2018. október 21. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> A bevándorlók jogai az EU-ban - szabályozás
Új topik indítása   Üzenet küldése
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-04 12:30   
Az „egyenlők és az egyenlőbben” világának vannak Romániában ismerős jogi keretei. Akkor azonban amikor a „győztesek Európája” kereteiben gondolkozunk igazából komoly és nem csupán érzelmi, de gyakorlati vonatkozásokra is gondolok.

A minap hallottam egy hírt, miszerint a magyar kormány jóváhagyta, hogy jövőtől a határon túliak is ugyanolyan joggal és előnnyel tanulhassanak magyarországi egyetemeken mint az anyaországiak. Komoly és jó dolognak tartom, bár ha az ösztöndíjrendszerre gondolok még lennének kérdéseim.

Most azonban ugyanezt megpróbálom egy EU-s akolban elképzelni: Elmehet-e egy tagország diákja hasonló szándékkal egy másik tagország iskolájába, egyetemére úgy tanulni, hogy ugyanazokat a facilitásokat élvezze mint a hazai diákok?

A bevándorlás jogalkotásában rengeteg kihívással kell küszködni, azt hiszem az oktatás egy ezek közül. Számtalan olyan esetet lehet hallani, amikor a bevándorlók karantén iskolákban „neveltetnek”, s ezáltal talán az elzárkózásuk a befogadó országtól csupán fokozódik, s a kultúrák kiegészülése helyett a csökönyös „bevándorló szigetté” fásul.

Vajon milyen módon lehetne például a bevándorlók gyermekeit odaédesgetni a helyi szokásjog simogató, számukra is érvényes világához?

Igazából ez a kérdés nem kizárólag az országok közötti (be)vándorlási tendenciáknak a kérdése, hanem egy országon belül is megoldásra vár olyan esetekben, amikor akár egy család, vagy egy népcsoport számára addig ismeretlen vidékre költözik és telepedik le.
_________________
Szilágyi László
a pusztai predikátor

 
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-29 18:13   
Èrdekes módon egyéni módon dönti el mindenki azt, hogy mit jelent a kultúrák ütközése, a kultúrák ütköztetése.

Vajon a kültúrák megismerése, elsajátítása, elisemrése, egyenlö a saját gyökerek feladásával, az asszimilációval?
_________________
Szilágyi László
a pusztai predikátor

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-18 13:51   
2005-11-18 12:57, Lacoka:

azt hiszem minden bevándorlónak meg kell tanulnia, hogy egy-egy kifejezés, egy szó, vagy egy fogalom mit jelent az illető országban

Ez így igaz, az sem elég, ha valaki beszél egy világnyelvet.
Néhány példa, hogy ne csak egyházi legyen

mist= szemét németül, köd hollandul
schlimm=rossz németül slim=okos hollandul(kiejtésben ugyanaz)
hart=kemény németül, szív (mint szerv) hollandul
echt=igazi németül, házasságot(is) jelent hollandul
Csak pár kiragadott példa, mégis mennyi félreértésre ad okot, míg nem ismerjük a nyelvet.

A holland törvények eddig rendkívül liberálisak voltak e téren, ha a szükséges idő letelt, mindenki megkaphatta az állampolgárságot, ha tudott kb. 10 mondatot, vagyis ki tudta tölteni a kérdőívet. Anyagilag sem került sokba. Pár éve radikális változások léptek életbe mindkét téren. Kötelezővé tették az egy éves, általában ingyenes nyelvtanfolyamot, ennek része a holland társadalmi elvárások megismerése. Jelentősen megnehezítették a betelepülési vízum kiadását például együttéléshez, házassághoz. Aki külföldről szeretne házastársat magának, igazolnia kell, hogy állandó munkaviszonnyal, lakhellyel rendelkezik. A költségek is emelkedtek, különösen a tartózkodási engedélyé.

A külföldre folyósított gyermekpótlékhoz kérik a félévente kiállított anyakönyvi kivonatot, ami igazolja, hogy a gyermek ott van és életben látta az irat kiállítója. Ezenkívül az itt élő szülő ugyanannyi pénzt köteles küldeni gyermeke nevelésére, amennyit a holland állam küld. Ezek az intézkedések föleg a marokkóiak ellen irányulnak, hiszen a többnejűség egyenes következményei. Hollandiában ugyanis tilos egynél több házastársat tartani, ide tehát a legfiatalabb asszonyt hozzák csak. A másik három otthon marad a számtalan gyermekkel. Az ottani adminisztráció sokszor nem teszi lehetővé, hogy megállapítsák melyik gyerek kié, az arab államoknak sem érdeke ez. Így rengeteg jogtalanul fölvett pénz áramlott ki az országból. Mivel Hollandiában 18 éves korig a gyerekek orvosi ellátása ingyenes, ezzel is sok visszaélés történt, melyik orvos tudja megállapítani, hogy a kis Ahmed vagy Kadidzsa az itt élő Aziz fia/lánya-e?
A milliárdos károk vezettek a mostani szigorú szabályozások bevezetéséhez.
_________________
poe

 
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-18 12:57   
Ismerek olyan eseteket Németországból is, hogy az emigráns család nem hajlandó megtanulni németül. Nem zavara hogy kínlódik, nem zavarja, hogy nem ért semmit abból amit neki mondanak, elmutogat, anyanyelvén gagyog és ez neki elég.

Nem hiszem, hogy célravezető ilyen jellegű magatartással a saját kultúra megtartásának az érvei mögé bújni. Én vallom, hogy meg kell tanulni az ország nyelvét. Nem az a kérdés, hogy indokolt-e az amit nekem is néha megjegyeztek míg Németországban laktam, hogy helytelenül beszélek-e vagy sem. Ilyenkor mindig azt mondtam, hogy a német nem az anyanyelvem és nem is lesz azzá. De én magam is minden tőlem telhetőt megtettem, hogy megismerjem a német nyelvet és ezen keresztül amennyire lehet a német kultúrát.

Én azt hiszem hogy az embereket alázatra kell tanítani, de nem megalázkodásra, és nem megaláztatással. Nem hiszem, hogy alapvető szokásjogokat meg szabad változtatni egy-egy országban, hacsak az nem kifejezetten a mások kárára van, másnak a méltóságát sérti. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanítani a bevándorlókat is (hogy ne mondjam hogy kötelezni), hogy tartsák be az illető ország ilyen irányú szabályait, lásd a kertek, a háztáj, vagy bármi más téren.

Tőlem például személy szerint teljesen idegen a ház adventi kicicomázása, de mivel a város ahol laktunk lázba jött az advent beálltakor, mi is beálltunk a sorba, hogy érezzék, hogy tiszteljük a kultúrájukat.

Különben van itt egy ennél is izgalmasabb kérdés: azt hiszem minden bevándorlónak meg kell tanulnia, hogy egy-egy kifejezés, egy szó, vagy egy fogalom mit jelent az illető országban.

Ilyen példa volt (Böbe ne szedd ki a szemem, hogy megint egyházi példával jövök) amikor barátaim Franciaországban jártak. A téma a laicizmus volt.

Mi a „laicizmus” alatt (erdélyi egyházi berkekben) egyházban dolgozó, vagy éppen egyházi tisztséget viselő, de teológiát nem végzett emberek munkáját értjük.

A Franciák ehhez képest a „laicizmus” alatt az egyháztól való erőszakos elszakadást értik. (a történet hitele annak a személyében garantált aki ezt nekem mesélte)

Majdnem balhé lett a dologból, mire valaki rájött, hogy ahhoz, hogy egymást megértsék, tisztázni kell a szó kultúrákhoz kötött jelentését.

Azt hiszem ez is feladatként kell megfogalmazódjon a migrációs szabályozások említésekor.




Szilágyi László
pusztai predikátor

 
 amadeus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-17 21:24   
2005-11-17 12:38, poe:
-
"A legújabb hír, hogy két tartományban kisérleti jelleggel regisztrálni fogják a rendőrök az erőszakos bűncselekmények tetteseinek és áldozatainak származását."
-

poe,

Németországban már mindig is létezett ilyen statisztika.
A Szövetségi Bünügyi Hivatal adatai szerint, 2004-ben a (felderitett) bünügyek 22,9 %-át külföldi származású tettesek követték el.
Figyelemre méltó tény, hogy a lakosság 8,1 %-a külföldi.


_________________

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-17 14:44   
Poe, mindenhol ez tortenik. A modern nepvandorlas atka, hogy minden gyorsan tortenik. Ket elu a kes, mert bar latjuk, hogy mi tortenik, a sajat 'demokratikus' torvenyeink miatt tehetetlenek vagyunk.
 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-17 12:38   
Olyan országban élek jelenleg, ahol sok a bevándorló. Valamikor régen egy nagy gyarmati birodalom központja volt a kis Németalföld, a mai Hollandia. A gyarmatok felszabadítása után áramlott be az országba az első hullám, részint a vegyesházasságokból származó gyermekek, részint a szegénység elől menekülők, kis százalékban pedig kalandorok csoportjai. Mivel a gyarmatokon holland nyelvű oktatás folyt, ezek a bevándorlók viszonylag könnyen és gyorsan illeszkedtek be a társadalomba.

A modernkori népvándorlás politikai és gazdasági menekültjeivel már más a helyzet. Sokfelől jönnek, sokféle nyelv, vallás, szín, öltözék, kultúra és szokás kellene keveredjen. De nem keveredik, illetve nem mindig. Az arab és török bevándorlók vannak legtöbben, náluk legnagyobb a népszaporulat, már a harmadik generációnál tartanak, de beolvadásról szó sincs. Legtöbbször beilleszkedésről sem.
Irigylésre méltóan összetartanak, ezt meg kell hagyni. Szeretném sokszor, ha mi magyarok is ilyenek lennénk. Kolóniákat alkotnak, egyes lakónegyedeket teljesen elfoglalnak, ahonnan a hollandok sietnek elköltözni. Előbb egy kis imatermet nyitnak, aztán felépül a moskee, megnyílik a korániskola, saját bolt, kifőzde, bank, utazási iroda. Kibérelik vagy felvásárolják a közbeeső ingatlanokat és röpke 10-15 év múlva már semmi sem emlékeztet Hollandiára. A virágoskertek sivataggá válnak, az ablakokra-ajtókra vastag, átlátszatlan függöny kerül, vagy beragasztják belülröl színes papírral. Kutya-macska nincs, a madarakat sem etetik. Az utcáról eltűnnek a virágládák, vagy kopáran ásítanak. Sok a szemét mindenfelé. A kirakatokban vagy semmi, vagy néhány napszítta holmi. A feliratok idegen nyelvűek, a boltokból idegen zene árad, az utca népe idegen öltözetet visel. Az idetévedő turista nem tudja hirtelen, hol jár. Az utcán fiúgyerekek ténferegnek csapatostól, bele-belekötve a járókelőkbe. Ráérő férfiak valami polgárőrségfélét alakítanak, hogy elejét vegyék az atrocitásoknak, azt állítva, hogy az ő gyermekeik csak a saját felnőttjeiknek engedelmeskednek, azokat tisztelik, a más nyelvűt, kultúrájút, vallásút nem.
(amikről írok, az egyrészt helyi személyes tapasztalatom, másrészt az újságok és rádió/tv híreire, cikkeire támaszkodik)

A nagyvárosokban van a legtöbb probléma, ahol egyes iskolákban már szinte egyáltalán nincs holland gyerek. A gondokat azzal próbálják megoldani, hogy a rendőrök ez évtől nyelvtanfolyamokra járnak, fele törökül, fele arabul tanul, hátha így szót értenek ezekkel a fiatalokkal is.

Szerintem persze nem ez a megoldás, hiszen a gyerekek itt születtek, itt járnak iskolába, tökéletesen beszélik a nyelvet. Viszont nem hajlandóak az itteni társadalmi szabályokat elfogadni, ahhoz alkalmazkodni. Elvárják, hogy a befogadó ország alkalmazkodjon hozzájuk. Ez a mentalitás gerjeszti az idegengyűlöletet, és multikultúra helyett egyre élesebben szembeállítja a feleket.
Kivételek persze vannak mindkét oldalon, de szép emberbaráti frázisokkal nem lehet többé eltakarni az ellentéteket. Itt már a struccpolitika nem segít.
A legújabb hír, hogy két tartományban kisérleti jelleggel regisztrálni fogják a rendőrök az erőszakos bűncselekmények tetteseinek és áldozatainak származását. A projekt kisérleti jellegű, és azt kutatja, az eltérő identitás mennyire hat ki az emberek társadalmi viselkedésére, más szóval ami normális az egyiknek, miért elfogadhatatlan a másiknak (családon belüli erőszak, vérbosszú, féltékenység és hasonlók).

Kíváncsian, ugyanakkor nem kevés aggodalommal nézek a jövő elébe, mihez kezd a holland állam, a holland társadalom és a holland polgár a fennálló helyzettel. Kicsit skizofrén is az állapot, mert egyik oldalon elvárnám, hogy radikális beavatkozásokkal szabjanak határt ennek az elsivatagosodásnak, agresszivitásnak, adják vissza a békét, a közrendet, másik oldalról magam is betelepült vagyok, és nagyon nem szeretem, ha diszkriminálnak, lenéznek, büntetnek a származásom miatt. Viszont az is igaz, hogy soha nem helyezkedtem még szembe az itteni törvényekkel, szokásokkal.

_________________
poe

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-15 16:25   
Lacoka!

Szerintem nyugodtan beszelhetsz a vallasrol, hiszen ugy tudom, hogy az is az Europai kulturahoz tartozik, ami igenis veszelyben van.

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-15 16:20   
Kedves bobe!

idezlek:

'Nem tudom mire gondolsz mikor a kulturak jellegzetessegeröl beszelsz, hiszen az okori romai, görög, etruszk, maya, inka kultura se maradt fenn.'

hozzafuzom:

Igen, a romai kultura is lebukott. Utana mi tortent? Az Angolok a 'Dark Ages'nek hivjak. Magyarul Sotet kor? Az a lenyeg, hogy hirtelen visszafejlodtunk. Utana persze ismet fejlodtek az emberek. A tortenelem ismeteli magat. Viszont jogunk van eldonteni, hogy megvedjuk e a kulturankat, vagy nem ? Szerinted nem volt kar az elesett kulturakert? Az ember olyan lassan tanul... Igazan nem engedheti meg maganak, hogy allandoan ujrakezdje a fejlodest (vagy mas iranyban jusson el ugyanoda)


‘Nem a bevandorlas szigoritasa a lenyeg, hanem a szabalyok megvaltoztatasa lenne a fontos.’

Nem ertek egyet. Minnel tobben jonnek be egy orszagba, minnel kevesebb ido alatt, annal kisebb az eselye, hogy integralni fognak. Valoszinubb, hogy az ellenkezojet csinaljak, es az orszagtol el fogjak varni, hogy meg kenyelmesebbe tegyek az ott maradasukat, mert ‘kisebbseg’. (mikor meg mar nem kisebbseg, akkor persze a sajat demokraciankat hasznalhatjak a javukra.

‘Voltak idöszakok amikor roppant nagy szukseg volt a munkaeröre akkor jol fogott mindenki aki idejött, most nehezebb az elet nem megy olyan jol a gazdasagban. Miert? Mert a kapitalistakat csak a profit erdekli semmi mas, es költöztetik a gyaraikat oda ahol olcsobb a munkaerö es emiatt oriasi a munkanelkuliseg.’

Egyetertek! Hiszen egyre tobb ceg koltozteti ki a gyarait, irodait olyan helyekre ahol meg olcsobb a munkaero. Ezzel cask ideglenes profitot csinalnak, hisz igazabol sajat maguk alatt vagjak a fat. Pl. Angliaban kikoltoztettek a Bt ( British telefonkoztarsasag) tudakozojat Indiaba.
Megtanitottak dolgozokat, hogy beszeljenek East-London akcentussal, es onnan magyarazzak el, hogy merre is van az a bizonyos utca a parlament mellett.

Igen, igazad van, ez itt a baj.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-14 23:58   
2005-11-14 23:40, Lacoka:
-
"Böbe,

Nem tudom milyen eszmékről beszélsz. Ezek nem eszmék hanem valóság és történelem. De rendben van. Ezután ki fogom hagyni minden írásomból a vallási vonatkozást.

Szó sincs uszításról. Ezt itt is gyakran hangoztatják amikor azt szeretnénk tisztázni, hogy a vegyes házasságban élő (nemzeti migráción áteső) családban a gyermek miért automatikusan és kizárólag a többségi nemzet nyelvét és kultúráját ismeri meg? (többnyire – hogy nehogy az általánosítás vádja alá essek) Mindezt azzal a demagóg szöveggel húzzák alá, hogy végül is az ország nyelve, iskoláztatása és kultúrájának ismerete bőségesen elég a gyermek boldogulásához."


En ehhez megint nem tudok hozzaszolni. En magyar iskolaba jartam mig otthon voltam a ferjem is meg a gyerekeim is. Ugyanakkor azok a szülök akik azt szerettek volna hogy gyermekeik könnyebben tudjanak tovabb tanulni nagyobb legyen az eselyuk bizony roman tagozatra adtak gyerekeiket. Hiszen Csikszeredan mar 58-ban roman osztalyba jartak sokan. Mind szekely csemete volt. Nekem is volt nem egy osztalytarsam aki mar 9-ikbe romantagozatra jelentkezett hiszen maskepp kisebbek voltak az eselyek. Itt ahol elunk megadjak a lehetöseget a gyerekeknek hogy legyen anyanyelven is orajuk. Minden tantargy svedul folyik de van egy-ket ora hetente ahol az anyanyelvukon irnak beszelnek enekelnek a gyerekek. Sejted ugye hanyan jarnak oda.
Azt amiröl irtal minden orszagban igy van hidd el. Itt sem volt szabad a sameknek(lappok) az anyanyelvukön beszelni. Es hiaba van 200 ezer finn azert nincs finn nyelvu felirat stb. Amiröl irsz az minden europai orszagban ahol kisebbseg van megtörtenik.

 
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-14 23:40   
Böbe,

Nem tudom milyen eszmékről beszélsz. Ezek nem eszmék hanem valóság és történelem. De rendben van. Ezután ki fogom hagyni minden írásomból a vallási vonatkozást.

Szó sincs uszításról. Ezt itt is gyakran hangoztatják amikor azt szeretnénk tisztázni, hogy a vegyes házasságban élő (nemzeti migráción áteső) családban a gyermek miért automatikusan és kizárólag a többségi nemzet nyelvét és kultúráját ismeri meg? (többnyire – hogy nehogy az általánosítás vádja alá essek) Mindezt azzal a demagóg szöveggel húzzák alá, hogy végül is az ország nyelve, iskoláztatása és kultúrájának ismerete bőségesen elég a gyermek boldogulásához.


_________________
Szilágyi László
a pusztai predikátor

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-14 23:28   
Miert csak a vallas szempontjabol nezed ezeket a dolgokat? Nem ertem. Mint mondtam mar neked en nem vagyok vallasos es nem tudom igy nezni a dolgokat ahogyan te. Te barmerre forgatod csak oda likadsz ki. Igenis volt Erdelyben mas vallas is, söt ha az 1890-es Nagy Pallas Lexikonnak lehet hinni, mar akkor többsegben volt a görögkeleti meg görögkatolikus vallas Erdelyben. Ez teny. Nem lenne szabad ezt osztani ezzel uszitani az embereket egymasra inkabb megtanitani öket ujra felepiteni azt az orszagot 50 ev kemeny diktatorikus ev utan. Es ez mindenkeppen a ti (intellektualis, kepzett emberek) segitsegetekkel kellene törtenjen, ahelyett hogy a nep fejebe ilyen eszmeket öntenétek.
Még egy utolso kerdes: mit ertesz törtenelmi kultura alatt?

 
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-14 23:17   
Böbe,

Te ahogy kezdted, úgy zártad.

Ugye nem arra gondolsz, hogy az ókori kultúrák eltűnése legyen tanulság számunkra, hogy nincs olyan kultúra ami megmaradna örökre, egyszóval vegyük tudomásul a kultúrák megszűnését?

Franciaország egy migrációs folyamat eredményével küzd. Egy bevándorlási hullám gyümölcsei jelen pillanatban negatív eredményeket produkál. Mit tegyen vele? Hogy a politikumnak mi a felelősége a kérdésben? Hát igen, ezt lehet, sőt kell taglalni. Gondolom az elkövetkezendőkben meg is teszik.

Hogy Németország mit tesz a török emigránsaival? Lásd, kínlódik. Hiszen ma már nem csak a munkájuk, de a Német protestantizmussal nem feltétlenül egyező iszlám kultúra terjedésével is számolniuk kell. Az egyik növekszik, a másik megszűnik, s ezt vegyék tudomásul?

Erdélyben az ortodoxia sem feltétlenül az ősi magyar kultúra hagyatéka. A jelenlegi határokon belüli nemzeti és vallási kultúrák migrációja, ha tetszik mozgása, nem feltétlenül a magyar keresztyén (értsd alatta a katolikus, protestáns stb.) kultúra megmaradását erősíti.

Nem hiszem, hogy egyszerűen el kéne fogadni, vagy hogy egyszerűen tudomásul kéne vennünk, hogy az erdélyi magyar kultúra, egy számunkra kedvezőtlen, erőltetett, politikailag táplált migráció nyomán egyszer csak megszűnik a régióban.

Az én bevezetőm egyrészt ezt igyekezett kérdésként felvetni: lehetséges, hogy úgy ahogy egykor is léteztek domináns kultúrák, melyek más kultúrák megszűnéséhez vezettek, ma, vagy a következő évezredben kialakul majd a „többségi”, globális kultúra, melynek már nem lesz érdeke a történelmi kultúrák fenntartása?

A bevándorlás kérdésének méltányos szabályozása nemcsak a franciaországi „forró”, s jelenleg inkább szociálisan hátrányos helyzetben élők életének a sorsát rendezhetné, hanem ki tudja…



_________________
Szilágyi László
a pusztai predikátor

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-13 20:29   
Szerintem a vilag dinamikusan fejlödö, benne minden az. Nem tudom mire gondolsz mikor a kulturak jellegzetessegeröl beszelsz, hiszen az okori romai, görög, etruszk, maya, inka kultura se maradt fenn. Termeszetesen atalakul fejlödik uj formakat ölt. Ezt en porszemkent kisemberkent mondom, nem igazan ertek ehhez a temahoz de ami Franciaorszagban törtent az a kormany es a politikusok hibaja. Nem a bevandorlas szigoritasa a lenyeg, hanem a szabalyok megvaltoztatasa lenne a fontos.
Nem tudom itt miert emlited Erdelyt? Ott mi törtenik? Nem hiszem hogy olyan sok lenne a bevandorlo.
Itt a lakossag egy ötöde az. Voltak idöszakok amikor roppant nagy szukseg volt a munkaeröre akkor jol fogott mindenki aki idejött, most nehezebb az elet nem megy olyan jol a gazdasagban. Miert? Mert a kapitalistakat csak a profit erdekli semmi mas, es költöztetik a gyaraikat oda ahol olcsobb a munkaerö es emiatt oriasi a munkanelkuliseg.
Termeszetesen ugyanezek a munkaadok valodi idegengyulölök mert nem adnak a bevandorloknak munkat a helyi vallalataikban, es igy alakul ki az ami Franciaorszagban es mas nyugati orszagokban is törtent, törtenik vagy törtenni fog. Nehany evvel ezelött Nemetorszagban volt ehhez hasonlo mikor a török bevandorlok mozgolodtak. Most a franciaknal, vajon hol lesz a következö?

 
 Lacoka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-13 19:42   
Ön szerint szigorítani kéne–e a bevándorlási szabályokat – hangzott el a TV2 november 13-i, azaz a mai „Mérlegen a valóság” c. vasárnapi műsorában.

Egy lángoló Francia történet kiindulópontja, egy feltett kérdés, és az EU-ra vonatkozó kérdésre a magyar közvélemény válasza: 93%-ban igennel, azaz szigorításra szavaz..

Ezt a témát amúgy is szerettem volna mint egy következő mindannyiótokat érintő kérdésként felvetni. Tudniillik a Studium Academicum Alapítvány ez év márciusában egy konferenciát tartott. A címe: „Európa, kultúrák ütközőpontja, avagy a modern migráció következményei”.

Mi történik itt, Erdélyben, Németországban, Franciaországban, Svájcban, és sorolhatnám tovább. Kultúrák lendültek mozgásba, költöztek, vegyültek más kultúrákkal. De vajon megőrzik-e a kultúrák a maguk jellegzetességét? Vagy netalán ez is egy szociális, gazdasági, politikai világ-társasjáték hangulatától, érdekétől, döntésétől függ?



_________________
Szilágyi László
a pusztai predikátor

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó