2018. május 26. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> USA >> "Mint Amerikában élő idegen"
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 )
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 20:38   
....na, csak belekotnyeleskedek ide kicsit.

Hogy hol jobb az elet - arnyalnam altalanosan:

- hol el meg az adott egyen a szamara legjobb/ legteljesebb korulmenyek kozott,

- hol erzi magat legjobban (szubjektiv), ide peldanak Ethan Hawke edesanyja, aki eladta mindenet evek ota, es elkoltozott Romaniaba, megcsak latogatoba sem jar haza (a napokban olvastam). nyilatkozata alapjan kiderul, o Romaniaban erzi a legjobban magat, ami ugyan furcsa lehet szamunkra, de szamara nem az,

- osszehasonlitas meghatarozott szempontok/ adatok alapjan, lasd Kaytee korabbi irasat.

Hunor

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 20:20   
2004-09-14 20:02, kaytee:
-
Háááát...
nem tudom, Kanadában nem jobb-e.
-
A mas kertjeben mindig zoldebbnek tunik a fu ...
A sogoromek 1976-tol itt Amerikaban eltek es 1984-ben atkoltoztek Torontoba ... Ebben az evben vissza koltoztek Amerikaba , Sarasotaban (Floridaba). Nem hiszem , hogy visszajottek volna , ha itt rosszabb ...

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 20:02   
Háááát...
nem tudom, Kanadában nem jobb-e.
Csak az a fránya időjárás...
Úgy veszem észre, az amerikaiak is egyre inkább abba a hibába esnek, amibe annakidején sok lelkes szovjet elvtárs.
Nem rendelkeznek elég ismerettel a világról, és őszintén elhiszik, hogy itt a legjobb, legszebb és aki szerint nem, az nyilván irigykedik.
Azért nem egészen igy van.
Vegyük példaként a munkaidőt.
1985-ben 35 órás munkaidőben dolgoztam egy kanadai állami (tartományi) vállalatnál.
Már 1975-től. Első évben 3 hét szabadságot kaptam, aztán lassan ment felfelé, mig kilenc évnél öt hét lett.
Betegállomány - nem emlékszem, de kb. annyi volt, amennyi kellett, azaz, ha beteg volt az ember, fizették. Ha huzamosabb ideig (egyfolytában) lett beteg, akkor áttették hosszútávú betegállományba, ahol kb. 67%-ot fizettek.
1985-től az amerikai állam egy hasonló intézményében dolgoztam.
Akkor és most is 4o órás a munkaidő.
A fizetés nem több.
Szabadság: 4 óra minden két hét ledolgozottért (1o és fél nap évente) az első jó pár évig, utána kéthetente 6, majd 8 óra = 2o és fél nap.
Betegállomány: sose kap az ember többet, mint 4 órát kéthetente, azaz max. tiz és fél napot évente.
Ezt gyüjtögetheti, és ha mégis nagyon megbetegszik, mondjuk rákban, mint nekem kollégáim, akkor más, leginkább idegen kormányalkalmazottak összeadhatnak neki betegnapokat, hgy a nagy bajban legalább teljes fizetést kapjon.
A dolgozók azonban csak szabadságnapokat adományozhatnak a betegnek. A gyüjtést a személyzeti kezdeményezi, amikor gondolják. Másik megoldás, hogy a beteg, betegállománya lejártával leszázalékoltatja magát, ideiglenesen vagy végleg. Tapasztalatom szerint a legtöbb nagybeteg, aki még felépülést remél,márcsak lelki okokból nem akarja ezt az utat választani. Az első megszerzése sok energiát és időt vesz igénybe, a másik totál reménytelenséget jelent. Plusz, hetekig tart az intézés, azalatt nincs jövedelem.
És akkor hozzátenném, hogy az állami alkalmazottak nagyon jól és humánusan vannak eleresztve sok privát cégnél dolgozóhoz képest.
Ez is Amerika.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 19:48   
2004-09-14 17:39, optimista:
-
26 éve élek itt, de a European wetback-et sose hallottam. Nem egészen logikus, hiszen az europai emigránsok mind utlevéllel jöttek és vagy hajoval, vagy repülöjárattal, a wetback aki itt átuszik a folyon, papir nélkül jön.

Hol jo még élni? Svájcban. Mint munkavevö több elönye van az embernek ott, de itt persze természetesen jobb az önállo üzletelönek/munakadonak emiatt. Persze jobban szeretek itt élni a klima miatt is és a lezser modor miatt amihez közbe hozzászoktam a perfekcionista Svájc után.



 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 19:14   
2004-09-14 17:39, optimista:
-
Egyebkent az elet Amerikaban,minden bajjal egyuttveve a legjobb
-
Mindenhol a vilagon van baj es lesz is . Nemhiaba irigyelik es "utaljak" Amerikat sokan . Szerintem inkabb az utalat is csak sarga irigyseg .

 
 optimista  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 17:39   
A "wet back'' Felhozott sok nosztalgiat bennem miutan itt voltam 3 evig besoroztak amerikai katonanak (akkor meg muszaj volt szolgalni 18 es 25 ev kozott,volt sorozas ma mar nincs csak, onkentes )Persze mint langeszt betettek a gyalogsagi hadtestek koze ahol sok emgrans volt koztuk tobb mexicoi is.Mivel az o nevuk ott "wetback" volt en is ugy kezdtem oket hivni! Mire ok kerdeztek en honnan jottem ? Mikor mondtam,nyomban elneveztek "European wetback" nek vagyis roviden csak E.W. amit avval erveltek ,hogy nekik csak egy folyot kellett atuszni mig nekem egy egesz oceant!!!Az evek hosszu mulassa utan,tavaly voltam egy estelyen,ahol mindenki galaban volt.Egy gyonyoru fiatal lany hozzam jott akit sose lattam, kerdezte "Hogy vagy mostanaban E.W.?"Persze teljes megrokonyodesemre,utana bemutatta az apjat akit eskudni mertem volna,hogy sose lattam de kiderult, hogy egyutt szolgaltunk Danang, Vietnamba habar en nem emlekeztem ra de amint latszott o emlekezett a European Wetback-re!Azota fenn tartjuk a kapcsolatott es persze az en lanyom is nagyon elvezte a E.W.-t amit nyomba elmondott a kollegaimnak, ugyhogy most itt is mindenki E W-nak hiv.De sokan azt se tudjak miert!Egyebkent az elet Amerikaban,minden bajjal egyuttveve a legjobb ha valaki tudna jobbat szeretnem hallani!Mint Churchill mondta ;''Democracy is the worst form of government,except for all the rest!!!
 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-05 03:10   
2002-10-02 03:24, andi_usa:
- Engem ez az egyoldali diszkriminácio felháborit!
-

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-13 16:22   
Kedves miszisz,

nekem nem kellett 3 évet várnom a zöld kártyára mert amerikai állampolgárhoz mentem feleségül s abban az idöben 24 évvel ezelött ilyen modon rögtön meg lehetett kapni, viszont többször kellett hajnalban kelnünk, beutazni Los Angelesbe s ott sorba állni beengedésig is, ha az ember késöbb ment, nem került sorra, haza küldték! Egyszer sorba álltunk s utána ott ültünk 3 orát csak azért hogy kijelentsék, nem jo az a foto amit vittünk, csináltassunk ujakat s jöjjünk ujra!

A "wet back" szo onnan jön, hogy vizes még a hátuk, mert átuszták a folyot a határon, ugy szöktek be USA-ba!

Andrea

 
 miszisz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-06 05:00   
Kedves Andi, igen megleptél a cikkel amit irtál. Nekünk várni kellett a zöldkártyára több mint 3 évet. Bezzeg ha a feketepiacra mentem volna... De hát nem vagyunk mi ilyen jolinformáltak.
MOndd mi az a "wet back" nem ismerem ezt a kifejezést?

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 03:24   
Semmi baj, miszisz. Én is hallottam ilyen esetröl az itteni collegeban ahova lányunk járt, a mexikoi kislánynak aki vele járt, az utolso ceruzáig mindent fizettek, mégis "megunta" s kilépett! Engem ez az egyoldali diszkriminácio felháborit! A napokban volt erröl egy vita a Bill O'Reilly-n (Fox News), az Arizonai governort támadták emiatt meg, s nyilvánosságra jutott az eset a fiatalemberröl, aki olyan jo tanulo volt hogy kérte a state pénzbeli segitségét a tovább tanulásra, de az is kisült, hogy illegálsan voltak itt! A governor álláspontja az volt, hogy nem tartja jonak, hogy az illegális menekülteket még ki is tüntessék ilyennel!

Ami a spanyolt illeti, volt egy eset, egy fehér amerikai, aki Spanyolországban élt pár évig, jött vissza ide közel hozzánk Kaliforniába. Meg volt gyözödve arrol, hogy az uj spanyol nyelvtudásával majd milyen sikere lessz itt mint tanár, s velem vitatkozott erröl egy Compuserve forumban. Aztán mást tapasztalt helyben, nem volt mexikoi neve s nem is nézett ugy ki s nem talált állást sem rögtön! A mexikoi spanyol más, még férjem is tapasztalja, mert ö Argentinában tanulta, ott élt 14 évig.

Az ide nyomulo mexikoiakat azzal fütik, hogy ez jogosan az ö országuk s vissza kell hodianiuk, ilyen mexikoi diákegyesületröl s a dalukrol lányom is hallott, én az Interneten találtam meg nyomait, egy honlapon, melynek a neve "Save our State" volt. Ott értesültem a trükkökröl is, a "anchor baby" kifejezésröl (ide jön a mexikoi anya szülni, akkor a gyerek rögtön állampolgár lessz s kapja rögtön a segélyt is, s akkor hozzák a többi családtagot, rokont, családösszehozás cimén). Hallottam lopott üres születési formulárokrol amire kitöltötték a hamis adatokat. De hozta az egyik ado azt is, hogy lehet hamis jogositványt szerezni itt, mert ott ülnek bent a mexikoi haverok, hiába lett megszigoritva!

Hallottad azt, mikor Vicente Fox, a mexikoi elnök javasolta President Bushnak, hogy nyissa meg a határokat, hogy ne kelljen éjjel uszniuk át a honfitársainak? Gondolom, tudod miért hivják öket "wet back"-nek..

Nem bánom azt, aki legálisan jön ide s szorgalmasan dolgozik, de dühös vagyok arra, aki illegálisan is kihasznál minden szociális segélyt, mert az a nézete, mi tartozunk neki azzal!

http://www.worldnetdaily.com/news/article.asp?ARTICLE_ID=26227
"California is one of several states knowingly providing driver's licenses to illegal aliens. In other words, state officials are sanctioning the violation of America's immigration laws and deliberately providing safe haven to lawbreakers.

California provides free health care and free schooling to illegal immigrants at taxpayer expense. California provides welfare benefits to illegal aliens. So, I think it's safe to say that California has no intention of cracking down on criminals. This is a power play – a raw, brutal power play designed to put you, the average, law-abiding citizen, under the thumb of police-state-style oppression."

http://www.time.com/time/magazine/archive/1994/941003/941003.politics.html

"Senator Dianne Feinstein makes an implausible undercover agent, which made her recent experiment in black-market-document procurement all the more persuasive. The California Democrat decided to find out for herself just how easy it would be to get a fake green card and driver's license. So she traded her Hermes scarf for some urban camouflage - in this case, a gabardine pantsuit - and went shopping in MacArthur Park, a crime-infested mini-mall for phony immigration documents near downtown Los Angeles. Never mind that the patrician politician went trailing a swarm of agents in dark suits; the fake IDs were hers for the asking. "They would have cost anywhere from $10 to $60," she says, "and I could have had them within the hour."

Andrea


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 01:08   
Kedves ManuAlex,

vegyük hát pontokba: eszembe jutott az "American Rhapsody" film, melyet megrendeltem videon s meg is kaptam közben, ahogy a kislány elvándorolt az uj otthonbol, s nem tudva egy szot sem angolul, nem talált volna haza, de mivel az ö érkezését mutattát a TV-ben, a néni akivel találkozott, tudta kicsoda s hazavitte. Nincs mindenkinek mindig ilyen szerencséje, kicsi vagy nagy, jobb ha az emigráns tanul nyelvet.

Az állampolgársági vizsga szerintem akkor sem nehéz itt, ha az ember nem magyarul beszélö ügyvédnövel megy mint én (mivel nekünk gyorsan kellett, Belgiumi költözésröl volt szo akkor). Manapság viszont lehet tolmáccsal is menni, nem kötelezö az angol nyelvtudás, de a fent emlitett okokbol jonak tartom. Külömben én is egy otthonlevö háziasszony voltam kivéve akkor mikor lányom ovodába került s minden pénteken mentem kisegiteni szabad akaratombol s hogy egy kicsit gyakoroljam is, pl. a felolvasással a gyerköcöknek. Elötte is volt amerikai kontaktusom, mikor balett iskolába járattam lányunkat hogy elkezdjen angolul tanulni.

A hajtási vizsga sem volt nehéz, melyet én jövetelem után alig 2 honapra tettem le.

Kicsit felmagasztaltad a Swap Meet árust az "üzletemberrel", de mindegy, azért pár szot tanulhatott volna angolul, udvariasságbol is, de pimaszok, tanuljunk mi spanyolul!

Ami a gyerekeket illeti az iskolában, a saját gyerekünkel itthon csak magyarul beszéltünk, s elöbb játszotársaitol, késöbb a balett iskolában, aztán az ovodában tanulta meg a nyelvet, semmi baja se nehézsége nem volt belöle! Magam viszont tapasztaltam több idegennyelvü országot gyerekkoromban, ahol nem bántak velünk kesztyüs kézzel, nem volt semmi segitö, be lettünk bátyámmal iratva a helybeli iskolákba s tanultunk idegen nyelveken! Egy gyerek gyorsan tanul. Láttam viszont felnöttet is, magyar menekült Svájcban, aki kijötte után elkezdte a svájci érettségit, járt egyetemre is, hogy a svájci államvizsgát tehesse le mint orvos, praxisa van Winterthurban mint internista. Néha segitettem neki orvosi cikkeket forditani, mert völegényem volt.

Mikor ide kerültem, körülnéztem, s a közeli Community Collegeban találtam idegeneknek valo angol kurzust, elmentem hát, de vietnámiaiknak volt, s le is beszéltek emiatt erröl.

Szoval a mexikoi gyerekek a mai napig megkapják a bilingual tanitást, de most szigorubb s jobban ellenörzik, hogy ne csak spanyolul legyen az oktatás.

Az, hogy valaki Rád szolt az idegen nyelv használata miatt, az irigységböl tette, biztos nem beszélt mást, csak angolul s komplexei voltak, hogy rola beszéltek. Mi mindig magyarul beszélünk mindenütt, házon kivül is, kivéve amerikai társaságban, mert akkor ténleg nem illik.

Andrea



 
 miszisz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 00:58   
Kedves Alex,
érthető hogy te a szüleid révén másképpen látod a kérdést. Meghuzhatnának pld egy korhatárt hogy 5o év felett elégséges az alap nyelvtudás. De akkor se engednék állampolgárságot annak akinek tolmács kell.
Máskülönben, miért jobb valakinek állampolgárnak lenni, és nem csak resident-nek? Persze akkor nincs utleveled, és nem szavazhatsz, és itt kell élned min. 6 hónapot egy évben. Ezenkivül?


 
 miszisz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 00:55   
Bocs Andi, de akkor tényleg nagyon félre értettem valamit a hozzászólásodban. Mégegyszer is bocs! Teljesen egyetértek veled. Tudom hogy nagy akaradály a tovább tanulásban a bevándoró szülők gyerekeinek a hiányosnyelv ismeret. Bár sok állami egyetemre sokkal könnyebben bejutnak mint a fehérek, mivel a kisebbséghez tartoznak. Számomra eléggé meglepő, hogy ebben az országban , ahol nem kérdezheti meg a munkáltató hogy melyik rasszba tartozol, az iskola megkérdezheti és felvehet téged ez alapján. Nekem volt egy mexicoi angol tanárnőm, akinek rengeteget mesélt ilyenekről és elmondta hogy tuti hogy a lányai egyetemre mennek, még akkor is ha nem max a pontértékük, mivel kisebbéségiek.
Szóval a mi europai gyerekeink hátrányban vannak, mert nem kisebbségiek.
Mit gondoltok, egy Spanyolországból származót latino-nak tekintenek és kisebbséginek, vagy sem? Régóta dillemázom már ezen.

 
 ManuAlex  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-01 22:00   
Kedves Andrea, Miszisz, meg a tobbiek...

elegge kenyes a helyzet es gondolom kulon kellene valasztani nehany dolgot... nem egy kalap ala venni mindent..

Peldaul: Szuksegesnek latom azt hogy allampolgarsagihoz valamennyi nyelvtudast koveteljenek, de nem vagyok annak hive hogy magas szinten legyen ez. En is atestem ezen a vizsgan, ami nem csak nyelvtudasbol allt, hanem politikabol es tortenelembol is.. En konnyen atmentem, de ha gondolok itt a szuleimre akik 50-en felul voltak amikor kijottek, es kulonosen edesanyam nagy reszben otthon maradt haziasszonynak, akkor neki meg az a szint is magas es lottek az allampolgarsagianak...

Egy masik dolog peldaul az uzletember akit emlitettel. Szerintem azoknak egy magassabb szinten kellene tudni angolul es semmi esetre sem varhatjak el hogy a kuncsaftjaik tudjanak spanyolul.. ez szemtelenseg..

Megint egy masik eset a gyerekek az iskolaban.. Ot evig segedtanarkent dolgoztam, es az volt a munkam hogy jarjak iskolakba, uljek be orakra az angolul nem tudo, vagy kevesse tudo diakok melle es forditsak nekik hogy ok is megertsek... maskepp bamulnak mint borju az uj kapura es nem tanulnak semmit... Vannak szervezetek akik be akarjak dobni a gyerekeket angol osztalyokba es kenyszeritik oket hogy tanuljanak meg.. talaljak ki mit mond a tanar.. Ezt hulyesegnek tartom, mert atlagban egy ember 7 ev alatt tanul meg egy nyelvet.. persze mar 2 ev utan eleg jol kell menjen hogy ertse nagy reszet a tanitasnak.. de mit csinalsz addig a ket evig?? Tanitod, vagy hagyod hogy szegeny bamulja a falakat?

Kimutattak hogy a gyerekek akkor ernek el legjobb eredmenyt, ha nem egybol dobjak oket be az angol iskolakba, hanem tanitjak oket az anyagra az anyanyelvukon es kozben tanitjak oket angolra... Igy amig az angolt tanuljak, nem esnek ki a tanulmanyaikbol.. azt is kimutattak hogy azok akik ket vagy tobb nyelvet beszelnek, atlagosan okosabbak es jobb eredmenyeket ernek el mint azok akik egy nyelvet beszelnek.. a szervezetek amelyek csak az angolt akarjak, azok ellene vannak annak is hogy az utcan magyarul beszelj a rokonaiddal.. volt mar aki ram is ramszolt amikor egy lannyal magyarul beszeltem hogy beszeljunk angolul.. ilyen paranoid aki azt hiszi hogy mindenki rola beszel.. vagy hallgatozni akart..

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-01 17:50   
Kedves Miszisz,

valamit nagyon félreértettél, vagy nem "dübörögtem" eléggé amiatt, hogy itt ránk kényszeritik a mexikoiak miatt a spanyolt s nekik nem muszály a bepolgárosodáshoz sem angolul tudniuk mint ahogy tölem volt megkövetelve az annak idején, s elöirt törvény volt.

Mikor a mexikoi gyerekeknek spanyol nyelvü osztályokat képeztek itt, elkezdték csak a spanyolt tanulni, pedig az volt a cél, hogy angolul tanuljanak ott. Ujabb változások lettek amiatt miszerint követelik az angolt az iskolákban, s ha valaki nem tanult meg eléggé, nem tanulhat tovább.

Semmi kifogásom ellene, ha maguk között továbbra is ápolják az anyanyelvüket, de én évente adakozom is, pénzt küldök annak a mozgalomnak, mely követeli a hivatalos angolt USA-ban!

Még az is felháboritott, amikor egy itteni Swap Meeten vettem valamit s az elado egy kukkot se tudott angolul, de tölem várta el a spanyolt! Nekem ne mondja azt se senki, hogy nem elég intelligensek, müveltek, mert minden fokon lehet alapnyelvet tanulni, mint abban az esetben angolul számokat, árut!

Budapesten is megtörtént velünk unokanövéremmel, hogy egy olasz férfi kért utbaigazitást, unokanövérem mondta az irányt, én olaszra forditva adtam tovább. Csodálkoztam, hisz minden nyelven lehet kapni kis turista szotárakat, s egy kis joindulattal meg lehet tanulni pár szot az idegen ország nyelvén.

Szoval igenis jonak tartom a nyelvtanulást, nem csak turistáknál, de föleg azoknál, akik egy idegen országba mennek élni.

Üdvözlettel, Andrea

 
 miszisz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-01 07:56   
Kedves Andi, néhány üzenettel ezelőtt irtál arról hogy milyen jó hogy már nem kell középfoku angol nyelvvizsga, ahhoz hogy állampolgár legyen valaki, és hogy autóvezetői vizsgát is le lehet már tenni anélkül hogy egy kukkot is beszélj angolul. Nem tudom miért tartod ez jónak.
Szerintem nem az. Racionális érvem ez ellen például az hogy mi történik akkor hogy ha baleset ér egy angolul nem beszélőt ( mondjuk vietnámit) és a mentőkocsiból vagy rendőrautóból nem ugrik elő rögtön egy tolmács? hiszen ennek elég kicsi a valószinűsége, és hát a nyelvtudása esetleg az életét mentheti meg. Ha nincs közös nyelv nincs kommunikáció. Efféle szituációból rengeteg lehet. A másik indokom inkább személyes. Valahogy nehéz elképzelnem hogy ne tudjak a szomszédomhoz szólni, vagy megkérdeni a pontos időt valakitől az utcán. És ha ilyen szituba kerülök itt Amerikában már eleve csak olyan embert szólitok meg, akinek a kinézete arra enged következtetni hogy beszél angolul. Mert meg van a tapasztalatom hogy kik azok akik álltalában nem beszélnek. Szerinted ez helyén való?
( Mellesleg amikor utoljára otthon voltam, az első napokban Pesten meg akartam szólitani egy idegent, és az első dolog ami eszembe jutott, vajon megérti hogy mi fogok kérdezni tőle. Hülyeség igaz, de egy automatikus reflex volt csak.)
Kiváncsi lennék miért helyesled ez a tipusú liberalizmust? Szerinted miért jó ez? És miért tanitanak Európában már az álltalános iskolában is idegen nyelvet, ha nem azért hogy kommunikálni tudjunk egymással? Miért nem várható el valakitől, aki állampolgár akar lenni, hogy alapszinten beszéljen angolul? Hány meg hány olyan ember él itt, aki 1o-2o éve állampolgár és tolmács kell neki amikor a repülőtéren meg kérdezik hogy ő pakolta e be a csomagját magának! (Több ilyennek voltam a tanuja)
Szerinted ez helyén való?
Elmehet választani, de nem érti hogy akire a szavazatát leadja, az mit is mond a választási beszédjében? Milyen választó polgár az ilyen, aki mindent csak másodkézből kap meg, ha megkap egyáltalán?
Bocsáss meg, lehet hogy csak én vagyok tulságosan elfogult ebben a kérdésben, de szeretném tudni más hogy gondolkodik.

Üdvözlettel egy ujdonsült a forumon:

Miszisz

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-02 16:55   
Kedves Calyx,

Mi lett volna, ha Habsburg kézben marad az a rész? Az emlitett film cime Jubilee Trail http://us.imdb.com/Title?0047137 a könyv: Gwen Bristow Jubilee Trail. http://www.amazon.com/exec/obidos/ASIN/0690467508/avsearch-bkasin-20/002-5701877-4042460

Arizonában egyszer voltam félig, mikor leszállt Phoenixben az idejövö repülö, de ki sem szálltam Ontario-ig, ahol Frank várt türelmetlenül hajnali 4-kor mert a gép már a Chicagoi indulásnál jocskán késett. Itt sem láttam minden Mission-t, csak modellnak kiállitva a Knott's Berry Farmban.

Andrea

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-02 16:14   
2002-09-02 04:13, andi_usa:
-
Kedves Andrea,

<<Sokan elfelejtik, föleg a Mexikoiak, hogy az a rész valaha a spanyol királyhoz tartozott s nem Mexikohoz. Egész rövid ideig volt a mexikoi csatlakozás, mikor Spanyolországtol önálloak lettek.>>

Igaz !!
(de en a spanyol nyelvre gondoltam,nem komolyan arra,hogy Te Mexikoban laknal,csak kepletesen irtam...es a teny az marad,hogy a Mexikotol vettek meg )

<<Kedvenc Mission-om itt a Mission San Juan Capistrano mely legjobban maradt meg s ahol sok minden meg van, >>

En voltam Tucsonban a San Xavier del
Bac Mission ,az volt a legelso epitve.
(Father Eusebio Francisco Kino altal 1692-ben)
Voltal ?
Kozel van a hatarhoz.
Szep !
De amit kepvisel azt nem szeretem,de ez nem ide tartozik.
Az epulet szep nagyon.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-02 04:13   
Kedves Calyx,

nem laknék Mexikoban, mert a kaliforniai lakosság akart akkor elszakadni a mexikoiaktol. Sokan elfelejtik, föleg a Mexikoiak, hogy az a rész valaha a spanyol királyhoz tartozott s nem Mexikohoz. Egész rövid ideig volt a mexikoi csatlakozás, mikor Spanyolországtol önálloak lettek.

Nem rég olvastam egy németre forditott amerikai történelmi regényt, söt utána a videot is sikerült megkapni kölcsönbe a könyvtárbol (azok tartanak ilyen régebbi filmeket mely "educational"). Majd kikeresem az adatokat s utána nyujtom. Ez a regény azokban az idökben játszodik, mikor még loháton jöttek New Yorkbol Kaliforniába s nagyon nehéz ut volt.

Volt egy másik kedvencem, Délkalifornia 1890 körül mely szintén lelkesitett, mikor még nem volt rendes ut Malibuba. Annyira lelkesitett, hogy meg akartam keresni azt a részt, de sajnos be volt épitve mikor odamentünk. A mi kisvárosunkrol is van egy könyvem, az képekkel, a régi épületekkel, a mi házunk is historical building mivel 1904-ben épült, mikor férjem megvette, utána kellett nézetnie hogy nem-e Spanish Grant volt a telek valaha.

Kedvenc Mission-om itt a Mission San Juan Capistrano mely legjobban maradt meg s ahol sok minden meg van, s lehet látni, a spanyol padrék hogy tanitották az indiánokat földmüvelésre is. Egy napi szamárháti lovaglás távolságokban lettek az indiánok segitségével ezek a katolikus missziok épitve. Némelyik megrongálodott földrengés által, Capistrano is, de helyre hozták.

Andrea

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-02 02:03   
Kedves Andrea !

<<mert az ittélö mexikoiak nem hajlandok angolul megtanulni, igy tanul az amerikai spanyolul!>>


hallottal a "Battle of San Pasqual"-rol ?
1846-ban volt,aztan kovetkezett az un.
"Treaty of Guadalupe-Hidalgo" 1848-ban,
na azota nem tartozik California Mexikohoz ,ha a tortenelem maskepp jatszott volna ki,Te is Mexikoban laknal.
Ha $15,000,000 keszpenzben nem lett volna kifizetve a teruletert.
Az nem is volt tul regen,foleg az orszag sem idos.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-01 21:18   
Kedves Ribizli,

még valami eszembe jutott, hogy mennyire nem idegenellenes az USA: ad egy nem kényszeritenek arra, hogy csak egy állampolgárságod legyen, ha bepolgárosodsz nem kell lemondani az elözöröl mint némely más országokban, ad kettö ujabban már az sem elöirás itt Kaliforniában (1982-ben még az volt), hogy "egy bizonyos közepes nyelvtudásod" legyen, lehet spanyolul vizsgázni vagy más nyelven, tolmáccsal is.

A szavazo könyvecskék ujabban két nyelven vannak, angolul és spanyolul, de meg lehet rendelni más idegen nyelven is, ne felejtsük el azt a tényt, hogy csak amerikai állampolgár szavazhat.

Az álláshirdetésekben is sok helyen bilingual alkalmazottakat keresnek, mert az ittélö mexikoiak nem hajlandok angolul megtanulni, igy tanul az amerikai spanyolul!

Andrea

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-31 02:13   
Kedves Zsofi,

Semmi baj, félreértéseket helyre lehet állitani.

Honnan tudom ezeket? Itt élek a filmipartol nem messze s a romantikus párkapcsolatok mindig érdekeltek, de a filmszinészek sorsa is. Az olaszokat amelett kimondottan szeretem! Ugy emlékszem volt egy interview Sophia Lorennal a TV-ben miután kapta a speciális Oscar-t, arra emlékeztem vissza talán. Emlékszem viszont egy televizio filmre is, melyben szerepelt Sophia Loren s büszkén mondta, hogy fia volt a rendezö. Lehet, hogy akkor is mesélt arrol, hogy itt élnek.

Utána néztem, sajnos nem találtam adatokat arrol, miota él a Ponti család USA-ban. Mivel a másik fia filmrendezö, érthetö, hogy Los Angelest válaszották lakhelynek.

http://us.imdb.com/Bio?Loren,+Sophia

(17 September 1957) Carlo Ponti obtains a Mexican divorce from his first wife and marries Sophia by proxy while she was in Hollywood filming "Houseboat" - and dating co-star Cary Grant.

She served 18 days in prison in Italy in 1982 for tax evasion.

Edoardo Ponti Date of birth 1973
Son of Carlo Ponti and Sophia Loren
Edoardo Ponti : Director, Writer, Actor, Producer
Director - filmography
(2000s) (1990s)
Between Strangers (2002)
Liv (1998)"

http://www.sophialoren.com/bio.html
"She received an Honorary Oscar&reg; for Lifetime Achievement in 1980, and in 1999 People Magazine called her "one of the world's most stunning and age resistant women."

http://www.spydersempire.com/sophia/bio.htm
"But the Italian law did not recognize the divorce and charged them with bigamy. They were forced to have their marriage annulled in 1962, and after four more years of frustration turned in their Italian passports and became citizens of France, where they were finally legally married in 1966. Sophia is still the only performer ever to win an Oscar for a foreign-language film."

Szegény Sophia, Olaszországban börtönben ült adohiba miatt, aztán bigamistának nyilvánitották honfitársai, nem ismerték el a mexikoi válást! Nem csoda, hogy leadták utlevelüket, s francia állampolgárok lettek Carlo Pontival. Nem volt neki egyszerü Carlo Ponti felesége lenni! Miért nem maradt a család Franciországban, ahol szintén van jelentös filmipar, nem tudom, gondolom, itt nagyobb jövöt láttak fiuknak?

Szeretettel üdvözöllek, Andrea

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-31 00:49   
Sajnálom Andi

Félreértettem a megjegyzésedet. Mondd honnan tudod Te mindezeket?

Sok szeretettel ismeretlenül is

Zsófi

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-31 00:33   
Kedves Ribizli,

elöbb olvastam bemutatkozásodat, aztán ezt a teljesen félreértett válaszodat, s közben chaten is találkoztunk Veled.

Ahogy már a chaten is emlitettem, érdekes, hogy édesanyád éppen ma kezdett uj topikot, arrol, hogy "egy nyelven beszélünk, s mégis félreértjük egymást"?

A téma közben át lett rakva, máshol kezdödött az a megjegyzés, hogy "az amerikai müveletlen", de ez már régebben is elöbukkant. Engem egyszer egy Angliában élö hölgy is megkérdezett egy Magyaronline chaten, nem hiányzik nekem a kultura itt? Szoval erröl irtam, hogy ez egy helytelen negativ elöitélet.

Irtam ha jol emlékszem azt is, ha nem lenne itt ilyen lehetöség, Pavarotti se keresett volna annyit hangjával, mert se a koncert jegyeit nem lehetne eladni, se a CD-it olyan mennyiségekben. Ezért tettem hát fel a kérdést, hogy a fiatal Ponti miért itt nálunk dolgozik mint karmester s nem szülei szülöhazájában, mely hires a kulturárol? Külömben ha nem tudnád, itt volt kiképzésen is, s van itt is, Dél-Kaliforniában is házuk, nem csak Floridában, de erröl hallgat a fáma? Személyi okok vitték a Ponti családot annak idején arra, hogy Franciaországba költözzenek át, volt ado probléma is az olaszokkal de azt hiszem a férj válása miatt is. Nem emlékszem már pontosan, de az Interneten biztos meg lehet találni erre az informáciot. Nem tudom, ök bepolgárosodtak-e itt, de nem is volt fontos, csak az, hogy egy kulturált olasz fiatalember is itt dolgozik nálunk.

Arra is emlékszem, hogy Sophia Loren nehezen szült s emiatt Genfben volt sikeres kezelésen s mindkét fia ott született.

Sophia Loren élt itt már mikor sokat filmezett Hollywoodban, hajadon korában, s Cary Grant helyett, aki el akarta venni feleségül, inkább a nös Carlo Pontit válaszotta, ezt csak mellékesen.

Andrea

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-30 22:03   
Kedves Andi

nem jártam sosem Amerikában, amerikaival eddig csak Európában és chatten keresztül találkoztam. Úgyhogy nem vagyok képben az amerikai idegenellenességröl...

Ami viszont a chattet illeti, épp itt a magyar onlinon nem értettem valamit: Egyrészt írod, hogy neked nem voltak ezen a téren személyes negatív tapasztalataid, másrészt a "Kalifornia" címü topikban olvasom töled azt a kérdést, hogy miért jön Amerikába Sophia Loren fia, s miért nem marad olaszországban (egyébként Loren-Pontiék tudomásom szerint kb. 30 éve Párizsban laknak, de ezt csak mellesleg). Ez nem idegenellenesség?

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-30 21:53   
Kedves Calyx,

az én lányom is dolgozott már Baskin Robbinsnál, ahol egy nagyon szigoru ázsiai fönöke volt, ott is hagyta hamar!

Ha valaki ilyet mond, sajnos a fiataloknak nem igen jut eszükbe a passzolo válasz, az lenne a helyes, emlékeztetni azt az illetöt arra, hogy netán az ö elöde is ide jött egyszer hacsak nem indián volt!

Jo, hogy lányod ezt elfelejtette s nem lett maradando negativ benyomás.

Kellemes Labor Day weekendet kivánok az USA-ban élö tagoknak.

Andrea

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-30 21:05   
Kedves Andi,

<<Neked voltak negativ tapasztalataid ott, ahol Te éltél?>>

Mikor a lanyom jart kozepiskolaba es ahogy itt szokas mellette dolgozott,O a Baskin Robbins fagylaltboltban,ott egy vevo kedvesen megkerdezte,hogy honnan szarmazik a neve ? (nevtabla a trikon) ,mondta...hogy Magyarorszagbol szarmazik nem a neve,hanem O...
a vevo ezutan mar nem volt kedves,
hanem elmondta a 14 eves gyereknek,hogy
"elveszi az itt szuletett emberek munkajat" es a hasonlo szoveg,
gyerek sirva jott haza.

De egyebkent nem jellemzo,az az egyen az
nem volt normalis,
en nem erzem,hogy idegen lennek es hala a lanyom pszichejere sem hatott melyebben.


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-30 20:55   
Kedves Calyx,

I'm proud to be an American. Vicc nélkül, sose tapasztaltam semmit itt, néha érdeklödve megkérdezik kedvesen, honnan jön az akcentusom, német? Olyankor felvilágositom öket, hogy svájci-magyar keverék, habár angolt Bécsben a divatiskolában tanultam csak. Viszont Svájcban se kaptam meg soha a "chaibe Uusländer"-t de ott nem volt akcentusom. Neked voltak negativ tapasztalataid ott, ahol Te éltél?

Német turistáim is mindig el voltak büvölve, milyen kedvesen fogadták öket itt, s mindenki valamilyen német katonai szolgálatbol vagy az iskolában tanult nyelvorábol elöszedett egy pár német szot barátságosan.

Kedves emlékeimhez tartozik az az idösebb amerikai postai alkalmazott a kezdetben, aki mindenkivel elcsevegett, de velem is, s mindig biztatott hogy bátran gyakoroljam vele az angolt. De irtam már arrol is, milyen volt a az autojogositványhoz a vizsga, s milyen volt a civil esküvönkün a helyzet.

Andrea

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-30 20:23   
van-e xenophobia/Ausländerfeindlichkeit az USA-ban ?

Ki szamit itt idegennek ?

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó