2018. május 26. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Németország >> Magyar könyvek németül
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-23 22:25   
A Berlini Szalon szombati rendezvényén ezekről a kérdésekről (is) faggattam az előadó Parti Nagy Lajost. Az ő véleménye és egyéb részletek olvashatók az Erdélyi Teraszon (ERTE) - Simon-Szabó Ágnes tollából:
http://erte.freeblog.hu/archives/az%20Esemény.htm

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 20:32   
2006-05-19 13:11, Ferencz Zsuzsanna:
-


Meg fogsz lepödni - nagyjából el is kerülik..
Oké, akkor definiáljuk, mit értünk "siker" alatt és hol. Az angol nyelvterület után a második legnagyobb könyveladó a német nyelvterület. Igazán sikeres itt az a könyv, amiböl minimum ca. százezer példányt adtak el. (és ezzel épphogy csak fel tud kerülni a bestsellerlisták aljára). Ezt tudtommal eddig csak Márai érte el, és ö is csak a Gyertyák csonkig égnek-el, és az Eszter hagyatéká-val. Esterházynak egyik könyve sem jött ennek még közelébe sem, de még Kertész nobeldijas Sorstalansága is csak ötjegyü eladást produkált. Tény, hogy Márai után nyilván Esterházy ma a legismertebb magyar iró külföldön, de ezt elsösorban annak köszönheti, hogy sok könyve jelent már meg, kitünöen beszél németül, sokat szerepel a médiában, ahol sziporkázó beszédeivel tünik ki. És még valami:
Kisebb nyelvterületeken sok helyen jelenik meg E.-nak ez vagy az a könyve, reprezentativ jelleggel. Miért? Mert ha egy kiadó -mondjuk- Norvégiában vagy Portugáliában magát "nemzetközi"-nek kiáltja ki, kell, hogy kiadjon minimum EGY magyart norvégul/portugálul...Ezt a szerepet Márai berobbano sikere és Kertész Nobeldija elött mindenhol Esterházy töltötte be.

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 20:02   
2006-05-19 16:08, Pompéry Berlin:
-

90%-ban egyetértek. 10% amiben nem:
Márait nem Esterházy "népszerüsitette" német nyelvterületen, hanem több hires kritikus (Reich-Ranicky, Helmut Karasek, stb), nagy lapk, mint a Die Zeit, FAZ, stb plusz millios bekapcsolási aránnyal rendelkezö kulturális tv-müsorok, mint pl. Az Aspekte..
Szerb Antal kiadatásában és sikerében nem Dalos játszotta a föszerepet.
Örkény pedig nemhogy nem "népszerü", de a német ajku nagyközönségnek joformán ismeretlen.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 16:34   
2006-05-19 13:11, Ferencz Zsuzsanna:
-
... Vajon miért volt sikere?
-
Ez a siker elsősorban nyilvános szerepléseinek köszönhető. No, meg publicisztikájának. Sokmindenhez hozzászól. Gyakran hallani rádióban, látni TV-ben. Remekül beszél németül, külseje, fellépése vonzó. Ugyanolyan rendhagyó, sármos, szórakoztató, mindig meglepetésre kész, ... egyszóval "publikusmwirksam", mint magyarul. A Frankfurti díj átvételekor tartott beszéde, amelyet az összes laudációval együtt lehoztak a napilapok, humoros, váratlan, nyelvében cizellált volt és eleget tett azoknak a német intellektuális elvárásoknak, amelyeket a bennszülöttek szeretnek hallani. Ízig-vérig ismeri német közegét, tudja, hogy "mitől döglik a légy". Ezért írhatott megfelelő időben német aktualitásokkal teletűzdelve a futbal VB-re megjelentetett kötetet, amely további folyamatos sikert biztosít neki. ebben a könyvben (is) a humor és nyelvi csemege mellett nonsalansszal szolgálja ki a német intellektuálisok mazochizmus-igényét.

Szemben a magyarokkal, akik egyszerre szenvednek a kisebbrendűségi érzéstől és dagad a mellük a nemzeti büszkeségtől, ezért rettegnek minden külső kritikától, a németek imádják, ha külföldiek tükröt tartanak eléjük. Ez a mindennap önként gyakorolt political correctnes része. A kívülről jövő malíciózus kritikáját Esterházy 5*-os szinten űzi.

A javított kiadás halálosan aktuális, miután N.o-ban éjjel-nappal múltfeltárással foglalkozik a társadalom. A Harmonia Celestis pedig nem történelemkönyv, nem is kell ehhez a magyar történelmet ismerni. Az első felét akár át is lapozhatja az ebben nem érdekelt olvasó, bár nyelvileg még az érdektelenek érzékeit is felborzolhatja. A második fele pedig múltfeldolgozás, ami itt lételem - lásd feljebb - fűszerezve egy arisztokrata kitárulkozó intimitásával. Ez ebben a "durch und durch" polgári társadalomban szintén valami ínycsiklandó dolog.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 16:08   
Nem az én tisztem az irodalmi piac működési szabályait ismertetni. Magam ezeket csak író barátaim jóvoltából, ill. berlini helyzeti előnyömből adódóan ismerem és tudásom - közvetlen tapasztalat hiányában - nyilván felületes. Szász Gábor sokkal jobban tudja a játékszabályokat, iratlan törvényeket. Azzal azonban bizonyára nem árulok el titkot, hogy a tehetség nem az egyedüli kritérium, mint ahogyan nem az semmilyen más szakterületen.

A kortárs magyar irodalom immár 30 éve legfontosabb belépőjegye a nyugati piacra a DAAD-ösztöndij - hajdanában Nyugat-, ma Berlinbe. Akinek ezt a lécet sikerült átugrani, annak komoly esélye van arra, hogy küföldön "felfedezzék", kiadják. Akiket ma N.o-ban nyomtatnak, jegyeznek, az mind DAAD-ösztöndíjas volt: Konrád, Nádas, Esterházy, Petri GYörgy, Krasznahorkai, Dalos, Kukorelly, Parti Nagy, Garaczi László, Darvasi Lszló, Bodor Pál, Márton László, Kertész Imre, Balla Zsófia, Láng Zsolt, Tolnai Ottó, ... és még folytathatnám, jelenleg Végel László a Vajdaságból. Egy kedvező konstrukcióból kifolyólag (a DAAD vonatkozó szakembere egyszerűen imádta a magyar irodalmat) évtizedeken keresztül szinte megszakítás nélkül minden évben jött valaki magyar, míg más nemzetek irodalmi képviselői nem ilyen sűrűséggel.

Másik lényeges lehetőség a Wissenschaftscolleg "fellow"-jaként ösztöndíjat kapni szintén Berlinbe (Kertész, Esterházy, Kornis, stb. - és még egy sor más kitűnőség más szakterületekről, mit pl. a történész Granasztói, Kurtág György zeneszerző, Klaniczay Gábor történész, stb.) Csak zárjelben jegyzem meg, hogy a Berlini Szalon ezért van kivételes helyzetben, hisz akkora a berlini "kínálat", mint sehol másutt. Holnap, pl. Parti Nagy Lajos est lesz.

A mindenkori ösztöndíjon túl további lehetőség, hogy a támogató szerv igyekszik felolvasásokhoz és egyéb, kiadói kapcsolatokhoz is hozzájuttatni az illetőt. Ebből következnek a pótlólagos meghívások, felolvasói körutak, stb.

Aki pedig "befutott", sikeres, annak a véleményére adnak, sőt, kikérik. Így nem kis szerepe volt Esterházynak Márai felfedezésében, Dalosnak Szerb Antal publikálásában, már nem tudok kinek (talán Móra Terézia?) Örkény népszerűsítésében.

Így működik ez a fiatal nemzedékkel is: Grecsó Krisztiánt a Berlin-Brandenburgi Akadémia (ha nem tévedek, ez az intézmény volt a meghívó) Esterházy javaslatára részesítette tavaly egy 3 hónapos ösztöndíjban, egyben biztosította a nyilvános felolvasásokat. --> talált kiadót, idén kiadják/ták németül.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 15:18   
Kedves Gekkom,
nem vagy egyedül véleményeddel. Persze, hogy jó író Márai, de sok jó író van akiken, hogy úgy mondjam átnéznek. Valahol, azt hiszem a Transindexben olvastam egy cikket, miszerint a Márai külföldi felkapottsága a szakembereket is meglepte.

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 15:06   
2006-05-19 15:00, gekkom:
-
2006-05-17 10:10, Szász Gábor:
-
Elnézést, nem akartam a szakértök dolgába "belekotnyeleskedni", csak szubjektív vélemény volt minden alábbi. Nekem mindenesetre furcsa, nem tünik teljesen természetesnek, ha valaki hirtelen, "csak úgy, egyszeriben" feltünik a "ködböl". Persze, nem mindig ekkora a kontraszt, és vannak irodalmi divatirányzatok is, de akkor is... Azt tudom, értem, hogy Márai indexen volt, de hogy hirtelen két-három kiadó is nyomja ilyen-olyan kiadásban a könyveit egyszerre, az kicsit furcsa. Tudom, hogy jó író, én is szeretem, csak ez a hirtelen Márai-láz _nekem_ furcsa volt. Még1x, saját szubj. benyomás volt, sorry ha nem ideillö.

-
--

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 15:05   
Gekkom, izé, hogy is mondjam... Nagyon hozzáértő vagy... nem tudom, miért vacakolsz most

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 15:00   
2006-05-17 10:10, Szász Gábor:
-
Elnézést, nem akartam a szakértök dolgába "belekotnyeleskedni", csak szubjektív vélemény volt minden alábbi. Nekem mindenesetre furcsa, nem tünik teljesen természetesnek, ha valaki hirtelen, "csak úgy, egyszeriben" feltünik a "ködböl". Persze, nem mindig ekkora a kontraszt, megvannak az irodalmi divatok is, de akkor is... Azt tudom, értem, hogy Márai indexen volt, de hogy hirtelen két-három kiadó is nyomja ilyen-olyan kiadásban a könyveit egyszerre, az kicsit furcsa. Tudom, hogy jó író, én is szeretem, csak ez a hirtelen Márai-láz _nekem_ furcsa volt.

-
--

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 13:11   
Kedves Gábor, kösz.
Pár nappal ezlőtt azt írtad:
"A külföldi megjelentetésre és sikerre nincs fix recept, de van néhány iratlan szabály, mint pl. regény, 200-300 oldal, olyan tartalommal, melynek élvezetéhez/ megértéséhez nem szükséges az, hogy az olvasó a magyar történelmet, belpolitikát, kulturát, helyeket, neveket behatobban ismerje".
Ez pl. a nagyon sikeres Esterházy Péterre alig-alig áll...
Vajon miért volt sikere?
Az ember azt gondolná, a német olvasdók messze elkerülik az olyan könyveket, mint az övé...
Más: amit írtál, azt jelenti, hogy a nemzeti irodalmak előbb külföldön halnak meg...

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-19 09:27   
2006-05-17 10:51, Ferencz Zsuzsanna:
-

Ennek tobb oka van szerintem:
1.Kishon értéséhez nem kell tudnia az olvasonak(szojatekok!?) magyarul, nem kell ismernie a magyar kulturat/tortenelmet.
2. Kishont elsö forditója, a zseniális bécsi Torberg tette "naggyá" németül, onnantól kezdve lett népszerü
3. Ès a leglényegesebb különbség:
A németek (beleértve az osztrákokat és a németül beszélö svájciakat ist) mindig is szerették a zsidó humort (K.humora nem "ez")és amikor a 2. vh után újból szalonképes lett zsidó vicceket mesélni, zsidó humort élvezni, az izraeli Kishon (azt, hogy ö magyar származásu, csak néha és mellékesen emlitette meg) beletalált ebbe a lukba, már csak azért is, mert a political correctness miatt még a gyengébb dolgait sem merte egyetlen német kiadó sem elutasitani...
Karinthy irói vénája és tehetsége Kishont többször lekörözi, viszont Karinthy minden szempontból "csak" magyar volt, igy a németekben sem lelkiismeretfurdalást sem a zsidó humor iránti keresletet nem tudta kielégitani. Ráadásul müveiböl készült forditások az eredetit meg sem közeletik, ami nem is mindig a forditók hibája...

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-17 10:51   
Kedves Gábor!
Meg tudod nekem mondani, hogy Ephraim Kishonnak
miért nagyobb a sikere Németországban, mint példaképének,sőt ihletőjének, Karinthynek?

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-17 10:31   
2006-05-16 10:51, gekkom:
-

Igen, ma mar Marai mint Sandor Márai szerepel az olaszoknál is. A "jó a sajtója" kitételt nem tudom igazán hova tenni. Márainak rokoni örökösei nincsenek, viszont a Torontoban székelö Vörösváry fivérek, akik évekig minimális példányszámu Máraikat hoztak ki az emigráns magyarok körében(Mo-n Márai index alatt volt azt rendszerváltásig) állitják, hogy az iró rájuk hagyta a szerzöi jogokat. Benfentesek ebben kételkednek. Miután más viszont nem követeli a jogdijakat, a kiadók V-éknak fizetnek. Márai "jó sajtója" abból áll, hogy elismert tv-/radio/sajto-irodalmi kritikusok egesz sora tartja nagyra müveit. Reich-Ranicky és társaitól-tól nem lehet ilyesmit "megrendelni".

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-17 10:10   
2006-05-16 10:57, gekkom:
-


Aki "eladhato"-nak itel meg valamit, mondja meg milyen informaciok/piacismeret alapja mondja ezt.

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-17 10:06   
2006-05-16 11:11, Ferencz Zsuzsanna:
-

BINGO!! és ezért megpróbálom elkerülni, hogy állandóan olyasmikkel foglalkozzam, amiböl se erkölcsi se anyagi siker eleve nem lehetséges. Ilyen lenne Csáth - amitöl müveinek irodalmi értéke - sietek hozzátenni - magyarul olvasóknak nem lesz kisebb...

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 12:16   
Hahaha, leisten. Nálunk, Erdélyben, használgatják a lájsztol igét.Azért nem túl irodalmi...
Visszatérve az anyagiakra: gondolom, pl. Csáthot valamilyen németországi könyvkiállítás során lehetne
bedobni,Frankfurtban vagy Lipcsében, viszont az anyagi terheket nyilván a magyar kormánynak kellene állnia.
Szóval... álmodozni én is tudok.

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 11:15   
2006-05-16 11:11, Ferencz Zsuzsanna:
-
Én is így gondolnám, pont ezért volt furcsa az az egy mondat.
Mindenesetre Csáth szerintem teljesen "piacképes exportcikk". Ha kultúrát exportálunk, azt talán nem borítja fel az ország gazdasági helyzetét, nincs drasztikus függöségben a forint-euro árfolyammal sem
A "lájsztol" érdekes kifejezés, felénk nem dívik a közhasználatban, vagy fél percet kellett rajta tünödnöm, mire asszem, rájöttem
-
--

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 11:11   
Kedves Gekkom,
nagy ügynökségek megengedhetik maguknak, hogy olykor ráfizessenek. Szerintem Szász Gábor mindenképpen sokat lájsztol, hiszen, mint írja: több könyvet nem sikerült közvetítenie. Vagyis feleslegesen dolgozott.
Mellesleg van egy gyanúm:nála ez a munka inkább szívügy, mint anyagi megfontolás.

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 10:59   
2006-05-16 09:01, Szász Gábor:
-
A jogdíjjal kapcsolatos dolgokhoz nem értek, és persze meg is kell élni valamiböl, de ez kicsit furcsa megjegyzés volt?
-
--

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 10:57   
Csatlakozva Zsuzsához, Csáth szerintem is egy kicsit irodalmi unikum. Nem csak -de föleg- egzaltált lelkivilága, élete, fantáziája, pszichiátriai vonatkozása és szakmai érdekessége miatt. Magyarországon szerintem kb. 5-8 éve újra felfutóban van, ö "eladható" lenne külföldön is.
-
--

 
 gekkom  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 10:51   
2006-05-15 20:36, Szász Gábor:
-
A Márai-sztorit én is hasonlóan hallottam Olaszországban, most megnyugodtam. Ma már viszont a legtöbben tudják, hogy magyar volt, és nem is Allessandroként fut már (legalábbis amiket 2001-ben odakint láttam köteteket, azokon nem).
Mindenesetre szerintem -irodalmi érdemei elismerése mellett- jó a sajtója és valószínüleg az örökösök oldaláról a "menedzsmentje" is.
-
--

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 09:20   
2006-05-09 13:41, gekkom:
-


Rakovszky regénye Magyarországon az utóbbi évek legnagyobb szépirodalmi sikerei közé tartozik. Aki elég jól tud németül, annak Zeltner Ernö zseniális (aki ismer, tudja, hogy csinján bánok az ilyen jelzökkel) forditása legalább úgy fog tetszeni, mint a magyar eredeti. Rakovszky fantasztikus metafórái, gondolati gazdagsága, és nem utolsó sorban az 1.szám 1.személyben elbeszélt teljesen döbbenetes nöi sors, plusz a 17.század nyomasztó vidéki atmoszférája adja, hogy dacára terjedelmének szinte nem lehet letenni a könyvet...Minden igényes irodalom-kedvelönek nagy csemege a könyv - németül is. Sajnos eddig még nem indult úgy be a német könyv eladása, ahogy kellene. Ennek föoka, hogy a fontosabb médiaban még nem jelent meg kritika.
-
Ami a gyerekkönyveket illeti:
Janikovszky Évától jelent meg ilyesmi németül és angolul. Egyébként a piac telitett helybeli szerzök müveivel, ugy, hogy alig akar kiadó aki ilyesmiért külön pénzt adna ki forditásra.

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 09:01   
2006-05-16 06:44, Ferencz Zsuzsanna:
-

Csáthnak majdnem minden müve kapható Magyarországon.
Külföldön:
Holland és német nyelvü kiadványokról tudok:

Még az NDK-ban megjelent Muttermord (Anyagyilkosság) cimen egy novelláskötet,plusz a Tagebuch 1912-13 (Napló)
Az egyesités után: Erzählungen (válogatás Cs.elbeszéléseiböl)a Brinkmann&Bose Verlag-nál.
Talán egyetlen külföldön még meg nem jelent regényével tudnánk foglalkozni, na de igy is rengeteg az üresjárat (értsd soha, semmilyen formában vissza nem térülö idö -és munkabefektetés)nálunk, most kezdjek el foglalkozni olyasmivel, amiböl semmilyen jogdij eleve nem jöhet, mivel a szerzö több mint 70 éve halott?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-16 06:44   
Kedves Gábor, magam mostanában Csáth Gézát olvasgattam. Meg az életrajzát.
Gondoltál-e rá, hogy foglalkozzál vele?
Lehet, cinikus vagyok, de az a véleményem, hogy az életrajza miatt is (neves elmegyógyász, morfinista, meggyilkolta a feleségét majd öngyilkos lett) felkeltené a figyelmet.
Szerintem Magyarországon is rövidesen megkezdődik a másodvirágzása, már megvannak a jelek.

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-15 20:36   
2006-05-10 14:25, gekkom:
-

A Márai-"láz" Olaszban 1998-ban kezdödött , amikor a "Le Braci" (A gyertyák...) felkerült az olasz bestseller-listákra. Mint Alessandro Marai az olasz koztudatban nem is mint magyar ismerték. Csak amikor a müncheni kiadó 1999-ben elkezdett érdeklödni az olasz kiadónal német megjelentetés iránt, derült ki, hogy itt egy magyar származásu szerzöröl van szó. (köztudott, hogy Márai sok évet élt Olaszországban)

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-15 08:30   
2006-05-10 17:08, melindalaczay:
-

A legjobb Márai-forditások Christina Viragh-tól és Ernö Zeltner-töl vannak es általában a Piper-nél jelentek meg.
Ch. Viragh Gyertyák-forditása (Die Glut, Piper) annyira kimagasló, hogy ebböl - és nem a magyar eredetiböl - forditották angolra, és ezzel lett a Gyertyák ott is nagy siker...
Miután Márai rengeteget irt, nem minden könyve egyforma szintü, aktuális, a mai izlésnek megfelelö. Mindezzel együtt is ö messze minden idök legsikeresebb magyar irója külföldön.

 
 Szász Gábor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-14 11:44   
2006-05-10 08:09, Ferencz Zsuzsanna:
-


Elöször is a fenti listánál jóval bövebb az általunk képviselt magyar szerzök listája.
Ugyanakkor nem minden általunk képviselt irónak ill. müvének tudtunk eddig külföldi megjelentetést biztositani. A fiaskok szama sajnos nagyobb mint a sikereké. Viszont van akinek több könyvét és több nyelvterületen is
sikerült kiadatni.

Természetesen csak azok a magyar könyvek érdekesek számunkra, amelyeknek esélyük van arra, hogy külföldi, idegen ajku olvaso azt megfelelö forditás után megértse, élvezze.
Kb. 10 éves tapasztalatunk van ezen a területen, és mivel Németországban székelünk, elég jól ismerjük a német nyelvterület kiadóinak profilját, kivánalmait.
A külföldi megjelentetésre és sikerre nincs fix recept, de van néhány iratlan szabály, mint pl. regény, 200-300 oldal, olyan tartalommal, melynek élvezetéhez/ megértéséhez nem szükséges az, hogy az olvasó a magyar történelmet, belpolitikát, kulturát, helyeket, neveket behatobban ismerje. Minél eredetibb a történet,a gondolatok, minél irodalmibb a nyelvezet, annál inkább számithat a könyv külföldi megjelentetésre, sikerre.
Nem feltétel, de persze pluszt jelent, ha vannak dicsérö magyar kritikák, listasiker, stb. Ezek ugyanis növelik a külföldi kiadó bizalmát, hogy befektessen egy olyan könyv forditásába, elöállitásába, terjesztésébe, reklámozásába, amelyet az eredeti nyelven elolvasni, megitélni nem tud. Egy könyvügynökség föfeladata az, hogy ebben segitse a magyar könyvet/ szerzöt. Ehhez persze elöször neki kell "hinnie" a müben...

 
 szabagi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-13 22:20   
Kedves Judit!
Bocs a megkésett válaszért, de szerencsére annyira el vagyunk árasztva jobbnál-jobb magyar programokkal Berlinben, hogy ilyen késve írok újra.
Szóval a Márai-kötet megadásával csak az volt célom, hogy bárkinek segíthessek, akit csak érdekel a magyar irodalom német recepciója: szekundér irodalommal vagy akár bibliográfiákkal. Én sem vagyok profi, de ismerek párat

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-10 23:24   
2006-05-10 18:41, szabagi:
-
Isten hozott, Ági!
Most akkor szakavatott embertől hallhatunk véleményt és én laikusként máris visszahúzódom.

Szólj hozzá más, általános, ill. berlini témákhoz is!

 
 szabagi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-05-10 18:41   
Márai német recepciójáról idén tavasszal megjelent egy tanulmánykötet:
Posztumusz reneszánsz, Tanulmányok Márai Sándor német nyelvű utóéletéhez
Bernáth Árpád, Bombitz Attila (szerk)
Grimm Könyvkiadó Szeged 2005
A kötet 13 tanulmányt és egy válogatott bibliográfiát tartalmaz a témához.
Mindenkinek ajánlom, aki szintén szereti Márait.

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó