2017. november 24. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Felekezeti hovatartozás – tartozunk-e valahová? - Egyház, diaszpóra
Új topik indítása   Üzenet küldése
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-01-19 11:05   
Ne legyel ilyen szigoru hozzam. Nekem is van boven tapasztalatom ezen a teren. Csak a legrosszabbakat tudnam meselni, ezert inkabb nem teszem....
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-01-19 08:07   
Kedves Bobo,
azért így általánositani nívón aluli. Nem vártam volna tőled.

 
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-01-18 22:11   
2002-06-20 12:17, Pompéry Berlin:
-
Rosszul szervezzük? Rosszak a lelkigondozóink? Nincs elég reklám előtte? Nincs elég kávé, sütemény utána? Egyáltalán, máshol is így van? Mit kellene tennünk?
-

Mar a romai korban is bevett szokas volt, hogy "ingyen" cirkusz es kenyer kellett az embereknek. Tehat ha azt akarod, hogy tele legyen a templom, semmi mas nem kell tenned: Legyen ott a tv, valami sztarral, legyen ingyen kaja dogivel es a pia is patakokban, tomegesen fognak hozzad jonni az emberek.

 
 nabukko  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-01-18 17:02   


A világ jövője - globális felelősségünk



Meghívó az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciára

2008. március 15-21. Holzhausen, Németország



Az elmúlt időben egyre inkább kulcsszóvá vált a "klimaváltozás". A föld felmelegedése rámutat arra, hogy az emberiség óriási kihívások előtt áll. Csak a globális összefogás vezethet eredményhez. A közös harc nem csak környezetvédelmeről szól, hanem gazdaságról, globális igazságról, felelősségteljes együttélésről.

Ezekkel az aktuális témákkal foglalkozunk konferenciánkon. Megvizsgáljuk: Mi a keresztény felelősségünk a világért? Dr. Fazakas Sándor, a debreceni református hittudományi egyetem rektora keres választ a két kérdésre: Mi a természetvédelem és mi az igazságos együttélés bibliai alapja? Joób Márk, filozófiai etikus doktorandusz szól a globális igazságról és arról: Mire kötelez minket felelősségünk konkrétan? Ezen kívül bepillanthatunk egy sikeres politikai tiltakozás történetébe.

A négyrészes bibliatanulmány témája Ámósz próféta és az ő társadalmi igazságtalanságokat bíráló működése. Dr. Kustár Zoltán, debreceni ószövetséges professzor tartja.



Az esti áhitatok is a témához igazodnak. A programban szerepel ezen kívül egy nyitó- és egy záróistentisztelet, csoportmegbeszélés, kirándulás, kultúrális és szórakoztató esti alkalom, de jut idő kötetlen együttlétre, sportra, játékra is. Gyermekfoglalkozásról gondoskodunk.


Szeretettel hívjuk a konferencia eddigi résztvevőit és minden új érdeklődőt, fiatalokat, családokat és örökifjakat 49. nagyheti találkozónkra. A konferenciát a nagyhetén, 2008. március 15-21. tartjuk Holzhausenben, Köln és Frankfurt közötti erdős, hegyes vidéken egy minden kényelmet kielégítő keresztyén központban.

Részletesebb információkat a konferencia honlapján találhattok: www.church.lutheran.hu/emeik/




 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-12 14:32   
Kedves András !

A Juditnak címzett soraidból azokkal feltétlen egyetértek, amelyek a magyar nyelv pongyola használatára és a lassu - a jelen esetben elnémetesedésre vonatkoznak. Talál ehhez a témához egy régebbi, kis közösségünk egyesületi lapjának írott cikkem, itt közlöm:

Magyarázzunk magyarul !


Különféle rendezvényeinken figyelemmel hallgatom az előadókat és hozzászólókat. Feltűnt, hogy ilyenkor, de kötetlen beszélgetések alkalmával is, sokan és gyakran keverünk beszédünkbe német szavakat. (Sajnos, ez alól jómagam sem vagyok kivétel.)

Idegen szavak használata hozzájárulhat a választékosabb beszédhez, de ha nem vagyunk mértékletesek, hamar ránkragad a sznob jelző, vagy ami mégrosszabb félreérthetővé, vagy érthététlenné válunk. Most azonban nem erről van szó, sőt mégcsak azon német szavak használatéról sem, amelyek osztrák közvetitéssel kerültek nyelvünkbe és ma már a magyar nyelv szerves részét képezik. (Pl. hokedli, muff, muszáj, stb.)

Ami ellen szólok az a beszédünkbe szükségtelenül, könnyelmüen kevert német szavak használata. Sajnos e jelenség nem csak a Freiburgi Magyarok Baráti Körében észlelhető, hanem a többi tartósan német nyelvterületen élő magyar közösségekben is.
E jelenségnek több oka is lehet.

Leggyakrabban hanyagságból, kényelemből használunk német szavakat. Ha pillanatnyilag egy fogalom német elnevezése jut hamarabb eszünkbe, akkor azt használjuk, nem is próbálkozunk azzal, hogy a magyar megfelelő is eszünkbe jusson.

Ez azért veszélyes, mert itt, a német nyelvterületen élő magyarok körében megértésre találunk, az ilyenfajta beszéd szokásunkká válik és akkor is használni fogjuk, amikor olyan magyarokkal társalgunk akik egy kukkot sem tudnak németül.

Persze a német szavak használatának magyar beszédben lehetnek kevésbé elitélendő, sőt indokolt okai is. Vannak kifejezések, főleg a rohamosan fejlődő műszaki tudományok, de a biológia, közgazdaság, vagy más tudományok területén is, amelyeket egyikünk-másikunk a magyar nyelvterület elhagyása idején még nem ismert, ezeket németül (estleg angolul) ismertük meg és nem is tudjuk, hogy létezik-e rá egyáltalában magyar megfelelő. Ilyenkor csak a szótár, főleg a szakszótár nyujthat segítséget. Sajnos a nyugaton forgalmazott német-magyar, illetve magyar-német szótárak gyengék, szakszótárak pedig egyáltalában nem kaphatók. Ezek beszerzése csak Magyarországon lehetséges, nagyritkán.

A német szavak használatának egy másik lehetséges oka az, ha valaki elszigetelten, hosszasan német környezetben él és csak ritkán kerül magyarokkal kapcsolatba, szép lassan elnémetesedik. Az ilyen, ha mégis kapcsolatba kerül magyarokkal, nehezen tud váltani és akratlanul is minduntalan német szavakat kever beszédébe.

Vannak olan körülmények is, amikor tudatosan használunk német szavakat. Ez történhet például olyankor, ha egy német szerző művéről beszélünk és egy-egy szó, vagy akár mondat a hűség kedvéért németül, vagy németül is elhangzik. Vannak olyan esetek is, amikor azért használunk német szavakat, mert azok egyértelmübbek mint a magyar megfelelő. Például a német Schalter szót ablaknak fordítjuk, ami félreértésekhez vezethet és ezért a Schalter szó pontosabban meghatározza azt, hogy mire is gondolunk.

Függetlenül attól, hogy miért használunk beszédünkben német szavakat, nagyon fontosnak tartom, hogy igen megfontoltan alkalmazzuk őket, ne éljünk vissza ezek használatával.

Mielőtt azon siránkoznánk, hogy gyermekeink nem, keveset, vagy rosszul beszélnek magyarul, előbb legyünk sajátmagunkkal szemben igényesebbek, szolgáltassunk mi magunk jó példát; őrizzük meg édes anyanyelvünk tisztaságát !

Frédi

 
 bilkeiga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-12 08:52   
2002-09-12

Kedves Judit!

Negy helyen tudom összehasonlitani a magyarsag aranyat az Istentiszteletek latogatottsagaval: jelenleg Bonnban eleg, havonta egy magyar nyelvü Istentisztelet van Kölnben ahova kb 60 km-es körzetböl jönnek a hivek, itt kb. 20-30 fö jön össze egy-egy alkalom soran. Budapesten, Pesterzsebeten ahol a lakasom is van hetente 50-70 fö latogat el (persze ha ünnepi alkalom van akkor többen). A testvergyülekezetünk Erdelyben van, ott hasonlo meretü körzetböl 150-250 fö jar rendszeresen templomba. Vegül Karpataljan ahova csaladi szalak füznek szinten 20 fö latogatja az Istentiszteleteket, de ez gyakorlatilag a környek teljes magyar nepessege!

Az utobbi ket helyen feltehetöleg az anyanyelv vedelme is motivalja az embereket, hiszen egy Istentisztelet jo alkalom mas magyarokkal talalkozni, es az Istentisztelet nyelvezete is bövebb es irodalmibb mint a mindennapokban hasznalt. Magyarorszagon az anyanyelv vedelme nem jöhet szoba motivacios tenyezökent - a latogatottsag is gyengebb. Vegül Nemetorszagban az anyanyelvünk hasznalatat nem akadalyozzak, de vajon az itt elek fent akarjak-e tartani a nyelvüket, akarnak-e tenni az elsorvadasa ellen, vagy inkabb asszimilalodnanak a többsegi tarsadalomba? Vajon eljut-e az üzenet minden környeken elö magyarhoz hogy egy Istentisztelet meglatogatasa nem csak az Istennel valo kapcsolattartas formaja es lehetösege, hanem nekünk, külföldön elö magyaroknak egy specialis lehetöseg arra hogy nyelvtudasunk kopasat megakadalyozzuk.

Hiszen minden alkalom, mikor egy-egy ritkabban hasznalt szo vagy szakkifejezes nemetül jut csak eszünkbe, mikor nem keresgelünk tovabb hanem beszed közben gyorsan az elsönek eszünkbe jutott nemet kifejezest hasznaljuk a magyar beszed közben egy-egy intö jel. Es a masodik generacionak vajon fontos-e magyarnak maradni, a szülök egyedül tovabb tudjak-e adni ennek fontossagat a közösseg ereje nelkül?

Velemenyem szerint a legfontosabb minel több magyar hivet elerni es folyamatosan tudatositva bennük közösseg fontossagat hirdetni az Istentiszteleti lehetösegeket es alkalmakat!

Bilkei-Gorzo Andras, Bonn

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-28 23:00   
Kedves Olaszteleki!

Úgy érzem, különbség van aközött, hogy miért jár Erdélyben, pláne Csángóföldön magyar istentiszteletre valaki, ill. Nyugaton. Talán nem is a miért, hanem a hogyan a különbözö. A nyugaton élöt nem üldözik a magyarságáért és tapasztalatom szerint ezt a fejlett demokráciákban kényére-kedvére ki is élheti. Tehát nem kell temploba mennie azért, hogy magyar szót hallhasson. Ez egy plusz lehetöség. (Hacsak nem olyan helyen él, ahol más lehetösége nincs, de ott többnyire magyar istentisztelet sincs.)

Hitéleti igényét pedi kiélheti a lakhelye szerinti illetékes templomban a befogadó nyelven, hisz egy az isten. Ezért én óvakodnék kötelezö jelleggel elöirni, hogy neki ezt magyarul kell tennie. Nem helyette, hanem mellette járjon magyar istentiszteletre (többnyire ezek ritkábban is vannak). Ahhoz, hogy járjon, valahogy atraktivakká kell tenni az istentiszteleteket, hisz nem biztos, hogy csak a nyelv miatt jön.

 
 olaszteleki  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-28 22:49   
Élőben, hol, mikor, mert én Erdélyből vagyok, esetleg a csevegőben (CHAT)
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-28 18:19   
Kedves Olaszteleki,

válaszod utolsó részével tökéletesen egyetértek. Magam is - az általad említett szellemben - irigykedve nézem ha nagy ritkán a TV-ben egy néger babtista gyülekezet istentiszteletét közvetitik, hogy az milyen vidám, eleven, családias, szeretetteljes.

Nálunk az emberek úgy mennek a templomba mintha temetésre mennének, pedig a keresztény/ keresztyén embernek vidámnak kell lennie, hiszen ővé a jó hír, az evangélium bizonyossága.

Válaszod első részéről is szívesen és hosszasan elbeszélgetnék Veled élőben. (Nem akarok cinikus lenni, de a közérthetőség kedvééért ideírom, hogy "live")

Üdvözlettel

Frédi

 
 olaszteleki  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-27 20:49   
Kedves Fredi,

Nem tudok egyetérteni azzal az elgondolásoddal, hogy a nemzeti egyház egyértelműen ortodoxiához vezetne. Lásd az erdélyi református és az unitárius egyházakat: ezek, ha nem is deklaráltan, de valójában itt és most, Erdélyben magyar, nemzeti egyházak. És hiába "Egy az Isten" (hitvita nélkül, de ez csak az unitáriusokra érvényes szószerint), és hiába az Isten nemzetek felettisége, az Egyházaknak, mint intézményeknek, fel kell vállalniuk, tetszik - nem tetszik a magyar nemzeti érdekek képviseletét is. Persze az lenne az ideális, ha nem kéne, de sajnos még mindig az egyházak a leghitelesebb civil szervezetek, melyek ezt megtehetik.

Hit szempontjából lehet, hogy mindegy milyen nyelvű istentiszteletre járunk, de akkor a csángóknak nincs joguk a magyar nyelvű misékhez? Vagy nincsenek alapelvek?

Szerintem, ha lehetőség van, magyar nyelvű istentiszteletre kell járni.

Szerintem azért nem járnak az emberek templomba, mert a 21. Század emberének a 16. Századi istentiszteleti keret, forma, stílus, stb. idegen. Az egyházak a mai kor emberéhez kéne szóljanak, a mai kor eszközeivel. Persze nem kell a szekták stílusát, diszkodzsoké magatartását sem átvenni.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-21 13:22   
Kedves Judit !

Örvendek, hogy felvetetted a "hit-felekezet" problémát és igazat adok Neked: szomorú, hogy kevés a templomba járó ember, bár remélem ezek nagy többsége nem hitetlen.

Ami a "hová járjunk templomba ?" kérdést illeti én csak másodlagosnak látom ezt, hiszen Isten népek és nemzetek felett áll és "egy az Isten" - ezért másodrangú, hogy magyar, német, stb. istentiszteletre járunk, sőt én még azt is lényegtelennek találom, hogy evangélikus, református, vagy katolikus templomba járunk (a szektáknál már erősen differenciálni kell), hiszen mind Krisztus követői vagyunk (szándékosan nem használtam a keresztény/ keresztyén szavakat, mert - tudtommal egyedül a magyar nyelvben - még ez is megoszt) és különben is lelkes híve vagyok az ökuménikus mozgalomnak, eszmének.

A fentebbiek alapján ovatosan azt is meg merem kockáztatni, hogy - a főleg református templomokban szokásos magyar himnusz-éneklést ne tartsam - legalábbis teológiailag helyén valónak; ismétlem sem Isten, sem Krisztus nem magyar, román stb, a templom pedig egyedül az ők dícséretükre és hozzájuk való imádkozásra való.

Hogy hová vezetnek a "nemzeti egyházak" ahhoz, gondolom elég annyit mondani: ortodoxia.

Az Úr legyen Ti véletek

Frédi

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-20 12:17   
Berlinben él szerintem 6-9.000 magyar. Ha az otthoni statisztikát veszem alapul, miszerint az embereknek kb. fele tekinti magát valamilyen felekezethez tartozónak, és azoknak pedig kb. 20-25% protestáns, akkor ehhez képest nagyon gyenge eredmény, hogy a havonta egyszer tartott magyarnyelvű protestáns istentiszteleten átlagban kb. 12-15-en jönnek össze (a nagytiszteletű asszonyt/ urat és a kántort is beleszámítva). Rossz esetben csak 5, kimagasló esetben 25-30 érdeklődőt tudunk felmutatni. (Utóbbi legföljebb kétévenként fordul elő).

A katolikus gyülekezetben ugyan abszolút mennyiségben több, de arányaiban szintén nem jobb a felhozatal.

Általában lett hitetlenebb a világ? Mindenki megtalálja lelkiüdvét a befogadó ország nyelvén? Rosszul szervezzük? Rosszak a lelkigondozóink? Nincs elég reklám előtte? Nincs elég kávé, sütemény utána? Egyáltalán, máshol is így van? Mit kellene tennünk?

Pompéry Judit, Berlin

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó