2018. szeptember 20. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Kultúra >> Szépségesen szép művészet! - Vagy?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 11:09   
Nem emlékszem már ki kérdezte, hogy vajon hányan olvasnak szépirodalmat. Carl Rakosi, amerikai költő, ebben az intejúban kb. tízezerre tett azon amerikaiak számát akik verset olvasnak. Sokkoló, nem?
http://www.muzsa.net/book/view/801

_________________
"Csak azok gondolkoznak mélyen akiket nem érintett meg a nevetségessé válhatóság érzete."

E.M. Cioran

 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 02:43   
2004-10-29 23:38, Ribizli:
-
Dehogy is bantottal meg, Muveszno! Engem nem, az biztos.
A festomuvesz pedig sajnos nem vedekezhet, vagy szolgalhat magyarazattal, mert -Mea Culpa!-, nekem csupan csak kapasbol esett valasztasom epp erre az alkotasra, a jo par HD-emre eleve lementett kozul. A gyori (M.o.) festomuvesztol, ha ismernem, illene bocsanatot kernem azert, hogy kiallitasokon is szerepelt muvet, teljesen akaratlanul, ily durva kritikanak tettem ki. Igazan sajnalom.
Megsughatom neked, Ribizli, hogy en egyszeru halando "kobak" vagyok (Hervay Gizella szeretett Kobak-janak emlekere ), aki, igenis, kiallo ciciken, es meg kiallobb popsikon legeltetem ifjui szemeim, inkabb, mint Turner dijat nyert, bena gumibabuhoz hasonlito bronz szobrokon; mit szamit nekem terhatas, feny hianya (vagy hogyan is?), akar egy-ket levagott lab, vagy hajsuhatag fantazia-arccal, stb. Nezd mar el nekem, kerlek, ezt a horribilis hajlamomat. Vetkes ebben az a teny is, hogy most is Bocaccio Dekameronjat biflazom estenkent a napi kemeny melo utan es szabadnapjaimon, egyvegben. Elkepzelheted, mily "rombolo" hatassal lehet ez az obszcen novella gyujtemeny az en kifinomult szeperzekemre. Bizom azonban abban, hogy egyszer vegleg felre teszem Bocacciot, es ismet rendes vaganyra kerulok, akarom mondani, csakis jo iranyba fogok fejlodni azontul.
Nos, szent a beke?
En maris atvonulok valami erotikusabb forumra. Nyugodj meg.
cicis udvozletem,
kobak

 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 02:34   
2004-10-30 00:58, Pompéry Berlin:
-
Ki akar itt vitazni? En nem.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 00:58   
Az alábbi vitára való tekintettel javaslom, hogy a topic-gazda változtassa meg a címet "Szép és/vagy művészet"-re. Már látjuk, hogy a művészet nem szépséges.
 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-29 23:38   
... ezt a szemnek is tetszo kecses noi aktot...

Anélkül, hogy bárkit is szándékomban állna megbántani, őszintén megmondom, hogy nekem miért nem tetszik.

A művész nem konzekvens. Miért mutat egy fejet, ha az arcát nem akarja ábrázolni? Nincs racionális magyarázata annak, hogy miért vágja le a lábát térd alatt. Nem torzó, csak lábatlan. Bár a fény a címadó téma, nem tudni, hogy az honnan jön. (Ugyanis ha fentről és hátulról, akkor miért világítanak az elvileg árnyékban lévő mellek?) A szándékolt impresszionista hatásnak nem felel meg, mert a művész nem foglalkozik a fény színösszeállításával. Egyáltalán, színszegény.

Rossz a felületkihasználás. Lefelé kiesik az akt a képből (levágott lábak), felül viszont túl sok a szabad felület. A test aránytalan: rövid és keskeny a comb a felsőtesthez képest. Lehet klasszikus női aktot festeni, de akkor is szükséges megfogalmazni a feladatot. Ez a festmény szerintem egy valóság felületes és esetleges leképezése, nem egy gondolat kifejezése, nem egy művészeti probléma megoldása.

Mi a téma: a fény, a forma, a mozdulat dinamikája vagy az erotika, technikai kisérlet, ... ? Ha pl. a fény, akkor hiányzik a színekkel való játék. Ha az emberi test vagy a mozdulat, akkor nem hozza a művész a benne rejlő térhatást. Hiányzik a plaszticitás. Hiányzik az absztrakció. (Nem absztrakt képre gondolok, hanem egy elméleti feladat megfogalmazására.) Ha az erotika, akkor a mimika hiányzik, ill. a test plaszticitása, a rafináltság, a fény játéka a vonalakon, stb.


Az emberi test témából szerintem többet lehet kihozni.

Egy a sok lehetséges közül:


Eduardo Chillida

Ez itt egy kéz, de ha akarom, tájkép vagy akt vagy szobor. Óriási térhatása van. Minimális eszközzel maximumot fejez ki. Ha csak a vonalat nézzük az ábrázolt figurától eltekintve, akkor is helyén van, kitölti a rendelkezésre álló teret, dialógusban áll a papír fehér felületével.

Számomra az az izgalmas benne, hogy érezhető a formára való törekvés, intenzív kutatás eredménye ez a néhány egyszerű vonal. Ebben a kézben van erő, indulat, feszültség, érettség, tapasztalat, keserűség, kétség, remény, munka.

Nagyon remélem, hogy nem bántottalak meg, de úgy érzem, hogy konkrét ellenpélda alapján a legjobb elmagyaráznom az álláspontomat. Természetesen a tetszik-nem tetszik mindig szubjektív megközelítés marad.

 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-29 15:37   
Ribizli, a topic-cimmel kapcsolatban birna barmilyen jelentoseggel is kerdesed?

A belinkelt sved muvesz alkotasai, majd az utcai ultra-modern "valamik", de legfokeppen a Turner Prize nyertese, a bronz szobor, szoval mindezekre en nem tudnam azt mondani, hogy "szepsegesen szep muveszet". Persze, igazatok van, mert sok utalast olvashattam arrol lentebb, hogy mindenkinek mas es mas az izlese.. Valoban, izleseink meroben elteroek egymastol. Ezert is kivancsiskodtam bele a temaba kis kerdeskemmel. A mar emlitett muveszeti alkotasok mellett en is, csakis, kortars muvesz munkajat hozhattam fel, egyet a sok kozul, a "Tanc a fenyben"-t, ezt a szemnek is tetszo kecses noi aktot.
Picassoek s mas nagy klasszikus tarsaik nem illettek volna bele a kortarsak parhuzamaba.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-28 23:09   
Azt hiszem , a szépnek, mint fogalomnak nem sok köze van a müvészethez, még akkor sem, ha a müalkotások többsége gyönyörködtet is egyben. Ez másodlagos célja söt inkább harmadlagos.

Elsödlegesen minden alkotás a müvész önkifejezésének igényéböl születik. Az igazi müvészek nem pénzért és nem megrendelésre alkotnak, hanem belsö kényszertöl hajtva, mint a viselös asszony, akinek terhe növekszik, és ha megérik, világra jön.

Másodlagos cél a kommunikáció, hiszen a müvészek mégsem pusztán a maguk szórakoztatására alkotnak, hanem a szükebb vagy tágabb környezetüknek. Szeretnének legalább valamennyit átadni látomásaikból a világnak.

És leghátul kullog a sorban a szórakoztatás, a gyönyörködtetés. A szépségnek csak ebben a harmadik esetben van valamennyi szerepe, és még itt is több lehetöség van. Mi a szép a müben: a témája? a technikája? a modell? a kidolgozás?

Számomra a szép harmonikusat jelent, ha ezek mind összhangban vannak, a megfelelö témát hozzáillö technikával, magas szinvonalon dolgozza ki a müvész. Ha nem tapasztalok belemagyarázást, ha nem kell szakkönyveket végigolvasnom a megértéshez.

Lehet hogy a téma nem szép. Lehet-e szép egy kivégzés? Természetesen nem. Mégis , hány nagy müvész festette meg Krisztus keresztrefeszítését. A látvány felkavar, borzadály, szánalom, düh , büntudat keveredik bennünk, mégis tudjuk, hogy a müvész szépet, müvészit alkotott. Szép-e a macskám, ha játszik a cérnagombolyaggal? Számomra mindenképpen, de nem szeretném festményen viszontlátni.

Az alant szereplö szoborcsoport számomra nem szép. Meghökkentö igen. Ez is volt a cél, erre szolgálnak a rikító színek. Nem véletlenül szerepel a szövegben többször is a szó : bronz. A szobor alapanyaga hivatott alibit igazolni a müvészetekhez. Próbáljuk elképzelni márványból is... carrarai fehér márvány, Vinci vésöje faragta, kikiáltási ára 1 millió... lehet, hogy mégis müalkotás ?

________________
poe

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-28 22:55   
2004-10-28 07:31, kobak:
-
Miért? Rokonod?

_________________
A mazsola rémült arcú szőlőszem.

 
 kobak  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-28 07:31   
Es ez teccik?

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-28 00:42   
Azon persze nem csodálkozik senki, hogy miket müvel Britney Spears Video-i ban. De nem is kell ilyen messze menni. Mi van a reklámokkal? Már várom az ez évi decemberi H&M nöi alsónemü reklámot. Baccardi + társakat nem is említem.
Miért nem kel ki magából senki?

De, vegyük az említet példát, ha Chapman-ék megnyerik a Turner díjjat, akkor az hírtelen provokáció. Munkájuk sokakat megbotrankoztat. Miközben szerintem az utóbbiak sokkal több humorral és ötlettel rendelkeznek, mint az említett reklámkampány készitöi.

_________________
A mazsola rémült arcú szoloszem.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-27 19:41   
Itt bobiskoltam kis hatso padomban mikor meglattam ezt a kepet. ,ha nem irtad volna oda Rigo mi ez bizony arra gondoltam volna hogy valamilyen felnött oldalra tevedtem. Engem még mindig megbotrankoztat de azert kivancsi is vagyok Megnézném közelröl
 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-27 15:50   

Hogy a hatso padban alvok is felebredjenek, talaltam egy erdekes, bronzbol keszult szobrot. De hogy megfelelo kontextusban is legyen a kep: a Turner Prize az egyik legvitatottabb - sokak szerint hirhedt - dija a muveszvilagnak, amit Angliaban adnak ki minden evben olyan 50 ev alatti muvesznek, aki az egy even keresztul bemutatott munkai alapjan a legjobbnak talaltatott a zsuri altal.

Az dontobe jutottak muveit a Tate Muzeumban allitjak ki, ahol a latogatok megvitathatjak az alkotasokat, es elborzadhatnak toluk, csodalkozhatnak, vagy eppen amulhatnak az otletek nagyszerusegen, kozepszerusegen, vagy a muvesz tehetsegtelensegen.

A dijra eselyes muvek termeszetesen provokaloak stilusban, es nagy reszukre jellemzo az obszcenitas, ami persze szubjektiv A 2003-as Turner Prize nyertese az alabbi alkotas, amit most azert teszek ide, mert szerintem tokeletes pelda nemcsak arra, hogy mennyire szemelyes megiteles kerdese az "izlestelen" jelzo (tekintve a szobor temajat), hanem arra is, hogy csak mert szex a temaja egy munek, sok mas komponens miatt lehet az eredeti, brillians, es nagyon tehetseges kezek munkaja.

Jake and Dinos Chapman szobra bronzbol! keszult, ami mar onmagaban figyelemremeltova teszi a latvany. Vajon ettol tobb a mu, mint egyszeru kozhely, olcso provokacio?



 
 pieter  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-27 14:38   
Mondjuk művészet ahogy a Nastassja Kinski ajkai megérinrik az epret a kertben, a 'mint egy halom hasított fa hever egymáson a világ', a barátom régi choppere, ahogy a cica költögeti anyát, Santorini terszain a karosszékek,a szárhegyi kastély, persze De Niro: 'Are you talking to meee? Are youuu talking to me?, és valami, egyvalami, akár mindig ugyanaz, ami megrengeti az Univerzumot. And Eminem, naturally. :)
_________________
"Csak azok gondolkoznak mélyen akiket nem érintett meg a nevetségessé válhatóság érzete."

E.M. Cioran

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-27 14:12   
Nagyon sokat gondolkodtam irjak-e ne ide ebbe a rovatba . Elöször ugy döntöttem nem mit tudok en ehhez hozzaszolni. Sem vegzettsegem sem kulturam nincs hozza . Az hogy a lanyom muvesz es aszepmuveszeti föiskolan vegzett itt Stockholmban meg nem hatalmaz fel ra hogy velemenyt mondjak. De nem birom ki szo nelkul mert ha nem irok nehany szot kipukkadok. Ugye ezt nem akarjatok.
A kortars muveszet nem mindig szep azt hiszem vitat akar inditani a mai muvesz es igenis megbotrankoztatni . itt egy jo pelda :
www.ohlson.se
Nezzetek körul es mondjatok mi szep ebben?
Nekem tetszik.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 16:54   
Azt hiszem, hogy itt most tulnyomoreszt az obszcenitast – vagy MON-os nyelvezet szerint “tragarsagot” – probaljuk altalanossagban meghatarozni, holott nem kellene talan ennyire szuk szempont szerint venni a muveszet karakterizalasat. Ahogyan az amerikai legfelsobb birosag is kijelentette az obszcenitas definialasat illetoen “I know it, when I see it.” Azaz altalanosan kijelenteni, hogy mi tartozik ebbe a kategoriaba, lehetetlen. Vannak persze olyan dolgok, aminek lattan a nagytobbseg egyontetuen illet az izlestelen, mocsok, kulturalatlan, stb. jelzokkel, peldaul egy felnott gyerekkel valo szexualis interaktusanak kepi vagy irott abrazolasa, es egyebek. De aminek gusztustalan/felhaborito/elitelendo mivoltat kollektivan latjuk, az, ha belegondolunk, buntetendo is. A torveny meghatarozasa pedig megkonnyiti ezek felismereset.

Na de termeszetesen nem ilyen egyszeru a dolog a hetkoznapokban. A torvenybe utkozo cselekedetek abrazolasa mellett jocskan botlunk olyan helyzetekbe, es szembesulunk olyan latvannyal, amit nem tartunk mindannyian izlestelennek, illetlennek, sertonek, felhaboritonak, vagy eppen obszcennak. Egy adott munkahely, otthon, iskola, intezmeny, (vagy legyen az orszag/kultura) irott es iratlan szabalyai szerint konnyen meghatarozhatjuk a magunk es masok szamara, hogy hol a hatar. De amig a kornyezetunk altal elorebocsajtott kontextus segit abban, hogy eldontsuk, izlestelen, vagy illetlen-e valami, addig a muveszetre nem vonatkoznak ezek a karakterisztikak, es az egyentol fugg ennek a gyujtonevnek a meghatarozasa, illetve hogy szamara mi fer be ez ala az “esernyo” ala. Azaz, "I know it when I see it."

De a muveszet meghatarozasa nemcsak az obszcenitas pilleren nyugszik. Ugyan ez vonzza leginkabb az erdeklodest, megis, sokkal inkabb alapszik a muveszettel kapcsolatos a szubjektivitas azon, hogy mit tartunk “szepnek.” Mi mozgatja meg a fantaziankat, az agyunkat, mit tartunk eredetinek, zsenialisnak, elgondolkodtatonak? Mi ebreszt kellemes erzeseket, emlekeket, mi nevettet meg? Es egyaltalan, kit tartunk tehetsegesnek abban a mufajban, amiben onkent, passziobol megnyilvanul?

A muveszet szorakozas kell, hogy legyen vegeredmenyben. Vannak, akik egy Dosztojevszkij-fele karakterabrazolasba nem tudjak beleelni magukat, mert szamukra az ertelem es erzelem “feszegetese” nem jelent szorakozast, kikapcsolodast. Vannak, akik a rimekbe szedett gondolatoknak nem latjak ertelmet. Vannak, akiket Picasso gyonyorkodtet, es vannak akik nem tudnak mit kezdeni a nem egyertelmuen felismerheto absztrakt abrazolasokkal. Viszont ami lenyeges, hogy itt az “izlestelen” jelzo szoba sem kerul, egyszeruen mas ragadja meg a gondolatainkat, masban latunk fantaziat, es ennek alapjan mas jelent szamunkra kikapcsolodast.

Keves emberrel talalkoztam, akinek tetszett Munch Sikolya, vagy sok szurrealista festmeny, de egyaltalan azt hiszem, hogy az atlagemberhez egyszeruen nem szolnak az absztrakt, elvont latvanyok. Eppen ezert az ugynevezett “modern” muveszetet is szkeptikusan fogadja. De azert ma is akadnak olyanok, akik ha nem is tradicionalis modon (ecset + vaszon), de fantasztkus latvanyt tudnak produkalni eppen a realisztikara epitve. Itt van peldaul egy (nem tudom pontosan, hogy angol, vagy belga) muvesz. Nem tudom elkepzelni, hogy sokan vitatnak a tehetseget, es a munkajanak eredetiseget, a fantaziajat, stb. Holott egyszeruen csak a jardara firkal kretaval, tehat a hagyomanyos ertelmeben vett, maradando muveszetet ezekkel a rajzokkal aligha kepviselheti:





A kovetkezo oran pedig megvizsgalunk nehany muvet, es eldontjuk, hogy obszcen-e.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 14:50   
Valahogy gondoltam, hogy a magyarok az elsök között vannak.
 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 12:31   
Szoval káromkodas: Evekkel ezelött olvastam egy cikket amiben rangsoroltak a karomkodo nemzeteket. A törökök a vilag elsök a magyarok a szereny harmadik helyen voltak. Ha Törökorszagot besoroljak majd az EU-tagok köze akkor ök lesznek az elsök Europaban.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 12:16   
Viccesre forditva a dolgot Fejes Endre ezt mondja a Rozsdatemetöben az általános müveltségröl: "... semmihez sem értett igazán, de mindenhez konyitott annyira, hogy az ismertek teljes hiányának a helyébe az általános müveltségnek nevezett relativ tudatlanság léphessen."
Különben részben igazad van, de talán nekem is. En arra gondoltam, hogy azért ma Europa nagy részében mégiscsak kivétel, ha valakinek csak négy osztálya van.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 11:34   
2004-10-26 06:29, Fredi:
-
... az emberek általános műveltsége sokkal magasabb, mint mondjuk a 20-as években. ...
-
Frédi, ezt én erősen kétlem. Ill. határozzuk meg előbb, hogy mit tartunk általános műveltségnek. Ha a külvilágról szerzett információt érted ezalatt és mindazt, amit a média ma jobban, nagyobb mértékben eljuttat mindenkihez, mint 100 évvel ezelőtt, akkor egyetértek.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 09:29   
A mi korunkban már nem is illik és nem is szükséges.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 09:02   
2004-10-26 08:50, Fredi:

- Viszont már nem keresem őket.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 08:50   
Kedves Zulo,

ma már megtalálod öket a szótárban is.

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 08:02   
2004-10-26 06:29, Fredi:

Nem tudok statisztikáról, de a b...meg itt kötőszó pardon és egyéb cifrábbak annyira beépültek az általános szókincsbe, hogy lassan teljesen természetes így beszélni.
(Kezdő koromban, amikor nem értettem ezeket a szavakat, bosszankodtam, hogy a szótárban miért nem találom őket ...)

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 06:29   
A világ sokat változott, az emberek általános műveltsége sokkal magasabb, mint mondjuk a 20-as években. Én jól eltudom képzelni, hogy a 20-as években a bécsi kocsisok is káromkodtak, de azt bizonyára nem úgy tették akkor sem mint a magyarok, mert sem a nyelv, sem a temperamentum nem alkalmas erre. Különben ami a káromkodásokat illeti Európában tudtommal a magyarok, spanyolok és a románok vezetnek, ami azok mennyiségét és a kifejezések vulgáris jellegét illeti. Tud valaki ezzel kapcsolatos tanulmányról?
 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 05:23   
2004-10-25 15:49, Fredi:
-
Kedves Fredi,

nem kell idösnek lenni, a mai napig is vannak fiákeresek Bécsben. Bécsi fiákerest sose hallottam káromkodni, de talán nem is passzol annyira a bécsi mentalitáshoz.

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-26 00:43   
tulajdonképpen nem értem a vita tárgyát. Itt mindenki + - egy véleményen van...
_________________
A mazsola rémült arcú szőlőszem.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-25 15:53   
A "Mi a művészet" témáról hosszan és garantáltan eredménytelenül lehet vitatkozni. Valahol alább Ribizli hivatkozik az emberek harmóniaigényére. Ezért igényli a legtöbb ember, hogy ha műalkotás, akkor tetszen. (Nem mondom, hogy legyen szép, hisz tetszhet valami akkor is, ha esztétikai értelemben nem kimondottan szép. Ez úgy van, mint a nőknél: nem biztos, hogy a klasszikus szépség vonz a legjobban.) Ha már nem szép, mégis legyen benne valami vonzó, ami a személyes izlést, harmóniaigényt kielégíti. Legyen dekoratív.

A fenti gondolat kimondatlanul is "használja" a műalkotást, hisz az otthon falára felakasztott kép mint dísztárgy vagy dekoratív elem használatban van, vagyis hasznos. A legtöbb ember mindazon alkotásokat, amelyek nem ilyenek, vagyis esztétikailag nem használhatók, nem tartja művészetnek.

Gondolom, akkor jó egy mű, ha foglalkoztat. Ha elgondolkoztat, ha "tanultam" belőle, ha élményt nyújt, vagyis ha valamilyen módon gazdagabbá tett. Tessényi Györgyi is erről szólt alább. Gazdagodhatok harmóniában, de egy probléma felismerésével is. Ezt a hatást egyáltalán nem csak szépséggel lehet elérni. Az Éjjeli menedékhely vagy Móricz Zsigmond Úri murija nem szép. Ingmar Bergman filmjei sem szépek, ahogy Munch Sikolya vagy Picasso Guernicája sem. De hogy a maga műfajában művészet mindegyik, az aligha képezik ma vita tárgyát.

Más kérdés, hogy nekem személy szerint tetszik-e valami vagy sem. Attól, mert valami nem tetszik, még lehet művészet. A magam részéről pl. elismerem X alkotás művészi értékét annak ellenére, hogy a saját szobámban nem szeretném felakasztani. Ez vonatkozik úgy modern, kortárs művekre mint többszáz évesekre. (Érdekes, hogy senki nem vitatkozik a középkori ikonfestészet vagy az őskori barlangképek művészi értékén, pedig szerintem ezek legalább olyan kevés emberhez szólnak ma, mint egy kortárs kiállítás. Csak azt megszoktuk, az nem botránykoztat meg, ha nem tetszik, egyszerűen nem törődünk vele.)

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-25 15:49   
Kedves Andi,

a cikkiró nem tért ki ilyen részletekre, de nem is fontos. Bizonyára nem minden kocsis volt trágár, de sajnos én már vagyok annyira öreg, hogy emlékezzem arra, hogy az egykori fiakeresek nem voltak igazán szép lelkek. Ez csak egy példa volt, lehetett volna más is.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-25 15:40   
2004-10-25 07:21, Fredi:
-
Pédának hozta fel a cikkíró a 20-as évek kocsisait. Ha valaki ezekről írt volna finomkodó, a spanyol udvari etikettnek megfelelő stílusban, az nem csak, hogy nem lett volna hiteles, de egyenesen nevetséges lett volna.
-
A cikkiro szerint minden kocsis trágár szavakat használt, vagy mindenki kocsis volt a 20-as években, aki azt tette?

 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-25 15:37   
2004-10-25 15:22, Pompéry Berlin:
-
Mennyi is? Ez elgondolkoztató...

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó