2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Magyarország a Világsajtóban
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 )
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-20 01:07   
Egy cikk a Neue Züricher Zeitung lapbol (NZZ) - a Hungarian Lobby korleveleben talaltam:


ZÜRICHER ZEITUNG

Magyarországon mindenki visszaretten attól, hogy a múlttal szembenézzen – írja László F.Földényi a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban. A szerző szerint a polgári fejlődés hiánya miatt ragadt Magyarország Európa peremén. A cikkben felhívja a figyelmet, hogy a párbeszéd hiánya dühöt, frusztrációt és polgárháborúhoz hasonló viszonyokat szülhet.

A magyarokkal kapcsolatban eddig már számtalanszor papírra vetett és hamis, vagy leegyszerűsítő közhelyeket, kliséket, álpszichológiai, nemzetkarakterológiai okoskodásokat sorolja László F. Földényi A megszokott felejtés című esszéjében a Neue Zürcher Zeitungban. Az írás apropója most az 1956-os forradalom 50. évfordulója, de legalább annyit foglalkozik a kiegyezéssel és a második világháborúval.

Földényi szerint az amnézia a túlélés gyógyszere. A nem emlékezés sajátos magyar variánsa az emlékezésnek. Magyarországon mindenki a múlttal, annak sebeivel foglalkozik, mégis visszarettenni látszanak attól, hogy a múlt szemébe nézzenek, mintha nyomasztaná őket mindaz, amibe napról-napra belegabalyodnak – írja a szerző. Mint egy igazi teher, úgy nehezedik a múlt az emberekre. De nem azért, mert az olyan nehéz, hanem, mert olyannyira átláthatatlan és kaotikus. Tehát nem egyértelmű – ami részben arra vezethető vissza, hogy Magyarország állandóan különböző nagyhatalmak érdekszféráinak ütközőpontján feküdt. Ez a geopolitikai helyzet megakadályozta, hogy egy egységes emlékezési kultúra alakuljon ki.

1848 és 1956 mellett nem szabad egy másik fontos évszámot elfeledni, a második világháború befejezését. Moszkvától Londonig, Madridtól Varsóig emlékünnepségeket tartottak. Természetesen Magyarországon is – ahol számos európai országgal ellentétben – 1945 májusa egyszerre több eseményre történő emlékezés lehetőségét rejti. Az egyik tény a háború vége, melyet a magyarok egyik része felszabadulásként, másik része azonban vereségként, a harmadik döntő része egyszerre felszabadulásként és egy új megszállás kezdeteként élte meg. A második egy félfeudális, erősen jobboldali, nem ritkán nyíltan fasisztának tűnő rezsim, mely Magyarországot egy negyed évszázadig uralta német támogatás nélkül radikalitásában időlegesen a németeket is felülmúlta – szögezi le a lap.

Ekkor kezdődött a szovjet megszállás, mely az ország sorsát további negyven évre megpecsételte. A végleges elvesztését jelentette az 1919-ben leválasztott, majd részben ismét visszaszerzett – visszakapott – magyar területeknek, mely mára, még ha sokak ezt traumaként élik meg, egy megváltoztathatatlan ténynek tűnik.

Végül jön az utolsó, de egyáltalán nem elhanyagolható kérdés: A háború vége Magyarország számára, mely az utolsó pillanatig kitartott Hitler oldalán, győzelemként, vagy vereségként értékelendő?

Mit jelent egy ilyen évfordulóra történő emlékezés? – teszi fel a kérdést a svájci lap. Súrlódást, az egymással nehezen összeilleszthető érdekek konfliktusát. Vitát és nyugtalanságot. A történelmi tisztázás helyett az ideológiai csatamezők lecövekelése zajlik. Egy mentális területen polgárháború közeli hangulatot, ahol néhány másodpercen alatt nem csak két, de három, négy frontvonal jöhet létre. A magyar történelmi emléknapok a düh és gyűlölet napjai – állítja a cikk. Ha valamelyik magyar történelmi emléknap közeledik, akkor már napokkal korábban készültségbe helyezik a budapesti rendőrséget.

Egyfajta regresszió figyelhető meg a magyar emlékezéskultúrában – állítja a lap, mely szerint a pszichológiai okok mellett az elmaradottságnak van nagyobb jelentősége. A szerző megemlíti a polgári fejlődés hiányát, amiért Magyarország évszázadok óta Európa peremére szorult, és máig ott ragadt. Az egyik legszembetűnőbb szimptómája ennek az elmaradottságnak a párbeszédre, a vitára való készség hiánya. Az álláspontokat pedig azért lenne fontos összehasonlítani, mert nem barátságos a kizárólagosságot megcélozni, a saját álláspont totális megvalósítására törekedni. Ez dühöt, frusztrációt és polgárháborúhoz hasonló viszonyokat szül – összegez a napilap.

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 10:35   
Etelka )

Kétmilliónyolcszázezer fő. Nem számítva a bukaresti és a bécsben élő magyarokat. Ha ehhez hozzávesszük az adatok kozmetikázottságát, meghaladja a hárommilliót. Ez a hárommillió magyar (és a szórványban élő további kétmillió) mind várja, hogy hazatelepedés nélkül is megkaphassa a magyar állampolgárságot. Akkor miről beszélünk?

Arról nem is szólva, hogy ha a zöld területeken a 75%-os jelenlétet ábrázolták volna alig lenne kisebb a terület mint 10% esetében. (Székelyföld, Kalotavidék, Kárpátalja, Zenta és Szabadka környéke, a Felvidék déli része és a Kisalföld, a keleti országhatár melletti ötven kilométeres sáv, Felsőőr, Alsó- és Felsőpulya stb.).

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-27 08:12   
A ma megjelent Helsingin Sanomatban Heikki Aittokoski ir a " A kettös állampolgárságról való népszavazás megosztja a véleményeket Magyarországon " cimmel. A cikkhez az alábbi kép tartozik, mely megmutatja a Magyarországot környezö államokban élö magyarokat számszerint. A zöld területek azok, ahol több mint 10 % a magyarok része a népességböl. A kép a BBC ausztriai statisztikaközpontjából származik.
_________________

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-11 18:20   
http://www.worldandi.com/subscribers/feature_detail.asp?num=24127

Nagyon pozitiv cikk a magyarországi gyógy-és egyéb fürdőkről az amerikai World and I c. folyóirat novemberi számában.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-09 01:06   
2004-11-02 02:21, kobak:

Valasztasi lehetoseg csak akkor lehetne, szerintem, ha a ket tema nem egyazon idoben hever elotted. Mert ha igen, ugy a kettot nem lehet szetvalasztani, ha objectiv ujsagiro vagy.

Na latod, pontosan ez az. Azt mondod, a kettot nem lehet szetvalasztani - viszont egy atlag ujsagironal a szaftosabb sztori eloterbe helyezese (ami kezdodik mar a focimnel) mar onmagaban valasztast jelent.


 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-02 02:21   
2004-11-01 22:24, rigojanos:
-

A sajat velemenyunket felreteve, ha te ujsagiro vagy es ket sztori van elotted ugyanabban a temaban:
...


Kedves rigojanos,

Valasztasi lehetoseg csak akkor lehetne, szerintem, ha a ket tema nem egyazon idoben hever elotted. Mert ha igen, ugy a kettot nem lehet szetvalasztani, ha objectiv ujsagiro vagy.

En is nyilvan a pozitiv temanak orvendenek inkabb..

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 22:36   
2004-10-21 16:57, Perec:
-
A 'Songlines' c. angol kiadású 'világmuzsika' magazinban láttam két magyar vonatkozású cikket is ma, miközben fenséges ebédemet költöttem.....Számomra egyedül a rasszizmussal kapcsolatos megjegyzés lógott ki a cikkből kissé: nem ártott volna a cikkírónak alaposabbnak lenni, és szervesebben beleszőni az anyagba, ha már belevette a cikkbe.

En is szeretnek tobbet olvasni a magyar kulturalol a kulfoldi lapokban, de ha belegondolunk a zenen kivul keves dolog importalhato, ami a muveszetet illeti, igy azon kivul mast nehez erdekesse tenni a kulfoldi olvasokozonseg szamara.

Ami a rasszizmust illeti, nehez terulet, mert egyaltalan, aki ezt a szot megemliti, annak valoban ala is kell tamasztania komolyabb ervekkel, mint egy ropke velemeny. A ciganyok magyarorszagi altalanos/koznapi nyilvanos! megitelese sok mas kulfoldi orszag normai szerint valoban hagy kivannivalot maga utan. De ezt talan (ha objektiv vagyok) tenyleg egy alaposabb, szocalis vonatkozasu, felmeresekkel es komolyabb utanajarassal megalapozott cikkben illene elemezni, nem konnyeden elsutve az altalad emlitett kontextusban. Ha szubjektivan nezem persze, akkor tudom, hogy az az atfogo cikk tobb, mint valoszinu, hogy nem helyezne kis orszagunkat a legjobb megvilagitasba, igy orulok, ha inkabb Sebestyen Martarol, Budapest tortenelmi szepsegeirol, es hasonlokrol irnak itt-ott


Film is lesz a Parno Graszt-ról Januárban az egyik BBC csatornán, mondja a magazin.

Akinek sikerul ezt megneznie, majd irhatna rola


 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 22:24   
2004-10-23 15:08, adi67:
-
A legutolso hir Magyarorszagrol ;mikor Sofia Loren fia megeskudott a Magyar lannyal,onnan volt 3 perces adas,ott is jobban elvoltak foglalva azzal a hirrel hogy a volegeny testveret bevittek a rendorsegre ,mert allitolag a parkolo autok motorhaztetojen ugralt.

A sajat velemenyunket felreteve, ha te ujsagiro vagy es ket sztori van elotted ugyanabban a temaban:

1. Sophia Loren vilaghiru szineszno fia magyar hegedumuveszt vett felesegul

vagy

2. Sophia Loren vilaghiru szineszno fiat letartoztattak

melyikrol irnal?


 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 16:03   
Kinyomtattam a listat de azert nem lettem okosabb. tele a fagyazszto paprikaporral van vsgy felkilo. A gyerekeimnek nem adok belöle. Majd mi mergezzuk magunkat a parommal
 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 13:03   
2004-10-30 11:07, etelka:
-

Kezd szép csendesen elülni a botrány, bár a kicsengésére még biztosan kell várni egy adagot. Az elülés olyannyira megtörtént, hogy jelen pillanatban az Index címlapján már nem is látható az erre vonatkozó anyag, rá kellett keresnem. Ott találtam egy relatíve friss ÁNTSZ-listát a már megvizsgált, és fogyasztásra alkalmasnak ítélt termékekről. Jóanyám egy hete jött haza Magyarországról, hozott is 3 csomag paprikát, szerencsére rajta vannak a listán
Mifelénk egyedül a Marosvásárhelyi Rádió román nyelvű híroldalán találtam egy rövid hírt, mely szerint a fogyasztóvédők országos szinten ellenőrzik a Magyarországról importált paprikát. Forrást nem jelölt meg a szerző.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 12:18   
Kedves Etelka,

ilyen esetben szerintem nyugodtan szamoljunk be a politikat erinto ujsagcikkekrol is, hiszen a MONtol csupan a politikai vitak vannak tavol, mig a kulonbozo orszagok sajtojaban megjeleno irasokrol valo tudositasok mind, kivetel (!) hozzatartoznak ehhez a topikhoz.

Irjal meg bovebben is.

Hunor

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 12:10   
Hunor!
Minthogy itt a MON-on nincs politika, az alábbi beírásom csak kivételes. Az itteni sajtó neutrális hangnemben foglalkozik a magyar politikai élet tényeivel amik nyilvánvalóan sokkal ismertebbek magyar nyelvterületen, mint errefelé. Föleg a Helsingin Sanomat-ot olvasom, ami a legnagyobb példányszámban kiadott finn napilap . Nagy nyilvánosságot kaptak itt azok az olympiai hirek is, amik a magyar olimpikonok egy részére vonatkoztak , erröl már irtunk az olympia témában. Sajnos- és ez nem finn jelenség- több a negativum a hirekben, mint a pozitivum. Hogy miért ezek a hirek érdeklik a nagyközönséget arról a sajtószakemberek bizonyára tudnak felvilágosítást adni.
_________________

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 11:51   
Kedves Etelka,

melyik ujsagban olvastad? Milyen gyakran foglalkozik a finn sajto Magyarorszaggal, magyarokkal, milyen temak kerulnek napirendre? Kerlek, meselj ezekrol bovebben is - par tucat ev alatt nyilvan sokszor lattad a temat.

Hunor

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 11:07   
Mi a véleményetek a magyar paprika-botrányról?-legalábbis errefelé napvilágot látott egy olyan hir, hogy a magyar !!!! pirospaprikában délamerikai importpaprika aflatoxinjára leltek.
Már ott tartunk, hogy szükség van a magyar pirospaprika hamisitására délamerikaival??

Más: a mai ujságban az volt, hogy a lecserélendö leendö EU-komisszárjelöltek között ott van Kovávcs László magyar jelölt is szakmai felkészületlensége miatt.
A TV-ben elhangzott az illetö külügyminiszter azon állítása miszerint ma sokkal többe tud az energia-ügyekröl, mint akkor amikor meghallgatták és kész az uj meghallgatásra. Vajon ö most pótvizsgára készül??

_________________

 
 adi67  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-23 15:08   
23/10/2004 14:53
Nalunk itt Olaszorszagban nagyon ritkan beszelnek Magyarorszagrol, remeltem hogy bemutatjak majd a TVben a mult heti nagy politikai talalkozot ami Budapesten volt, de semmi, egy szo sem. Ha varost mutatnak az csak Budapest, mintha mas nem is lenne!
A legutolso hir Magyarorszagrol; mikor Sofia Loren fia megeskudott a magyar lannyal, onnan volt 3 perces adas, ott is jobban el voltak foglalva azzal a hirrel, hogy a volegeny testveret bevittek a rendorsegre, mert allitolag a parkolo autok motorhaztetojen ugralt.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-21 16:57   
A 'Songlines' c. angol kiadású 'világmuzsika' magazinban láttam két magyar vonatkozású cikket is ma, miközben fenséges ebédemet költöttem.

Az egyik Sebestyén Mártáról szól, akit a szerző Magyarország legszeretettebb tradicionális énekesnőjeként mutat be. Sok szépet ír róla. Persze az Angol beteg és a 'Szerelem, szerelem' c. dallal kezdődik az írás. Érdekesség, hogy Sebestyén Márta elmondja, a dalt Maneszes Márton magyarszováti kántor és hegedűstől tanulta. Az egyetlen, ami a cikk írójának nem tetszett, az a Cserepes Károllyal anno közösen készült elektro-folk zene volt.

A másik írás ugyanattól a szerzőtől származik, és a 'Képeslap Magyarországról' címet viseli. A cikkíró ellátogatott Paszabra (Észak-kelet), ahol a Parno Graszt (Fehér Ló) nevű romazenekar lakik. Ők tradicionális falusi zenészek, de készítettek egy lemezt a Fonóval 2002-ben, és az idén jelent meg az újabb CD. Mindkettőről elismerően ír a szerző. Ottjártakor húsvéti látogatásokkal egybekötött körivásra invitálták, amely spontán, zenéléssel egybekötött partival végződött .

Ami talán szintén lényeges a világban keltett visszhang szempontjából, hogy a cikk leírja azt is, Paszabon hogy élnek együtt a falu kb. egyharmadát kitevő romák és a magyarok. Szó esik a hajdani Fekete Vonatról is, meg arról, hogy az addig
Budapestre dolgozni járó cigányok kb. egy évtizede kiszorultak az ottani munkaerőpiacról. A megélhetési nehézségek ellenére a helyiek a roma-magyar viszonyokat jónak tartják. A szerző idézi a Roma Civiljogi Alapítvány egy képviselőjét is, aki szerint kétféle rasszizmus van, "kicsi" és "nagy" (fordításban). Paszabon a kis változat fordul elő, mondja a nyilatkozó, ami nem terjed a ház felégetéséig, csak a romák iránti utálatig. Az nem derül ki, hogy az Alapítvány képviselője pontosan milyen tapasztalatok alapján állapította ezt meg.

Szerintem ezek egy bizonyos olvasói rétegnek szóló, higgadt, reális, és tulajdonképpen többnyire pozitív írások. Számomra egyedül a rasszizmussal kapcsolatos megjegyzés lógott ki a cikkből kissé: nem ártott volna a cikkírónak alaposabbnak lenni, és szervesebben beleszőni az anyagba, ha már belevette a cikkbe.

Film is lesz a Parno Graszt-ról Januárban az egyik BBC csatornán, mondja a magazin.

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-19 17:50   
2004-10-19 15:34, vedett:

Köszi Védett!

Érdekes. Lényeg az, hogy nagyjából objektiv volt, nem rontott (igaz nem is javitott) és hir volt rólunk a világban.

Köszi, hogy ilyen sokat irtál.
_________________

 
 vedett  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-19 15:34   
igazabol nem tudtam eldonteni, hogy melyik topic-ba illenek e hir, a flamand allami televizio a Canvas egyoras musort sugarzott Magyarorszagrol, tulajdonkeppen minden ujonnan csatlakozott orszagba elmennek igy mi sem voltunk kivetelek.
eloszor egy flamand csaladot latogattak meg Somogyszob-on, akik egy csaladivallalkozast mukodtetnek, sertes-,szarvasmarhatartas.a fonoknek mindenhol kameraja van igy ellenorzi hogy a munkasai tenyleg dolgoznak-e.azon rohogtek hogy a magyarok azt mondjak 8 ora munka,8ora pihenes, 8 ora szorakozas, szep kis farmja van a csaladnak es a srac irto sokat dolgozik ( tipikus flamand parasztgyerek, huzza az igat mint az okor latastol vakulasig) a srac azt mondta hogy Belgiumban mindig panaszkodnak az emberek hogy sok az adminisztracio na szerinte Magyarorszagon kb. dupla annyi van ( kb. egyetertek vele)egyebkent az anyukaja aggodik hogy a gyerek tul hajtja magat a meloval, mire a szemfules riporter visszakerdezett talan megiscsak jo lenne az a 8 oras idobeosztas ( ez egy jol lecsapott poen volt)
Ezutan Pannonhalmara mentek ahol a riporter mar jart 3 eve a forgatocsoporttal ugyhogy ismerosokkent koszontottek egymast, itt arrol esett szo hogy volt egy belga hercegno (bocs hogy a nevet elfelejtettem) aki itt elt a magyar ferjevel aki szinten grof volt es ide menekultek a masodik vilaghaboruban es bemutattak az eredeti iratokat, itt is haltak meg aztan a sirja az apatsagban van,
aztan elugrottak Budapestre, a riporter szerint Bp.-n nincsenek mosolygo arcok az utcan,mindenki depresszios stb.hat a bemutatott kepeken tenyleg csak Bp. rossz arca latszott, de aztan eltalaltak valami ejszakai buliba, ahol rajottek a magyarok tudnak mulatni ( hat persze,miert mit gondolt?)elkaptak nehany kulfoldit aki ott kovalygott azok azt mondtak szivesen elnenek Magyarorszagon mert jol erzik itt magukat, es az egyik hozzatette Budapestnek van a vilagon az egyik legporgosebb ejszakai elete ( ez asszem egy amerikai volt de lehet hogy tevedek, mindenesetre Bp. szerintem is elvonalbeli a partik alapjan, nagyon szinvonalas zeneket jatszanak, es a technika kreativitassal parosul pl. Cinetrip,Frankhegy stb.)
no aztan leugrottak a keleti hatarszelre hogy megnezzek az unio hatarat, a hatarorok kivittek oket terepre, ahol kicsit besultek mert be akartak mutatni a terfigyelo rendszert de az nem akarta hogy bemutassak, ugyhogy addig az ejszakai latoval jatszottak,majd azert vegre szorabirtak a komputert is.( a csavo nem elezte tul a helyzetet ez tettszett)kimentek meg a nyomtav valtoba ahol a pasi nyomott egy szep hasonlatot a nyomtavok valtasarol meg az elhagyott vasuti kerekekrol amik nem futnak az eu-n kivul, jo volt
beugrottak miskolc mellett egy faluba ahol szinten egy flamand csakoval talalkoztak akinek fakitermelo vallalkozasa van plussz ciganyok egyetemi tanulmanyait finanszirozza, hat ez nem volt semmi! a pasi minden akcentus nelkul beszelt magyarul,gyonyoru szepen, kis tajszolassal amitol meg jobban hangzott minden amit mondott es szemmel lathatoan rendkivul elegedett volt az eletevel amit egy kicsi faluban el,a munkasai elvittek a riportert a kocsmaba ahol enekeltek neki, de az egy olyan kocsma volt hogy ihaj, (igaz az en flamand barataim gond nelkul akartak kitakaritani a Bodvaszilasi kocsmat,enyhen spicces allapotban,mondvan akkor a felszogalo kisasszonynak meg van ideje kimerni nehany sort, gaz volt!)ittak egyet es mar azt gondoltam itt a vege de a vegen meg ujra adtak Pannonhalmat, a diakkorust amelyik az oromoodat enekelte kanonban, mindent osszevetve a musor nem volt hizelgo a magyarokra nezve, de nem volt serto sem, kicsit osszelett csapva az latszott dehat egyfolytaban utaznak allamrol allamra ennyi belefer, szerintem jo musor volt.
latta valaki?



 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-05 18:41   
2004-10-05 12:21, Tessényi Györgyi:
Politikailag Magyarorszag minden harcos vita ellenere alapjaba veve hallatlanul stabil politikai kulturat hozott letre, amelyben a valasztok akarata ervenyesülni tud.
----------------------

Jó ezt hallani. Vagyis olvasni.



_________________
www.omega3.hu

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-05 12:21   
Idöhianyban csak most: a Neue Zürcher Zeitung szeptember 30-i szamaban, csaknem egesz oldalon a következö cim alatt a magyar esemenyekröl:
Gyurcsany-a magyar baloldal Messiasa
alcim:
A szocialistak nagy remenyeket füznek az uj kormanyföhöz

Kiemelik a komunikacios kepessegeket,a nyilvanvalo dynamikat, sikeres PR modszereit Gyucsanynak. Azt ,hogy Blair a peldakep, az u.n. harmadik ut,amit a szoci vilagszerte abban a remenyben keres, hogy a kapitalizmus kinos öleleseböl financirozni tudja programjat.
Az elkövetkezö evet tartja a lap a proba evenek, es teljesen nyitottnak latja a valasztasi küzdelmet a Fidesz-el. Ez utobbinal a külhoni magyarok erdekkepviseletenek monopoliumat emliti a cikk.
Politikailag Magyarorszag minden harcos vita ellenere alapjaba veve hallatlanul stabil politikai kulturat hozott letre, amelyben a valasztok akarata ervenyesülni tud.
_________________

 
 espa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-02 19:52   
Nem tudom itt szabad-e egyáltalán irni a legujabb fenyegetésről. Mármint az alkaida részéről. Már nagyon elegem van. És félek.
tudom, hogy ez volt a céljuk, de azt is tudom, hogy történni fog valami.

_________________

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-02 19:25   
2004-09-28 15:49, rigojanos:
-
Az ujsagiro szemlelhette volna a kerdest egy nagyobb, no-ferfi viselkedesre vonatkozo kulturalis kontextusba helyezve.

Ez kicsit offolós lesz, viszont elég jó példa mind a kulturális kontextusra, mind pedig az egyoldalúan negatív nyilvánosságra. Illene még a 'társadalmi problémák az EU-ban és máshol'-ba is, de most itt lesz.

Itt egy referencia egy nagy port felvert bírósági tárgyalássorozatra, sajnos megint csak angolul, pedig kerestem, hátha magyar nyelvű lapok is beszámolnak róla.
http://news.bbc.co.uk/1/low/world/asia-pacific/3705988.stm

Röviden arról van benne szó, hogy a 47-fős állandó lakosságú Pitcairn-szigetek férfilakosságának felét (7 személyt) bíróság elé állítják. A vádak arra vonatkoznak, hogy ezek a férfiak az évek során fiatal szigetlakó lányokat (közöttük gyermekkorúakat) erőszakoltak meg és egyéb nemi bűncselekményeket hajtottak végre.

A szigetlakó nők egy csoportja, a híradás szerint, azt állítja, hogy ezek a dolgok tradicionálisak voltak a szigeten, és beleegyezéssel történtek, továbbá azt, hogy a tanúk (azaz állítólagos áldozatok) egy részét belekényszerítették a tanúzásba. Az egészből úgy lett bírósági ügy, hogy egy odalátogató brit rendőrnőnek egy szigetlakó mesélt ezekről a dolgokról 1999-ben.

Ezzel nem arról szeretnék vitát nyitni, hogy ilyesfajta tradíció elfogadható-e bárhol a világon avagy sem, hanem azt jelzem, hogy ebben az esetben ezek az ügyek egy bizonyos kontextusban történtek. A cikkben legalább írtak erről a kontextusról. Másrészt azt is hozzáteszem, hogy mindezidáig ez volt az első alkalom, hogy én a Pitcairn-szigetekről bármilyen hírt hallottam, kezdetnek pedig ez elég rettenetes. Erre azt is lehetne mondani, hogy persze, eddig talán nem is történt ott semmi. Ez is igaz, viszont ha ezentúl a szigetekről hallok, valószínűleg erre az esetre fogok emlékezni, mert ezt olvastam először.

A szigetek egyébként brit tengerentúli fennhatóság alá tartoznak, és a cikk szerint ide került a híres lázadóhajó, a Bounty (ld. film Marlon Brandoval!!) legénysége 1789-ben.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-28 15:49   
2004-09-23 22:53, Perec:
-
Egyrészt se azt nem gondolom, hogy "minden publicitás jó publicitás", se pedig azt, hogy a nem pozitív, vagy a magyarokra nézve egyébként nem túl hízelgo dolgokat el kellene hallgatni, mondjuk valamiféle szolidaritásérzetbol.


A "minden publicitas jo publicitas" szlogen azt hiszem elsosorban a szorakoztatoiparban hasznalatos, es sajnos hiaba gondoljuk, hogy rossz reklam valakinek, ha letartoztatjak az utcan, amint fuvet vesz, vagy amellett, hogy nem single, oralisan elegitteti ki magat egy barcas holggyel a horizontalis szakmabol, ilyen es hasonlo szituaciok eddig aligha dontottek romba barki karrierjet. (lasd. Hugh Grant, vagy sorolhatnam)

A valos eletben persze, hirnev nelkul tengodo emberek elete gyokeresen megvaltozik negativ iranyban, amint egy kellemetlen, sot illegalis botranyba keverednek.

De visszaterve egy nemzetet, orszagot, embertipust, kulturat ert publicitashoz - egyetertek azzal, hogy a rossz hir kozlese, a negativ aspektusok egyoldalu kiragadasa nem segiti az iras "foszereplojenek" image-et. Ami Magyarorszag kulfoldi sajtoban valo abrazolasat illeti, rengeteget tud artani egy, az iro szubjektiv szemszogebol nezve negativ dolog egyoldalu kiemelese. Amint az mar tobb helyen elhangzott a forumban, elegge hianyos sok kulfoldi orszag lakoinak ismerete mas orszagok kulturajarol, neperol, szokasairol, igy egy nagy olvasottsagu napi ujsagban megjeleno egyetlen terjedelmes cikk oriasit tud nyomni a latban. Mikor az ismeretsegi korom nagy reszenek csak a paprika jut eszebe Magyarorszagrol, akkor egy olyan cikk peldaul, ami a Boston Globe-ban jelent meg nehany eve (1998. szeptember 29) a magyarorszagi munkahelyeken megszokott, elfogadott es elterjedt szexualis zaklatas, es nemi diszkriminaciot ecseteli egyoldaluan, az nyilvanvaloan negativ hatasu publicitas rank nezve.

Egy idezet a cikkbol, amit nem teszek be egeszben, mert eleg hosszu:

Izabella, who gave only her first name, applied for a job as a secretary and was told matter-of-factly by her would-be employer that "you'll be my girlfriend as well."

But since the concept of sexual harassment does not really exist in Hungary, she said, there was nothing she could do but decline the job.


Az ujsagiro szemlelhette volna a kerdest egy nagyobb, no-ferfi viselkedesre vonatkozo kulturalis kontextusba helyezve. De nem tette, igy aki elolvasta a cikket, es nem elt soha Magyarorszagon, annak mindossze annyi marad meg egy ilyen cikk elolvasasabol, hogy nalunk nem tisztelik, kihasznaljak, megalazzak, hatranyos helyzetbe hozak a noket munka teren.


 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-28 14:53   
A német sajtóban viszonylag gyakran kerül szó Magyarországról, általában rövid cikkek formájában és bizonyos témákkal kapcsolatosan. Ha felületesen felelevenítem a témákat, amikröl az utóbbi idöben olvastam, akkor erröl: Kertész Imréröl, turizmusról, az EU-ba való belépésröl, fontosabb politikai eseményekröl, az állítólagos antiszemitizmusról, a romák helyzetéröl, a korrupció elleni harcról. Ebben benne van már a pozitívum és a negatívum is. Kulturális témával kapcsolatban inkább a szaklapokban akadunk cikkekre.

Hogy jó-e a sajtóvisszhang Magyarországnak? Szerintem igen, ha jó, ha rossz az a hír, ami megjelenik. Az ismeretlentöl félö nyugatiak szemében jobb egy új tag az EU-ban, hibáival együtt, akit ismerünk, mint egy (Albánia?), akit nem ismerünk.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-25 07:28   
A Rigojanos által felvetette kérdést: Mi a jó publicitás egy nemzet/orszag szamara külföldön? És persze mi a rossz? Hadd nevezzem a gordiuszi csomó mintájára gordiuszi kérdésnek. Azt hiszem itt a vélemények nagyon eltérnek egymástól. Talán, ahogy a színészek mondják, még egy rossz kritika is jobb annál, mintha az emberrel – jelen esetben Magyarországgal egyáltalán nem foglalkoznának. (Mikor olvastatok például valamit a nyugati sajtóban Albániáról?)
Nos, miután Rigojanos bemutatta, hogyan és mit ír néhány amerikai újság Magyarországról,
a magyarokról, én röviden bemutatom, hogy a legtekintélyesebb német újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung hogyan vélekedik Magyarországról.
Egy szept. 15-i cikk a kettős állampolgárságról szóló referendumról ír, meglepően tárgyilagos formában, hiszen ismeretes, hogy Németország nem barátja ennek. A cikkíró kiemeli, hogy ez főleg az Ukrajnában és Vojvodinában élő magyaroknak lenne fontos.
Egy szept. 16-i cikk Schröder kancellár budapesti útjával foglalkozik. Elmondja, hogy a kancellár értékelte Magyarország szerepét a vasfüggöny eltávolításában és, hogy az 1989-es határnyitás egy nagyon bátor lépés volt. A cikkben arról is olvashatunk, hogy a kancellár Medgyessy miniszterelnökkel meglátogatta Kozma atyát is, aki nem akart soha politizálni, hanem csak az embereknek az Evangélium szellemében segíteni, de ezáltal végtére is mégis egy politikai aktus is lett. Schröder, a cikk szerint úgy értékelte a magyar-német kapcsolatokat, mint "problémamentes, függetlenül a csúcson ülő személyektől ".
Egy szept. 21-i cikk a következő címet viseli : Magas deficit a magyar háztartásban.
A cikkíró megállapítja, hogy a tervezett 4,6%-os idei deficit 5-5,.3%-os lesz. Ennek ellenére
Van rá lehetőség, hogy 2010-ig ez lecsökkenjen 3%-ra és így a tervezett időben Magyarország is euróállam legyen. A továbbiakban említés történik a forint euróval szembeni erősödéséről. Mint kritika hangzik el, hogy „az elemzők kifogásolják, hogy a szociálliberális koalició éppúgy elmulasztotta a strukturális reformokat, mint konzervativ elődje“, valamint , hogy az állam 49%-os része a bruttó hazaitermékben túl magas.

Én úgy értékelem, hogy a FAZ, mint a német sajtó általában elég sokat foglalkozik Magyarországgal, lényegesen kevesebbet a magyarokkal általában. A hangvétel eléggé objektiv. Különösen örvendetes az, hogy kis vidéki lapokban is olvashatni néha ilyen jellegű cikkeket, főleg kulturális vonatkozásban. A magyar írókról is sokat olvasni, igaz, hogy eléggé egyoldalúan, hiszen csak azokról esik szó, akik ide jönnek, előadnak, ezek pedig azok akik uralják a német nyelvet, így a német olvasó soha nem fog reális képet kapni a mai magyar irodalom keresztmetszetéről.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-23 22:53   
Na, akkor leszek én a második , de igyekszem rövidre fogni.

Én amellett az örökké keresett, de csak ritkán megtalált arany középút mellett teszem le a voksom. Egyrészt se azt nem gondolom, hogy "minden publicitás jó publicitás", se pedig azt, hogy a nem pozitív, vagy a magyarokra nézve egyébként nem túl hízelgő dolgokat el kellene hallgatni, mondjuk valamiféle szolidaritásérzetből.

Az ilyen tudósításokban, mint alább, számomra az a fő szempont, hogy tárgyszerű legyen amit írnak, és jól legyen megírva. Ez utóbbin azt értem, hogy alapos háttérismeret legyen a cikk mögött, legyen higgadt, körültekintő, és ne akarja a cikkíró véleményét az olvasóra mindenáron ráerőszakolni. Az alábbi két írásban ilyen szempontból nem találtam kivetnivalót.

Azzal tisztában vagyok, hogy sokan, talán a nagy többségünk, érzékenyebb a magyarságot érintő világsajtóra mint egyéb írásokra, ezért kritikusabb szemmel is olvassuk az ilyen cikkeket, pláne azokat, amelyekben nem magyarok magyarokról mondanak véleményt.

Viszont az alábbi cikkeket olvasva nem éreztem úgy, hogy bármelyik is szándékosan alá akarta volna ásni a magyarok jóhírét vagy tekintélyét. A dolgok, amiről ezek szólnak, elgondolkodtatóak, de egy ideális világban épp ez lenne az újságíró feladata, hogy elgondolkodtasson.

Uff, én beszéltem.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-23 22:11   
Akkor szolasra emelkedek en eloszor

A kerdes: Mi a jo publicitas egy nemzet/orszag szamara kulfoldon? Es persze mi a rossz?


A masik topikban elindult beszelgetesnek az volt a lenyege, hogy a ket alabbi cikk negativan tunteti fel a magyarokat.

A masodik cikk arrol szol, hogy a New York-i Reformatus Egyhazban osszecsaptak az indulatok a vezetes altalanos hozzaallasa miatt, es igy a kozosseg nehany tagja osszefogott, hogy levaltsa oket. A felsorolt panaszok kozott szerepel regi tradiciok, mint a vasar, kozos ebedek, stb megszuntetese. Az egyik oldal szerint a tagok letszamanak csokkenese ennek tudhato be, mig masok szerint halalozasnak, stb. A cikk konkluzioja az, hogy mindket oldal aggodik ugyan az egyhazi kozosseg potencialis megszunese miatt.

A Wall Street Journal-ben megjelent cikk viszont a magyarok Hollywood-i filmgyartasban valo, tobbevtizedre visszameno szerepet elemzi, illetve a mai magyar filmipar helyzetet, lehetosegeit. Ebben a cikkben emliti az iro azt a legendat, amely szerint valaha olyan tabla is logott egy hollywoodi studioban, hogy “nem eleg magyarnak lenni, tehetseg is kell.”

Valaki emlitette, eppen erre a megjegyzesre vonatkozoan, hogy egy ilyen cikk valoszinuleg negativan abrazolja a magyarokat. Kerdes, hogy valoban igy van ez?

Hiszen a cikk megemlit olyan vilaghiru, magyar szarmazasu filmeseket, mint Andy Vajna, George Cukor, Zsigmond Vilmos, etc. akik mar evtizedek ota hozzajarulnak a globalis filmvilag fejlodesehez, mind kreativan, mind pedig szakmailag.

De amiert erdekesnek tartom a beszelgetest es az eddig elhangzott velemenyeket, az a sajto szerepenek megitelesehez fuzodo szubjektivitas szerepe. Hiszen a “nem eleg magyarnak lenni, tehetsegu is kell” nem mindenki szerint negativ kijelentes. Ugyanolyan konnyeden vehetnenk boknak is arra alapozva, hogy a magyarok olyan reputaciot teremtettek maguknak Hollywoodban, hogy egy ido utan mar eleg volt magyarnak lenni. Szubjektiv megkozelites kerdese.

Es ami a Magyarorszagnak szolo publicitast illeti a cikkeket illetoen: a filmes cikk a tobb mint 2 millio elofizetoju Wall Street Journal elso oldalan jelent meg, mellette Magyarorszag terkepevel. Amerikaban hiresse valt filmes magyarokkal, es mai magyarorszagi filmes kezdemenyezesekkel egyutt. Mi ez, ha nem pozitiv publicitas?

Es ami az egyhazas cikket illeti – miert feltetlenul a magyarokat altalanossagban negativan illeto dolog az, ha egy magyar templom fennmaradasaert folyo harcokrol egy irodik egy cikk a majd 1.700.000-es szamu elofizetovel rendelkezo New York Times-ban?

Tehat a kerdes meg egyszer: Mi a jo publicitas egy nemzet/orszag szamara kulfoldon? Es persze mi a rossz?

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-22 18:27   
Az USA rovat alatt elindult egy beszelgetes arrol, hogy a magyarokat, Magyarorszagot hogyan abrazoljak a kulfoldi sajtoban bizonyos temak kapcsan, mint a New York-i Reformatus Egyhaz. Itt szoba kerult egy New York Times cikk, amely ezzel kapcsolatban irodott.

Emlitette valaki a Wall Street Journal fooldalan (above the fold, nonetheless) megjelent irast is, amelyben Magyarorszagnak a Hollywood-i filmiparban betoltott tobbevtizedes szerepet elemzi a szerzo.

Nem vagyok hive a "masolasnak," de a beszelgetes folytatasahoz erdemes elolvasni a cikkeket is, ezt pedig online nem lehet (a NYT es a WSJ archivumai elofizetesesek). Ugyhogy alabb lehet bongeszni az irasokat, aztan mehet tovabb a beszelgetes


Wall Street Journal

Joining Film Fight, Hungary Tries To Go Hollywood
Nation of Film Pioneers Wants to Lure Movies; Vin Diesel in Prague
Tax Incentives for Scrooge

By ALEXEI BARRIONUEVO
Staff Reporter of THE WALL STREET JOURNAL
August 26, 2004; Page A1

ETYEK, Hungary -- In Hollywood's early days, Hungarians helped build the movie business. Adolph Zukor founded Paramount, William Fox (born Wilhelm Fried) started 20th Century Fox, and director George Cukor blazed a trail from "The Philadelphia Story" to "My Fair Lady." In Hollywood legend, a sign on one studio door once warned, "It's not enough to be Hungarian, you have to have talent too."

During the Cold War, the flow of immigrants and influence died out. Now, in this lush valley 20 miles from Budapest, one of Eastern Europe's fastest-rising construction titans is planning Hungary's movie sequel. Mega-mall developer Sandor Demjan is getting ready to construct the world's biggest movie studio here in his hometown, near the site of a World War II tank battle. He has teamed with Hungarian-born Hollywood mogul Andrew Vajna, known for producing "Rambo" movies and "Terminator 3."

Their plan is intensifying global competition for the film business, in which Eastern Europe increasingly is playing a starring role. Hungary last year adopted incentives for films and related projects that are viewed in Hollywood as among the most generous in the world. Its push comes as its neighbors, the Czech Republic and Romania, are becoming two of Hollywood's favorite movie back lots thanks to their low costs.

Prague studios have recently churned out as many as 10 films a year, including Tom Cruise's "Mission: Impossible" and the upcoming "The Brothers Grimm," with Matt Damon and Heath Ledger, while Romania nabbed last year's "Cold Mountain." They have joined Britain, Ireland and Bulgaria in the race for film projects in Europe.

The European Union, which Hungary and the Czech Republic joined in May, tries to prevent its members from propping up industries with government aid that creates an uneven playing field. But films and television receive a "cultural exception" originally won by France to protect its heavily subsidized film industry. That has opened a rare door for government incentives and spurred a studio-building boom. EU nations now use the exception to compete for Hollywood action flicks as well as home-grown art films. Many countries also hope that movie exposure will boost their image, triggering tourist dollars.

Some are pushing the limit in efforts to lure movie makers. The EU's competition regulators recently started reviewing Hungary's policies to see if its aid package is too generous.

Etyek, where Mr. Demjan has been buying up land for years, qualifies for Hungary's highest level of tax discount. The country's filmmakers pushed successfully for up to 50% tax savings on studio construction and related projects, in addition to 20% tax breaks on film productions themselves.

Mr. Demjan, who already is reshaping the commercial-real-estate market with projects in Eastern Europe, hopes to take full advantage. He plans a $181 million movie-making facility with six sound stages, including one that would be the world's largest, and a tank for underwater filming, amid the empty missile silos of a former military base here. He also intends to build a dozen "villas for the stars" at the complex. "They should be in good mood when they are shooting a film," he says.

Hungarians were part of a wave of Eastern European immigrants, many of them Jewish, who found success in Hollywood beginning in the early 1900s. Kept out of other occupations by prejudice, they were able to make their mark in a brand-new business: the exhibition of short films in storefront theaters called nickelodeons.

Throughout the 1920s, Paramount's Mr. Zukor and his rivals made trips to Europe, scouting for talent, such as Hungarian Michael Curtiz, who directed "Casablanca." Hungary was among the European nations where a domestic film industry was already flourishing, partly through government support. Hungarian directors and writers benefited from training at formal film schools. Cinematography students were required to study painting, sculpture, classical literature and music.

Hungary's film industry continued to thrive under Communist rule, with plenty of state-funded work. Vilmos Zsigmond, who studied cinematography at the Budapest Academy of Drama and Film went on to shoot "Close Encounters of the Third Kind" and "The Deer Hunter."
But in the 1990s, the fall of communism and aging film studios sent the domestic industry into a tailspin. Some Hungarian films sold less than a thousand tickets, says Balazs Zachar, an official in Hungary's Ministry of Culture. Hungary's well-trained lighting technicians and camera operators found what work there was in TV commercials and a burgeoning pornography industry or left the business.

Mr. Vajna, 60, says he urged government officials for 10 years to build better studio facilities. Hungary's oldest studios date to 1911 and aren't soundproofed. He lobbied for more tax incentives to lure foreign filmmakers, and believes the new law will make Hungary's costs about 60% cheaper than those in the U.S. or Canada. He says it's now cheaper to film in Hungary than it was when he filmed parts of 1996's "Evita" in the country.

A former wig-maker who fled Hungary for Los Angeles in 1956 at age 12, Mr. Vajna went on to co-found Carolco Pictures, a pioneer of the Hollywood action blockbuster. Mr. Vajna and partner Mario Kassar spent heavily on some unworkable projects, and extravagances, such as giving Arnold Schwarzenegger a $12 million Gulfstream III plane to star in "Terminator 2." Mr. Vajna pulled out of Carolco in 1989. The company filed for bankruptcy in 1995.

Mr. Vajna, who lives in Beverly Hills, Calif., is currently working on "Terminator 4" -- without Mr. Schwarzenegger, now the governor of California. He won't give details on how that will happen, but says "We will surprise the world." In addition, Mr. Vajna owns casinos, a dozen modern multiplexes and a film-distribution business in Hungary.

"He casts a large shadow over the place," says Richard Wright, executive producer of last year's "Underworld," one of the few Hollywood features recently shot in Hungary. It starred Kate Beckinsale as a vampire.

Early on, Mr. Demjan showed a knack for Western-style marketing. In 1973, he asked a Kmart buyer visiting Budapest to sketch out the layout for a Kmart on a tablecloth over dinner. Three years later, Mr. Demjan opened a state-run store, Hungary's first one modeled after Wal-Mart and Kmart. Within five years, he had opened 10 large stores, called "Skala." When Politburo member Andrei Kirilenko visited one of the Budapest stores, he accused Mr. Demjan of defying Communist ideology by offering too many sizes and colors, as Mr. Demjan and others tell the story. "Empty stores have no ideology," Mr. Demjan replied.

Messrs. Vajna and Demjan met in Hungary some 15 years ago and have remained friends. Mr. Demjan's only previous foray into moviemaking was investing $50,000 in a 1980 Hungarian film, "The Pagan Madonna."

In 1996, Mr. Demjan built an American-style mega-mall in Budapest. With Canadian gold-mining and real-estate titan Peter Munk, he went on a building spree in Central Europe. They built the 2.1 million-square-foot West End City Center, another mall in downtown Budapest, in 11 months. Mr. Demjan is developing malls, hotels and convention centers in eight countries in Central and Eastern Europe.

With the studio project, he is in a world-wide competition heavily dependent on subsidies. Ireland put in place income-tax deductions a decade ago that sliced a producer's budget by as much as 11%. Foreign companies rushed to take advantage, beginning with Mel Gibson's 1995 "Braveheart." By 2000, according to a study by the Irish film industry, 14% of American visitors cited movies as a source of information in choosing to vacation in Ireland.

When the Irish government moved to close tax loopholes two years ago, the film industry argued that the incentives had helped create 7,000 jobs and contributed $129 million annually to GNP, including $70 million through tourism. In the end, Ireland's finance minister extended the film tax breaks until 2008.

After heated debates last year, the EU decided in March to extend its exception allowing such government aid for film and television until mid-2007. The rules were set six years ago, after the EU cracked down on France when it required foreign film producers to spend 100% of a film's budget inside the country. The EU forced France to lower the requirement to a maximum of 80%.

In the Czech Republic, the government eliminated value-added tax in the early 1990s and began attracting Hollywood filmmakers to Prague's Barrandov Studios, a set of 11 stages that were expanded by the Nazis during World War II. Movies including Vin Diesel's "XXX", Jackie Chan's "Shanghai Knights" and this year's "Van Helsing" with Hugh Jackman were made in the Czech Republic.

Romanian studios claim their costs are 30% lower than in Prague and Hungary, and Romanian officials -- who plan to join the EU by 2007 -- haven't needed incentives yet. But Hungary's recent move has them rethinking their competitive position. "I would expect the Romanian government to make an intelligent move very soon," said Bogdan Moncea, marketing director for Castel Film Studios in Bucharest, where "Cold Mountain" was filmed.

For the past several years Mr. Demjan has been urging his government contacts to follow Canada, where tax incentives for foreign filmmakers have long boosted the economies of Toronto and Montreal. After years of squabbling among themselves, Hungary's filmmakers finally came together last year to push for tax incentives ahead of the country's entry into the EU.

In addition to a tax-rebate scheme similar to the Irish model, Hungary provides tax incentives for private investors who construct film-related buildings. Any building within a studio "complex" intended for filmmaking, such as a hotel or apartments, is also eligible for tax savings of up to 50%.

Hungary's three major film distributors, including one owned by Mr. Vajna, lobbied for the maximum incentives. Hallmark Entertainment, which has made several television productions in Hungary, hired Ernst & Young LLP and Ireland's film tax consultant Pat Cleary for advice. Last November, Hallmark executive Janet Jacobson told Csaba Laszlo, Hungary's then-finance minister, that without 20% tax savings Hallmark would take those productions to lower-cost Romania, said three people familiar with the meeting. Hallmark didn't respond to requests for comment. Mr. Laszlo also declined comment.

The law was adopted with the 20% incentive. Hallmark's "A Christmas Carol," a TV movie starring Kelsey Grammer and Jason Alexander, is the first to test the new film law. Filming wrapped earlier this month in Budapest.

Mr. Demjan plans to name his studio after Sir Alexander Korda, a Hungarian-born producer and director who rejuvenated the British film industry, and who is credited with the legendary quote about Hungarians and talent. Mr. Demjan echoes that sentiment: "It is not enough anymore to be Hungarian," he says. "I will write it also on our studio. Right now, we need to learn from those who are better."

Write to Alexei Barrionuevo at alexei.barrionuevo@wsj.com4


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
New York Times

Church That Once Offered Refuge Sits at the Eye of a Storm

By STEVEN KURUTZ

Published: September 19, 2004

SINCE its founding in 1957, the Hungarian Reformed Church, on 82nd Street between Second and Third Avenues, has been a spiritual refuge for immigrants who fled Hungary in the years after the Communist takeover of their country. But in recent months something resembling a civil war has broken out inside the church's quiet walls.

Roughly a half-dozen present and former members of the Protestant institution have banded together to oust the current leadership, comprising the Rev. Arpad Drotos and the 10-member council, who they say have alienated loyal churchgoers and baffled the congregation by undoing many church traditions. Where once the church held weekly lunches and holiday bazaars, for instance, events that generated both revenue and good will, those activities have since been canceled.

And many parishioners say disagreeing with the leadership leads only to reprisal. Elizabeth Csordas, whose uncle, the Rev. Gabor Csordas, founded the church, questioned several of Mr. Drotos's decisions, like renting the building to outside groups. In January, she said, she received a notice on church letterhead and signed by Mr. Drotos stating that her membership renewal had been refused by the church council.

"We just couldn't imagine a thing like this could happen," Dr. Agnes Nagy, a member for more than 20 years, said of the problems she and others perceive.

The infighting has had significant consequences. According to Barnabas Roczey, dean of the Eastern District of the Hungarian Reformed Church, the 82nd Street church had roughly 300 members as recently as four years ago. Membership has fallen to 140, and attendance at Sunday services has slipped from nearly 100 to between 25 and 35.

"I have quite a few questions about it," said Mr. Roczey, who oversees the four Hungarian Reformed churches in New York State. "I have to go there and ask, 'What are the reasons for the dropping membership and attendance problems?' ''

According to Mr. Drotos and Erik Hunter, a council member, the drop in attendance stems from a combination of the death of older members and the refusal of many longtime churchgoers to accept changes. "When a young dance group wanted to use the church, they discouraged them," Mr. Hunter said. "When younger immigrants began coming to the church, they said, 'We don't want them.' ''

As for the Sunday lunches, Mr. Hunter said they were no longer profitable. And revoking Ms. Csordas's membership was not a reprisal, he added; she was one of a number of members who didn't attend services or contribute donations to the church, but only showed up at the yearly meeting to complain.

Both sides say they have made pleas to the church hierarchy, but have not yet received any substantial response. For his part, Mr. Roczey said he had not heard from Mr. Drotos or other church leaders, and the only congregants he had received complaints from are no longer church members.

The latest controversy occurred in July, when the sale of an apartment building the church has owned for 30 years was approved. The displeased members are wary of the motives behind the sale; the church leadership counters that the building is structurally unsound and, moreover, the money is badly needed to keep the faltering church afloat.

But despite their differences, the parties share one viewpoint. They concede that their rift, with dozens of churchgoers having already quit in frustration, may end with the church's ruin.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
MON szervezeti ismerteto a New York-i Elso Magyar Református Egyházrol

http://www.magyaronline.net/ismertetok.php?iid=58

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó