2019. szeptember 21. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON 2002 - 2011 >> Izland: a jég és tűz országa
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-08-04 16:35   
En nehany honapig egyutt laktam egy izlandi lannyal Texasban, aki nagyon nehezen viselte a deli kisvaros szemellenzosseget. (Mondjuk en is ) A paras melegrol nem is beszelve. O is megismerkedett egy ottani fiuval, de az lett a vege, hogy a fiu jarkalt latogatni ot Izlandra.

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-28 20:00   
Kaytee- tudod az úgy van, hogy az izlandiak legnagyobb része ott érzi magát otthon, Izlandon! Ezért mennek vissza, haza mindazok, akik külföldön tanulnak. Ha arra gondolok, hogy egy izlandi kislány hogyan érezné magát Amerikában, hát tudod, azt hiszem, nem valami jól. Izlandon a természettel való szoros együttélés ugyanolyan magától érthetödö, mint a napsugár vagy a tiszta levegö. Talán mind a kettöjüknek, Marcusnak és az izlandi kislánynak is jobbat tett, hogy maradt egy szép emlék valamiröl, ami elrepült és semmivé vált.
 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-28 17:53   
Marcus, mint az amerikai fiatalok általában, minimális földrajztudással rendelkezik. Annyit tudott Izlandról, hogy ott "mindig nagyon" hideg van. Pedig ez se igaz.
Éktelenül jóképü olasz-német származású legény létére azért sikerült egy csodaszép izlandi kislány fejét elcsavarnia, és a kislány is viszontcsavarta az övét. Csak azért nem lett lagzi, mert a jányka nem volt hajlandó elköltözni szülőhazájából.

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-28 09:24   
Kaytee ! Ha Marcus egy kicsit többet tudott volna Izlandról, nem készült volna nagy lelkesedéssel , hiszen Izland szinte kopár. Ennek oka, hogy az egykor erdös sziget fáit könyörtelenül kivágták hajóépítési valamint házépitkezési célokra.Észak Izlandon több a fa, mint a déli részeken, az amerikai támaszpont, Keflavik környékén mintha egy lávasivatagban lennél. Jelenleg nagy eröfeszitéseket tesznek a fásítás érdekében, föleg kétféle fa érzi ott jól magát, az egyik egy északi nyirfafajta a másik meg a finnül lehtikuusinak = leveles fenyönek, a magyar szótár szerint vörösfenyönek nevezett fa. Utóbbinak rövid, viszonylag puha tülevelei összel leesnek és ezzel elösegitik a humuszképzödést is. A korrozio Izland nagy problemája, sok helyen lehet látni óriási világoskék virágtáblákat = alaszkai lupin = Lupinus nootkatensis , ezek ültetettek és az erös széljárás által fokzott korrozió elleni próbálkozásokat mutatják.

_________________

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-27 20:56   
Remélem, egyszer eljutok Izlandra én is.
Meglepően sok amerikai járt már ott, mert van a szigeten legalább egy katonai/haditengerészeti bázis.
Idősebb fiam barátja is a tengerészetnél szolgált, amikor megkapta a papirját, hogy egy izlandi támaszpontra helyezik. Igencsak elkámpicsorodott, mert a csodás dél-kaliforniai klima addigra elkényeztette. Ekkor azt mondta neki a feljebbvalója, hogy még meg is köszöni majd az áthelyezést, mert Izlandon annyi az amerikai katonák iránt rajongó, gyönyörü lány, mint a fa.
Marcus ezután lelkesen készült oda

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-27 20:03   
Kaytee, így van. A világ elsö demokráciája Izland, mellesleg itt van az embereknek a leghosszabb várható életkoruk is, a férfiaknak is több mint 80 év.
A puffint finnül lunninak hívják. Óriási szélben Izland déli partvidékén lehetett látni fészkelö puffin-okat, de csak messziröl.
A mi társaságunkban volt egy madárszakértö is, aki mindent azonnal megismert és egy méteres távcsövet hordott mindenhová a vállán, hogy hátha lát valami érdekeset. Látott is 4 olyan fajtát, amiket régebben sehol se látott.
Örülök, hogy tetszett Neked a beszámoló.

_________________

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-27 19:54   
Etelka, nagyon szépen köszönöm én is a beszámolót.
Ha jól értettem, amit a parlamentről irtál, akkor Izland az újkori világ első demokráciája, nem pedig Anglia, ahogy tanitották nekem.
Puffin madarakat nem láttál? Magyarul "északi lundinak" nevezi őket a szótár, ezért gondoltam, megnézem, finnül hogy hivják őket. Itt az eredmény:
läähättää, puhaltaa, puhista, puksuttaa, puuskuttaa, pöllähtää, pöyhistää, tupruta, tupruttaa, ähistä, haiku, henkäys, huisku, mainostus, puffi, puhvi

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-27 14:33   
Kedves Matisvik ! A mellékelt képen látod, milyen útvonalon mentünk. Az ország belsö része lakatlan, ha nézed az országutat látod, hogy összefüggö piros vonal = aszfaltozott országút csak Izland körül megy! A két nagy jégmezö: Vatnajökull és Langjökull között mentünk felfelé Akureyribe, az az út köves = track, a térképen szaggatott piros vonal jelzi. Nekünk nem lett volna idönk gyalog elmenni sehová ( összesen 2100 km volt ez az út), a legedzettebb turisták Izlandot biciklivel járják és sátorral. Vedd azonban figyelembe, hogy úgy általában + 10 Celsius fok van nappal, este még hüvösebb lesz és a szél szinte állandóan fuj, ez a sátorozáshoz edzett résztvevöket igényel. Ezen felül szinte minden nap esik az esö, többször is, nekünk irtózatos szerencsénk v olt a viszonylag száraz idövel.
Más: hogy ennyit tudtam irni erröl az útról az összefügg azzal , hogy sokat olvastam az út elött és azzal is, hogy nekünk a buszban finnül beszélö ,izlandi származású remek utikalauzunk volt aki az egész úton velünk volt.


_________________

 
 matisvik  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-27 08:39   
koszonjuk a beszamolot, tenyleg szuper volt. azt hiszem, egy kicsit irigyellek azert, mert ilyen alaposan megismerkedhettel a szigettel. azert -mondd meg oszinten- nem sajnalod, hogy nem volt alkalmad csak ugy gyalogosan bemenni a kozepso reszekre?
koszonjuk a kepeket is, meg ugy osszessegeben mindent! (legkozelebb vigyel magaddal,naaaaaaaaaa)
udv
v

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-26 16:20   
Ezen a napon utunk a Langjökull jégmezö oldalán vezetett az utolsó állomásra Thingvellir völgyébe, ahol a világ elsö Parlamentje, az Althing gyülekezett idöszámításunk elött 930-ban. Ez a festöi táj Reykjaviktól kb. 50 km-re van észak-nyugatra , ma az izlandiak nemzeti parkja. Az elsö Althinget követöen egészen 1798 –ig gyülekeztek itt a vezetö izlandiak, hogy megválasszák az uj vezetöket, vitákat oldjanak meg és törvényt üljenek a bünözök felett. Thingvellir nem egy helységnév, hanem egy tájegység neve, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. E terület rendkivül érdekes geologiailag és egyike Izland leglátogatottabb történelmi emlékeinek.

Utunk végére érve még megcsodáltuk Nesjavellir erömüvét, az itt nyert geothermikus energiával fütenek két várost is, Akranest és Reykjavikot. A forró viz mennyisége eléri a 1100 litert másodpercenként, a viz 90 cm átméröjü, szigetelt , felszini vezetékeken át megy az emlitett városokba úgy, hogy az összesen 57 km távolságon a höveszteség csak 2 Celsius fok!

Az éjszakát Reykjavikban töltöttük, nekem még abban a szerencsében is volt részem, hogy találkozhattam Maurizio Tanival, az Izlandon élö magyarok közösségének vezetöjével.

Izland felejthetetlen élmény marad és abban a reményben repültem hazafelé, hogy nem utoljára jártam ennek a tüznek és viznek fantasztikus ötvözetü országában.

Remélem, hogy Ti, akik ezt a beszámolómat olvassátok kellemes perceket töltöttetek velem, talán egy kis rést nyitottam azon a függönyön, ami Izlandot a világ más részeitöl elválasztja.


_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-26 13:06   
Julius 11 hetedik nap, folyt 2.

Elhagyva Reykholtot utunk legközedelebbi megállója Hraunfossar és Barnafoss (Children´s Falls, barn=több skandináv nyelven is gyereket jelent ) vizesésekhez vezetett. Az út ismét lávatengereken keresztül ment és ahogyan a kövek közül elötörö életet-virágokat néztem, eszembe jutott, az 1955-ben Nobel dijat kapott izlandi iró Haldur Laxness könyvének finn cime " Läpi harmaan kiven" = Át a szürke kövön. (A könyv angol cime: Independent people )

Hraunfossar és Barnafoss a láva alól feltörö hideg viztömeg, mely egy keskeny és mély repedésben sebesen zuhog lefelé a Hvita folyóhoz. A Barnafoss vizesés felett egy köív vezetett át, összekötve a folyó két partján elterülö megyéket: Halsasveit és Hvitársida. Ehez a jelenleg megtört ivhez a következö monda füzödik: Egy karácsony éjszakáján Hraunás farmján lakó özvegy elment az egész házanépével Gilsbakki falujába a templomba. Két kisgyerekét otthonhagyta, mire hazajött nem találta öket. A frissen esett hóban gyereklábnyomok vezettek a folyó feletti köivhez. A szomorú özvegy széttörte az ívet, hogy soha többé ne mehessen át senki sem élve a folyó felett.


_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-26 08:38   
Folytatva utunkat Reykholt városába értünk. A város Izland egyik legnagyobb, középkorban élt írójának Snorri Sturluson-nak (1179-1241) volt lakóhelye. Snorri úgy került Reykholtba, hogy a Reykholt nevet viselö gazdaságot örökölte egy paptól, aki a nagybátyja volt és akit Magnus Palssonnak hívtak. Snorri házából egy földalatti alagút vezetett egy kis, kerek fürdömedencéhez, ami ma is látható. A vizet ide egy meleg földalatti forrás hozza. Snorri irodalmi tevékenységének jelentös részét képezik a norvég királyokról írt sagak. Gustav Vigeland , a hires norvég szobrász megörökitette Snorrit, szobra a régi iskola melletti parkban látható.


_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-25 20:22   
Julius 11, hetedik nap
Ezen a napon böséges reggeli után indultunk tovább délnyugati irányba és elsö megállóhelyünk Deildartunguhverirben volt, ahol Európa legnagyobb forróvízforrása található. A forrás a védett természeti területekhez tartozik és magántulajdonban van. Ez a forrás tulajdonképp egy hasadék alakú, gözölgö terület, mely 180 liter 100 Celsius fokos vizet ad másodpercenként. A vizet a körrnyezö melegházak fütésén kivül két város fütésére is használják. Az egyik ezek közül Akranes- 64 km-re és a másik Borgarnes 34 km-re van a forrástól. A forrás hatásának köszönhetö, hogy itt a föld is meleg ezért pl. megterem a burgonya, ami máshol Izlandon nem terem meg. A meleg föld hatására a burgonya héja vastag és ezért a minösége nem elsöosztályú. A helybeli farm paradicsomot árult a turistáknak, egy müanyagzacskóban 5 paradicsom 100 izlandi koronába került ( 1000 izlandi korona = 12 euro) az ize nem volt semmi különös, meg se közelitette a napsugár által érlelt paradicsom izét.



_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-25 15:25   
Glaumbaert elhagyva Izland szigetét körülvevö 1.sz föúton haladtunk délnyugati irányban Blönduos városa felé. Ez az 1000 lelket számláló kisváros kedvelt a golfozók és a horgászok körében. Az országúthoz közel épült modern templom érdekes látnivaló. Soha nem hittem volna, hogy ott gyujtok gyertyát azért , akit nagyon szeretek. Az én gyertyám a képen a jobb szélén van a hátsó gyertyasornak.
Az út tovább vitt minket Linakradalba, azaz pontosabban az ott lévö Gauksmyri Horsemanship Centerbe. Ez egy lósporttal foglalkozó nagy tanyaszerü épületcsoport. Központi helyet foglal el a 60 lóra méretezett istálló, a tanyához 1800 hektár legelö tartozik. A központ a közeli iskola igazgatója és felesége tulajdona, akik a lovasbemutatókat és a lovasturákat, mint ” mellékfoglalkozást” bonyolítják, maguk is lóhátról. Ez a központ foglalkoztat külföldi fiatalokat is, akik a lovak ápolásában és a mindennapi, lovak körüli teendökben vesznek részt. Kellemesen elbeszélgettünk két német fiatal lánnyal, akik közül az egyik már 10 hónapja volt Gauksmyriben. Itt láthattuk az izlandi lovakat egészen közelröl és megismerkedhettünk azzal a csak izlandi lovakra jellemzö lépéssel, amit ”tölt”-nek neveznek. Az izlandi lovak teljesen sajátos módon így ötféle mozgásra képesek ( walk, trot, gallop, pace és tölt).
Izlandra jellemzö a rengeteg ló és a különbözö lovastúrák rendezése egyike Izland nagy turista-akcióinak. Az autókhoz szokott turista csodálkozva éllapithatja meg, hogy az országút mentén külön, csak lovak számára járható ösvények mennek kilométerszámra . Az egyik legérdekesebb látványok közé tartozik az a látvány, amikor a busz mellett 50 ló vágtat el libasorban, csak elöl , az elsö lovon ül lovas. Számtalan legelö van az ország minden pontján, elépzelhetetlen mennyiségü lóval, a feketétöl a fehér-barnafoltosakig mindenféle színben.
Gauksmyriben szembe a lóközpontttal egy kis tó terül el; Gauksmyrartjörn, ennek partján madárfigyelö állomás van távcsövel és a látható madarakat ismertetö könyvekkel a pirinyó kuckó falain.
Ezen a napon Borgarnes városának környékén szálltunk meg éjszakára.


_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-25 13:59   
Annita, örülök, hogy tetszik Neked az utibeszámoló. Mellékelten a folytatás. Az elsö kép azért homályos kissé, mert a busz ablakán keresztül fényképeztem a mozgó buszból.

Julius 10, hatodik nap
Reggel Akureyriböl indultunk nyugat felé. A táj zöld legelök mellett vezetett el, távolabbról hósipkával fedett 1000 méternél magasabb hegyek szegélyezték a Skagarfjördur felé vezetö utat. A hegyek alatti völgyekben elszórtan fekszenek a fehér, tágas, falusi házak, a hegyoldalakról számos keskeny patak hozza a völgyekbe a vizet.Elsö megállóhelyünk egy ma már muzeális parasztbirtok , Glaumbaer volt. Az udvar épületei a XVIII-XIX században épültek, az egész, elsö pillantásra több háznak látszó kompleszus összesen 15 helységböl áll, falait és a tetöt is vastag, tözegböl kivágott négyszszögalakú ”téglák” fedik és támogatják, ezáltal izolálást jelentve az idöjárás viszontagságai ellen. A kivülröl kicsinek tünö épületkomplekszusban a lakók minden szükségletét kielégítö helységek vannak, a konyhától a kovácsmühelyig beleértve a vendégszobákat és a tárolóhelységeket. Ebben a házban több mint 20 ember élt és dolgozott


_________________

 
 Annita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-25 11:44   
Etelka, draga,
Koszonom a kepzeletbeli utazas lehetoseget, a szep, fotokkal gazdagitott leirasodat.
Csodallak. Egy ici-picit irigyellek is; no nem rosszbol, tudhatod..
Kivanok ujabb erdekes, elmeny-dus kirandulasokat szamodra.
Szeretettel, Anita

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-24 15:30   
Julius 9 folyt. 3
A Krafla környékén van még egy nagy, erösen aktiv terület és ez a Námafjall geothermikus mezö tele füstölgö és gözölgö kéntartalmú-forrásokkal . Az elmúlt századok során erröl a területröl nyerték a puskaporhoz szükséges ként .
A föld a mai napig is él és forró, elérve a 80-120 fokot, ezért csak a kijelölt ösvényen szabad járni. A kén szaga az egész területen erösen érzödik.



_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-24 13:12   
Julius 9 folyt.2

Talán egy pár szót ejtek még a Krafla tüzhányóról, hiszen ennek utolsó- 1975- 1984 ig tartó - kitörése után még mindig !! meleg a föld és mi is meglátogattuk azokat a beláthatatlan lávatengereket, amik több éven át keletkeztek. A Krafla vulkán tulajdonképpen egy pajzshoz hasonlítható, ami 25 km átméröjü. A kitörés 1975 második felében egy repedéssel kezdödött, melyen át a láva kitört és 5 m / mp sebességgel haladt elöre. A lávaömlés csak 1984 szeptemberében fejezödött be. Bizonyos kisebb lávaömlés megfigyelhetö volt 1989-92 között is. A busz a lávatenger szélén állt meg, onnét egy kb. 2m-es sétát tettünk a helyenként fortyogó, kénszagú pocsolyák között egészen a még langyos lávatengerig. Ezen a napon volt Izland eddigi nyári melegrekordja, a busz höméröje + 28 fokot mutatott.
Csak kb. 2 km távolságban innét van a Krafla erömü, ami a föld forró geothermikus energiáját használja fel elektromos áram termelésére.


_________________

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-24 09:10   
Julius 9, folyt.

Myvatn térségében több érdekes látnivaló is van, egyik ezek közül Dimmuborgir katlanszerü, kietlen, száraz területe Myvatn tavának keleti partjának közelében, melyet a legbizarrabb , kisebbfajta hegymagasságú lávaképzödmények vesznek körül. Ezek egy régi láva-tó maradványai, koromfeketén emelkednek az ég felé elérve helyenként a 200 m magasságot is. A lávaképzödmények között különbözö hosszúságú turákat lehet tenni, 1-3 km a megjelölt ösvények hossza. Letérni ezekröl az ösvényekröl nem tanácsos, mert könnyedén eltévedhet az ember.


 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-24 08:40   
OMGI!
Mi sem akadályoz, Isten hozott errefelé, mi nem lakunk egymástól olyan messze!
_________________

 
 OMGI  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-23 21:42   
Etelka!
Egy "ilyen útra" jobban fel kell készülnöm, nem megy az csak így, hipp-hopp.
A képek gyönyörûek, Demszky nevét is láttam, de a gyorsolvasást holnap felváltom az alaposra.
De mennivel jobb lenne élôben hallgatni és nézni hozzá a fényképalbumodat!!!!
Hali!

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-23 09:10   
Most egyedül próbálom a képpel és szöveggel, hogy Böbét ne fárasszam
Julius 9, ötödik nap
Ezen a napon egésznapos kirándulásra mentünk a hires Myvatn tó területére, mely Akureyritöl keletre terül el kb. 100 km távolságban, ha megnézitek a térképet fentebb, akkor a fekete tussal megjelölt úton a jobb felsö sarokban található. A tó úgy keletkezett, hogy kb. 2300 évvel ezelött egy lávatömeg ( Younger Laxa Lava Field) leömlött a Laxa völgybe, ahol a keleti oldalról lerohanó apró patakok és források vize 35 köbméter vizet hoz lefelé, a tóba. A viz a tóbol föleg a Laxa folyóval megy lefelé , ez a folyó Izland egyik leghiresebb lazac-folyója. Mint a többi izlandi folyók is, a folyó nagyon széles de egyben lapos is, sok esetben az izlandi folyókon terepjáró autókkal vagy magaskerekü autóbuszokkal át is lehet hajtani.Ez a tó arról hires világszerte, hogy ennek környékén kivételesen sok kacsafajtáju madár fészkel (15 fajta) és nagy böségben találhatók itt másféle vizimadarak is. A viz fémekben gazdag és sok alga is nö ebben a tóban, ideális táplálékot biztositva a madarak ezreinek. Ez a környék egyben rendkivül aktiv vulkanikusan is és 1975 - 1984 között, a legnagyobb tüzhányó a Krafla hegy egy hasadék formájában nyilt meg, melyben 6 éven át !! folyt a lávamassza. Ez a hasadék 19 km hosszú és 8 m mély a magma kb. csak 3-7 km mélyen van ez alatt a hasadék alatt. A krafla esetleges ujabb kitörése az izlandi rémálmok egyike. Útban Myvatn felé megnéztük Izland egyik leghiresebb vizesését a Godafosst. Ezen a helyen dobták a rohanó vizbe az izlandiak pogány isteneik képeit akkor, amikor a kereszténységre tértek át, 1000-ben.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-21 11:34   
Igen a folytatas bent van es jön a többi is olvassatok a legujabbat
Kicsit szuneteltem mert rendbetettem a gepemet most ujramukodik majdnem minden

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-20 06:58   
Gyerekek, a folytatás már itt van, menjetek lejebb a szövegben, Böbe volt olyan kedves és betette. További folytatás következik.
Etelka

 
 ExMONTag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-19 16:02   
Itt türelmetlenkedek Kaytee melett es varom a folytatast
 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-19 02:16   
Etelka, en is nagyszeru kepzeletbeli izlandi uton voltam Veled, es varom a tobbit.
 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-18 15:51   
Etelka, nagyon szép virtuális kirándulást tettem Islandba segitségeddel. Oda valószinü soha nem fogok eljutni, de érdeklödésem attól nem kevesebb.
Köszi szépen, várom a folytatást.

üdv:bovi

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-18 11:47   
Böbe, köszönöm szépen a képek betevését és a segitségedet, ugyanitt folyt.köv.
Etelka
_________________

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-16 21:47   
Etelka kepei a csodalatos szigetröl:
Izland 2004 jul 5-12.

Kétszer jártam már régebben Izlandon, de ennek a kicsit titokzatos és rendkivül érdekes országnak varázsa visszahúzott oda. Azt hiszem, nem ez volt az utolso utam, legalábbis remélem, hogy lesz még lehetöségem arra, hogy az eddig ismeretlen tájakkal is megismerkedjek.

Az út, amiröl most irok egy busztúra volt, összesen 2000 km.-t mentünk egy hét alatt. Az utat finn turistairoda., a Saga matkat tervezte ( matka= út finnül, rokonnyelv J ?). Egy nagy buszban 25 utas volt, mindenféle koruak, az legfiatalabb résztvevö egy hatéves kisfiu, Johannes, a legidösebb turista túl a hetvenen, de ugyanolyan ragyogó szemmel és határtalan érdeklödéssel, mint a gyerekek.

Jul 5.-én, hétfön indultunk Helsinkiböl, egyenes légijárattal Reykjavikba. A légitársaság -Icelandair – 1919 óta müködik, csak 16 évvel a Wright testvérek hires repülöútja után kezdte el müködését, jelenleg a világ 24 pontjára repülnek.

Az út Helsinkiböl Reykjavikba 3 óra 10 percig tart és az idözónák miatt 3 óra különbség van e két föváros között. Délután 15.45-kor indultunk el és helyi idö szerint 15.55- kor már le is szalltunk Keflavik repülöterén. Ez a repülötér 45 perces busz-útra van a fövárostól, Reykjaviktól. A repülötéren már várt minket Málfridur Kristjánsdottir (rövidebben Malla) izlandi turistavezetönk, aki gyönyörüen beszél finnül és mindent tud, bármit kérdezhet töle az ember. Az izlandi nevek úgy alakulnak, hogy minden nö az édesapja , esetleg az édesanyja nevéhez hozzátéve a dottir ( daughter, Tochter) nevet kapja és minden férfi az édesapja nevéhez hozzátéve a son ( son, Sohn) névre hallgat, pl: Malla fiutestvérének vezetékneve a Kristjánsson lenne. Ìgy azután elöfordul, hogy ugyanabban a családban többféle vezetéknév is létezik, ugye egyszerü?

Már útban a szállodánk felé körülnéztünk egy kicsit Reykjavikban, ahol az izlandi népességnek több mint a fele él, kb. 180 000 ember. A város egy tengeröböl parján terül el, mivel természetes energiával, a földböl feltörö forróvizzel fütik, gyönyörü tiszta, a házak alacsonyak, a tetök mindeféle szinben pompáznak a kéktöl az élénkpirosig. A város körüli hegyeket, melyek közül leginkább említésreméltó az Esja hegy hófedi. A város látványában egy kilátóhelyröl a Perla nevü gömbalaku épület terraszáról gyönyörködtünk.

Beszállásolásunk után nagyon jó halvacsorát ettünk, háromféle hallal : lazac, félszegúszó (halibut) és monkfish (ennek a nevét nem ismeri a szótáram) volt. A finnek nagy halbarátok- én is- így mindenkinek izlett a sokféle érdekes hal.

Este 11-kor még ragyogóan sütött a nap, a kék égen cumulus felhökkel , gyönyörü látvány volt.




2004 julius 6

Utunk második napját szeles és borus, de nem esös idöben kezdtük, kb. 12 fokos melegben. Jellemzö izlandi nap volt, a szél mindennapos ezen az Atlanti óceánban fekvö vulkanikus szigeten.

Meglátogattuk Bessastadir városában a templomot megnézhettük a templom mögötti nagy sik mezön fekvö elnöki rezidenciát. Izland elnöke Olafur Ragnar Grimsson, akit a nagy népszerüségnek és tiszteletnek örvendö Vigdis Finnbógadottir ( Izland elsö nöi elnöke) után választottak meg 1996-ban. Az elnököt 4 évre választják, a jelenlegi elnök Izland egyetemének professzora , majd késöbb pénzügyminiszter volt.

Bessastadir városa a fövárostól 20-perces autóútra van, délnyugati irányban. Az elsö irott információk erröl a településröl az 1200-as évekre tekintenek vissza, amikor az ottani farm a hires törzsfönök és egyben iró Snorri Sturluson tulajdonában volt. Snorri 1241 ben esett gyilkosság áldozatául, akkor a birtok a norvág királyé lett, késöbb Bessastadir a kormányzó székhelye volt, ahol a kormányzói lakhely egészen a 18.sz. végéig fennállt. 1867 töl Bessastadir ujra privát tulajdonba került, majd 1941-ben egy reykjaviki üzletember, Sigurdur Jonsson az államnak ajándékozta azzal a céllal, hogy a mindenkori izlandi elnök lakóhelye legyen.

Feltételezik, hogy bessastadirban már 1000-ben volt templom, a jelenlegi templomot 20 évig épitették és 1796-ban lett kész. A templom az ország egyik legrégibb cementezett köépítménye. A templomot utoljára 1998-ben restaurálták.

A mellékelt képen a templom és mägätte az izlandi elnöki rezidencia Bessastadirban, 2004 julius 6.-án



2004 julius 6, második nap

A bessastadiri látogatás után fürdeni mentünk egy fantasztikus helyre, ami Izland déli partján van, geotermikus ásványvizforrásokra épült és Kék Lagunának, azaz Blue Lagoon-nak hivják. A viz tényleg kék, szinét a kék algáktól kapja, a forrás a tengervizet melegiti fel úgy, hogy ez a szabadtéri fürdö az év minden napján használható, vize 36 fokos, de úgy, hogy a forrásnak köszönhetöen vannak a természetes, óriási lávatömbökkel határolt medencében melegebb és hidegebb áramlatok is. Mivel a levegö hömérséklete csak 12 fok körül mozgott, a felszálló göz már messziröl jelezte, hogy hol van ez a fürdö.

A medence egyik szélén egy , a viz szintjében lévö tartályban meleg só- oldat van, ezt a fürdözök az arcukra kenik, a börre nagyon jó hatással van.

A fürdöhöz a la carte vendéglö is tartozik, szauna, söt egy kisebb kongresszusok tartására alkalmas elöadóterem is.

Hogy a világ milyen kicsi, azt itt láttam. Legnagyobb csodálkozásomra a medencében magyar szót hallottam és vajon ki fürdött ugyanakkor ugyanott?-Demszky Gábor, Budapest föpolgármestere beszélgetett egy tagbaszakadt hazánkfiával. Hogy legyen valami fogalmatok erröl a helyröl, ide teszek egy képet is.

2004 julius 6, második nap.folyt

A Kék Lagunától Izland déli partján folytattuk utunkat kelet felé, Eyrarbakki városának irányában. Az út kietlen lávatengereken vezet keresztül, elsö pillantásra sehol, semmi élet . Ha azonban közelebbröl megnézzük ezeket az évezredes kömezöket, észrevesszük, hogy a természet mindent legyöz, a virágok még a kietlen lávatömbök között is megjelennek, mellékelten egy kép az egyik leggyakoribb virágról, ez egy szekfüféle, kellemes illata van.

A kies tengerparton egy kis templom emelkedik, a neve: Strandarkirkja, 1888-ben épült és egyike Izland legismertebb templomainak. Egyházközség nem tartozik hozzá, a tengeri viharokból szerencsésen megmenekült halászok hálapénzeiböl épült. A képeken a templom és az oltárkép látható.



2004 julius 7, harmadik nap

Még a tegnapi napon a Strandarkirja meglátogatása után tovább indultunk Eyrarbakki falun át egyenesen észak felé. Az út most már elhagyta a lávatengereket és mezökön vezetett keresztül. A mezö Izlandon legelöt jelent, a gabona nem terem meg és a tágas legelökön birkákat látni mindenhol. Ezek nem nyájakban hanem kettesével-hármasával láthatók, az év egy bizonyos szakában lesznek csak összegyütjve válogatás és nyirás miatt. Izland hires a gyapjuholmikról és az üzletekben a legszebb szinekben pompázó mellények, pulloverek, sálak,takarók,keztyük,sapkák kaphatók.

Az estét Laugarvatn-ban töltöttük. A szó egy sekély tavat jelent, melynek területe kb. 2 négyzetkm. A tó fenekén melegvizü források vannak, amik lehetövé teszik, hogy a meleg tóvízben egész évben lehet fürödni. A tóparton egy kb. 300 lakosu falu terül el, a hely kedvelt turistahely és több iskolát is találunk itt, melyek benntlakásosak nagy diákotthonokkal. Ezek a diakotthonok általánosak Izlandon és mivel a turizmus Izland bevételi forrásainak jelentös részét képezi, ezeket a diákotthonokat nyári idöben szállodákként müködtetik.

A diákotthon Izlandon egy nagy, tágas épület, a szobák óriásiak, általában 2 személyesek, saját fürdöszobával és sokszor kis konyhasarokkal is. Nagy nappali, kandallószoba áll a diákok rendelkezésére. Ezek a nyári szállodák egy láncot képeznek, a neve. Hotel Edda és Izland 16 pontján találhatók. Az ebédlöablakok a tóra néznek, a tóparton itt-ott gözölgö melegvizforrásokat látni.

Julius 7.-én reggel 9-kor indultunk Laugarvatn-böl észak felé , az elsö megálló a Saga Centerben volt, Hvolsvöllur városában, Reykjaviktól keletre, Dél-Izland középsö részén. A Saga szó mesét azaz történetet, regét jelent, ebben az 1997-ben megnyitott központban megismerkedtünk az izlandi regék legjelentösebbjével, a Njal-regével .A regék nagy és régi multra tekintenek vissza, a regényeket helyettesitették és Izland sok környékéhez füzödnek ilyen regék, ott élt emberek életéröl, szenvedéseikröl és szerelmeikröl. Njal regéjét középkori izlandi viseletbe öltözött , magas, szöke izlandi szépség mesélte el nekünk egy kissé félhomályos, börökkel takart teremben.


2004 julius 7 folyt.

Útban észak felé egy kialudt tüzhányókráter mellett vezetett az út, Grimsnes járásában . A tüzhányó neve: Kerid , sajnos a th-nak kiejtendö izlandi abc dentalspiralját nem tudom leirni ezen a gépen, szóval ejtsdd : Kerith. A krátert ma viz tölti meg, a kora kb. 3000év és 55 méter mély. Mellékelten egy kép.

A kialudt tüzhányó ,Kerid meglátogatása után észak felé vezetett fel utunk. A busz ablakából már látható volt Island egyik nagy gleccsere, a Langjökull. Ez , az Izland délnyugati részén elhelyezkedö nagy jégmezö tulajdonképpen a jég alatti tüzhányóról kapta nevét, mely történelmi adatok szerint idöszámításunk elött 925 évvel ezelött tört ki utoljára. Mellékelten egy térkép, amin követhetitek az utamat, Rejkjavikból elöször kelet felé mentünk, majd most az ország közepe táján vagyunk úton észak felé., az út baloldalán a nagy fehér mezö ez a Langjökull, amiröl most mesélek. Ezen a szinten az út nem aszfaltozott, hanem köves, helyenként nagy bukkanókkal. Az ilyen uton való vezetés a sofförtöl nagy megértést és óvatosságot igényel, az út föleg egysávos és csak helyenként vannak kitérök, ahol a szembejövönek utat lehet és kell is adni. Ide nem valók sem a nagyon sietösek, sem az agresszivan vezetök. Visszatérve Langjökullra, tetöpontja 1360 m magasra nyúlik, a láva ,mely 200 négyzetkilométer területet foglal el, az utolsó kitörés alkalmával föleg az északi, nyugati és keleti oldalak felé folyt. Megnéztük egész közelröl a jégmezö szélét, a jég a széli részeken fekete és a képen amit itt láthattok NEM láva, hanem a fekete jégtömeg széle. A fekete szin oka a hamu, ami a jégmasszával keveredett a széleken.

Még ezen a napon, julius 7.-én megismerkedtünk Dél-Izland elsö püspöki székének helyével Skalholt templomával. A templom két folyó között a Hvitá és a Brúará közötti völgyben fekszik , a püspökséget 1056-ban alapitották, de a templomot oda kb. 1000-ben építették, egyidöben azzal, amikor Izland áttért a keresztény hitre. A XII. Századi püspök, Klaengur Porsteinsson ( sajnos az elsö betü nem helyes, mert az izlandi abc betüit nem tudom irni ezzel a géppel, kiejtés: Thorsteinsson ) Skálholton katedrálist épített. Az épületet Norvégiából hozott fa-anyagból építették. Skálholt, az akkori Izland egyik legnagyobb városa a kultura bölcsöje volt évszázadokig, ez az állapot 1550-ig, a reformációig tartott. Ebben az évben végezték ki az utolsó katolikus püspököt, Jon Arasont mindkét fiaval (!) együtt.

1954-ben, a régi templom alapjait felderitö archeologiai ásatások során egy szarkofágot találtak, amelyben minden valószinüség szerint Páll Johnsson, az egyik leghatalmasabb skalholti püspök csontváza van. Az 1956-63 ig terjedö idöszakban a régi templom alapjai fölé emelt uj templom pincéjében látható ez a szarkofág.

A mellékelt képen az uj templomot láthatjátok, az oltárkép egy modern izlandi müvész mozaikja. A templom mellett jelenleg is folynak az ásatások.



Izland déli részén találkoztunk az elsö vizesésekkel, amik közül az egyik legérdekesebb a Seljalandsfoss. Ez egy 40 méter magasságból lezúduló viztömeg párát terjesztve maga körül. A legérdekesebb ebben az, hogy egy keskeny ösvényen a sziklafalról lezúduló vízfüggöny mögé lehet menni!! Mellékelten a képe.



Negyedik nap, julius 8

Reggel indultunk Laugarvatnböl észak felé, elsö utunk Haukadalurban a Geysirhez vezetett. Ez a manapság már gyüjtöfogalommá vált név egy 1935 óta kialudt forró kráter neve, mely a föld szintjében van. Tulajdonképpen egy szikes mezöt kell elképzelni, ez egy geothermális völgy, ahol több forró , a levegöbe idönként fellövelö forrás van, ezek közül a nagy, kialudt Geysirhez közel lévö Stokkur minden 10 percben lövi fel 30 m magasságban a forró vizet. A kisebb forrásokban zubog a forró viz , az egész terület állandó mozgásban van . A képen a Stokkur vizoszlopa látható.

Ezután észak felé haladtunk tovább, kies lávatengerek között vezetö köves uton a legközelebbi óriási vizesés a Gullfoss felé. Ezt a vizesést sokan Izland egyik legszebb vizesésének tartják és a világ természeti c sodái közé tartozik. A Hvita folyó vízesése, ez a jégmezökröl hömpölyög lefelé. A határtalan erövel zuhogó jéghideg viztömeg egy 70 m mély és 2.5 km hosszó canyonba zuhog lefelé 32 m magasságból dübörgö hangot adva. Egy keskeny ösvény visz le a parkolóhelyröl egészen a vizhez közel, a levegö páradús és nedves, a vizesés melletti hegyoldal a vegetációtól gyönyörü zöld szinben pompázik.


Julius 8, negyedik nap. Folyt.

Elhagyva Gullfoss rohanó viztömegeit észak felé mentünk tovább két óriási jégmezö , Langjökull és Hofsjökull között. között . A kietlen tájat az utolsó jégkorszak csiszolta , a jég alatti vulkánikus kitörések után a hegyek laposak, mint az asztal lapja. A legközelebbi látnivaló Hveravellir területe , ahol több forró , bugyogó forrás van, közöttük keskeny ösvény kanyarog és akinek kedve van még megfürödhet egy nagy kerek medencében is. A kénszagú források egy része állandóan gözölög, olyan érzésem volt, mintha bármikor kitörhetne egy vulkán mellettem. A félig földben lévö, tözegtetejü kis házban néha azok szálltak meg, akik a birkák összegyüjtésére jöttek erre a vidékre.

Itt hallottam magyar szót elöször Izlandon; mig utitársammal magyarul beszélgettem a mellettünk szendvicseket falatozó , németül beszélö házaspár hölgytagja felkiáltott: Maguk is magyarok ?? Hát ugye nincsenek un. " titkos" nyelvek és föleg a magyar nem tartozik ezek közé.

Ezen a napon felmentünk egészen Akureyri városáig, amit Észak-Izland fövárosának is neveznek. Egy fjord partjain épült , a neve Eyjafjordur. Akureyrinek 15 000 lakosa van, az egyetemet 1987-ben alapitották és a város felett örök hóval fedett hegyek emelkednek. Ez a város az északi sarkkörtöl csak 60 mérföldnyire terül el, de klimája a Golf áram egyik odáig felnyúló ágának köszönhetöen egyike Izland legkellmesebbjeinek. A város botanikus kertjében több mint 2000 fajta növény virágzik minden melegház nélkül , a családi házak kertjei teljes virágdiszben pompáztak.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-12 23:25   
Nagyon varom a beszamolot!
 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó