2018. december 13. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MagyarOnline.net Vendégek >> Dr. Grétsy László
Új topik indítása  
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
 seci  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-11-03 18:09   
2008-09-14 05:46, Ferencz Zsuzsanna:
-

Ha a kikapos menyecsket rajtakapja a volegenyecskeje, akkor kikap!
Ugyhogy "Behave Yourselves!"

-seci

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-09-14 05:46   
Kedves tanár úr, a KIKAPÓS melleknévnek van-e köze a KIKAP igéhez?
 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-07-26 22:11   
2008-07-24 21:39, Dr. Grétsy László:

Kedves tanár úr!

Nagyon köszönöm a válaszát és megpróbálom a jövöben ehhez a tanácshoz tartani magamat+a a gyermekeimnek továbbadni.

18 éves németországi tartózkodás után (ahol minden "Medien" név alatt fut), tehát magyar többesszámban "média", viszont ez valóságos magyarul "médiák", lassan összefolyik minden a fejben.

Csak kell valaki, aki megmutatja az irányt, és én hiszek Önnek, ezért javulást ígérek.

Remélem, hogy továbbra is olvashatjuk hasznos tanácsait. Én, mindenesetre, olvasni fogom öket. Szükség van rájuk.

Tisztelettel:
Mary

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-07-24 21:39   
Erazs -- Mary -- Ferencz Zsuzsa -- Poe:

Média vagy médiák? Mindkét forma él, de a helyesebb az a használat, amelyet Erazs kifejtett. Eszerint a média = a tömegtájékoztató eszközöknek, a nyomtatott és az elektronikus sajtónak az összessége. Mary ugyan megpróbált még egy fokozatot beépíteni a sorba úgy, hogy egy újság az médium, több újság az média, s ennek alapján tévé + újság + rádió stb az médiák. Kétségtelenül sokan használják így is, de ez a használat már kezd visszaszorulni. Az új értelmező szótár pongyola használatnak minősíti. Én is így vélekedem. A médiák formát tehát nem érdemes, nem célszerű használni.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-07-24 21:34   
2007-05-05 12:23, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves tanár úr, hogy kell írni: örökkétig vagy örökétig? Mi itt vitatkozunk ezen...
-


Ferencz Zsuzsanna: Örökkétig vagy örökétig? Már több mint 80 éve, 1921 óta két k-val, követve a kiejtést. Ugyanezért kettőzödik meg a k az örökkön örökké kifejezés első tagjában. Az örökkétig-ben annak ellenére hosszú a k, hogy eredetileg ez így hangzott? örök éltig. De a nyelvi változás nagy úr, még ilyen eseteekben is. A mai beszélők már úgy érzik, hogy az örökké határozószóhoz tapadt egy tig-féle végződés. Mint láthatják. nem így áll a dolog...

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-07-24 21:33   
2007-03-13 12:37, poe:
-
Kedves Tanár Úr

Nekünk, akik rendszeresen küszködünk egy számunkra idegen nyelv folyamatos és befejezett igealakjaival, talán érdekes lenne egy kis áttekintés ebben a témában. Tudom, hogy ezek az alakok nagyrészt megvoltak a magyar nyelvben is, de többségük kiveszett, elavult, és ma már magyartalannak, régimódinak, germanizmusnak véljük az "el voltam utazva" és a "mondottam volt" kifejezéseket. De rejtetten még ma is szerepük van talán.
Hiszen az elutaztam nem ugyanaz, mint az el voltam utazva.

Ami miatt mindez ma eszembe jutott, egy hír a netről:

Szörnyethalt a hídnak hajtott sofőr

Érzésem szerint, bár befejezett múlt időről van szó, mégis a 'hajtó' szót találnám ideillőnek, ám nem tudom megindokolni. Kérdés, igazam van-e, és ha igen, miért?

_________________
poe

-

Poe: Szörnyethalt a hídnak hajtott sofőr. Helyesen látja a kérdést. Az kétségtelen, hogy a tárgyas igék szenvedő értelmű igenevének jelzői használatában érvényesül az előidejűség. Egy példa: "Még ma is előttem van az akkor látott kép." Ha azonban az igenév -- éppen tárgyassága miatt -- félreérthető módon az alanyra is vonatkozhat, akkor nem természetes, éppen ezért nem is ajánlatos ez a használat. Tehát zavaró pl. ez a mondat: "A nagyon sok helyzetet elpuskázott törökök ellen megérdemelten nyertek a németek". Ilyenkor jobb a folyamatos igenév, vagyis: elpuskázó törökök. Így egyértelmű a mondat. (De az lehet, hogy a csapatokban tévedtem.)

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-07-20 09:07   
Kedves Simon Hunor és barátai! Folytatom a néhány hete abbahagyott válaszadást. Ne haragudjanak, ha esetleg most sem sikerül befejeznem.
 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-19 05:00   
Tanár úr, nagyon köszönöm.
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-18 20:01   
Tisztelt Grétsy Tanár Úr,

tisztelettel megköszönöm válaszát.

Schneider Alfréd

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-18 19:50   
2007-06-05 11:07, Fredi:
-
Tisztelt Grétsy Tanár Úr,

minden esetben nagy gondban vagyok, amikor magyar szövegben angol szavakat alkalmaznak. Ennek egyik oka az, hogy nem uralom az angol nyelvet, a másik pedig anyanyelvünk tisztaságának féltése.
Sajnos tetszik-nemtetszik – főleg az informatikában - ma már nem lehet meglenni egy minimális angol szókészlet nélkül. Megvan a gyanúm, hogy azért sok esetben lehetne ezek helyett tiszta magyar kifejezéseket használni. Idevonatkozó konkrét kérdésem Önhöz: itt, a Magyar Online Netben is állandóan használt topic szó helyett nem lenne-e helyesebb a téma szót használni, vagy legalább topiknak írni, hiszen nyilvánvaló a szó görög-latin eredete? Így talán az írásmód is magyarosabb lenne.



-


A görög-latin-angol topik bátran írható k-val is. Már a Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett új mű, az Idegen szavak szótára is így írja. Persze a köznyelvbe nem való a topik, de a nyelvészeti szaknyelvben ( mégpedig a generatív grammatikában és a funkcionális nyelvtan szóhasználatában), valamint az informatikában egyre otthonosabb. Ha a félreértés veszélye nélkül lehet témát mondani helyette, az jó, de ha zavar keletkezhetne ebből, akkor legyen inkább topik! A szaknyelv jobban megtűri az idegen szavakat, mint a köznyelv. Egyébként a szótár így adja meg a topik informatikai jelentését: 'azonos téma élő internetes beszélgetés során'.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-18 19:49   
2007-05-10 18:45, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves tanár úr, jöjjön már felénk is...
Most épp azon vitatkozunk, hogy aki kapatos, az pityókos vagy pityókos?

-


Az italos ember népies szóval pityókos. Mondják pityókásnak is, de az pongyola, keverék alak, amely a 'burgonya' jelentésű, szintén népies pityóka hatására jött létre.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-18 19:46   
2007-06-27 15:50, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves tanár úr, remélem, jól van, és nem feledkezett el rajongói itteni táboráról...A kérdés: mostanában gyakran hallom azt, hogy oan, naon, az olyan és a nagyon helyett. Ezek divatszavaknak számítanak?

-


Az oan, a naon, a need (negyed helyett) és a többi sajátos ejtésű szó egytől egyig nyelvjárási eredetű. Nem hibásak, de a köznyelvi kiejtésformák közé nem illenek bele. Lehet, hogy arrafelé divattá vált az effélék használata, de ez akkor csak helyi divat, amelyet valaki(k) -- nyilván nem szándékosan -- elterjesztett(ek). Általában véve semmiképpen sem számítanak divatszavaknak.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2008-06-18 19:44   
Kedves Simon Hunor és kedves kollégái!

Nem feledkeztem meg kérdéseikről, de számos egyéb feladat meglehetősen hátráltat mostanában a válaszadásban. Egy-két kérdésre most válaszolok, később azonban még majd folytatom.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-27 15:50   
Kedves tanár úr, remélem, jól van, és nem feledkezett el rajongói itteni táboráról...A kérdés: mostanában gyakran hallom azt, hogy oan, naon, az olyan és a nagyon helyett. Ezek divatszavaknak számítanak?
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-06-05 11:07   
Tisztelt Grétsy Tanár Úr,

minden esetben nagy gondban vagyok, amikor magyar szövegben angol szavakat alkalmaznak. Ennek egyik oka az, hogy nem uralom az angol nyelvet, a másik pedig anyanyelvünk tisztaságának féltése.
Sajnos tetszik-nemtetszik – főleg az informatikában - ma már nem lehet meglenni egy minimális angol szókészlet nélkül. Megvan a gyanúm, hogy azért sok esetben lehetne ezek helyett tiszta magyar kifejezéseket használni. Idevonatkozó konkrét kérdésem Önhöz: itt, a Magyar Online Netben is állandóan használt topic szó helyett nem lenne-e helyesebb a téma szót használni, vagy legalább topiknak írni, hiszen nyilvánvaló a szó görög-latin eredete? Így talán az írásmód is magyarosabb lenne.



 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-10 18:45   
Kedves tanár úr, jöjjön már felénk is...
Most épp azon vitatkozunk, hogy aki kapatos, az pityókos vagy pityókos?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-05-05 12:23   
Kedves tanár úr, hogy kell írni: örökkétig vagy örökétig? Mi itt vitatkozunk ezen...
 
 Erazs  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-04-14 23:32   
Nálunk anno azt tanították magyarból, hogy a médiák szó helytelen, mivel a média már eleve többes szám. És errefel felhozta még hőn utált magyartanárunk a következő helytelen példákat, mint: eldeformálódik, beleinvesztál stb.
 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-04-06 22:01   
2007-04-06 05:26, Ferencz Zsuzsanna:

Most kíváncsi lettem, hogy a latin eredetü szavakat mikor kell magyarosítani és mikor nem?

A média, ill. médium eléggé nemzetközi, nem? Mint a TV, fax, telefon stb.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-04-06 05:26   
Szerintem a média fordítása: tömegtájékoztatási eszközök. Igy van, tanár úr?
 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-04-01 21:48   
2007-04-01 10:36, poe:

A szubjektív felfogást aláhúzandó, megjegyzem, hogy nekem a médiák a sokrétüséget takarják, tehát írott, vizuális, akusztikus médiák.

Pl. egy újság médium, több újság média és tévé+újság+rádió = médiák. Biztosan helytelen, de szubjektíven és személyesen így fogom fel.

Vajon hogyan látja egy szakember?

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-04-01 10:36   
Kedves Tanár Úr

Megint én vagyok. Azt olvastam az Index híroldalon, hogy "Mit gondolnak a médiák?"
Több kivetnivalót is találtam a fenti mondatban. Ha jól tudom, egyes számban médium, többes számban média, tehát médiák nincsenek. És ha egy, ha több, gondolkodni nem szokott, lévén tájékoztatási eszköz. A média dolgozói, vezetői igen, nekik legalábbis kellene gondolkodni. A cikkben azonban még rátesznek egy lapáttal: "a tévéhíradók és politikai magazinok általában nem nagyon izzadnak, hogy témákat gyűjtsenek".
Szóval már nem csak gondolnak, de izzadnak is. Ha humorizálni akarok, magam is élek a megszemélyesítés lehetőségével, ez a cikk azonban egy kommentár lenne. Oknyomozás.

Várom válaszát tisztelettel:

_________________
poe

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-03-13 12:37   
Kedves Tanár Úr

Nekünk, akik rendszeresen küszködünk egy számunkra idegen nyelv folyamatos és befejezett igealakjaival, talán érdekes lenne egy kis áttekintés ebben a témában. Tudom, hogy ezek az alakok nagyrészt megvoltak a magyar nyelvben is, de többségük kiveszett, elavult, és ma már magyartalannak, régimódinak, germanizmusnak véljük az "el voltam utazva" és a "mondottam volt" kifejezéseket. De rejtetten még ma is szerepük van talán.
Hiszen az elutaztam nem ugyanaz, mint az el voltam utazva.

Ami miatt mindez ma eszembe jutott, egy hír a netről:

Szörnyethalt a hídnak hajtott sofőr

Érzésem szerint, bár befejezett múlt időről van szó, mégis a 'hajtó' szót találnám ideillőnek, ám nem tudom megindokolni. Kérdés, igazam van-e, és ha igen, miért?

_________________
poe

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-14 04:02   
Tanár úr, sok egészséget, boldogságot és a nyelvi-nyelvtani hibák miatti kevesebb fejfájást kívánok.
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-13 22:07   
Csatlakozom az előttem szólóhoz, én is jó egészséget kívánok Grétsy tanár úrnak.
_________________
poe

 
 Rzsike  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-13 21:38   
Grétsy tanár úr ma igazoltan távol, ugyanis ma van a szülinapja
www.ezenanapon.hu
Isten éltesse őt sokáig nemcsak múlt, de jövőidőben is

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-27 15:38   
Kedves Tanár úr

Köszönöm a válaszokat.

A napokban került a kezembe a Szabad Föld Kiskönyvtár sorozat Anyanyelvi őrjárat című kis kötete, ami az Ön - az újságban hetente megjelent - cikkeinek gyűjteménye. Két nap alatt végigolvastam, és már ismerősként üdvözöltem azokat a témákat, amik itt a fórumon is felmerültek. Valamennyi egy-egy érdekes problémát boncolgat, röviden és mindenki számára érthetően. Talán ezért jutott eszembe a kérdés, nem lehetne-e ezeket az írásokat itt is közkinccsé tenni?
Ki tudja például, honnan kapta a nevét a tojásrántotta? Hogyan nevezik az ükapa apját? Mi a közös az orvhalászban és az orgazdában? És ki a herkópáter az a Herkó páter?
A könyv nem csak tanulságos volt, hanem roppant szórakoztató is.

_________________
poe

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 22:09   
2007-01-18 19:12, Dr. Grétsy László:

Kedves Tanár úr,

nagyon köszönöm a választ. Maradni fogok a -nál, -nél formánál.

Ungvári Annamária

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:21   
2006-12-03 14:35, poe:
-
Kedves Tanár úr.

Remélem, nem felejtett még el bennünket. Az imént láttam egy nevet elválasztva, így: Dem - szky. Úgy érzem, a helyes elválasztás Demsz-ky lenne. Még a szabály is rémlik halványan, miszerint mássalhangzótorlódáskor csak egy mássalhangzó kerül az új szótag elejére. Lehet, hogy elavult ez a szabály?


-


A Demszky név elválasztása

Megnyugtathatom: a szabály nem változott, s bár már javában folynak a helyesírási szabályzat újabb, 12. kiadásának munkálatai, bizton állíthatom, hogy nem is fog változni. Márpedig a jelenlegi szabályzat teljesen egyértelműen szól az olyan szavak, nevek elválasztásáról, amilyen a Demszky név is. Ennek igazolására idézem a szabályzat 226. g) pontjának első három sorát: „Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van, csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum, ost-rom, temp-lom, tink-túra, lajst-rom, Dosztojevsz-kij, Ing-rid, Veszp-rém, Ojszt-rah; stb.” A többjegyű betű természetesen egy betűnek számít, még a háromjegyű dzs is; a kávéscsészét, bögrét jelentő findzsa elválasztása ezért fin-dzsa, nem find-zsa. Egy betűnek minősül a szűkebb ábécében ugyan nem szereplő, de elég gyakran előforduló ch is, tehát ez a helyes elválasztásmód: ar-chívum, Mün-chen. Továbbá egy betűnek számítanak a családneveinkben előforduló olyan régies betűk is, mint a cz, gh, th, ts stb. A saját nevemmel is jó néhányszor találkozom hibásan elválasztott, Grét-sy formában a szabályos Gré-tsy helyett. S hogy visszatérjek kérdésére: jól emlékszem: jeles nyelvész kollégám, a sajnos, már nem élő Kovalovszky Miklós is többször panaszolta, hogy nevét – a végén levő szky végződést önálló egységnek tekintve – elég sűrűn látja viszont Kovalov-szky írás-, illetve elválasztásformában. A szabályos elválasztás ott is, valamint a Demszky névben is ez: Kovalovsz-ky, Demsz-ky.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:19   
2006-11-07 20:24, Gagy:
-
Tisztelt Tanár Úr !
Egy készülő internetes norvég-magyar szótár kapcsán egyes munkatársak szakítani akarnak a magyar szótárirodalom hagyományával és az igék egyes szám harmadik személy -es alakja helyett a főnévi igenevet kívánják használni.
Mi szól a hagyományos forma mellett ?
Köszönettel, Gagy


-



Az igék feltüntetése a szótárakban

Nem lenne szerencsés dolog áttérni arra a sok helyütt tapasztalható gyakorlatra, hogy az igék főnévi igenévi formában szerepelnének a szótárakban. Nem ok nélkül alakult ki az a szokás, hogy nálunk az igék kijelentő mód jelen idejű egyes szám harmadik személyű formája számít alapalaknak. Azért van ez így, mert a magyarban ez az igének a legrövidebb, minden sallangot nélkülöző formája. Felsorolok néhány tetszőleges példát összevetésre: ad – adni, belenyilall – belenyilallni, kifakad – kifakadni, ölt – ölteni, terjeszt – terjeszteni, úszik – úszni. Mint látható, a főnévi igenévi alapalakok mind hosszabbak a magyar felfogás és szokás szerint alapalakoknál, legfeljebb az ikes igékről mondhatjuk azt, hogy -ik végződésük miatt döntetlenre áll a két forma viadala. Nálunk a főnévi igenév -ni képzője csupán kolonc lenne a szó végén, ellentétben azokkal a nyelvekkel, amelyekben a főnévi igenévi alak az alapforma.Egyébként pedig még azt sem mondhatjuk, hogy az egyes szám harmadik személyű alak számít szinte kizárólagos alapalaknak a nyelvek világában. Nem is kell messzire mennünk ellenpéldáért, hiszen például a latinban nem az egyes szám harmadik személyű, hanem az egyes szám első személyű forma számít alapalaknak, nyilván azért, mert ott meg ez a legegyszerűbb, legrövidebb forma. Nálunk, vagyis a magyarban ez sem volna gazdaságos: adok, belenyilall(ok ? nincs is első személyű alakja!), kifakadok, öltök, terjesztek, úszom. Vagyis a változtatásnak csak hátrányai lennének.

Dr. Grétsy László

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása  




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó