2018. január 16. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MagyarOnline.net Vendégek >> Dr. Grétsy László
Új topik indítása  
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:18   
2006-10-02 11:12, egyedls:
-
Már többször betelefonáltam a különböző TV csatornákba amiatt, hogy a kőrözöttet rendszerint összetévesztik a körözöttel, hogy a riporterek "lenyilatkoztattak" valakit, hogy ajtót nyitni és nem "nyitani" kell, hogy a jelenség látszik és nem "látszódik", stb. Nagyon "báncsa" szememet-fülemet az ilyen fogalmazás, különösen azok részéről, akiknek a beszéd a kenyérkereső szerszámuk!!! Mintha a kőműves lyukas kőművskanállal próbálná vakolni a falat ) Nincs ez ellen pl. munkáltatói elvárás, szankció, bármilyen eszköz??
-



Van-e mód a tömegtájékoztató eszközökbeli hibák csökkentésére?

Jogi eszközök nincsenek, hiszen a nyelvhasználatot maga a nyelvi közösség irányítja. A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész. A nyelvművelő csak ajánl, mégpedig legjobb tudása szerint, de nem ír elő, nem követel meg semmit.

Ehhez azonban két dolgot hozzá kell tennem.

1. Ha a beszédnek nincs is, az írásnak van szabályzata. A mindenkori helyesírási szabályokat be kell tartani, és be kell tartatni, persze nem a magánlevelezésben, hanem a nyilvánosságnak szánt írásokban.

2. „Munkáltatói elvárás, szankció”, mint a kérdés felvetője, [egyedls] írja, igenis lehetséges, sőt kellene hogy legyen. Egy műsorvezetőtől igenis megkövetelheti a kenyéradója, hogy anyanyelvét igényesen használja, szóban is, írásban is. Ez nem a személyiségi jogok megsértése, hanem a tömegízlésnek mértékletes, józan irányítása, befolyásolása.


Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:16   
2006-10-01 17:27, Sally:
-
Tisztelt Tanár Úr!

Egy vita döntőbírájának kérem fel Önt. A problémánk a következő. Kis hazánkban kapható egy magyar kiadású havilap: GEO. Úgy tudjuk az eredeti kiadás brit. A kérdés az lenne, hogy eme magyar nyelvű ujság címét (vagy nevét?) magyarul vagy angolul kell kiejteni?
Előre is köszönöm a segítségét!

-


A GEO lap címének olvasata
Ha kis hazánkon Magyarországot érti, továbbá magyar nyelvű lapról van szó, akkor természetesen a [geo] kiejtés a helyes, hiszen ez nem angol, hanem görög szó. Tehát nem ajánlom a [dzsíö]-féle ejtést! Jól néznénk ki, ha a nemzetközi szavakat ejtésükben is elnemzetköziesítenénk! Pl. ezeket: geodéta, geofizika, geográfia, geológia, geometria stb.


Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:15   
2006-04-24 20:25, poe:
-
Kedves Tanár Úr

A húsvéti ünnepekben Budapesten jártam, és szemembe tűnt egy reklám (a sok közül) : ülő és fekvő bútor eladó
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a bútorok ülnek és fekszenek. Helyesen szerintem így kellene: ülő- és fekvőbútor eladó Vagy tévednék?

-



Ülő és fekvő bútor
Igaza van a levélírónak. A reklámbeli írásforma hibás. Ülőbútor, ülőhely, ülőpárna – ezek mind egybeírandók. Az előtag ezekben nem azt jelenti: ’ülő’, hanem ezt: ’ülésre szolgáló’. De az elmondottak szellemében csakugyan külön kell írni az ülő igenevet ebben a mondatban: „Ülő helyzetben nehéz aludni.”

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:14   
2006-02-23 05:53, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves tanár úr,
foglalkozik-e Ön avagy valamelyik kollegája azzal a kérdéssel: mit felejtenek el leghamarabb az emigránsok a magyar nyelvet illetőleg?
A szavakat?
Bizonyos nyelvtani részleteket?
És vajon miért?

-


Ferencz Zsuzsanna kérdésére éppen az emigráns magyarok tudnak vagy tudnának leginkább válaszolni! Én nem foglalkoztam e kérdéssel.

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:13   
2006-02-20 10:30, Bell:
-
Kedves Tanár Úr,

egy Proseminárium keretén belül azt a feladatot kaptam, hogy írjak egy 25-30 oldalas munkát az ik-es igék használatáról
1 szám/1 személyben a mai magyar nyelvben. Tehát mikor k és mikor m. Erre a kérdésre kellene egy szabályt találnom. Ehhez kérném feltétlen a Tanár Úr segítségét, amennyiben ez lehetséges!
Elöre is nagyon köszönöm!!!
-



Az ikes igék használata a mai magyar nyelvben

Erre a kérdésre vonatkozó szabály természetesen nincs, de nem is lenne jó, ha szabályt akarnánk a nyelvre ráerőltetni. A kérdezőnek nyilván állapotrajzot kell írnia. Nagy szerencséjére 1992-ben megjelent T. Urbán Ilonának erről egy igen szép tanulmánya. A címe: „Ikes ragozás és nyelvi norma (Az ikes igeragozás mai állapotának vizsgálata újságnyelvi adatok alapján)” E 16-18 oldalas tanulmány megjelenése óta újból eltelt ugyan majdnem másfél évtized, de a szerző által adott állapotrajz többé-kevésbé még ma is érvényes. A kötet címe, amelyben megjelent: „Normatudat – nyelvi norma” Szerkesztette Kemény Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete adta ki, ebből következőleg tőlük meg is lehet rendelni a kötetet!

Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:12   
2006-02-18 01:57, Mary:
-
Kedves Tanár Úr,

egyre gyakrabban (itt a fórumon is) olvasok ilyen beírásokat: ettöl másabb, ettöl több, ettöl szebb stb.

Nekem furcsa ez, szokatlan és irritáló. Talán azért, mert nem tudok lépést tartani a magyar nyelv fejlödésével.

Én úgy tanultam és használom, hogy ennél másabb, ennél több, ennél szebb.

Hangzásra az "ennél" egy közelebbi, az "ettöl" egy távolabbi képet alkot (szubjektíven). "Ennél", az ott van, ahol van, "ettöl", az a kezdet és megy valahová. Nem beszélve arról, hogy az "ennél" összehasonlítást jelez, az "ettöl" kiindulópontot (legalábbis logikailag).

Helyes mindkettö? Ez valami új a nyelvben?

Válaszát elöre is köszönöm.

Ungvári Annamária
-



Attól vagy annál nagyobb, több
Valóban terjed – mégpedig nyelvjárási hatásra – az attól nagyobb, attól szebb stb. forma. Hibásnak ez sem tekinthető, de a tól, -től ragos hasonlító határozónak a köznyelvi normába való beiktatása nem indokolt, már csak azért sem, mert ez olykor kétértelműségre vezethetne. Például ez a mondat: „A szorgalmas diák bölcsebb lett a tanítómesterétől”, úgy is érthető: ’sokat tanult tőle’, de úgy is: ’tudásban fölébe nőtt, túlszárnyalta’. Vagyis az igényes prózában, a tudományos nyelvben, a tankönyvekben stb. jobb megmaradni a –nál, -nél ragos hasonlító határozó mellett! Egyébként köszönöm ezt a kérdést, mert valóban élő problémát vet fel! Lehet, hogy a kérdés nyomán valamilyen anyanyelvi műsorban is szólok róla.


Dr. Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:11   
2006-02-06 11:24, Nagy Lajos:
-
Kedves, tisztelt Tanár Ur !

Mindenek elott, ha megengedi Ön, visszaillesztem eredeti levelemet, kérdésemet :

xxx
Tisztelt Dr. Grétsy László !

Kérem, engedjen meg egy-két kérdést feltennem Önnek és kérjem ezekre válaszolni szíveskedjék !

- mi az ún. "székely rovásírás" és a magyar nyelv közötti viszony (ténylegesen ez lenne a nyelv írott formája ...)?
- mi a nyelvünk és azonosságunk között a viszony (meghatározó -e ez 'identitásunkban', és ha igen ; milyen mértékben ?)
xxx

Látom, hogy nyelvi nehézségem akadály arra, hogy még két egyszeru kérdést is érthetoen föltegyek, ezért egy kis magyarázattal megtoldom (habár az is valószínuleg suta lesz) :
Kôztudott, hogy a magyarok által felvett latin betukészlet nem 'magyar', ill. nem a magyar nyelv hangzói után/ezekre lett 'készítve'. Ezen írás csak felvett írás, még kevésbé is a mienk, mint pl-ul a szlávoknak a ciril betus (mert azok számukra
készítodtek !). ... Ez alapján, ezen értelemben tettem elso kérdésem föl.

A második kérdésem pedig így magyarázom :
Ha most az ido kerekén visszautaznánk a multba ..., mi alapján 'szabnánk' meg annak kritériumját, hogy kik is elodeink, kik az akkori magyarok ? A nyelv mennyire alapveto lenne ebben ? Elegendonek találná-e Ön ?
Gondolom ez mára is vonatkozhat(na) ...

Nagyon szépen megköszönöm, hogy megtisztel(t) válaszával.
Szív. üdv.; NL



-



Lajos, illetve NL kérdésére nem tudok érdemleges újabb választ adni, azt azonban magam is vallom s fontosnak vélem, hogy a nyelvünk és az azonosságunk közötti viszony meghatározó mindnyájunk számára.

Dr. Grétsy László


 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-01-18 19:10   
2006-01-29 11:43, poe:
-
Kedves Tanár Úr

Már a megszólításnál is sokat kellett gondolkoznom, T vagy t, Ú vagy ú? Kérdésem is ezzel kapcsolatos, a kis-és nagybetűk használatáról szeretnék érdeklődni. A netikett azt mondja, hogy a nagybetűs írás egyértelműen kiabálást jelent, ezért folyamatosan nagybetűvel nem sokan írnak szerencsére. Ám a szókezdő nagybetűket annál többen használják. Ha jól tudom, a német nyelvben a főneveket mind nagybetűkkel kell írni, a hollandban csak azokat, amikből egy van, pl. Pápa, Királynő, Karácsony.
A legtöbb ilyen "hibát" címeknél látom, és szeretném tudni, valóban hiba-e?
Talán nem haragszik meg Hunor, ha egy rovatcímet idecitálok mutatóba, illusztrálandó a dilemmámat: A Magyar Világkapcsolat. Én csak a kezdő A-t írnám naggyal, persze érzem, hogy egyértelműen figyelemfelkeltés a cél.
A képeslapokkal is ez a gondom: Kellemes Karácsonyi Ünnepeket vagy Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánjak az idén?

Válaszát előre is köszönöm

poe avagy Poe


-



Kisbetűk, nagybetűk használata
Az persze túlzás, hogy a nagybetűs írás egyértelműen kiabálást jelent, de abban egyetértek a kérdezővel (Poe), hogy a szókezdő nagybetűk divatját éljük. A nemzetközi összehasonlítás nem feltétlenül hasznos, mert nemzetenként más-más szokások alakulhattak ki. Mi, magyarok például a napok, sőt az ünnepek nevét is kisbetűvel írjuk, mert a hagyomány így diktálja (kedd, szerda, húsvét, karácsony stb.), másoknál ezek több helyütt nagybetűsek. Az intézménynevek minden szavát nagy kezdőbetűvel írjuk, kivéve a névelőt meg az és kötőszót, s ugyanígy járunk el az alapítványok nevével. Az újság- és folyóiratcímekkel is ez a helyzet, de a könyvcímekben már nem ez a módi, hanem csak az első szó kezdőbetűje nagy: Egri csillagok, Az új földesúr stb. (A csakugyan terjedő nagybetű divatnak nem örülünk.) Napjainkban a szőlőnemesítők nagyon harcolnak azért, hogy a borfajták nevét írhassák nagy kezdőbetűvel, mert különben nem lesz a boraiknak elég becsületük az Európai Unióban. Ez megalapozott kérés; valószínű, hogy a következő helyesírási szabályzat, amely néhány év múlva már esedékes, ilyen irányban fog módosulni. A B.ú.é.k.! – B.Ú.É.K.! probléma is idetartozik. Az első forma a jogos, tehát csak a B. nagy, a többi kicsi! És ez utóbbi mondattal már válaszoltam Poe utolsó kérdésére is, a karácsonyi ünmnepekre vonatkozóra.

Dr. Grétsy László

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-12-03 14:35   
Kedves Tanár úr.

Remélem, nem felejtett még el bennünket. Az imént láttam egy nevet elválasztva, így: Dem - szky. Úgy érzem, a helyes elválasztás Demsz-ky lenne. Még a szabály is rémlik halványan, miszerint mássalhangzótorlódáskor csak egy mássalhangzó kerül az új szótag elejére. Lehet, hogy elavult ez a szabály?
_________________
poe

 
 Gagy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-11-07 20:24   
Tisztelt Tanár Úr !
Egy készülő internetes norvég-magyar szótár kapcsán egyes munkatársak szakítani akarnak a magyar szótárirodalom hagyományával és az igék egyes szám harmadik személy -es alakja helyett a főnévi igenevet kívánják használni.
Mi szól a hagyományos forma mellett ?
Köszönettel, Gagy

 
 egyedls  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-02 11:12   
Már többször betelefonáltam a különböző TV csatornákba amiatt, hogy a kőrözöttet rendszerint összetévesztik a körözöttel, hogy a riporterek "lenyilatkoztattak" valakit, hogy ajtót nyitni és nem "nyitani" kell, hogy a jelenség látszik és nem "látszódik", stb. Nagyon "báncsa" szememet-fülemet az ilyen fogalmazás, különösen azok részéről, akiknek a beszéd a kenyérkereső szerszámuk!!! Mintha a kőműves lyukas kőművskanállal próbálná vakolni a falat ) Nincs ez ellen pl. munkáltatói elvárás, szankció, bármilyen eszköz??
 
 Sally  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-01 17:27   
Tisztelt Tanár Úr!

Egy vita döntőbírájának kérem fel Önt. A problémánk a következő. Kis hazánkban kapható egy magyar kiadású havilap: GEO. Úgy tudjuk az eredeti kiadás brit. A kérdés az lenne, hogy eme magyar nyelvű ujság címét (vagy nevét?) magyarul vagy angolul kell kiejteni?
Előre is köszönöm a segítségét!

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-24 20:25   
Kedves Tanár Úr

A húsvéti ünnepekben Budapesten jártam, és szemembe tűnt egy reklám (a sok közül) : ülő és fekvő bútor eladó
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a bútorok ülnek és fekszenek. Helyesen szerintem így kellene: ülő- és fekvőbútor eladó Vagy tévednék?
_________________
poe

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-23 05:53   
Kedves tanár úr,
foglalkozik-e Ön avagy valamelyik kollegája azzal a kérdéssel: mit felejtenek el leghamarabb az emigránsok a magyar nyelvet illetőleg?
A szavakat?
Bizonyos nyelvtani részleteket?
És vajon miért?

 
 Bell  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-20 10:30   
Kedves Tanár Úr,

egy Proseminárium keretén belül azt a feladatot kaptam, hogy írjak egy 25-30 oldalas munkát az ik-es igék használatáról
1 szám/1 személyben a mai magyar nyelvben. Tehát mikor k és mikor m. Erre a kérdésre kellene egy szabályt találnom. Ehhez kérném feltétlen a Tanár Úr segítségét, amennyiben ez lehetséges!
Elöre is nagyon köszönöm!!!

 
 Mary  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-18 01:57   
Kedves Tanár Úr,

egyre gyakrabban (itt a fórumon is) olvasok ilyen beírásokat: ettöl másabb, ettöl több, ettöl szebb stb.

Nekem furcsa ez, szokatlan és irritáló. Talán azért, mert nem tudok lépést tartani a magyar nyelv fejlödésével.

Én úgy tanultam és használom, hogy ennél másabb, ennél több, ennél szebb.

Hangzásra az "ennél" egy közelebbi, az "ettöl" egy távolabbi képet alkot (szubjektíven). "Ennél", az ott van, ahol van, "ettöl", az a kezdet és megy valahová. Nem beszélve arról, hogy az "ennél" összehasonlítást jelez, az "ettöl" kiindulópontot (legalábbis logikailag).

Helyes mindkettö? Ez valami új a nyelvben?

Válaszát elöre is köszönöm.

Ungvári Annamária

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-06 11:24   
Kedves, tisztelt Tanár Ur !

Mindenek elott, ha megengedi Ön, visszaillesztem eredeti levelemet, kérdésemet :

xxx
Tisztelt Dr. Grétsy László !

Kérem, engedjen meg egy-két kérdést feltennem Önnek és kérjem ezekre válaszolni szíveskedjék !

- mi az ún. "székely rovásírás" és a magyar nyelv közötti viszony (ténylegesen ez lenne a nyelv írott formája ...)?
- mi a nyelvünk és azonosságunk között a viszony (meghatározó -e ez 'identitásunkban', és ha igen ; milyen mértékben ?)
xxx

Látom, hogy nyelvi nehézségem akadály arra, hogy még két egyszeru kérdést is érthetoen föltegyek, ezért egy kis magyarázattal megtoldom (habár az is valószínuleg suta lesz) :
Kôztudott, hogy a magyarok által felvett latin betukészlet nem 'magyar', ill. nem a magyar nyelv hangzói után/ezekre lett 'készítve'. Ezen írás csak felvett írás, még kevésbé is a mienk, mint pl-ul a szlávoknak a ciril betus (mert azok számukra
készítodtek !). ... Ez alapján, ezen értelemben tettem elso kérdésem föl.

A második kérdésem pedig így magyarázom :
Ha most az ido kerekén visszautaznánk a multba ..., mi alapján 'szabnánk' meg annak kritériumját, hogy kik is elodeink, kik az akkori magyarok ? A nyelv mennyire alapveto lenne ebben ? Elegendonek találná-e Ön ?
Gondolom ez mára is vonatkozhat(na) ...

Nagyon szépen megköszönöm, hogy megtisztel(t) válaszával.
Szív. üdv.; NL



 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-29 11:43   
Kedves Tanár Úr

Már a megszólításnál is sokat kellett gondolkoznom, T vagy t, Ú vagy ú? Kérdésem is ezzel kapcsolatos, a kis-és nagybetűk használatáról szeretnék érdeklődni. A netikett azt mondja, hogy a nagybetűs írás egyértelműen kiabálást jelent, ezért folyamatosan nagybetűvel nem sokan írnak szerencsére. Ám a szókezdő nagybetűket annál többen használják. Ha jól tudom, a német nyelvben a főneveket mind nagybetűkkel kell írni, a hollandban csak azokat, amikből egy van, pl. Pápa, Királynő, Karácsony.
A legtöbb ilyen "hibát" címeknél látom, és szeretném tudni, valóban hiba-e?
Talán nem haragszik meg Hunor, ha egy rovatcímet idecitálok mutatóba, illusztrálandó a dilemmámat: A Magyar Világkapcsolat. Én csak a kezdő A-t írnám naggyal, persze érzem, hogy egyértelműen figyelemfelkeltés a cél.
A képeslapokkal is ez a gondom: Kellemes Karácsonyi Ünnepeket vagy Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánjak az idén?

Válaszát előre is köszönöm

poe avagy Poe

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 20:45   
2005-11-14 11:54, Nagy Lajos:
-
Tisztelt Dr. Grétsy László Ur !

Nagyon szépen megköszönöm az igen részletes, alapos válaszát Önnek. ... De egy kicsit be kell vallanom, hogy ez egy kicsit éh-kopon hagyott is engem.

Nem (csak) azért, mert a második kérdésemet nem válaszolta Ön meg, hanem magában a válaszában található ..., valahogy érthetetlen számomra. Ezt írja, így ír Ön :
"Az a megfogalmazás, hogy a székely rovásírás lenne nyelvünk írott formája, olyan osi összefüggéseket sejtet, amelyeket ilyen formában túlzás volna felelosséggel képviselni, kijelenteni. De az tény, hogy a magyarságnak már a honfoglalás elott is volt egy sajátos, a türk írás családjába tartozó írása, amint ezt jó néhány rovásírásos emlékünk bizonyítja. A legjelentosebb emlékek közé tartozik az ún. nikolsburgi ábécé..."

Egy tendenciós (-usos) kérdés sejtet, kényszerít egy irányban, igaz. De én nem hiszem, hogy ezt tenném. Pl-ul az és a betuk létezése, még ha nyelvünkben már csaknem észrevehetetlen ezek különbsége (mivel ez már napirenden is volt itt ...)
a "székely rovásírás"-ban (vagy ennek nem létezése is !) azt jelzi számomra, hogy ezen írás a magyar nyelv (a néhány évszázaddal,
évezreddel -?- ezelotti hangjeleink megfeleloje. De ezt én, mint szakbarbár teszem, gondolom így. Ezért, csak ezért kérdeztem Öntol, hogy Ön mit is mond errol.

A második kérdésem is igen fontos (lenne). Egy kicsit a ketto (a 'fejemben') egyben is tartozik. Ha lenne olyan szíves és megválaszolna erre is (még ha érthetetlennek is tartanám ezt utána !).
Nagyon szépen megköszönöm elore is.
Szívélyes, de foként tiszteletteljes üdvözlettel ; NL


kiegészítés/javítás az elozo/alábbi levelemhez :
"... Egy tendenciós (-usos) kérdés sejtet, kényszerít egy irányban, igaz. De én nem hiszem, hogy ezt tenném. Pl-ul az és a betuk létezése, még ha nyelvünkben már csaknem észrevehetetlen ezek különbsége ..."

helyett kérem ezt és így érteni :
Igaz, hogy egy 'tendenciós', 'tendenciózus'
kérdés "sejtet", elvár egy választ ..., 'kényszerít' egy irányban válaszolni, de itt azt hiszem, hogy ez nem áll fenn. Egyszeruen csak a mi "j" és "ly" -unkat (igazából a latín betuk által, melyek jövevények számunkra) véve példának ezek jelen vannak úgy nyelvünkben (igaz itt kihalóban is), mint az
ún. székely rovásírásban (persze azt lehet mondani minden hangjele is). Ezért feltételezheto az (logikusan), hogy ez a 'mi'
írásunk, a nyelvünk írott változata. Tudom, hogy van olyan teória, állítás is, amely ezt egy átvett (az oláhoktól) proto-szláv írásnak
tartja. Már ez ellen is szólhatna, argumentálhatna egy igenlo válasz erre. Mert
egy jövevény, egy felbett betusor, mint tudjuk a latin esetében is ..., nem illeszkedik könnyen a nyelvhez. ... (kb ezt ..)


-


Megvallom, bárhogyan próbálja is megfogalmazni, nem értem eléggé kérdését. Ha azt kérdezi, hogy anyanyelvünk mennyiben része identitásunknak, nemzeti tudatunknak, akkor azt válaszolhatom, hogy igen nagy mértékben. Anyanyelvünkben benne van az egész múltunk, legalábbis nyomaiban. Anyanyelvünk az egyik legfőbb nemzeti kincsünk s a legfőbb nemzetösszetartó erőnk. De hogy éppen a székely rovásírás mennyiben része nemzeti azonosságtudatunknak, azt nem tudom megmondani. Erre ugyanúgy nem tudok válaszolni, mint arra, hogy mi most finnugor, illetve uráli nép vagyunk-e vagy sem. Az bizonyos, hogy a nyelvünk alapjaiban finnugor, illetve uráli. De hogy a nép? A legújabb géntérképek például nem igazolják a finnugor vérségi rokonságot. A nyelvrokonságot azonban nem lehet kétségbe vonni. (Elnézést, ha esetleg ismét nem arra válaszoltam, amit szeretne tudni.)



Mindnyájuknak boldog új évet kíván: Grétsy László

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 20:40   
2005-11-14 15:30, rigojanos:
-
Tanar ur, melyik szo a helyes? A retikul, vagy a ridikul? (mindkettot hallottam mar).

Noi taska szinonimajarol lenne szo

-


A retikül és a ridikül esetében két francia szó keveredett össze. A francia reticule a.m. hajháló, s ebbol női kézitáska. A ridicule 'nevetséges', majd ebből a furcsán, különcködően divatos női táska jelentés is kifejlődött, már a franciában. Nálunk mindkettő elterjedt. A ridikül már elavultnak számít, jobb a retikül, de még jobb a kézitáska. Terjed is.

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 20:39   
2005-12-05 16:18, Zuloaga:
-
Kedves Grétsy László, végtelenül megtisztelő, hogy körünkben tudhatjuk, holott távoli, apró (fél)szigetei vagyunk az anyanyelvnek... ezt nem is ragozom tovább, hanem inkább egy kis nyelvi játékra hívom:
sosem értettem miért tesszük a mosógépbe a ruhát, ami tiszta kosz ... rendben, hogy itt a tiszta feltételezhetően pl. a csupa szinonimája, azaz csupa kosz volt az a ruha, mégis érdekes, hogy két egymástól merőben ellentétes szót párosítunk, pedig, ami tiszta, az nem koszos s ami koszos, az nem tiszta ...

Üdvözli:
Hajdú Mónika
-


Az, hogy valami tiszta kosz is lehet, nem több szójelentések véletlen ütközésénél, ütköztetésénél. Azért használok műveltető igei alakot, mert akár szójátékként, akár véletlenül számos ilyen van, persze más nyelvekben is. Nálunk pl. A nyúl meg a fácán szelíd vad.
Némely feljebbvaló alávaló. Óriási törpeharcsa akadt a horgomra. A női páros páratlan gyozelmet aratott. Ez a kanyargós út egyenesen a faluba vezet. Feltétlenül egyél egy főzeléket feltéttel. A finomfőzelék pocsék volt. A jobb fülem rosszabb, a bal jobb. A társalgás nyelve is tele van ilyen túlzó formákkal: Iszonyúan (borzalmasan) jó volt a buli. Rettentő klasszul éreztem magam. Stb.

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 20:37   
2005-12-08 03:49, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves Grétsy tanár úr, kööszönöm a váalszát. És persze újabb kérdéssel jövök:
mi lehet az oka annak, hogy a magyar nyelvben nem léteznek igazi dialektusok?
-



Igaziak a mi dialektusaink is, csak nem olyan nagyok köztük a különbségek, mint egyes német, olasz vagy francia nyelvjárások között. Kétségtelen, hogy Galeotto Marzio, Ianus Pannonius kortársa pl. így írt: "a magyarok, akár nemesek, akár közrendűek, ugyanazon módon használják a szókat, és minden különbség nélkül beszélnek. Ugyanis, hogy Itáliáról szóljak, nálunk akkora a beszédbeli különbség, hogy a városi polgár a falusi embertől, illetőleg a kalábriai az etruszktól (toszkánaitól) annyira eltér beszédjében, hogy igen nagy nehézség forog fenn a beszédjében." Ennek sok oka van: már eleve kisebb a terület, a török hódoltság felforgatta a korábbi települési rendet stb. De azért bőségesen vannak mind hangtani (palóc á, szegedi ö), mind szóhasználati (kukorica - tengeri, kolompér - krumpi - gruja), mind egyéb különbségek. Persze napjainkra a kiegyenlítődés jellemző.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-08 03:49   
Kedves Grétsy tanár úr, kööszönöm a váalszát. És persze újabb kérdéssel jövök:
mi lehet az oka annak, hogy a magyar nyelvben nem léteznek igazi dialektusok?

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-05 16:18   
Kedves Grétsy László, végtelenül megtisztelő, hogy körünkben tudhatjuk, holott távoli, apró (fél)szigetei vagyunk az anyanyelvnek... ezt nem is ragozom tovább, hanem inkább egy kis nyelvi játékra hívom:
sosem értettem miért tesszük a mosógépbe a ruhát, ami tiszta kosz ... rendben, hogy itt a tiszta feltételezhetően pl. a csupa szinonimája, azaz csupa kosz volt az a ruha, mégis érdekes, hogy két egymástól merőben ellentétes szót párosítunk, pedig, ami tiszta, az nem koszos s ami koszos, az nem tiszta ...

Üdvözli:
Hajdú Mónika

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-03 16:27   
2005-11-03 11:34, OMGI:
-
Kedves Tanár Úr!

Egy egyszerûnek tûnô, eldöntendô kérdést írok ide. Eldöntendô, hogy melyikünknek van igaza, nekem, vagy a 11 éves unokámnak.

Miként helyes a következô mondat:
Gyere, átmegyünk a dédihez/-höz.

Használjuk-e a -hoz/-hez/-höz toldalékokból a -höz -t, helyes-e, ha nem, miért?
Hol található az ilyen esetekre irányadó nyelvtani "mankó", mert én sajnos sehol nem találtam.

Köszönöm elôre a válaszát,
OMGI

-


Dédihez vagy dédihöz? Nagyon érdekes kérdés! Az ország bizonyos részeiben, legerősebben Szegeden és környékén, valamivel kevésbé a Duna–Tisza közének és a Tiszántúl déli részének ősi településein, valamint Somogy, Baranya és Tolna megye egy részében, még kisebb részben pedig egyéb települések környékén is mindmáig eléggé elterjedt, illetőleg megtalálható az ö-zés. (Szeged vidékén ez az ö-zés a regionális köznyelvbe is behatolt, tehát odavalósi művelt emberek, értelmiségiek köznyelvi igényű beszédében is megfigyelhető.) Mindezek hatására kialakult egy olyan mérsékelten ö-ző beszédmód is, amely akár az egységes magyar köznyelv kereteibe is beilleszthető, azaz nem is számít nyelvjárásiasságnak. Ennek legfőbb jellemzői az olyan szavak, mint köll, böcsület, röpülő stb., továbbá éppen a hoz, -hez, -höz rag -höz alakjának használata a -hez helyén is: ehhöz, dédihöz stb. Tehát vitájukban én mindkettőjüknek igazat adok!

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-03 16:26   
2005-10-30 13:34, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves tanár úr, akkor vérszemet kaptam...
Köszönöm a választ. És folytatom a kérdezősködést...
Tehát: lehet, hogy bomlóban van az alanyi és tárgyas ragozás is?
Ilyen mondatokat hallani: Kérek egy kis türelmét...
Az én hajam az égnek áll tőle...

S akkor már azt is megkérdem: nem remélhető-e, hogy az ly (számos helyesírási hiba forrása) eltűnjék?



-

Az alanyi és a tárgyas ragozás nyelvünknek nagy értéke. Nincs bomlóban, s remélem, még évszázadokig nem is lesz. De az emberi hanyagság, trehányság határtalan. Nem csodálom, hogy égnek áll a haja a „Kérek egy kis türelmét” hallatán. – Már fél évszázaddal ezelőtt is vita folyt arról, hogy van-e szükségünk az ly-ra, s azóta is fel-felújult a vita, de a néhány év múlva esedékes újabb helyesírási szabályzat (az lesz a 12. kiadás) még semmiképp sem tartalmaz ilyen feloldást. Talán majd az utána következő, úgy 30-40 év múlva… (Elárulhatom: én mindkét megoldást el tudom fogadni, mert mindkettő mellett és ellen is szól jó néhány érv.)

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-03 16:24   
2005-10-29 14:32, poe:
-
Addig is, amíg a válaszokra várunk, ismét helyesírási dilemmával kerültem szembe.

Kedves Tanár Úr, megmondaná nekem, hogyan helyes: utikönyv avagy útikönyv? Utitárs vagy útitárs, turista vagy túrista? A fülem rövid ú-t mond, ám mindkét alakkal találkozom naponta.

-

Az írás- és az ejtésmód nem okvetlenül esik egybe. A helyes írásforma: útitárs, turista, holott a kiejtésben szinte általános az [utitárs] forma, és egyre terjed a [túrista] ejtés. A beszéd – s benne a kiejtés – mindig gyorsabban változik, mint az írás, amely sokkal hagyományőrzőbb. A hivatalaos, tehát akadémiai helyesírási szabályzatnak jelenlega 11. kiadásánál tartunk. Ez 1984 óta van érvényben. Két-három év múlva alighanam új kiadás jelenik meg, s abban találhatók majd bizonyos korrekciók. Például szó lehet arról, hogy az árboc-ból írásban is árbóc lesz, ami a kiejtésben már szinte általános, de még ez sem bizonyos! Az írás egységes voltának őrzése minden nemzet számára fontos, s a beszélt nyelv változása sem lehet teljesen önkényes.

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-03 16:22   
2005-10-28 18:37, hunor:
-
AMADEUS UZENETE:



Mikor vetjük mar le ezt a borzaszto, a vilagon egyedülallo magyar szokast, hogy a külföldi keresztneveket mindenaron magyarositani akarjuk?
A hatam borsodzik amikor latom, hogy Prinz Charles-bol "Karoly föherceget", Jules Verne-böl "Verne Gyulat", Johannes-Paul-bol "Janos-Palt" -sorolhatnam tovabb- csinalnak.

Mi ertelme van ennek? Nem ugy lettek azok keresztelve!
-


Kérem, vegye észre, hogy azt a bizonyos szokást, amelyre utal, már fél évszázada levetettük. May Károly és Verne Gyula ilyen nevét már csak a hagyomány szentesíti. Új nevek nem születnek ilyen magyarított formában. Kivételek azonban lehetnek, illetve vannak is, hiszen a pápák nevét például eleink is mindig magyar változatban használták, ha volt magyar változat. Ez ugyanannak a folyamatnak a része, mint amit a keresztnevek megmagyarosodása mutat: Paulus > Pál, Johannes > János, Benedictus > Benedek stb. Pius-nak nincs megmagyarosodott megfelelője, tehát meg is maradt Pius-nak.

 
 Dr. Grétsy László  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-03 16:21   
2005-10-27 23:04, lafre:
-
tisztelt dr. grétsy úr,

szándékosan írtam mindent kisbetüvel, mert ez a kérdésem lényege is, egyre inkább elterjed az internetben ez a nemecsek stílus, a véleményét szeretném kérdezni, mennyire helyes vagy káros ez a jelenség?

-lf-

-

Szomorúan tapasztalom magam is a kisbetűzés sms-beli terjedését. Ebből megértésbeli zavar persze nemigen származik, de megvan a veszélye annak, hogy az sms-beléi pongyolaságok (egyszerűsítések, rövidítések, írásjelelhagyások stb.) beszivárognak az írott nyelv sms-en kívüli régióiba is. Több bulvárlap az sms-eket minden változtatás nélkül közli. Nem csodálkozhatunk, ha az ír6, müxik és ehhez hasonló sms-formák egyéb írott szövegekben is megjelennek. Ennek beláthatatlan – és szerintem egyáltalán nem kívánatos – következményei lehetnek.

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-15 14:31   
kiegészítés/javítás az elozo/alábbi levelemhez :
"... Egy tendenciós (-usos) kérdés sejtet, kényszerít egy irányban, igaz. De én nem hiszem, hogy ezt tenném. Pl-ul az és a betuk létezése, még ha nyelvünkben már csaknem észrevehetetlen ezek különbsége ..."

helyett kérem ezt és így érteni :
Igaz, hogy egy 'tendenciós', 'tendenciózus'
kérdés "sejtet", elvár egy választ ..., 'kényszerít' egy irányban válaszolni, de itt azt hiszem, hogy ez nem áll fenn. Egyszeruen csak a mi "j" és "ly" -unkat (igazából a latín betuk által, melyek jövevények számunkra) véve példának ezek jelen vannak úgy nyelvünkben (igaz itt kihalóban is), mint az
ún. székely rovásírásban (persze azt lehet mondani minden hangjele is). Ezért feltételezheto az (logikusan), hogy ez a 'mi'
írásunk, a nyelvünk írott változata. Tudom, hogy van olyan teória, állítás is, amely ezt egy átvett (az oláhoktól) proto-szláv írásnak
tartja. Már ez ellen is szólhatna, argumentálhatna egy igenlo válasz erre. Mert
egy jövevény, egy felbett betusor, mint tudjuk a latin esetében is ..., nem illeszkedik könnyen a nyelvhez. ... (kb ezt ..)

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása  




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó