2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Multikulti, kollektív jogok, ilyesmik
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-02 11:10   
2005-01-01 19:58, poesje:
-
...Egyetlen dologra lennék kiváncsi, éspedig a hölgy férjére. Vajon az is török, vagy német esetleg harmadik náció tagja?...
-
A férjéről nem beszélt - én nem kérdeztem. Akár török is lehet. De az is lehetséges, hogy a hölgy elvált.

Hogy mintaértékű? Hasonló történetet többet is mondhatnék: A fodrásznőmről, egyik ügyfelünkről (török bérháztulajdonos vendégmunkás család), a fűszeresről, Zsófi két évfolyamtársnőjéről, egyik legfőbb ügyfelünk osztályvezetőjéről, a német belgyógyász orvosi praxis asszisztensnőjéről, stb. Rengeteg integrált török van. Róluk keveset ír a sajtó, mert nem szúrják le a feleségüket, nem kényszerházasítják ki a lányukat.

Statisztika hiányában nehéz megmondani, hogy mekkora ez az ú.n. párhuzamos társadalom (Paralellgesellschaft), amely a van Gogh féle merénylet óta mint frissen született fogalom a "Leitkultur" mellett nap mint nap előfordul az újságokban. De még a török gettóban élőknél is hajlamos vagyok feltételezni, hogy a "normalitás" van túlsúlyban. Ezzel nem kívánom megkérdőjelezni az integrálódási problémák jelenlétét, mindössze felhívom a figyelmet arra, hogy török ≠ fundamentalista muzulmán, nem minden itt élő idegen integrálatlan.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-02 09:13   
2005-01-01 18:48, Pompéry Berlin:
-
„Güle-güle!” – intett vissza kedvesen.

Svájcban az trágyalét jelent.



 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-01 19:58   
Visszarendeződés a gyakorlatban

A leírt eset példaértékű. Egyetlen dologra lennék kiváncsi, éspedig a hölgy férjére. Vajon az is török, vagy német esetleg harmadik náció tagja?

A nők egyébként könnyen és gyorsan integrálódnak, ha hagyják őket. Sokan azonban tartanak nemcsak a saját apjuktól, férjüktől, bátyjuktól, de általában minden muszlim férfitől.
A törökök félig-meddig európaiak, hosszú évtizedek óta élnek, dolgoznak vendégmunkásként itt nyugaton. Bár köztük is akadnak extrém felfogásúak, a többség mégis alkalmazkodik, ebben vallási vezetőik is segítik őket.
Tavaly itt nálunk felhívásokat, plakátokat tettek közzé, előadásokat szerveztek, melyeknek témája a férfiak és nők közötti kölcsönös megbecsülés volt. Két téma ragadta meg különösen a figyelmemet, az egyikben a házimunka megosztására buzdították a férjeket, amennyiben a feleség is dolgozik. A másik vitaesten azt fejtegették, hogy a férj szelíden tanítsa-nevelje a feleségét, ne veréssel.

A nagyobb társadalmi feszültséget - legalábbis Hollandiában - az arabok okozzák.
Saját tapasztalatból beszélek, több mint egy évig dolgoztam egy varrodában, arab asszonyok között, az autógyárban szintén ők voltak legnagyobb létszámban képviselve, a lakónegyedünk pedig lassacskán marokkói bazárra kezd hasonlítani. A napi hírek úgyszintén bőséges példákkal szolgálnak a konfliktusokra.

Az arabok más égalj szülöttei, sokkal büszkébbek és hevesebbek nemcsak nálunk de a törököknél is. Hagyományaikból nem engednek, még a második, harmadik generáció sem. Mivel családonként 6-7 gyerek születik, és sokan az otthon hagyott asszonyoktól születetteket is idehozzák ( a legfiatalabb feleség jön csak ) így egyre éleződik a társadalmi feszültség.

Ennek köszönhetően tolódott el a mérleg nyelve jobbfelé, szigorítottak a bevándorlási szabályokon, nagyobb ellenőrzést gyakorolnak az iszlamista iskolák, vallási központok és vezetők felett, csökkentették ezek anyagi támogatását, kötelezővé tettek egy év nyelvtanfolyamot és némi állampolgári ismeretet is. Kettős állampolgárságot csak rendkívüli esetekben ismernek el. Határozottan tiltják a többnejűséget és a lányok körülmetélését.
Ezekkel a lépésekkel remélik megteremteni a jobb integrálódás lehetőségét.


_________________
poesje

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-01-01 18:48   
Gyakorlati multikulti

Budapestről visszajövet a berlini reptéren taxiba szálltunk. A sofőrnő kimondottan nőies, búgó, lágy hangú kedves teremtés. Kicsi, törékeny termetével segítőkészen déblábolt hatalmas bőröndjeink mellett. Noha igyekezetet mutatott, inkább Eberhard rakta be őket a csomagtartóba.

Hibátlanul, könnyen, mégis enyhe akcentussal beszélt. Hamarosan tisztáztuk, hogy török, Izmirbe való, gyerekként jött a szüleivel. 1968 óta él Németországban, három gyerek anyja. Két éve taxizik. Szereti ezt a munkát, mert önállóan tudja beosztani az idejét és ezáltal befolyásolni a bevételt, a pénz folyamatosan jön, nemcsak havonta egyszer. Volt már különben gyári munkás, áruházi eladó, pénztáros, szóval több minden. Nem, a kocsi nem a sajátja, az nem lenne számára kifizetődő, de ennyi tőkéje sincs. Inkább dolgozik másnak, így nincs kockázat. Most szerencséje volt, de van, amikor 2-3 órát is kell várakoznia a repülőtéren, míg fuvarhoz jut.

Elnézést, hogy ilyen lassan, óvatosan vezet, de ebben a hónapban már négy büntetést sikerült összeszednie gyorshajtásért, így most, ha mi nem sietünk feltétlenül, inkább betartja a sebességkorlátozásokat.

Persze, van visszaesés a forgalomban, de ennek ellenére megtalálja a számítását. Tulajdonképpen érdekes munka. Mindenféle emberrel összehozza a sors. Nem, eddig nem volt kellemetlen tapasztalata.

Ja, a gyerekek. Két lány, egy fiú. A legidősebb 21 éves, idén ment férjhez. A másik lány, 17, irodai kommunikációs technikát tanul, a fiú pedig 2005-ben fog érettségizni. Remélhetőleg. A többi egyelőre még nyitott.

Hogy neki mit jelent a karácsony? Persze, ők mohamedánok, így vallási szempontból semmit. De amíg a gyerekek kicsik voltak, minden évben állítottak karácsonyfát, díszítették, volt csillagszóró és ajándékok. Kialakult egy a helyihez hasonló tradíció. Persze a Mikulást is megünnepelték. Idén sok év után először nem vett fát, hisz felnőttek, úgy gondolta, már nincs rá szükség. A gyerekek mégis nagyon hiányolták, így valószínűleg jövőre megint lesz.

Hát, ennyit tudtunk meg a kb. tízperces úton. Fizettünk, kiszálltunk, majd elbúcsúztunk:
„Çok teşşekür ederiz. Allaha izmiraldık.” (Nagyon köszönjük. Isten Önnel!)
„Güle-güle!” – intett vissza kedvesen.

Amikor megfordult, még utánunk kiáltott: „Guten Rutsch!” Ez a helybeli újévi jókívánság Szilveszter előtt.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-31 05:25   
Termeszetesen resze a multikulti tarsadalomnak, hogy az egyes nepcsoportok milyen erkölcsi es vallasi szokasokat apolnak. Ahogy poesje irta, a muzlim gyerekeket szüleik nem engedik olyan orakra, amelyek az ö vallasukkal nem egyeztethetök össze, itt nem csupan hitoktatasrol van szo, hanem közönseges uszasrol, vagy az osztalyok taborozasarol, ahova nem engedik gyermekeiket!
Ilyenkor jogos a kerdes, hogy akkor hat mi alkalmazkodjunk e hozzajuk, vagy esetleg ök hozzank???
A nök iranti magatartasukat pedig nem korlatozzak a csaladra, sajatjaikra, hanem termeszetesen minden nöre. Keskeny jardan, jeges uton idös nöknek nem adnak udvariasan utat, azoknak kell leterni. Az ilyesmi is resze a mi kulturanknak, amit az itt 1/5 reszt bevandorolt idegen nem hajlando elfogadni! Ha ezt egy neveletlen svajci fiatal teszi, arra raszolnak, de ha olyasvalaki, aki abbol az adobol el, amit az itteniek morogva befizetnek, azt nehezen nyelik le.Gondolom, aki elhagyja hazajat, annak az uj haza szokasaihoz alkalmazkodnia kell, ha nem tud, akkor keressen masutt helyet maganak! A magyarokat a svajciak ezert is szerettek, mert azonos kulturalis hatter, sok közös könnyitette meg az együttelest.
_________________

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-31 02:06   
Azt hiszem, a kultúrák keveredése kapcsán jogosan lehet tartani némi negatív hatástól is. A muzulmán családok többségében a nők másodrendűek, kevesebb joggal, szabadsággal, több kötelességgel rendelkeznek, mint a férfiak.
A mi társadalmunkba kerülve családi viszonyaikban megőrzik ezeket a hagyományokat, ami még nem lenne baj, de el is akarják velünk, más vallású, neveltetésű kollégákkal, szomszédokkal fogadtatni. Ez ügyben elég sok kellemetlen tapasztalatot szereztem, bár mindig voltam olyan nagyszájú és talpraesett, hogy megvédtem magamat és az igazamat, de a keserű szájíz megmaradt.

A holland állami iskolákban lassan már csak mutatóban akad holland gyerek, aki a társaitól ezeket a szokásokat tanulja, tehát ahelyett, hogy a bevándorlók asszimilálódnának, reális a veszélye annak, hogy az itteni értékek silányulnak el.
Egyre többször hallani hollandoktól : miért dolgozzak én, ha ezek segélyből jól élnek, miért takarítsam én a járdát, ha ezek mindig idedobálják a szemetet stb.

Mi akik Kelet-Európából jöttünk, nagyjából hasonló erkölcsiséggel, értékrenddel érkeztünk, számunkra nem volt nehéz a beilleszkedés, de vannak olyan csoportok, akik nem is akarnak integrálódni, ellenkezőleg, a befogadó társadalomtól várják el, hogy az ő normáikat elfogadják, ünnepeiket megismerjék , tilalmaikat betartsák. Ez az, amit nem szabadna megengedni.
A Judit által hozott példa lehet , hogy a németországi török gyerekek esetében működik, de hogy egy hollandiai arab gyerek nem fog szóbaállni keresztény pappal, azt holtbiztos.
Általában jellemző rájuk az elkülönülés, és a túlzott büszkeség.

_________________
poesje

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-31 01:04   
En sem latom az osszefuggest a "multikulti", nok elleni diszkriminacio, illetve a sotet kozepkor fele haladas kozott. De az viszont igaz a tobb kultura keveredesere, ami a nok szerepet (es a ferfiaket is) illeti, hogy egy bizonyos kulturaban felnott emberek egy masik kulturaba csoppenve erdekes meglepetesekkel talalkozhatnak.

Pl. amit egy magyar munkahelyen nyugodtan mondhat egy ferfi egy nonek Magyarorszagon, azert mashol esetleg eleg kellemetlen helyzetbe kerulhet. Vagy vice versa. Vagy amig otthon megszokott, hogy a no foz, vezeti a haztartast, stb, addig egy mas kulturaban teljesen termeszetes, hogy se fozni se vasalni nem tud.

Ezek persze trivialis aprosagoknak tunhetnek, de a nok velt szerepenek reszei az ilyenek is, es ezek leginkabb kulturak keveredesenel eszrevehetoek.

Ilyesmire gondoltal Gyorgyi?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-29 21:52   
2004-12-29 06:04, Tessényi Györgyi:
-
... Azt hiszem multikulti nem jelentheti azt, hogy visszaessünk a sötet közepkorba,es akarmennyire is erdekel masok kulturaja,semmikepp sem lehet ez az ö jogi es szokasi rendszerük atvetele .
-
Hogyan jutottál egyáltalán a "multikulti" -val kapcsolatban erre a gondolatra? Nekem ilyen értelmezés még életemben nem jutott eszembe és egyáltalán nem érzem, hogy ilyen veszély fenyegetne. Inkább az alábbi lehet a helyes gyakorlati megközelítés:
http://archiv.tagesspiegel.de/archiv/28.12.2004/1561036.asp
A cikk arról szól, hogyan próbálja egy túlnyomó részben törökök-lakta környéken a fiatal evangélikus pap bevonni a mohamedán gyerekeket a templom életébe, ill. megnyitni a templomot más vallású, de hál'istennek kíváncsi gyerekek számára.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-29 06:04   
Alaptermeszetem nyitott es erdeklödö, ha valami nem tetszik, nem fujom fel, mert tudom milyen következmenyekkel jarhat.
Ami ellen azonban harcot inditottam a mi szep multikultinkban, az a nök iranti lenezes, diszkriminalas. Mar apro gyerekekben el ez, hogy anyjukat, növerüket illeti a munka, fiugyerekkent a kiszolgalasra valo jog biztositott. Egy tanitvanyom egyszer következökepp szolt vissza, hogy az abrat igazoljam:
"te vedd fel, te vagy nö", mikor egy altala leejtett targy felszedeset kertem töle.
Azt hiszem multikulti nem jelentheti azt, hogy visszaessünk a sötet közepkorba,es akarmennyire is erdekel masok kulturaja,semmikepp sem lehet ez az ö jogi es szokasi rendszerük atvetele .
_________________

 
 houstontx  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-28 07:00   
2002-10-21 18:05, webvándor:

"Amerikáról csak annyit, hogy ma már ott sem divat a "melting pot" - mondhatnám politically incorrect "

igen eloszor volt a "melting pot" ez nem jott be..utana a "pizza" ez se nagyon...most ott tartunk hogy "salad bowl"

 
 Kopácsi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-31 08:01   
Rendkivűl biztatónak tartom, hogy erről a témáról ennyien társalognak és érdekesnek, hogy hány Judit nevüt érdekel ugyanaz. Én is multikulturális vonalon dolgoztam majdnem 15 évet egy kis kanadai városban, Torontótól közvetlen északra. Persze ez a kis város az elmúlt kb. 30 évben 30 ezer lakosságúból ma már közel 450 ezernél tart és ennek megfelelően igen szines összetételű is. 1982-be, amikor ez a téma itt felvetödött, főleg az ázsiából és a karib szigetekről érkező embereket érintette, azokat is elsősorban azért, mert az itteni rendörséggel a másságuk miatt többször kerültek kellemetlen kapcsolatban, mint szerettek volna. Egyik oka ennek, többek között az volt, hogy a kanadai rendöröknél mint kulturális elvárás az volt, hogy akinek nincs rejtegetnivalója, az bátran szembenéz a rend őrével is. Honnan tudhatták volna, hogy az ázsiai és a karib szigeti emberek kuturájában a direkt szembenézés nagy sértésnek számit? Szóval, valahogy itt ezzel kezdödött, és ebből alakult ki egy igen aktiv multikulturális érdekvédelmi csoport, akik rendszeresen tartottak ismertető szemináriumokat nemcsak a rendörségnek, de pedagogusoknak, egészségügyi dolgozóknak, és tulajdonképpen mindenkinek, nagyobb cégeknek is, mert óvhatatlan volt, hogy ne forduljanak elő kulturális különbségekből eredő konfliktusok.
Én többek között ennek vagyok egyik szakértője, és tartottam és tartok manapság is erről előadásokat.
Az érdekesség többek között az, hogy milyen radikálisan tudunk reagálni mindenre, ami számunkra idegen megnyilvánulás. Például az emberi távolságok betartása, az üdvözlések formája, az idö meghatározása, az otthonok elrendezése és még kismillió más dolog, amit a legtöbb ember adottnak tart. Persze találtam egy csomó hasonlóságot is, aminek nagyon örültem, de volt olyan is, aminek nem.Pl. amikor rájöttem, nem egyedi magyar tulajdonság az egymás közötti irigykedés és marakodás, egészen megkönnyebültem. De miután ebben a soknemzetiségű csoportban, ami egy u.n. "umbrella" szervezet volt, alkalmam volt megismerkedni minden féle, fajta, vallású, szinű, kulturáju emberrel, meg kell hogy mondjam, remekül ereztem magam, mint egy a sokféle közül. Megünnepeltük egymás ünnepeit, megkostoltuk egymás ételeit, megismerkedtünk egymás történelmével, irodalmával, népzenéjével, népitáncával.Tehát módunkban állt büszke (....)-nek is lenni. A helybéli múzeumban, köszönet a muzeumigazgatóságnak, minden évben multikulturális kiállitást rendeztünk. Számomra ez volt a mennyország és ez jelenti és jelentette a multikulturát is.
_________________
Judith

 
 webvándor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-21 19:05   
Ja, mindig minden utólag jut eszembe
Itt egy kis háziolvasmány az amerikai multikultiról:




Az úriember annak idején JFK tanácsadója volt. Aki hozzájut, ajánlom elolvasásra!

 
 webvándor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-21 18:05   
Elnézést... ezek a minisztériumok is örökké változtatják az oldalakat
itt egy másik cím, az igazságügyminisztériumé, ott hátha stabilabbak a dolgok
http://laws.justice.gc.ca/en/C-18.7/29236.html

Amerikáról csak annyit, hogy ma már ott sem divat a "melting pot" - mondhatnám politically incorrect
Ők is multikultiba nyomulnak, mert ez a menő. Ahogy egy elmés újságíró fogalmazott: a mai társadalom sem kevésbé intoleráns, mint elődeink, csupán más dolgok iránt vagyunk intoleránsak

 
 Gyuricza Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-21 17:56   
Kedves Webvandor,

Koszonom a multi-kulti-val kapcsolatos fejtegeteseire.
Sok minden vilagossa valt elottem, amit eddig nem probaltam megfogalmazni.
Azt azonban, hogy az amerikai melting pot egy eroszakos asszimilacio lenne nem erzekelem.
Meg itt az "elefant temeto"-ben is vannak magyar klubok, rendezvenyek, kulonbozo anyagi tamogatasok, mas "napi" kultura fejlesztesere.
A Weboldal, amelyet megadott nem sikerult megtalalnom, de nem adom fel. Valoszinu egy felora mulva sokkal muveltebb leszek.
Udvozlettel:
arrabona2002@yahoo.com

 
 webvándor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-21 16:58   
Ha London (UK) környékén valakit érdekel a Multikulti... téma - a Non-Hungarian címszó alatt talál hírt egy érdekes rendezvényről.
N.B. Az előadások címei s a rövid ismertetők is jelzik, hogy mégsem olyan felhőtlen ez multikulturalizmus c. jelenség
------

u.i. Pompérynak: de, megtudhatsz!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-19 00:09   
Kedves webvándor,

szeretettel üdvözöllek mindannyiunk nevében. Köszönjük az alapos munkát és információt. Honnan tudod mindezt és miért foglalkozol a kérdéssel ilyen intenzíven? Profilodból sajnos sokat nem tudtam meg, de talán bemutatkozol kicsit részletesebben.

Várjuk további megnyilvánulásodat

 
 webvándor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 20:41   
Egy-két pontosítás multikulti-ügyben.

1. A szó és a fogalom is eredetileg angolszász területen született meg, élenjárók a kidolgozásában és alkalmazásában Kanada és Ausztrália. Annyit azonban megjegyeznék, hogy angol nyelvterületen a "culture" nem azonos a mi - német 'Kultur' - nyomán kialakult, szűkebb, és inkább a magas (?) kultúrát jelölő (szó)használatunkkal. Ott vagy itt (mert Kanadából írok) inkább a kultúrantropológusok által használt értelemben, egy-egy embercsoport teljes tudásanyagát és anyagi kultúráját (na, tessék, újabb jelentésárnyalat ) felölelő szó/fogalom.
2. Ez a jelentésbeli árnyalat azért fontos, mert mi hajlamosak vagyunk csupán a művelődés-műveltség (vö. "kulturált" ember) jelentésben értelmezni a szót, s ezért a topic-béli 'multikulti' is rögtön más zöngékkel cseng magyar szövegben.
3. Kanadában törvény is van erről, lassan két évtizede, a Multicuturalism Act ( http://www.pch.gc.ca/multi/policy/act_e.shtml) - angolul elolvasható e címen, de újabban kezdik nyilvánosan is feszegetni, vajon elérte-e a célját. Az én olvasatomban az a homályos cálja volt, hogy az amerikai olvasztó-tégely (melting pot) sokszor erőszakos asszimilációs politikájával szemben egy másfajta, talán toleránsabb, szabadelvűbb integrációs alternatívát kísérletezzen ki.
4. Az más kérdés aztán, hogy a PC (politically correct) jóformán kisajátította a szót és (politikai) holdudvarát, ami által szinte tabuvá vált a róla való vitatkozás. Számomra úgy tűnik, hogy így, ebben az eltorzult formában kezdte meg aztán világhódító útját, s természetesen a kép még inkább "multikultivá" vált azáltal, hogy a befogadó nyelvek és - jobb szó híján: - kultúrák a maguk szájaíze szerint adtak hozzá vagy vettek el belőle.
5. És igen, szokták még hozzácsapva emlegetni az inter-cultural kifejezést is, bár az eredetileg az inter-national mintájára a kultúrák közötti kommunikáció lehetőségét vizsgáló dolgozatokban jelent meg. Újabban sok szerző inkább a 'cross-cultural communication' kifejezést részesíti előnyben, mintegy hangsúlyozva, hogy a kultúrák közötti határvonalakat átlépve (át=across) próbálják megtalálni a választ a kommunikációs nehézségekre.
6. Amúgy Kanadában, úgy tűnik, az a bevándorlási és letelepítési politika (immigration and settlement policy), amelyik a fentebb emlegetett törvény szellemében a "folyamatot" akkor tekinti sikeresnek, ha az egyén engedelmesen beleilleszkedik a neki kijelölt - mert adott! - etnikai-faji-vallási közösségbe, és a továbbiakban aztán ezt a kettős (értsd: kanadai-X) identitást vállalva, sőt kultiválva, szorgalmas fogyasztóvá válik. Ezzel, nézetem szerint csupán az a baj, hogy szépen elszigetelt, egymással sohase kommunikáló, rezervátum-jellegű etnikai, vagy ha úgy tetszik, kulturális gettók jönnek létre. De ez elsősorban a Kanadához hasonló bevándorló országokra jellemző probléma.
8. Épp emiatt én óvatosan kezelném a szó és a hozzá fűződő mítoszok "importálását" nem-bevándorló országok esetében. Mondhatnám úgyis: teljesen értelmetlennek találom az alkalmazását pl. olyan összefüggésben, mint az annak idején felröppentett Petőfi-Schiller "multikulturális" egyetem esetében... ha jól emlékszem, valami ilyesmit emlegettek.
9. Persze, tudom, késő bánat - már használják, és mindenki mást ért rajta, mint azt már az előttem szólók is jelezték. Hogy mennyire nem alkalmazható a történelmileg régóta együttélő (és egymást gyilkoló) népek, népcsoportok, közösségek esetén, azt világosan mutatta az a tény (is), hogy a nyugatiak naiv elképzelése, rendezési terve a "multicultural Bosnia"-ról úgy megbukott a valóság vizsgáján, mint a pinty!
10. Valami mást kellene kitalálni

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-20 03:36   
Kedves ságizsu,

eléggé hiányoltunk ebből a topikból, mivel tudtuk, te is ebben a multikulti cipőben jársz.

Igen, ez a topik nagyon sok mindent megvilágít, amire eddig nem gondoltunk. Egyebek mellett azt is, hogy alakul át egy fogalom - itt a multikulti, de lehet pl. a demokráciát is említeni - Nyugatról Keletre haladva.

Kedves Ferencz Judit, amikor kiterjeszted a kisebbségi jogokat politikai-gazdasági térre is, akkor már belementél a kollektív jogok elismerésébe-elismertetésébe.

 
 sagizsu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-19 22:52   
Nagyon érdekes volt olvasni, amit eddig írtatok. Annál is inkább, mert épp most fejeztem be egy Interkulturális nevelés címü képzést. Csak most "esett le", miközben olvastam a hozzászólásaitokat, hogy ezt a fogalmat a képzés során mi sohasem vitattuk meg. Azt hiszem azért, mert itt (Ausztria) a csoportban valahogy mindenki ugyanazt értette rajta, azt, ami a Duden-ben definícióként áll: "több kultúrát, több kultúrához tartozó személyt átfogó, felmutató".

Gondolom, mint minden más fogalmat, ezt is lehet pozitív és negatív értelemben használni, lehet vele élni és visszaélni.

Számunkra ez egy semleges fogalom volt, ami olyan helyzetet jelöl, amiböl mi elönyt szeretnénk kovácsolni. Vagyis: attól függetlenül, hogy milyen okokból jött létre az a közösség, melynek tagjai különbözö kultúrákhoz tartoznak, ki kell használni a "vegyesség" és a "másság" adta lehetöségeket. A szemléletbeli, kulturális, szociális, nyelvi stb-stb. különbségek ismertetése elönyösen hathat a közösségre és a közösség tagjaira is. Az interkulturális nevelés egyik célja: megtanulni elfogadni másokat és önmagunkat. Interkulturális nevelés pedig nem nagyon lehet multikulturális közösség nélkül.

Zsuzsa

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-17 18:32   
Hát igen, robbannak. Magyarországon nem multikulti témában, hanem mondjuk önmaguk valamely pártokhoz való viszonyának definiálásakor, valamilyen szekértáborhoz tartozás vagy csak egyszerüen szimpátia és annak jogán gyakorolt ú.n. épitö kritika esetén is robbannak az emberek. Úgy mondanám, általános türelmetlenség, a másik más véleményhez való jogának el nem ismerése. Az utóbbi idöben az árok egyre mélyül, miközben nem arról beszélek, hogy kinek van igaza, hanem a más véleményhez való hozzáállást találom rémesnek.

Amikor egyszer társaságban efölött kifejeztem mérhetetlen idegenkedésem, egy higgadt fejü nyugati elemzö a következö szavakkal fejezte ki a lényeget: "A posztkommunista országokban az emberek konfliktuskezelési kultúrája még kivánnivalókat hagy maga után."

Az elefántcsonttorony fennköltségét sugározta a mondat, de belegondolván sajnos igazat állit.

 
 judit  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-17 16:46   
Na igen, a naiv nyugati politikusok meg politológusok. És szerintem beveszik a multikulti-maszlagot. Ez nálunk (Romániában) úgy néz ki, hogy - ha nem csalódom - 18 kisebbség képviselteti magát a parlamentben, s kb. ugyanennyi táncol hetente a közszolgálati tévéadón. S mindaddig, amíg ennyiben ki is merül a kisebbségi lét, senkinek nincs kifogása ellene. Igaz, hogy nem is érdekel senkit. Ha már viszont oktatásról, vagy egyéb "kényes" kérdésekről van szó (közösségi, egyházi javak visszaszolgáltatása stb.), feltörnek az indulatok, s még a "legeurópaibb" módon gondolkodók is robbannak. S egyelőre semmi jele annak, hogy ebben a térségben ez megváltozna.
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-17 01:38   
Kedves Druszám,

nagy-nagy örömmel üdvözöllek a fórumban. Édesanyáddal sürün levelezésben vagyunk, örülök, hogy Te is megszólitva érzed magad.

Minden félreértést elkerülendö hangsúlyozom, hogy a multikultit nem javasolom - sem én, de szerintem mások sem - a kisebbségi problémák megoldására, kezelésére. A posztkommunista és utódállamokban ez a nyugaton divatbajött jelenség kapóra jött egyes többségi politikusoknak vagy közéleti személyiségeknek, amellyel mint palásttal takarózva elterelhetik a figyelmet a lényegröl, miközben az esetleges kritikus szellemü nyugati megfigyelöknek kiszúrhatják a naiv szemét.

Üdvözlettel
druszád Pompéry judit

 
 judit  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-16 05:49   
Még egy kis multikulti Bukarestből.

Nagyon érdekes, amit írtok. De: ne feledjük el, hogy a multikulti mint modell és mint olyan eleve leszűkíti és beszűkíti a kisebbségi kérdést. Hiszen egy kisebbség nem csupán kulturális, hanem ugyanakkor gazdasági és politikai közösség is.

Természetesen Kelet-Európáról beszélek. Tehát a multikulti a legszerencsésebb esetben is csak részleges megoldás.


 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-16 00:17   
Kedves Levente,

érdeklödéssel olvastam definiciódat és megjegyzésedet. Örülnék, ha részletesebben kifejtenéd, miért nem érdeke a kisebbségnek, ha a többség érdeklödik kultúrája iránt. Mit értesz a többség által megformált kisebbségi kultúra alatt?

Üdvözlettel

Pompéry Judit

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-15 06:50   
Kedves Levif, igazad van a kétféle multikultit illetőleg.A kollektív jogokról miért nem írsz?
 
 levif  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-15 04:42   
"Akkor beszélünk multikulturalitásról, amikor a nemzeti többség érdeklődést mutat a környezetében élő kisebbségek - és itt a hangsúly a többes számon van - nemzeti, kulturális, nyelvi, izésben, szokásokban, a konyhában megnyilvánuló, mássága, a sokszínűség iránt."

Elnezest hogy belekotyogok, szerintem ketfele multikulturalitasrol is beszelhetunk: kolektiv es egyeni.

A kollektiv multikulturalitasrol meg inkabb az feltetelezheto hogy a tobbseg toleranciat mutat minden masik kisebbsegben levo kultura irant. Ebben az esetben a kisebbsegi kulturaknak egyaltalan nem erdeke a tobbseg erdeklodese, hisz az a kisebbsegi kultura megformalasat eredmenyezheti...



_________________
Levente B. Ferencz
http://www.transylvania.info

 
 kallayjoseph  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-14 05:59   
Kedves Hunor!

Engedd meg, hogy egy parhuzamot huzzak az USA es Romania kozott. Az Egyesult Allamok kihasznalva a 150 evvel ezelotti akkori nagyhatalmak torzsalkodasat, fel europai nagysagu teruletet leakasztott Mexikorol. Ez alatt ertem Texast, Uj Mexikot, Arizona egy reszet, es majdnem egesz Kaliforniat. Nem volt szukseg Trianonra, de az ezen a teruleten elo mexikoiak nem jartak semmivel sem jobban mint a Romaniahoz csatolt Erdely emberei. Meg most is az emlitett multikulti dolog nem latszik mukodni itt. A legalacsonyabb munkakat a mexikoiak vegzik a muveltsegi fokuk valami veletlen folytan sokkal az Ango-Saxon alatt van! A sajat hazajukban le vannak nezve! Allitom egy bevandorolt Roman emigrans elott aki beszel angolul elobb es jobb ajtok nyilnak meg mint egy mexikoi szarmazasu elott!

Ezzel a parhuzammal nem azt akarom ereztetni hogy masok is jartak rosszul hanem azt hogy egy fejlett allam elkoveti ugyanazt a hipokratasagot amit egy primitiv szinten allo!

Dodi

 
 kallayjoseph  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-14 05:23   
Kedves Judit!

Koszonom a gyors valaszt.Most mar tisztan latom mi a kulonbseg amikor az ember egy kis amerikai varosbol erkezve egyedul eli at az iszonyu sivarsagot Arad, Nagyvarad, Szeben, Brasso, Kolozsvar meglatogatasa utan, szembe hasonlitva egy szervezett kulturalis program kereteben torteno elmennyel! Igen, sajnos elvakitott a tomeny nyomor, nem talalkoztam a multikultura nyomaival sem! Csak egy, Magyar kultura sarbataposasa volt szembetuno. Konkretan mire emlekszem? Segesvar hataraban levo Petofi emlekmu homlokzatarol, felismerhetetlenul levert arckep! Igazan boldogsag tolt el annak tudataban, hogy vannak akik tudnak valamit tenni ennek a szerencsetlen fold embereinek az erdekeben. En teljesen remenyt vesztve jottem el!

Tovabbi jo munkat!
Dodi

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-13 11:14   
Kedves Dódi!

Ami a lényeget illeti, Zsuzsa és Hunor már válaszoltak Neked helyettem. De miután Te engem személyesen szólitottál meg, ezért tartozom Neked én is egy válasszal.

Való igaz, hogy az erdélyi mindennapokban nem élek benne, hisz Berlinben lakom. Legutóbbi személyes élményem Kolozsvár föteréröl már egy éves.

Az EPMSz ugyanis tavalyi konferenciáját Illyefalván (Sepsiszentgyörgy mellett) rendezte "Erdély - európai régió" cimmel. Szinhely a KIDA volt, amely az egyik legsikeresebb gazdasági-társadalmi-egyházi svájci-erdélyi kezdeményezés Kató Béla ref. lelkész irányitásával. Szó volt az erdélyi magyar egyetemröl, de volt pl. egy kerekasztal beszélgetés "Nacionalizmus, identitás, türelem - együttélés a múltban és ma" témában. Ezen résztvettek: Fosztó László (szociológus, Kolozsvár), Marius Tabacu (ujságíró, filmrendezö, Kolozsvár), Lauer Edith (Amerikai Magyar Kolalició igazg. tan. elnöke, USA), vezette Balla Bálint (szociológus, Berlin). "Egység a sokféleségben" cimmel hallgathattuk Markó Bélát (RMDSZ, Marosvásárhely) és Granasztói Györgyöt (volt EU nagykövet, történész, Budapest). Ezt a beszélgetést Oplatka András, (Neue Zürcher Zeitung kelet- és keletközépeurópai tudósitója) moderálta.

A konferenciát egy három napos erdélyi "bevonulás" elözte meg, amelynek során istentiszteleten vehettünk részt Kalotaszeg legkisebb gótikus református templomában, jártunk Nagyenyeden, Gyulafehérvárott, megnéztük Kolozsvárt, Brassót. Szenzációs és európai szintü szinházi elöadáson vettünk részt Sepsiszentgyörgyön: Lorca Vérnászának nagyon egyedi, zenés táncos adaptációja - cigány környezetben.

Pozitiv élményem volt az erdélyi résztvevök, elöadók részéröl különféle összefüggésben többször is kinyilvánitott igény, hogy köszönik szépen, segélyt nem kérnek, annál inkább (gazdasági, kultúrális, társadalmi) együttmüködést - szigorúan partneri alapon. Ez nem tartozik szorosan a multikulti témához, de talán elgondolkaztató adalék a jóindulatú, egyben tájékozatlan nyugati embertársaink segitökészségének kanalizálásához.

Mégegy gondolat: Meggyözödésem, hogy nekünk - bárhol is élünk - nem mások ellen kell magyaroknak lennünk. Ez nem egy olimpia vagy VB, ahol valamilyen vélt vagy valós teljesitménnyel bármely nációnak gyözni kellene/lehetne. Jogos igény Erdélyben a magyar intézményrendszer, jogos igény nyugaton az anyanyelv használata és továbbadása, de nem azért, mert mi többek, jobbak vagyunk. Ill. ha jobbak, többek vagyunk, akkor nem attól, hogy magyarok vagyunk, hanem attól, hogy +1 nyelvet/kultúrát/hagyományt tudunk, amely történetesen a mi esetünkben a magyar.

Baráti szeretettel üdvözöllek

Pompéry Judit

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-13 10:18   
Kedves Dódi-Kallayjoseph, azt hiszem,összetévesztetted Juditot Anrival.

Anri pedig kicsit teved: hogy megpróbálja megérteni azt, amivel még nem szembesült.

Tehát, kedves Anri: a multikultira mi azért haragszunk, mert valamilyen módon elhitette az emberekkel, hogy az etnikai kérdés megközelítésének két módja van:

1. a háború
2. a multikulti.

Mi egyiket sem akarjuk. Viszont akarjuk a harmadikat: a kollektív jogaink elismertetését. Ami teljes intézményrendszer kialakítását is jelenti, és még sok egyebet, amire szükségünk van. Különben nagyon szépen mondtad, hogy tőletek nemcsak a hazát vették el, hanem a házat is. Épp azért, hogy a mi házainkat nem vehessék el, többre van szükség multikultinál, itt, a Kárpát-medencében.

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó