2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Tényleg negatívak vagyunk?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 )
 barna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-03 15:27   
Egy kis érdekesség, mennyire stabilan "NEGATÍV"-ak vagyunk!

– 1926. január 30-án a Pesti Hírlap első oldalán dr. Légrády Ottó főszerkesztő egyebek között ezeket írta: „A parlament dzsungelében kürtök harsogását, kopók csaholását és hajtók lármáját lehet hallani. Különös vadászat ez. A pártok egymás embereire lőnek. Közben a parlament árnyékos szögleteiben megbúvó intrikusok és összeesküvők mindenfélét suttognak, álhírek keringenek, melyek az ország hitelét lerontják a külföld előtt. Mindegyik párt a maga apró-cseprő terveit kovácsolja, csak egy dologgal nem törődik senki, a nemzet érdekével. Mohács óta nem volt az ország olyan szerencsétlen helyzetben mint most, Trianon után, az ország megcsonkításából felfakadó szörnyű betegségek idején, és Mohács óta nem voltak az ország sorsát intéző urak olyan rövidlátók, olyan önzők, a nemzet kárára marakodók, mint manapság. Azt hiszik, hogy a nemzet történetében csak egyszer történik meg az a gyalázat, hogy az egymás ellen önzőn marakodó urak az országot veszni hagyják. A történelem azonban visszatér. Az új katasztrófa közepette újra élednek a régi történelmi bűnök, újra abba kell elpusztulnunk, hogy olyan időben, amikor mindenkinek testvérnek kellene lennie, ismét a magyar lett a magyarnak legnagyobb ellensége. A parlamenti urak azonban tévednek, ha azt gondolják, hogy ezt a játékokat sokáig lehet folytatni. Vegyék tudomásul, hogy attól, amit ők most művelnek, már megundorodott az ország!”
Írta dr. Légrády Ottó 1926-ban.
Mélyek a gyökerek, és a "fa" még mindig csodálatosan virágzik.

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-02 10:55   
Kedves HUnor !
Bocsáss meg kérlek, hogy egy ilyen hosszú (de szerintem nagyon fontos és ideillo) szÖveggel elárasztalak (Benneteket) ! :
xxx
VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar


(fotó : Benedekfalvy)

Mindig csak ezt halljuk, és tankönyveink sem gyõzik hangsúlyozni: ezt a szót is átvettük, azt a szót is átvettük, amazt a szót is átvettük valamilyen másik nyelvbõl. Nyelvünk mintha másodrendû, számtalan nyelvbõl véletlenszerûen összehordott, fésületlen egyveleg lenne. A legkülönösebb: nem az idegenek, hanem a magyar tudományos réteg véleménye az, hogy a magyar nyelv csak valamiféle hordaléknyelv.
De mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvrõl? Néhány idézet:

- Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az elsõ német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bõvebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér­zelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv õsisége Magyarországon /.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv, megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és mûfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede atomfizikus halála elõtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erõt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezõjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerûségét, õsiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i õsi volta mellett is kiáll. (A genetikai eredményekbõl már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtõ erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

- Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
- Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az ûrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik õket!"
- A magyar anyanyelvû nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyû nagy matematikusnak lenni.

Itt nagy titok lappang a háttérben. Mert nem természetes, hogy éppen és csakis a magyar értelmiségi réteg igyekezik lealacsonyítani a magyar szellemi értékeket. Mondok másik példát is:

Bizonyára sokan emlékeznek a Millenárison felépített "Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" címû kiállításra. (E sorok írója is ott szerénykedett, a falon lógva - mint filmrendezõ.) Nos, aki ezt a kiállítást nyitott szemmel végignézte, meghökkenhetett: mi kitalálni való maradt másoknak? Bizony kevés. Tudjuk jól leleményeink sorát: ejtõernyõ, szélturbina, taposómalom, markológép, lánchíd, személyfelvonó, vízturbina, gõzturbina, dinamó, elektromotor, porlasztó, benzinmotor, benzinmotoros autó, torziós inga, villamos gyújtóberendezés, vasút villamosítása, automata sebességváltó, bolygókerekes sebességváltó, bakelit hanglemez, sötétkamra, porcelánfajansz, telefonközpont, számítógép, golyóstoll, gyufa, helikopter, lökhajtású repülõ, torpedó (robotrepülõgép), világító dióda, hold-radar, a kozmikus sugárzás és a biomágnesesség felfedezése, abszolút geometria, mely az általános relativitás alapköve, hangosfilm, képtávíró, a stressz fogalma, hologram stb., stb., s hogy eleinkrõl is megemlékezzünk: kerék, fazekaskorong, tejpor, kengyel, visszacsapó íj, gomb, fehérnemû, szauna, központi fûtés, réz, vörösréz, acélrugó, kocsi (hintó), stb., s bizony. az írás és a könyv is: márpedig a felsoroltak (és még sok-sok további) csaknem kiteszik a mai mûvelt világ alappilléreit. És akkor még itt vannak az íróink, költõink, zeneszerzõink is.
(Jellemzõ módon Karinthy Frigyes találmánya a felfújható gumi-földgömb.)
Tehát csaknem mindannak az alapelve, amely a mai életünk alapköve, nyelvünkön gondolkodók teremtménye. Az alapleleményeket aztán mások tökéletesítették, kicsinyítették, nagyították, sokszorozták stb.

S mi történt ezzel a kiállítással?
Aki emlékezik e kiállításra, az bizonyára arra is emlékezik, hogy a 2002-ben hatalomra került kormánykoalíció, a nagy botránnyal sem törõdve, azonnal lebontatta és eltüntette az "Álmok álmodói - Világra szóló
magyarok" címû kiállítást.
Vajon miért? Miközben hatalmas volt a kiállítás látogatottsága, s igazán büszkévé tett minden magyart. Nem lehet nem észrevenni, hogy emögött is ugyanaz a hátsó szándék áll, mint a magyar nyelv alacsonyrendû voltának sulykolása mögött. Tovább kutakodván az okok után, térjünk vissza a nyelvünkre.
Aki vizsgálni kezdi megalapításától kezdve mindmáig tartóan a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar nyelvrõl (és a magyar történelemrõl) alkotott hivatalos véleményét, bizony nagyon meglepõdik: a magyar nyelvrõl és történelemrõl alkotott magyar tudományos vélemény a Kiegyezés után lendült át teljesen az ellenkezõ oldalra: mégpedig a magyarokra megalázóvá.
Vajon mi volt a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye e nagy pálfordulása elõtt? A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából ez világosan kiderül. (Ez az úgynevezett Czuczor-Fogarasi értelmezõ szótár, melynek elõkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.)
E szótárban láthatjuk: a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv õsnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözõképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár elõszavának írója:

"E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merõ lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzõiket épségben hagynák, s alapérteményökrõl öntudatok volna. Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mûködik."

Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekbõl a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mûködött. (Ez a nyugateurópaiak látletete is.) Az MTA-nak ez a szótára a megfelelõ címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az õsi idõkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

Nagy költõnk, Berzsenyi Dániel önmaga is kutatta a magyar nyelvet, s eredményérõl így ír: "Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sõt örömest tapasztaltam, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja".
Ám jött a 180 fokos fordulat. Kitették a magyar nyelvészeket és történészeket a Tudományos Akadémia vezetõ posztjairól, s helyettük németeket hoztak. Közöttük volt, ki akkor kezdett magyarul tanulni, amikor már magas rangot betöltve teljhatalmú nyelvésze volt a magyar nyelvnek a Magyar Tudományos Akadémián. (Pl. Josef Budenz, Paul Hunsdorfer.

Ez utóbbi arról is nevezetessé vált, hogy már mint magyar tudós, elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyûjtött magyar rovásírásos emlékeket. A németek magyarellenessége régi keletû. A XVIII. században élt német J. E. Fischer és A. L. Schlözer már történelem nélküli népnek minõsítette a magyarokat. Ez a vélemény "gyûrûzött" be végül Magyarországra is, s ma is ez uralkodik.)
E nagy tisztogatás után a valóban magyar tudósok, írók, költõk már csak a partvonalról, figyelhették, micsoda rombolás, sáskajárás történik itt. (Ismerjük a tisztogatásokat az 50-es évekbõl is.) Arany János ezt írta szomorúan (Az orthológusokra):

"Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."

Jókai Mór pedig elegáns és maró gúnnyal tiltakozva ezt írta: "Csak azt mondhatom: a magyarok nyelve mindig magyar volt."

Három adat jól jellemzi a magyar nyelv védelmezõinek mindenkori, általános helyzetét. Czuczor Gergely börtönben írta a fent említett hatalmas szótárának jelentõs részét (halálra ítélték egy 48-as verséért, de hat év után szabadult). Bajcsy Zsilinszky Endre ugyancsak börtönben írta a "Legrégibb nyelv a magyar" címû könyvét. S még az 1970-es években is öngyilkosságba kergették Romániában a székely Szabédi Lászlót, miután megjelent a latin és a magyar nyelv mély azonosságát részletesen feltáró, "A magyar nyelv õstörténete" címû könyve. De a közelmúltban is érdekes megfigyelésre adódott lehetõség. Nemrégiben jelent meg az olasz nyelvész, Mario Alinei "Õsi kapocs" címû könyve, melynek eredeti címe:
"Etruszk: a magyar archaikus formája". Vagyis hogy az etrusz nyelv a korabeli magyar nyelvvel azonos. Ezt persze tudtuk eddig is jópáran, csak hát egészen más, ha külföldi tudós is ezt állítja. Ám láthattuk: ahol hírt adtak e könyvrõl, csak a szerzõ és a könyv lejáratására ügyeltek a hivatalos fórumok. Ezzel szemben viszont rendre összeakadok olyan nyugati nyelvészekkel, akik lázas sietséggel tanulnak magyarul. Õk már tudják, hogy a magyar nyelv az alapnyelv. Világos tehát: ugyanazon ok miatt nem illõ a magyar nyelv egyedülálló és nagyszerû tulajdonságairól, õsi eredetérõl beszélni, ami miatt sürgõsen lebontották - az elsõ pillanatban, mihelyt lehetett - a Millenárison az "Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" címû kiállítást.
Szomorú a tanulság: régóta az a cél, hogy eltûnjön minden, ami magyar.
Így van ez a történelmünkkel is. Néhány apró érdekességet említek ezzel kapcsolatban is. Tudja-e az olvasó, hogy II. András királyunk 20 000 fõs keresztes haddal megérkezvén a Szent Földre nem kezdte mészárolni az ellenfelet, hanem egymás nyakába borultak. Mert kiderült: szentföldi ellenfeleink magyar ajkú rokonaink. A pápa ki is átkozta II. Andrást. (Ezúttal már másodszor, s most már a teljes magyar néppel egyetemben. Még ennél is árulkodóbb, hogy II. András Jeruzsálem királya lett.)
Tudja-e az olvasó, hogy Jeruzsálem neve is magyar, nem rég még így is írták: Hierosólyom. Igaz a hier régi módon írt szavunk, ma: har,jelentése "felmagasló", innen e hegynevek: Hargita, azaz Har-gita, Har-sányi hegy stb. Tehát Jeruzsálem=felmagasodó, magasságos sólyom. Sólyom pedig a szentlélek madara, pontosabban isten lelkének megszemélyesítõje, de azt hiszem, ezt nem kell részleteznem egy magyarnak. (Solymár tehát névrokona Jeruzsálemnek: a sólyom okán.)
Tudja-e az olvasó, hogy a Bibliában is "ömlesztve" sorjáznak magyar szavak, nevek. Pl. Aba, Ámos, Arad, Árpád, Béla, Dalajás, Éber, Eper, Ér, Erdei, Gál, Gáth, Húr, Hús, Jósafa, Juta, Kácor, Kádár, Kállai, Kedes, Kenéz, Kászi-fia, Keszed, Kis, Kóc, Kút, Lúd, Más, Moholi, Pára, Perec, Sallai, Sárai, Sáros, Szabad, Szalka, Szárai, Széled, Szemes, Szin, Só, Sófai, Súr, Tábor, Tél-Harsa, Torma, Úr, Uri stb. Tessék csak felütni a Bibliát! Horvát István írja 1825-ben ("Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történetei"-bõl, Pest, 1825): "Pözsög a' Szent Írás mindenféle a' régi Magyar nevektõl és régi Magyar Írásmódtól. Ti éjjel-nappal Szent Írást olvasó Rokonim! Hogyan nem vettétek ezeket észre a' sok század alatt!"
Tudja-e az olvasó, hogy egykor négy nagy országunk is volt, mégpedig egy idõben?
Az egyik a Kaukázus alatt, a Kaspi-tenger és az Ararát között volt. E területen két Zab nevû folyó van még ma is, nem messze tõlük pedig még ma is láthatók a térképen ilyen földrajzi nevek: Vajk és a Tündérek hegy, Kangavár, Almás. Krónikáinkban ez az országunk hol Eviláth, hol Hunnia néven szerepel. Az itt élõ eleink nyelvét leginkább az igazolja, hogy az 1200-as években magyar nyelvû papokat kértek a pápától.
A Kaukázus északi oldalán is volt egy országunk, mégpedig szintén Árpád-házi királyság, 1200 körül még állt. (Királyaink az 1200-as évekig leveleztek velük.) Legnevesebb királya szlávosan írva: Jeretyán, magyarul Gyertyán, s ezen országunk fõvárosának neve már eleve önmagáért beszél:
Magyar. (Az 1700-as évek közepén még láthatók voltak palotáinak romjai.) Továbbá az sem szerepel a tankönyvekben, hogy Kiev neve is magyar szó: Kev, azaz köv=kõ. Álmos itt élt hosszú ideig, s még a IX. századi nagy kievi magyar építkezések vezetõinek nevét is tudjuk: Cseke és Keve kapitányok). Volt egy negyedik is országunk is: ide ment Juliánusz barát.
Az eddig leírtakból pedig már sejthetõ, hogy miért csak e Juliánusz-féle országunkról hallhatunk: mert ez a Juliánusz-féle magyar hon van legmesszebb a "mûvelt világtól". Így függ össze történelmünk és nyelvünk történetének végletekig való megcsonkítása a magyar teljesítményeket bemutató kiállítás sürgõs lebontásával. Az ok ugyanaz.
Nyelvünk azonban él még, csonkítatlanul, õsi teljességével. Vigyázzunk rá. Az emberiség legnagyobb szellemi kincse, s régi idõk kincsei között egyedülálló abban, hogy élõ.
2006, február 12.

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-01 19:53   
Az lehet, hogy negatívak vagyunk sokszor. (lásd már a Himnuszunk szövege is! ), de a humorunk a régi és egyedülálló!!
Ez egy abszolút nemzeti kincs!

Továbá ne feledjük: a magyar sírva vigad! Melyik nemzet rendelkezik még ilyen "gyönyörü" tulajdonsággal? A legrosszabban is ott a zene, a mulatós szív!

Viccet félretéve, azért a kollektív tudatban biztosan komoly nyomot hagyott a történelmünk, a veszteségek, a kizsákmányoltságunk, a háborúk, a szegénység. Olyan igazán soha nem ment "felfelé" a magyarság sorsa, ez azért valahol a személyes sorsokat, beállítottságot is determinálja.

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-03-01 19:33   
2006-02-28 04:22, Ferencz Zsuzsanna:
-
most kepzeljetek el, ha csak pozitiv dolgokat irnanak?!
Azon nem lehetne hetekig csámcsogni, nem lehetne hetrol hetre az embereket traktalni vele, semmi szenzacio nem lenne benne, dög unalom lenne.
Ha egy kicsit jobban beletúrok itt a Német sajtoba illetve bulvár lapokba azért itt sem hemzsegnek pozitiv cikkktol, ugyanez megy itt is szerintem csak nem olyan nagy mertekben mint otthon.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-28 04:22   
Előre kell bocsátanom, hogy Frey műsorát nem láttam. Azt viszont, mint szakmabeli, tudom: a magyarok Ady óta ("nekünk Mohács kell!")mindig "szeretik", ha rosszat állítanak róluk, vagyis nagyon odafigyelnek erre, s ezt nagyon sok újságíró kihasználja. Mivel ez biztos tipp.
Amúgy azt hiszem, Magyarországon negatívabb a magyarságkép, mint külföldön.
Ami pedig a Frédi idézte Mikszáth-idézetet illeti: igaz. Viszont minden népről el lehet mondani.

 
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-27 22:35   
Öröm olvasni benneteket, hogy ti nem ugy látjátok mint Frei Tomi.
Pedig szerintem, szégyen gyalázat, de igaza van, sajnos.
Persze nyilvánvaló, hogy Ö egy média profi, és neki mindig olyan témát kell választania amely felkelti az emberek érdeklodését, vagyis inkább felkorbácsolja az érzelmeket, különben nem néznék a musorárát, ezért mindig egy kicsit sarkítva tálallja a felhozott témát.
Van benne nagyon is igaszság amirol ezuttal beszámolt, ez van szerintem is otthon, hogyan járassuk le a másikat,"irigység betegség", ez is igy van,aztán ha valakirol kiderül, hogy mégis csak híres ember lett külföldön akkor már szeretik, és elismeréssel mondják, Magyar!

 
 barna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-27 13:49   
2006-02-26 13:03, Fredi:
-

Kedves Frédi!

Egy pillanatig sem vitatom, hogy igazság van abban amit írsz, DE! pontosan azok az okok amiket felsoroltam, nagymértékben közrejátszanak abban, hogy általánosságban negatív (pesszimizmusra hajlamos) a magyar. Kérdésedre válaszolva, elég sokat megéltem és értek kudarcok (anyagiak), de soha nem gondoltam, hogy vége a világnak! Ha nem volt munkám kerestem és találtam! Édesapám aki székely ember volt, mindíg azt mondta - csak a birka megy ellenkezés nélkül a vágóhídra (egyébiránt Zsu megjegyzése telitalálat, valamint a Mikszáth idézet is igaz).
Üdvözöllek.

 
 amadeus  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 21:17   
2006-02-26 13:43, Erazs:

"A legtöbb embernek az a problémája, hogy a kis dolgokat észre se veszi."

Teljesen egyetértek.
A boldogság nem más, mint az apró örömök összege.

_________________

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 15:11   
Nem tudom, mit akartok. Minden nemzetnek vannak negatív és pozitív tulajdonságai.
Elég sokat utazgattam, amikor meglátták a román útlevelemet, majdnem hánytak, amikor rájöttek, hogy nem vagyok román, örvendtek.
Elmondhatom, hogy a románok nem szeretnek bennünket különösképpen, viszont valahogy nem lenéznek, hanem felnéznek ránk.
Azt tudom, hogy a volt szocialista nemzetek közül Nyugaton legjobban a magyarokat fogadják el. Ennek egyik oka az, hogy más országokhoz képest kevés a magyar bűnöző, betörő Nyugaton.
Azt, hogy milyen a magyarság,talán Lendvai Pál fogalmazta meg a legjobban: Magyarok- kudarcok győztesei.



 
 Erazs  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 13:43   
Szerintem nem minden magyar "negatív". Általában a sajtókban a "negativizmus" kap hangot, mint alkoholizmus, kövérség, öngyilkosság stb. és a pozitív dolgokat egyszerűen meg sem említik. Ha igen, akkor az írigységet szül (lásd az alul említett Frei műsor, Schorbert Norbert esete), vagy pl. a Győzike. Én a Győzikét is azért csípem, mert nyíltan vállalja, hogy cigány (ami Mo-n már rágalomnak és sértésnek számít), és hogy azért valahol példát mutat a többieknek, hogy lehet másból is élni mint segélyből és lopásból, csak pozitívan kell hozzáállni.

Én alapjáraton vidám típus vagyok, a nézetem pedig, hogy "ráérsz akkor a szakadékba ugrani, ha a szélén találod magad" és nem kell 200-300 méterről nekifutni, mint ahogy egyesek csinálják.

A kisfiamnak is megpróbálom ezt megtanítani, ő most 4ésfél éves, és már odáig eljutottunk, hogy együtt kurjongatunk, ha esik a hó, ha süt a nap, vagy pedig ha kinő a virág a virágosládából. Ezek mind egyszerű dolgok, pénzbe se kerülnek.

A legtöbb embernek az a problémája, hogy a kis dolgokat észre se veszi. Csak az jelent örömet, ha megnyerik a lottón a főnyereményt, vagy ha olyan állása van, ahol a fizetés a csillagos ég.

(természetesen tisztelet a kivételnek)

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 13:11   
Más. A témához kapcsolódik Mikszáth egyik mondata a Noszti fiu esete Toth Marival-ból, amit anélkül, hogy értékelném visszaadok. Kb. így hangzik: A magyarokkal lehet nagy dolgokat elkezdeni, de befejezni soha.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 13:03   
Kedves Barna,

nem tudom hány éves vagy - tehát milyen sok élettapasztalattal rendelkezel, de amit a "pozitív beállitottságról " irsz, azzal kapcsolatban nekem másak a tapasztalataim. Lehet, hogy a dolog elméletileg jól hangzik és hogy egyeseknek bizonyos körülmények között a gyakorlatban be is jön, de én elég sok olyan embert ismerek, akik nagy motívációval végzik a munkájukat, jól képzettek és becsületesek és mégis alulfizetettek és rengeteg elszámolatlan túlórájuk van. Ilyen körülmények között nem maradhat az ember a nyugdíjig pozítiv, hogy a munkanélküliekről ne is beszéljek!

 
 barna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 11:51   
2006-02-26 01:11, anecz:
-

Roppant egyszerű a magyarázat az I világháború végétől jött a gyász (Trianon), utána II. végétől a nagy utópia (szocializmus) és közben folyamatosan a történelemben csak a vereségeinket oktatták (tatárok, törökök, Dózsa György, Rákóczi, 1848, I-II. vh, és még amit dícsértek az is vesztes dolog volt, a Tanácsköztársaság, 1956 meg egyenesen bűn). Ilyen körülmények között tudatalatt beültették, hogy vesztes fajta vagyunk, mivel a gyerekek a legfogékonyabb korban nem kapnak elég, vagy semmi, pozitiv, sikeres, öntudatra és büszkeségre nevelő impulzust. Az olimpiai bajnok kalapácsvető (Kiss Balázs) mondta egyszer egy TV interjúban, hogy a győzelme a pozitív beállítottságnak köszönhető (amerikai egyetemi tanulmányai alatt megtanulta, hogy ha tisztességes munkát végez és elhiszi, sőt akarja elérni a célját, el is fogja érni!, de jó példa erre Balczó András esete is, ő az emberfeletti munka mellett még az erős vallásosságának is köszönhette, hogy elérte célját). Summa summárum: addíg ameddig nem úgy készítik fel az ifjúságot az életre, hogy ha feladatot kap akkor azt - megoldom - és nem a - mi lesz ha nem sikerül -, legyen a gondolataiban, addíg a magyar negatív marad!
Üdv.

 
 anecz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-26 01:11   
Sziasztok! néztem Frei Tamás műsorát a tv2-n és belegondoltam, hogy tényleg negatív egy nemzet, faj, fajta.... vagyunk? (Ha akarjátok: http://www.tv2.hu/ megkeresitek a videót, s onnan Frei Tamás feb.20-i műsorát)
Megdöbbentő, de tényleg ezek vagyunk mi, magyarok!
Ti hogy látjátok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Nekem van véleményem, sőt nagyon sok tapasztalatom, de titeket szeretnélek hallani, vagyis olvasni!
címem: anecz_KUKAC_hotmail.com ha valaki nem akarja itt elmondani a véleményét...

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó