 |
 |
 | |
|
|  | ||
 | |||
 |
2018. november 18. |  |
 |
 |
   |
Címlapra! |  | ||
 | |||||||||
|
|
|
|
|
[Regisztráció]
[Profil szerkesztése]
[Beállítások szerkesztése]
[Keresés] [Magánüzenetek] [Felhasználók listája] [Bejelentkezés] |
|
| |
| MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Nyelvészet - mindenféle nyelvekről | |
| Új topik indítása Üzenet küldése |
| Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap ) |
| ||
|
2O17. febr. 12. és 23. között Luganóban és a környéken leszünk a barátommal. Szivesen találkoznánk magyarokkal is.
Én a következő kutatási témáimról tudnék beszélgetni: Székely-magyar rovásirás Beszélő szavak (a magyar nyelv különlegessége, Czuczor gyökszótára stb.) A magyar Szent Korona A tatárlakai és tordosi korongok (Maros-mente) Rokonaink-e a sumerok? stb. Szeretettel: Záhonyi András Budapestről | ||
| | ||
| ||
|
Istenberg rejtélye
Már serdülő koromban szerettem a térképeket. Volt valami mágikus bennük, segítségükkel vadregényes tájakra repített fantáziám. Ma már céltudatosabban nézegetem őket, de vonzalmam irántuk alig apadt. Néha megakad szemem egy-egy érdekes, a térképen megjelölt folyó-, város-, hegy, vagy más helynéven. Így akadtam évekkel ezelőtt a délbadeni Attilafelsenre, (róla írtam már a dunaPart-ban) a közelmúltban pedig Istenbergre. Istenberg magyarul Istenhegyet jelent, és az Budapesten, vagy Miskolcon nem tűnik fel, de az az Istenhegy, azaz Istenberg amiről én beszélek Vesztfáliában, pontosabban Sauerlandben, Olsberg városka közelében található. Számomra meghökkentő ezzel a szóval egy teljesen tiszta német környezetben találkozni. Rögtön arra gondoltam, hogy a hunoktól, vagy a portyázó magyaroktól kapta a hegy a nevét, de aztán hamar beláttam, hogy ez a feltevés alaptalan, nem csak azért mert sem egyik, sem másik nem érintette ezt a helyet ( bár kb. 150 km-re megközelítették e tájat), hanem azért sem, mivel ahhoz, hogy egy nép, vagy népcsoport által használt helynevek maradandóan rögződjenek, ahhoz nagyon sok idő szükséges, ami nem adott sem a hunok, sem pedig a portyázó magyarokkal kapcsolatban. A problémát csak etimológiai alapon tudjuk megközelíteni. Lássuk előbb, hogy kirívó nevén kívül mi az, ami még érdekessé teszi ezt a hegyet. Legmagasabb pontja 756m. Rajta található négy 45- 90m magas porfírszikla, melyek egy szabálytalan négyszöget alkotnak. Ezeket, amint azt a régészeti ásatások kiderítették, és részben ma is jól megfigyelhetők, helyenként fallal, vagy csak árkokkal és sáncokkal kötötték össze, és először Kr.e. 600 körül használta, egy a keltákkal kapcsolatot tartó meghatározatlan nép, majd a germánok is. Funkciója nem teljesen tisztázott. Lehetett egy fajta mentsvár, vagy – és ez a valószínűbb – egy gyülekező és kultikus hely. Ami az Istenberg nevének magyarázatát illeti, az a kevés forrás, amely a témával foglalkozik, rámutat, hogy a szó első tagja, az ist különböző formákban megtalálható a latin, görög, hettita, szláv és más nyelvekben és jelentése annyi, mint ami van, a nem keletkező, az örök, a halhatatlan. A másik tag, az en pedig a régi német nyelvben őst jelentett. Tehát az Istenhegy szóösszetétel Eire Reutenberg szerint annyit jelent, mint az örök, halhatatlan ősök hegye. Egyébként a három nagy germán törzsszövetség közül az egyiket Istwäonoknak (ejtsd isztveonok) nevezik és nevük hasonló eredetű. Lássuk most mit mondanak a magyar nyelvészek Isten szavunk eredetéről. Első megállapításuk, hogy Isten szavunk nagyon régi eredetű (több ezer éves). Különböző formákban megtalálható a sumér, a hatti és a hettita nyelvekben is és jelentése az egy, az egyetlen. Varga Géza egy más eredetértelmezést tart igaznak. Szerinte az Isten szó az is és ten tagokból tevődik össze, ahol az is eredetileg őst jelent, a ten pedig rokonságot mutat a kinai tien, a japán tenno, a türk tengri és a sumér dingir szavakkal és jelentése ég, isten. Szakismeretek hiányában nem bocsátkozom további részletekbe, ami az Isten szó német, illetve magyar magyarázatát illeti. Az említett német Eire Reutenbergnél zavar a szerző erősen ezoterikus oriánáltsága, a magyar szerzőknél pedig a finn-ugor tábor és a finnugorságot elvetők tudománytalan veszekedése. Érdekesnek tartom, hogy a német és a magyar szóértelmezésnek van egy közös pontja: az ős. Sajnos rejtély marad továbbra is, hogy kik és mikor adták ennek az érdekes hegynek az Istenberg nevet, mint ahogyan az is rejtély marad, hogy van-e az elnevezésnek magyar vonatkozása. Schneider Alfréd | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-18 08:36, egyedls:
- Szerintem mindkettö helyes, még stilusában is. Lehet felsorolni is és összehasonlítani is. De lehet más kifejezést is használni arra. Miképp a magyarban, ugyanúgy ... stb. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-18 15:18, amadeus:
- 2009-06-18 00:40, Toeby: Oda már nem kell a többes szám. Igy igen, amit szintén hasonlóan írtam, de a végére tettél még egy i-t, ami már felesleges (fiaiéi). | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-18 00:40, Toeby:
Oda már nem kell a többes szám. Az ide vonatkozó nyelvtani szabályokkal ugyan nem tudok szolgálni, de a nyelvérzékem azt mondja, hogy egy kijelentö mondatban ne használjunk egyszerre egyes- és többesszámot. Ha maradunk Laci telekpéldájánál, akkor szerintem egy közös telekre valóban mondható, hogy az a telek a fiaié. De ha már telkekröl beszélünk, akkor véleményem szerint következesen meg kell maradnunk a többesszámnál. De mondom, ez csak magánvélemény, nem kötelezö elfogadni  | ||
| | ||
| ||
Most már félek leírni akár egy bötűt/betűt is...  | ||
| | ||
| ||
|
Tökéletesen igazad van, elnézést! | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-18 13:19, Fredi:
- Kedves Frédi, ha valaki Erdélybe jön, akkor magyarul fog tanulni. | ||
| | ||
| ||
|
"nyomtatott sajtó szakavatott bemondói, szerzői, hírolvasói, riporterei, sőt gazdasági, politikai személyiségek is elvétve alkalmazzák helyesen!"
Ezzel kapcsolatban elmondom, hogy egy svájci, de olasz anyanyelvű hölgy meg akart tanulni németül. Megtehette volna ezt Svájcban is, de ő Németországba jött tanulni. Megkérdeztem tőle, hogy miért. Azt válaszolta: "mert helyesen és irodalmi németet szeretnék tudni." Lehet, hogy ha valaki igényesebb, esetleg Erdélybe fog menni magyarúl tanulni? | ||
| | ||
| ||
|
Különben amit sokan ismernek és gyakran emlitenek az a
"megszentségteleníthetetlenségeitekért" szó. Hogy akkor már én is fokozzam egy kicsit a dolgot. De ezt a kifejezést is bármikor úgy a magyarban, mint más nyelvben is lehet egy egyszerübbel behelyesíteni. Toeby | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-17 22:20, amadeus:
- Azt hiszem, ez már túlzott. Ez vagy ezek kinek a tulajdona? (Nem tulajdonai.) A "lányaié" vagy "fiaié". Oda már nem kell a többes szám. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:52, Pompéry Berlin:
Der Kölsche erre egyszerüen azt mondaná vagy irná oda "uns fünf". | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:52, Pompéry Berlin:
"ÖTÜNKÉ" Ennél már csak ez frappánsabb: A "fiaiéi" 6 betüböl, de 5 szótagból álló szó. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 20:26, boszildi:
- Kedves Judit, magyarul: találó. - ez igaz, de a frappáns ennél több. Ebben van valami jópofa, váratlanul a fejét találta a szöget, találó: ez mind így együtt. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:52, Pompéry Berlin:
Apropó frappáns: erre a német jövedékszóra nem tudok jobb magyar megfelelöt.
Kedves Judit, magyarul: találó. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:00, Tihi:
Kedves Tihi, nekem is tünnek el beírásaim, főleg az időjárásjelentéseim amelyek "köddé válnak" de nem gondolom, hogy szándékos lenne.
| ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:00, Tihi:
- Nos, ami a tömörséget illeti: nagybátyám kedves összehasonlító nyelvészeti példája volt egy balatonfürdei (lehet, hogy -boglári, de mindegy) villa neve: "ÖTÜNKÉ" Ezt bármely más indoeurópai nyelven csak több szóban lehet kifejezni, mint pl. németül: "Es gehört uns fünf". De így koránt sem olyan frappáns. Apropó frappáns: erre a német jövedékszóra nem tudok jobb magyar megfelelöt. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-16 19:00, Tihi:
- Tihi, ne sértödj meg! Szerintem valami müszaki hiba áldozata lettél. Pont ma történt velem, hogy egy beírásra válaszoltam és mire feltettem, eltünt az eredeti. Meggyözödésem, hogy nem személyes titkos támadásról van szó. | ||
| | ||
| ||
|
2009-06-15 00:08, Pompéry Berlin:
- 2008-12-24 21:58, Tihi: - ... " Hunderte .. starben, obwohl sie gerettet hätten werden können" Kedves Judit, mivel udvariatlanság nem válaszolni, kivételesen beírom még egy üzenetemet. Eltünt beírásomban éppen azt fontolgattam, hogy a magyar nyelv bizonyos tekintetben egyszerübb mint a német, mert a fenti mondatot úgy magyarul mint finnül 3 szóval lehet kifejezni. MON-olvasó maradok, de beírásokra nincs már kedvem. Szivélyes üdvözlettel Tihi | ||
| | ||
| ||
|
Már megint eltünt beírásom, két napja még olvastam, többek között Fredi 2008-12-25 8:37 írása után, ott több írás hiányzik, abbahagyom én is. | ||
| | ||
| ||
|
2008-12-24 21:58, Tihi:
- ... " Hunderte .. starben, obwohl sie gerettet hätten werden können" - Kedves Tihi, csak ma olvastam, bár már vagy féléve kérdezted: szerintem nem. Nagyon rendes konjunktivus (feltételes mód) jövöidöben mellékmondati szórenddel. ... noha megmenthetök lettek volna ... - sem hangzik szebben. Jó, a magyar már 3 szóban ki tudja ezt fejezni. 
| ||
| | ||
| ||
|
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.) Egyik olaszóra sodrán, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok-sok rag van, S hogy némelyik mit takar, És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad? Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek. Miért mondom, hogy botorkál Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmespár, Miért éppen andalog? A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan Miért más a törtetés? Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, mért nem lohol? Mért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol. Aki tipeg, mért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik. Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér . . . Más nyelven, hogy mondjam el? Jó lett volna szemléltetni, Botladozó, mint halad, Avagy milyen őgyelegni? Egy szó - egy kép - egy zamat! Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, mért nem kószál? S aki kullog, hol marad? Bandukoló mért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog? Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki cselleng, nem csatangol, Ki 'beslisszol' elinal, Nem 'battyog' az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, eloldalog, Hogy mondjam ezt németül? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Ám egy másik itt tekereg, Elárulja kósza nesz Itt kóvályog, itt ténfereg. . .. Franciául, hogy van ez? S hogy a tömeg mért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul? Aki surran, mért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet. . .! | ||
| | ||
| ||
|
Hja. Deutsche Sprache schwere Sprache! | ||
| | ||
| ||
|
Kedves Tihi, ugyan most nem élek Németországban, de...
Mondd, miért hangzana jól magyar fülnek egymás mellett négy ige használata? Amiből három segédige... | ||
| | ||
| ||
|
Most olvastam ezt a mondatot a Spiegelben és egy kicsit csodálkozok a mondat szerkesztésén: " Hunderte .. starben, obwohl sie gerettet hätten werden können"
Természetesen a No-ban élök MONosoktól kérdezem, hogy furán hangzik e füleikben ez a mondat.  | ||
| | ||
| ||
|
A régi egyiptomiak ha jól emlékszem szintén nem használtak magánhangzókat, ezért fordul elö, hogy egy névnek több vátozata is van pl. Nefertiti vagy Nofretete
_________________ poe | ||
| | ||
| ||
|
2005-03-09 18:04, kaytee:
- Ha Amerikában irásban röviditeni akarnak egy szót, sokszor csak kihagyják a magánhangzókat. Érdekes, legtöbb úgy is érthető. - Kedves kajtee ! A magyar nyelvben kihagyhatsz minden magánhangzót, egy kis gyakorlattal akár könyvnyi anyagot is eltudsz olvasni. Sőt, ha más magánhangzót írsz, az olvasás akkor is sikerül. Próbáld ki: ös mög- lötöd högy sökörölnö fög! Tvbb j nylvszkdst!:) | ||
| | ||
| ||
|
2005-03-14 18:22, Em:
- Ahová most járok esti iskolába Em, ott nyomják a srácok ezt a dumát, már teljesen belémivódott . Remélem a tananyagnak is marad ennyi nyoma  .
Ime megpróbálom magyarul: vén szatyor = öreg csaj tátom a bagólesőmet = tátom a számat pampogás = beszéd agyilag zokni lettem = kikészültem, tönkre mentem lezser duma = laza, könnyed, stílusú beszéd feldobom a pacskert = belehalok lehidalni = elájulni bedobni a törülközöt = megadni magam skubizni = lesni, nézni én vagyok a hunyó = én tehetek róla dekkolás = maradás, várakozás suska = pénz (de ez már Valéria is tudja )
értem mi a dörgés = tudom miről van szó bekavarni = megzavarni, belezavarni a témába semmi gáz = semmi gond ne csesztessetek = ne bántsatok, ne nehezteljetek rám tökre bírom a búrátokat = nagyon jó fejek vagytok (szeretlek benneteket )
| ||
| | ||
| ||
|
2005-03-14 16:24, R-zsike:
Na, húzok mint a vadlibák. Csá! _______ Draga R-zsikem!  Hat ezt nem hittem volna, hogy igy megtudsz ijeszteni!
Hat most egy par het alatt, hogy tudom en megtanulni ezt a nyelvet? Ki fogja erteni, amit en mondok? En biztos nem fogom erteni, hogy mit mondanak... Nem kuldenel egy szotarat nekem?
Koszike! | ||
| | ||
| ||
|
2005-03-14 16:24, R-zsike:
- R-zsike. Nagyon kérlek magyarázd el mert szégyen ide vagy oda de én amit irtál még magyarul sem értem.Vajon melyik szótárba tallom meg ezeket a szavakat? Elöre köszönöm a magyrázatodat. De ne mond azt hogy te megtanultál irni én meg tanuljak meg ólvasni. Csak viccelek. Üdv Em _________________ Em | ||
| |
| Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő lap ) | |
| Új topik indítása Üzenet küldése | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|