2018. június 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Nyelvek, érvényesülés, megélhetés, stb.
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 21:33   
Az en gyermekeim harom kulonbozo orszagban szulettek, mindenutt spanyolul beszeltek, ezert ugy hataroztunk, hogy spanyolt majd beszelik a szomszed gyerekekkel, angolul kell, hogy jol megtanuljanak, igy angol nyelvu iskolaba irattuk be oket es ott is erettsegiztek. Otthon magyarul beszeltunk, igy anyanyelvi szinten beszelik a harom nyelvet amit minden nehezseg nelkul tanultak meg es valtanak at egyikrol a masikra.
 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 21:17   
http://europa.eu.int/languages/hu/chapter/7
 
 hajnalkaszl  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 19:41   
Mi meg voltunk elégedve itt, Franciaországban az idegennyelvoktatással, a gimnáziumban gyerekeink németül és angolul tanultak. Már rég nem iskolások, de kettő tovább tanul angolt.
Az átlagos francia, aki gyorsan abbahagyta az iskolát, persze csak franciául beszél, gondolom ez hasonló minden más országban! Látom az ismerőseim,barátaim, akik beszélnek angolul, az utcán szívesen tájékoztatnak egy eltévedt angolt!
Szerintem, az olyan ember mindenhol létezik, aki nem tud, vagy nem akar idegen nyelven megszólalni.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 18:28   
2005-11-30 17:32, bobo.2003:
A tosgyokeres francia ugyanugy nem tud es/vagy akar megszolalni idegen nyelven, mint a magyar.

De még mindig nagyobb a sansza, hogy megértik őt külföldön "an fransze", mint a magyart "an ongroá" ...

 
 MoMa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 18:09   
2005-11-30 17:32, bobo.2003:
-
Viszont a franciaorszagi idegennyelvoktatas, az detto Magyarorszag....
-
Megerősítem Olaszországból... detto.

 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 17:32   
Viszont a franciaorszagi idegennyelvoktatas, az detto Magyarorszag. A tosgyokeres francia ugyanugy nem tud es/vagy akar megszolalni idegen nyelven, mint a magyar.
 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 13:01   
2005-11-30 10:46, poe:

Többen emlegették, magam is megerősítem, hogy az átlag holland minimum 3 nyelvet beszél, és akár mondatonként vált köztük. A filmeket egyáltalán nem szinkronizálják, csak a legkisebbeknek való meséket.

Eppen ezt akartam reflektalni csupinak, hogy engem meglepett Hollandiaban, hogy mennyi szinkronizalatlan amerikai musor ment a TV-ben. Es szerintem is - ahogyan Hollandiaban is - mashol is segitene a nyelvtanulast.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 10:46   
2005-11-30 10:09, csupi:
Ugyanakkor szerintem nagy hátrány ezen téren, hogy a filmek (legyen az Tv vagy mozi), mind mind szinkronizált, nem adják meg az embernek a lehetöséget, hoyg legalább a füle megszokja a másik nyelvet.
Ezzel egyetértek. Többen emlegették, magam is megerősítem, hogy az átlag holland minimum 3 nyelvet beszél, és akár mondatonként vált köztük. A filmeket egyáltalán nem szinkronizálják, csak a legkisebbeknek való meséket. Ez jó nekik, mert könnyen tanulnak nyelveket, de nem jó nekünk. Számunkra csak a híradó, a vetélkedők és a vitaműsorok vannak, ahol halljuk a kiejtést. Számomra kifejezetten zavaró, ha angolul/németül hallom és hollandul olvasom a szöveget, mert a mondatok szinte soha nem fedik egymást
_________________
poe

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 10:30   
2005-11-29 22:54, bobo.2003:
-
A berlini Francia Gimnázium 5-6. osztályaiban heti 8 órában úgy megtanítják a nyelvet, hogy a 7-iktől a németeket összekeverhetik a franciául alfabetizált gyerekekkel és innentől az egész intézményben minden tárgyat kizárólag franciául oktatnak. Az 5-ikben az első osztályfőnöki órán elmagyarázták a módszert: 1 hónapig semmilyen írásbeliség nincs, csak beszéd (az anyanyelvünket is beszélve, írás és fordítás nélkül tanuljuk 6 évig), továbbá tilos mindenféle szótárhasználat. Kötelező viszont már az 5. második félévétől a Larousse (8cm vastag értelmező szótár). Ha valamit nem ért, nem tud, azt szintén franciául kell körülírni. Ugyanígy működik az iskolában a többi idegennyelv is - francia alapokon. De onnantól mindegy, hogy mi az alapnyelv, mert az angol órán kizárólag angolul, spanyolórán spanyolul beszélnek mind a 45 percben.

Ezzel szemben a Bp-i némettagozatos elemiben szóteszteket iratnak a gyerekekkel úgy, hogy a tanárnő magyarul diktálja és a gyerekeknek németül kell leírni vagy fordítva. Odajáró unokahúgom folyékonyan elmondja az olvasmányok kívülről bemagolt tartalmát, de ugyenezeket a szavakat más összefüggésben nem tudja használni, valamint retteg minden élő beszédtől, mert az váratlan helyzetet, gondolkodás-kényszert okoz és ennek az iskolában nincs kitéve.

Zsófi lányom hasonlókat tapasztalt, amikor nyolcadikos korában 3 hétig a Csurgói Ref. Gimnáziumban vendékdiákként 3 hetet töltött az angol tagozaton. A tanár az órán magyarul beszélt és magyarázott, csak a tanszöveg hangzott el angolul. Amikor csemetém valamit nem értett és angolul kérte, hogy ismételjék meg, a tanár meglepődött a folyékony angol nyelvkészségén. A már 4. éve tanuló angol tagozatnak sokkal nyagobb elméleti szókincse volt, mint az angolul még csak másfél éve tanuló Zsófinak, de szemben vele szabadon beszélni senki nem tudott, nem mert, mert nem szokott.

 
 csupi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-30 10:09   
Egy kicsit eltér a többi hozzászolástol, de saját tapasztalatom bp-röl, hogy rengetegen nem csak hogy nem beszélnek idegen nyelvet, hanem egyszerüen be sem tudják azt azonositani! ( kivéve a németet és az angolt) Volt fönöknöm, egy hires Bp-i étteremben, egyszerüen vitába szállt velem amikor spanyol vendégeink voltak, hogy mármost ezek bizony nem spanyolok ! ès vendéglátást végzett anno elég magas fokon.
Ugyanakkor szerintem nagy hátrány ezen téren, hogy a filmek (legyen az Tv vagy mozi), mind mind szinkronizált, nem adják meg az embernek a lehetöséget, hoyg legalább a füle megszokja a másik nyelvet. jomagam nagyrészt igy tanultam az angolt, persze aztán a magántanár is besegitett.

 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 22:54   
Csak maximalisan igazat tudok adni. Most a nyaron volt egy kislany nalunk nemetul megtanulni. Magaval hozta a magyar nyelvoktatas minden hibajat. Ugy gondolta a kislany, hogy ha valamit mondunk neki, aki neki azt le kell forditani magyarra. Miutan megvalaszolta a kerdest, akkor a valaszt majd visszaforditja idegen nyelvre. Csak a gyakorlatban nem gyozi az ember turelemmel kivarni mig megjon a valasz. Latom a sajat gyermekeinket,hogy ugy tanulnak idegen nyelvet, hogy semmilyen szotart nem hasznalnak, a szavakat tanuljak es az iskolaban beszeltetik csak oket. Ami szot, mondatot megtanultak, azt felirja a tanarno a tablara, a gyerkocok lemasoljak, es ez a rendszer mukodik. Iskolaban semmilyen szotart nem hasznalhatnak, nem is ismert. Amit hasznalnak,azok kulonbozo egynyelvu szotarak, ahol az idegen nyelven van elmagyarazva,hogy mi jelent a szo. Egyetlen klasszikus szotarunk van, egy angol/spanyol szotar, mert minden gyerek idegen nyelvkent spanyolt valasztott ,aztan egy ev utan abba is hagytak. Meg az en magyar szotaraim, legalabb 40 evesek mar...
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 12:32   
Monika,

poe és Frédi elmondták a lényeget. Az esetek többségében a maguk is rossz módszerrel képzett, rossz kiejtéssel rendelkező tanárok változatlanul ugyanúgy oktatnak az írásbeliségre fektetvén a hangsúlyt. Az aktív beszédgyakorlat teljességgel hiányzik. Állítom, hogy Szerencs egyik iskolájában sem lehet használható szinten megtanulni egyetlen idegennyelvet sem.

Magam 3 idegennyelvvel a tarsolyomban hagytam el az egyetemet, amelyeket kivételes helyzetben sajátítottam el. Németül magánúton tanultam 8 éves koromtól fogva. 14 évesen a nyelvvizsgákra felkészítő nyelvtankönyvet is tudtam inkl. irodalmi feltételes mód - elméletben. Ekkor elkerültem 1 hónapra Kelet-Berlinbe, ahol rákényszerültem arra, hogy beszéljek. Ez hozta az áttörést.

A bp-i Radnóti gimnázium - az országos ranking-ben azóta is első helyen álló - orosz tagozatán érettségiztem, ezért azon kevesek közé tartoztam, akik nemcsak tanultak, de tudtak is oroszul. Angolul ugyanitt, bár kisebb óraszámban, de országosan kiemelkedő képességű angoltanárnőnél tanultam. Majd egyetemista koromban 2 hónapot töltöttem Londonban mint Au Pair + ottani nyelviskola. Ez hozta a beszédgyakorlatot.

Mint egyetemista mindhárom nyelven idegenvezettem, tolmácsoltam, fordítottam. Ez a "másodállás" összekötött több kellemeset több hasznossal: pénz + nyelvgyakorlás + kapcsolat + horizontbővülés. A lényeg azonban a beszédkésszség, amelyet egyik esetben sem az oktatás biztosította, hanem a nyelv aktív gyakorlata. Egyéni előny, ha valaki extrovertált és állandó közlési igényben szenved. Aki hallgatag természet, az anyanyelvén is visszafogott, az még nehezebben szólal meg idegennyelven. Neki méginkább szüksége van a rákényszerített beszédgyakorlatra.

Példáddal (Hollandia, Belgium), t.i. hogy ott mindennki, magad is alátámasztod indirekt megállapításomat. Hidd el, hogy főleg vidéken - és ebben van elegendő tapasztalatom tokaj-hegyaljai idegenforgalmi létesítmény tulajdonosaként - a fiataloknál is ugyanolyan siralmas a helyzet, mint a mi korosztályunkban. Több példát ismerek, hogy a kötelező nyilvvizsga miatt eszperantót tanulnak, mert - és itt bukkan ki a téves cél - azt lehet leghamarabb és legkönnyebben vizsgaképes szinten elsajátítani!? Van javulás, de csak egyetemista körökben van igény a külföldi gyakorlatra, cserére, bele/alámerülő (nem túristaút, hanem anyanyelvi környezetben eltölteni 3-6 hónapot) világjárásra, aktív nyelvtudás elsajátítására. Az emberek még mindig inkább fodrásznak, autószerelőnek taníttatják a gyereküket és nem a nyelveket forszírozva a jövendő, borra alapuló idegenforgalomra építenek.

 
 MoMa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 11:04   
Köszönöm Poe,
ajánlott cikked nagyon érdekes, és sok nyitott kérdésemre választ ad, mindent együttvéve azt hiszem bíztató...

Fredi, a hollandokról alkotott véleményedet osztom. Többször is volt szerencsém holland kollegákkal dolgozni, és míg olasz társaik teleírták önéletrajzukat mindenféle lehetséges nyelvtudással, amit ám nem tudtak átvinni a gyakorlatba, holland kollegáim "csak úgy mellékesen" beszélnek, írnak két-három nyelvet... Még elképesztőbb belga kollegám nyelvi képessége (hat nyelv, mind kiválló szinten és nem "zseni". (Legalábbis, ha itt tengeti az életét ebben a lyuk-irodában...) egyszerűen, nemzetisége által több kúltúrával kerűlnek szorosabb kapcsolatba. Ha az ember figyel, "ráragad". Szokta volt mondani... ( Szerencsés, én figyelek nagyok, mégsem "ragadtak rám"... meg kellet érde izzadni )

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 10:37   
A Poe által írottakhoz csatlakozom egy néhány mondattal. A minöséget említed. Azt hiszem ide tartozik a modszer is. Egy keleteurópai iskolában, hacsak valaki nem volt nyelvzseni, vagy nem volt párhuzamosan magántanára nem tudott megtanulni egy idegen nyelvet. En pont a hollandokat tartom mintaképnek Európában. Vannak barátaim Hollandiánan és idegen hollandokkal is beszélgettem alkalmanként, de én még olyan hollandot nem találtam, aki ne tudott volna németül és angolul (pedig a németeket nem is kedvelik)Igaz nem tudnak helyesen írni, lehet nem tudnak Schiller verseket idézni, de hát van erre szükség feltétlenül? A lényeg az, hogy meg tudják értetni magukat és ök is meg tudnak érteni egy angolt vagy németet. Ügyesen csinálják!
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 10:13   
Én 1961-ben kezdtem az általános iskolát, igaz, Budapesten.
Már a 3. osztálytól tanultam angolt, 5.-től oroszt. A gimnáziumban 2 évig angolt, abból is érettségiztem, 2 évig németet és 4 évig oroszt. A főiskolán már csak oroszt, van belőle egy alapfokú nyelvvizsgám (ne kérdezzétek, hányasra ), de csak a Lomonoszov egyetem emeleteire, meg a Hattyúk tavára emlékszem.
A baj a minőséggel volt, egyrészt, hogy a tanárok sem külföldön tanulták, gyakorolták a nyelvet, másrészt a tananyag, az főként irodalmi szövegekre, versekre, dalokra korlátozódott. A való életben ennek kevés hasznát látja az ember.
Viszont később mind a nyelvtan, mind a szókincs segített a szerb és a német, holland nyelv megértésében. Az angolból is sok megmaradt, a filmekből sokat megértek. Viszont a beszédgyakorlás mindig nagyon hiányzott.

Ez is egy cikk és egy statisztika, érdemes végigböngészni

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Jelentes97-0602
_________________
poe

 
 MoMa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 09:45   
Én is elolvastam a Hunor álltal ajánlott kiinduló cikket. Ehhez nem sok mindent tudok hozzátenni... A statisztika kell, felméréseket készíteni kell, hiszen szükségünk van a "globális" információkra. Biztos vagyok benne, hogy magyarországon, az európai viszonyokhoz képest kevesebben beszélnek idegen nyelveket, és aki igen kevésbé aktívan.

Ám még mielőtt bárki is emiatt "elítélő" véleményt alkotna a magyar nyelvtanítási és tanulási rendszerről mégis azt hiszem érdemes más szemszögből nézni a dolgokat.

1) Magyarország 1989-ben bújt elő a vasfüggöny mögűl. Éppen csak 16 éve. Egészen eddig az ominózus eseményig az akkori politikai vezetés mindent elkövetett, hogy a magyarság ne beszélje nyugat európa nyelvét. Az álltalános és középiskolákban tanulható nyelvek ( nálunk legalábbis - Debrecenben ) elsősorban Kelet-Európa nyelvei voltak.

(Orosz, amit annyira erőltettek, hogy senki nem vette komolyan... aztán a lengyel, a szlovák, román ... Engem nyolc évig tanítottak oroszra, de mivel orosztanárom nagyon "felvilágosúlt" volt, a maga módján azzal tüntetett a rendszer ellen, hogy nyolc éven keresztül orosz mesefilmeket nézetett velünk és orosz keresztrejtvényfejtő újságokat böngésztünk. Mindenki szeretett oroszórára járni, mert nem csináltunk semmit sem... Az hogy sikerült már felsőosztályosként elkezdenem barátkozni az angol nyelvel, édesanyámnak köszönhetem, aki bár nagy nehézségek árán, mégis beíratott egy magán nyelviskolába, és így elvégeztem egy éppen csak 120 órás gyorstalpalót. Éppen abban az időszakban, amikor Magyarországon elkezdett terjedni a parabola antenna, és az Eurosport-ot és az MTV-t még angolul hallgattuk, így hát valami bennem is megmaradt... nem az akkori iskolai rendszernek köszönhetően.)

2) A rendszerváltás óta éppen csak egy generáció került ki az iskolákból, akiknek 1990 után már iskolai keretek között is oktatták az angolt, németet, franciát stb... (akik ma 20-30 éveik között vannak) Van valamiféle statisztika ami azt vizsgálja, hogy ennek a korosztálynak a tagjai ma magyarországon milyen szinten, és hány nyelvet beszélnek? És ezt összehasonlítani egy hasonló korosztályról készített EU-s statisztikával. Biztos vagyok benne, hogy itt Magyarország rendkívül jól szerepelne...

3)Előző kérdésem következményeként: a statisztika egy jó dolog, de semmi képpen sem lehet összehasonlítani Magyarországot össznépi szinten olyan országokkal, ahol a fentebb említet nyelveket generációk óta oktatják álltalánosiskolai, majd még fejlettebb középiskolai szinten...

4)Azt hiszem mindannyian egyetértünk abban, hogy aki nem kezd el egy, legalább egy idegen nyelvet az iskolában, nem fog olyan "környezetben" munkát vállalni, ahol idegennyelveket kérnek... Maga a környezet, nem ispirálja addigi nyelvismeretek továbbfejlesztését, és újak megszerzését. Talán abban is egyetértünk, hogy "felnőtt" korban rendkívül nehézkesen megy egy-egy új nyelv akár alapszinten való megismerése is, hiszen egyrészt, minek tanuljon egy 40 éves buszvezető angolul, ha ehhez be kellene íratkoznia egy magániskolába, ami anyagi áldozattal jár, és saját szabadidejéből is rá kellene áldoznia, melyet talán kedves unokájával is tölthetne, ha nincs valódi "igény" rá. Csak azért, hogy a statisztikákban M.o. felzárkózzon? Vagy, hogy a kedves külföldi túrista meg tudja tőle kérdezni saját nyelvén melyik megállónál kell leszálnia X Z látványosság megtekintéséhez?

5) Na meg még egy elgondolkodtató argomentum. Az idgennyelveket nem tanulja az ember két perc alatt, évekig tartó kitartó tanulás árán képes az ember egy-egy idegennyelvet elsajátítani. Ezen a téren is a statisztikai adatok M.o.-ot hátrányos helyzetbe hozzák. Hiszen mint már említettem, akár iskolai kereteken belűl is több éves gyakorlat után mondhatják el a tanulók, hogy egy- egy nyelvben elért ismereteik közép-, vagy akár felső fokú szintet értek el... Megintcsak visszatérek nálam idősebb generáció problémájára. Mennyi ideig tanul egy laikus buszvezető a helyi kultúrházi nyelvtanfolyamon angolt (ha mégis rászánta magát hogy ez úton gazdagítja intellektusát), hogy az itt elsajátított nyelvi ismereteit felső fokúnak mondhassa?
Jó pár évet. Szóval M.o.-nak szerintem csak időre van szüksége... Nem csak! a magyarországiak képességeiben vagy azoknak szándékaiban kell keresni a miérteket. Talán azok lehetőségeiben...

Bár nem hiszem, hogy az otthoniaknak szükségük lenne az én "felmentő" szavaimra, mégis azt hiszem, hogy a cikk alapját képző statisztikai adatok nagyon álltalánosítanak... és csak "felmérő szintűek". Ma és mától, (azaz már a 90-es évek elejétől) Magyarországon egyre növekvőben van az idegennyelvek iránti igény, és ebből eredően az idegen nyelvek ismerete is. Ez is egy olyan szvéra, ahol Magyarországnak fel kell zárkóznia, mégis, azt hiszem, hogy remekül halad...
Itt legalábbis Olaszországban, a magyarokat nagyon tisztelik azért, hogy több nyelveket és igen jó szinten beszélünk. Talán nem azok a nyugdíjasok, akik otthon Friderikusszal tengetik a délutánokat, hanem azokat akik ki merészkednek az országból és olyan jól beszélik az általuk elsajátított (gyakran két-három) idegen nyelvet, hogy megszégyenítik az ittenieket. Nagyon elképzelhető, hogy Juditnak igaza van, és ez a réteg ma még! csak egy igen vékony "Europäer" réteg, mégis azt hiszem, hogy nagyon gyorsan szélesedik, és biztos vagyok benne, hogy még követni fogják újak, kik még egyenlőre ám az iskolapadokban vannak... és arra várnak, hogy felnőjenek.

Addig is nagyon szívesen olvasnék statisztikákat, mint már említettem, amik közel azonos körülményekben felnövő generációkat hasonlít össze. Van valaki aki ismer ilyeneket? Kiváncsi vagyok rá, hogy igazolják-e fenti megfigyeléseimet...


 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-28 20:02   
2005-11-28 11:13, perec:
-
"... Ez még nem jelenti azt, hogy a valamikori nyelvtanulása nem ért semmit. Ha legalább ismeri a nyelv szerkezetét, és egy cikket vagy egy internetes honlapot nagyjából el tud olvasni, ..."
-
Persze mindenre lehet találni példát és ellenpéldát.

Az én kedvenc vesszőparipám az állami nyelvvizsga, amely az én rendszeresen ismétlődő személyes tapasztalataim szerint nem ér semmit. Másként nem tudom megmagyarázni, hogy felsőfokkal rendelkező emberek sorozatban képtelenek egyszerű konyhanyelven csevegni és összefüggően 3-4 udvariassági frázist, vagy bármit folyamatosan kipréselni magukból.

További tapasztalatom, hogy sokan félnek minden idegennyelvű kísérlettől. Diplomások megvannak anélkül, hogy az Internetet idegennyelvű oldalait használnák, böngésznék, nem olvassák szakmájuk nemzetközi szakirodalmát, külföldre - ha egyáltalán - csak csoportos társasutazással mennek. Ha mégis magánúton, azt keresik, hogy ki tud ott magyarul. Egész szemléleltükre, világképükre, beállítottságukra rányomja a bélyegét, hogy nyelv hiányában csak a maguk (magyar) levében fortyognak.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-28 11:13   
2005-11-27 22:39, Pompéry Berlin:
-

Az, hogy tanítják az iskolában, az semmit nem jelent.

Szerintem ez azért nem egészen így van. Lehet, hogy az iskolai nyelvtanulás nyomán az illető aktív szókincse, beszédkészsége vagy ki sem nagyon alakul, vagy elfelejtődik, de attól még a nyelv ismerete nem tűnik el teljesen.

Nem mindenkinek van egyformán szüksége az aktív nyelvtudásra a mindennapi munkájában (ld. korábbi hivatkozásod a vidéki ügyvédre, magyartanárra stb), és ha valakinek pont nincs, és mondjuk ideje sincs rá, hogy rendszeresen gyakorolja, szinte elkerülhetetlen, hogy felejtsen. Ez még nem jelenti azt, hogy a valamikori nyelvtanulása nem ért semmit. Ha legalább ismeri a nyelv szerkezetét, és egy cikket vagy egy internetes honlapot nagyjából el tud olvasni, külföldön legalább valamennyire el tud igazodni, már az is sokat ér. Persze ahhoz, hogy valaki idegen nyelven megéljen, ez nyilván nem elég, de azért nem is a semmivel egyenlő.

 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-28 08:19   
Bizony ez a magyar nyelv sem egyszeru.

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-27 22:49   
2005-11-27 22:01, bobo.2003:

-


olvasd el mégegyszer, a fejlécben van nagy fekete vastagon szedett betükkel.
ha legközelebb haza megyek, rendorokkel csak és kizárólag angolul vagyok hajlandó társalogni.

Egyebkent most nevetni fogsz, de van egy német rendor baratom,(Oberkommissar) es volt Magyarorszagon, Budapesten valamiféle továbbképzésen, na és O mesélte nekem, hogy el volt ájulva a magyar rendoroktol, hogy milyen jol beszeltek németül vagy angolul vele, na persze ezek a magyarok már nem akármilyen rendör foiskolát végeztek.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-27 22:39   
2005-11-27 21:18, melindalaczay:
-
Azt hiszem, aránylag egyszerű összehasonlítást lehet tenni. Próbálj meg mint túrista a bp-i buszsoffőrtől, Kőbányán az áruházi eladótól és Tiszaborzasztón az utcán bárkitől angolul valamilyen információt kapni. Aztán próbáld ki ugyanezt Svédországban, Dániában, N.o-ban. A magyarnál még siralmasabb a helyzetet Oroszo-ban, ahol az összlakosság sokkal kisebb hányada kerül olyan helyzetbe, hogy élő külföldivel találkozzék. Az általános statisztika ezt a réteget is felöleli, hovatovább a lakosság nagyobb részét sehol sem a diplomások alkotják.

Az, hogy tanítják az iskolában, az semmit nem jelent. A megboldogult régi szép szoc. időkben legalább két generációnak összesen 50 évig tanították az oroszt, sőt, a diplomásoknak 12 éven keresztül. Mégis szinte két kézen megszámlálható volt azoknak a száma, akik beszélték.

 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-27 22:01   
En azert megneznem az eredeti sajtotajekoztatot is, ami arra vonatkozott, hogy az angol nyelv hasznalata novekszik az EU-ban.

http://www.tns-infratest.com/03_presse/presse_detail.asp?ID=360

En nem talaltam a sajtotajekoztatoban, hogy a magyarok 29 %-a beszel idegen nyelvet. A sajtotajekoztato tobbi resze kb pontosan van idezve, de nem elemeztem vegig, nem is lenyeges. Az elso mondat egy tipikus "Aufreisser" mondat, velhetoen a bertollnok szulemenye.

Egyebkent ha 29 %-os arany, akkor azt jelenti ,hogy 30 ezer magyar rendorbol 8700 beszel idegen nyelvet anyanyelvi szinten. Aztan meg ott vannak azok a rendorok is, akik tobb nyelvet beszelnek

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-27 21:18   
2005-11-27 01:23, Pompéry Berlin:
-
ebben maximalisan igazad van,letezik két féle világ, és ezekre az emberekre gondoltam mikor válaszoltam Hunor idézett levelére.
Valóban ilyen embereket ismerek, közöttük végeztem tanulmányaimat és dolgoztam.Ma már azonban ezekhez az elvárásokhoz kell alkalmazkodni és ez a világ szélesedik, gyarapodik otthon is és nem mentség, hogy rosszul tanitottak vagy nem tanitottak, ez mindenkinek privát gondja, csak az számit, hogy mennyit tud és nem az, hogy miért nem tud valaki beszélni. De én azért opimista vagyok,és szerintem nem olyan rossz arány ez. Ha 29% tud beszélni akkor ez azt jelenti, hogy 2,9 millió, a 10M- ból 45-50% nyugdijas vagy gyerek, és ha belegondolok, hogy ma Magyarországon 4,5millio ember az aktiv keresoképes lakosság aki tényleg dolgozik
akkor a két szamot összevetve 2,9millió es 4,5millió nem olyan rossz.
De azért eléggé pontatlannak és szakszerütlennek látom ezt a statisztikai felmérést.
Egy 10 Milliós magyar társadalmat nem lehet homogénként tekinteni és egyaltalan nem lehet semmilyen népet sem igy leegyszerüsiteni,általanositani.
Sokkal hitelesebb lett volna a felmérés ha konkrétan bemutattak volna különbözö csoportokat, klasztereket, peldaul az egyes korosztályokon belul pl:0-10 ev, 10-20, ki mennyire tud vagy nem tud beszelni.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-27 01:23   
2005-11-25 17:29, melindalaczay:
-
Kedves Melinda,

sajnos az én személyes tapasztalataim teljesen egybevágnak a cikkel. Ne felejtsük el, hogy M.o.-on kétféle világ létezik és Te valószínűleg csak az egyiket ismered. Van a több nyelven beszélő, diplomáját részben külföldön vagy külföldi gyakorlattal is szerzett, előszeretettel bp-i "Europäer" fiatal, mint Te is, akit szinte semmi nem különböztet meg francia, német, spanyol, lengyel, stb. társától. A nyelveket intenzív, nyugati nyelviskola típusú, emelt óraszámú és aktív beszédgyakorlatra súlyt fektető tanfolyamokon tanulta. A nyelvet nem csak tanulta, de gyakorlati szinten tudja, beszéli is. Globálisan nemzetközi porondon mozog. De ez sajnos csak kis %, még akkor is, ha Te csak ilyeneket ismersz.

Próbálj megy Tokajban, Nyiregyházán, Mátészalkán két nyelven beszélő pincért, szállodai recepcióst találni. A nyelvet pedig már csak azért sem tudják, mert azt az őket tanító, többnyire még a szocializmusban képzett tanárok sem beszélik. A nyelvoktatás változatlanul alacsony óraszámban folyik és kizárólag olvasás-fordításból áll. A büdös életben nem kényszerül rá, hogy két mondatot magától élőn kinyögjön. Így lehet latint tanítani, de nem lehet eredményesen egy élő nyelvet.

A statisztika az összlakosságról szól, nem a bp-i business-táltosképzőt végzett diplomás fiatalokról. Ezeket leszámítva az általános kép nyelvileg sivár. Ne a külkereskedőkből indulj ki, hanem a széles átlagból. A saját korosztályomban még a diplomások java része sem beszél semmilyen nyelvet. Vagy gondolod, hogy a vidéki ötvenes ügyvéd, magyartanár, vegyész, kohómérnök, stb. nyelvtudása a tiédhez mérhető?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-26 08:23   
2005-11-26 02:46, pompomka:
-

"A magyar munkaerő piacon szinte kötelező MINIMUM angolul beszélni BÁRMILYEN állásba is kerülsz, az eladótól a vegyészig!"

Ebben azert ketelkedem. Mibol gondolod?

Hunor

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-26 08:22   
2005-11-25 17:29, melindalaczay:
-

Kedves Melinda,

ahogyan Mary is irta (es en is korabban), az csupan egy bemasolt cikk az Index.hu-rol, egy felmeres ismertetese.

Mas - irasod alabbi reszebol:
"Nem beszelve arrol akarhova jelentkeztem mindenhol angol interview volt amelyeken reszben leendo magyar fonokom reszben kulfoldi fonokom volt jelen, abszolute kovetelmeny volt, hogy jol beszeljem a nyelvet."

rogton kovetkezik eme masik resze:

"En Magyarorszagon tobb multinacionalis nagy cegnel dolgoztam anno 5 eve, nemet es amerikai erdekeltsegunel is, es mondhatom magyar kollegaim nagyon jol beszeltek vagy angolul vagy nemetul."



Hunor

 
 pompomka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-26 02:46   
Én is egyetértek Melindával, a magyar fiatalok igen is beszélnek nyelveket. Nekem szinte kivétel nélkül minden ismerősöm (a fiatalok) beszél minimum angolul vagy németül de többen közülük (én is) két (sőt három) idegen nyelvet is beszél - különböző szinten persze. A magyar munkaerő piacon szinte kötelező MINIMUM angolul beszélni BÁRMILYEN állásba is kerülsz, az eladótól a vegyészig!
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-25 20:47   
Kedves Omgi

Hm, sikerült egyikét az első hozzászólásaimnak felfedezned.
Valóban hosszabbak a szavak, e kiragadott példák szerintem a gügyögés szímszó alá tartoznak. Néha kedves lehet, de állandoan
_________________
poe

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-25 20:31   
2004-09-19 09:24, poe:
-
Köszike, szióka, pusszancs.

Poe kedves ! Ezek a szavak hosszabbak, mint az eredetiek: Köszönöm-->köszi, szia-->szió-->szióka, na a "pusszancss"-ról nem is beszélve, hisz a puszi-hoz képest épp a duplája! Micsoda betûpazarlás

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-25 17:35   
Kedves Melinda,

az alábbiakat nem Hunor írta, hanem idézte.

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó