2018. november 18. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON 2002 - 2011 >> EU Csatlakozás - Vélemények!
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-22 08:37   
FERENCZ ZSUZSANNA UZENETE:


Holnapután, pénteken, utoljára foglalkozik Románia EU-alkalmasságával a csatlakozás előtt az Európai Parlament plénuma. Előtte a külügyi bizottság vitázik a témában jelentést író Pierre Moscovici francia szocialista képviselő szövege alapján.
Mivel lobbiszempontból ez az "utolsó esély" a romániai magyarok ügyével kapcsolatban valamit bepasszírozni a jelentésbe, átfogó akció indult az EP külügyi bizottságában a szöveg módosításáért. Lássuk, mi lesz belőle

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-14 08:21   
Sajnos mindez majdnem csak szélmalomharc. Az Európai Únió nem szívesen hall kisebbségi ügyekről, mégkevésbé szívesen foglalkozik velük. Nagyjából a francia mentalitás érvényesül, akik nem tesznek különbséget nemzetiség és állampolgárság között. Aki román állampolgár, az mind román!
 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-14 06:44   
Csupán az MTI jelenti:

A romániai magyar kisebbségi problémák megoldásának támogatására kéri az EP-képviselőket a HHRF


A romániai magyar kisebbség problémáinak megoldására sürgeti az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjait a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) civil szervezet az EP-képviselőkhöz írt levelében. Az alapítvány abból az alkalomból kereste meg a képviselőket, hogy az EP-bizottság hétfőn kezdte meg az utolsó Románia-jelentés vitáját Strasbourgban. A dokumentumról november 21-23-án szavaz a külügyi bizottság, majd a decemberi plenárison az egész EP.

A civil szervezet szerint - mint arról romániai képviselője az MTI brüsszeli irodáját tájékoztatta - a jelentés eredeti szövege éppen csak érintőlegesen említette a magyar kisebbség problémáját, és nagyon fontos, hogy a hiányosságok sokkal hangsúlyosabban megjelenjenek benne. Az alapítvány magyar képviselők módosító javaslatait is szeretné nyomatékosítani, tekintettel arra is, hogy az EP-dokumentum hivatkozási alapul szolgálhat a jövőben.

A levél a kisebbségi törvény elfogadását, a megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás állami segítését, a kommunizmus alatt elkobzott javak visszaadását említi a legjelentősebb megoldatlan feladatok között. A szervezet azt kéri a képviselőktől, hogy az említett problémákra figyeljenek oda az EP-jelentés tárgyalásakor, és támogassák, hogy ezek helyet kapjanak a jelentésben.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-11 07:49   
Kedves Zsuzsa,

elnézést, de arra a aki jegyese Európának és mégis Amerikäval hál nem tudok más kifejezést használni mint kurva.
Egyébként a Greenpece sem egy szent.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-11 07:30   
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet bírálta Romániát, amiért az nem ellenőrzi a genetikailag módosított növények, köztük a kukorica és a szója termelését. A gm-növények "kikerülik a román hatósági ellenőrzést ", erre utal a " nagy méretekben folyó törvénytelen termesztésük, a magvak piaci forgalmazása és a farmok szennyezése"- olvasható.

Románia az egyetlen európai ország, ahol génmódosított szója termelése folyik. Bukarest márciusban bejelentette, hogy 2007 januárjától, az ország uniós csatlakozásától betiltja e tevékenységet. A Greenpeace szerint ezzel szemben több mint 130 ezer hektáron, a tavalyi terület kétszeresén folyik idén a termelés.


Nem tudom, miért hiszek jobban a Greenpece-nak, mint a román hatóságoknak...
Talán mert a Greenpeace nem korrupt?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 13:26   
Hahaha. Ha meg éhesek, megeszik a postai küldeményeket
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 11:43   
2006-11-09 11:30, Ferencz Zsuzsanna:

nézd meg a kristálygömbödben, mi lesz a román posta sorsa.

Szerintem vesznek két tucat postagalambot. Azok beérik egy marék búzával hetente

_________________
poe

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 11:30   
Kedves Poe, azt írod:
"A lenti szövegből az ragadott meg, hogy a postások 83%-a felmondott. Ők vajon miből élnek a továbbiakban? Avagy van ilyen sok jól fizető üres állás, ahol keveset kell dolgozni? Vagy én vagyok - ismét - értetlen?"
Igen, Poe, te vagy értetlen. Mindig szem elöl veszted, hogy az ország neve Abszurdisztán. És hogy rációval megközelíteni lehetetlen.
Javaslom, hogy nézd meg a kristálygömbödben, mi lesz a román posta sorsa.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 10:41   
2006-11-09 05:30, Ferencz Zsuzsanna:

Tehát az esztendők 120 napján szorgos munka folyik majd.

Ez nem is rossz, fontolgatom, hogy odaköltözöm. Nem keresnek valahol boszorkát?

A lenti szövegből az ragadott meg, hogy a postások 83%-a felmondott. Ők vajon miből élnek a továbbiakban? Avagy van ilyen sok jól fizető üres állás, ahol keveset kell dolgozni? Vagy én vagyok - ismét - értetlen?
_________________
poe

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 05:30   
Kedves Som,
az egészhez még vedd hozzá, hogy az ortodox egyházi naptárban a napok kétharmada piros betűs, vagyis nem szabadna dolgozni. De tenni sem szabad semmit.
Tegnapelőtt meglátogattam a somszédasszonyt, aki épp szabadságon van. Kérdeztem, hogyan halad a goblenjével, azt mondta, ilyen napokon hímezni sem szabad...
Tehát az esztendők 120 napján szorgos munka folyik majd.

 
 SOM  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 05:01   
2006-11-09 04:46, Ferencz Zsuzsanna:
-
Tegnap elmentem a postára, hogy levelet küldjek Budapestre, valakinek, akinek nincs számítógépe.
Megkérdeztem, kb. mikor kapja meg.
Azt mondták, két-három hét múlva, ha nem ajánlva küldöm, mert ajánlva még később.
Elképedtem. Aztán nyomoztam, mivel újságírói vér (is) csörgedezik az ereimben.
Megtudtam: múlt év végétől a román posta személyzetének 83 százaléka felmondott, a sok munka és a kicsi fizetés miatt.
Erdélyiek, csípkedjétek magatokat! Küldjétek már a karácsonyi üdvözleteket a barátoknak, mert lekésitek a karácsonyt.


Ez a Kik es Mik-bol kimaradt!!!

Latom, nagyon készültök az EU-ba.. mint a csigák.



 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-09 04:46   
Tegnap elmentem a postára, hogy levelet küldjek Budapestre, valakinek, akinek nincs számítógépe.
Megkérdeztem, kb. mikor kapja meg.
Azt mondták, két-három hét múlva, ha nem ajánlva küldöm, mert ajánlva még később.
Elképedtem. Aztán nyomoztam, mivel újságírói vér (is) csörgedezik az ereimben.
Megtudtam: múlt év végétől a román posta személyzetének 83 százaléka felmondott, a sok munka és a kicsi fizetés miatt.
Erdélyiek, csípkedjétek magatokat! Küldjétek már a karácsonyi üdvözleteket a barátoknak, mert lekésitek a karácsonyt.

 
 SOM  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-31 07:07   
2006-10-31 04:45, Ferencz Zsuzsanna:
-
Vajon a fagyott székelyek is csatlakoznak?

Ha az EU-nak fagyott székelyekre van szüksége, akkor minden bizonnyal, igen.
Kell a piac a végeken!


 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-31 04:45   
Minden reggel bemondják a tévé- és rádióadók, hány nap van még Románia csatlakozásááig.
Hatalmas buli lesz szilveszterkor, az emberek már készülnek rá.
Viszont a politikusokon kívül mindenki azt mondja, Románia nincs felkészülve.
És nemcsak az igazságszolgáltatásbeli és a különben is általános korrupció miatt.
Itt ülök a szobában, két fok van, az ablakon jégvirágok, s a fűtést még nem kapcsolták be...
Tudom, plusz két foknál nem lehet megfagyni, az ember legfeljebb kesztyűt húz, ha a kompihoz ül.
Viszont Gyergyószentmilóson már mínusz klencet is mértek, és nincs fűtés. Vajon a fagyott székelyek is csatlakoznak?

 
 veled2001  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-09-05 12:53   
megint csak annyit:

csatlakozas magyarlakta videken legaktualisabb romanfoldon...
gyertek ide...meglatjatok..nem is kell messsze menni

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-27 09:18   
off.

Nem értem, hogy egy idetartozó támát, jó kis beszélgetést mi okból kell elrejtve másutt is tárgyalni? A hangneme kulturált, elfogadható, miért kell az utolsó sorokba dugva tartani?
MON 2002 - 2006 cím alatt. http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=2367&forum=58&27

Rádásul az EU csatlakozási támától eltekintve, lassan több lesz ott a hozzászólás a Görögország támához, mint olyan topikban, amelyik állandóan ott lakik az "Országok szerint" listában.

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-18 17:43   
2006-03-17 19:55, Antal:
-
A csatlakozás egyértelműen politikai döntés. Az a kérdés, hogy mi a motivációja?

Megítélésem szerint egyértelműen és elsődlegesen gazdasági okok motiválják a politikai döntést mindkét oldalon.

Már a csatlakozás előkészítési fázisában elkezdődik ugyanis a vámok, ezen belül elsősorban az ipari termékek vámjainak, különböző védelmi célokat jelentő árukontingensek lebontása mindkét oldalon. Ez az áruk szabad mozgásának alapfeltétele.

A csatlakozó félnek is előnyös ez, hiszen elősegíti az EU piacára való beszállítás növelését, amelyet azidáig ezek a védelmi eszközök nehezítették.

A csatlakozás után az új tagállam termelői az EU piacának részei lesznek, megszünnek vagy legalábbis rendkívül megnehezednek egyes (régebbi) tagországok piacára való bejutást korlátozó intézkedések lehetőségei. Pl. a mennyiségi ill. vámkorlátok megszünte után már "csak" fogyasztóvédelmi intézkedésekre van lehetőség.

Ugyanakkor a fogyasztóvédelem területén megszűnik az állam paternalista szerepe, megszüntetik az állam közvetlen
beavatkozását az áruk mozgása tekintetében (pl. előzetes árubevizsgálásokon alapulo felesleges többletköltségeket okozó, korlátozási lehetőségeket magában foglaló intézkedések meghozatala) és helyébe a gyártó felelősségvállalása (CE jel) ill. az utólagos piaci felügyeleti ellenőrzés lép. Ami csak utólag alapozhat meg állami korlátozásokat. Ha a termék a gyártó tanusítása elleneére még sem felel meg a piacrahozatal szempontjából alapvető biztonsági feltételeknek.

Vagyis megnő a gyártói-szállítói felelősség és az állami beavatkozás pedig utólagossá válik. Ez alapvetően az áruk szabad mozgásának szabadságát teremti meg.

A mezőgazdasági termékek esete azonban egészen más. Bár itt is törekszik mind az EU, mind a csatlakozó ország a mennyiségi és vámkorlátok lebontására, azonban ez jócskán a csatlakozás utánra maradhat. Itt az EU elsődlegesen arra törekszik, hogy kvótarednszerbe terelje a csatlakozó országnak azon termékeit, amelyekből az EU piacán túltermelés mutatkozik. Pl. közismert az EU tejtúltermelése s ezért akár más területen nyújtott kedvezményekkel kompenzálja a csatlakozó ország termelésének mennyiség kvótaba terelését.

Függetlenül attól, hogy ezek esetenként hátrányosan érinthetik a csatlakozó ország egyes termelési ágazatait, összességében mégis előnyös, hiszen a csatlakozással egy óriási piac aktív résztvevőjévé válik az új tag. Megszűnik az a helyzet, hogy az EU ill. egy adott tagországa védővámokkal, vagy mennyiségi kontingessel korlátozza az oda exportálni igyekvő ország beszállítóit. Végülis az EU a világ egyik legnagyobb piaca s ezért jobb bennt lenni, mint kint.

A másik nagyon jelentős mozgatóerő a tőke szabad mozgásának megteremtése. Ez az EU oldalán működő tőke ill. termelés kihelyezést jelent, amely a fogadó országban GDP s ezáltal költségvetési bevétel növekedést, több munkaalkalmat stb., eredményez.

1990-ben, amikor a magyar gazdaság csőd szélén állt, a hatalmas külföldi adósság adósságterhei ill. a keleti piaci termelési orientáció miatt, a működő tőke bevonása, modern, nyugati színvonalú - és ezáltal oda exportálható - termékek gyártásának megvalósulása húzta ki Magyarországot a csődközeli helyzetből. Néhány év alatt sikerült pl. a külkereskedelmi orientáció megfordítása, ezáltal a konvertibilis devizabevétel növelése.

Mindezek hátterében óriási méretű jogharmonizáció zajlik, mert ahhoz, hogy egy csatlakozó ország "azonos jogi nyelvezetet beszéljen" szükséges a jogrendszerek egymáshoz igazítása, amely alatt természetesen a csatlakozó ország jogrendjének ráhangolását kell érteni.

Hátrányként említhető, hogy bizonyos döntési jogkörök Brüsszelbe kerülnek át, amelyet - megítélésem szerint - többen túlzott agggodalommal kezelnek. A nemzeti szuverenitás csorbulását emlegetik. Magam úgy gondolom, hogy ez eltúlzott aggodalom, mert nem sérülnek alapvető nemezeti privilégiumok. A valamit valamiért elv itt is érvényesül.

S a nyugtalanokat meggyőzhetné maga az a tény, hogy "mindenki oda igyekszik". Sazok a régi tagállamok, akiknek az EU tagság többe kerül, mint amennyit onnan kapnak, azok sem akarnak onnan kilépni...

Románia esetében a csatlakozás a prgnosztizálható gazdasági fellendülés mellett még egy speciális, mondhatni etnikai előnyökkel is jár, hiszen az erdélyi ill. romániai magyarság számára olyan célok elérését teszi lehetővé, amely ma csak a kettős állampolgárság megadásával lenne biztosítható. Amely itthon komoly vita tárgya és ellenkezői szép számmal vannak. És nem mindenki kifejezetten politikai okok miatt ellenzi ezt... Azonban ez már egy másik téma...
Frimi

 
 Antal  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-17 19:55   
Románia és Bulgária esetleges – sokak számára biztos – csatlakozása egyértelműen politikai döntés lesz. Nincs semmi köze a két ország gazgasági, társadalmi, politikai felkeszültségéhez, mely messze áll bármely jelenlegi tagországétól.

Ami számomra kérdéses, az a politikai döntés háttere.

A terjeszkedő uniós vállalkozások óhajtanak biztosabb, otthonosabb, „harmonizált” jogrendszert ebben a térségben?

Szintén ezek kérik az EU védővámrendszerének kiterjesztését erre a fontos értékesítési piacra?

Vagy talán más meggondolásból fog csatlakozni a két ország?

 
 amadeus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-10 21:23   
2005-10-01 15:57, Fredi:
-
"...és ha a gazdasági kritériumiokat tekintjük akkor Görögországot is erősen meg lehetne kérdőjelezni."

Söt, akkor Nemetorszagot ki kellene rugni!

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-01 15:57   
Kedves Nagy Lajos,

ha szigorúan vesszük a dolgokat, akkor Önnek igaza van, csakhogy aki át mond, mondjon bét is. Következetesnek kell lenni ilyen dolgokban. Ha az Ön állitotta mércével mérünk, akkor sem Csehországnak, sem Lemgyelországnak nem szabadna tagja lenni az Európai Közösségnek és ha a gazdasági kritériumiokat tekintjük akkor Görögországot is erősen meg lehetne kérdőjelezni.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-26 15:06   
2005-09-26 11:51, bobe:

A politika mindig érdek volt. Teljesen mindegy, hogy kőolajnak nevezzük, vagy stratégiai bázisnak és hogy Eu vagy Nato vagy miegyébnek ...

F. de La Rochefoucauld szerint: "Az uralkodók kegyessége gyakran csak politika, hogy a népek szeretetét megnyerjék"

Tessék lefordítani ezt mai nyelvre

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-26 14:53   
2005-09-26 10:51, Nagy Lajos:
szabad-e komoly feltételek nélkül az igenre szavaznia a magyar Országatyáknak ?

Nem hiszem, hogy egy nem inkàbb serkenti e a romàn vezetést baràtsàgosabb hangnemre, mint egy joakaratu igen, amit talàn Brüsszel el is vàr?
_________________

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-26 11:51   
Talan forditsuk meg ezt a dolgot, miert ne szavaznanak a magyar politikusok Romania belepese mellett? Igy sokkal jobban lehet majd hatni a roman politikara, es surlodasmentesen segiteni a magyar anyanelvu roman allampolgarokon.
Nem hiszem hogy ezek a döntö faktorok abban hogy Romanaia Eu-tag legyen. Szerintem azt mar Brusszelben reg eldöntöttek es sajnos egyaltalan nem az allampolgarok java volt a döntö hanem a Fekete tenger. Vajon mi is van ott, talan köolaj? Erröl mi a velemenyetek?

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-26 10:51   
Ma (szept.26.) szavazza meg az Országgyulés Mo hozzájárulását Románia és Bulgária adhéziójához.
Mint tudjuk Románia nem tartja (eddíg) tiszteletben a reá szabott többnemu kötelezettségét (ami minket érint az a magyar nyelvu állampolgárai ...jogaik), mit gondoltok ; szabad-e komoly feltételek nélkül az igenre szavaznia a magyar Országatyáknak ?
Ha Románia nem ad egyenjogot, minden nyelvu, felekezetu ... állampolgárainak ..., szerintem nincs egyáltalán helye ott, ahol ez kötelezettség is (pl-ul Mo is megadja ezeket).
szív. üdv.; lajos

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-11 10:55   
A mai Helsingin Sanomat szerint a finnek az europai unionhoz negativabban állnak hozzá, mint az europaiak átlaga. Az alábbi kép %-ban mutatja az egyes országok állampolgárainak véleményét az Eurobarometer vizsgálat alapján. A finnek véleménye sok kérdésben az un. "euroszkeptikus" országok véleményéhez hasonlít, ezek közé sorolják a svédeket, dánokat és az angolokat is. A megkérdezett 25 ország közül csak két ország polgárai állnak negativabban az EU-hoz, mint a finnek és ezek: Ausztria és Britannia.

Szinmagyarázat: sötétkék: nagyon pozitiv
lilásvörös:meglehetösen pozitiv
zöld:nem pozitiv és nem is negativ
világoskék: meglehetösen negativ
sárga:nagyon negativ

_________________

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 15:49   
Nincs Törökország belülről rovat, ezért itt számolok be tegnapi élményemről.

Mint tudjuk, Románia, Bulgária csatlakozása az eddigi tárgyalások alapján 2007-re van előirányozva, Törökországgal pedig most kezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Törökország 1957 óta kéri felvételét és kapja folyamatos rendszerességgel a visszautasítást. A tizek csatlakozása során politikailag tarthatatlanná vált ez a korábbi alapvető és "csípőből" elutasító álláspont, ezért a spontán NEM helyett bizonyos előfeltételeket szabott az Únió a tárgyalások megkezdéséhez. Mindenki legnagyobb meglepetésére a török állam teljesítette ezeket, éspedig sokkal rövidebb idő alatt, mint azt bárki elképzelte. Az ilyen módon előállt helyzet lépéskényszerbe hozta az Uniót és olyan permanens belső vitát váltott ki többek között N.o.-ban, amely egyrészt elkésett, másrészt veszélyezteti a hagyományosan jó német-török kapcsolatokat.

Tegnap este a Deutschlandradio "Tacheles" c. aktuális műsorában egy teljes órát szentelt a fenti témakörnek, amelynek során két műsorvezető hölgy váltakozva beszélgetett Mesur Yilmaz volt török miniszterelnökkel.

Amiért az egészről itt említést teszek, az a következő mély és pozitív benyomásom. Először is az ötvenes éveit taposó, ma is élvonalbeli ellenzéki politikus olyan választékosan és helyesen beszél németül, mintha mindig is N.o.-ban élt volna. (Mellesleg többek között vendégprofesszor a bochumi egyetemen.)

A beszélgetés során mindvégig teljesen egyértelműen körvonalazott és határozott álláspontot képviselt - hallatlan diplomáciával. Nem hogy nem használta ki a lehetőséget pártpolitikai harcokra, sőt. Ellenzéki politikusként is a török hivatalos álláspontot képviselte és nem igyekezte elítélni a jelenleg hatalmon lévő konzervatív pártot, azok képviselőt, a kormányfőt, holott a két párt fefogása között mérföldnyi különbség és hatalmas belpolitikai ellentét van. Ez a loyális magatartás a riporternőknek is feltűnt, akik igyekeztek kipréselni belőle valamilyen kritikát az Erdogán-vezette iszlamista rezsimről. Nagy önfegyelemmel és önmegtartóztatással magyarázta Yilmaz, hogy az általa különben egyáltalán nem preferált vallási vonal nem jelent veszélyt Eu-nak, sőt, inkább követendő példaként szolgál a régió radikálisabb iszlám országai számára.

Ámulattam hallgattam ezt a nagyon kultúrált, demokratikus, liberális és europäer fellépést. Remélem, hogy a már tag M.o. politikusai is valamikor eljutnak erre az európai szintre.

http://www.dradio.de/dlr/sendungen/tacheles/316549/

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-31 15:01   
Valasztasok vannak az egesz EU-ben en ugy ertettem hogy most valasztjuk meg azokatakik reprezentalni fognak ott bennunket . Vagy nem?
 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-31 13:46   
2004-05-09 20:00 Koborlo

Kedves Druszám!

Itt 13-án képviselőket választunk az Európai Parlamentbe. Nem nagyon értem a dolgot mi ez a nagy kampány, hiszen az Európai Parlament nem törvényhozó testület. A törvényeket az Európai Bizottságban hozzák, ahová már elküldtük (pontosabban elküldték) a képviselőnket. Szép csendben anélkül, hogy egyáltalán választhattunk volna. Így volt ez az Európai Bíróságba delegált tag esetében is. Lehet, hogy az EU demokratikus intézményrendszere nem is annyira demokratikus?

Homályosíts már fel, légy szives.
Üdvözlettel és szeretettel, G.

 
 Koborlo  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-22 22:43   

Kedves Melinda
Bocsás meg én tettem véletlenül rosszul be az idézetet. tényleg én irtam amivel nem akartalak megbántani de miután egy orai beirásom (amivel bövebben akartam kifejteni a témához gondolataim) fucsba ment röviden fogalmaztam és
azért történt az igézetek összekeverése.

_________________
Baráti szeretettel Géza

Skype ID: Koborlo64

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-22 14:00   
2004-05-22 11:36, Koborlo:
-
Kedves Géza!

Az U.S.A. államairól (Amerikai Egyesült Államokról) és az Európai Únió tagállamairól (Európa nemzetállamairól) volt szólt, s azok közötti különbségrõl...
Engedelmeddel felhívom szíves figyelmed a fogalommeghatározásra, ha már a nemzetállam fogalmát próbálod nekem megmagyarázni - Szigy állításához csatlakoztam azt megerõsítvén -: Nemzetállam.
S ehhez kérlek áttanulmányozni fogadott hazád, az U.S.A. és az óhazád és annak földrészének, Európa nemzetállamainak történelmét és a fogalmakat...
(Valamicskét értek a szakmá(i)mhoz: tisztában vagyok a fogalmakkal... )

P.S. «...Amit te az USA_rol irtál sajnos egyáltalán nem fedi a valoságot. » - mondatot Te írtad Szigynek, én csak idéztem Tõled, s nem az én állításom volt, mint, ahogy az alanti idézeted következtetni enged. Éppen ezért a megjegyzésedért szóltam hozzá, mert ezt írtad... Kérlek szépen figyelmesen, még egyszer elolvasni az alant Neked írt reflektálásom, no meg az erre írt válaszod... Összevetvén azokat, valami nem stimmel...
_________________
Szeretettel: Melinda

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó