2018. szeptember 21. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Németország >> Berlini jelentés
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 amadeus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-21 22:16   
2009-03-21 21:54, Lepu:
Miért, Toulouse-Lautrec is vödörszámra itta az Absinth-ot, és utána remekmüveket alkotott a kupiban!

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-21 21:54   
Ha flatratesaufen után még tudsz, akkor kidobott pénz volt az...
 
 amadeus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-21 21:04   
2009-03-18 18:45, huba:
Érdekes akció.
70 Euróért ahányszor csak akarsz...hm, kérdés, hányszor tudsz?
A Flatrate-Saufen után jön a Flatrate-Stoßen?

Elgondolkoztató az is, hogy az ember viheti a saját feleségét.
Minek? A kocsmába sem megyek be egy üveg borral a kezemben!

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-21 17:51   
2009-03-21 02:14, Pompéry Berlin:

Tanulmányi kirándulásra gondolsz? Jó pap is holtig tanul
_________________
poe

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-21 02:14   
2009-03-18 18:45, huba:
-
Néhány éve két írásomban is foglalkoztam a berlini prostitúció különböző vetületeivel, anyagi problémáival különös tekintettel a nyugdíjbiztosításra. A krízishelyzet általad felvázolt következményét eddig még nem tanulmányoztam. Bár talán esetleg jobb lenne, ha ezt ezúttal átengedném a férjemnek. ... ?

 
 huba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-03-18 18:45   
ni csak...

http://www.shortnews.de/start.cfm?id=755738


PS: itt a passzolo nota is...

http://www.youtube.com/watch?v=KGuFn0RPgaE

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-19 23:08   
Jelentem, Kyrill nagyobb veszélyek nélkül viharzott el a fejünk fölött. Mármint a mi kerületünkben nem történt semmi említésre méltó katasztrófa.

Más kérdés, hogy a forgalom a városban lebénult, mert a szökőár szerű (vajon honnan szökött?) víz a városi autópálya alagútjaiban akadályozta a közlekedést. Az egyetlen tényleg döbbenetes kár a viszonylag vadonatúj Főpályaudvaron történt: leesett több emeletnyit egy tetőt tartó többtonnás vastraverz. Vélelmezhetőleg szerelési alaposság hiánya miatt. Egy szerencse, hogy viharveszély miatt az egész országban leállították a vasúti közlekedést, így nem volt publikum az érintett vágányon.

Megvallom, a média tanácsai szíven ütöttek. Meghatóan azt javasolták, hogy a tengerparti lakosok ne parkolják kucsijukat a tengerparton, amúgy pedig senki ne állítsa járgányát fa alá. Namost a tengerpart itt nem volt gond, de alig találni utcát a városban fa nélkül. Pl. a mi villanegyedünkben csak lombárnyékos parkolóhelyek vannak, viszont a teljességgel hiányoznak a parkolóházak, mélygarázsok. (Utóbbi a tengerparton sem nyújthatott nagy biztonságot.)

Holnaptól visszaáll a normális rend, a gyerekek ismét kénytelenek lesznek megjelenni az iskolában, amit tegnap és ma tornádóveszély miatt szülői felelősség mellett elkerülhettek.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 13:59   
Kedves Andrea,

Legnagyobb elismerésem azért, hogy lojális amerikai vagy – ez derül ki majd minden mondatodból. Ez eddig rendben is volna, ha nem vennéd tőlünk zokon, hogy mi lojális európaiak, illetve lojális németek, franciák, stb. szeretnénk maradni.
Sértőnek érzem mondatodat: „Sajnos..., Európa eladta magát az araboknak...”
Rögtön és egyetlen mondatban lehetne erre replikázni, de nem teszem, mert egyrészt a kinálkozó replika meggyőződésem ellen szólana, másrészt nem feltétlen vagyok a szemet szemért elv híve.
Ugy gondolom, hogy a fanatikus iszlám terjedése, valóban nagy veszély, de mégsem tartom fairnak kollektiven az egész arabságot elitélni. (Gondoljunk csak a kollektiv felelősség elvének a magyarokkal szembeni alkalmazására).
Hogy az európaiak álláspontja egy esetlegesIrak elleni háborúval kapcsolatban vitatható-e, arra most nem térak ki, de abban, hogy Irakban még most is Saddam van hatalmon, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok hibás. Ott álltak Norman Schwarzkopf tábornok csapatai a legyőzőtt Irak földjén. Kevés erőbevetéssel, kevés költséggel és a világközvélemény részéről kevés ellenállással be lehetett volna fejezni a munkát végérvényesen. Hogy ez miért nem történt meg számomra a közelmúlt történelmének legnagyobb relytélye.
Azzal, hogy az USA világ-szuper-rendőr szerepet igényel magának nincs különösebb gondom. A gondom ott van, hogy ebben nem következetes.

1956 Magyarország: - nagy szavak, semmi tett
1968 Csehszlovákia: - nagy szavak, semmi tett
Jugoszláviai háború: - beavatkozás ugyan, de bűnösen későn

Ime csak három példa. Mi bennük a közös ? Az, hogy egyiknél sincs kőolaj. Az USA csak akkor moralista, ha közvetlen gazdasági érdekei fűződnek hozzá, ha ez nem így van, akkor vak és süket. A példáktól eltekíntek, közismertek.

Üdvözlettel

Frédi


 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 10:49   
Kedves Avokado!

Egy jó lap:

http://www1.antifa.de/

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 10:41   
Naja, ami kulturchauvinizmust és antiszemitizmust illeti, nem kell messzire mennünk:

http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=69&forum=28&3

No comment

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 09:29   
Kedves Avocado,

visszatérve a másik üzenetedre a honlapokkal kapcsoltaban, kinyitom az IE-t ahol az MSN jön elö s ott van legfelül ez a cikk:

http://tech.msn.com/IP/msnart2000.asp

"Political unrest fuels hack threats

SYDNEY--Pro-Islamic hackers are on the frontline of a potential new cyber war after the end of a cease-fire by "hacktivists" and virus designers that followed the September 11 attacks on the United States, Internet experts say.
Pro-Islamic hackers are escalating attacks against countries backing the U.S. war on terror and its campaign against Iraq, while the "Bugbear" worm and last week's strike on the Internet backbone signal that cyber villains are again on the prowl."

Nem tudtam..

Kishon, akinek a könyveit mindig imádtam; most találtam egy mai interviewt:

http://www.welt.de/daten/1999/08/23/0823ku126348.htx

"Nein danke, ich will kein Jude mehr in Europa sein"
Der Satiriker Ephraim Kishon wird 75. Ein Gespräch über das Leben in Israel und den europäischen Antisemitismus "

Andrea

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 23:31   
Kedves Avokado,

Engem érdekelne az a lap is, ha megvan az Interneten. A mai napig is néha olvasgatok a Compuserve Newsforum (http://go.compuserve.com/newsforum Stammtisch a szekcio neve) német szekciojában, már nem irok az ottani hangnem miatt s bizonyos nézetek miatt melyeket az ott iro németek ott nyilvánosságra hoznak, többek között az a német ujságironö is, aki most New Yorkban él.

Ha van email cimed s tudsz németül, és megtalálom azokat az emlitett ujság cikkeket, szivesen elküldöm Neked, vagy megprobálom megtalálni a Neue Zürcher Zeitungnál is. A Neue Zürcher Zeitungnak vannak angolra forditott cikkei is, de nem sok. Abban az idöben rengeteg megdöbbentö dolgot tudtam meg!

Ami Franciországot illeti, onnan is tudok sok mást, amiota a Compuserve Belgium forumban (nem megközelithetö nem Compuserve tagoknak ugy mint a Newsforum) egy tag mindig provokálo üzeneteket tett le, s hajlando volt angolul is irni velem (annyit már nem értek franciául), utána néztem az ottani dolgoknak is, igen rengeteg ott is az arab, de gondolom elöbb föleg a régi francia tartományokbol mentek oda, késöbb máshonnan is. Szerintem Németországban is az van, hogy sok a török s sokan nem veszik észre, hogy nem minden muzlim török.

Sajnos ahogy anyám is mindig emlegeti, Europa eladta magát már az araboknak s most már nem mernek megszolalni!

Elgondolkodtato jelenség a legujabb Saudi politika is, annak idején mikor Kuwaitot támadta Saddam, akkor kértek segitséget USA-tol, most hirtelen ellene vannak Saddam elleni dolgoknak? De hát ök is támogatják a palesztiniai terroristákat pénzel, a másik oldalon szivesen adják el az olajat USA-nak! Olvastam arab websiteket is külömben, hogy ne mondja senki hogy nem szeretném objektivan nézni a dolgokat. Olvastam arrol, hogy Saudi Arabiában még mindig ott vannak egy lágerban bezárva az iraki dezertált katonák, a Saudik nem engedik ki öket a saját országukba, ha akarnak mehetnek máshova. Az arab sokkal kegyetlenebb saját fajtájával, mint az ember gondolná. Ott vannak olyan adatok is, mennyit vett fel azok közül Kanada.

Szerintem sem ébredtek fel sokan és strucc politikát játszanak, ami a muzlim terjedést illeti.. A keresztények akkor követték el a legnagyobb hibát amikor az arabok kezébe adták az olajat és függövé tették magukat azzal! Hol voltak az arabok az olaj elött? Tevehajcsárok voltak! Olvastam a Saudi websitet is külömben, van angol verzio.

A legjobb könyv erröl amit olvastam, nekem németül van meg, erediteleg francia nyelven jelent meg, s Osama bin Laden testvére aki Genfben él, meg akarta tiltatni a megjelenését. Benne van a legtöbb üzleti kapcsolat s a legtöbb adatot hozzá a volt FBI alkalmazott, John O'Neill szedte össze, aki késöbb sajnos meghalt a WTC toronyban. Az embernek zug a feje, milyen komplikált modon bujtatják a financiális kapcsolataikat! Jean-Charles Brisard és Guillaume Dasquié "Die verbotene Wahrheit" Die Verstrickungen der USA mit Osama bin Laden", eredeti cime "La vérité interdite" Denoël, Paris, November 2001, az eredeti, a német verzio Pendo Verlag Zürich, 2002.

Csodás, hogy az ember az Interneten mi minden informáciot tud szerezni, van elönye és hátránya is. Mindenki utána nézhet s véleményt alkothat, tisztelek minden más véleményt, Keroét is.

Üdvözlettel, Andrea

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 22:07   
K e d v e s Andrea!/22-1-29 19.26/

Az Izraelben megjeleno Uj Kelet/Fuggetlen Napilap/sokszor hozta mar a Spiegel interjukat/objektiven/aktualis temakban.

Afghanisztaniak szerint...."hogy Hitler jo ember volt.."...fortelem,ehhez keves a szo!

Koszovon keresztul...!?

Szocialsegellyel tamogattak a terroristakat!?

Latod Andrea ezeket nem tudtam,de ennek fejeben,mas dolgokra kaptam valaszt.Franciaorszagrol tudtam,hogy ott 6 millio arab el!..ez is sok mindenre magyarazat.

A vilag az iszlam veszelyevel all szemben!!!-kerdes,hogy a nagyhatalmak mikor akarjak ezt komolyan venni,az erdekeltsegeik alapjan!?
Udvozlettel
Avokado

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 21:40   
Kedves J u d i t !/2002-10-29 18.O5/

Igen,Neked mar ugyancsak lehet tapasztalatod,hiszen 27 ev nagy ido az ott elesre.Jo volt olvasni soraidat,s hogy "gerincesen" allsz a mai napig!
Tudod,ahogy a Nobel-dijas Kertesz Imret irtad,eszembe jutott Ephraim Kishon.Magyar szarmazasu izraeli iro,humorista,aki vissza szolgaltatta az aacheni karnevali egyesulet kitunteteset.A Nemetorszagban hallatlanul nepszeru szerzo- konyvei tobb mint 30 millio peldanyban jelentek meg- tiltakozasnak szanta a Ne vegyunk semmit allati komolyan/Wider den tierischen Ernst/
erdemrend vissza adasat,mert jovialis egyesuleti kollegaja,Norbert Blum CDU-politikus,egykori munkaugyi miniszter Izrael fellepeset a palesztinok ellen egy izben"gatlastalan irtohaborunak" nevezte.
Kishon nemreg egy nemet lapinterjuban allt ki szinte feltetel nelkul az izraeli politika mellett.Az elismeres vissza szolgaltatasat leveleben igy indokolta:- Ez az antiszemita viselkedes nem teszi lehetove szamomra,hogy ugyanazt a kituntetest viseljem,mint O/Blum/.
Hat igy allunk.
Barati udvozlettel
Avokado

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 19:26   
Kedves Avokado,

szeptember 11 után sürübben olvastam a Spiegelt és a svájci Neue Zürcher Zeitungot az Interneten, mert érdekelt az europai nézet. Emlékszem egy Spiegel cikkre melyben idéztek egy németül irt honlapot ahol Al Quaida katonákat kerestek kiképzésre a német fiatalok között, de azt is irták, hogy le lett szedve közben. Olvastam a cikket ott arrol a német fiatalemberröl, akit szülei visszahivtak Afghanistanbol mert ö is Al Qaida kiképzésen volt, s öt várta a német rendörség hazatértekor. Ne felejtsük el a Hamburg konnekciot, amit az amerikai nyomozok hamar megleltek de volt számos több német terrorista cella kapcsolat is! Emlékszem egy üzenetre is abban az idöben, ahol a német ujságironö mesélte, hogy öt az afghanisztániak ujjongva fogadták, mondván, Hitler egy jo ember volt! Ilyen feltételes gondolattal ment olyan sok arab Németországba élni?

Neue Zürcher Zeitung: ott olvastam egy cikket, melyben a Németországban élö arabok száma lett idézve, mely részemre hihetetlenül magasnak tünt s ezért irtam emailt az ujságnak. Kaptam is választ melyben tudatták velem hogy stimmel s a németországi tudositojuk honnan kapta, igazi német állami adat. Az százalékban sokkal magasabb szám mint itt USA-ban. Egy cikkel kapcsolatosan lett megirva, ahol leirták, milyen uton kerülnek az arabok fel Németországba, Kosovon keresztül. Akkor megnéztem azt is, hány zsido él Németországban, s hány USA-ban s meglepett a nagyon alacsony német adat! Akkor volt az is, mikor anyám küldött egy kivágott ujságcikket, mely leirta hogy egy Zürichbe látogato izraeli rabbit lelöttek az utcán egy este! 24 évvel ezelött mikor ott éltem, ilyen nem létezett!

Mikor tavaly márciusban Baselban voltam anyáméknál, sokat jártunk át Németországba is bevásárolni, s nem kellett mostohaapámnak mutogatni, magam is láttam a sok arabot, melynek láttára megborzongtam. Nem tudtam megérteni akkor azt az érzést, hisz régebben voltam Istanbulban és kétszer Tunéziában is. Djerba szigetén pl. megnéztem a hires zsinagogát, melyet az idén robbantottak fel terroristák s mivel turista érdekesség volt, sok látogato német turista halt akkor meg, zsido nem volt jelen! Gondolom vannak emberek, akik csukott szemmel élnek s nem veszik észre mi történik a környezetükben. Feltünö a német politikusok nyilt nézetei is, amerika ellenessége, mert USA annyira Izrael barát. Viszont emlékszem arra is, mikor arrol irt német ujság, hogy meg vannak ijedve mivel Németországban olyan sok az atomerömü, (arányban több, mint USA-ban)hogy az ott élö terroristák felrobbantják öket! Mint kivülállo megfigyelö, igen az az érzésem hogy egész Europában kitört sajnos az antiszemitizmus s mivel Németországban él Europábol a legtöbb arab, talán ott a legerösebb! Németország ahol szociálsegéllyel támogattak a hatoságok egy-egy terroristát!

Andrea

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 18:05   
2002-10-29 - Avokado
Szeretnem hallani a velemenyeiteket,akik valami kozelsegbe elik at az antiszemitizmust.
-

Kedves Avokado!

A fenti sorok által megszólítva érzem magam. Helyesebben részben igen, részben nem. Mint Berlinben élő igen, hisz a berlini rovatban tetted a hírt közzé. Viszont mégsem, mert semmiképpen nem állíthatom, hogy bármilyen közelségben élném át az antiszemitizmust.

Nyilván napokat, heteket lehetne vitatkozni azon, hogy ki zsidó és milyen kritériumok alapján számít/tartja magát annak, mi az antiszemitizmus, meddig egészséges a kritika és honnan számít előítéletnek, mi a tolerancia és mindenkire vonatkozik-e, kit mi sért, stb. Ebbe nem kívánok belebocsátkozni.

Annyit azért mégis elmondok, hogy megfigyelésem szerint ez a kérdés – mint annyi más is az életben – két részre oszlik: van az objektív, tényszerű oldala és van a szubjektív megítélése. Ez utóbbi alakítja jobban a személyes véleményt.

27 éve élek Berlinben. Ez alatt az idő alatt, ha jól összeszámolom, kb. 5-6 alkalommal ért szándékolt és nyílt megjegyzés, atrocitás, sértés külföldi mivoltom miatt.
Engedj megy ezek közül két szemléltető példát.

1.) Egy lakó, amikor nem akarta beengedni a szerelőnket normál munkaidő alatt a lakásába, a vita hevében közölte velem a következőket: „Lehet, hogy abban az országban, ill. abban a faluban, ahonnan Maga jön, ez így divat, de itt N.o.-ban már megszokhatta volna, hogy európai módon mennek a dolgok.”
2.) Hasonló ügy okán másik lakó illuminált állapotban éjjel 23.30-kor telefonon reklamál: „Tegnap beszéltem valami nővel, aki nem tudott németül, de megígérte ... és mégsem ...!”

Abban nyilvánvalóan egyetértünk, hogy minkét eset objektívan sértő és megalázó. Mégsem vonnám le azt a következtetést, hogy N.o.-ban állandó és fokozódó idegengyűlölet venne körül. Objektívan igaz, de a 27 év alatt, mondjuk 6 ilyen eset talán mégsem minősül többségi véleménynek, tendenciának, leselkedő és növekvő veszedelemnek. Azért sem, mert a „tettesek” minden alkalommal
• Az átlagnál lényegesen primitívebb emberek voltak
• Mindegyiküknél jobban, helyesebben és választékosabban beszélek németül, tehát eleve nevetséges.
• Ismerem azt az emberi reakciót, hogy ha valakit sarokba szorítanak, rúgkapál és igyekszik a gyengébbnek vélten rúgni.

Ez a fenti megítélésem persze szubjektív. Annak ellenére, hogy igyekszem objektív statisztikára építeni. Ismerek szép számmal embereket, akiknek meggyőződésük, hogy őket idegen minőségükben üldözi a környezetük, és szinte vonzzák az ellenséges megjegyzéseket, amelyekben naponta újabb bizonyítékát látják téziseiknek. Vagyis akár ugyanazon objektív eseményeket ki-ki másként élheti meg szubjektívan.

Példáimat tudatosan nem antiszemita megjegyzésekre építettem, mert mindez szerintem a mindenkori előítélet objektív-szubjektív megítélésére vonatkozik.

Elgondolkoztató, mégis a kérdésedre visszatérve, hogy az említett bemutató hogy-hogy és miért éppen Berlinben volt. Gondolj arra, hogy a magyar írótársadalom színe-java az elmúlt 20 esztendőben mind Berlinbe jött ösztöndíjjal. Hogy messzebbre ne menjek, jelenleg friss Nobel-díjasunk, Kertész Imre.

Szeretettel
Pompéry Judit Berlinből

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-29 10:47   
Sziasztok!
`"Iszlam radikalisok es neonacik egyre szorosabb kapcsolatot tartanak interneten kozos zsidogyuloletuknek megfeleloen."

Ezt Abraham Cooper,a Simon Wiesenthal kozpont helyettes igazgatoja kozolte abbol az alkalombol,hogy Berlinben bemutatta a Digital Hate /digitalis gyulolet/ 2002 cimu jelenteset a szelsoseges honlapokrol.
Jelentese szerint az iszlam vilagban az elmult 6-9 honapban szazhoz kozelitett azoknak a weboldalaknak a szama,amelyek ongyilkos merenyletekre buzditanak.Mint az igazgatohelyettes elmondotta,felfedeztek egy olyan irani iszlam szelsoseges honlapot,amely William Pearc-nek,az amerikai,etnikai tisztogatast hirdeto Nemzeti Szovetseg vezetojenek irasait kozli.Egy pakisztani weboldalon David Duke-nak,a Ku-Klux-Klan egykori vezerenek antiszemita irasai olvashatok.Duke jelenleg ket antiszemita -rasszista szervezetet iranyit:az Europai Amerikaiak Uniojat,valamint a Feherek Elomenetelenek Nemzeti Szovetseget.Az ugyancsak amerikai Egyenlo Jogokat Mindenkinek szervezet nyiltan tamogatja az Izraelben elkovetendo ongyilkos merenyleteket- hangsulyozta Cooper,hozzateve,hogy ez a jelenseg megerosodott a tavaly szeptember 11-i egyesult allamokbeli merenylet utan.
Az igazgatohelyettes kiemelte,hogy :a kapcsolatokban fontos szerepe van egy bizonyos Ahmed Huber nevu,Svajcban elo,antiszemita erzelmeirol ismert muzulmannak,akinek kapcsolatai vannak az iszlam szelsosegesekkel,ugyanakkor nyiltan tamogatja a neonaci Nemet Nemzeti Partot/NPD/,valamint az Oszama bin Laden vezette,a szeptember 11-i merenyletekkel gyanusitott al-Kaida nemzetkozi terrorista halozatot.
Szeretnem hallani a velemenyeiteket,akik valami kozelsegbe elik at az antiszemitizmust.S ha tudtok,akar honlapokat is beirni,hogy olvashassuk,mivel is allunk szemben?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-13 17:19   
2002-10-13 02:13, Avokado:
-
Tudtatok Rola?-hogy Nemzetkozi irodalmi fesztivalt rendeztek szeptember 12-tol tiz napon at Berlinben.


Igen, kaptam meghívót, tudok róla. Nem tudósítottam erről, mert pont ezidőben voltam Toszkánában. Sorry

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-13 17:17   
2002-10-11 17:39, ecet:
-
"A 20-as, 30-as évek mondén világvárosa"

"Berlin - Symphonie einer Stadt" a film címe. Rákésztettél, hogy írjak róla - lásd a film Topicban.

A háború ellenére sokmindent megmaradt. A film kulisszájának szerintem kb. 70%-a ma is áll.

Ma ismét mondén nagyváros. Másként. Újááéledésében, újjéápülésében ismét izgalmas. Európa más kultúrközpontjaiból jönnek szakemberek, műkereskedők tanulmányozni az új művészeti életet. Berlin-Mitte azúj művészeti központ kb. 165 galériával és mint jelenség "kultikus" fenomén.

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-13 02:13   
Tudtatok Rola?-hogy Nemzetkozi irodalmi fesztivalt rendeztek szeptember 12-tol tiz napon at Berlinben.A rendezvenyt DZEVAD KARAHASAN bosnyak iro,esszeista nyitotta meg.A tobb mint 150 meghivott es muvevel bemutatkozo iro kozott szerepelt masok mellett KRASZNAHORKAI LASZLO es ZILAHY PETER is.A fesztival Reflexiok cimu vitakore a New York-i szeptember 11.kovetkezmenyeivel foglalkozott.A rendezesben kozremukodo berlini Collegium Hungaricum vitaestjere pedig Bucsu a muveltsegtol cimmel kerult sor.
 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-11 17:39   
"A 20-as, 30-as évek mondén világvárosa"

Par évvel ezelött felvettem videora egy figyelemremélto fekete fehér dokufilmet az ébredö Berlinröl "Symphonie einer Stadt"(?) vagy valami hasonlo volt a cime. Idöközben sajnos elkallodott.
Micsoda varos! Mi maradt belöle?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-28 20:14   
A berlini nyár egyik legkellemesebb kulturális szolgáltatása a szabadtéri mozi. Ilyen persze máshol is van, de a különlegesség a körülményekben rejlik. T.i., pl. a város közepén, a Múzeumszigeten, a régi Nemzeti Galéria görög oszlopai és timpanonja előtt állították fel az órásvásznat. A 6,50 eurós belépőjegyért kapsz egy nyugágyat, amelyet telítettségi fok és megjelenésed időpontjának függvényében ott állítod fel, ahol akarod/tudod. A kellemes, még mindig 26-28 fokos mediterrán hangulatot idéző estében fotelból nézheted a filmet egyedülálló háttérrel. A program az igényesebb publikumra van kihegyezve. Több előzetes bemutató is zajlott, mint pl. tegnap a SAMSARA a 2. női főszereplő személyes köszöntése mellett. (Ismertetőm a filmrovatban.)

A nyugágyak miatt az elhelyezés laza, bárki közben közlekedhet, olthatja szomját az oldalt álló sörössátrak segítségével. A közönség messzemenően követi a szervezők felhívását és eltakarítja maga után a szemetet, ill. visszaviszi a kijárathoz a nyugágyakat.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-20 10:50   
Hi elckerlyck!

Örülök, hogy a "Wirtschaft" már nem csak az enyém!

Judit

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-20 09:03   
Hi Judit!

Kösz a barátságos fogadtatásért a "Wirtschaft"-odban! Már azt hittem, semmi reakció!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-14 16:26   
Kedves elckerlyck,

mint értintett önkéntes berlini (Wahlberliner, ahogy felénk mondják) többször is elolvastam írásodat. Nemcsak a lírai hangvétel és a részletekben megnyilvánuló szeretetteljes stílusért. Érdekelt, hogyan látja ezt a várost más hazámfia, aki veszi magának a fáradtságot és le is írja érzéseit.

Gratulálok a cikkhez! Sikerült megfognod ennek az állandóan változó, kihívásokkal teli, sokoldalú és szemmel láthatóan sokunk által szeretett városnak a lényegét, elcsípned és ábrázolnod hangulatait.

Szívesen beszélgetnék Veled erről, de másról is.

Szeretettel

Pompéry Judit

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-12 17:42   
Kettős filmplakát-kiállítás nyílt a Collegium Hungaricumban
2002. augusztus 11.

Két éven belül ez már a negyedik rendezvény a CH helységeiben, amely Kőniger Miklós Berlinben élő színész és a filmre szakosodott műgyűjtő kezdeményezésére és a tulajdonában lévő anyagra támaszkodva állít újabb emléket a magyar filmművészet egy korábbi korszakának. Ezúttal a némafilmek plakátanyagával ismerkedhettünk. A megnyitó beszédekből (Dr. Johannes Zeilinger és Berkes Ildikó, ig.h., Magyar Filmarchívum) a nem szakavatott és kivételesen nagyszámú, ezúttal főleg németajkú publikum megtudhatta, hogy a korai némafilmek veszteségei elsősorban technikai jellegűek: a korai film anyaga egyszerűen elporladt. Sok filmről ma már csak a fennmaradt plakátok alapján tudunk, amelyek éppen ezért különleges jelentőségűek a filmtörténet szempontjából.

A némafilmek idején a magyar filmalkotók nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepet játszottak. Ez alábbhagyott a két világháború között, amikor több rendező, de a filmszínészek, énekesek közül is sokan Németországba, ill. Amerikába távoztak.

Ahogyan változott a filmmel szemben támasztott követelményrendszer az évek során a puszta szórakoztatástól a művészet irányába, úgy különbözik a róluk szóló plakátok üzenettartalma és kivitelezési formája.

A kettős kiállítás másik része Koleszár Erzsébet grafikus filmplakátjait mutatja be 1969-től napjainkig.

A kiállítás megnyitása alkalmából megnézhettünk három némafilmet Stephan Bothmer zongorakísérete mellett:

Simon Judit (1915)
Rendező / forgatókönyv: Mérei Adolf
Kiss József zsidó balladája alapján
Számomra a bemutatott filmek legérdekesebbje, amelyben a rég eltűnt falusi asszimilált zsidóság etikája, szokásai, környezete elevenedik meg. Élmény megfigyelni a zsidó-keresztény együttélés mindennapjait, a polgárosult környezetben a vallási hagyományok továbbélését.

Jön az öcsém (1919)
Rendező: Kertész Mihály (Michael Curtiz)
"Agit-prop"-film a Tanácsköztársaság idejéből. A kommunizmus további történetének ismeretében mai szemmel inkább nevetséges, mindazonáltal érdekes kordokumentum a szovjet propagandafilmek stílusában. Ki hinné, hogy ugyanez a rendező forgatta a világhírű "Casablanca"-t!

Egér (1921)
Rendező: Gellért Lajos
Tipikus "szappanopera" a némafilmek közismert szabályai szerint. Érdekessége abban rejlik, hogy az eredeti film fennmaradt kevés részletéből sikerült a Magyar Filmarchívum laboratóriumában a ma látható változatot restaurálni. Az átlagosnál több összekötőszöveg segítségével a néző számára összeáll maga a történet.


Kár, hogy a filmvetítés csak a megnyitó alkalmából volt, a kiállítás további látogatói már nem láthatják.

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-02 16:14   
elckerlyck üzenete:


Himmel über Berlin


Késö délután, amikor a nap lassan lehanyatlik, a csendben válik a város igazán hangossá. Zajok, hangok, amelyek napközben egymást túlharsogják, süketté tesznek, nem érzékelni belölük szinte semmit. De most kilóméterekröl hallani egy szirénát, a madárcsicsergést a kreuzbergi udvarban elnyomja egy uszály kürtje a Spree felöl. Ritka, de a börön érezhetö nyugalom-pont egy nagyvárosban, amely közel negyvenéves szétszakítás után magára találni kíván, még tíz évvel a "Mauerfall" után is. A 20-as, 30-as évek mondén világvárosa, varieték, kávéházak, színházak, az elsö hangosfilm városa, a porosz Föváros próbálkozik ismét a Csipkerózsika-álomból felébredni. Berlin, az NDK fövárosa egy, magyar szemlélö számára otthonos képet épített magáról: kirakat-belváros, entellektüell-negyed, a város "érdes részén" lakótelep a "Werktätige"-k ( a munkásosztály az NDK-ban) részére. Berlin, a szabad világ utolsó bástyája a "zónában" elszigeteltségében saját magán belül még kontrasztgazdagabban szigetelte el körzeteit, városrészeit. A Kurfürstendamm gazdag üzletei a Wedding prolikaszárnyáival szemben, Wilmersdorf decens jólszituáltsága Kreuzberg anarchiájával szemben. Valójában két város - amelyek kényszerböl ugyan, de saját struktúrát alakítottak maguknak - ismerkedik, közeledik, acsarkodik, símogat, harap. West próbálja megtartani kiváltságos pozícióját, Ost integrálódik, és közben óvná integritását. És eközben, szinte észrevétlenül születik egy új Város, a hajdani senkiföldjén az aknamezö helyén klónozza magát a világ. Felhökarcolók nyúlnak az ég felé, a Reichstag egy high-tech üvegkupolát kap, egy ujdonatúj, 1000 nézöt befogadó szinházban világpremiert ünnepelnek a szépek és gazdagok (akiknek talán fogalmuk sincs hol vannak).

Ezt érzem Berlinben. Szerencsém volt, egy csodaszép hosszú hétvégét tölthettem azzal, hogy utánagondoljak: milyen is az ég felettem? 1993 óta élek Berlinben, egy kicsit otthonossá váltam, ami mindennapi, azt nemigen látja az ember. Pedig Berlin klassz város. Ha túl nagy is valakinek, lehet benne élni, ha pedig megpróbálom egy látogató szemével nézni, egyenesen izgató. Ilyenkor tavasszal több kedvem van körülnézni, mit is kinál Berlin: shopping, színház, mozi, kiállítás, sörkert, party, koncert, séta, biciklitúra, múzeum: amit akarsz.

part II:

Visszapillantás a múltba, játszadozás szép emlékek felidézésével, vagy borzongás az elmúlt rémségeken talán alapvetö emberi szükséglet. Szeretek magamnál tartani régi pesti buszjegyet, megfakult fényképeket, koncertjegyet, tengerparton felszedett kavicsot. Vigasztalhatatlan szomorú lennék, ha egyszer valami ilyesmit egy zsebben feledve, farmeromat a mosógépbe vetném. Eltünne egy fontos, tapintható darabka az életemböl. A város új szíve még ki is van centrifugázva, elötte böven átitatva jószagú, steril öblítövel, élesre vasalva, nehogy elnémult kuplék dallamából, elmúlt csókok illatából, menetelö csizmák csattanásából, elsülö magától-ölö-fegyverek savanyú szagából, felszáradt vér, veríték és könnyek foltjaiból egy picike nyom is maradjon. Hol volt a Scala, merre futott a betonszörnyeteg, mint egy sárkány farka? Talán itt énekelt Claire Waldoff csúfos sanzonokat barna gallérokról, ahol most állok? Talán itt dugta ki a bunkerból kis bajszát a század ördöge egy utolsó pillantást vetni pusztító müvére? Talán egy FÉG-aknán állok, vagy felettem egy örtorony magaslik?

Választ adni nem tud senki, de nem is akar. A város egykoron vidáman félvilági szíve a Potsdamer Platz és a Reichstag között, ahol rettenet vihara századunkban kétszer is végigsöpört, megszünt dobogni. Csak semmi "genius loci", vagy hasonló érzelgösség! Ez itt kérem nem holmi Forum Romanum! Aknataposó, markoló, bagger, dömper, daru, betonmixer, Sagrotan. A város új szíve az új város. A felhökarcolók között futó keskeny utcán egy kövér, lefüggönyzött Mercedes suhan az egyik elegáns hotel felé; a Sushi-bárban önmaguknak tetszelgö juppie-k válogatnak a futószalagon különbözö színü tányérok között, ha éppen nem csörög a handy; fáradt, meggyötört családapa cipeli hátán az új tévét, újra meg újra bámészkodó túristákba ütközve a parkolóház felé; a multiplex mozi elött teenager lányok sikítoznak egy fejkendös öregúr után - tyhja, Bruce Willisnek is muszáj "promoten"! Van itt egyáltalán egyetlen egy valós, létezö személy? Vagy csak díszlet, szemfényvesztés, Potemkin-falu az egész? Hirtelen, mintha a földböl bukkanna elö, elöttem áll a realitás. A "Wachmann", egy polgári ör. Nem mai gyerek, túl az ötödik ikszen, fellépésén, fejtartásán látni: nem szokatlan számára az uniformis, mégha a színe nem is az igazi. Hálaistennek ma már nincs Makarov a farzsebében, egyetlen büszkesége egy Walkie-Talkie. Mégsem érzem itt jól magam. Keresem az irányt: a hársfák alatt a Prenzlberg felé.

* = a tulajdonképpen lefordíthatatlan "Selbstschußanlage" a két Fal között.


Part III.

Illatok könnyen az emlékezés mezejére terelik az embert, és így július elején erösen illatoznak a hársfák. Gyerekkori emlékek ködlenek fel: Apával gyüjtöttük a Tabánban a hársfavirágot télire, teához torokfájás ellen. Szinte hallom a cserebogarak döngését a fülemben. Amikor nekem a természet játszott zenét, az "Unter den Linden"-en nem volt se hársfa, se cserebogár.

Csendes mégsem volt az utca, csizmák dübörögtek, lánctalpak haraptak az aszfaltba, ágyucsövek néztek szemben a Brandenburgi Kapu alatt, egy szép augusztusi napon elöugrott a semmiböl a FAL. "Antifaschistischer Schutzwall" - magyarázta Ulbricht. A város legszebb útja-utcája mindkét oldalról zsákutca lett. Ahol ma ismét az Adlon szálló áll, évtizedekig senkiföldje volt, határörök álltak szemben a néppel, és óvták az imperializmustól. De a nép erösebb volt a népi demokráciánál, demokráciát akart nép nélkül. Az egykori NDK fövárosának fö látványossaga, az "Unter den Linden" a Brandenburgi Kapu és a berlini Dóm között a világ egyik legszebb útvonala. Az "öreg Fritz" vágykozása egy új renaissance várost építeni csodaszép pecsétet nyomott a Spree partjára. És ahogy a hatalom a hatalomhoz vonzódik, az útat ma újra a kormányzás vette birtokába. Az egyetlen, ami még a szocialista múltra emlékeztet, egy lelakott, omladozó DDR-Hotel. De biztos nem sokáig.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-07-24 11:12   
Mai magyar építészet

Ezzel a címmel nyílt kiállítás tegnap az eseményhez méltó színhelyet nyújtó Berlini Magyar Követség új épületében. A kiállítás apropója a Berlinben most zajló 21. Építészeti Világkongresszus. Ennek, ill. a berlini kiállításnak szentelte a Magyar Építészek Szövetsége (MÉSZ) az Új Magyar Építőművészet c. szakmai-kulturális folyóiratának legutóbbi számát.

Megnyitó beszédében Weiler Árpád, a MÉSZ elnöke hangsúlyozta a magyar építészek 100 évre visszanyúló világhírű tevékenységét (Alpár Ignác, Györgyi Dénes, Kós Károly, Lechner Ödön, stb.) Bármilyen építészeti irányzat követője volt is az építész, mindig a minőségre való törekvés jellemezte a különböző korszakok képviselőit. Ezt a hagyományt kívánja a MÉSZ folytatni és ennek szellemében állították össze a kiállítás anyagát, amely az utolsó 10 esztendő legszínvonalasabb alkotásait mutatja be.

Itt csak néhányat emelek ki a sokszínűséget bemutatandó: EXPO magyar pavilon, Sevilla (Makovecz Imre), dunaújvárosi evangélikus templom (Nagy Tamás), Rendőrségi székház, Bp. (Finta József), Schmidl sírbolt felújítás, Bp. (Kőnig Tamás/Wagner Péter), Porcelánium, Herend (Turányi Gábor), WestEnd City Center, Bp. (Finta József/Fekete Antal), Műteremház, Bp. (Kovács Csaba/Göbölyös Kristóf), Pázmány Péter Kat. Egyetem, Piliscsaba (Makovecz Imre), Volán buszpályaudvar, Bp. (Lázár Antal)

Nekem feltűnt az idei év két legvitatottabb épületének hiánya: nem szerepelt sem a bp-i Lehel téri piac, sem az új Nemzeti Színház épülete. Kérdésemre Weiler Árpád megismételte bevezetőjében hangsúlyozott gondolatát: az építészetben, amely a művészetek között a legtársadalmibb, az alkotás megítélésénél alapkövetelmény a minőség, színvonal, szakmai igényesség.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-07-14 13:29   
Viharjelentés

Szerdán egy ugyan elörejelzett, de hatásában az elmúlt 30 évben minden eddigit felülmúló vihar pusztított Berlinben. A jelentések szerint a 12-es szélerővel és 152 km-es sebességgel süvítö vihar 7 halálos emberi és 5.000 fa áldozatot okozott. A tüzoltóság szerda éjjel 1300 bevetéssel igyekezett elhárítani a katasztrófát. Persze csak a főútvonalakon tudták visszaállítani a közlekedést.

Házunk a város ÉNY-i felén egy természetvédelmi övezet mellett áll. A környékünkön lévő, részben legalább százéves faállomány a vihart nagyon megsínylette. Az amerikai tornádókat képzelem ilyennek: a fákat megcsavarta a szél, sokakat gyökerestül tépett ki, sok fatörzset hosszában szelt ketté. Az utcákon mint égi veszedelem potyogtak a kar-, részben combvastagságú ágak tönkretéve az alattuk parkoló autókat.

A telkünkön áll egy a házzal egyidős, tehát min. 110 éves, 20-25m magas hármas facsoport. Szomszédunk évek óta attól fél, hogy ráesik a házára. Ezért tavasszal ultrahangos módszerrel megvizsgáltattuk. A szakember szerint még 30 év múlva is állni fog. Egyelőre a diagnózis igaznak minősült - hála istennek. Házunk tornya és a toronytető is kiállta a próbát. Nem így a telek szélén álló kb. 10 éves erdei fenyő, amelyet a vihar egyszerűen lefejezett.

A vihar idején a környékünkön lévő villanegyedben voltam. Hallatlan szerencsém volt, mert a kocsim feletti fa kicsavart ága az autóm mögött 10 cm-re esett le. Zsófi lányom az autóiskola elméleti órája után hozzám igyekezett - gyalog kb. 200m. 50m után komoly életveszélyben érezte magát a kiszámíthatatlan irányból repülő faágak miatt és visszafutott. A kb. 20 percig tartó tornádó után hazafelé a 2 km-es szakaszon több benyomott autót láttam, minden második utcában keresztbedőlt fa torlaszolta el az utat. A mi sarkunkon is átlósan feküdt egy kb. 20m magas nyárfa. Leütötte a villanyoszlopot, amely alulról sejtelmesen világított át a zöld lombokon. Másnak délelőtt férjem egyik munkatársunkkal, valamint a szomszédokkal lefürészelte a nagyobb ágakat, hogy legalább autószélességnyire szabaddá tegyék az úttestet.

A legtöbb helyen a kidőlt fák szabad területre, kertbe, utcára estek, apróbb károkat okozván a telkeken. Volt azonban olyan is, hogy a 2. emeleti hálószobába dölt a nyárfa. Ez azonban hála istennek ritkább eset. A károk helyreállítása szerintem több hónapot fog igénybe venni. Mindez persze csak anyagi kár. Tragédia viszont annak a 14 és 16 éves fiúnak az esete, kik 118 társukkal együtt a berlini tavak egyik szigetének ifjúsági kempingjében voltak. A tanárok a vihar elején evakuálták a fiatalokat. Kettő azonban nem ment a többiekkel. Az egyiket a sátorban, a másikat mellette ütött agyon egy lezuhanó fa.

Az időjósok azzal bíztatnak, hogy a jovöben is lehet számítani hasonló erejü viharokra.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-07-13 04:13   
Kedves berliniek, kedves Judit!

Remélhetőleg megúsztátok azt a hatalmas vihart, amely váratlanul sújtott rátok, s amely sok áldozatot követelt.

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó