2018. november 18. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON 2002 - 2011 >> Történelem
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
 yoma11  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-26 02:53   
Kedves Pompéry Judit

__Tudtommal az emberi jogok__
Tehát akkor nyugodtan vegyük magunkra a Habsburgok mércéjét és felfogását ?
És csak huszadik szazadban vettuk volna eszre, hogy mindenki ember, nem csak a nemes ?
Az emberi méltóság, felelösség, jog nem újkeletü, kezdettöl fogva volt, csak sokáig nem beszéltek róla --mint ahogy hamarosan megint nem fognak--, (köszönhetöen az ilyen Metternich, Habsburg, meg Katalin féle feudalista civilizátoroknak).

Nem a franciákat emlitettem példának, hanem 4. Fülöpöt, aki éppen ott volt király és úgy szervezte és vezette az országot, hogy még a kondásoknak is udvarházuk lehetett. (Minö jó lenne, ha ma, és máskor, ilyen vezetö lenne Magyarországon)

A forradalmat Napoleon nem leverte, hanem felemelte -- a sárból ahol akkor már hevert--, és megtisztitotta. Ami pedig a jelszavakat illeti, ö az Orleansi herceg piros-fehér-kék szinét és a kokárdát csak örökölte, de magának és katonáinak a sast választotta. A vakoló 'szabadság-testveriség-egyenlöség'
helyett inkább dicsöségröl, tehetségröl, kötelességröl, becsületröl, nemzetröl, hazáröl beszélt.

A Napóleon által szevezett országok közül csak Svájc élte túl a szövetségesek felszabaditását, és az egész jó fényben tünteti fel a napóleoni állam szervezeti elgondolást és civilizációt. De összehasonlithatjuk az egyiptomiak nehány éves francia 'megszállás' alatti állapotát is a megelözö és az utána következö évszázaddal. (Hogy a lengyelekröl, a Rajna-vidékröl, Itáliáról ne is beszéljünk)

_________________________
1767. augusztus 22, ukász :
ha bármely szolga gazdája ellen beadvánnyal mer folyamodni,korbácsolják meg és életfogytiglan vigyék a Nercsinszki bányába.

Hirdetés a Moszkva Gazette-ben 1801-ben :
Eladásra : Három kocsis, jól képzett, jókinézetü; két leány, az egyik 18, a másik 15 éves, mindketten szépek és gyakorlottak különbözö kézi munkákban. Ugyanebben a házban eladásra van két fodrász; az egyik 21 éves, tud olvasni, irni, hangszereken játszani, és vadász-segédként ténykedni; a másik tudja vágni hölgyek és urak haját; ugyanebben a házban van eladásra zongora és orgona is.
________________________

Én sem vagyok történész, söt ... , de köszönöm a megtisztelést.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-23 22:00   
2004-03-23 15:37, yoma11:
-
Kedves Yoma!

Nem vagyok történész, csak némi általános ismerettel rendelkező gondolkodó ember. Ezért szakmai vitába véletlenül sem szeretnék bocsátkozni. Eszmefuttatásodhoz azért néhány ponton mégis hozzászólnék.

Tudtommal az emberi jogok, ezek társadalmi státusztól függetlenül minden emberre való kiterjesztése aránylag új keletű vívmány. Az általad idézett korban nemcsak a Habsburg birodalomban volt erről a maitól eltérő felfogás, hanem az egész akkori "civilizált" világban. Nem vall történész mentalitásra korábbi idők eseményeit, felfogását a mai mércével mérni.

A kisebbségek üldözése nemcsak a Habsburg birodalomra volt jellemző. Ebben, igaz, kicsit később, de az általad példaként említett franciák sem különböztek – lásd hugenották.

Ahogy a Szovjetunió nem szabadította fel az általa megszállt és gyarmatosított országokat, úgy a napóleoni szélviharnak sem volt sok köze a megszállt országok szabadságához. Hogy mi lett volna hosszú távon belőle, azt, persze nem tudjuk, mert az egész mindössze pár évig tartott. Régi divat különben mások jelszavát – jelesen épp az általa levert francia forradalomét – a saját zászlóra tűzni. Hogy ez jól jött a szabadságban reménykedő európai felvilágosult rétegeknek, az kalkulált tényező volt. De azért jó tisztán látni.
A francia udvarházakat magam is irigylésre méltónak tartom. De biztos vagy benne, hogy ez 4. Fülöpön múlna? Azért 1300-tól napjainkig ott is volt egy, s más, de nem volt 150 éves török megszállás és 50 év szocializmus.

A közép-ázsiai civilizációkban nem hiszek olyan nagyon. Attól függ, persze, hogy mit tartunk eredménynek. Gazdaságilag a nyugat-európai út bizonyult hosszabb távon sikeresnek.

Baráti üdvözlettel

Pompéry Judit, Berlin

 
 yoma11  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-23 15:37   
Pompéry Berlin által olvasásra javallott cikkhez hozzászólván

Hát igen, mindig vannak böven olyanok, akik az uralmon lévök világnézete szerint hajlandók történelmet írni.

________________
Felvilágosodás ! Pontosan a Charlemagnel és a német-romai szent birodalommal Europára rászakadt és a Habsburg-házzal is fenntartott sötétségböl kellet felvilágosodni.

Civilizácio a Habsburg Birodalomban ? Milyen civilizácio ? Az oktatást joszerivel betiltották, embereket agyba-föbe ölögették helytelen világnézeteik miatt, a földmuvest emberszámba se vettek, kis és nagy királyok féktelenul zsarnokoskodtak. Alsoházi udvari professzorkém talán másként gondolkodna ha egyszer-kétszer deresre huzták volna mert rosszul nézett valami herére, vagy ha nyolc éves gyerekeinek el kellett volna menniük éhbérért dolgozni. Schönbrunn meg benne a szép képek, meg a sok élösdi báljai még nem civilizácio.

Mennyivel civilizáltabb, felvilágosodottab lehetett volna Magyarország, és a Habsburgok karmaiba kerult többi országok, önálloan, saját, a nemzet minden tagjának javát szolgálo kormány alatt !

Ha pedig az iparrol és a muszaki fejlödésröl van szo, mennyivel fejlettebb lehetett volna az ipar és a muszaki tudás olyan országban ahol utat nyitnak a muszaki fejlödésnek, képzik a gyermekeket és szabadjára engedik és ösztönzik az emberi tehetséget. (A Habsburg Birodalombol még Teslának is el kellett vándorolnia, mert itt nem volt megengedve neki, hogy tehetségét kibontakoztassa)

Metternich meg a szent szövetség olyan Europát akart ami most van kialakuloban. Legalább, ha talán akaratlanul is, ezzel bevallja miféle (és kik féle) találmány is az Europai Egyesult Allamok, és milyen áldás is lesz az az ott lako népekre. Es ha majd az Europai SzSzK eléri a Habsburg Birodalom életszinvonalát, áldott emléku Metternichünk boldogan foroghat a sirjában.

Tehát ezért inditottak 7 hadjáratot és háboruztak 20 évig Napoleon ellen, aki fel akarta szabaditani Europa népeit a Habsburgok és más áldásosok elnyomása alol, aki meg akarta szuntetni a kiváltságokat, aki minden gyereket iskolába akart járatni, aki fejleszteni akarta a mezögazdaságot és az ipart, aki ösztönözte a tudományt és a muvészetet, aki hidakat, csatornákat, közutakat épittetett.

Képzeljuk csak el ha Europa a 4. Fülöp(1268-1314) francia király által bemutatott civilizácio nyomán haladt volna tovább :
„Provence-ben és Languedoc-ban az ember olyan
kondásokkal találkozik akiknek szőlős kertje van és olyan gulyásokkal akiknek udvarháza.”

Avagy Kublaj kán civilizácioját követi, aki csökkentette a szegények adóit, segélyt juttatott az özvegyeknek és árváknak, pénzt küldött a természeti csapást szenvedett területek lakóinak, rendeletileg korlátozta a robotot, gátat vetett a hivatalnokok és tisztek, kínaiak elleni túlkapásainak.  Gazdasági rendszerében nagy
hangsúlyt helyezett a földművelésre, és nyolc hivatalnokot nevezett ki paraszt gazdálkodást serkentő és segítő tervezetek kidolgozására.  A birodalom különböző részein 58 gabonaraktárat építtetett az esetleg csapás sújtotta területek élelmezésére.  Kifejezetten védelmezte a parasztokat és földjeiket.  Az államilag támogatott mongol gazdasági rendszer szerint, minden 50 családnak volt egy falu vezetője, akinek a termelés serkentése és a szűzföldek feltörésének előmozdítása volt a feladata.  Egy-egy községnek kötelessége volt iskolát felállítani a falu gyerekei számára.  Az iskolában a gyerekeket megtanították írni, olvasni és a földművelés jó és hatékony módszereire.  A közösségnek kötelessége volt gabonaraktárat fenntartani a csapás sújtotta családok, árvák, özvegyek és öregek
támogatására.  Orvosi akadémiát, csillagászati intézetet és az egész birodalomra kiterjedő postahálózatot szervezett.

________________
Katalin, elörelépés ! Az, hogy Katalin a muzsikot nem vette ember számba és elrendelte, hogy, ha muzsik szolni mer, olyat kapjon, hogy arrol kolduljon, ennek az udvaroncnak elörelépés ?

Elsö Péter és a körülötte lévö civilizácio, egy szemtanu nyomán :
Appendix viii
A banquet with Peter the Great
http://yamaguchy.netfirms.com/walsh/walsh_17.html

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-18 23:21   
Ezt az elõadást is érdemes elolvasni:
Van-e történelem?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-17 00:07   
Nap mint nap tapasztaljuk, hogy korábban így vagy úgy tanult történelmi események - nemcsak az újabb kutatások eredményeinek tükrében, hanem a közszellem változásának hatására is - idővel átértékelődnek. A 21. sz-ban az uniós bővítés előtt másként értékelik a 19. sz.-i nemzetállami önállósodási törekvéseket. Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmetekbe az alábbi interjút Niederhauser Emil akademikussal, aki a Habsburgok, a Habsburg birodalom történelmi szakértője.

http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=164406&DocID=140542#140542

 
 Annita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-03-16 23:45   
2003-06-09 23:13, Pompéry Berlin:
-
EGY TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTALANSÁGOT SOSE LEHET EGY MÁSIK TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTALANSÁGGAL HELYREHOZNI! A TERÜLTEI REVÍZIÓ UGYANIS A MA OTTÉLO˝K RÉSZÉRE EGY UGYANILYEN, DE ÚJABB IGAZSÁGTALANSÁG LENNE. EZ VONATKOZIK MINDEN ÉS MINDENKORI - MAGYAR VAGY MÁS - REVÍZIÓS TÖREKVÉSRE.

Es az AUTONOMIA?
Vitazni nem ohajtok, de itt van egy erdekes link:
http://telekihaz.erdely.org/index.php?&pagenum=0&menuid=41

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-09 23:13   
EGY TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTALANSÁGOT SOSE LEHET EGY MÁSIK TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTALANSÁGGAL HELYREHOZNI! A TERÜLTEI REVÍZIÓ UGYANIS A MA OTTÉLŐK RÉSZÉRE EGY UGYANILYEN, DE ÚJABB IGAZSÁGTALANSÁG LENNE. EZ VONATKOZIK MINDEN ÉS MINDENKORI - MAGYAR VAGY MÁS - REVÍZIÓS TÖREKVÉSRE.
 
 ExMONTag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-09 10:32   
A multat feldolgozni, a majdnem 100 evvel ezelött törtenteket az utokornak feljegyezni, tudomanyos törteneszi alapokra helyezni az egy , de a multat viszahozni az mar mas, es lehetetlen.

Trianon törtenelem, - mint anyi sok minden ami ez idö ota törtent nagyon sok sajnalatos. Nem a lassan gyogyulo sebeket kell ujra vereztetni inkabb minden erövel es körültekintesel a jövön kell gondolkozni, munkalkodni hogy egy uj uton egymashoz nöjjön az ami öszetartozik.

Az EU csatlakozast egy nagyon nagy lehetösegnek latom, a hatarok megszüneset Europaban, es ezen az uton az elmult csak tiz nehany evben nagyon nagy lepest tettünk elöre.

En egy Europarol almodok gyerekeim szamara ahol minden hatarsorompo nelkül elnek az emberek.
Himnuszukat szabad vidamsag erzelemevel es nem a honvagy a kizartsag fajdalmaval enekelik.

Hogy az ut oda nem egyszerü az nekem is tudatos de ez az ut amit en latok elöre vezet es nem vissza, hatra. Ezen az uton is biztosan lesznek nehezsegek amit az utokor egeszen maskeppen fog ertekelni.

Isten ments hogy az elmult evszazad elsö fele megismetlödjön !!




 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-09 08:24   
Kedves Husi,

ismerem en is Trianon tortenetet. Es ereztem a dontes negativ kovetkezmenyeit, mint ahogyan a MON forum szamos erdelyi tagja is, hiszen ennek koszonheto adott esetben tobbszoros emigrans letunk.

De sajnos igy sem tudom ravenni magam, hogy higyjek a teruleti revizioban. Nem hiszem el, hogy valaha is Magyarorszaghoz visszacsatoljak az akkor elvett orszagreszeket. Ami viszont az anyaorszaghoz a jelenleginel allapotnal kozelebb hozhatja a kisebbsegben elo honfitarsainkat, az az EU csatlakozas lehet, valamint a folyamatosan erosodo kapcsolattartas. Amit pedig nagyobb gondnak azt tartom, hogy ezeken a teruleteken a magyarok szama folyamatosan csokken.

Celjat tekintve ezert nem tartom elfogadhatonak a szorolap anyagat, tartalmat tekintve pedig azert, mert olyanok utalasok szerepelnek, hogy emiatt kozelgo harmadik vilaghaboru, es mas reszek.

Udv,

Hunor

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-09 05:01   
2003-06-09 02:32, husikamm:
-

Ezek szerint te sem ismered Trianon tortenetet. Faj hogy igy gondolkozol, mert a nemzet sorsa mindnyajunkon mulik.

A cikk ir arrol, hogy kerik kulonbozo szemelyek nyilatkozatai szamitasba veveset. Koztuk Pozzi neve is emlitve van. En olvastam Pozzi-tol nyilatkozatokat, mert mindetn lejegyzett, es a csalas fantasztikus volt, akkor is, a hatunk mogott dolgoztak, es sikerult is ugy modnjam torbe csalni.


Husi, hogyne ismernem Trianon tortenetet, es a csalast, meg a kimenetelt is belertve en is nagyon szomorunak tartom, ami tortent, es az orszag reszere egyertelmuen veszteseg volt.

De sem az ido kereket nem lehet visszaforditani, sem a serelmeket utolag orvosolni. Reviziorol almodozni utopisztikus dolog, es barmilyen szep lenne visszakapni azokat a teruleteket, ez nem fog megtortenni. Igy csak visszafele tekintgetnek azok, azok errol almodoznak.

Ettol meg el lehet ismerni, hogy megroviditettek minket, es lehet szomoruan konstatalni a tortenelmunknek ezt a reszet, es fontos, hogy ismerjuk is az ide kapcsolodo tenyeket (ilyen szempontbol hasznosak is az ide vonatkozo kutatasok) de a "nemzet sorsa" egy jovobe tekinto, tettrekesz, pozitiv, es nem utolso sorban realisan megvalosithato tervekkel teli eszmet kell, hogy jelentsen.

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 17:02   
Semmi gond ezzel, ha a kinti cserkeszvezeto/toritanar nem Trianonnal/Csonkamagyarorszaggal s hasonlo irradenta moslékkal hulyiti a gyerekeket....azonnal.
 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 16:08   
2003-06-08 15:58, rigojanos:
-

Azt azert hozzateszem, hogy a tortenelmet ismerni kell, es Trianon egy fontos es meghatarozo merfoldko volt sok tekintetben. De reviziorol almodozva keseregni a multon ertelmetlen.

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 16:02   
2003-06-08 15:58, rigojanos:
-

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 15:58   
Nehez hatraforditott fejjel elore menetelni. Szomoru, hogy ennyi energiat es idot szannak sokan arra, hogy multbeli velt vagy valos serelmeken keseregjenek, mikor a jelen is hagy kivannivalokat maga utan, nem beszelve arrol, hogy a jovo tele van olyan lehetosegekkel, amiket ilyen energiaval es idobefektetessel ki lehetne hasznalni.

Ez a pesszimista hozzaallas csak papirt fogyaszt feleslegesen, masra nem jo.


 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 15:49   
2003-06-08 15:45, hunor:
-
Romania is konnyebben lesz uniotag ha lakoi
meg tudnanak békélni egymassal.

Egymással.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 15:45   
2003-06-08 15:29, Kero:
-
lehet hogy naiv vagyok, de én azt hiszem hogy Magyaroszagnak nem a revizion kellene gondolkoznia, amikor mar fellabbal benne van az Unioban.

-


hat, a teruleti revizionak mar lottek, az nem lesz, fokent nem a hagyomanyos formaban. en is szomoruan lattam most, Kolozsvar utcain alig lehetett hallani magyar szot (akiket igen, azok is foleg egyetemistak, akik csak ott tanulnak), mikozben par tucat evvel ezelott mashogy volt. de ez van sajnos.

most pedig a revizio helyett az otthonmaradasra kellene osszpontositani.

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 15:29   
-

Megdobbento mennyire él a kinti magyarokban a 'revizio' eszméje.

Egy dolog jutott csak eszembe, amikor a francia torteneszprofesszor irasat olvastam arrol, hogy miert csak 'csak' 10 millionyi Magyaroszag lakossaga, masokhoz hasonlitva.

Milosevic hivatkozott europa vedelmere Hagaban, a szerbek 'onfelaldozo' harcat magyarazgatva. Lehet hogy nagyon felreolvasom
amit irsz, lehet hogy naiv vagyok, de én azt hiszem hogy Magyaroszagnak nem a revizion kellene gondolkoznia, amikor mar fellabbal benne van az Unioban.

Nem is teszik, s ezt Orban eltunese mutatja.
Halistennek.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-06-08 15:19   
Kedves Husi,

koszonom az alabbi irast, nagyon tanulsagos szamomra - bar talan nem ugy, mint ahogyan a szerzo gondolta. De erdemes megismerni, talan kortorteneti dokumentum lesz.

Idetartozo info viszont, hogy Erdely lakossaganak egyre kisebb resze magyar, ha jol tudom az adatokat, 5 millio koruli a roman, es 1,4 koruli a magyar lakossag letszama. Szomoru a lakossag fogyasa, es nagyobb gond a jovore nezve, hogy ez a csokkenes/ elvandorlas tovabb folytatodik.

Hunor

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-24 00:54   
Az ENSZ most jóváteheti akkori közömbösségét

Elhallgatott követelés, mely Trianon felülvizsgálatát kéri az ENSZ-től 2003. július 31
.
Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York - Hága


Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással,
az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára

Excellenciád!

Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet.
Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására
szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket,
népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszünjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is
képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet fotitkára, az alábbi petíciót terjesztem elő:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az
Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való
részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól. Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy
Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitüzését.
Indoklás Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés
delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411 négyzetkilométer volt, lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként az ország területe 92.863 négyzetkilométerre, míg lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország
akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg.
A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségrevonás alól. Általánosan elfogadott tény,
hogy egy nép vagy nemzet a vezetők büneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország
esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas öszszegű kártérítés megfizetésére
is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő. A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 négyzetkilométer (31,8%), 5.256.451 fö (25,2%)
- Az egész Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 négyzetkilométer (13,1%), 2.621.954 fö (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 négyzetkilométer (6,3%), 1.510.897 fö (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 négyzetkilométer (18,9%), 3.515.351 fö (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 négyzetkilométer (1,2%), 292.031 fo (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 négyzetkilométer (0,2%), 24.880 fo (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 négyzetkilométer (0%), 49.806 fo (0,8%)
- Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 négyzetkilométer (71,5%), 13.271.370 fö (63,5%)
- Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 négyzetkilométer (28,6%), 7.615.117 fo (36,5%)

Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:

- Oroszország részére 200 millió USD, - Jugoszláviának 50 millió USD ,
- Csehszlovákiának 50 millió USD.

A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el,
amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint
a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására.
Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása,
deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása.
A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra
történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek. A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha
senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült.
A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltünt.
Ez a háborús büntett miatti felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több mint 40.000 magyart mészároltak le
a Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja.
E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálás adatai is. A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést
aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be: - A Szovjetúnió, mint egységes állam megszünt. - Jugoszlávia, mint a Szerződést
aláíró egyik állam a korábbi formájában megszünt létezni. - Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt. A változások miatt a Szerződés a jogi
formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerződések következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színarany értékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany - hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg - hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötői felszerelések 10.000 kg - 801 db hajó 80.000 kg - Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg - Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg - tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg - összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája, - a szénbányák 80 %-a, - az erdők 90 %-a, - a vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékü mükincsek, - Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele, - az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt.
A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.

A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni idoszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:

David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette:
"a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre
a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre,
és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt."
A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét.
Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük
kellett." Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "időről időre határrevíziót eszközöljön." Nicolson Harold, aki
a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét
senki sem vette figyelembe." Az angol diplomata "Peacemaking" című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt
jegyzi fel:
"az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább
előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná." Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak,
mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az
Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt. A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek:
"Én csak egy vagyok azon milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére
a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb
nemzetközi összeütközéseket gerjesztenek. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az
igazságtalan békének az aláírását." Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát:
"nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az
életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük." A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött,
hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek
árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy
"a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesek
Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború
kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország-Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon
nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval,
hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta
alá a Békeszerződést. Ez az aláírás - mivel a kényszerítő körülmények hatására történt - mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében
érvénytelen. A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet
a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról.
E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság
- akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatálya alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya
nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem. Záradék A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban
való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el.
Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni,
mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan
büncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent
említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. A büntetojogi felelősség kérdése is
vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság
felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom,
amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik.
A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült
Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak.
Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang
főtitkár INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS
Zürich, 2001. február 20.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-23 23:46   
2003-05-23 23:22, husikamm:
-
Igen, õróla van szó. Az említett cikkben, aminek címe «A szavak fölé - interjú Simándi Ágnessel» az általam megadott linken olvasható, a fényképe a cikk vége felé láthatod. Nem tudom, hogy miért nem találtad meg, hiszen pont ott nyílik ki, ahol a http://www.terasz.hu leközli: a lent megadott link mûködik nálam.
Sok szeretettel.

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-23 23:22   
Melinda,

Ez a Simandy Agnes, vajon az a Simandy Agnes aki a magyar radiot csinalja itt Torontoban, a Bede Fazekas Zsolttal??....mert o is paplany, illetve teologiat vegzett....en ismerem.....de vajon O az-e.....
A cimet amit adtal, nem talaltam meg benne a cikket, ird le a cimet ujra legy szives......hatha ott van kep Agnesrol, es akkor raismerek...

szio

Husi

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-23 09:28   
«...a történelem arra való, hogy levonjuk az eseményekből a tanulságokat, például azt, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg...»

Ez a tanulmányrészlet s episztola nem kitalált történet, hanem a közelmúlt kegyetlenül embertelen valósága, egy a számtalan közelmúlti történelem emberi tragédiáiból:

...A Kádár-rendszer lényegében ugyanolyan pártállam volt, mint a Rákosi-rendszer, eszközrendszere és működési mechanizmusa tért el attól. Legnagyobb változás a személyi uralom enyhítésében tapasztalható: személyi uralom helyett tekintélyuralmi vezetéssel működött. A hatalomra került vezetésnek legitimizációja és stabilitása érdekében kettős szerződést kellett kötnie: a néppel kötött egyezség alapelve az «aki nincs ellenünk, az velünk van» jelmondat. Nem kért politikai azonosulást, a hallgatást beleegyezésnek vette és megelégedett a közömbösséggel. Az állampolgár kiiktatását politikából részleges gazdasági szabadsággal pótolja (második, harmadik gazdaság, másodlagos jövedelem, korrupció, stb.). A politikai ellenfelek elhallgattatása a megtorlás után már nem kíméletlen adminisztratív eszközök igénybevételével történik, hanem egzisztenciálisan teszi érdekeltté, vagy éppen lehetetlenné a másként gondolkodókat. A gazdasági «megalkuvás» hozzájárult a politikai passzivitáshoz, ami a vezetésnek nem volt ellenére, sőt kívánatos volt. E «finom módszer» szükségszerűen alakította ki a «belső cenzurát» önvédelmi reflexként is. Aktív, jelentős számú ellenzék nem volt látható.
Az újraírt történelemkönyvek sajnos nem beszélnek a hetvenes évek végétől felerősödött embertelenül kegyetlen politikai üldözésről, hajszáról, amiknek következtében legjobb esetben rengeteg embert tettek tönkre, legrosszabb esetben pedig eltették láb alól. Ezekről, a széles körű spicli-rendszerről egy árva szó sem hangzik el. Íme egy levélízelítő a sok közül ebből az embertelen, rettenetes időkből:

«Tisztelt Doktor Úr!

Kérem, ne vegye ezt a levelet úgy, mint egy aljas és szavaiért felelősséget nem vállalni merő, piszkolódni és sértegetni kívánó embertől. Nevemet csak azért nem írom alá, mert könnyen bajom lenne, ha kitudódna az elmondandóknak az Ön tudomására hozása.
Tudom azt is, hogy Ön szereti az esetleges problémákat egyenesen, de hivatalos úton elintézni. Arra kérem, hogy most ezt a levelet senkinek se mutassa meg. Ugyanis ha nem is írtam alá a nevemet, tartalmából is kitalálhatják, hogy a figyelmeztetés tőlem ered. Mégis miért írom a levelet? Mert Önt tisztelem, a kislányát pedig sajnálom! Én a tudományos berkekből ismerem Önt. Tudom azt is, hogy a vallásossága miatt minden hivatali nyomás és mellőzés ellenére úgy feltört tudományos vonalon, hogy a környezetvédelmi ENSZ-szakértőségig vitte. Ezzel minden zöld utat megkapott és minden betáblázott kádert lekörözött. A vezetői beosztásból való eltávolítása sem törte meg és tudományos elismerés szerzésével fricskázott vissza. Ezért tisztelem, habár nem vagyok Önnel egy világnézeten.
A kislányát pedig azért sajnálom, mert ő az Ön elleni, hosszú idő óta folyó akció egyik áldozata.
Emlékeztetem arra, hogy Ön visszautasította az istenhite miatt a párttagságot figyelmeztették is, hogy ezt a gyermekei bánják meg. De éppen ezért a cél: az Ön csendes félretétele, megsemmisítése, vagy legalábbis idealista világnézete és világnézeti nevelése csődjének bizonyítása.
Talán nem felejtette el, hogy legnagyobb lányát nem akarták felvenni a főiskolára. A volt osztálytársa segítségével azonban sikerült. Okosabban járt el, mint egyesek. Az ő elhelyezkedését akadályozták, de Ön megoldotta sok ármányság ellenére is.* A középső lányánál nem volt furcsa, hogy nem vették fel? Azt a fiatalembert viszont, akivel együtt tanult, felvették? A legfiatalabb lányát pedig már az elemiben kezdték tönkretenni. Gimnáziumban pedig sikerült. Apácákhoz vitték. Ott is megtaláltatott a gyenge jellemű apáca, aki hajlandó volt az internátusból kinyírni, hiába a bíboros úr tette be! Azután már könnyen el lehetett bánni vele. Hazahozták. Itthon ismét elérték a hosszú kezek. Mindezek még mindig nem merítették ki Önt idegileg, nem tört meg, sőt tekintélye nőttön-nő. Tudják AZONBAN illetékesek, hogy Önök nagyon féltik a gyermekeiket.
Nem lehet eltűrni - mondták - hogy a templomos … olyan tiszteletnek és tekintélynek örvendjen, hogy ezeket mondják egyes párttagok: «templomba jár és semmi baja». «Nem párttag, de többet tud a párttagoknál». «Be kellene látni, hogy nem a párttagságot vagy a templombajárást kellene nézni, hanem a tudást», stb. Ezért most már idegileg kell kikészíteni, hiszen munkájában és életében nem lehet belekötni. Nemzetközi tekintélynek is örvend. A gyerekein keresztül kell diliházba juttatni.
A tanárnő lányát majdnem sikerült erkölcsi okból megfúrni. Lehet, hogy megérzett valamit, lehet, hogy véletlenül, de kicsúszott a kézből. Pedig ügyes káder volt ráállítva. Hogyan történhetett, senki sem tudja. A középső lánya erkölcsileg magától is elbukott, jó dokumentum, hogy vallásos nevelése csődöt mondott! Igaz, most van vőlegénye, de a priuszát nem törölheti le magáról. A legkisebb lánya a leggyengébb idegzetű. Több férfit állítottak rá, olyanokat, akik erkölcsileg kifogásolhatók. A primitív zenészt Ön bölcs tettekkel «úgy vágta haza», hogy most a megbízói kapnak tőle szemrehányást. A nős katonatiszt is visszakozott, úgy látszik, fél Öntől, hogy megtudja és kikerül állásából, mint az előd provokátor. De jött, illetve következett a «Rámenős Misa», aki elég aljas ahhoz is, hogy a megbízását saját hasznára is fordítsa és anyagilag is kihasználja a lányát a legteljesebb mértékben. Ezt az embert is félig-meddig «passzra tette», de ez nem adja fel! Ha kell milliószor megesküszik a nagy szerelmére, sőt feleségül is veszi a lányát. Ha ezt eléri, «rúg egyet rajta, elválik, hadd váljék azután prostituálttá», s ha ez bekövetkezik, «az lesz az igazi sikere, hogy mint ilyen, az önök bírósága ítéli majd el». Így teljesíti a megbizatását csak azért, hogy maradhasson az állásában, a felettesei kénytelenek legyenek érdemeire tekintettel tartani a sok disznósága ellenére…
Bár mindhárman a szeretőjükké tették szegény lányt, Ön még mindig bírja, vagy talán ezt nem tudta. Sőt védelmezi a lányát. Idegileg azonban nem készült még mindig ki! Szegény lánya viszont Sümegre került. Azért sajnálom, mert Önt akarják lehetetlenné tenni, nyiltan ezt nem merik, s a szegény kislány megy tönkre, Ön viszont még mindig bírja és virul!
Ez az ember nem adja fel! Elérte, hogy a kislány Önöktől teljesen elidegenedett. Hiába vitték Sümegre. A gyenge jellemű elvonósok között megtalálta a rendőr az olyanokat, akik az ő távollétében is, de megbízása alapján táplálják a kislányba az Önök iránti ellenszenvet. Azzal dicsekedett, hogy még egy orvosnőt is meggyőzőtt. «Ha látja a vén dög, hogy a kórház is hiába, majdcsak bedilizik és félre lehet rúgni a kurva lányával együtt» - mondta a tevékenységéről történt beszámolásokat. Ezt annál inkább is reméli, mert állítólag a legkisebb lányuk a szülők kedvence, de főleg az Öné.
Egyébként a kislánya munkahelyén a kislánya valamennyi munkatársa be volt hamarosan a munkaviszonya után szervezve úgy, hogy a kislánya a «kis naív, vagy inkább butuska» nem vette észre, sőt azt sem, hogy hova jutott az ő segítségükkel. Mégis, az Ön kislányát nem tartották meg a következő évekre «kifogásolható erkölcse miatt», akivel a «jó» barátnők, ahogy mondták, «erkölcsi okokból nem hajlandók tovább dolgozni». Azesetben, ha mégis sikerül a kórházi kezelés, most már intelligensebb fiatalok vannak kiszemelve és felkérve, hogy eshetőleg, szükségesen «szálljanak rá» mindaddig, amíg Ön bele nem bolondul «a lánya erkölcsi elbukásába, vagy a szülőkkel való kenyértörésbe, albérletköltözésbe, elzüllésébe». Az egyik intelligens családba tartozó, de karrierista apukával bíró fiú mint atyai tanárától kért tőlem tanácsot, hogy vállalja-e, s ha nem vállalná, mi lehetne az ő előmenetelével.
Hangsúlyozom, hogy én Önt nem sajnálom, de tisztelem - bár a nagy doktorija még nincs meg, mint nekem -, mégpedig a keménységéért, kitartásáért, eszéért, elvi szilárdságáért rég megjárt volna.
Mindezeket próbálja elmondani kislányának, hátha nem késő még, hogy megértse. Ébressze rá, hogy ő komoly érzelmeknek látja ezt, ami csak hazugság olyan dologban, amiben ő csak eszköz és áldozat. Vonja le a következtetéseket mind a saját, mind az édesapja, édesanyja tekintetében. Ha nem látja be, akkor később igazolódik mindaz, amit leírtam. Ha belátja, legfeljebb kénytelenek lesznek beérni azzal, hogy az Ön szemébe vághatják, hogy a vallásos világnézete és a gyermekei vallásos nevelése csődöt mondott és figyelmébe ajánlhatják, hogy aki a saját családjában nem tud rendet teremteni a «szocialista erkölcs kívánalmai szerint» az ne törjön pálcát mások felett a bírói székben!
Kérem, ne kutassa, hogy ki írta ezt a levelet. Ne adja hivatalos útra. Ha mégis feltárná, s meglenne annak a lehetősége, hogy kitutódjék, hogy én írtam, úgy Ön kénytelen lesz egy sajnálatos közúti baleset áldozatává válni. Ezesetben ugyanis én még tudok védekezni, ráfogni Önre, hogy biztos haragból vagy rossz indulatból tette ezt velem szemben, amit viszont Ön már nem fog tudni megcáfolni!»...

[* Itt téved a levél írója, mert az elhelyezkedést illetően az érdekelt maga írt az illetékes Oktatásügyi Minisztériumnak ez ügyben, a szülők kímélése érdekében az érintett eltitkolta a komoly problémát, erről az ügyről csak akkor tudtak, amikor pozitív intézkedés történt. E névtelen levél postabélyegzője: 1981. VI. 18.]*

* Forrás: «MAGASZTOS ÉS ALANTAS TÖRTÉNELEM - Töredékes gondolatok és dokumentumok egy embertelen korszakról -» © F.E.Cs

P.S.
Ehhez kapcsolodóan jelezném Simándy Ágnes Kanadában élõ teológus éppen most felfedezett szavait: «...sajnos Magyarországról való eljövetelemnek egyik oka volt, hogy nem rejtettem véka alá vallásos meggyőződésemet, s megkértek, hogy ne térjünk vissza egy ausztriai látogatásról. Erről nem szívesen beszélek, mert ma már egyre világosabban látom, hogy hogyan működött az a "puha diktatúrának" becézett izé, aminek magyar vallásos emberek százai-ezrei estek áldozatul. Én a besúgóimat is áldozatnak tekintem... Még akkor is, ha bűnüket nem szépíteném...»

Forrás:
A szavak fölé - interjú Simándi Ágnessel
http://terasz.hu/main.php?id=irodalom&page=cikk&cikk_id=3875&rovat_id=155&fazon=


 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 23:40   
Zuloka!


 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 23:06   
Melinda! Te Kis Matuzsálem!
 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 22:43   
2003-05-15 13:48, Zuloaga:
...?!...
Sokszor úgy érzem, mintha múlt, avagy valami õs lennék s valami folytán itt rekedtem, s úgy érzem magam e földi létben, mint a partra vetett hal...

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 13:48   
Melinda, dehiszen a történelem az múlt, Te pedig jelen vagy, Rád nem csapódhatott, hacsak azt nem vesszük alapul, hogy a sajtótörténelembe már beírtad magad!
 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 12:46   
2003-05-15 11:12, Zuloaga:

A szememre telepedõ párasúlytól szeretném azt megszabadítani, hogy jobban láthassak, aranyoskám!...


 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 11:12   
Miért forog a szemed Melinda? Tornáztatod?
 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-15 09:55   
2003-05-14 08:32, Zuloaga:

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-14 08:32   
A forradalom felforrt és párája a történelembe csapódott.
(Zuloagának ez jutott eszébe! )

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó