2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Magyarország a Világsajtóban
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-20 11:04   
Kedves Csillag, bocs, hogy összetévesztettelek.
Igen, a sportolók, művészek, tudósok, kiváló termékek hozzájárulnak egy ország hírnevéhez, nem kevésbé a stabil gazdasági és politikai élet.
Viszont: mivel magyarázod pl. a szocialista Magyarország egykori nagyon jó hírnevét? Jobbak voltak a sportolók, művészek, tudósok, termékek?

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-20 08:32   
2007-06-19 22:34, Hunor

Konkrét elemzéssel, illetve statisztikával nem tudok szolgálni... A kijelentésemet a magyar tv-ben többször elhangzott tényekre alapoztam, miszerint az országnépszerüsítö kampányoknak, amik a külföldi sajtóban, tv reklámokban jelentek meg, nem sok haszna volt. A DunaTV is többször foglalkozott a témával, és ök is hasonló következtetésre jutottak. Véleményem szerint egy országot az állampolgárai, föleg a hírességek -sportolók, müvészek, tudósok stb. - és a kiváló termékei reklámoznak a legjobban. Mint bazsi55 írta, a figyelemfelkeltés a lényeg.

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-20 08:18   
2007-06-20 04:08,Ferencz Zsuzsanna

Kedves Zsuzsanna!
Az elöbbi idézet nem tölem származik, hanem bazsi55 írta.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-20 04:08   
Kedves Csillag,
azt (is) írod:
"Egy menedzser olvassa a FAZ-et, lát benne 2 száraz cikket Magyaroszágról. Szerinted az miért jó Magyaroszágnak? Ettől még nem fog eljönni Magyarországra, nem fog gyárat létesíteni, stb."
Igen, de gondolod, hogy egy dal meggyőzi őket? S abból megtudják, mennyire stabil vagy ingatag a gazdasági helyzet Magyarországon?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 22:34   
2007-06-19 14:34, Csillag:
-

Biztos, hogy több haszna van, mint a Magyar Idegenforgalmi - vagy egyéb - Hivatal fizetett országnépszerüsítö kampányának.

Hm, ez érdekes téma, és gondolom, ismered a tevékenységüket, stratégiát, eredményeiket, legalábbis a fenti állítás nyilván konkrét adatokon, elemzésen alapul, nem? - erről írnál bővebben, szerintem érdekes lehet.

Hunor

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 21:54   
Kedves Zsuzsanna!

bazsi55 már választ adott a kérdésedre, egy véleményen vagyunk. Csak annyit még: az érdeklödés felkeltése a fontos, ezt az átlagember tekintetében a foci tudná (híres játékosok, nagy csapatok stb.) elérni, de hát a magyar foci "Puszkasz"-szal és (talán) "Detari"-val végetért.

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 20:02   
2007-06-19 19:45, bazsi55:

Szerinted az miért jó Magyaroszágnak? Ettől még nem fog eljönni Magyarországra, nem fog gyárat létesíteni, stb.


Szemben a hülye propagandával pont ez a jó Magyarországnak.
Nincs annál rosszabb, mint külföldi töke egy országban.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 19:54   
2007-06-19 19:45, bazsi55:

Igy van.

 
 bazsi55  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 19:45   
Kedves Csillag, pontosan milyen haszna van vagy lehetne?

Kedves Zsuzsanna

Ha egy énekes Magyarországról énekel, akkor egy csomó fiatal előveszi a lexikont és megnézi, mi az? Ha netalán újságban olvasnak róla, látnak pár klisé képet, akkor is új információhoz jutnak.
Vagy szerinted ha valami "menő" magyar együttes Vanuatu-ról nevezné el az új albumát, akkor nem tudná 3 napon belül az összes 8-16 éves, hol van Vanuatu, kik laknak ott + nem lenne teletapétázva vanuatui képekkel a szobájuk?

Ha pl. a nagykövetünk meghívná videoclipet forgatni az énekest Budapestre, akkor eszméletlen mennyiségű spanyol ajkú ember agya egyszerre fogadná be a "Magyarország", "Budapest", stb. szavakat a magyarországi képekkel. Kell ennél jobb reklám???



A másik oldal: Egy menedzser olvassa a FAZ-et, lát benne 2 száraz cikket Magyaroszágról. Szerinted az miért jó Magyaroszágnak? Ettől még nem fog eljönni Magyarországra, nem fog gyárat létesíteni, stb.



 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 16:40   
Kedves Csillag, pontosan milyen haszna van vagy lehetne?
 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-19 14:34   
2007-06-07 10:20, ferencz Zsuzsanna

Èn viszont örülök neki, hogy a chilei énekes -és az ö révén a chilei sajtó - ilyen jó reklámot csinál Magyarországnak. Biztos, hogy több haszna van, mint a Magyar Idegenforgalmi - vagy egyéb - Hivatal fizetett országnépszerüsítö kampányának.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-18 10:14   
Kedves Hunor, te anno dacumál megtudtál valami értelmeset Magyarországról az EVZ-ből?
Azon kívül, hogy egy magyar tyúk nem tojást tojt, hanem csibét? És más ilyen marhaságokat?
GEPE még kiváló is lehet a zenélésben . Jó lenne, ha legalább nyersfordításban láthatnánk ama bizonyos Hungria c. dal szövegét.
Azt hiszem, pl. Dallos György jól végzi a dolgát a berlini magyar házban, építi az imázst.
Magam őt Lipcsében ismertem meg, a könyvvásáron, s bizony mondom, a német újságírók ott lecsaptak rá.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-18 09:17   
2007-06-18 08:45, Ferencz Zsuzsanna:
-

Nem tudom, szerintem van eltérés bulvárlapok között (lásd akár a pár évvel ezelőtti EVZ és a Libertatea közötti különbséget), másrészről meg mi a válasz erre: "A megjelenési hely, vagy pedig a téma?" Szerinted tehát, ha egy ország kapcsán írnak szórakoztató lapokba, akármilyen értelemben, jelenleg pozitivan is, nem kell, nem hasznos az adott országnak, mert a bulvárlapok, általánosítva, félrelépésekről írnak, és más az olvasóközönség? Attól függetlenül, hogy nem vitatom, más az értéke egy bulvárlapnak, de nem inkább örülni kellene, főleg, hogy ingyen van, és akár erre is építeni?

Kiegészítés - az eredeti cikkben egyébként nem szerepelnek bulvárlapok, sőt, szerintem Valérián kivül egyikünk sem ismeri a délamerikai lapokat, jellegűket, stb., de azért másolom a kiadványokra vonatkozó információkat:

"A helyi sajtó szinte naponta adott hírt a rajangók által ,ár nagyon várt lemezbemutató koncertről, amelynek azután teltházas közönség előtt óriási sikere volt a santiagoi Cine Arte Normandie színpadán."
("A műsor során, a “Magyarország” című dal elhangzása előtt GEPE külön köszöntötte az előadáson megjelent magyar nagykövetet.")
"Az előadó népszerűségének, illetve az új album visszhangjának köszönhetően az elmúlt hetekben a chilei lapok szórakoztató rovatai és az internetes zenei hírportálok tele vannak ezzel a Magyarországgal kapcsolatos hírrel."
("Az énekes júniusban Mexikóban és Argentínában is koncertsorozaton mutatja be új albumát.")

Egyáltalán, honnan tudjuk, hogy milyen színvonalon levő előadóról van szó, kikhez jut el a zenéje, kikhez jut el rajta keresztül Magyarország neve?

Hunor

Én viszont addig is örülök, hogy nem keveri Budapestet Bukaresttel, mint ahogyan ez már nem bulvárlapok, nem bulvárolvasók esetén is előfordult.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-18 08:45   
Kedves Hunor, bulvárlapokból semmit sem lehet megtudni, csak azt, hogy ki kivel lépett félre, stb. Persze, nem arról lenne szó, hogy Magyarország kivel bújt ágyba, hanem pl. Anettka ügyeiről.
Ehhez hozzá kell még számítani a bulvárlapok fogyasztóinak az emlékezőtehetségét, és az igényességét.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-18 07:55   
2007-06-18 05:51, Fredi:
-

Hm, de egy ország reklámjának szempontjából melyik a fontosabb? A megjelenési hely, vagy pedig a téma? Bulvárlapokban hasonló hír, vagy inkább TV-ostrom?

Hunor

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-18 05:51   
Mindenki maga kell eldöntse, hogy mi fontos neki: a mennyiség, avagy a minőség.
 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 23:29   
2007-06-17 20:23, bazsi55:

Igy igaz!

 
 bazsi55  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 20:23   

2007-06-17 15:02, Fredi:
- Mondjuk a Frankfurter Allgemeine szintű lapok.


Lehet. Bár valószínű azt kevesebben olvassák, mint pár közép- és délamerikában, spanyolul megjelenő bulvárlapot...

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 15:02   
Mondjuk a Frankfurter Allgemeine szintű lapok.
 
 bazsi55  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 14:08   
Kedves Hunor, Gepe valamint a chilei újságok szórakoztató rovatai valahogy nemigen lelkesítenek.
Szerintem nem ez a világsajtó...


Szerinted mi a világsajtó?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 10:20   
Kedves Hunor, Gepe valamint a chilei újságok szórakoztató rovatai valahogy nemigen lelkesítenek.
Szerintem nem ez a világsajtó...

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 09:41   
2007-06-17 05:51, Ferencz Zsuzsanna:
-

Miért?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-17 05:51   
Na én ettől elszomorodtam.
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-16 18:44   
Olvasónk küldte:


Tisztelt Szerkesztőség!

Szíves figyelmükbe ajánlom nagykövetségi hírlevelünk alábbi cikkét:

"A chilei popvilág igen gyorsan emelkedő, GEPE művésznevű sztárja a közelmúltban mutatta be új albumát, amelynek a “Magyarország” címet adta.

A szaksajtó által “a chilei zene fiatal ígéretének” tartott, saját számait előadó Daniel Riveros egy 2004-ben kiadott EP CD után a következő évben már CD-LP-t jelentetett meg “Gepinto” címmel, amelynek átütő sikere révén azonnal a fiatal közönség kedvencévé vált.

Újabb lemezének, “amelyre már nagyon várt a chilei zenei világ”, címválasztásáról egy interjúban azt nyilatkozta, hogy megtettszett neki az “Hungría” szó hangzása, illetve kedvező zenei képzeteket tudott hozzá társítani. Egyébként a CD-n szereplő egyik dalának is ez a címe, amelynek egy koncerten előadott változata már az interneten is elérhető ( http://www.youtube.com/watch?v=XC1mI_135V4 ) . Ezzel kapcsolatban, amelyben Budapestről is említés történik, azt mondta, hogy szövegének irása közben kifejezetten “a távoli, félig nyugati, félig keleti Magyarországra asszociált”.

A helyi sajtó szinte naponta adott hírt a rajangók által ,ár nagyon várt lemezbemutató koncertről, amelynek azután teltházas közönség előtt óriási sikere volt a santiagoi Cine Arte Normandie színpadán. A műsor során, a “Magyarország” című dal elhangzása előtt GEPE külön köszöntötte az előadáson megjelent magyar nagykövetet.

Az előadó népszerűségének, illetve az új album visszhangjának köszönhetően az elmúlt hetekben a chilei lapok szórakoztató rovatai és az internetes zenei hírportálok tele vannak ezzel a Magyarországgal kapcsolatos hírrel.

Az énekes júniusban Mexikóban és Argentínában is koncertsorozaton mutatja be új albumát."

Üdvözlettel: Dr.Kosárka József, nagykövet

 
 Tihi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-01 19:42   
2006-10-31 17:28, rigojanos:
-
Megint egy jó cikk amiben saját sorsomat ismerem fel avval a különbséggel, hogy engemet a németek fogadtak be barátságosan és így lehetöség lett egyetemi tanulmányaimat kezdeni.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-31 17:28   
Itt van meg egy erdekes cikk 1956 kapcsan. Ez azokrol a fiatal ertelmisegiekrol szol, akiket amerikai es mas egyetemek vettek fel, miutan 56-ban elhagytak Magyarorszagot. (Azert masolom az egesz cikket, mert a WSJ is, es a Chronicle of Higher Education is jelszavas Web site-ok)

50 Years Later, the Hungarian Revolution's Legacy to the West Lives On

European and American universities welcomed student refugees in 1956, nurturing a generation of intellectuals

By ELLEN FICKLEN
The Chronicle of Higher Education
November 3, 2006

Fifty years ago, with a rare mix of altruism, guilt, and admiration, colleges and universities throughout the Western world opened their doors to thousands of student refugees from the failed Hungarian revolution. Most of the students arrived with few belongings — let alone transcripts or other records — and those who ended up in English-speaking countries often needed intensive English instruction before beginning classes.

The warm reception from Western higher education that greeted these student 56ers, as they are often called, was a remarkable response to an equally remarkable student-initiated anti-Soviet revolution that took place over thirteen days in the autumn of 1956.

It began on October 23 as a large peaceful morning demonstration of university students seeking to present a 16-point manifesto to the country's Communist leadership — one point demanded the immediate withdrawal of Russian troops from Hungary — and expressing solidarity with the anti-Soviet movement in Poland.

Later in the evening, the students, now accompanied by workers and other demonstrators, went to the government-owned radio station to try to read the manifesto to the nation, and the scene turned violent. The secret police exchanged gunfire with protestors, and the city's huge statue of Stalin was pulled down and broken into pieces. The next day, the Russian-backed government called for help from the Soviet Union.

Soviet tanks came, but the newly established government of Prime Minister Imre Nagy negotiated a compromise.

The tanks began pulling out of Budapest. America's Radio Free Europe broadcast encouragement and egged on the Hungarian revolutionaries. The belief of thousands of Hungarians, many of them students, that the Russians should leave the country appeared as if it alone might be enough to force the Soviet occupiers out.

Armed revolutionaries, mainly students and workers, organized first to fight the Hungarian secret police and the Russians, then to defend what had been achieved through negotiations with Nagy's government. Many members of the military and the police joined the cause, and villagers from the countryside carted in food. It was an anti-Soviet triumph — the Hungarian revolution was victorious.

But only for a few days. On November 4, the Russians rolled back into Budapest with 5,000 tanks, guns blazing. "The world listened in horror to what was happening in Hungary," Life magazine wrote. The United States did nothing to help the revolutionaries it had encouraged.

Fleeing West

Some 2,500 people were killed in the first days after the Soviets returned, and during the next months and years, hundreds more were executed.

About 200,000 Hungarians fled to the West, most crossing the border into Austria. Of these refugees, 6,000 to 8,000 were university students. The Hungarian revolution, according to Zbigniew Brzezinski, who played a role in helping Hungarian students at the time and became national security adviser under President Jimmy Carter, was "perhaps the first significant event connected with the cold war."

Universities throughout the West responded to the influx of Hungarian university students both individually and in partnerships.

In Britain a council of university vice chancellors formed a consortium to help Hungarian students complete their undergraduate degrees there, which more than 300 did. The British public helped finance the students' educations through contributions to the National Hungarian Relief Fund, established by the Lord Mayor of London.

In Canada, the University of British Columbia offered places to 300 students enrolled in a Hungarian forestry and mining university. The Free Europe University in Exile in Strasbourg, Germany, offered up to 500 scholarships to refugees. In France, the Sorbonne made generous efforts to take in Hungarian students.

In the United States, two nonprofit groups that promote academic freedom, the Institute of International Education and the World University Service, established an emergency program to aid Hungarian refugee students, arranging for approximately 1,000 students to attend 350 universities on scholarships. Sixty percent of the scholarships covered tuition, room, and board.

The two organizations also set up intensive English-instruction programs. Substantial contributions from the Ford and Rockefeller Foundations, and other charities, as well as corporations, helped pay for the programs.

Individual institutions in the United States also opened their doors: Columbia University, Dartmouth College, and Wellesley College each offered full scholarships to 10 Hungarian students, for example. Their efforts coincided with President Dwight D. Eisenhower's order for "extraordinary measures" to bring 5,000 Hungarian refugees into the United States despite the country's restrictive Refugee Relief Act.

'Shared Embarrassment'

Mr. Brzezinski, now a counselor and trustee at the Center for Strategic and International Studies, in Washington, sat on the Harvard University committee that interviewed and selected the refugees for admission when he was an assistant professor there. The committee looked for individuals who "would survive Harvard, get something out of it, and become useful," he says, " ... and someday, perhaps, may want to go back [to Hungary] and help restore it."

The altruism demonstrated by American universities sprang in part, Mr. Brzezinski explains, from "some sense of shared national embarrassment that the United States, which had so loudly talked about liberation, sat on its hands and watched the Russians repress the Hungarians."

For whatever mixture of reasons, the Western world both responded to and openly admired the Hungarian refugees. Time magazine named the Hungarian Freedom Fighter its "man of the year." Arguably the cream of Hungary's youth, many of these students were chess-playing, poetry-reading intellectuals who believed in freedom and the triumph of the human spirit.

The former refugees are now in their 70s, and many are deeply integrated into the West. Among them are Andrew S. Grove, co-founder of Intel, in the United States, and Sir George Radda, a Fellow of the Royal Society, in Britain, along with thousands of less-well-known citizens leading the kinds of useful lives that Harvard and other universities hoped for. Still others eventually returned to Hungary to help shape it in the 21st century.

While these former revolutionaries earned degrees and built careers in the West, eventually the Hungarian regime changed, and the Soviets left. The majority of the refugees lived to see that they had, indeed — finally — won the revolution.




 
 Tihi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-30 20:48   
2006-10-30 18:02, rigojanos:

Jól látod a helyzetet és örülök, hogy betetted a MON-ra ezt a cikket. Én azt mondom: a magyarok mindig panaszkodnak, hogy a világ nem érti meg öket. De értik e a magyarok a világot?

Két kitünö sajtó cikk illusztrálja itt alább, a Neue Züricher Zeitung írása január 2006 és a legfrissebb cikk a Wall Street Journal-ban By ALEX BANDY October 30, 2006

Lassan ez a dolog a "Pofám leszakad" topikba tartozna, csak egy idézetet említek az elözö cikkböl: The Communist Party immediately announced its support for Mr. Orbán's referendum.

Megmenthetö még Magyarország? Lassan kételkedek.

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-30 19:49   
2006-10-30 18:02, rigojanos:
-
meg ez is volt...

http://riotsinhungary.blog.hu/?d=061030a

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-30 18:02   
Azoknak, akik hianyoljak, hogy nem szerepelunk eleget a vilagsajtoban. Ez a mai Wall Street Journal-ben jelent meg, es meglehetosen objektiv prezentalasa az utobbi par het lenyegenek.

Hungarian Lies and Miracles
Wall Street Journal
By ALEX BANDY
October 30, 2006

BUDAPEST-- An old Soviet-built T-34 rumbled across Deak Square as men holding the national tricolor climbed aboard, waving to the cheering crowd. It was just like 50 years ago. Only the tank was supposed to remain stationary, as part of an exhibit for the anniversary of the 1956 uprising. Police quickly nabbed the tankjackers before they could cause serious damage.

This was one of the more harmless disturbances last Monday, when Hungarians were all set to celebrate the anniversary of the revolt against Soviet rule. World leaders from more than 50 countries came to commemorate the event. Ordinary Budapesters, though, were kept away from the venues by police as street battles erupted downtown.

For weeks, hundreds of protesters had been camping out in front of what is one of Europe's most beautiful parliament buildings, turning the area into a public washroom. Early on Monday, police tried to enter the area for a security check. But when demonstrators resisted, the area was forcibly cleared. Gangs armed with sticks and iron rods taunted police, while others threw rocks and Molotov cocktails. Unfortunately, innocent passersby and peaceful demonstrators often got caught in the middle. When the police called on the crowd to disperse, few obeyed and sometimes gawkers were clubbed or stunned with pepper spray.

The city had not seen violence like this since 1956 -- and no one, including the police, knew how to behave. The troubles started weeks ago. During the campaign for the April parliamentary elections, Prime Minister Ferenc Gyurcsány spoke of the need to balance the budget but denied any belt-tightening was necessary. Once re-elected, he proposed higher taxes and tuition fees as well as cuts in utility subsidies. This looked a lot like belt-tightening to voters. His nemesis and ex-premier Viktor Orbán, the president of the opposition Fidesz-Hungarian Civic Alliance, immediately started yelling "liar." Ordinarily, catching a politician in a lie is not exactly a stop-the-presses moment. But then came the bombshell. Last month, someone leaked to the media a recording of the prime minister admitting to lying for almost two years about the true state of public finances.

"It almost killed me having to pretend for the past 18 months that we are governing, but instead we were lying morning, night and eve. I refuse to do this any more," he told his party colleagues in a closed meeting in May. The speech was actually a passionate call for brutal honesty. The writer Péter Esterházy called it "brilliant." Cynics suspect that it was Mr. Gyurcsány himself who leaked the tape to impress upon voters the seriousness of the fiscal situation, and to convince them that he's the only honest politician in the country. If this was Mr. Gyurcsány's plan, he miscalculated. His credibility, which he might have hoped to improve, is now undermined.

Showing more verve than many of his Western colleagues, though, Mr. Gyurcsány vowed not to retreat from his reform course despite protests and plummeting ratings. He wants to cut the high deficit, streamline the overburdened education, health and pension systems, and downsize the state bureaucracy to give individuals more responsibility for their lives. It would mean the end of the era named after János Kádár, the late communist dictator installed by Moscow in 1956. Perhaps a dictator should not be measured by the number of years in power but his enduring influence on the mentality of his countrymen. After the repression of the uprising, Kádár switched to tyranny lite, providing cradle-to-grave care in exchange for political apathy. To this day there is a great deal of nostalgia for those years.

Mr. Gyurcsány's admission led Mr. Orbán to bypass parliament and whip up the street. As a student leader, Mr. Orbán's militancy propelled him to the front ranks during the death throes of the dictatorship, but it doesn't fit into the post-Communist time. He often shows little respect for the legislative body he serves in. "When it comes to parliamentary democracy, I put the stress on democracy," he said on state television, as if "parliamentary" were a disposable modifier.

Although Mr. Orbán did not incite violence, various Fidesz representatives drew analogies between 1956 and the present, saying the people are as fed up with the government lies today as they were 50 years ago. Oddly enough, judging by the interviews with protesters, few of them seem to be Gyurcsány voters -- the only people who could legitimately claim to have been deceived. Instead, the demonstrators appear to be overwhelmingly "Viktorians," as Orbán supporters are jokingly called, or even to the right of the opposition leader. One speaker enlightened the crowd by listing the names of Hungarian politicians of Jewish origin, whom he of course blamed for all the country's ills.

Unlike the prime minister, Mr. Orbán unabashedly favors a paternalistic state. His shtick is combining Red-baiting with communist-era promises. He called for the government to be replaced by an interim government of technical experts until new elections are held. Last Monday, he proposed a referendum on the reforms. If he gets his way, the reforms would be stopped cold. The Communist Party immediately announced its support for Mr. Orbán's referendum.

So Hungary has a prime minister who wants economic reforms but probably lacks a mandate to carry them out, and an invigorated populist opposition with no economic program to speak of. Hardly a day goes by without reports of violence somewhere in the country. With all the talk of the 1956 uprising, it's worth recalling a joke from that time: Hungary can only get rid of the Soviet troops if the heavens intervene or a real miracle happens -- that its politicians come to their senses. This country is again waiting for this miracle.

Mr. Bandy is a former Hungary correspondent for the Associated Press.

 
 Greve  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-03 17:13   
Az utóbbi napokban, Ö is hires lett:

http://www.youtube.com/watch?v=0pAwXAnyR5M

http://www.youtube.com/watch?v=1X9wbsyGLgY


 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó