2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Oktatás, tanulás
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:34   
igen. Ugyanúgy ahogy a következö generácíó elutasítja azt amit mi alkottunk. Mindaddig amíg hazudozunk, nem fogja a következö generácíó ellenállás nélkül elfogadni amit adni tudunk.
 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:29   
2006-01-12 22:13, Lepu:

Az iskolai tudás nem az életre készít fel, hanem az idösebb generáció szervezett védekezése az ellen, hogy az ifjú generácíó szétverje az egész életmüvüket.

Tehát, Te most szétversz...hm...

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:27   
Engem egy dolog foglalkoztat a téma kapcsán.
Vajon mi lenne a véleményünk, ha a magyar gyerekek az elökelö második-negyedik helyet foglalnák el a listán?
_________________
poe

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:27   
Egy megkerdojelezhetetlen, szamtalan bizonyitekkal es tanuval alatamaszthato tortenelmi esemeny ketsegbe vonasa milyen tanulasi folyamat lenyeges eleme? Jozan itelokepessegunk segitsegevel irkaljunk mar ide...


Igen, a leglégenyegesebb. Lehet számodra megkérdöjelezhetetlen egy esemény, minden gondolkodó ember számára, aki azt nem tapasztalta meg, ez automatikusan egy megkérdöjelezendö esemény lesz. Ezekután az iskola dolga az lenne, hogy rávezzese a diákot ezekre a bizonyítékokra, hogy a diákok a saját kutatómunkájuk alapján megtapasztálják, hogy az az esemény valóban úgy igaz (és akkor az igaz is lesz). Ha megtiltasz valamit hatalomból, és azt el kell fogadni csupán azért mert azt mondják, akkor ez egy egészséges fiatal szellemböl szükségszerüen ellenállást fog kiváltani. Így készülnek a neonácik.
Ez józan gondolkodás. Csinálj valamit félelemböl védd meg karhatalmi eröszakkal, és garantált, hogy azt a történelmi eseményt meg kell ismételjük. Te amiban élsz. Választott hazád müködtett pár koncentrációs tábort, ahol az embereket szisztematikusan kínozzák... vagy vonjuk ezt is kétségbe? -Mert erre is számos bizonyíték van. Vagy ha nem zárják öket gázkamrába, csak elektrosokkal kínozzák öket, akkor az nem olyan vészes mint az az esemény ami a (déd-)nagyszüleim generciójában történt?

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:19   
Dehogynem, olvasd el ott lennebb mégegyszer legyszives.

_________________
Photobucket

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:13   
A teszt nem mér valójában semmit. Egyik képesség és tudás sem jobb valójában mint a másik. A PISA valamit mér. Én csak megkérdöjelezném, hogy összehasonlítható e az alma a körtével, mert a PISA ebbn az esetben csak gyümölcsmérö. (vagy zöldség)...
Az iskolai tudás nem az életre készít fel, hanem az idösebb generáció szervzett védekezése az ellen, hogy az ifjú generácíó szétverje az egész életmüvüket.

 
 bobo.2003  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 22:10   
2006-01-12 21:06, rigojanos:
-
Jozan itelokepessegunk segitsegevel irkaljunk mar ide...

-
Nagyon igy latom en is !

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 21:12   
2006-01-12 20:47, Lepu:
-
En nem banom azt, hogy Magyarorszag nagyon alapos lexikai tudast adott nekem, sot!
Arrol nem is beszelve, hogy felsooktatasi tanulmanyok reven igenis megtanulhato,hogy hogyan kell boldogulni bizonyos szituaciokban.Meg persze az elet is megtanit ra azokkal a "bizonyos pofonokkal". Egy 15 eves gyerektol mit lehet elvarni? Es miert kell lesarkitani valaki kepessegeit gyerekkoraban?Ezek szerint amit a teszt kimond, a gyermekek mar nem valtoznak, es olyanok maradnak amilyenek voltak??!!!Es hol van az elet, az emberi kapcsolatok, az iskolak, a neveles ami formalja es alakitja az embert?Vagy errol elfelejtettek tesztet kesziteni?

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 21:06   
2006-01-12 20:47, Lepu:

Németo.-ban a helyzet érdekesebb, mert az egyik oldalon önálló gondolkodásra akarnak tanítani, a másik oldalon megtiltják, hogy megtedd. (pl. nem szabad a Holocaustot kétségbe vonni, ami a tanulási folyamat lényeges eleme lenne).

Egy megkerdojelezhetetlen, szamtalan bizonyitekkal es tanuval alatamaszthato tortenelmi esemeny ketsegbe vonasa milyen tanulasi folyamat lenyeges eleme? Jozan itelokepessegunk segitsegevel irkaljunk mar ide...

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 20:47   
Egy dolgot figyelembe vennék még. Alkalmazott tudásról van szó, nem lexikálisról. Magyaro. csodálatosan jó helyen van az oktatásához képest. Szerintem ilyen teszt mellett csoda, hogy Albániát meg tudják elözni.
A magyarok nagyon odavannak az oktatási rendszerükért, de az szisztématikusan hülyéket nevel. Igen, tágabb általános müveltséget ad, de lefojtja az önálló gondolatokat, és gátolja a problémamegoldó készséget. Németo.-ban a helyzet érdekesebb, mert az egyik oldalon önálló gondolkodásra akarnak tanítani, a másik oldalon megtiltják, hogy megtedd. (pl. nem szabad a Holocaustot kétségbe vonni, ami a tanulási folyamat lényeges eleme lenne).

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 23:24   
A PISA-nak nem az a lényege, hogy a legjobbakat mutassa be, hanem, hogy az átlagot mérje. Ebben pedig benne van a bp-i elitgimnázium éppúgy, mint a szabolcsi nem tudom, milyen iskolába járó, de csak minimális végzettséget elérő 15 éves. Utóbbiból sok van minden országban. Ezzel a réteggel szerintem a MON-on megfordulók javarésze nem találkozik, ezért tűnnek a PISA-eredmények valószínűtlennek. Viszont ők vannak többségben és ők huzzák le az átlageredményt. Gondolj bele, hányan vannak, akik a 8 elemit sem végzik el - tendencia növekbő.
 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 21:36   
Kedves Melinda reagalj, igazan nem szeretnem ha rosszul ertelmeztel volna. Termeszetesen igazad van. Mindig az a gondom röviden irok es nem fogalmazom meg kellöen. Csak azt szerettem volna en is mondani, hogy azzal hogy ugyanazt a tesztet megcsinaltatjak minden orszagban, még egyaltalan nem bizonyitjak be, hogy milyen nivon van az iskola.
 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 20:56   
2006-01-11 17:21, bobe:
-
azt tudom en magam jomagam is, csak akkor ennyi erovel mi ertelme van orszagokat osszehasonlitani, es ranglistazni, csak ezert mereszeltem reagalni ra.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 17:21   
Szerintem ezeknek az eredmenyeknek semmi köze ahhoz hogy melyik orszagban milyen iskolakat es egyetemi vegzettsegeket fogadnak el. Hallottam mar olyan remtörtenetet hogy a Sorbonne nemzetközi jogi vegzettseget nem ismertek el itt Svedorszagban.
 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 17:10   
2006-01-11 00:40, hunor:
-
Ahhoz képest, hogy a finnek az elsok, nekem van egy finn barátnom aki nem tanulhat itt tovább Németországban, mert a Németek nem fogadják el az érettségijét, hogy Magyarország tudásilag Németország mögött lenne azt azért erosen kétlem.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 00:40   
Egy cikk - forras: Index.hu
http://index.hu/politika/belfold/pisa8668/

Es bemasolom ide is:


Újabb leckét ad a PISA Magyarországnak
Joób Sándor
2006. január 10., kedd 18:10
Tavasszal újabb PISA-felmérés kezdődik Magyarországon. A diákok tudását és képességeit vizsgáló nemzetközi felmérés most elsősorban arra koncentrál, hogyan tudják alkalmazni a diákok természettudományos ismereteiket gyakorlati problémák megoldásakor. A 2000-es és a 2003-as PISA-n elég rosszul teljesítettünk, vajon most mekkora az esélyünk?


A PISA 2006 keretében tavasszal 58 országban kapnak teszteket tizenöt éves iskolások. Magyarországon egy reprezentatív minta alapján 150 iskolát választanak ki, amelyekben 30-30 diák írja meg a feladatokat.

A Programme for International Student Assessment, azaz a Program a tanulók tudásának nemzetközi felmérésére című nemzetközi vizsgálat nem az iskolai tananyagra kérdez rá. Az OECD által indított felmérés azt kutatja, mennyire tudják hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat a tizenöt éves diákok, mennyire lesznek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon és továbbképezni magukat. A 2000-es és a 2003-as vizsgálatokon ebből a szempontból a magyar diákok igencsak rosszul teljesítettek.
Tantárgyakon átívelő gondolkodás
A PISA során mindig mérik az olvasás-szövegértést, a matematikai eszköztudást és a természettudományos ismeretek alkalmazásának képességét. Idén a feladatok nagyobb része a természettudományos tudás felmérésére irányul majd.

Ezen a területen a magyar diákok korábban más nemzetközi felmérésekben jól teljesítettek. A TIMSS és a TIMSS-R nevű felméréseknél persze jellemzően azokban a feladatokban voltunk jók, amelyek a tények és a természeti törvények ismeretére, azok visszaadására vonatkoztak. A problémák megoldásában gyengébb eredményeket produkáltunk.

A PISA eleve olyan komplex feladatokat állít a diákok elé, amelyek nem oldhatók meg egyetlen tantárgy vagy képlet ismeretével. Ezekhez - a sokszor egyébként egyáltalán nem nehéz - feladatokhoz „tantárgyakon átívelő” gondolkodásra lenne szükség, az addig megszerzett tudás egészét kellene mozgósítani - ahogy az életben.

A korábbi felmérésekben főként az olyan feladatok tették próbára a diákokat, amelyekkel az iskolában még nem találkoztak. Ezeknél nekik kellett felismerni, hogy a megoldáshoz milyen törvényszerűség alkalmazása vagy más eszköz vezet el. Ez nem könnyű, mert nem ezt tanulták.

Apró betűs részek
A vicces kedvű kutatók például a következő kérdéssel szívatták a világ ifjúságát az egyik PISA-tesztben. A közép-afrikai Csád-tó négyezer évvel időszámításunk előtt 60 méter mély volt, kétezer évvel később teljesen eliszaposodott, háromezer évvel később viszont vízszintje két méterre emelkedett. A kérdés az volt, milyen mély a tó ma?


A feladat mellé egy szép színes diagrammot is mellékeltek az előbbi adatokkal. Ezek alapján azonban nem lehetett megoldani a feladatot. A megoldás igazából a feladatot ismertető apró betűs szövegben volt, ahol kiderült, hogy a tó vízszintje ma nagyjából ugyanaz, mint időszámításunk után ezerben volt. Tanulság: a megoldás nem mindig az adathalmazban van, tudni kell szelektálni az információk között.


A PISA-ra felkészülni nem lehet és nem is érdemes. A PISA-teszteken azoknak az országoknak a diákjai szerepeltek jobban, amelyek az oktatásban már alkalmazták a felmérés eredményeit – mondta az Index kérdésére Csapó Benő, a Magyar Nemzeti PISA Bizottság vezetője.

Ugyan Magyarországon az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a lexikális tudás helyett az iskolákban erősíteni kell az ismeretek megszerzésének és alkalmazásának képességét, lényeges változás Csapó Benő szerint még nem történt. A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint ehhez alapjaiban meg kellene újítani a tanulás és tanítás módszertani kultúráját.

A PISA 2000 és a PISA 2003 Magyarországot is szembesítette azzal, hogy a diákok az iskolában tanultakat nem tudják megfelelően átültetni a gyakorlatba. Az olvasási teljesítményekben a magyar diákok a résztvevő 32 ország közül a 22. helyen szerepeltek. A matematikai képességekre koncentráló PISA 2003-ban 32 ország közül összesítve a 21. helyen végeztek.

Egyenetlen színvonal

A 2000-es vizsgálat szomorú tanulsága volt, hogy a tizenöt éves diákok egynegyede a bonyolultabb (magyar) szövegeket nem érti meg, így valójában nem alkalmas arra, hogy később a munkaerőpiacon és az életben boldoguljon vagy továbbképezze magát.

A PISA fontos megállapítása volt az is, hogy nálunk az iskolák színvonala között óriási különbségek vannak. A magyar iskolák a családi (szociokulturális) háttér hiányosságait csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudják kompenzálni. A magyar oktatás tehát az iskolák eltérő színvonala miatt szegregációt idéz elő, amely tovább növeli a társadalmi különbségeket.

A PISA-felmérésen hagyományosan a finn diákok, valamint a távol-keleti országokban (Hongkong, Korea, Japán) élők teljesítenek jól. Magyarországnál nem értek el sokkal jobb eredményt egyébként a francia, az egyesült államokbeli, a német vagy az olasz diákok sem. A rossz eredmények több európai országban, köztük Németországban szabályos PISA-sokkot váltottak ki, s élénk társadalmi vita indult az oktatás minőségének javításáról.

Magyarországon sokkról nem beszélhetünk, de az Oktatási Minisztérium többek között a felmérés eredményeinek hatására indította el a közoktatási reform lépéseit. Átalakították például az érettségi követelményrendszert, amelyben a tényanyag „kikérdezése” mellett a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak a problémamegoldó, az ismeretek felhasználását igénylő feladatok. A most tizenöt éveseket már erre trenírozzák, talán látható lesz az eredmény.


A PISA teljesítménylistája
Olvasás (2000)

1. Finnország

2. Kanada

3. Új-Zéland

4. Ausztrália

5. Írország

6. Korea

7. Egyesült Kir.

8. Japán

9. Svédország

10. Ausztria

11. Belgium

12. Izland

13. Norvégia

14. Franciao.

15. USA

16. Dánia

17. Svájc

18. Spanyolo.

19. Csehország

20. Olaszország

21. Németország

22. Magyarország

23. Lengyelország

24. Görögország

25. Portugália


Matek (2003)

Hongkong

Finnország

Korea

Hollandia

Liechtenstein

Japán

Kanada

Svájc

Ausztrália

Új-Zéland

Csehország

Izland

Dánia

Franciao.

Svédország

Ausztria

Németország

Írország

Luxemburg

Lengyelország

Magyarország

Spanyolo.

Lettország

USA

Oroszország



 
 Julcsi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-21 15:13   
Köszike a tanácsokat. Egyelőre nem aktuális, sajnos még csak tél van.
Persze jó lenne kimenni akárhova nyáron, de egy 12-13 éves gyerket ( akkor kb. annyi voltam) nyilván nem szívesen engednek el a szülei csak úgy egyedül valahová külföldre.

Nagyon aranyosak vagytok, hogy így a sziveteken viselitek a sorsomat, és mindig, újra-újra felszólaltok.
Ne haragudjatok, ha nem reagálok elég gyorsan, csak nem szoktam mindennap elltáogatni ide, sőt két hete még azt sem tudtam, hoyg ez az oldal létezik.

Sziasztok, a legközelebbi viszont,,látásig"

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 21:54   
Hallgass Frau Pomperyre Julcsi, es kerd ki a tanacsat a nyari kint tartozkodas ugyeben

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 21:48   
2004-12-14 20:50, Julcsi:
-
... elöbb legyen meg a papír, majd aztán csiszolgatok és tanulok még rendesen németül.
-
Ne haragudj, Julcsi, de ez a legkisebb ellenállás útjának olcsó és vétkes logikája. Szerintem inkább azon kellene igyekezned, hogy a maradék 3 évet hasznosan fordítsd nyelvtanulásra. Pl. a nyári magánkorrepetálás helyett inkább N.o-ban próbálj meg 2-3 hétig iskolába járni. Ennek sok egyéb gyakorlati és horizont-tágítási haszna is lenne. M.o-on hosszabb a nyári szünet, mint N.o-ban, így biztosan akad átfedés, amikor neked már/még szünet, de itt még/már iskola. Gyakorló vendégdiák-pótszülőként tapasztalat alapján mondom ezt. Ha érdekelnek ehhez részletek, megbeszélhetjük privát is.

 
 Julcsi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 20:50   
Sziasztok!
A ,,magyar nyelvvizsgarendszer" mondatra felszólalnék:
Nem csak maygar nyelvvizsgarendszer van, több lehetőség is.
Pl. osztrák vagy Goethe intézet. Remélem ez így többet jelent, de egyelőre ( sajnos) ott tartok, hogy elöbb legyen meg a papír, majd aztán csiszolgatok és tanulok még rendesen németül.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 19:51   
2004-12-14 19:16, Pompéry Berlin:
-
Ebben biztos vagy? Mármint, hogy többet ér? Az egész világ tudja, hogy a magyar nyelvvizsgarendszer egy kalap ...-t sem ér. Hány közép- és felsőfokkal találkoztam, akik ledermedtek, ha élőben meg kellett szólalniuk a vizsgázott nyelven! Mint szállodást, engem nem a papír érdekelt, hanem, hogy képes-e épkézláb mondatokban elmagyarázni a kedves vendégnek, hogy hogy jut el a 37-es körforgalomtól Sárospatakra és mit nézzen ott meg. Lámpással is alig találsz erre a nyelvi minimumra képes embert a régióban. Nyelvvizsgája többnek is van. Az egy szomorú önszuggesszió, ha igazad lenne ...


Azzal szerintem egyikunk sem vitatkozna, hogy a magyar nyelvvizsga mit er, es mennyire tukrozi a valos tudast. Na de most nem arrol van szo, hogy gyakorlatilag automatikusan jobb angol tudast jelent-e egy angol felsofoku nyelvvizsga, hanem hogy mit jelent a papir meglete vs. hianya.

Egyetemi diplomat nem adnak Magyarorszagon nyelvvizsga nelkul. A munkaltatok tobbsege meg nyilvan egyszerubben meg tudja csinalni az elso szurest az alapjan, hogy valami hivatalos mereshez tudja kotni a jelentkezo nyelvtudasat. Raadasul ugy is lehet nezni, akinek jol megy a nyelv, annak nem kene, hogy gond legyen vizsgat tenni. Ergo akar mondhatnak is, hogy valoszinubb, hogy azok kozott, akik atmentek a vizsgan tobb azon a nyelven tudot lehet talalni, mint akik ilyen papirt fel sem tudnak mutatni.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 19:16   
2004-12-14 18:06, Julcsi:
-
...Mert értettségizni muszáj, viszont ,,jobban hangzik" és gondolom többet is jelent, ha van egy nyelvvizsgád....
-
Ebben biztos vagy? Mármint, hogy többet ér? Az egész világ tudja, hogy a magyar nyelvvizsgarendszer egy kalap ...-t sem ér. Hány közép- és felsőfokkal találkoztam, akik ledermedtek, ha élőben meg kellett szólalniuk a vizsgázott nyelven! Mint szállodást, engem nem a papír érdekelt, hanem, hogy képes-e épkézláb mondatokban elmagyarázni a kedves vendégnek, hogy hogy jut el a 37-es körforgalomtól Sárospatakra és mit nézzen ott meg. Lámpással is alig találsz erre a nyelvi minimumra képes embert a régióban. Nyelvvizsgája többnek is van. Az egy szomorú önszuggesszió, ha igazad lenne ...

 
 houstontx  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 18:07   
2004-12-14 17:25, poesje:
Nalunk tanari hozzajarulas kell ahhoz hogy valaki az iskolai csapat tagja legyen. Minimum 80%-os teljesitmeny kell hozza minden targybol.

 
 Julcsi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 18:06   
rigojanosnak:

tehát én nem éppen vagyok tájékozoztt ebben a témában, mert mint már említettem senki nem tud semmit. Vagy ha tud, akkor nagyon jól titkolja.
Azt jelenti, hogy felváltja, hogyha van egy középfokú nyelvvizsgád, és xy időpontig ( asszem. aug.31-ig) jelentkezel az érettségire, vagy pótérettségire, akkor beírják neked automatikusan a nyelv ötöst.
Ez persze nagyon jol hangzik, de kezdek rájönni, hogy semmi értelme nincsen. Ha jövőre akarnék nyelvvizsgázni, akkor csak annyival lenne rosszabb, hogy ahhoz hogy mindkettő papírt a kezemben tarthassam, külön el kéne mennem érettségizni is, és nyelvvizsgázni is. Mert értettségizni muszáj, viszont ,,jobban hangzik" és gondolom többet is jelent, ha van egy nyelvvizsgád.

Ha tegyük fel én japánból tudok lerakni egy nyelvvizsgát, de azt nem tanítják a suliban akkor bebuktam és nem történt semmi. Hát ennyi röviden és tömören.

Sziasztok

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 17:25   
rigojanos 2004-12-14 17:11

Az atlagon feluli atletikai kepesseggel rendelkezo gyerekekre nagy figyelmet forditanak, mig az atlagon aluliakat csak nyugnek tekintik a testneveles oran.

ezzel kapcsolatban egy kérdés: az amerikai filmekben sokszor látjuk, hogy a jó sporteredmény elönyösen befolyásolja a föiskolai-egyetemi pályafutást. Ez valóban így van? Mindenhol?


_________________
poe

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 17:11   
2004-12-14 11:40, Perec:
-
Az nyilvánvaló, hogy a közoktatás soha nem fogja maradéktalanul kielégíteni mindenki igényét, de szerintem az mégis elég sajnálatos, hogy a jobb képességűekkel foglalkozás ilyen negatív kontextusba szorul vissza.

Ez jo pelda, mert valoban elfeledkeznek arrol, hogy nemcsak egyfele veglet letezik, es ahogyan vannak az atlagon aluli szellemi kepesseggel rendelkezo gyerekek, ugy vannak joval az atlag felett levok is.

Viszont ami meg erdekes, hogy ami a fizikai kepesseget illeti, ott pont az ellenkezoje igaz. Az atlagon feluli atletikai kepesseggel rendelkezo gyerekekre nagy figyelmet forditanak, mig az atlagon aluliakat csak nyugnek tekintik a testneveles oran.


 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 16:20   
Julcsinak, ha eppen erre jar

Mit jelent, hogy a nyelvvizsga felvaltja a magyar gimis erettsegit? Milyen foku kell hogy legyen, es hol kell megcsinalni? Ha egy olyan nyelvbol van nyelvvizsgad, amit a gimidben nem tanitanak, az beszamit barhova?

 
 houstontx  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 15:03   
2004-12-13 22:50, rigojanos:
A Spec ed. kategoriaba nagyon sok minden beletartozik. Pl. autizmus, ADHD(hyperactive, inattentive), ADD,szellemi fogyatekossag,emotional disturbance, dyslexia, etc. + ha valakinek akarmilyen fizikai fogyatekossaga van.

Az uj spec. ed torveny szerint akarmelyik szulo kerhet specialis kepzest mindenfele orvosi papir nelkul. Ezt nagyon rossz otletnek tartom. Volt ra pelda hogy a szulo kerelmezte a Stanford teszt elott es emiatt egy teljesen normalis gyereknek ketszer annyi ideje volt a tesztet befejezni. A szulok es a diakok garantaltan ki fogjak ezt hasznalni.

 
 houstontx  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 14:52   
2004-12-13 20:05, poesje:
-
bocsánat, hogy közbekérdezek, de hány éves kortól kezdödik ott a középiskola?

9. osztalytol

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-14 11:40   
2004-12-13 22:50, rigojanos:
-
Ha megengeditek, egy percre belekotyogok én is, a speciális oktatást igénylő gyerekek kapcsán.

A helyzet itt, Angliában is hasonló olyan szempontból, hogy a több foglalkozást és speciális módszereket igénylő gyerekek általában a többiekkel együtt tanulnak (bár most is vannak speciális iskolák is). Viszont általában van tanár, aki erre a területre specializálódik az iskolán belül, és szintén foglalkozik a gyerekekkel, egyénileg vagy 2-3 fős csoportokban, ahogy szükséges. Azt nem tudom, hogy 11 éves kor után pontosan hogyan van ez megszervezve.

Sok igazság van abban, hogy az együttes oktatás nem minden esetben előnyös egyik fél számára sem. Azt mégis megkockáztatnám, hogy talán szükséges volt az elkülönítés megszüntetése abban a formában, ahogy az korábban történt, mert az része volt egy új áramlatnak, amely a lassabban vagy később fejlődők és szellemileg némileg hátrányos helyzetben levők oktatásbeli diszkriminációját akarta eltörölni. Ahogy ez ilyenkor lenni szokás, az inga nem állt meg félúton, hanem továbblendült az ellenkező véglet felé, és jóllehet, egy olyan helyzetet idézett elő, ahol ismét lépni kell.

Emellett a speciális oktatást igénylő gyerekeknek van egy másik csoportja is, és úgy tűnik, az ő szükségleteik jelen pillanatban háttérbe szorulnak. Azokra gondolok, akik az átlagosnál jobb, vagy éppen kivételes képességűek. Azt már általában elismerik, hogy a "nagy átlaghoz" képest ők is speciális foglalkozást igényelnének, de a gyakorlatban az erőforrások nagy része a gyengébb képességű gyerekekkel foglalkozásra megy el. Az átlag fölötti képességű gyerekekkel foglalkozást inkább akkor kezdik el komolyabban venni, amikor már alaposan lehet attól tartani, hogy azok renitenskedni kezdenek, mivel unatkoznak még akkor is, ha az osztály már képesség szerint több csoportra osztva dolgozik.

Az nyilvánvaló, hogy a közoktatás soha nem fogja maradéktalanul kielégíteni mindenki igényét, de szerintem az mégis elég sajnálatos, hogy a jobb képességűekkel foglalkozás ilyen negatív kontextusba szorul vissza.

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó