2018. december 17. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Belgium >> Élet Belgiumban
Új topik indítása   Üzenet küldése
 Cunibaba  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-08 11:17   
Kedves Nagy Lajos!
Nagyon nagy érdeklödésel olvastam az alàbbiakat....és rengeteg kérdés felmerült bennem. De elöször idöt és energiàt keresek elolvasni mindazt amit eddig irt màs topikban (gondolom néhànyra ott is kapok vàlaszt!)
Minden esetre köszönet a felvilàgositàsért! Merci!

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-07 12:11   
Kedves Hunor!

Egy kicsit a 'kérdésedre' egy 'kis válasz' :

Egy kicsit Belgiumról, ill. a belgiumi magyarságról.

Belgiumban inkább csak az I.VH utántól jönnek és következésképpen élnek is, magyarok. Az elso számú eredetük ezeknek egy kicsit olyan egyházi, karitatív jellegu. Az I.VH után, a nem tudom milyen kardinális megtudva a borzasztó Mo-i helyzetet, felszóllította a belga (,foleg katolikus) közvéleményt erre. Az ezen felhívás nem talált süket fülekre. Már vagy 22, talán 23-tól több éven keresztül egy (árva, ill. a nagy nehézségekben szenvedo gyerekek) nyaraltatási akcióját csináltak. Sajnos nem rendelkezek pontos adatokkal, de úgy olyan ½ ezernyi gyerek jött ki több éven keresztül belga családokhoz (ezek sokszor ugyanazok is voltak). Mivel általában olyan családok fogadták ezen gyerekeket, ahol több gyerek is volt (mint általában a katolikus, hívo családoknál csaknem mindíg is), ezek közül sokan már akkor (inkább az árvák) kinn is maradt, vagy néhány év után visszajött a fogadó-családjában. A legtöbbször mint házastárs.

Mivel ezen kapcsolat megtörtént, a felnottek is kedvet kaptak Belgiumra (ill. sok belga a magyarok irányában is). Ez foként azon vidékeken, ahol munkaero hiányában szenvedett az ország, hogy belga munkaadók keresni kezdtek Mo-on is. Wallóniában, vagy textil, vagy bányamunkákra, Flandriában inkább csak az utóbbira. Mivel Flandriában volt ez jobban megszervezve (maga a magyar kollónia is), ott a magyarok még ma is ‘léteznek’, mint olyanok (tehát, már mint 3.-4. generációs). Ezek a Limburg megyei bányavidék magyarjai.

A II.VH de foként az ezt követo Kelet-Európa-i dolgok megint sok magyart ‘kikésztettek’ otthonukból (mint az I.VH után is ; a történelmi Mo-ról). Akkor már maradandó kollóniák kerültek, mert meg is maradtak (foként az 56-osakkal felfrissítve késobb) több nagyvárosban is (Brüsszel, Liège, Antverpen), melyek ma is léteznek. Csak 1956-os Forradalmat követoen, kb. 5000 magyart fogadott ezen kis oszgág (az egyik elso volt, aki jelentkezett a magyar menekültek fogadására). Késobb még kis, apró, szorvány-állapotban jövögettek magyarok, de ezek már inkább az ittlévoek által vonzott és elenyészo számú részecske volt. Ez még a rendszerváltás, a Mo, ill. az un. Utódállamok demokratizálódása után is folytatódik. Itt, ebben természetesen már nem
beszélhetünk kényszerrol, ill. menekültekrol. Manapság, a belga statisztika szerint, él valami 30 000 magyar, ill. származású Belgiumban. Ebbol Brüsszel, ill. környékén (ez magyar adat) valami 5 000.

Mint mindenütt (is, hiszen magyatokról beszélünk !), itt is nagy a széthúzás közöttü(n)k. A legfontosabb megosztódás a 90-es évek elejétol (a berlini fal ledolésétol) a korosztályonkénti, ill. korszankonkénti-kijövetel szerinti.

A legfontosabb és legismertebb magyar-központ Belgiumban a brüsszeli Magyar Ház. Ez azt lehet mondani ; ‘klasszikusan’ a belgiumi magyarság ‘köldöke’. Manapság még van egy másik pólus is. Ez föként a belgiumi magyar Liège-ben ‘székelo’ fölelkész(katolikus) Dobai Sándor ‘központú’. Van egy ‘kultúr-tudományos’ gócpontja is Leuvennel. De ez is ma már inkább csak a Mo-ról kijövo tanulók központja. Ez a volt (mert egy, a komunizmussal kiegyezkedo akció által elvesztette nevét) Mindszenty Kollégium. Nagy magyar zsidó kollónia él még, Antverpenben. Szorványban (sokszor ez még több is, mint szorvány) az ország egész területére szétszóródva, sokszor még egymásról sem tudva (mert nem is akarva) élnek azok a magyarok, akiket a belga társadalom sokszor ‘igazságtalanul’ nevez annak.

A magyarságnak a hírneve olyan elég jónak mondható (vannak sokkal roszabbak). Mint mindenütt Nyugaton, csaknem semmit nem tudnak rólunk (mint önön magukról sem sokat !). Nagyban ráhat magára a belgiumi magyarságra is a nemzeti megosztottság. Mint mindenütt is, a magyarság nagyon jól és gyorsan beleolvad (számomra ; sajnos) a környeztében. Elég ritka számban van olyan második generációs magyar, aki magát magyarnak tartja (nem beszélve a nyelvre, de foként a ‘szívre’). Ezen utóbbiban nagyon fontos az elso generáció ragaszkodása, milyeténsége. Azt lehet mondani, minnél késobb kijövokrol van szó …, minnél kevésbé kényszerbol …, minnél jobban a magyar-centrum közelségébol (Mo) jövok (egy erdélyi, felvidéki … jobban ragaszkodik magyarságához, így nagyobb lelkesedéssel, szívvel adja ezt tovább …), annál hamarabb adják föl ezt.

Egy kis lökést adott magyarságunk feléledéséhez a Mo-i (és a többi) változás. Egy kicsit büszkébbek is lettünk magyarságunkra. A rendszerváltás magával hozta a magyarság szervezeteiben, szervezkedéseiben is a változást. Pl-ul az MVSz, mely hivatva van az összmagyarságot polgárilag képviselni, is felújult. Késobb sokkal mint maga a politikai szervek, de talán ezért, jobban is. Teljes mértékben demokratizálódott.

Ez adott nekünk is egy kis újjáéledést itt Belgiumban. Több új szervezet alakult itt
Belgiumban az MVSz felhívása nyomán. Ez az eddigi néhány egyéni munkásság (Magyar Ház, Kállay …), de foként az Egyház általi egyben-gyujtés és tartás (nem beszélve a Magyar Követség általi, politikairól) mellett egy újabb löketet adott számunkra. Természetesen ezek csak a már ‘megrökönyödött’ belgiumi magyarokat érintik.

Az EU-ban való Mo-i, ill. az utódállamokban élo magyar közösségek mit is hoznak majd a mi ‘evolúciónkra’ …, az a jövo zenéje. Mert eddíg mindazok, akik nem mondtak le (‘szellemileg’) magyarságukról, a magyarságuk azonosságát, azonosítását …, sokszor életük befejezését ott, az O-hazában ‘élték meg’. Ad-e majd ez elegendo emmancipációt az EU-ban élo magyarságnak, hogy ne kelljen még mindíg egy helyhez kötnie magyarságát ?

Na, azt hiszem ez elég. Hagyok másoknak is helyet ezen témához.

 
 kyvi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-02-26 07:34   
Minél több idôt töltök itt, annál jobban kiismerem a szokásokat. Ha túristaként jössz ide, kellemes meglepetésben lesz részed: az emberek higgadtak, mosolygósak, nem anyáznak, ha rálépsz a lábukra a buszon (ahogy azt Pesten megszokhattuk), de igazából hihetetlenül zárkózott nép a flamand. Ha például nem találnak egy terméket a polcon, Isten ôrizzen, hogy megkérdezzék az eladót, inkább kínlódnak órákig. De ugyanez vonatkozik arra, ha egy utcát nem találnak, tehát mondhatom általánosságban, hogy nem szeretnek segítséget kérni.
Ami még feltûnt nekem, hogy általában nem szeretnek fôzni, inkább elmennek étterembe, és nagyon meg tudnak lepôdni, ha megtudják, hogy a csipetkét házilag csináltad...

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-25 18:09   
Ahogyan látjuk azt. Szokások, életmód, hétköznapok, ünnepek, minden, ami itt van.
 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó