2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Nyugati magyar - magyar magyar kapcsolatok (Hol vagyunk otthon?)
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 következő lap )
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-24 20:05   
2005-04-24 11:28, Attila:
-

Látogassatok el a
http://www.hufo.info/
honlapra, amit a fiam készített.

Szeretettel üdvözlök mindenkit:
Attila


-
Szervusz Attila.

Nagy rokonszenvel olvastam soraidat a témában.Úgy gondolom, hogy ez az egészséges "nyugati magyar" szemlélet, egyszerre megadni a gyermeknek az új hazában való beilleszkedés és az óhaza nyelvének és kultúrájának ismeretét.Aztán majd ő felnőttként ill. fiatal felnőttként eldöntheti szabad akaratából, hogy használja-e mindkét lehetőségét további életében vagy másként dönt.A döntés szabadsága szerintem a legfontosabb amit az új generációnak adhatunk.

Engedd meg nekem is a szólás szabadságát. Megnéztem az általad ajánlott linket , ügyes munka, csak remélni tudom, hogy nem fiad szellemiségét, hanem technikai tudását tükrözi. Csupán fiadat említem és nem azokat akiknek készítette. Ez szerintem - tehát "egyesek" kedvéért kiemelném, hogy a magam érték itélete és nem a hazai magyarság nevében kimondott szentencia - anakronizmus. Körülbelül annyit jelent "számomra", mintha az Amerikai Egyesült Államok-ban emberek egy csoportja vissza követelné a rabszolgákat.

Valószínüleg a közeljövő európai eseményei teljesen ideje múlttá teszi ezeket a nagymagyarországi elképzeléseket. Úgy gondolom azonban, hogy ez az idea manapság lett avitt, harminc évvel ezelőtt még magam is csináltam volna ilyen weblapot, ha lett volna internet.

További építő szellemü írásaid reményében üdvözöllek budapestről. Péter.
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 ideals  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-24 14:17   
2005-04-23 23:18, Mary:
-
2005-04-23 03:41, Attila:

"Van bennem is némi fatalizmus, mégis inkább úgy fogalmaznék, hogy: Mindenkinek a sorsa úgy alakul, ahogyan éppen alakítják!"

"Itt egy kicsit ellentmondok: mindenki saját sorsának kovácsa (a külsö behatások függvényében.)"

Szervusztok! Itt nem álltam meg, hogy közbe ne kotyogjak.

Ez utóbbi mondást én így ismerem: "Mindenki maga sorsának a kovácsa, de van, akinek nem adtak kalapácsot" -

(Ja, és "A jó elnyeri méltó büntetését" - ez pedig a 21. század népmeséje)

Már nem is szólok többet!
Szimpatikus az integrálódás és az asszimilálódás... - olyan "világbéke" jellege van/lenne...

Legyen jó hétvégéje, csodaszép Tavasza Mindenkinek!

Itthon itt a TAVASZ - remélem, végérvényesen és további áradások/hógolyózások nélkül!

Szeretettel: Ideals

 
 Attila  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-24 11:28   
2005-04-24 06:22, Lia:
-
Integralodas, asszimilacio & tolerancia:


Kedves Lia!

Érdemes elgondolkozni a magyarságtudat megtartásának elônyeirôl, hiszen ma már mindent hasznon mérnek. Kezdeném a magyar nyelvvel. Tudományos kimutatások szerint a két vagy több anyanyelvû gyermek hatalmas elônnyel indul az iskolában. Ki nem szerené, ha gyermeke sikeres lenne az életben? Mi nem kérdeztük meg a gyermekeinket, hogy szeretnének-e a magyar iskolába járni, Népitáncot tanulni vagy magyar cserkészek lenni. 5-6 éves korban többnyire azt teszik a gyermekek, amit mondanak nekik. Mire kialakul az önnálló akaratuk már önkény mennek, mert várják ôket a magyar barátok.
Kedves emlékem: vendégségben arról beszélgettünk, hogy vinni kellene a gyermekeket a cserkészetbe. A vendéglátó odafordult gyermekéhez és megkérdezte tôle: Peti fiam! Akarsz cserkész lenni? peti nem akart. Kislányom is azonnal kijelentette, hogy Ô sem akar. Mondtam, hogy jó, de egyszer elmegyünk, hogy tudd mit nem akarsz. A cserkészeti foglalkozás végén kihevült arccal boldogan jött ki kislányom. Sípjeleket és kötélcsomózást tanultak némi labdázással egybekötve levezetésként. Most nem ismertetem a cserkésztáborok kalandjait, de hát ha felnônek, akkor így is és úgy is integrálódnak, de azért jobb így
Csak érdekességkény: nagyon sok magyar barátjuk van és többnyire olyanok, akik nem vagy rosszul beszélik a nyelvet. Fiam egyetemista barátairól csak hónapok múlva tudtam meg, hogy magyarok. Érdekes nem?
Végül: egy angol nyelvû hobby levelezôlistán az egyik levelezô a levele aljára egy lobogó magyar zászlót tesz. Megkérdeztem magánban, hogy olasz? Írta, hogy nem. Magyar, de nem beszél magyarul. Még soha nem járt otthon, de most halt meg az édesanyja és az Ô emlékére teszi ki a magyar zászlót és megy haza 30 évesen egy fél évre, hogy megtanulja az anyanyelvét. Úgy érzi, hogy magyar vér csorog ereiben. (így íta és ez szerintem nem nacionalizmus...)
Látogassatok el a
http://www.hufo.info/
honlapra, amit a fiam készített.

Szeretettel üdvözlök mindenkit:
Attila

 
 Törölt Nicknév  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-24 06:22   
Integralodas, asszimilacio & tolerancia:

A legtobb magyarra akivel Amerikaban osszehozott a sors az elmult evtizedben, raillik az ‘integralodott’ kifejezes. Dolgoznak, vallalkoznak, gyermekeik tokeletesen beszelik az uj orszag nyelvet, hazat vettek a kozeposztalynak kijaro negyedben, egyszoval beilleszkedtek. Az asszimilacio utjara is leptek akarva akaratlan, hiszen a gyerekek tobbsege szivesebben beszel angolul. A szulok egy resze tudatosan tanitotta gyerekeket magyarul, egy masik resze a napi munka utan faradtan beletorodott az esti ketnyelvusegbe. Magyarul szoltak a gyermekhez, aki angolul valaszolt. A gyermek szuletese kornyeken meg dominalt a magyar nyelv, am az ovoda, iskola es a baratok hatasara erejet veszitette. Az egeszseges integraciot koveto asszimilacio soran mi az ami elvesz? Mi az amit sajnalunk, siratunk, ellenzunk, avagy megvetunk? Mi, akik a dontest hoztuk es atultettuk gyermekeinket, avagy szuletendo utodainkat egy uj kornyezetbe, szamoltunk azzal a kovetkezmennyel, hogy unokaink (avagy gyermekeink) a magyarsagukat mint “hatteret” emlegetik majd mosolyogva? Minden szulo annyit ad gyermekenek amennyit tud muveltsegbol, tudasbol, szeretetbol, figyelembol egyarant. A tulhajtott anya aki tiz orat dolgozik, ket orat vezet naponta, csak a magyar nyelv cserepeit adja at gyermekeinek este es a hetvegen. Az a szulo akit honvaggyal vegyes depresszio gyotor, nem valoszinu, hogy gyenged, megerto, de rendszeres tanitgatassal motivalja gyermekeit. Nem konnyu egy uj orszagban az anyagi biztonsagot megalapozni. A szerencsesebb gyermek aki a delutant mamajaval tolti nyilvan termeszetesebbnek veszi, hogy magyarul beszel, ir, olvas. Mivel a dontesek es korulmenyek jatekanak egy vita soran ritkan vagyunk tanui, a legjobb megkozelites masok rugalmas megertesevel kezdodhet.

Mi segithet magyarsagtudatunk megtartasaban? Nem hiszek benne, hogy egymas, es egymas gondolkodasanak szapulasa. Sokkal inkabb szinvonalas programok es azok szinvonalas reklamja. Peldaul, miert nem latom ezen a forumon a magyar kulturalis attachék havi programjait? Magyar filmhet, kepzomuveszeti kiallitas, magyar konyvhet az USA-ban es mas orszagokban stb. Elborzadva olvastam a “magyar ver” kifejezest a MON cimlapjan. Nacionalista provokacionak is beillene, de fogjuk fel ugy ahogy van… szerencsetlen cimnek. Milyen jo lenne tartalommal megtolteni a cikkeket; hirekrol milyen kulturalis esemenyek ernek el bennunket es gyermekeinket.
Lia


 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 23:40   
2005-04-23 14:46, bobe:

Kedves Böbe, nagyon fogas kérdést vetettél fel. Én azt hiszem, hogy mi magunk sose fogunk beolvadni valahol, csak integrálódunk, odapászoljuk magunkat a helyi mentalitáshoz, szokásokhoz, nyelvhez stb. Lelkünk mélyén azért még mindig magyarok vagyunk, söt, elsösorban magyarok és aztán valamilyen ország állampolgárai.
De tény az is, hogy a gyermekeink, a következö generáció, akiket felneveltünk és magyarul tanítottunk, nem biztos, hogy ugyanúgy éreznek, gondolkodnak, mint mi. Megnösülnek, férjhez mennek és az unokák talán sose tudnak majd magyarul. Mondjuk, mi úgy is megértjük, akkor is a miénkek.

Teljesen egyetértek abban, hogy nem müveltség vagy iskolázottság kérdése ez. Sokkal inkább egyéni tárgyú téma. Az ember magáért (talán) felelösséget tud vállani, de nem az utódokért. A külsö hatás túl erös. A beolvadás gondolata, meg kell mondjam, nem tetszik különösebben nekem, de el kell fogadjam, mint egy adott dolgot és meg kell tanuljak élni vele. Harcolok is ellene, ahol tudok.

Egy kolléganöm mondta egyszer: Magyar? Ez nem egy vegyes, konglomerátum nép? Vonakodva, de igazat kellett adjak neki. Mi is úgy lettünk, hogy sok nép összeolvadt és a következö 100 vagy ezer évre én nem szöhetek terveket, alakul minden dinamikusan, a maga módján. Én megteszem, amit tudok, a többi a jövö titka.

Erre mondják, ember tervez, Isten végez.

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 23:18   
2005-04-23 03:41, Attila:

"Van bennem is némi fatalizmus, mégis inkább úgy fogalmaznék, hogy: Mindenkinek a sorsa úgy alakul, ahogyan éppen alakítják!"

Itt egy kicsit ellentmondok: mindenki saját sorsának kovácsa (a külsö behatások függvényében.)

"Más: amit nem tudtam megérteni, hogy sokan azért jönnek el otthonról, hogy beolvadjanak. Szerintem aki nem tartja meg ôsei nyelvét és kultúráját, az nem fogja felvenni az új ország nyelvét és kultúráját sem megfelelô színvonalon, mert nem kultúrált személy."

Ehhez csak a megkövesült véleményemet tudom füzni, hogy élesen elválasztom egymástól az asszimilációt és az integrációt. Bárhol vagy a világon, kell tudni integrálódni. Asszimilálni csak azt lehet, aki maga is akarja. És aki önmagát feladja, nem nyer cserébe semmit.

Válaszomat a Böbe hozzászólásánál folytatom, mert logikailag oda illik.

Neked pedig minden jót, tiszteljél meg minket többször hozzászólásaiddal.
Szeretettel:
Mary

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 21:32   
Kedves Bobe,

véleményed nekem nagyon rokonszenves!

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 14:46   
2005-04-23 03:41, Attila:

"Más: amit nem tudtam megérteni, hogy sokan azért jönnek el otthonról, hogy beolvadjanak. Szerintem aki nem tartja meg ôsei nyelvét és kultúráját, az nem fogja felvenni az új ország nyelvét és kultúráját sem megfelelô színvonalon, mert nem kultúrált személy. Persze mindkettôt fejleszteni, tanulni sok munkát, kitartást és elhivatottságot jelent."

Lehet igazad van, de nem -e mindenkinek a maganugye hogyan kepzeli el az eletet, ha be akar olvadni hadd olvadjon nem bun az, nepek olvadtak bele mas nepekbe, nepcsoportok olvadtak össze, nem jo az ilyen kategorikus kijelentes sem.
Mindenki masfelekeppen latja es kepzeli el a jövöjet, es nem mindig a muveltsegtöl iskolazottsagtol fugg az ember sorsa beilleszkedesi keszsege. 38 evet laktam egy orszagban mint kisebbseg ahol a politikusok celja volt összeolvasztani egy nemzette mindenkit, mondhatom neked nem sikerult mert oriasi ellenallas lett belöle, itt 15 eve elek es elfogadtam azt hogy unokam ennek a nepnek lesz a tagja. Ez az elet. Örulni fogok ha majd erteni fogja az anyanyelvet, mert mar az is nyereseg lesz.
Erre amit irtal ket erdekes pelda van a közepkorbol . A törökök elfoglaltak fel-Europat: miert a bosnyakok lettek muzulmanok, es a magyarok miert nem lettek azok?
Itt is egy pelda a beolvadasra ellenallasra.
kellemes hétvégét

 
 Attila  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 03:41   
2005-04-23 01:18, Mary wrote:
-
"Szerintem senki nem kell elnézést kérjen ezért vagy azért. Mindenkinek a sorsa úgy alakul, ahogyan éppen alakul."

Kedves Mary!

Van bennem is némi fatalizmus, mégis inkább úgy fogalmaznék, hogy: Mindenkinek a sorsa úgy alakul, ahogyan éppen alakítják!
Írásoddal egyetértek. Nem kis dolog megfelelni az otthoni családnak és kint is megmaradni magayrnak. Sôt az utánunk jövô generációt is magyarnak nevelni. Nekünk ez sikerült, mert mi politikai menekültnek tartottuk magunkat ( nem királyi többes. Nôs vagyok). Ezért mi mindig többre tartottuk a gyermekeinkért és a Sydney-i magyar utánpótlásért végzett munkát, mint az egyéni érvényesülést. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk.
Más: amit nem tudtam megérteni, hogy sokan azért jönnek el otthonról, hogy beolvadjanak. Szerintem aki nem tartja meg ôsei nyelvét és kultúráját, az nem fogja felvenni az új ország nyelvét és kultúráját sem megfelelô színvonalon, mert nem kultúrált személy. Persze mindkettôt fejleszteni, tanulni sok munkát, kitartást és elhivatottságot jelent.

Attila

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-23 01:18   
Szerintem senki nem kell elnézést kérjen ezért vagy azért. Mindenkinek a sorsa úgy alakul, ahogyan éppen alakul.

Egy nehéz problémát mindenképpen át kell hidalni: mások hogyan interpretálják az áttelepülést? Itt sok szemrehányást, söt, lenézést kell lenyelni.

Egyesek minöségi kategóriákra osztják a kivándorlókat: 56-os, gazdasági vagy politikai menekült, manapság a flexibilitás jegyében eltávozottak. Sokan lelki sérültek vagy rossz hazafiak, másképp el sem lehet képzelni egy lakhelyváltoztatást.

Én még mindig azt mondom, hogy az egyéni boldogulás, a gyerekeink jövöje a mérvadó. És ez nem zárja ki a magyarságot, mint ahogyan egyesek állítják, rossz lelkiismeretet támasztva és lebecsmérelik azokat, akik új utakat kerestek és találtak.

Szerintem a magyarság és az egyéni boldogulás az életben éppen úgy egy kalap alá hozható, mint az anyaság és munka párhuzamosan. Nehéz, de lehetséges.

Van, akinek ez nem teszik és sárba húzza a teljesítményt, amelyet mások csináltak. Mivel ö maga semmit nem kell csináljon. A demagógia is egy fegyver.

Az én szememben a tettek számítanak. Ezért, kedves Attila, minden jót a jövöre nézve!

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-22 19:59   
2005-04-22 09:47, Attila:
-
2005-04-17 16:21, eRPeti:
-

'
Elnézést kérek, de mi 87 januárjától voltunk Ausztriában és...


Szervusz Attila

Nem kell elnézést kérned, én olyan történeteket ismerek, ahol a próbálkozót feltették a vonatra és itthon a rendőrök várták.Ezek szerint akinek szerencséje volt, annak még sikerülhetett.

Pontosan valami hasonlót írtam én is egyszer, hogy aki azzal a tévhittel vágott neki a "kalandnak", és azt hitte, hogy ott tárt karokkal várják, az bizony keservesen csalódott és nem is kevesen voltak így.

Remélem te megtaláltad a számításod és úgy alakult minden, ahogy elinduláskor elképzelted.
_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 Attila  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-22 09:47   
2005-04-17 16:21, eRPeti:
-
"A 80'-as évek közepétől azonban már egyre nehezebb volt a spontán "disszidálás", ha nem volt megszervezve már kint élő kapcsolat támogatásával, aki jót állt az illetőért gondolom anyagilag,nagyon alapos indok kellett a politikai menekültség elfogadtatásához, és elég sokan kényszerültek úgy vissza jönni -kitoloncolták őket - akik "csak gazdasági" menekültek voltak.Ausztriában nem is volt érdemes próbálkozni, mert kiadatási egyezmény volt a két ország között."
'
Elnézést kérek, de mi 87 januárjától voltunk Ausztriában és mintha a mi esetünkben ( és persze nem csak a mi esetünkben) errôl nem tudtak volna az osztrákok. Persze, hogy a csendôrök kinevettek bennünket, mikor bejelentettük a kintmaradási szándékunkat, de fogtuk magunkat és elmentünk a Traiskirscheni lágerbe és ott már nem nevettek. Ott lehetett leigazolni bármely országba és mi Ausztráliát választottuk. Mások USA-t vagy Canadát. Ismétlem: 87-ben. Nekünk nem volt sem barátunk, sem rokonunk itt Ausztráliában. Nehézség persze volt, de aki népünnepélyre számított az kicsit elrugaszkodott a valóságtól. Hiszen otthon a megszokott, beleszületett környezetben, szülôi, rokoni, baráti támogatással sem volt az élet fenékig tejfel. Ha az lett volna nem jöttünk volna el.
Tapasztalatom: többnyire kint sem vitték sokra azok, akik otthon nem szerettek dolgozni és azt hitték, hogy itt kint könnyen-gyorsan meggazdagodnak.
Másként fogalmazva; akik otthon ( nem pártelônybôl ) vitték valamire, azok kint is megtalálták számításukat.

Karasszon Attila

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-21 19:08   
2005-04-21 12:37, picassojr:
-
hunor | 2005-04-17 17:32
2005-04-17 17:21, picassojr:
-

Kedves Picasso,

azert figyelek...





_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 picassojr  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-21 12:37   
2005-04-19 20:43, eRPeti:

Köszönöm a véleményedet. Semmi esetre sem gondolom hogy ellenséges szándékkal írtad volna le.
A hozzászólásom mindössze attól való félelmem megnyilvánulása volt, hogy ez a topic (és nem az egész fórum ahogy helytelenül írtam) elfajul, és nem az ész érvekkel történő eszmecsere és véleménnyilvánítás lesz rá jellemző hanem az észnélküli acsarkodás, mint ahogy az már 1-2 moderált internetes portálon bekövetkezett.
De abban teljes mértékben igazad van hogy ezt itt semmi nem támasztja alá, sem a moderátor személye, sem a fórumon eddig általam megismert hozzászólók stílusa.
A vitát én is pártolom mindaddig amíg kultúrált formában történik.
Tehát hajrá, ha van hozzáfűznivalóm én is szívesen beszállok a beszélgetésbe bármilyen engem is érintő vagy érdeklő témáról.

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-19 20:43   
2005-04-17 17:21, picassojr:
-
Kedves picassojr.

Engedd meg, hogy reagáljak erre a néhány mondatodra, mert a topichoz illeszkedő gondolatokat indított bennem.

Kicsit mintha elfordult volna a fórum a megszokott erűs hangvételétől.

Ez szerintem egyáltalán nincs így.Tucat számra találsz a MON-on olyan topicokat, ahol a megszokott derüs csevegés folyik továbbra is.És ez így is van rendjén. Akik itt diskurálnak, megfelelő érzékenységről tanuságot téve különböző indulatossággal reagálnak a felvetett kérdésekre. Mint a topic címe is jelzi, itt a honi magyarság és a határon túl élő magyarokban felvetődő gondolatok feltárása történik.
Ezek a gondolatok a témához igazodva nem derűsek és nem könnyedek. Ez nem egy kertészkedő vagy főzőcskéző topic, hanem komoly sorskérdések megbeszélésének színtere, így a benne taglalt gondolatok is súlyosak. Szerintem nincs is helye ebben a témakörben a heherészésnek, a kedélyeskedésnek.
Talán a világ egyetlen nemzete sincs abban a helyzetben, hogy operetthez illő történelmet mondhasson magáénak.Minden nációnak megkellett és ezután is meg kell küzdenie a nagy sors kérdésekkel .És érzésünk szerint - talán írhatom így mindannyiónk nevében éljünk bárhol is a világon - a magyarok sorsát érezzük a leghányatottabbnak.
Amikor én rátaláltam a MON-ra, nem is kerestem az ilyen témáju fórumot, inkább az egyik érdeklődési körömhöz tartozó és hasonló érdeklődésü külföldön élő emberek társaságát szerettem volna megismerni, és ennek megfelelőt találtam is itt, bár az eredeti reményeim nem váltak be, de valóban derüs és barátságos társalgás volt és gondolom még mostanában is az van.
A helyzet azonban gyökeres fordulatot vett egy - ma már véleményem szerint elég szerencsétlen módon - téma figyelem felhivása kapcsán. Bizony olyan mélységeit ismertem meg a gondolatoknak magyarokról és magyarságról, amelyek álmoban sem fordulhattak volna elő.Számomra teljesen megdöbbentő, hogy az ott felvetődő kérdések milyen indulatokat generálnak és hogyan gondolnak és gondolkodnak egyesek az itthoni magyarokról. Ez teljesen váratlanul ért engem, lehet hogy naiv voltam és a már említett kapcsolataim sem készítettek fel hasonlóra sem. Nekem erről a hangulatról sejtésem sem volt.


Azt hiszem igaza volt Hunornak amikor mellőzte a faji, vallási, politikai és més ellenségeskedést keltő topicokat.

Én viszont azt hiszem, hogy sem Hunor, sem a MON nem engedte volna odáig fajulni a dolgokat, hogy itt bárki is faji vagy politikai elenségeskedést szítson. És szerintem nincs is erről szó.Nem szabad összekeverned a feltáró vitát az ellenségeskedéssel és nem is kell félned a vitától.A vita arra való éppenséggel, hogy tisztázni lehessen kérdéseket.Sajnos az ember már csak ilyen, hogy a tisztánlátáshoz időnként vitába kelll szálljon valakivel, vagy valakikkel, de ez még korántsem jelent ellenségeskedést.
Ami azonban a vallási kérdéssel kapcsolatos félelmeidet illeti, nos az szerintem ,ha nem is ebben a topicban de megvalósult.Teljesen véletlenül találtam rá és elképedve láttam, hogy ez a - nem tudok szebb kifejezést rá - szégyenfolt még hoszabb idő óta is ott éktelenkedik az egyik topicban.Szándékosan nem nevezem meg, mert nem akarom felmelegíteni a témát,de őszintén csodálkozom, hogy az amúgy érzékeny moderáció ebben az esetben elnéző, pedig még ha csak elméleti alapon is ,de legalább egymilliárd ember érzékenységét sérti a jelzett téma. Már ez önmagában elégnek kellene lenni ahhoz, hogy korrekció történjen.


Lehet ezt is meg kellene szüntetni mert vitába fog torkollani.

Csak magamat tudom ismételni, ne félj a vitától és még inkább ne kivánd, hogy mindent megszüntessenek amit te kellemetlennek érzel, hiszen ha mindent megszüntetnénk ami nem tetszik másokban és ők úgyszintén bennünk, akkor a földgolyó jobbára már inkább hasonlítana a Mars bolygóra ,mint arra amit lakóhelyünknek ismerünk

Csak remélni tudom, hogy hozzászólásom nem találod ellenségesnek,mert ez nem volt szándékom.


_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-18 01:54   
2005-04-16 21:35, Lia:
-
a mai kulfoldi munka nem biztos, hogy ideiglenes, lehet vegleges is (foleg a szandek!)ha a korulmenyek ugy hozzak. Szomoru, de az otthoni kapcsolatoknak sosem segit a tavolsag. A kenyer pedig torik magatol is hosszabb ido utan, hiszen elveszik a betegbiztositas, nyugdij stb; szepen felszamolodik az otthoni, regi exisztencia.
-
Kedves Lia,

valóban ma nem traumatikus a dolog. A véglegesség pedig estleges. Tapasztalatom szerint ma sokan szerencsétpróbálni indulnak bizonytalan kimenetellel. Hogy mi lesz belöle, az elöször természetszerüleg nyitott. Megjegyzem, mit lehet egyáltalán biztosan tudni ma az életben? Van-e még ma bármire is garancia?

A környezetemben élö újonnan jöttek föleg fiatalok, akik egy része tanulni vagy világot látni jön, ha dolgozni, akkor eleve ideiglenes szándékkal (pl. au pair) a "majd meglátjuk, mi lesz belöle" gondolat által vezéreltetve.

Másik tipus a család elnyomorodását megakadályozandó vállal külföldi állást - gyakran szakképzettsége alatt - szintén ideiglenes jelleggel. Szintén tapasztalat, hogy az ideiglenesség határideje folyamatosan kitolódik. Hogy ez nem használ a társkacsolatnak, késöbbi nyugdijnak, ... stb., az sajnos magától értetödik.

Van persze eleve kivándorlási szándékkal távozó (pl. Ausztrália), de érzésem szerint ez a csoport nem tömeges.

Ezek ugyan egzisztenciális kérdések a szó megélhetési értelmében, de mégsem olyan felfogásban, mint '56-ban, amikor szinte percek alatt kellett eldönteni, hogy kihasználja-e valaki élete egyszeri lehetöségét (akkor úgy tünt, hogy most vagy soha) tudván, hogy maga mögött bevágja az ajtót talán örökre, ill. menekült a politikai megtorlás elöl.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-17 21:02   
Hunor!

Magyar-magyar?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-17 17:32   
2005-04-17 17:21, picassojr:
-

Kedves Picasso,

azert figyelek... Es orulok, hogy irsz Te is, valtozatosabb ugy.
Egyebkent ez a topik, amelyet semmikepp nem zarnek le, stb., igazabol en is erdeklodessel olvasom, es ugy gondolom, hogy az utobbi par oldal azert ad nemi betekintest a felvezeto kerdes kapcsan - ezt most barmifele velemeny, stb. nelkul ertem, es szamomra sok sejtest konkretizalt.

Szoval, leegyszerusitve, ez is csak olyan, mint a magyar magyar - nyugati magyar kapcsolatok, vegyes.

Hunor

 
 picassojr  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-17 17:21   
Kicsit mintha elfordult volna a fórum a megszokott erűs hangvételétől.
Azt hiszem igaza volt Hunornak amikor mellőzte a faji, vallási, politikai és més ellenségeskedést keltő topicokat.
Lehet ezt is meg kellene szüntetni mert vitába fog torkollani.

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-17 16:21   
2005-04-14 12:46, Pilardo:
-
Egy kissé megkésve,de talán nem későn szeretném felhívni a figyelmedet Tarján Gábor írására, amiben ugyan csak az USA-ba kivándoroltakról ír - némi pongyolasággal megfogalmazott címmel amerikai magyar emigráció, hiszen amerika nem csak az egyesült államok, hanem kanada és dél amerika is -, de elég jól összefoglalva időrendben 45'-től, forrás megjelöléssel.

Valóban , amikor már lehetett utazni jobbára csoportos szervezésben a 70'-es években, elég gyakori volt, hogy a szabad program után hiába várt a csoport egy-egy túristát a szállodában vissza indulás előtt.A 80'-as évek közepétől azonban már egyre nehezebb volt a spontán "disszidálás", ha nem volt megszervezve már kint élő kapcsolat támogatásával, aki jót állt az illetőért gondolom anyagilag,nagyon alapos indok kellett a politikai menekültség elfogadtatásához, és elég sokan kényszerültek úgy vissza jönni -kitoloncolták őket - akik "csak gazdasági" menekültek voltak.Ausztriában nem is volt érdemes próbálkozni, mert kiadatási egyezmény volt a két ország között.

Az új időszámítás kezdetével, pedig ezek a régi fogalmak elavultak és helyüket átvette a globalizációs munkavállaló státusza. Pl. GTL2.

U.i.:elnézést Hunor , nem akartam elvenni a kenyered a topic ajánlással -:)))

_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 GTL2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-17 10:41   
2005-04-15 11:27, bobe:

Teljesen egyetértek, és én is csak szégyenletesnek tudom ezt a magatartást nevezni.
Ez alapvető intelligencia kérdése is, és az unintelligens ember nem is képes disztingválni.
Sajnos, a mai gazdaság hozza azt, hogy a fiatalokat kell előtérbe helyezni a kisebb bérköltség érdekében, még akkor is ha olyan sötét, mint hat másik. Na ettől viszont az ifjú titán azt képzeli, hogy tényleg ő a fény az éjszakában, pedig dehogy.
Ez a fény pedig mindenajta viselkedési normák alól mentesiti őt, legalábbis ezt hiszi, tehát az öregnek, a nem magyar magyarnak pusztulnia kell, mert elveszi az ő életterét... Na ki az iki ezt Európaszerte be is akarta bizonyítani? Az miért tudott hatalomrakerülni? Mi a hasonló az akkor és mostban?
Csupán az a tény, hogy családfenntartókat rúgnak ki, és az ő helyükre teszik őket, nem jelenti azt, hogy ez azért történt, mert az idősebb nem tudja ellátni azt a feladatot. Néha a belem fordul ki, mikor látok a TV-ben nyilatkozni ilyen embereket.

Hangsúlyozom, TISZTELET a kivételnek, annak, aki megküzd, megharcol és tanul hosszú éveken keresztül, hogy kellő felkészültséggel el tudjon látni komoly beosztásokat.
Az én gyermekeim is ebben a helyzetben vannak, az idősebb most szerezte a második diplomáját, és vállalkozik, nem véve el senkitől a zsíros állást, a másik Németországban végez idén az egyetemen és dolgozik mellette.
A ti emberetek az nem ilyen volt, az tuti.

"ifjú titán" = esetleg ti talán tudtok vele valamit kezdeni, mert nekünk nem sikerült, olyan hülye, de a párttitkár rokona!/bocs aki ismerte!/

GTL

KINYÍLIK HA KINYÍLIK!!!!!
sajnos most kinyílott és ezért elnézést kérek aki nem ezt a vehemenciát szokta meg tőlem!!

 
 Törölt Nicknév  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-16 21:35   
2005-04-15 11:30, Pompéry Berlin:
-
2005-04-15 05:02, Lia:
-
- ideiglenes szándékkal megy meghatározatlan időre,
- nem kényszerül politikai-szociális kenyértörésre, még átmenetileg sem kényszerül az otthonnal való kapcsolat megszüntetésére.
-
Kedves Pompery, az adkettorol: a mai kulfoldi munka nem biztos, hogy ideiglenes, lehet vegleges is (foleg a szandek!)ha a korulmenyek ugy hozzak. Szomoru, de az otthoni kapcsolatoknak sosem segit a tavolsag. A kenyer pedig torik magatol is hosszabb ido utan, hiszen elveszik a betegbiztositas, nyugdij stb; szepen felszamolodik az otthoni, regi exisztencia. Ami az igazi kulombseg, a mai emigracio nem feltetlenul jar traumaval, es te is erre utalsz. Igy a szelsoseges indulat is kevesebb. Lia

 
 GTL2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 13:32   
2005-04-15 04:53, Lia:
-
Naná, hogy komoly matematikája van a dolognak! Én is úgy gondolom, hogy csak azért, hogy döngethessem a mellemet, hogy én Angliában döglöttem éhen, a mig a családom magyarországon nyelte az éhkoppot, és még találkozni sem volt pénzünk, na ezt azért nem szeretném.
Most úgy tűnik, hogy érdemes, az igazi az lesz, ha még fél év múlva is ott leszek, és legalább háromszor voltam otthon, mert akkor negéri. Ha nem megspórolom a szállítási költséget, mert valóban éhenhalni otthon a legjobb!

GTL

a könyvet megpróbálom megszerezni, köszi!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 11:30   
2005-04-15 05:02, Lia:
-
Megallt volna az ido 56-nal? Khm... Szoval hova tesszuk a fiatalokat avagy kozepkoru fiatalabbakat akik 56 utan szulettek es a globalis vilaggazdasag "aldozatai" es tortenetesen ott dolgoznak ahova a globalis ceg globalisan kuldi oket. Neha evekre, neha honapokra, hetekre.
-
ad 1.) Nem egyszeri hullám, hanem többéves folyamat
ad 2.) Az utolsó mondatban van a lényeg: ez a folyamat jellegében más:
- ideiglenes szándékkal megy meghatározatlan időre,
- nem kényszerül politikai-szociális kenyértörésre, még átmenetileg sem kényszerül az otthonnal való kapcsolat megszüntetésére.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 11:27   
Nem szeretnek többet ideszolni ,eddig is megvoltunk mi magunkban anelkul hogy vitatkoznunk bizonyitanunk kellett volna kik es mik vagyunk ,ezutan is meg leszunk.

A tegnap a lanyomek fodrasznal voltak es ott egy praktikans is volt aki miutan meghallotta a lanyomat es elettarsat beszelgetni, odaszolt magyarul : sziasztok en magyar-magyar vagyok ,erre a lanyomek kisse ertetlenul neztek mire ö el kezdte magyarazni hogy ö magyarorszagi es elege van abbol a sok erdelyi magyarbol aki itt van. Hozzatennivalom nincs a lanyomeknak sem volt, csak annyit mondott a lanyom nekem: édesanyam szegyeltem magam helyette.

 
 Törölt Nicknév  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 05:02   
2005-04-14 12:46, Pilardo:
-
"Harom nagy kivandorlasi hullamrol beszelhetunk a magyar emberek emigraciojaval kapcsolatban.A 1848-49-es szabadsagharc bukasa utani,az I.vilaghaboru es Trianon utani,valamint az '56 utani emigracio."

Megallt volna az ido 56-nal? Khm... Szoval hova tesszuk a fiatalokat avagy kozepkoru fiatalabbakat akik 56 utan szulettek es a globalis vilaggazdasag "aldozatai" es tortenetesen ott dolgoznak ahova a globalis ceg globalisan kuldi oket. Neha evekre, neha honapokra, hetekre. Neha otthonrol neha nem. Vagy talan nem? Lia

 
 Törölt Nicknév  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 04:53   
2005-04-14 12:02, GTL2:
-
Lia, Mary, eRPeti,


a buta kényszeredett vigyorgás az nem a "keep smiling"?

De az. Miert? Nem ugy irtam? Azert GTL, ne add magad, az idodet avagy az eveket nagyon olcson. Mielott elindulsz olvasd el Slavomir Mrozek Emigransok cimu darabjat. Ha ott korulnezel es megeri hurra! Ha nem, nyomorogni mindig ugy voltam vele azt otthon is lehet Lia

 
 eRPeti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-15 00:18   
2005-04-14 23:00, bobe:
-
Nem túlzás ez egy kicsit?

Ne gyertek es döngessetek a melleteket a nagy hazafiassaggal, nem is tudom mit kell ezt boncolgatni, voltunk akik eljöttunk voltak akik otthon maradtak, attol meg azt nem vehetitek el tölunk hogy magyarok vagyunk.

Ugyan ki az aki elakarná venni a magyarságot bárkitől is? Persze, ha van ami érzékenyen érint az ebben a topicban leírtak között, akkor érthető a reagálásod.De hogy bárki is azon lenne, hogy elvegyen tőled valamit, az erős túlzás. Lehet, hogy nem értesz egyet valakivel, akkor szegezd neki az ellenérveket, de úgy általánosságban kijelenteni, amit kijelentettél ...!



_________________
A kutya az embert választotta,ne éljünk ezzel vissza!

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-14 23:00   
".A trianoni bekeszerzodes utan az uj hatarokon kivul rekedt magyarok legkevesebb 90 szazaleka emigralt volna,megvolt bennuk a batorsag.Csak lehetoseguk nem volt,vagy otthonszeretetuk nagyobb volt a vagynal,hogy hazajukat elhagyjak."

Jol irtad lehetöseguk nem volt mert akkor mindenki otthagyott volna csapot papot. Az en nagyszuleim szegenyek szöktek Magyarorszagra hiszen a hatar akkor nem messze töluk huzodott. Ki gondolta volna hogy megint uj hatarokat huznak ? 6 gyerekkel haboru utan kisemmizve mindenböl hogyan tudtak volna emigralni? Mert ahhoz is penz kell. Ne gyertek es döngessetek a melleteket a nagy hazafiassaggal, nem is tudom mit kell ezt boncolgatni, voltunk akik eljöttunk voltak akik otthon maradtak, attol meg azt nem vehetitek el tölunk hogy magyarok vagyunk. En itt egy szabad orszagban elek ahol lehetek magyar, nem gyözöm ismetelni magamat : hogy otthon uldöztek mert magyar voltam Magyarorszagon leromanoztak vegre itt Svedorszagban svedallampolgarkent lehetek magyar vagy hottentotta vagy ami akarok mert nem a magyarorszagi magyar fogja eldönteni mi vagyok.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-14 20:59   
2005-04-14 12:46, Pilardo:
Raadasul,velemenyem szerint ahhoz tobb batorsag kellett,hogy a szulofoldeden maradj egy idegen hatalom elnyomasa alatt,es megorizd nemzeti identitasodat.

Szerintem nem bàtorsàg, hanem életuntsàg kellett ahhoz,hogy akit az AVO megfenyegetett, kinzàssal és bezàràssal esetleg még többel is, hogy otthon maradjon.A nagy nemzeti identitàsnàl elöbbre valo a személyes integritàs megörzése!
_________________

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó