2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Honvágy?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 )
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-03-04 18:00   
Kedves Zsizel!

Azt hiszem hogy ez uttal tulzàsba vitted a dolgokat. Csorog a nyàlam.....
Most jöttem rà igazàn hogy leginkàbb az igazi falusi "disznotor" hiànyolom nagyon....

 
 Zsizel  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-03-04 13:35   
Aranyos honvágytól szenvedö társaim!
Egy kis nosztalgia: most itt nagy farsangozás megy, mult csütörtöktöl máig, hushagyó keddig, ezeken a napokon itt a belvárosban bódékat állitanak fel és mindenféle enni- innivaló van. Na, Sandra rátalált egy magyar imbiss-re, még csütörtök este. Két nagy frissen sült lángossal és füstölt kolbász-kóstolóval jött haza, csinálva nekem a meglepetést. Erre látta, hogy én hogy bezsongtam, másnap este ujra jött a lángossal, meg füstölt kolbásszal, plusz friss sült kolbásszal. Akkor látta, hogy a szemeim még jobban ragyognak! Tegnap este ujabb lángos-meglepetéssel várt, meg friss kolbásszal, amit befagyasztottam, meg sült kolbásszal, és megtudta a cimet, itt a közelünkben laknak egy kisvárosban a magyar imbiszesek, Viernheim-ben, szóval ha elfogy minden és rámjön a nosztalgia, hévvel el tudok menni és venni kis fürstölt kolbászt ... ma lesz a csucspont, mert ma, ha hazamegyek, ki fogom én frissen sütni a kolbászt és az lesz az ebédem. Gondolok rátok evés közben és küldöm a frissen sült kolbász illatát ...

 
 bab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-03-01 07:33   
Bizony bizony Cunibaba, egyik nap fent, masik meg lent... S vannak lefátyolozott napok, mikor a szivet megsajditja sok év után is a honvágy... Nekem ma volt ilyen napom. S hova tudok futni hirtelen? Hát a Magyar Online-ra, ide be a Forumba Hozzátok... Leülök a kispadra (mert ilyen topikunk is van hálistennek! - igaz elalszom, s leesem idöközben, de figyelnek a tobbiek, s pokrocot dobnak ram nehogy megfaggyak álmomban) de mégis itt vagyok közöttetek, s ez miatt könnyebb minden, ez vigasztalja a lelkemet a legmélységesebb rejtekén is... s ettol a fájó honvágynak is csitul az ereje
bab

 
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-02-28 10:35   
Kedves LaciKen!
Furcsa érzések futottak àt a szivemen és lelkemen mikor végigolvastam a leveled!
Tudom néhàny év vàlaszt el bennünket (hiszen én csak 12éve vagyok tàvol és a gyerekeim még kicsik) de ezek az érzések màr ismerôsek szàmomra is...
A gyerekeim nyelvtanitàsàt màr én is ellöttem. (màr irtam erröl egy màsik topikban) Ma màr nemtudom hogy hozzam hejre a dolgokat....
A baràtoktol is eltàvolodtam hiszen mindenki éli a maga kis sorsàt ... de gyakran felébred bennem a nosztalgia...

Végül is mindennek megvan a rossz és jo oldala. Attol függ milyen hangulatban vagyunk és rögtôn roszaszinben vagy szûrkén làtjuk a vilàgot.

 
 kyvi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-02-26 12:04   
Két év nem nagy idô, amióta nem lakom Magyarországon, s mégis - fôleg az elején nagyon rámtelepedett a honvágy. Ez az idenemtartozás érzése lényegesen enyhült, amióta nekünk itt, és a családomnak otthon is van MSN-ünk, így naponta tudunk beszélgetni a neten keresztül. Az is nagyon segít, hogy az interneten hallgatni tudok néhány magyar rádióadót, sôt, néhány tv adás is bejön, többnyire azért inkább felvételrôl, de az is valami.
A választások idején teljesen odavoltam, szinte depressziós voltam, hogy nem utazhatok haza pár napra.
Hiába megyünk haza 3-4 havonta, az érzés ugyanaz marad: ha meglátok egy magyar rendszámú kocsit - akár itt, akár Magyarország határaihoz közeledve - elszorul a torkom. Elôfordult már többször is, hogy amikor itt észrevettem egy magyar kamiont, addig manôvereztünk az úton, amig valahogy mellé nem kerültünk, hogy megszólíthassam. Ha feltûnik egy magyar rendszám a környéken, a férjem mindig rám mosolyog, és így szól: "Odamenjünk mellé, akarsz vele beszélgetni?"
Nekem van a legédesebb férjem az egész világon, nélküle meghalnék itt. Azt mondta, bárhova követne.

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-15 12:09   
2003-01-15 12:01, Zsizel:
-
"lecsó gatyában"


A mi környékünkön a plus-nál és a real-ban van magyar paprika.

 
 Zsizel  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-15 12:01   
Jaj, Miki_d, de jó ez a "lecsó gatyában"-sztory! Nevettem és jöttek a könnyeim! - Nyáron lehet itt a LIDL-ben Magyarországról importált sárga paprikát kapni, már várjuk ezt az idöszakaszt, mikor jön a magyar paprika ideje. Naponta nézzük, hogy mikor lehet kapni. Mert csak ebböl a fajtából lehet olyan igazi magyar lecsót csinálni. Aztán esszük a finom lecsót, és ugy érezzük, hogy kicsit otthon vagyunk nyaralni ...
 
 Laci Ken  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-06 21:16   
...
 
 ExMONTag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-05 21:07   

 
 bab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-05 18:37   
Kedves Laci Ken, azt hiszem ha otthon maradtal volna, akkor folyton kulfoldrol almodnal most, vagy ami után éppen, lelked legmélyén vágyakoznál. Az álom a tudatalatti közremüködésével jön létre, nappali tudatunktol független vágyak raktárhelye a tudatalatti, melyeket racionális eszünkkel nem birunk felfogni, nem vagyunk képesek iranyitani vagy befolyasolni.
Orülök hogy ilyen érzések tamadnak fel benned. Ha sajog és fáj, hagyjad csak, lesz ez még édesebben fájó is. Ezzel is több vagy. S gyere ide a Forumba mindig mikor nehéz, s ird le mit erzel. Mert ha bevallja, ha nem, hasonló cipôben járkál itt mindenki...
bab

 
 Laci Ken  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-05 11:16   
Már ide s tova 32 éve, hogy eljöttem Magyaroroszágról.
Engemet nem üldözött senki, a szerelem hozott ide.
Honvágy ? Ezt a fogalmat igen, de az érzést még nem ismertem.
Tulajdonképpen nem is foglalkoztam vele. Boldog voltam az akkori helyzetemmel, szóba sem akartam állni a világgal, nehogy cserélni akarjon velem.
Általában háromévenként utaztam családommal haza, Magyarországra. Nyaralni, meglátogatni akkor még élö szüleimet, testvéremet, rokonaimat. A másik nyelvet megtanulni nem esett nehezemre, csak az idö, amíg a számomra idegen nyelv finaomságaiba is bele tudtam érezni - tünt nékem hosszúnak.
A feleségem német anyanyelvü, magyarul - eltekintve néhány szótól - nem tud.
Gyerekeim sem tudnak magyarul, bár akkoriban vágyaim közé tartozott az, hogy nékik a magyar nyelvet megtanítsam. De sajnos az akkori idökben, munkaköröm nem tette lehetövé, hogy rendszeresen, naponta legalább néhány órácskát a családommal töltsek el. Így aztán most csak egy nyelvi szigetet képezek a saját családomon belül.
Ez - bár én eredetileg másként szerettem volna, - hosszú idön keresztül nem zavart különösebben. Ment az németül is egyre inkább.
De az utóbbi idökben "... néha néha visszatérnek a tavaszi álmok ..."
A futó évek teszik ?
Álmodok rég nem látott játszótársakról, haverokról. Álmaimban a régi arcuk van, mintha csak én lettem volna öregebb. Álmaimban ismét magyarul álmodok, beszélek. Idézetek, versek, dalok jutnak eszembe, rég elmult idökböl, emlékek, amikre már évek óta nem is gondoltam. Hallom a régi hanglemezeket, eszembe jutnak a dalok szövegei, ha nem is hiánytalanul, de sok részük, amikre évek óta nem is gondoltam.
Ez a honvágy, avagy annak a kezdete ?
Vagy egyszerüen csak egy kezdödö öregség vágya a fiatalabb idök után ?
Akkor is álmodnék ilyesmiröl, ha Magyarországon maradtam volna, csak éppen egy másik vidékre költöztem volna ?
üdv. Laci Ken

 
 Miklos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-26 11:36   
Lecsó jöhet nekem is !

Miki_d

 
 bab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-25 21:46   
Jol van, varom a lecsot, nagyon szeretem! Nem rivok mar... Foleg ha lecso var!!!!
ari vagy hogy gondolsz ram...
bab

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-25 21:14   
2002-12-25 20:45, bab:
-
SZEGYEN IDE, SZEGYEN ODA, ELSIRTAM MAGAM EZEN A LECSON GATYABA....
KOSZONOM MIKLOS!
BAB
-

Ne rijjá babszi, kudok egy kis lecsot..

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-25 21:13   
2002-12-25 10:19, Miklos:
-
Igy vagyok vele én is kedves Miklos...neha alig varom hogy hazaérjek ottawába, s lecsot egyek gatyában!


 
 bab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-25 20:45   
SZEGYEN IDE, SZEGYEN ODA, ELSIRTAM MAGAM EZEN A LECSON GATYABA....
KOSZONOM MIKLOS!
BAB

 
 Miklos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-25 10:19   
Kedves Bömbike,

hagy meséljek el egy másfajta honvágyat, amin sokáig elgondolkoztam, humoros és mégis igaz volta miatt. Még évekkel késöbb is mindíg újra és újra az eszembe jut.

Olaszországban nyaraltunk családommal Tirolban pár évvel ezelött.
Hazafelé az autópályán Innsbruck közelében feltünt az elöttem haladó kacsik között egy örülten cikkázó sötétpiros Lada.
Közelebb érve látom rögtön a magyar rendszámot is, no meg a veszélyesen megrakott tetöcsomagtartót, ami elengedhetetlen sokaknál ha szabadságra utaznak.
Óvatosan megelöztem, számítva arra hogy utolsó pillanatban kivág elénk, vagy a jó ég tudja milyen manöverezésbe fog bele.
Mit ad a véletlen, pár kilóméter után beáll ugyaneza az autó a benzinkútnál mögénk tankolni.
Odamegyek hozzá, és mondom az vezetönek aki teljesen kimerülten babrált a tanksapkával, hogy jóember, ha maga így vezet tovább, soha nem látja meg a Magyar zászlót Hgyeshalomnál!
Erre a nyakamba ugrik, összecsókolgat és ordít be az autóba a többieknek hogy én is magyar vagyok!
Dölt a szóáradat, hogy két hete nem hallot magyar szót idegen szályából, hogy a Garda-tónál senki nem tudott magyarul vele beszélni, még a pincérek sem! Beleörül a honvágyba, hogy alig várja hogy Kistarcsára érjen és lecsót egyen gatyában!

Ez mindíg eszembe jut ha honvágyról beszélgetünk, hiszen egy távollétet így is át lehet érezni a Hazától, és úgy is ahogyan mi tesszük már évtizedek óta.

Baráti üdvözlettel,

Miklós_d

 
 Bömbike  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-26 22:15   
Tegnap elgondolkodtam azon,mi is a honvagy.
Es arra jutottam,hogy tobbfele honvagy is van.
1.A szomorusag-honvagy. Eddig azt hiszem,inkabb errol szolt ez a topic. Ha tenyleg nagyon szomoru a honvagy,akkor az lehet annak a jele,hogy el kell gondolkodni azon,hogy esetleg hazamenj.
2.A johangulat-honvagy (nem tudtam jobban elnevezni): ez valami ilyesmi:
hianyzik Magyarorszag,de azert ebben az erzesben van valami jo is: jo az a tudat,hogy van Magyarorszag,Budapest,Balaton,Duna...
es buszke is vagyok erre az orszagra.
Olyan jo,hogy beszelek magyarul,hogy megertem mirol szol Radnoti "Nem tudhatom..." c. verse,(osszehasonlitom az angol forditassal,es jo ugyan a forditas,de latom,mi hianyzik belole...)
Tehat ez egy pozitiv erzes...

Lehet,hogy meg tobbfajta honvagy is.
Mi a velemenyetek


 
 Ödönke  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-26 22:12   
Sziasztok!
Én csak 1,5 évet éltem külföldön. Már pár éve itthon vagyok.
A lényeget már elmondtátok: ott volt elõször honvágyam, ha nem lenne túl elcsépelt szó, ott jöttem rá, hogy mi a "hazaszeretet".
Kényelmes életem volt ott, semmi gondom nem volt, "csak" Magyarország hiányzott. Igen, az ország. Nem csak a barátok, a család, hanem az ismerõs szokások, az éghajlat, hogy tudjam, mit miért ünneplünk, a túró íze, az orgonák illata stb.
Nevessetek ki, de én elõfizettem magyar újságra, hogy ott is tudjam olvasni.
Igen, én is álmodtam angolul.
És beszélheted bármilyen jól a nyelvet, és bármennyire elismerhetik a munkádat, mégis idegen maradsz.
Néha - ha nagyon nem mennek itthon a dolgok -, arra gondolok, hogy ki kéne menni egy kis idõre megint. De nem fogok, és nagyon örülök, hogy itthon vagyok.
Pár hete beszélgettem egy francia fiúval, nézegette a térképet, hogy melyik országba is költözzön. Kérdeztem: örökre? Igen. Tényleg el tudod képzelni, hogy örökre? Persze. De az nem a hazád. - Na, és mi a probléma?
Nem értettük egymást.

_________________
"Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer el kezdek beszélni"...

 
 Csilindrina  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-26 22:07   
Soha nem tudod az idegen ország szokásait felvenni, és igen visszataszító leszel, ha ezt erölteted, mert ez mindenkinek feltünik. Gyökértelen leszel, hiszen elveszíted a talajt a lábad alól. Ismerek egy-két ilyen embert, igaz ezek '56-ban mentek ki, és nem tudták, hogy valaha is hazamehetnek-e. Már egyetlen nyelvet sem tudnak rendesen, a gyerekeik magyarul nem is hallottak még semmit. Meghasonlott az ilyen, állandóan keresi a helyét. Szerintem nincs is olyan, hogy világpolgár. Ez csak egy smafu.

_________________
Mint a mókus, fenn a fán....

 
 Ultra Viola  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-26 22:03   
Sziasztok
en is sokszor gondolkodom azon, mit jelent szamomra, hogy magyar vagyok. Rajottem, hogy amikor otthon vagyok, akkor egyaltalan nem foglalkoztat a dolog, sot, allandoan el akarok jonni. Az egesz akkor kezd fontossa valni, amikor (tartosan) mashol vagy. Minden uj helyen felteszem magamnak a kerdest, tudnek-e itt elni. Altalaban NEM. A nyelv, a kultura (nekem ez a fontos), amelybe beleszulettel nem cserelheto le akkor sem, ha tokeletesen megtanulsz egy masik nyelvet, mert mindig lesz egy hatar, amelyen tul magadra maradsz.
En imadok utazni (jelenleg is majdnem egy evig kulfoldon vagyok), de egy ido utan gyokertelennek erzem magam. Ez nem biztos, hogy egyenlo a honvaggyal, mert azt eddig ritkan ereztem.

 
 Koborlo  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-01 07:21   
Honvagy

Termeszetesen van olyan de csak ha a nosztalgiazok cikkeit olvasom.

33 eve kint elek az USA-ba de meg nem volt idom arra hogy elfogjon. Mindig talalok elfoglaltsagot amivel elterelem gondolataim
ha netalan kozel jarnanak ehez a kerdeshez. Marmint hogy van-e olyan vagy csak a visszaemlekezes delibabja jatszik velunk.

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 23:04   
Szerbusz Grace!

A Te irasodra reagalva, ugy latszik - es mi vagyunk erre pelda - vannak emberek akiknel a honvagy az evek mulasaval jon meg, feltartozhatatlanul, akaratosan, egyre erosebben! - s ettol szenvedunk. Egyet tehetunk, meglatogatjuk szulohazankat, mindig, ujra es ujra, ahogy lehetosegunk van ra.

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 22:39   
Udvozollek Benneteket Lisa es George!

Erdekes "VALAMI" ez a honvagy. Emlekszem ahogy az iskolaban tanultuk az irokat, koltoket: s ok tettek vallomasokat errol az erzesrol! Nem tudtam erezni, amit ok! Most bezzeg tudom mar, hogy mirol is irtak, mitol is szenvedtek!

Lisa, Te csak az elso par honapokban erezted; mig Georgenal az elmult par evben lett erosebb! En kivancsi voltam magamra, hogy mikor fogok erezni valamit? Multak a honapok, aztan az evek es talan mert annyira le voltam kotve, nem ereztem ezt a "HONVAGYAT". Szegyeltem magam magam elott, de hiaba, nem jott amire vartam. Aztan egyszerre a karacsony unnepe elkezdett hianyozni! s ahogy multak az evek annal jobban hianyoztak. Hiszen tele voltam a gyermekkor, ifjukor minden jonak mondott elmenyevel. Ugy hianyoztak az unnepek, a csaladtagokkal egyutt, mint egy pohar viz!

Most mar eltelt tiz ev es nem az unnepek hianyoznak, hanem maga Magyarorszag! - MINDENESTUL, Budapest, a Duna, az utcak lukteto elete mozijaival, szinhazaival, muzeumaival, konyvtaraival, tereivel, hidaival es a Balaton, a magyar tenger. Itt van az otthonunktol 7 km-re a Foldkozi-tenger homokos partjaval,... s nekem mindig a Balaton jut eszembe emlekeivel,..

Most mar tudom mi a honvagy, s evente egyszer megyek Budapestre.

 
 Grace  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-31 12:39   
Engem borzasztoan megvisel az utolso idöben.
Nos... én 32 éve élek a hazamtol tavol. 20on évesen hagytam el a hazamat, s a legidösebb fiam két éves volt akkor. A masik harom gyermekem mar itt született Svajcban. Annak idején minden mas volt, nem volt egyaltalan reményünk,hogy valamikor is haza kerülünk, nem volt visszaut. Ezt el kellett fogadni, akar tetszett akar nem. A honvagyra nem gondoltam, ha rámjött, masra tereltem a gondolataimat. Aztan jöttek a gyerekek a szürke hétköznapok, nem volt semmire idö, üzlet, csalad. 8 évet birtam ki igy, akkor ramjött a honvagy ugy, hogy majd bele betegedtem és én beutaztam elösször a fiaimmal 78-nyaran. A kiabrandulas oriasi volt, kigyogyitott a honvagybol. Mert semmi nem valtozott. Mast is kigyogyitott volna. Egy évvel késöbb kiloptuk( szo szerint) a két fiu testvéremet családostol. 10 évnek kellett eltelnie és Magyarorszagnak felszabadulnia,hogy ismét beutazzak. Nos azota ha tudok haza megyek. Elég egy hét... és mar vagyodom ide haza... ott van a multam, a gyerekkorom, a barataim egy része... itt a jelenem, meg a jövöm... a gyerekeim... a csaladom. Lehet két orszagod szeretni. En mondhatom, hogy tökéletesen beleilleszkedtem a valasztott hazamba... nem keresek hibat... ugy ahogy Magyarorszaggal szemben nem keresek. Akceptalom az életüket, ugy ahogy az otthoniaknak akceptalom. De magyar maradtam belülröl, nem akartam svajci lenni. A gyerekeim mar benszülöttek és öket sem akartam magyarnak nevelni... mert nem is lehetett volna (annak ellenére, hogy mindegyik beszéli a magyar nyelvet) Mas élet, mas szokasok, mas emberek. Csak nekem van multam Magyarorszaggal nekik nincs... nekik itt van a gyermekkoruk, a baratjaik. De ha honvagyam van... megértik, tudjak, hogy mennyire szeretem a hazamat!!!

Problemak, nehézségek mindenütt vannak,itt is mashol is. Ezt el kell fogadni ugy ahogy van. Szeretek itt élni.. és szeretek otthon is.. éltem Olaszorszagban, Németorszagban, az USA-ban.. az emberek mindenütt egyformak.. ha kedves vagy, közeledsz hozzajuk, elfogadnak. Ha nem értjük öket és azonnal itélünk, ök is ugy viszonyulnak hozzank. Ez otthon is megvan.

Két éve 3 hetet csavarogtam a lanyommal(20éves) Magyarorszagon.. nagyon tetszett neki minden, nem egyszer jegyezte meg, hogy nahat.. ezek a magyar féfiak milyen udvariasak. Mert itt a nök elérték azt, hogy egyenjoguak.. a fene se törödik velük. Nekünk mégis ezt kell elfogadni mert itt élünk, nem otthon. En Budapesten születtem.. 20 évig csak 2x voltam a Balatonnal, nem is ismertem az Alföldet, vagy a Dunantult.. tehat nem volt mi hianyozzon. Itt is vannak zöld fak.. hatalmas hegyek, csodalatos természeti adotsagok. Es otthon az én draga szülöhazamban.. nekem a Hortobagy a gyönyörü.. az éret buzaföldek, ami itt nagyon kevés van.. az erös széljaras... a forro napsütés Megosztott ember vagyok.. ha otthon vagyok ide van honvagyam.. ha itt vagyok.. mennek haza

De lehet két hazat szeretni.. ugy ahogy egy édesanya a gyerekeit szereti. Különbözöek de egy anyanak mindengyik kedves.. nos én igy vagyok.. Magyarorszaggal.. és Svajccal. De egy anyanak az elsöszülött gyermeke egy kicsit mindig közelebb all hozza...(nem azért mert jobban szereti a többinél) mint a többi gyerek. Talan ezért van a rettenetes honvagyam.. alig varom,hogy novemberbe haza mehessek végre egy kicsit.

üdv.
Grace

 
 george  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-25 07:25   
Honvagy? igen hosszu eveken at nem hinnem hogy zavart volna, de szerencsere lehetosegem volt 2-3 evente haza (hovagy lenne hogy igy irom?) jarni, egy rep.tarsasagnal dolgozom s igy konnyu innen OZ-bol. De valahogy az elmult par evben ez a gondolat egyre erosebb lesz bennem, Magyarnak szulettem s ez a szivem melyen van beepitve, amit nem tudok, de nem is akarok elfelejteni, BAR: nekem mar ket otthonom van, MO s OZ egyarant. csaladomat itt alapitottam, felesegem nem magyar, de MO mindig is elottem all, kulturaban, hagyomanyokban, s foleg erzelmekben.
 
 LISA  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-18 21:23   
Nekem is az elsö hónapokban volt honvágyam, még Ausztriában. Mikor tudtam, nincs visszaút. Még a legnagyobb baj az volt, hogy szüleinknek se mondhattuk meg, hogy elakarjuk hagyni az országot. Veszélyes volt abban az idöben, hogy sikerüljön nem tudhatta senki rajtunk kívül! Anyu után vágyódtam legjobban, nagyon közel álltunk egymáshoz. Szegények nem gondolhatták, hogy kb. másfél évre a házasságunk után lelépünk!
Utána soha nem volt "honvágyam"!

Erröl ennyit.

_________________
LISA /vitéz/

 
 Nostradamus888@yahoo.com  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-22 20:54   
- Szia cili!

- En maa korabban irtam errol, (Leeg boveen).

SzerintM ha yool erzed magad ahol epp vagy..., akko kevesebb idod marad HAZAvagyni...

- EN legalabbis igy wagyok vele... Eleinte ('81-be)miko ggyuttM, szinte naponta HAZA akartam menni..., meer nem wot STABIL eletM... (minden kezdet NEHEZ!)

- aZOTA "LEFOLYT A dUNA-N PAR LITTER VIZ.."., es inkabb ITT vagyok igazan otthon!Perxe sok minden befolyasolja a HONVAGYAT.. (CSALAD, BARATOK, ISMEROSOK ottlete), de meg az is, hogy rengeteg VALTOZAS (jobbara NEM JO..) tortent, miota arra jart az Mber!...

- Annyi baj one manapsag (mindenfele), igy nem vagyunk (..gyok), kivancsi NEGATIV dolgokra (abbu wan itt is Leg!), s ezzee inkabb VALODI kikapcsolodasra vagyok..!

- Persze majd 1X, majd 1X...!? Tovabba ha VALOba Meszt a HONVAGY..., akko uj gepre, kocsiba (fuggoen merre vagy), es Ugorj HAZA!, es gyozodj + mi one? De Setleg ne ijedj +, ha csalodcc...!, de legalabb "Nem szall az Mber feje...", hogy ha nem megy, Setleg KELLETT wona menni-e!?, es igy NYUGODT A LELKIISMERET!...

csao ~Istvan~

 
 Cili  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-06-22 17:25   
Nem tudom ki hogy van a honvaggyal, en azt hittem hogy soha nem lesz nekem, de bizony elkap mostanaban. Kivancsi lennek hogy ki hogy viseli az idegenben az eletet?
 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó