunk és nem tudásunk, szorgalmunk és hanyagságung volt!

Nem akarok itt szakmai beszélgetésekbe kezdeni, mert túl unalmas lenne. Az egycsöves fütés egy ma is nagyon elterjedt modern fütési rendszer, ami lehetövé teszi többek között a lakásonkénti egyedi elektronikus elszámolást. Az általatok emlitettet egycsöves fütés, amit láttam, s a 60-as években még nem csinálták, egy renkivül, ahogy sokan mondják "pihent agyu mérnök" találmánya, aminek a technikában nincs párja! Még olcsóbb sem volt! Itt emlitem még meg az eszetlen kaputelefonokat is, amivel elsö, 82-ben tett látogatásom alkalmával volt szerencsém megismerkedni.

Az, hogy egy panel, hogyan rombolódik le pár év alatt úgy, hogy az ember 30 évesnek hihetné, az viszont egy rejtély, szintén jó magyar mérnöki és szakmunka! Itt sajnos most nagyon közvetlen vagyok! Ne vegyétek arogánsnak, de ezek is mi voltunk!

Mint majdnem felnött fiatalember, abban az idöben nem ilyent álmodtam meg magamnak, de álmaim voltak böven!

És mit irjak még? Hogy az értékmegállapitásnál, ha a nem tudom 1,7 millióról 500.000-re csökkentették a vételárat, ha jól értettem, nem a jövendöbeli renoválás miatt, mert azt az 1,7 millió már képviselte, akkor a családtagok számának megfelelöen egy szociális támogatást számitottak be?

Vagy hogy az egyoldaluságom alatt a jobban leterhelhetöket értettem, s a szociálisan nehéz helyzetüeknek a lakást fel sem kináltam volna, ill. kényszeritettem volna megvételre, ha valóban egy kényszer állt fennt?

Nem vezethetett volna ez is ugyanolyan erdeményre? Mindez csak elmélet?
Valóban nem jutott vagyonhoz az, aki azért mégis valahogy rövid idö alatt megvette a lakást?

Nálunk abban az idöben mindegy volt, hogy milyen épittetésü a panel, mindegyik két lépcsöházzal és lépcsöházanként 10 lakással rendelkezett. A 10 emeletesek késöbb jöttek, a pesti "gigantománia" is csak utána!

Téves felfogás az, hogy e történteken keresztül a lakásmegoldás egyetlen útja, a vétel!

A 170.000-es keresetü persze hogy nem tud lakást venni! Annak is meg gell teremteni az alapját, hogy ilyen esetben hogyan járjunk el, ami egy átalakulóban levö társadalomban mág akadozik, de egyszer csak megoldásra kerül.

És akkor számoltatok e a m²-eknél, hogy a németnél is esetleg kicsit hasonló a dolog?
Nem szeretem az ilyen összehasonlitásokat, de a 60 hónap ugyanolyan arányban van, mert a lakást 60 x 1.700 = 102.000 euróért kell megvenni? Tévedés esetleg abban állhat fenn, ha Ti bruttó keresetröl, s nem nettóról beszéltetek!

Ha majd esetleg valamit még fontosnak tartok, utána jelentkezem, mert most ha elveszteném a fonalat, keveredésre kerülne sor!

Tehát szép hétvégét, s elnézést egyik másik "kemény" kifejezésért!

Toeby

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-05 03:53   
2004-02-04 16:32, Toeby:
-
Kedves Toeby!

OMGI irasanak apropojan szuletett soraimat akar neked is cimezhettem volna, de Szabo Evi sorsahoz az azert - legalabbis indulaskent - szerintem jobban kapcsolodott.

Ezert csak roviden.

"Örülök, hogy ... nagyon kultúráltan folyik beszélgetésünk, nem úgy mint más honlapon..."

Egyetertek. Ezert is boldogitom a MONtarsakat en is soraimmal. Egyebkent magyarsagoddal semmi baj, csak lehet, hogy en egy kisse felreertettem (?) azt, amit irtal...

"...én bizonyos feltételekhez kötöttem volna,..."

A szorongatott adosanak nincs sok valasztasa a feltetelek allitasa tekintetebn. Orul, ha szukossegeben egyaltalan penzhez jut. Egyebkent utolag - mintegy 13 ev utan - mindenki mindent vilagosabban lat... Persze ez ram is ugyanugy vonatkozik!

"...korlátoztam volna az igy szerzett lakások továbbértékesítését is."

Nemtorszagban ha megveszel egy ingatlant, egy kocsit vagy barmi mast - ha egyebkent mondjuk nincsen jelzaloghiteal rajta, vagy banki adossag nem terhel - akkor megkotheti-e barki, hogy ugynazt a dolgot ne adjad el ot perc mulva? Nem hinnem... Ez is hozza tartozik a jogallamisaghoz. Hogy tulajdonommal szabadon rendelkezhessem.

"A németekhez csak annyit, hogy ... A ház Köln határain kivül van egy 250 m²-es telken kb. 280.000 euróba fog kijönni.."

Tudom, hogy nem helyes az atszorzassal a kornyzetbol kiragadni dolgokat, de ez magyar viszonyok kozott 70 millio forint. Vesd ossze, amit OMGI-nak irtam a mai magyar fiatalok helyzeterol... S ami meg az altalad emlitett a lakotelepi arakat illeti, az atszamitva mar megfelel itthon kb. egy jo fekvesu, par lakasos budai tarsashazi lakas negyzetmeteraranak. (De meg az is lehet, hogy alabecsultem...)

Az átlagbérek összehasonlitása gondolom irreális,..."

Az esetben nem, ha azt nem ragadjuk ki a kornyezetbol es kolcsonosen (aranyaiban)hasonlitjuk ossze az erte kaphato javakkal.

Helyenkent pedig az osszehasonlitasoknal oszekevered a tanacsi lakasok megvasarlasat es ertekemelkedeset a szovetkezeti vagy tarsashazi lakasokeval. Ezeknel elteroek a viszonyok. Pl. lehetett nem csak szovetkezeti lakashoz jutni, hanem mar akkor is - allami epitesu, de - tarsashazakban epult lakasokhoz. Magam a kivitelezesi kulonsbsegeket nem ismerem, de az biztos, hogy nem negyven lakasosak voltak. Csakhat mi ezt nem tudtuk megfinnaszirozni annak idejen. Es sokan nem... Ezert vartunk evtizedet egy szovetkezeti lakasra.

A futesi rednszert illetoen: amig 2-3 dollar volt egy barrel Brent olaj, addig nem volt gond a futesi koltseg. Csak amikor 30 dollar lett, attol kezdve valt szinte alig megfizetehetove. Az un. egycsoves konstrukcio sokkal olcsobb volt, mint a ketcsoves s ezert azt azert epitettek be, hogy olcsobb legyen a vetelar. Ki latta azt elore, hogy az olajarrobbanas be fog kovetkezni???

"Ami a kilógó vezetékeket illeti, abban viszon én vagyok szakember,..."

Nem is a szakmeberhiany lenne az alapveto gond, hanem az, hogy MA egy gyufaszalat sem tesznek arrebb ingyen!!!
Udv!
Frimi


 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-05 03:06   
2004-02-04 14:43, OMGI:
-
Kedves OMGI!

Bar ezt az uzenetet nem nekem cimezted, azert hadd fuzzek hozza egy-ket dolgot.

Szabo Evinek minden reszvetem, mert igen mostoha sors jutott neki osztlyreszul. Ugy gondolom, hogy bar sokan voltak nyomorusagos helyzetben, ennek ellenere Evi sorsa talan valoban megis szelsoseges.

Magam is elegge nyomorusagos korulmenyek kozott nottem fel s ennek reszleteit mar egy masik topicban leirtam. Ezert nem ismetelem meg. DE mindig volt mit ennem Szuleim jovoltabol - noha husra csak nagyon ritkan tellett, es azt jobbara csak a bundaskenyer helyettesitette... Mert az sem volt mindig. De ez nem is ide tartozik.

Szuleim lakasaban, Nagyanyammal laktam egy 4x5 m-es szobaban 23 eves koromig, mig a masik szobat Szuleim hasznaltak. Volt furdoszobank s benne WC is. Szennel tuzeltunk, a konyhaban meg a gazsparhetet egettuk, hogy meleg legyen. (Aaz egeszseges elet jegyeben...) Azert ez megis paradicsomi allapotokat jelentett Evi korulmenyeihez kepest.

Tobb baratom lakott viszont olyan korulmenyek kozott egeszen addig, amig a tanacs ki nem utalt nekik kb. egy evtizednyi varakozas utan egy szovetkezeti panellakast, hogy a folyoso vegen volt a WC. Szerintem ott szedtek ossze a mai veseproblemaikat is a "jo meleg" januari idojarasban...

Mi kesobb felesegemmel es meg kesobb ket -kozte polyaskoru - gyermekemmel laktunk meg 9 evig abban a szobaban. Szegeny, utolso eveiben sulyos, agyban fekvo beteg Nagyanyam addira diszkreten vegleg eltavozott kozulunk, mert kulonben nem tudom, hogy mit csinaltunk volna... Ugyanis az alberlet csak MA tunik numerikusan olcsonak! Akkori jovedelmunkhoz kepest aranyaiban ugyanolyan draga volt, mint most. (Ne feledjuk, hogy a hazgyari lakasepites beindulasaig igen nagy volt a lakasinseg!)

Ketgyermekes korulmenyeinkre jellemzo, hogy amikor este megagyaztunk, nem tudtuk kinyitni a szekrenyajtot...

Elso gyermekunk nem csak oromot hozott csaladunkba, de az allando melegvizet egy gazboyler kepeben, amlyet termeszetesen nem az ingatlankezelo finanszirozott. Ugyanakkor a koltsegek egy reszet ez esetben valoban le lehetett lakni.

Hiaba jartunk honaprol honapra a tanacs Lakasugyi Osztalyara, a lakas kiutalasahoz a masodik gyermek is kellett. S o mar nem csak a mar megismert szuloi oromoket hoztak szamunkra, de a varva vart lakast is.

Ha Szuleim es nejem nem lettek volna olyan turelmesek egymashoz, mint amilyenek, nehezen birtuk volna ki egymassal a 9 evet.

1+2x1/2 szobas panellakast kaptunk, ami a maga 54 negyzetmeterevel palotanak tunt. Igaz, hogy a hazban a hibajegyzeket vagy masfel even keresztul javitottak, de ez mit sem szamitott!!! Nalunk is sok hiba volt, de en ma mar csak egyre emlekezem: ha a nagyszobaban felkapcsoltuk a villanykapcsolot, akkor a hatso kisszobaban gyuladt fel a villany. (A nagyszobaban sehogy.) Nekunk az volt a gyanunk, hogy tobb hibat szandekosan csinaltak, hogy azutan ugyanok borravalo elleneben azokat helyrehozzak.

A hangszigeteles meg olyan katasztrofalis ma is, hogy ha nagyot tusszentek, akkor a felettem lako nyugodtan kivanhat jo egeszseget (Eppen az elmult hetekben mondta...)

Olyan 250000 Ft koruli aron kaptuk nemistudomhanyeves kamatra, mert nem is volt erdemes eszbetartani a torlesztes hosszusaga miatt. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy valamikor a 70-es evek vege, vagy a nyocvanas evek eleje kozott az OTP hirtelen egyoldaluan(!!!) felemelte a kamatlabat - ha jol emlekezem olyan 9 % koruli szintre. S ha ezt nem akartuk, akkor helybol ki kellett fizetni az osszes hatralevo adossagunkat. Nekunk hirtelen (egy-ket honap alatt) olyan 50000 Ft-ot kellett eloteremteni. (Ugy tudom, hogy akik sem erre, sem a megemelt kamatot illetoen nem akartak fizetni, azok meg ma is pereskednek az OTP-vel.)

A futes ma mar eszmeletlenul sokba kerul: elofordult mar a havi 25000 Ft is(!!!), de atlagban 20000-t kozelito szokott lenni a teli honapokban havonta. Egyebkent juliusban is fizetunk, olyan 5000 Ft koruli osszeget. Nem a melegvizert (azert kulon), hanem a futesert!!!

Az ablakkeretek ujonnan olyanok voltak, hogy attol lehetett tartani, hogy egyszercsak kilombosodnak. Ma mar az egyik ablakunk szeggel van rogzitve (oldhato kotesben) a tobbi is jocskan el van vetemedve.

Persze olyan is volt, hogy az ablaktokozat alatt befolyt az eso s hogy szetment egyik futotestunk es kisebb arviz lett a lakasban. S elaztattak mar otodik emeleti lakasunkat a panelrepedeseken keresztul a kilencedikrol is...

Most nagyon reklamozzak nalunk a muanyag ablaktokozat/ablakok beepiteset. 5 nagyablak, meg egy kis konyhai olyan 300000-be kerul... Persze lehet reszletre is... Meg szerencse, hogy kamatmentesen...

A haz lakoinak kozel 50 %-a nyugdijas s hiaba van a kormany altal meghidetett energiatakarekossagi program, a kozosseg keptelen az ehhez szukseges sajat erot produkalni. Persze van olyan is, akinek ez sikerult egyeni uton. Kb. masfel evig jart utanna... DE kinek van ehhez energiaja? Meg tehetsege? Egy kozepkoruaknak is sok ez, de egy 70 evesnek honnan lenne ekkora kitartasa - ha penze egyebkent lenne??? (Nem is tudom, hogy mennyi a minmalnyugdij, de nem hiszem, hogy sokkal tobb lenne 20000 Ft-nal...)

S bar meg ilyen korulmnyek kozott is - a fekvesnek koszonhetoen - 10 millio koruli lenne a lakas mai ara. Ehhez a viszonylag szep summahoz kepest (mihez kepest???), ami az indulo ar kb. 50x-ese, arnykent rakodik ra a mi es a kozosseg egeszenek gyenge anyagi hattere. Ami miatt azutan a felmerulo problemakat szinte akkent viseljuk el, mint mondjuk azt, hogy ma esos ido van. Mert nem tudunk tenni semmit...

Mindezek ellenere mi azert jol elvagynuk, mert meg emlekezunk arra, hogy honnan jottunk...

Ma mar nem epulnek szovetkezeti hazak, s ha jol tudom panellakasok sem. Ma teglabol epitkeznek. A kozelunkben is kinalnak ilyen ujonnan epult ill. epulo lakasokat. 250000 Ft negyzetmeter koruli arakon. Nem egy reprezentativ kornyezetben, mondjuk Budan... A mi lakasunk kb. 60 negyzetmeter, azaz mintegy 170000 Ft a negyzetmeterenkenti ar.

Kerdem: melyik fiatal tudja megvenni ezt, amikor az atlagfizetesek 80-90 ezer forint/ho korul vannak? Egy honapban jo, ha az en kozel 30 eve lakott lakasom egy negyzetmeteret keresik meg ketten! Es meg egy kiflit sem ettek... Sot, ha meg 30000 Ft-os alberletet is fizetniuk kell, akkor annyit sem...

Persze ez is csak atlag. Vannak, akik konyebb helyzetben vannak, de ne feledjuk, hogy az atlagban a rosszabb helyzetuek is benne vannak! Ismerek olyan csaladot, ahol 80 ezer nettobol negyen elnek. S meg nem is a legszegenyebbek...

A korabbi es a most hatalmon levo kormany intezkedeseket tett a fiatalok lakashoz jutasanak elosegitesere. Magam nem latom at a rendszert, mert nem erint es ezert melyebben nem foglalkoztam vele. De azt azert tudom, hogy a mostani kormny a nehez gazdasagi helyzetre vaol tekintettel az indulasakor kedvezobbre alakitott konstrukciot megnyirbalta. Ma mar a bankok sorra emelik a kamataikat, amelyek olyan 10 % koruli szinten vannak az indulo par szazalek helyett... (Es nem is csak ez az egyetlen gond a programmal...)

Nos, hasonlitsunk a nemet fizetesekhez es az euros nemet lakasarakhoz a mai magyar helyzetet...

Bar Szabo Evi sorsahoz kepest nekem/tobbunknek, talan sokunknak konnyebb sorsa volt, megis azt mondom, hogy a mai fiataloknak sokkal nehezebb a lakashozjutas, mint nekunk volt annak idejen. Ugyanis barmilyen rosszak is voltak a hazgyari lakasok, amelyeknek szamos problemai ma is gondot jelent (sot a futesi rendszerek korszerutlensege csak sokkal kesobb, az olajar robbanasa utan keletkezett), megis konnyebb volt helyzetunk, mert voltak a hazgyarak. Ma mar viszont nincsenek s ez azert kar, mert a nagyipari technologia valamennyi hibaja ellenere mindig olcsobban tud dolgozni, mint a mai kisipari, vagy ahhoz nagyon kozelallo modszerekkel epulo tarsashazi lakasok.

Egy biztos, mint minden idosebb emberben, bennem is megfogalmazodik, hogy milyen jo lenne meg egyszer fiatalnak lenni. Csak azt teszem mindig hozza, hogy elobb a lakaskerdesemet oldja meg valaki szamomra.
Frimi



 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 22:11   
... nos hát, kikapcsolva magamat egy isteni hegedûversennyel és egy Mozart szimfoniával, visszajöttem ide.

Kedves Toeby!

Kénytelen vagyok idemásolni a néhány nappal ezelôtt írt soraimat, mert valamit "erôsen félreértettél"

OMGI email üzenet | válasz erre | profil | 2004-02-03 10:06
...... a fenébe is! Amióta ide beléoptem (MON), igyekeztem, legalábbis szándékoztam nem belefolyni "politikai" vagy akár csak azt súroló beszélgetésbe.
Most azonban, éppen ez a lakásdolog annyira direktben érint, hogy nem tudok csendben maradni.
Most azonban e percben nincs annyi idôm, hogy mindazt megírjam, amit szeretnék, csupán jelzem, hogy hosszabb olvasnivalóval kívánom meglepni kedves MON társaimat az ügyben.
Próbáljunk már meg tiszta vizet önteni a pohárba, és ítéljék már meg a helyzetet azok, akik magyar fizetésbôl, ott, benne élve élték át az egész tranzakciót. Egy biztos, -felejtsétek már el kedves "közgazdász-szakértôk", hogy az állam jót akart a polgárnak, vagy azt, hogy az állampolgár magának fôzte, amit most ehet.
Egy másik topikban volt téma -ha jól emlékszem-, átvitt értelemben ugyan de ide is citálható, hogy az emberek megették a jövôjüket.

Visszatérek, ... remélem nem fogtok haragudni. (Most kicsit indulatosnak érzem mmagam, pedig ez ritkán fordul velem elô. Elôször ugyanis számolni szoktam magamban, meg aludni a dolgokra.)

Hol van itt "harag"???
Más, ha valaki indulatos, és megpróbál uralkodni magán. A harag rossz tanácsadó, haraggal nem lehet higgadtan gondolkodni! Remélem ebben egyetértünk.

Válaszodhoz sokat nem kívánok hozzáfûzni, csak egy keveset:


... "Természetesen voltak ezek az esetek is, ha nem is egyedében, de talán nem is tömegében! Ez a Te sorsod, amiben sokan mások is osztoztak veled. Söt, én is ismerek egy ilyen családot....."

Sajnos tévedsz, ilyenek tömegében voltak.
A 70-es évek elején környezettanulmányokat csináltam, éppen abban a témában, hogy el kell-e szakítani gyermekeket a családjuktól.... (és nyugodt lelkiismerettel alszom!!), tehát beleláttam az emberek életébe. Örülj, hogy Te csak egy ilyen családot ismertél! El sem hiszed, milyen sok volt!

....."Öszintén nem voltam elragadtatva a 10 éves panelok állapotától én sem, de ilyen kirívó esettel környezetemben nem találkoztam, sem Békásmegyeren, sem vidéki városokban! ....

KÁR! Rossz idôben, rossz helyen jártál.

.... "De az új generációnak meg van a reménye, ha nem is olyan, mint a nyugatiaknak .....

Errôl pedig kérdezd meg azokat, akik 18-20 éves koruk óta dolgoznak, ma negyvenesek, és ha a szülôk nem tudnak segiteni, valóban van reményük???????

Sajnálom, hogy az információid ennyire egyoldalúak.

Ennyit mára. A Szabó család történetébôl egyébként szándékosan kihagytam minden politikai jellegû történést, így torzónak látszik, de ebben az esetben csak erre volt szükség.

Ennyit mára, jó éjszakát és jó folytatást!


 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 17:22   
Most látom, hogy ismét rosszul irtam egy nevet, de az tegnap szintén elöfordult már, a nagy "kalapálásban ezúttal is elnézést kérek!

Kedves OMGI!

Örülök, hogy haragod ilyen enyhén ütött ki!
Hát amit irtál, nics is igen hozzáfüzni valóm! Természetesen voltak ezek az esetek is, ha nem is egyedében, de talán nem is tömegében! Ez a Te sorsod, amiben sokan mások is osztoztak veled. Söt, én is ismerek egy ilyen családot, akiknél a viszonyok szinte csak kis eltéréssel megegyeznek az általad felsoroltakkal, még 82-83-ban is egy szobában, viz, stb. nélkül laktak öten.

Ilyen esetben, annélkül, hogy ezzel okoskodásomat fejezném ki, természetes dolog lenne, hogy más elbirálás alá esik a dolog. Még akkor is, ha a múltat nem lehet okvetlenül felszámolni a jelennel!

Öszintén nem voltam elragadtatva a 10 éves panelok állapotától én sem, de ilyen kirívó esettel környezetemben nem találkoztam, sem Békásmegyeren, sem vidéki városokban!

Ha az éppen bedobott irásomat elolvasod, láthatsz számokat, amik megközelitöleg stimmelnek, azaz az akkori idöszakra vonatkozóan.

Soha nem állitottam, hogy mindenkinek van 1 milliója a renoválásra, de "tragikus sorsod" ellenére sem vagyok pártfogója az állam általi "gyámságnak"! Esetedben elhiszem a számokat, de kérdés, hogy mikor válnak az ilyenek jellemzövé, általánosá?

Nejem unokahugai, mint fiatal asszonyok a 90-es években élték a világukat! Lassan, lassan elérte öket a "nyugatmánia", discók, kávéház, vacsorák, stb. Ez sem egyedi eset, s itt sincs jómóduakról szó! És most ott van a konzumvilág! Annélkül, hogy a jövöjüket megalapozták volna, ott vannak most, az egyik lakás nélkül, 40.000-et fizet lakbérre, keresetéböl nem marad semmi.
A másiknak a szülök vették a lakást, nagy nehezen, azzal feláldozzák magukat. A maradék részletböl ök állnak 20.000-et, leányuk 10-et havonta, s neki is alig marad a megélhetésre. De itt hibásak voltak már ök is! (Remélem sógorom nem olvas ide bele!?)

Én Budapesten találkoztam egy bizonyos "új konzumtársadalommal" is. Lehet hogy nemcsak az a 3 millió emer él olyan rossz körülmények között, akiket emlegetnek! Meglehet többnek van meg az a problémája!
De az új generációnak meg van a reménye, ha nem is olyan, mint a nyugatiaknak (itt is vannak problémák!). Ha meg ez nem igaz, akkor a neveléssel, eszméletekkel, stb. nem stimmel valami!

Azt hiszem ezzel röviden is leecseteltem a látottakat, tapasztaltakat!
Csak mellékesen, voltam falvakban, tanyákon, én sem voltam elégedett a látottakkal!

Gondolom a "csevegést" nem olyan értelemben gondoltad, mert mi biztos valamennyien komolyan vesszük ezt a témát, még ha talán az élet vidámabb oldaláról is!

Üdv. Toeby


 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 16:32   
Kedves Frimmi!

Látom OMGI baráti levelezötársunk elöbb kelt fel, mint beigérte, s ahogy szavaiból kiveszem, valamire fel is készülhetek! Ugyan egy másik topikon appelláltam józanságára, amit beigért, de most ebböl mégis nagy mennydörgés lesz! Tehát nincs más választásom, benéztem utoljára a tükörbe, a sebésznek egy fényképet is csináltattam magamról, hogy utána valami alapján rendbe tudjon hozni!

Remélem nem veszitek olyan komolyan szavaimat, egy kis iróniát csak belevihet az ember a dolgokba! Örülök, hogy mindezek ellenére nagyon kultúráltan folyik beszélgetésünk, nem úgy mint más honlapon, ahova benéztem, de gyorsan ki is jöttem! Talán a "felháborodásodat" is idézöjelbe kellett volna tennem, de erre viszont nem gondoltam. Sajnos én nem rendelkezem Kölcsey szókéncsével! Ugyan magyarul beszélgetünk itthon, s azt mondják, hogy ilyen esetben 600 szóval is kijön az ember, akkor talán az enyém 300-nál már akadozik is!

De a téma mégis komoly! Alapjában véve ne gondold, hogy én nem értem meg a dolgokat! Igy volt, ez megtörtént, utólag Te sem tudod miképp ütött volna be egy más elgondolás, magyarázkodásra meg már elmúlt az idö.

Különösen nem igen szeretnék rokonaim,
ismeröseim ellen beszélni. De annak ellenére, hogy soha sem a közösségen kivül éltem, az nem jelentette azt, hogy annak határozatait vagy irányelveit feltétel nélkül elfogadtam volna. Én sajnos ezek közé tartoztam! Ez manapság is azt jelenti, hogy mindent jól megfontolok, s mindenre igyekszek, ha nagyon egyszerüt is, de választ találni. Ez a válasz viszont lehet mindenféle szabályon kivüli is!

Az elsö fejezetedhez csak annyi a hozzáfüznivalóm, hogy megértem, de én bizonyos feltételekhez kötöttem volna, pl. egy magasabban meghatározott vételár esetén, mint állam, megelégedtem volna egy elsö részlettel, ami ugyanúgy megtörténhetett volna, mint ahogy lezajlott, s a további összegek megtéritését bizonyos idöre felfüggesztettem volna, ugyanis amikor már jobb idökkel is lehet számolni.

Még ehhez, hogy korlátoztam volna az igy szerzett lakások továbbértékesítését is.

A németekhez csak annyit, hogy általában 20-25 éves kölcsönökre veszik a magántulajdont, aminek elözménye egy spórolási folyamat. Tehát nem máról holnapra van szó! Különben csak példaként emlitem "fél vömet" és majdnem 32 éves leányomat (a nagyobbik, ugye a kisebbikre még mindig gyüjtöm a birkákat!). A fiatalember a szokottnál hosszabb ideig lakott a szülöi házban, s azzal tudta megteremteni a házvétel feltételeit. A ház Köln határain kivül van kb. 3-4 km-re, ami már valamivel olcsóbb, igaz, ha még távolabbra mentek volna, kedvezöbb is lehettet volna a dolog. De annak ellenére a telek és az épitkezés itt bizony drága! A ház egy 250 m²-es telken kb. 280.000 euróba fog kijönni, ez a város felé bennt már könnyen felmehet majdnem a duplájára is.

A lakások ára használt esetén, pl. lakótelepen, ugyan jobb minöségük, mint az általad ismertek, kb. 30 éves, 1.700/m² eurótol megy felfelé. Az újaké a helyzetétöl függöen 2.500 és 3.000 között mozog, ami drágább soroljuk már a luxusok közé. Ebböl láthatod, hogy a németnek sem olyan egyszerü!

Az átlagbérek összehasonlitása gondolom irreális, mert nagyon sok tényezötöl függ, s a jelenlegi viszonyok között nálatok nem is látok arra alapot, hogy pl. egy mérnök 2.500-4.000, s a munkás mondjuk 1.800-2.500 euró bruttót keressen.

Amit a versenypiac, stb. létrejöttéröl irtál, az éppen a nyeresége annak, aki a lakást 250.000-ért megvette, de az értéke elötte nem jól volt megállapitva. Már 1964-ben egy szövetkezeti 2 szobás panel lakás 130.000 Ft-ba került, s nem tartom valószinünek, hogy annak az értéke 30 év alatt, az elhasználódást leszámitva, csak a 3-4-szeresére emelkedett volna!?

Ami a lakások akár belsö, akár külsö állapotát illeti, ha német szintre fel is kellene hozni azokat, az pénzbe, s idöbe kerül. Senki ne várja azt el, hogy egy ilyen minöségi változás a rendszerváltás autómatikus következménye. Addig laksz abban úgy, ameddig nem tudod a jobb feltételeit megteremteni. Az számomra természetes dolog, hogy bizonyos belsö renoválásokat nem az ingatlankezelöre biztuk, mert a lakbért már felemésztette a hivatali apparátus is, nem hogy abból még arra is jutott volna. Ezeket mi is magunk csináltattuk annak idején! Igaz, szomszédunk irt a Rákosinak, hogy egy bizonyos folyamatot meggyorsitson, be is következett!

Ha a számaim nem is voltak tökéletesek, de megközelitöleg stimmeltek. Sógoromék a vizórákat pl. direkt a megvétel után épitteték be, a külsö renoválás tavaly történt. Ami a fütést illeti, abban sajnos szakember van a családban, ugyan az lesújtó, pazarló, környezetellenes, de egy "magyar mérnöki vivmány", ahol a befektetési költségeket elöbb szem elött tartották mint az üzemeltetésit. De véleményem szerint hiányzott a mérnöki tudás is! Ez egy örökség, amit egyszer fel kell számolni, s bizonyára nem megy máról holnapra!

Ami a kilógó vezetékeket illeti, abban viszon én vagyok szakember, s ha nem is olyan gyakorlatias, anyósomnál renbe raktam! Söt létrehoztam egy udvari világitást, ami a nagy házakban lépcsöházanként szokás, rákötöttem anyósom villanyórájára, s mondtam, hogy mindenki használhatja. A rajta kivüli 3 lakórészböl senki nem vette igénybe, s még azt is mondták, hogy feleslegesen csináltam! Amikor viszont nem láttuk, csak megnyomta mindenki a gombot! Tehát ilyen a jó szomszéd!

Nejem unokanövére másképp jutott a lakáshoz, teljes renoválása pár évvel ezelött 1 millió Ft-ba került, beleértve a fürdöszoba felújitását, stb. A közösség miatt a lépcsöház, külsö burkolat még váratnak magukra, de egy közös döntésben elhatározták (nem ök), hogy ezentúl a szellöztetö ventillátorok csak bizonyos idöszakban lesznek bekapcsolva, ha egyeltalán! Nem ismerem az utolsó kilóvattóránkénti dijat, de itt bizonyára lakásonként csak egy minimális összegröl van szó, aminél többen költenek már cigarettára, italra, stb. is. Mivel nagyon kedves rokonok, barátok, nagy örömmel szereltem be nekik mind a két helyiségbe (WC+fürdöszoba) egy-egy ventilátort! Anyagi helyzetüknél fogva ugyan megtehették volna ezt maguk is, de én ezt igy akartam!

Még visszatérek anyósomhoz, s a többiekhez, hogy természetes volt, hogy én mint "német" segitek rajtuk, s én voltam a "házmester". anyósomnál még villany tároló fütést is épittetem be.

Ebböl kifolyólag láthatod, hogy ismerem, s tudatában vagyok a viszonyoknak, s örülök, hogy ezeket igy megtudtuk beszélni. Azt is láttad, hogy még a Rákosi korszakbról is van véleményem, de nem mástól hallott, hanem saját tapasztalatom, mégha nem is abból a korszakból maradtam vissza!

Ami a politikai hozzáállást illeti, mint öcsi, pajtás, elvtárs, kartárs, szaktárs és még nem tudom mi, megérted biztos, hogy azon kevés állampolgárok közé tartozom, akik nem a "semlegességüket", hanem a "tisztaságukat" örizték meg. Ugyan sokan és sokszor próbáltak megkörnyékezni!

De ez nem tartozik ebbe a topikba. Ajánlatodat a másik témával kapcsolatban szivesen fogadom, de elöbb átadom a terepet másoknak, nem akarom magam okvetlenül elötérbe keriteni, ami talán már igy is megtörtént.

A monitor is épp, még fájdalmakat sem érzek, lehet hogy ezután következik be, ha OMGI barátunk azonos idöben közölte "haragját"!

Tehát a legközelebbi viszontlátásig!
Minden jót mindenkinek! Szervusz!
Nézettek be kölni ajánlatomba is, aki esetleg nem érti, halgassa meg a "juke boxot"!

Toeby

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 14:55   

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 14:43   
Kedves Toeby!
1./
…”Remélem nem bosszantottam még jobban fel OMGI-társunkat, mert akkor félö, hogy egy ökölcsapás ér itt a monitorból! ”….

Elsôsorban azzal kezdeném, hogy még soha senkit nem gyûrtem orron, még monitoron át sem.
Úgy tûnik, a kissé felindult soraimból ”összetévesztettél” valaki(k)vel, esetleg még külföldre távozásod elôtti idôszakban élt olyan egyénnel/egyénekkel, akik ökölcsapással válaszoltak a kritikára. Lehet, hogy nem hiszed, de volt ilyen.

2./
Lakáseladás/Állambácsi segítségével, a tisztességtelenül milliomossá válás története
(merthogy röviden így tudom összefoglalni a mondanivalót lényegét.)

Kedves MON-Barátom, Toeby!
Kérlek szakíts idôt, mert nem 3 sorban fogok válaszolni!

Vegyünk egy fiktiv családot, akinek egyik tagja (a kis Éva) eljutott a fenti milliomosságig. Legyen a nevük Szabó.
Szabóék , kispolgári, szorgalmas emberekként élnek a háboru idején Terézvárosban, 4 gyerekkel.
1944-ben menekülnek a front elôl, kis faluba, ahol a fejük felett vivják ádáz harcukat az oroszok és a németek.
Megszületik az 5. gyerek.
A ház rájuk szakad, mindenük –a szó szoros értelmében!!-odavész.
ôk túlélik.
Az apa, régi szocdemes, elhiszi, hogy az országot csak a dolgozó osztály tudja újjáépíteni és kisgyermekes feleségével együtt hordják a téglát, rakják egymásra a raknivalót, hogy beinduljon a Fövárosban a közlekedés, az Élet. A volt, kényelmes, komfortos lakásukat már régen elfoglalták, Valakik.
Ôk 30 km-rôl, a semmibôl jönnek várost építeni.
Néhány év, Budapest külsô kerületében sikerül egy szoba-konyhát bérelni egy akkori katonatiszt második házából (valószínûleg cselédház volt valamikor). WC az udvaron, -potyogtató.
Családapa pár év után meghal. Anya, gyorstalpalóval tanul, dolgozni kezd.
A kinevezett ”gyám” két legfontosabb ténykedése: a kis szoba-konyhából minden mozgathatót elvinni (amig az anya dolgozik) és kijárni a Gyámhatóságnál a gyerekek ”intézeti ” elhelyezését.
A 2 nagy elköltözik, a 3 kicsit az országban háromfelé viszik. Szabó mama csak sirhat, és fizethet, merthogy nem állami gondozásba vették a gyerekeit, -csupán ”intézetbe”.
Sôt kéthetente látogathatja is ôket. Egyiket a Bakonyban, másikat a Balaton közelében, a harmadikat legalább a fôvárosban.
A kis Évit félév után rühesen, tetvesen, felemás cipôben, zokni nélkül hozzák haza a ” gondozók”, karácsonyi szabadságra. Szabó anyuka és ôket szeretö emberek nem engedik vissza.
A testvérek is pár év alatt hazakerülnek.

Telnek a nehézséggel teli évek, a házigazdának kell a szoba-konyha, de befolyásos állásban neki könnnyû szerezni egy másikat, -a család költözik.
Budapest, majdnem belváros, körfolyosós, szoba-konyha, 2. em. (ez is fontos!), folyosó végén közös WC kb. 8-10 személynek. Állami lakás. 1956.tavasza van, nemsokkal valamiféle földrengés után. Emlékszik még valaki?

Telnek az évek, a kis Éváról kiderül, hogy komoly szívbeteg.
Nemsokára korház, vesemedencegyulladás, -pihenni kéne, nem megfázni, (2. emelet, WC kint!) .
1956. október: pince, szén tetejére terített kabátok, majd Évikének újra korház. Szívizomgyulladás és reuma.
Szabó mama feladva önállóságát, ”hallgatva a józan észre” házasság révén, csere folytán fürdôszobás lakásba költözhet a három gyerekkel.

Évike álmodozik. Versmondó versenyeket nyer, kórusban énekel, irodalmi klubokba, író-olvasó találkozókra kezd járni, személyesen ismerkedik meg Illyés Gyulával, az emlékkönyvébe Gerelyes Endre, Szász Imre, Baranyi Ferenc és még sokan mások irnak kedves sorokat. És még mindíg álmodozik. Egy ifjúsági lapba cikkei jelnnek meg. Tanulni lenne jó.
15,5 évesen dolgozni megy, de még csak 4 órát szabad. Még gyerek.
Aztán a tanulás –mint akkor oly sok más fiatal lánynak- a gyors végzettséget adó irodai szakiskola, ahonnan hibátlan helyesírásával és majdnem parlamenti gyorsírásával azonnal kap munkahelyet.és még mindíg álmodik, hogy tanulni fog. Megismerkedik a majdani férjével, aki pártfunkcióban dolgozik, és akiben azt látja, hogy talán kiemeli majd a nyomasztó szegénységbôl.

……és most értünk el a milliomossá vezetô út valóságos kezdetéhez.

A 60-as években a jogszabályok adta lehetôségekkel élve a házasulandó fiatal pár egy teljes esztendei fizetésének az összegéért ”quasi megveszi” egy szoba-konyhás tanácsi lakás bérleti lehetôségét. A dolog sikerül, 6 hónap múlva az övék. Senki nem csapott be senkit.
Ja, a lakás 26 m2, a WC az udvar másik oldalán, 2 emelettel feljebb, idegenekkel közös!
De maguk lehetnek.
gyerekszületés, betegségek … stb. bajok és problémák csôstül. Megcsömörlés 20 évesen a ”pártban”., válás.

14 évig tartó kérelmek a tanácshoz, legalább egy WC-s lakásért!!!! Nem lehet, nem jogosultak, mert nekik van lakásuk!
Túlmunkák, rettenetes takarékosság, OTP kölcsön, rokoni segitség: komfortosítani kell a pici lakást.
A 26 m2-be belefér egy cseppnyi fürdôszoba-WCvel, + a mûszaki elôírásoknak megfelelôn elôtér,. Az OPT által elfogadott költség majdnem 80 000 Ft. (20 000 önrész), a többit a tanácsi lakás tulajdonosa (a tanács ill. állam) megtériti, lelakható lesz. A hozzájárulást elôzetesen megadta.
Az elszámolásnál 28.000 Ft-ot fogadott el! (A csempe, a mosogató, a kövezet s kitudja még mi, LUXUS!)

52.000 Ft. megmaradt az államnak!!!! Évikéék fizették.

Miután a komfortosított lakás már c s e r e a l a p volt, némi munkahelyi ráhatással (a 80-as évek elején egyes munkahelyeknek volt 1-2 lakásbérlô kijelölési joguk!) a komfortositott lakás ingyenes átadásáért cserében Évi és családja kapott egy vadonatúj, lakótelepi lakást, 2 szoba, 54 m2. De korántsem ingyen!!!!! Bocsánat! Mert ekkor már LAKÁSHASZNÀLATBAVÉTELI DIJat kellett fizetni, ami akkor Évi fizetésének majdnem egy évi összegét tette ki. Mondjuk, kb. 40.000 Ft. / ismét az államnak.
Ez volt 1983-ban. (Fontos)
A lakás átadásakor tetemes mennyiségû mûszaki hiba került felvételre, de abból szinte mindent a lakó a saját pénzén javittatott ki.

(még mindíg ingyen kapta Évi a lakást?????? Egy fenét, már eddig kb. 3½-4 évi teljes jövedelme van benne!))

Az elôzö lakás korszerûsitéséböl fennmaradt (10 évre kapott OTP kölcsönt) most együtt kellett nyögni ezzel az újabbal, de legalább külön szobában lakhattak a felcseperedô gyermek és a szülôk.

A tisztességes, minden svindli nélkül keresett havi jövedelmekbôl és pluszmunkákból egyre kevésbé lehetett megélni, - ekkor jött a külföldi munka lehetôsége, ahova Évi és (új, diplomás) férje magával cipelte az otthoni kölcsönöket, és majd egy évig minden megtakarított fillérjükbôl azt törlesztették. (Túl azon a btto fizetés 8 %-án, amit az Államnak le kellett adni!) De kifizették.
A lakásukat pedig átengedték az idôközben felnôtté vált gyereknek, használja, éljen nyugodtan, legalább addig, amig ôk nincsenek otthon.
Kiadni idegennek persze gazdaságosabb lett volna, de akkor mit csináltak volna a gyerekükkel, aki még mindig az ô segitségükre szorult. Pedig dolgozott.

S jött 1993. a tanácsi/állami lakások ”elkótyavetyélése”.
Néhány idézet az akkori hivatalos ”forgalmi-érték becselés” –bôl: Figyelem, a ház 10 éves!!!
Az épületben lévô lakások száma: 256 (tehát nem egészen egy luxus, zuglói villaház!!!)
....a közmûvezetékek a gépészeti szerelvények elöregedtek,
…a lakásokban lévô fôelzárók nem mûködnek,
a világítási szerelvények hiányosak,
a kaputelefonok általában nem üzemképesek,
a fém nyílászárók és korlátok korrodáltak,
a külsô lépcsôk töredezettek, a lépcsôfokok több helyen mozognak, balesetveszélyesek,
….
a panelok csatlakozásainál helyenként illesztési hézag, felszíni hajszálrepedés észlelhetô,
az elemillesztések pontatlanok,
a panelfugák tômitô szalagjai kihullottak,
A loggiák lejtése..befelé vezeti a vizet,
A zárófödém hibás, beázik…
… stb.

A megvásárolandó lakásra konkrét adatok:
A lakás a lift mellett van, zajos,
Az ablaktokok alatt esôzésnél beázás fordul elô,
Fütés nem megfelelô,
A nyílászárók rosszul zárnak,
a burkolatok elöregedtek (10 év alatt!!),
A bérlô saját erôbôl a következô felújitásokat végezte:
Konhyai csempézés,
Mosogató és csaptelep-csere,
Elôszoba és konyha burkolat csere
AZ IKV a felújításhoz téritést nem adott, ezért a lakás forgalmi értékét nem növeltük.

A lakás becsült forgalmi értéke: 1.603.800 Ft.
Miután a lakás 3 fô által lakott, a benne lakó kedvezményesen 481.140 Ft-ért vásárolhatta meg.

Mit gondoltok, máshonnan, nem az államtól, lakottan egy ilyen nivójú ingatlant mennyiért, az üres értéknek hány %-áért lehetett volna megvásárolni??
A bentlakónak pedig a gyakorlatnak megfelelôen ugyan miért ne lett volna elôvételi joga?

A lakások megvásárlása lehet, hogy jó üzlet volt annak, akinek pénze volt (mert tény, hogy ilyen is volt!), de túlnyomó többségében a mi Évinkhez hasonlók kényszerültek megvenni a lakást, ha nem akarták, hogy belátható idôn belül, idegen vevô kénye-kedve szerint pakolja ki ôket abból az otthonukból, amiért a fenntebb már részletezettek szerint, közel 20 éve fizettek és dolgoztak, és amihez egyáltalán NEM POTOM PÈNZÈRT vagy AJÁNDÉKBA sikerült hozzájutniok.

Az pedig, hogy a lakásárak az elmúlt 10 év alatt ilyen szemérmetlenül magasra szöktek, talán szintén nem a magyar kisember hibája. Ha az állam nem adta volna me a lehetôséget az ország kiárúsítására, ….stb. stb.
A fenti lakás forgalmi értéke egyébként 2003. ôszén (viszonylag rendbehozott, un. közepes állagnak megfelelôen) 8 millió forintot ért, és (sajnos) nem 10-12-t.

A 8 millióért pedig –aki Mo-on él- tudja, hogy mit lehet ma venni. Pedig venni kell, mert különben az Állambácsi ott is elvárja az ôt megilletô illetéket./adót.

Azt hiszem nem érdemes ”továbbdarálni ezt a húst”, mert már megfelelôen elpépesedett. Akár egy jó tatárbifszteknek is jó lenne már.

De ezek a részletek kellettek ahhoz, hogy abba az ominózus pohárba tiszta víz kerüljön, hogy ugyan mit is adott az állam ajándékba lakásként az 1990-es évek elején??

Mit kezdett volna az állam ezekkel a lakásokkal, ha nem adja el????? Ma már megették volna a bogarak, szétestek volna a vizhálózatok, kiestek volna helyükrôl a nyílászárók, stb. stb.

3./
Egyébként azok a felújítások, víz- és fûtésszerelések, amiket kedves Toeby említesz, annyi pénzért nem lehettek megvalósíthatók. Ez biztos!!!!! Ez porhintés!


A Szabó család történetét vehetitek akár korrajznak is. És ez még csak egy kis része az egésznek. Minden szava igaz, papírral és dokumentumokkal bizonyíthatók!

További jó csevegést!

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-04 10:59   
Kedves Frimi!

Köszönöm az alábbi soraidat!
Ha hiszed, ha nem, nagyon sok dolgot egyformán látunk, és ne hidd, hogy az idôleges trendetlenség mögött nem látom a tisztaságot vagy fordítva, az esetleges felszínes csillogás mögött megbúvó szennyet.

Nagyjából egyidôsek vagyunk, és bár mostanában külföldrôl vagyok a MON-on, azért az év igen nagy részét otthon töltöm, nem "nyugatra szakadt hazámfiaként", az anyanyelvemet sem elfelejtve, 100 %-os magyar nak és pógárnak tartva magamat. Valahol már írtam, hogy az egész családom otthon van, mi csak "ideiglenesen" (bár kicsit hosszúra nyúlva!) vagyunk itt.

Kedves Toeby Barátunknak készülök a válasszal, de tényleg igyekszem nagyon higgadt lenni. A tárgyilagosság már kicsit nehezebb, mert abszolut "proliközegben" nôttem fel, és belülrôl tanultam az életüket.

üdv. OMGI



 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 23:27   
2004-02-03 10:06, OMGI:
-
Kedves OMGI!

OFF.

"Egy másik topikban volt téma -ha jól emlékszem-, átvitt értelemben ugyan de ide is citálható, hogy az emberek megették a jövôjüket."

Jol emlekeztel, s a megallapitas tolem szarmazott. Az ide irottakbol ugy erzem, hogy nem fogalmaztam pontosan.

Megallapitasom kepletes volt es nem az allampolgart hibaztattam egy percig sem!

Miutan a gazdasag egyidejuleg nem tudta biztositamni az allando eletszinvonal emelesehez szukseges forrasokat, ezert a differenciat hitelekbol kelett fedezni. S miutan az eletszinvonal allando emelesehez egyre tobb - csak hitelbol fedezheto - forrasra volt szukseg, igy csodbe jutott az orszag, ahhoz hansonloan, mint mikor egy haztartas allandoan tobbet kolt, mint amennyit bevetelez.

A hitelek egyre inkabb nem forrasteremto beruhazasokra forditodtak, hanem fogyasztasra. Mint az a csalad, ahol luxusvacsorakra koltik a penzt, ahelyett, hogy mondjuk jovedelmezo vallakozasba fektetnek azt. Kepletesen: megettek a jovojuket.

Remelem, hogy most talan sikerult jobban megvilagitanom, hogy mire gondoltam.
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 23:08   
2004-02-03 17:06, Toeby:
-
Kedves Toeby!

Az alabbiakban kizarolag a lakastemaval kapcsolatos felveteseidre szeretnek reagalni. Az egyebekrol is szivesen beszelgetek veled, de nem itt.

"Én politikát nem viszek a dologba, mert a jelenlegi erök közül egyiket sem támogatnám!"

Ez egy erdekes megjegyzes, de nem hiszem, hogy itt errol szo lenne.

"Annyira ne sajnáltassuk magunkat, hogy mennyire szegények vagyunk, mert a pénzt csak összekaparintottuk valahonnan",

Osszekapartuk! Helyes a megallapitas!!! A berbol es fizetesbol elok akkor sem es ma sincsenek a nemet szinten! S a mai lakas es ingatlanarak - fokent videken - sokaig csabitottak tulajdonszerzesre pl. a nemeteket. Egyebkent abban az idoben az altalanosan elfogadott "piaci kurzus" szerint a berlakasokat a tarsashazi/szovetkezeti lakasaraknak kb. 50 %-ban lehetett megvasarolni a piacon. (Persze ez fuggott attol, hogy hol van a lakas. Mindket tekinteben.) S mint emlitettem, a koltsegvetesnek az orszag iszonyuan eladosodott helyzeteben surgosen penzre volt szuksege. Ha a mai arakon allapitottak volna meg az eladasi arakat, akkor egy fillert nem kaszirozhattak volna, hiszen azok az arak teljesen irrealisak lettek volna abban az idoben. S azert valahol igazodnia kellett az araknak a fizetokepes kereslethez. S a szomoru az, hogy meg az akkori viszonyok kozott valoban alacsony arak mellett is sokan voltak olyanok, akik azt sem tudtak megfizetni. Bocsanat: osszekaparni...

"...kapartasd már össze a németekkel a pénzt, hogy ök is hasonló módon juthassanak lakásokhoz!"

Ha a nemet viszonyokhoz hasonlitod a helyzetet, akkor hasonlitsad ossze az akkori es a mai magyar es nemet atlagbereket!!! Sokan ma is orulnenek itthon a nemet munkanelkuli segelynek s ez igy van egy par evtizede...

"Ami viszont a korábbi lakásépitkezéseket illeti, ki tudja hova ment a lakbér? Biztos nem abból tartotta fennt magát az állam, mert a lakásépitések költségei a sokszorosát meghaladták a lakbéreknek."

Itt egy dolgot vilagosan kell latni: a lakberekbol SOHA nem epitettek lakasokat. Azt az allami koltsegvetes finanszirozta. A lakberekbol a berlakasok felujitasat, karbantartasat fedeztek (volna).

"De ha viszont nézed, hogy "...legrosszab esetben is a befizetett 250.000-böl 10 év után már 7-9 milliót lehet csinálni vidéken is, Budapesten meg 10-14 milliót, ill. az az értéked van, azt semmiféle inflációval nem lehet megmagyarázni!"

Reszben igen, masreszt viszont a versenypiaci viszonyok letrejottevel, a kereslet-kinalat alakulasaval es ezen belul a fizetokepes kereslet novekedesevel lehet.(Ami meg messze ma sincs a nemet szinten!)"

Megjegyzem, Balatonszemesen 1952 tajan 2-300 Ft-ert lehetett telkeyt venni. Ma ez ugyanott
tizmillio is lehet... Magam is szivesen vettem volna - utolag -, de akkor meg az altalanos iskolaba jartamm.

"...késöbb kiderült, hogy az állam tudatosan vagy annélkül, megajándékozott!"

Igy is fel lehet fogni, de ez csak egyik olvasata a dolgoknak. A rendszervaltas utan eltunt az allam paternalista jellege s igy sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy a rendszervaltas utani allam - kormanyok - ajnadekozo stilusuak lennek. Itt is a penz uralja a "vilagot", ugyanugy, mint masutt...

"Különben a lakások belsö állapota nem volt annyira tragikus, ha elötte jó volt, miért ne lett volna utána is jó?"

Nem tudom, hogy mondtak-e rokonaid (ha magad nem tapasztaltad), hogy az ingatlankezelo csak a "falon beluli hibakat" javitotta. A tobbi a berlo dolga es koltsege volt. S a berlok tobbsege valoban gondozta is a lakasat. (De pl. Szuleimnek - nyugdijasoknak - nem volt arra penze, hogy parkezttaztassak az emlitett eloszobajukat es kicsreltessek az ajtot ugyanolyanra, mnint az volt...Az ingatlanakezeleo helyett...) A baj az volt, hogy bar a homlokzatokat idonkent - ugy 20-30 evenkent -rendbe hoztak (itt-ott, mondjuk a Belvarosban, de ott is csak a foutvonalakon), de a belso reszekkel - ahogy fogalmaztam - csak a minimalisan legszuksegesebb mertekben. (Ahol fiam lakik -s ne gondolj valami dzsumbujdara - kb. 20 eve lognak ki az elektromos vezetekek a falbol, mert valamikor elektromos probelma merult fel es surgosen vezetekeket kellett cserelni. Persze ezek bevakolasa most a tarsashaz dolga lenne - ha lenne ra penz!)

"Nem a másikét kaptad! A külsö állapota? Pl. sógoromék a 10 szintesben lakásonkénti 30.000-böl leszigeteltették a házat, s új vakolatot is kapott!"

Hol es mikor es kik laknak benne? Magam szovetkezeti panelhazban lakom az egyik nagy budapesti lakotelepen kozel 30 eve. A lakok nagy hanyada nyugdijas s a kozgyulesen orakat vitaznak nehany 100 forintos kozoskoltseg emelesen....

"Mi van még hátra? A lépcsöház, s a fütés? A fütés persze már egy nehezebb dió, de abban a házban már legalább termosztátok vannak, a hideg és melegviz is egyénileg van elszámolva. És ezt is meguszták valamivel több mit 10.000 Ft-ból!"

Az altalam ismert viszonyok kozott ez feltehetoleg minimalisan egy nullaval tobb! Csak a vizmero orak nalunk (4 db.) szerelessel egyutt 15000 korul volt - ugy ot-hat evvel ezelott... A termosztatok meg meg ennel is tobbe kerulnenek, ugy 40-50 ezerbe lakasonkent... Es nem is ad teljeserteku megoldast az elhibazott egycsoves futesi konstrukciora... Annak atalakitasa pedig 10 millios nagysagrendu lehet hazankent...

"Ne csak az otthoni szemszögedböl nézd a dolgot!"

En es sok magyar nem tud nemet zsebbel gondolkodni...

"Az elkótyavetéléssel azért bizonyára egyet értünk. Bármilyen gyorsan is volt az államnak szüksége a pénzre, müködöképességéhez ez csak rövid szakaszon járult hozzá. Ne esetleg ilyen dolgokon háborodj fel..."

Ebben egyetertunk. S ha felhaborodast veltel volna kiolvasni soraimbol, akkor az a nem megfelelo kifejezesmodomnak koszonheto. Magam ugyanis vilagosan latom, hogy nem volt mas megoldas...

A tobbi felvetesedet iranyitsad at egy masik topicba s azokrol is velemnyt cserelhetunk...
Frimi


 
 Toeby  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 17:06   
Kedves Frimi!

Én politikát nem viszek a dologba, mert a jelenlegi erök közül egyiket sem támogatnám!
De engedj meg néhány hozzászólást, annélkül hogy én direkt érintve lennék. De ennek megfelelöen a még Magyarországon élö rokonaim, ismeröseim.
Annyira ne sajnáltassuk magunkat, hogy mennyire szegények vagyunk, mert a pénzt csak összekaparintottuk valahonnan, s mégpedig rövid idö alatt, vagy aránylag rövid lejáratu kölcsönökkel! Ilyen módon a lakosság zöme magántulajdonhoz jutott! Amikor viszont az a szállóige járta, hogy itt nálunk Németországban az aranyért csak le kell hajolni az utcán, akkor kapartasd már össze a németekkel a pénzt, hogy ök is hasonló módon juthassanak lakásokhoz! Ezt nem irigységböl mondom! Ami viszont a korábbi lakásépitkezéseket illeti, ki tudja hova ment a lakbér? Biztos nem abból tartotta fennt magát az állam, mert a lakásépitések költségei a sokszorosát meghaladták a lakbéreknek. Tehát a nagy épitkezések idején biztos nem abból fedezték a költségeket! De ha viszont nézed, hogy legrosszab esetben is a befizetett 250.000-böl 10 év után már 7-9 milliót lehet csinálni vidéken is, Budapesten meg 10-14 milliót, ill. az az értéked van, azt semmiféle inflációval nem lehet megmagyarázni! (Itt most mindegy, hogy a számok 100 %-ig stimmelnek vagy nem, de nagyon közel állnak a valósághoz.) Tehát abban a pillanatban, amikor a lakást megkaptad, ugyan nehéz volt, de késöbb kiderült, hogy az állam tudatosan vagy annélkül, megajándékozott! Különben a lakások belsö állapota nem volt annyira tragikus, ha elötte jó volt, miért ne lett volna utána is jó? Nem a másikét kaptad! A külsö állapota? Pl. sógoromék a 10 szintesben lakásonkénti 30.000-böl leszigeteltették a házat, s új vakolatot is kapott! (Nem résszigetelés, hanem valódi burkolat!) Mi van még hátra? A lépcsöház, s a fütés? A fütés persze már egy nehezebb dió, de abban a házban már legalább termosztátok vannak, a hideg és melegviz is egyénileg van elszámolva. És ezt is meguszták valamivel több mit 10.000 Ft-ból!
Ne csak az otthoni szemszögedböl nézd a dolgot! Az elkótyavetéléssel azért bizonyára egyet értünk. Bármilyen gyorsan is volt az államnak szüksége a pénzre, müködöképességéhez ez csak rövid szakaszon járult hozzá. Ne esetleg ilyen dolgokon háborodj fel, hanem azon, hogy pl. fogpótlások manapság már nemcsak néhány százezret, hanem már a milliót is meghaladhatják! Azért az arányoknak is stimmelni kell! Pár fogamért veszek egy kisebb lakást? Különben itt javasolom azt, mint új fizetöeszköznek az euró helyett bevezetni! De abban is biztos egyetértünk, hogy elöbb nagyobb fontosságú egy müködöképes ország, mint 3 millió elszegényedett! Azokon is persze segiteni kell, de a feltételeit is meg kell teremteni! Mivel ez a téma alapjában véve nem kimondottan a lakáskérdésben indult, de ide került, mégis megemlitem. Ha a közösségek most nagy költségeket forditanak a közlekedésre, amit a következö években még folytatni kell, hogyan történhet meg az a dolog, hogy a magasabb árajánlatu nyeri a tendert, s nem is volt feltétel arra, hogy pl. az autóbuszokat és villamosokat, söt a metrót kooperációs alapon gyártsák? Ez a pénz mos megy a lengyelekhez, törökökhöz, és még ki tudja hová? Aminek persze én örülhetek, ide Krefeld-Uerdingenbe is (Combino-villamosok)! És mi történik a volt Ikarusszal, Magyar Vagongyárral? (A régi nevüket irtam.) Ne haragudj, de én kétségbe vonom gyakran a látószöget, söt a horizontot is! Sok új dolog van, amit meg kell érteni vagy még hozzá kell szokni! Parkolási dijak befizetése, még mindig az állam mellén csüngeni, bizonyos érdektelenség, a közösségek összefogásának hiánya, s még sorolhatnám! Ugyanakkor hibás az állam is! Remélem nem bosszantottam még jobban fel OMGI-társunkat, mert akkor félö, hogy egy ökölcsapás ér itt a monitorból!
Ezek olyan témák, hogy akkor sem lesznek jobbak, ha elhallgatjuk öket!

Poméry Judit üzenetéhez csak annyit:

Kedves Judit!
Hát természetesen mindenütt vannak problémák, igy Berlinben is! Azon nem csodálkozom, hogy a régi házakból, prima környezetben kizavarták a volt lakókat, s a renoválás után drágán dobták azokat a piacra. De azt már ismerted az egyesülés elötti idöszakból is! Mit tehetünk ellene! Ha Te lennél a tulajdonos, ugyanigy járnál el. Én viszont a panelokról beszéltem, ami a magyar felfogás szerint a náluk lejátszódó eseményekhez képest még jó példának volt nevezhetö, amit több újságcikk és TV-beszélgetés is igazol. Az emlitett eset, ha egyedi is, de talán mégsem, egy 75 m²-es lakást 70.000 DM-ért vásárolt meg az illetö, aki elötte bennt is lakott. A házat renbehozták, kivül belül. Ne a mi nyugati szemünkkel nézzük, hanem az övékkel, nagyon elégedett volt! (Összehasonlitásként: A hasonló használt lakások abban az idöben Kölnben kb. a háromszorosába kerültek, az új épikezéseknél a cél a 4.000 DM/m² határ volt a szociális lakásoknál, tehát mint használt lakás 210.000, mint új 300.000, s ez a város külsö részein.)
De ezekröl még nagyon sokat lehetne témázni!

Tehát mindenkinek szép jóestét, ma nem tudom mi vár a sütöben, lehet, hogy még megirom!

Toeby

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 10:06   
...... a fenébe is! Amióta ide beléoptem (MON), igyekeztem, legalábbis szándékoztam nem belefolyni "politikai" vagy akár csak azt súroló beszélgetésbe.
Most azonban, éppen ez a lakásdolog annyira direktben érint, hogy nem tudok csendben maradni.
Most azonban e percben nincs annyi idôm, hogy mindazt megírjam, amit szeretnék, csupán jelzem, hogy hosszabb olvasnivalóval kívánom meglepni kedves MON társaimat az ügyben.
Próbáljunk már meg tiszta vizet önteni a pohárba, és ítéljék már meg a helyzetet azok, akik magyar fizetésbôl, ott, benne élve élték át az egész tranzakciót. Egy biztos, -felejtsétek már el kedves "közgazdász-szakértôk", hogy az állam jót akart a polgárnak, vagy azt, hogy az állampolgár magának fôzte, amit most ehet.
Egy másik topikban volt téma -ha jól emlékszem-, átvitt értelemben ugyan de ide is citálható, hogy az emberek megették a jövôjüket.

Visszatérek, ... remélem nem fogtok haragudni. (Most kicsit indulatosnak érzem mmagam, pedig ez ritkán fordul velem elô. Elôször ugyanis számolni szoktam magamban, meg aludni a dolgokra.)



 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 03:32   
2004-02-03 03:10, Pompéry Berlin:
-
Kedves Pompery!

Nekem "konnyu", mert en itthon elek es csaladom tobbszorosen is erintve volt ezs ugyben. No, nem a meggazdagodasban...
Frimi


 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 03:10   
Kedves frimi,

nagyon köszönöm a részletes felvilágosítást. Magam is igy gondolom, de csak közvetett információra épitve nem tudtam volna ilyen autentikusan és részletekbe menöen elmondani.

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 03:00   
Kedves MONtarsak!

Nalam a lakasprivatizacio kerdeseben - mint sok masban - a tanciskolai cserepkelyha az a gazadasagi csodhelyzet, ami szvsz a rendszervaltast is kovetkezmenyezte.

Az allami koltsegvetesnek surgosen penzre volt szuksege s ennek egyik forrasa lehetett a lakasprivatizaciobol bekasszirozhato osszeg. Ugyanis miutan sok mindenre nem volt penz, igy a tanacsok mukodtetesere sem, ez volt velemenyem szerint az alapja a tanacsi lakasok gyors kiarusitasnak.

Ketszer ad, aki gyorsan ad - all a mondasban, ezert ugy igyekeztek az eladasi arakat megallapitani - szvsz melyen az akkori magantulajdonu lakasok forgalmi erteke alatt -, hogy mielobb bevetel lehessen ebbol az akciobol. (Es az arkalkulacioban meg mas szempontok is szerepet jatszottak. Lasd alabb.)

Ezt a velekesemet alatamasztani latszik, hogy ketfele konstrukciot kinaltak a berlonek: egy - mar nem tudom, hogy mennyivel, de - alacsonyabb osszeget azonnali keszpenzfizetes esetere, es egy magasabb osszeget, ha az banki hitelfelvetellel es persze hosszabb atfutasi idovel realizalodott a fizetes.

Onmagaban a relative alacsony ar ill. az akkori hitelkamatok viszonylagos magasabb szintje (mert azutan 1994. utan, amikor az inflacio elerte a 35 %-ot) meg magasabbara emekedett, arra osztonozte a berloket, hogy osszevakarjak a ladafiaban fellelheto forintokat, meg a pumpolhato rokonok es baratok penztarcajaban talalhato penzeket, hogy mielobb gyorsan fizethessenek. Mielott a tulajdonos - az allam - meggondolja magat, es eszreveszi, hogy elkotyavetyel egy hatalmas erteku vagyont.

Az allamot viszont a szukseg erre kenyszeritette!!!

Ugyanakkor a megvasarolt lakasok allapota kizarolag attol fuggott, hogy a berlo mennyit invesztalt bele korabban (es ezt is beszamitottak) - hiszen a vagyonkezelo, az IKV s igy az tanacs - csak nagyon korlatozott korulmenyek kozott volt erre kepes es hajlando a korabbi evekben. (Peldakent emlitem, hogy Szuleim lakasanak eloszobajat, ahol parketta volt, csupan metlachi lappal akartak kicserelni valamikor a 80-as elvek elejen es a lakasajtot - amely tomor kivitelezesu volt -, csak a sokkal olcsobb es persze sokkal kevesse biztonsagos "nagyablakos" ajtoval kivantak kicserelni dijmentesen. Amin persze egy felnott ember konnyuszerrel atfer....)

A megvasarolt hazak allapota pedig sok esetben katasztrofalis volt, hiszen a korabbi evekben a hazak karbantartasat illetoen csak a minimalisan legszuksegessebb mertekben javitottak. A beszedett lakbereket mas celokra - szerintem a tanacsok mukodtetesere - forditottak, kesobb pedig a beszedett berleti dijak mar nem is voltak kepesek fedezni a felmerulo koltseget. S lakbereket pedig a szocialista paternalizmus szellemeben nem lehettett a kivant mertekben emelni!

Ezeknek a javitasoknak a koltsegei mnost az ujdonsult tarsashazak tulajdonosaira harulnak - nehany kirivo esettol eltekintve -, mert a vetel elott a tancsok altal alkalmazott, a tulajdont ertekelo cegek -ugymond - belekalkulaltak a vetelarba mindazon koltsegeket is, amelyeket az ujdonsult tulajdonosoknak kell finanszirozniuk. Ez is egyik oka volt a tanacsi alkasok ertekesitesekor feltunoen alacsony vetelarnak! S azota nem csak a lakasarak, de a felmerulo karbantartasi, renovalasi koltsegek is merdeken emelkedtek!

Most persze az igy tarsashazi tulajdonosokka valt korabbi berlok vakarjak a fejuket, hiszen a kozos koltsegek (szolgaltatasok) rohamos aremelkedese mmellett nincs igazan penzuk mondjuk a kulso homlokzat renovalasara. S az esetleges utolagos panaszokat mar a korabbi tulajdonoson nem lehet behajtani, hiszen a szerzodesekben rogzitettek, hogy a vetelarba bele vannak kalkulalva maganak a haznak a javitasi koltsegei. Igy tenyleg csak a nagyon kirivo esetekre lehet/lehetett jogi orvoslatot szerezni.

Nem tartom kizartnak, hogy szerencselovagok az olcso lakasertekesitesi helyzetet kihasznalatak sajat meggazadagodasuk erdekeben, azonban nagyon keves olyan eset latott napvilagot, amikor valakik feje felol mas vette meg a lakast. Mert a benne lakonak (berlonek) eloveteli joga volt s azok idejeben felismertek azt, hogy mindent el kell kovetniuk a megvasarlasra. Tisztaban voltak azzal, hogy egy uj - magan - tulajdonos korantsem fogja oket olyan kesztyus kezzel kezelni, mint azt az allam tette..

En elvetnem azt a feltetelezest, hogy az allam - minegy jotetemenyknet - tulajdonhoz kivanta volna jutanttani a berloket, a lakossagot. Egyszeruen, pusztan es poren penzre volt szuksege. Mihamarabb...

Az un. szovetkezeti lakasok ugye egy mas mese, arrol talan kesobb.
Frimi

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 01:38   
Toeby 2004-02-02 23:49,
-
Én munkáim során Berlinben, környékén, Leipzigben, Dresdában, stb. is gyakran megfordultam. Volt alkalmam beszélgetni olyanokkal, akik renoválás után vették meg a lakást, tehát nem "lökték" csak úgy oda nekik, s aránylag elégedettek is vele. Azért nálatok a rekonstruktiók valószinüleg valamivel jobban zajlottak le, mint csak példaképpen emlitem a "szakadt" budapesti panelekben!

Ha az állam mint tulajdonos elöbb renoválta és csak utána értékesitette volna a házakat, akkor szerény nézetem szerint a panellakók javarésze nem tudta volna megvenni.

Itt sem olyan rózsás a helyzet. Mint "tözsgyökeres" nyugat-berlini, évtizedek óta figyelem az ú.n. "Umwandlung" c. jelenséget. A befektetö megveszi fillérekért a lerobbant házat, kevéssé szociális módon kidobja az olcsó bérért benne élö lakót, felújitja az egész házat, jogilag átalakítja tulajdonosközösséggé, majd egyenként értékesiti a lakásokat. És ezt a volt állami tulajdonban lévö nagy házkezelöségek is igy csinalják, mint pl. Berlinben a GEHAG, amely cég 30.000 lakás volt tulajdonosa. Elöbb a GEHAG-ot adta el az önkormanyzat - olcsó áron -, majd a befektetö azt továbbadta, átszervezte, a lakásálománnyal pedig mint fent irtam, úgy járt el. az üzletet a befektetö csinálta, nem az önkormányzat. Berlin súlyosan el van adósodva, a szövetségi tartományok között a legjobban. Ez a fajta privatizáció sem húzza ki a csávából. Kisértetieseen hasonlít a helyzet a posztkommunista állapotokra. De az egy más írás témája lenne.

Még mindig vannak rokonaink, barátaink és ismeröseink M. o.-on, akik a fütésszabályozás alatt az ablakot értik, holott meg lett volna a lehetöségük, miután kicseréltették a fütötesteket, hogy legalább thermostátokat épittetsenek be. De arra már nem költöttek, pedig nem azok közé tartoznak, akik áramot sem fizetnek!

Én is ezt tapasztaltam. Ez sajnos szemléleti kérdés. A saját szüleimnél nem tudtam elérni, hogy ha én kifizetem az egészet, hozom a thermosztát szelepeket, akkor ... akkor sem. Egy év múlva kicserélték testületileg az összes szelepet az egész házban - hagyományosra. Következmény privát: még mindig nem tudom elérni, hogy számomra elviselhetö hömérséklet legyen a vendégszobában.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-03 01:04   
Kedves Toeby,

mint tudod, M.o. 1989-ben azt a dötést hozta, hogy senkinek nem ad vissza semmit. Így nem adták vissza sem a régi bérházakat a régi tulajdonosoknak, sem nem értékesítették a panelházakat egyben. Erröl lehet vitatkozni, hogy mennyire volt helyes, maradjunk itt annyiban, hogy ez egyfajta felfogás.

A lakások privatizálásának m.o-i változata szerintem akkoriban két fö okra volt visszavezethetö:
1.) Tulajdonhoz = vagyonhoz juttatni a lakosságot
2.) Megszabadulni az államnak/önkormányzatnak a 30-40 évi semmittevés utáni állapot következményeitöl, az elképesztöen leromlott állag fenyegetöen szükséges renoválásának várhatólag horribilis költségeitöl.

Arról nyilván nem érdemes vitát nyitni, hogy melyik szempont volt elsödleges.

Nyilván jobban járt már 1989-90-ben az, akinek akkor is jól ment. Ugyanakkor nem lenne annyi tulajdon ma, ha az állam ezt a lépést nem tette volna meg. A baj inkább az, hogy a szegény tulajdonosok anyagilag nem képesek kinyögni sem a fenntartáshoz szükséges, még kevésbé az esetleges állagfelújításhoz szükséges összegeket.

Erkölcsös-e vagy nem, az akkori százezrekböl ma tizenmilliókat csinálni: ez a kérdésfeltevés szerintem igy nem helyes. Ha valaki ma eladja a lakását, mégis kell laknia valahol. Bármit vesz helyette, annak is hasonlóan megnött az ára. Különben a moralitás ... fene tudja. Itt két különbözö világ és gondolatmenet találkozik, mint az Ackermann/Esser/stb. nevekkel fémjelzett Mannesmann/Vodafone-perben, ahol a bankvilág logikus proviziórendszere ütközik az átlagpolgár morális felfogásával.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 23:49   
Toeby válasza erre 2004-02-02 21:35

Kedves Pompéry!

A pizza csak képletes volt, de már túl vagyok a vacsorán! Nagyon egyszerü spenót volt, amit gyerekkoromban ki sem állhattam!

A lakásügy! Hát mivel már jó évtizedek óta épületgépészettel foglalkozom, jobban mondva elektrotechnikával, öcsém meg a maradék többi részével, s 2 évet még ilyen panelban is laktam, de ismerem a korábbi fütetlen sztálinarchitekturát is, aminek alapját az u. n. Walther Gropius (Bauhaus) rakta le (remélem jól irtam a nevét), természetesen megdöbbent az állami kezekböl eladott lakások állapota. Ez ugyan nem olyan fontos téma, de biztos el lehet róla beszélgetni! Ugyanis bennünket nem érint! Én azon a véleményen vagyok, hogy a lakásokat nem lett volna szabad 1/4 vagy 1/5 értékén eladni, bármi következménye is lett volna annak! Még ma sem adták el az összeset, de igaz, az csak egy kis részük. Ha valaki szegény, annak is megvan a módja, hogyan segitsünk rajta. De mint emlitettem, sokan ha nem is lezserül, de gyorsan kifizették, s a továbbiakban vagy ök sem törödnek föleg a külsö állapotával, vagy egyszerüen a közösség kényszeriti öket arra. Az eredmény talán jobb lett volna valamivel magasabb áron - azt is sokan szinte készpénzel kifizették volna, esetleg hosszabb lejáratú kölcsönökkel - a lakásokat értékesiteni, s természetesen a bevételt szintén lakásépitésre forditani, pl. állami támogatás formájában, stb. Azért az kicsit furcsa, hogy 10 év után azt a lakást, amit pl. Budapesten Zúglóban 250.000 Ft-ért "váltottál" meg, ma 10-12 millióért kináld tovább! Nem beszélve arról, hogy sokan a lehetöségeket kihasználva, rokoni kapcsolatokon vagy életjáradákkal, több ilyen lakáshoz jutottak, s azok ma "gazdag" emberek! A bankok is könnyebben osztogatták a pénzt, ugyan tudatában, az illetö alapjában véve nem is kreditwürdig, de számitva családi összefogásora, stb., meg ott volt az "alany" is, hogy a pénzükhöz ismét hozzájutnak! Ha pl. a 250.000-es lakást nézed, azért ma kapsz havi 30-40 ezer Ft. lakbért. (Ez egy óriási Rendite!) Ugyan én nem biznám azt senkire, de ez a tény. A dolgokat a magyar ember tulajdonságában is kell nézni! Korábban senki nem törödött azzal, hogy valaki 120 Ft havi lakbérért tanácsi lakásban lakik, de ugyanakkor Balatonon, s Harkányban is van nyaralója. Most meg ez is ugyanúgy megkapta a lakást! Lakbért vagy áramot már korábban sem fizettek, jól szituált családok sem, de ugyanakkor, ugyan kölcsönt felvéve, elmentek Balatonra nyaralni! Tehát most nem azon segitettek az ilyen lakáseladással, akik rászorulók, hanem utat nyitottak az egyenlötlenségek növelésére és korrupció felé is! És az államnak ebböl nem lett haszna sem, tehát egy további fejlödést lehetetlenné tett! Talán éppen ezért is érzik ma "bünösnek" magukat, s léptettek életbe különbözö támogatásokat, s remélnek EU-pénzekre is. De az már a Te pénzed és az én pénzem is! Jó ötlet: Renováltassuk a lakásunkat EU-pénzekkel! Mellékesen megjegyzem, hogy az u. n. jó keresök, ezalatt értem a havi 500 ezertöl fölfelé, ma több lakással rendelkeznek. Egy komoly beosztásban bankban dolgozó pl. az évi legalább 12 milliójával egész szép ingatlanra tett szert! (Sokan már nem is a saját lakásukban laknak!)Nem sajnálom tölük, de mi a lakásunkat teljes értékben fizettük meg, s még a Riester elött ilyen módon elöredolgoztam a nyugdijam érdekében. Nekem nem kinálták fel egyiket sem 1/4 áron! Ne értsük félre a dolgot, biztos mások a viszonyok, de a "fejetlenség" nem magyarázható sem a szegénységgel, sem közgazdasági elmélettel! A másik példám,"szemetesek", viszont mutatják, hogy nem okvetlenül a lakosság érdekeit képviselték, bármit is adtak el!
Különben mindenben egyetértünk, s ezt is csak egy gondolatként emlitem, mert igazi orvosság erre nem volt, de azért visszatekintve elég könnyelmünek is lehet nevezni az esetet.
Én munkáim során Berlinben, környékén, Leipzigben, Dresdában, stb. is gyakran megfordultam. Volt alkalmam beszélgetni olyanokkal, akik renoválás után vették meg a lakást, tehát nem "lökték" csak úgy oda nekik, s aránylag elégedettek is vele. Azért nálatok a rekonstruktiók valószinüleg valamivel jobban zajlottak le, mint csak példaképpen emlitem a "szakadt" budapesti panelekben! Budapestet azért emelem itt ki, mert ott van nagy tömegében, s legtöbbször rosszabb állapotban panel település, mint pl. vidéken.
Még talán annyit: Még mindig vannak rokonaink, barátaink és ismeröseink M. o.-on, akik a fütésszabályozás alatt az ablakot értik, holott meg lett volna a lehetöségük, miután kicseréltették a fütötesteket, hogy legalább thermostátokat épittetsenek be. De arra már nem költöttek, pedig nem azok közé tartoznak, akik áramot sem fizetnek!

Üdv. Toeby

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 23:46   
Pompéry Berlin válasza 2004-02-02 17:13


Kedves Toeby,

a lakásprivatizáció - mint sok más is - mókuskerék. Igazad van, mert az első lépcső után, hogy olcsón tulajdonhoz juttatták a városi lakosság javarészét, ugyeneme réteg elszegényedése miatt még a szükséges karbantartást sem lehet sok helyen elvágezni - ergo egy idő után szocialista állapotok keletkeznek, ill. azok folytatódnak. Erről hosszasan tudnék írni. Berlinben fűtéselszámolással foglalkozik cégünk. A lakástulajdonosok közössége itt is olyan, mint a bolhacirkusz, de legalább van törvény a fogyasztásalapú elszámolásra, ami M.o.-on még mindig nincs. De ez más téma.

Mégis, hogyan kellett volna a lakáskérdést jobban megoldani?
a.) Visszaadni a régi tulajdonosnak. Ez megy N.o-ban és elég bajos, mert csak az NDK által államosított vagyont (1949 után)adták vissza, az oroszok által elvett (1945-49) birtokokat, gyárakat, házakat nem. Éppen alkotmánybírósági vita folyik a vonatkozó törvény jogszerűségéről. Ha a főperesek győznek, akkor csak egy újabb igazságtalansággal lehet jogorvosolni a korábbi igazságtalanságot.
b.) Eladni a házakat en bloc a szabad piacon. Ebben az esetben nyilván csak a nyugati tőke vehette volna meg 1989-92-ben helybeli vagyon hiányában. De bárki is lenne a tulajdonos, tudnák-e a mára elszegényedett lakástlajdonosok, akiknek a közös költségre sem telik, fizetni a piaci bérleti díjat? Ha igen, akkor a házak állaga nyilván jobb lenne. Ha nem, akkor több üres lakás és több hajléktalan lenne.
c.) Több tippem nincs

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 23:44   
Toeby írja: 2004-02-02 16:54

Kedves Frimi!
Mielött ma még eldobom a tollat, gyorsan benéztem a MON-ba. Mivel az "ország kiárusitását" én hoztam fel ismét, ehhez pár gondolat.
Az egyén, kevés kivétellel, valóban szegény volt. Az ország nem is annyira, mint amilyen utána lett, csak a nagy sietségben, tapasztalatok hiányában, most nem a hiányzó belsö tökét emlitem itt meg, és hogy azzal csak idegenek rendelkeztek, hanem azt a tényt, hogy egyszerüen kifejezve, sok minden elkótyavetéltek! Pl. az állami vagy közösségi lakások eladása túl olcsón történt, még ha azt sokan talán nehezebben is fizették ki! De a legtöbben rendelkeztek valami módon olyan anyagiakkal, s ehhez jöttek bizonyos kártéritések is, hogy aránylag könnyen, de legalább is 2-4 év alatt kifizették a lakást. Itt helytelenül jártak el, mert most ott ül a tulajdonos a romokon, egy ingatlan tulajdonos társaság sem tudott megalakulni. Tehát itt még munkahelyet is veszitettek el! S mivel a lakások rekonstruktiója is alig halad, munkát ezzel sem teremtettek! Másik nagy hiba volt itt a közterületek megtartása! Az épületek körülötti telket nyugodtan eladhadták volna a lakótulajdonosnak, ha másért nem, 1 Ft-ért, akkor legalább nem az önkormányzatok terhére lenne most a parkok, stb. rendbentartása. Igy most nem csinál senki semmit!
Másik példa: Mely okosnak jutott eszébe közösségi érdekeltségeket a külföldnek eladni, hogy aztán azok szabják meg a szolgáltatások diját? Lásd szemétbegyüjtés! A volt igazgató tárgyalt az eladás érdekében, meghivták Párizsba, ök állapitották meg az árat, zsebre is tett azért valamit, de késöbb mégis megfosztották a posztjától!
Harmadik példa: A volt igazgató 1.000.000 Ft árat szabott meg egy informatikai cégnek, amelynek most is a tulajdonosa. Ez az összeg akkor is már csak egy zsebpénz volt, s most a cégnek elég jól megy. Itt eleve egy olyan kötöttséget kellett volna kiszabni, hogy amennyiben egy bizonyos idön belül egy meghatározott forgalom vagy nyereség, mindegy hogy mihez kötöm, megvalósul, fizesse be az értékkülönbséget!
Több nyugati cég is volt, amelyik nem törte ki azonnal a kezét, lábát! Elöször is olcsó munkaeröhöz jutott, pl. az épitöiparban, s mivel nem nagyon épitkeztek ott, a munkaeröt itt vetette be! Persze ez is bizonyos értelemben egy fejlödés!
De azt hiszem, erröl mindenkinek lenne számtalan példája! És a gazdaságban nem, vagy legalábbis nem egyedül a nagy cégek játszák a szerepet, hanem a közepes és kis gazdaságok. Ezeknek kellene életképessebbeknek lenni! Jelenleg a multik uralják a helyzetet, s tölük függ mindenki!
Most megnézem otthon, megmelegedett e már a pizza a sütöben!

Bis bald! Toeby

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-02 23:41   
Frimi helyes megjegyzése alapján új témát nyitok a lakáskérdésnek, amely ugyan része a rendszerváltás utáni problémakörnek, de elég kiterjedt, speciális vetülete. Ide áteszem, ill. átmásolom az eddigi írásokat.
 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó