2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Beilleszkedés!
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-03 03:52   
Szia Zsu,

Igen hat erdekesek ezek a statisztikak. Engem az erdekelne meg, hogy hogyan es milyen modszerrel csinaltak a statisztikakat. Mert kulombseg van koztuk, ezert kulombozo az eredmeny is.
Nalunk a csaladban ket vegyes hazassag volt. Mindket esetben a ferj volt roman, es mindket esetben a romanosodas teljesen meg is indult. Aztan ezek kozul az egyik esetben ez akkor valtozott meg amikor egy kis uzeletet nyitottak az egyik faluba 1990-utan, es ott sokan voltak magyarok is, igy kenytelenek voltak nagyon hamar a gyerekek magyarul is megtanulni. Erdekes modon ez a nagynenem aki romanhoz ment ferjhez, o maga sem tudott rendesen romanul beszelni, a gyerekek megsem tanultak meg a magyart addig amig az uzlet meg nem nyilt...hahahahah....ezen mindig is sokat gondolkoztam.....na de a ferj rendes....Vannak mint ahgoy te is irod, ellenpeldak. Egy masik ismeroseink eseteben pedig az anya volt magyar, az apa nemet, es a gyerekek nem beszeltek csak a romant, es roman iskolaba jartak. De hat igy van ez, mindnekinek a sajat maganugye...
A magyar nepesseg viszont tenyleg csokken, ez bizonyitott dolog. Mar az 1970-es evekben is a magyar allam annak a csaladnak adott allami lakast aki 3 gyereket vallalt.
A magyar allamnak nyilvan nincsen penze, hogy a sajat allampolgarait vagy netan erdelyi magyarokat tamogatna. Meg a statusztorvennyel is most bajok vannak. Zsu, irjal meg arrol a kutatointezetrol amirol irtal, jo?...Hogyan is gondolod ezt?....
Olvastad lennebb azt hogy merrol fujt engem ide a szel?.....

Ennyi lenne igy hirtelen.

Husi

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 05:30   
Kedves Husikamm,

Tófalvi cikkével nem értek egyet. Egy nemzet akkor tűnik el, amikor kipusztul.

A magyar nemzetnek logikusan már a honfoglalás előtt el kellett volna túnnie, más törzsekhez hasonlóan. Akkor sem tűnt el, amikor - József Attila szavaival - "kitántorgott Amerikába másfél millió magyarunk". A vegyes házasságokról túlzás azt állítani, hogy az utód a másik nemzethez fog tartozni, számtalan ellenpélda van. Az, hogy az erdélyi magyarok Magyarországra települnek, nagyon sajnálatos (bár érthető) de nem nemzethalál. STB.

Persze, nagyon sok függ a külföldön élő magyar szülő(k) hozzáállásától. Nagyon sok függ a magyar kormánytól, mert egy Hungaria Felix-ből, boldog Magyarországról, nem mennének el az emberek. Úgyszintén többet költhetne a magyar kultúra külföldi terjesztésére. A többgyermekes magyarországi családok támogatására. Az erdélyi magyarok megsegítésére, hogy meg tudjanak valahogy élni a szülőföldön.

Kétségtelen, hogy a magyarok zöme a szocializmus idején disszidált, és annak előtte, a nagy gazdasági válság éveiben. Reméljük, Magyarországról jelenleg csappanóban van a kivándorlás.

A külföldi "magyartalanodás" folyamatát nagyon lelassíthatja az Internet is. Most itt nem akarok reklámot csapni a MON-nak, de például nekünk is ez az egyik célunk. Tehát: Tófalvi cikke egyoldalú.

Utoljára, de nem utolsósorban: MIÉRT NEM LEHET AMERIKÁBAN VAGY MAGYARORSZÁGON KUTATÓINTÉZETET ALAPÍTANI, AMELY A BEOLVADÁSSAL ILLETVE ANNAK LASSÍTÁSÁVAL FOGLALKOZNA? Azzal, hogy milyen tényezők segítik elő illetve gátolják azt, hogy valaki magyarnak maradhasson külföldön is, gyermekeiben is?

Mi itt tapogatózva, dadogva megpróbáljuk ezt megtenni, de a MON nem kutatóintézet.

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-02 01:36   
Ezeket olvastam az itteni (Toronto Ontario, Magyar Jelen cimu ujsagban. Olvassatok es gondolkozzatok ti is el rajta!.. En elgondolkoztam rajta nagyon!!!

A cikk cime: "Megallithato-e a magyarsag veszes fogyasa?" Tofalvi Zoltan cikke.

"A magyarsag fokozatos eltuneset a Karpat-medencebol eddig mar tobben megjosoltak... Magyarorszag kozel 11 millios orszag volt, a lakossag folyamatos csokkenese nem tunt olyan veszelyesnek mint manapsag. Ma Magyarorszag lakossaga evente atlagosan 40.000-el - tehat egy Szekelyudvarhely nagysagu varos lakossagaval csokken, annak ellenere hogy Erdelybol, Karpataljarol a Delvidekrol folyamatosan es ezrevel erkeznek az attelepulo magyarok. Ilyen latvanyos fogyas mellett ujbol napvilagot lattak es latnak a magyarsag eltunesevel kapcsolatos joslatok. Nemreg egy nemet ujsagiro pontos szamitasok alapjan es gunyvigyor kisereteben elorevetitette: ha ilyen utemben fogy Magyarorszag lakossaga, akkor 2252-ben az utolso magyar elfogyasztja az utolso bogracsgulyast, becsukja maga mogott a kepzeletbeli ajtot, s veget er a magyarsag europai jelenlete! Romania lakossaga 1992 es 2002 kozott 1 millio fovel csokkent, ezen belul a magyarsage 190.000-el. Nem gyozom hangsulyozni: mindannyian a leendo utodaink jovojevel, puszta letevel jatszunk, ha nem gondoljuk vegig a dramai nepessegfogyas minden vetuletet. Marton Aron, Erdely boldog emlekezetu romai katolikus puspoke joggal hangsulyozta: az Erdelyert folyo harcot nem a romanok nyertek meg, hanem a magyar anyak veszitettek el!...

A nepessegfogyas szomoru versenyeben dobogos helyen all Maros megye, illetve Marosvasarhely. Csak Kolozsvar elozi meg a nagy romlasban. Maros megye magyarsaga 1992 es 2002 koztt 24.978-al, Marosvasarhelye pedig 14.689 fovel csokkent. Ezzel a magyarsag reszaranya a megyeben 41,41 szazalekrol 39,26-ra, a megyeszekhelyen pedig 51,38 %-rol 46,67-re csokkent. Marosvasarhelyen a romanok szama mindossze 535-el, tehat elenyeszo mertekben csokkent...
A nepesseg fogyashoz jelentos mertekben hozzajarul a megallithatatlan, s immar minden reteget atfogo kivandorlas. Az elso
kivandorlasio csucs 1990-ben volt, amikor a marosvasarhelyi veres osszetuzesek nyoman 25.000 magyar hagyta el Romaniat. Ma is evente 5-6.000 erdelyi magyar hagyja el a szulofoldjet! Maros megyeben mar olyan falu is van - Herepe - ahol egyetlen magyar, a 93 eves Kati neni el, aki vasarnaponkent hova is menne, mint az ortodox templomba.

Bar csokkent a vegyes hazassagok szama, a beolvadasnak ez a fajtaja sem elhanyagolhato. 1992-ben 45.444 magyar ferfi elt roman novel, 48.969 magyar no el roman ferfival vegyes hazassagban. 1990 utan csokkent a vegyes hazassagok szama. Azt mindnyajan tudjuk, de egyaltalan nem ertjuk, miert jelenti minden vegyes hazassag a magyarok beolvadasat...
Elmondhatjuk: a romaniai magyarsag soha nem volt ilyen szegeny, mint napjainkban!
Ezert a kivandorlas egyelore megallithatatlan. Az "eszmelteto igekkel", az otthonmaradast surgeto felhivasokkal nem megyunk semmire. A nagy kerdes tovabbra is: megallithato-e a magyarsag veszes folyasa az anyaorszagban, az utodallamokban, szerte a nagyvilagba? A valaszt minannyiunknak kell keresnunk!"

Mindezeket olvasva mit szoltok mindehhez?...

Sziasztok,

Husi

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-29 19:28   
bocsanat: " magyar litvan hasonlatrol" akart lenni....nem "hasonlathoz"...:):):)

Husi

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-29 19:26   
Kedves Zsuzsanna,
Elmosolyodtam a meccsen:):):):). Igen erdelyi vagyok en is. Zilahon, Szilagy megyeben szulettem, es minden csaladtagom ott lakik meg. En ferjhez vagyok menve, most lessz a harmadik hazzassagi evfordulonk. Litvania topik allatt irtam kicsit a ferjemrol, es a kellemes kis magyar litvan hasonlathoz a beszedben es a konyha teruleten.
O mar itt szuletett, de a szulei 1947-ben jottek el Litvaniabol.
Kulomben gyogymasszor vagyok es tugyogyito (acupunturist).
Ami a haza menest illeti, 2000 Majusban voltunk otthon mert szuleim az itteni eskuvo utan szerettek volna otthon is egy kis murit csapni. Most Novemberben 5-en jonnek a szuleim ide megint( ez a 3. latogatasuk) es mar alig varom. Jovore talan mi is haza latogatunk. Eppen a mult heten voltak fent Bukarestbe a vizumert, amit hal' Istennek meg is kaptak. De ok mar 60 korul jarnak, nekik nem volt kulonosebb problema a vizumot megkapni, de a fiataloknak nagyon nehez es egyszeruen nem adjak meg.
A tegnap olvastam az itteni "Magyar Jelen" cimu ujsagban egy nagyon jo cikket ami a "magyarhianyrol" szol a Felvideken, de ez azt hiszem hgoy Erdelyre is ugyanigy ertheto lehetne. Mindjart ki is tuzom ezt ide a kovetkezo uzenetben.
Ennyi lenne igy hirtelen.

Sziasztok,

Husi:):):):)

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-28 10:30   
Kedves Husi,velem az történt, hogy megkérdezték Németországban,a lapnál, ahol dolgoztam, ott akarok-e maradni. Esküszöm, azt akartam válaszolni, hogy IGEN.Csak épp az jött ki a számon, hogy NEM.
Mivel arra gondoltam, hogy a meccset, amely a legjobban érdekel engem, Romániában játsszák, s jó lenne legalább nézőként, de ha lehet, még inkább résztvevőként jelen lenni. Lehet, hogy ezt hívják hazaszeretetnek?
Nem tudom, te honnan vagy. Gondolom, szintén Erdélyből, ha csupán rossz hírek érkeznek hozzád.
Azt sem tudom, mi a családi állapotod, foglalkozásod. Lehetetlen hazatérned?
Kedves Ecet, én sose írtam, hogy a románoknak hat orra van és különben is bocskoros oláhok. Nem, a románok bizonyos szempontból nagyon kellemes, életvidám népség, gyönyörű kultúrával, hihetetlen humorérzékkel. Mi azért akarjuk a mi kollektív jogainkat, hogy fennmaradjunk, itt maradjunk, de valamennyire kiszállhassunk a szervezőképtelenségből, tunyaságból, korrupcióból és lopásból,amely ezt az országot sajnos jellemzi.

 
 husikamm  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-28 03:48   
Kedves Zsuzsanna,
Te tetted a sajat "i" betumre a pontot Ecetnek valaszolva, ahol ezt irod: "Kedves Ecet, több helyre tudnék kitelepülni.Csak éppen nem akarok, mert valamilyen homályos oknál, esetleg rögeszménél fogva itt többünknek az a véleményünk, hogy szükség van ránk."
Erdekesnek talaltam, mert engem mostanaban ( par honap ota) olyan erzesek jarnak korul hogy: "otthon kene legyek" "otthon kellett volna en is maradjak, hogy ugyanugy huzzam a sarat mint ott maradt csaladom tagjai".
Eddig ilyen erzeseim soha sem voltak, es mar mar el is hiszem magamnak azt hogy igenis mindent ujra at tudnek venni otthon.
Miert is vannak az embernek ilyen erzesei?. Talan mert otthon maradt testver batyam panaszkodik, mert szuleim idosebbek ma, es el sem birom gondolni azt, hogy egy szep nap esetleg egy rossz hir jon majd otthonrol.
Talan ez az erzes egy olyan "ejnye bejnye, igy jar aki oda hagyja szulofoldjet" fele erzes, vagy esetleg a honvagy igy testesiti meg magat a szivemben s lelkemben?....Mert esetleg ram is szukseg lenne otthon, mint ahogyan te irod Zsuzsanna?....azt mondjak "eggyel tobb vagy kevesebb, mit szamit", na de "sok kicsi sokra megy" kis nemzetemnek es szukseg van minden kicsire.
Valaszolni nem tudok, csak a hangos vitam sajat magammal, ami ujra es ujra az hogy , nekem is ugy kene huzzam az igat mint ahogyan ok huzzak.
Veletek tortent ilyen?...


Sziasztok,

Husi

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-27 11:45   
Ezt én is aláírom, bárki akar Erdélybe jönni, a lehetőségeimhez mérten szívesen látom és elkalauzolom. Nem bánnám, ha ezt idejében valamilyen úton a tudomásomra juttatják, valamint azt is, hogy milyen jellegű látványosságok érdeklik: természeti, történelmi, kulturális...
 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-27 11:35   
Kedves Fredi,
tudjuk, mindenki maga dönti el, s egyáltalán nem biztos, hogy az enyém a helyes döntés.
Lehet, hogy ti többet tudtok tenni, mint mi, akik állandóan újrakezdjük, mint Sziszifusz.
Mindenesetre, a hetvenes-nyolcvanas években végignéztem, hogyan telepednek ki német barátaim, s milyen ür marad a helyükön.
Most megindultunk mi is. Elég fájdalmas.
Kedves Ecet, mi győztünk meg, hogy gyere Erdélybe? Vagy a tény, hogy svájciak is járnak?
Mindenesetre szárnyunk alá veszünk, ha igényled.


 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-27 10:00   
Kedves Zsuzsa !

Azt hiszem a legfájóbb kérdést érintetted: otthon maradni, helytállni, vagy elmenni ?
Millió aspektusa van a dolognak, a legérzékenyebb az erkölcsi.

Nem akarok belemerülni a témába - messze vezetne, de hadd gratuláljak ahhoz, hogy te tudtál az otthonmaradás mellett dönteni, másrészt hadd említsem meg, hogy sokan vagyunk olyanok, akik innen kintröl többet tehetünk az otthoniakért és talán Erdélyért is, mintha otthon maradtunk volna. (Ez öszinte meggyözödésem, nem lelkiismeret altató !)

Kedves Ecet !

Nagyon örvendek, hogy tényleg szándékodban van egy erdélyi utazást tenni.

Az említett filmböl én is láttam egy részletet. Elég gyakran adnak (különösen a bajorok) Erdélyröl, Romániáról filmeket. Ezek egy része objektiv, reális (mint például a farkasos film, vagy a Mármarost bemutató film), mások sajnos erösen torzitó, tendenciozus filmek. De a te szelektáló képességedet nem kell félteni.

Frédi

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-27 08:12   
Kedveskéim

Engem lehet mindenhova küldeni. Iziben megnézem a "Hogyan maradjunk magyarok" c. topikot. Erdélybe menéssel varok tavaszig. Addig is minden filmtudositast Romaniarol érdeklödéssel konzumalok.
Legutobb az utolso europai lepraallomasrol (valahol a Dunadeltaban) lattam egy dokufilmet. Ledöbbentett a betegek öszintesége, vidamsaga és életkedve.

(eZ) a hobbymagyar

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-27 03:51   
Kedves Frédi!
Jól elküldted Ecetet. Persze, szívesen látjuk itt, ha megérkezik.
Kedves Ecet, több helyre tudnék kitelepülni.Csak éppen nem akarok, mert valamilyen homályos oknál, esetleg rögeszménél fogva itt többünknek az a véleményünk, hogy szükség van ránk.
Az a hölgy, a svájci barátnőm, svájci svájci.
A multikultiról volt már egy vita, a Hogyan maradjunk magyarok címszó alatt.
A Nyugat áldása?
Az úgy fest, hogy a Nyugat mindig boldog, ha kitalál egy összboldogító modellt. S ha a volt szocialista (főleg pedig a kelet-európai) országok kormányától jelzés érkezik, hogy ott is alkalmazzák a modellt, tapsolnak hozzá és pénzt is küldenek. Csöppet sem érdekli őket, mennyire alkalmazható az a modell, vagy hogy t.k. mit alkalmaznak helyette.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 19:10   
Kedves Ecet !

Elnézést, hogy belekotyogok Zsuzsával folytatott beszélgetésetekbe, de azt javasolom, ha időd és pénzed megengedi, tölts egy néhány hónapot Erdélyben. Jobban meg fogd érteni a dolgokat, mint tíz oldal magyarázat után.

Üdvözöllek, Zsuzsának kézcsókom.

Fredi

u.i. Ha el tudnál menni, rengeteg új témát találnál a Skizzeidhez, most már kezdem hiányolni őket.

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 18:22   
2002-09-26 17:39, Ferencz Zsuzsanna:
-
Zsuzsanna,

1) "Svajci baratnö"
Bennszülött, vagy svajcimagyar?
2) Hogy érzed magad Mo-n, nem akarsz/tudsz oda "disszidalni"?
3) Vannak még Klausenburgban németek?
4) "a Nyugat áldásával"
Erröl sem tudok sömmit. Felvilagitsz?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 17:39   
Kedves Ecet,
Fredi éppen olyan jól tudja, mint én, mit sikerült csinálni itt a multikultiból, a Nyugat áldásával.
A svájci barátok talán kevésbé értették, de vették maguknak a fáradságot, hogy meglátogassanak itt, és utánanézzenek a dolgoknak. Egyik barátnőm kb. hatszor volt itt, és épp most nyáron mondta: Alles klar.

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 17:31   
2002-09-26 16:00, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kedves Zsuzsanna,

Fonal elveszités mondas az jo. Öszintén szolva annyit tudok a romaniai magyarokrol, mint az amerikai svajciakrol, az meg nem sok. Azért reméltem megvilagitod a tényalladékot kompetens billentyüzettel.
Nem lebecsülendö fénypont az éjszakaban, hogy azért mégis volt akinek sikerült a kalapja ala gyürni a bonyolult allapotot, hogy Magyar anarchista vagy Romaniabol.
Ami még érdekelne, melyik okosencian tudta jobban nalad, hogy mi vagy, a svajci vagy a német?
Kérdésedre valaszolvan, "értem-e" az ügyet: En sem vagyok gyagyasabb mint a svajciak, igy veszem a faradsagot.
Apropos multikulti: ettöl valahogy Frédi kolléga is vöröset lat. Összebeszéltetek?

(eZ) az europai

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 16:00   
Kedves Ecet,
Megpróbálok érthetően válaszolni neked, bár nem tudom, mikor vesztetted el a fonalat az erdélyi magyarokat illetőleg.
Tehát: valamennyire másként vagyunk magyarok, mint a magyarországiak, hiszen mi a vegyes vidékeken nagyon kiskorban szembesültünk saját származásunkkal. Mi jobbára a románok létén tanultuk a saját magyarságunkat. Amely sokkal jobban meghatároz bennünket, mint az anyaországbelieket. Amelyet soha senki meg nem kérdőjelezett: még a szocialista román hatalom is hivatalosan romániai magyaroknak nevezett bennünket (tehát nem erdélyieknek). A németek pedig a Rumaeniendeutschen szörnyű elnevezést kapták. Csupán Ceausescu tette azt, élete utolsó éveiben, hogy némileg körülményesen „magyar ősöktől származó románoknak” hívott minket, a fából vaskarika mintájára.
1990 elején kaptam először útlevelet, elrepültem Svájcba, Németországba, körülnézni. Arra a kérdésre, hogy hát én micsoda is vagyok, nyilván azt feleltem, hogy magyar, Romániából, mivel az vagyok. Nem tudtam, hogy ezzel megsértem mindazt, amit ők tanultak a nemzetiségi kérdés megoldásáról. Kijavítottak, hogy ungarische Rumaenin vagyok, vagy jobb esetben, rumaenische Ungarin. Amikor megkérdeztem, hogy a koszovói albánok miért albánok, ha én, lám, szerintük román lettem, akkor zavarba jöttek, s így tűnt fel nekik az én anarchista, rendfelforgató gondolkodásmódom.
Amikor pedig azt is kijelentettem, hogy a multikulti modellre mi sch…, mert az a mi problémáinkat nem orvosolja, sőt elkendőzi,
(mint ahogy nagyon sok más etnikum problémáit is elkendőzi, csak ezt nem akarják észre venni), és hogy ez a modell csak bevándorlók esetében működik, nem pedig őslakosokra vonatkoztatva, akkor majdnem szélsőséges irredenta lettem a szemükben.
Mikoron így megalapoztam a hírnevemet, elkezdtem gondolkozni, hogyan lehet nekik megmagyarázni, miről is van szó. Körbekérdezgettem az ukránokat, a Moldáviában élő románokat stb., míg rájöttem: nálunkfele az, hogy ukrán, román, magyar stb. csupán az etnikai származást jelenti, nem vonatkozik az országra. Tehát a román nem szinonimája a romániainak. Élhet akár Ukrajnában, román a neve. Gondolom, ez azért történt így, mert itt Délkelet-Európában a határok gyakrabban változtak, s az etnikum biztosabb ismérv volt az országnál.
Volt, aki végre megértette. De rájöttem, hogy nem érdemes annyit vitatkoznom, tehát jobb, ha egyszerűen azt mondom: Ungarin, aus Klausenburg. Úgyse tudja senki, merre fekszik Kolozsvár.
Ettől számítom nyugati beilleszkedésemet. Így lettem haladószellemű Nyugaton.
Kapierst du?




 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 07:55   
2002-09-26 04:07, Ferencz Zsuzsanna:
-
"már-már anarchistának néztek."

Ezt nem értem. Mire gondolsz pontosan? Mit akartal németeknek a romaniai magyarokrol mondani?
Ha nem "ugyanugy", akkor hogy mondtad el mégis?
Hogy érted ezt: "nekünk nem elég a multikulti"?

üdv. (eZ) az antikonformista
-

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 07:38   
2002-09-26 04:07, Ferencz Zsuzsanna:
-
Müvészek! Politikailag megbizhatatlan, különcködö elemek. Inkabb tanultak volna valami böcsületes szakmat mint lakatos vagy fodrasz. Csak kilognak a sorbol. Hova jutnank, ha mindenki a sajat énjét manifesztalna ?
Akik a "befogado" orszagban nem akarnak vagy nem tudnak mindenkihez, barmikor beilleszkedni azokat be kell kényszerilleszteni. Ezt megmondta mar Virot külföldirendörségfönök urasag is a "Vom Anderssein zur Assimilation" cimü korszakalkoto müvében.
Punktum.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-26 04:07   
Mikor Németországban éltem,olyan volt a környezet - újságírók, művészek-, hogy nem kellett beilleszkedni, mert rögtön talált a szó.
Amikor viszont a romániai magyarokról érdeklődtek, meg kellett tanulnom, hogy más a
szókincsük, tehát nem mondhatom el nekik a véleményemet ugyanúgy, mint odahaza.Pl. amikor azt mondtam, nekünk nem elég a multikulti, már-már anarchistának néztek.

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 19:55   
Adott egy kinai üzletasszony, aki allitolag a filmben a "lehetö legrosszabb dolgokat mondta el a magyarokrol". Ez lehet, hogy igy volt, de lehet hogy masképp.
Tételezzük fel, hogy a piacon védöpénzt csikar ki belöle a maffia, feltörték és kiraboltak a "gyönyörü négyszobas lakasat", a szomszéd minden éjjel kiveri a balhét, a lépcsöhazban urinbüz van, mar a harmadik autojat loptak el, a rendörség tehetetlen, az adotörvények kaotikusak, a Tavfütési Müvek akkor füt ha kedve-, és nem akkor ha hideg van, a gyereket az iskolaban sliccszemünek csufoljak.
Nos ebben az esetben elmondhato a kinai hölgyröl, hogy legalabb öszinte.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 18:34   
Nos mindig kettőn áll a vásár. Ha én mint jövevény nem teszek erőfeszítéseket a befogadó nép szokásainak, életmódjának a megismerésére és átvételére, vagy legalább annak tiszteletben tartására, akkor nem várhatom el tőlük, hogy befogadjanak.

Persze itt sok körülményt kell figyelembe venni. Ha valaki egyedül érkezik sokkal jobb esélye van a beilleszkedésre-befogadásra, mint egy csoportnak. Erre konkrét példa a Németországba Kazahsztánból érkező "németek". Ezek mindig kompakt csoportokban, egymás közt vannak, csak oroszul beszélnek, nem tudnak és nem is akarnak beilleszkedni (tisztelet a kivételnek).

A saját tapasztalatomból is írhatok. Itt, az erősen konzervativ és kimondottan rurális, provinciális gondolkodású Fekete-erdőbeliek között nem volt a beilleszkedés és befogadtatás könnyű. A számomra förtelmes allemanisch dialektust bizony sokáig nem értetettem. Azt, hogy az utcán mindenki mindenkinek köszön, azt hamar megszoktam, végtére is az erdélyi hegyi falvakban sem volt ez másképpen. Ahogy munkához és lakáshoz jutottunk, rögtön megnőtt a becsületünk.

A farsangi szokásaikat a mai napig sem tudtam megszokni, megszeretni, egyébként elég jól beilleszkedtem családommal együtt, nem kis mértékben a különböző egyesületek és az egyház segítségével, hiszen mindkettő ezen egyszerű, de dolgos emberek életében nagy szerepet játszik, a közösségi élet javarésze e közegekben zajlik le.

Azon is érdemes elgondolkozni, hogy nem minden - számunkra furcsa idegen szokás feltétlen rossz. Hamar megtanultam itten, hogy a jövedelem tabu téma, hogy senkihez és sehova nem lehet bejelentkezés (Termin) nélkül menni, hogy nem illik kölcsönkérni - főleg pénzt nem, stb.

Ma már sokkal pozitívebben látom ezeket a dolgokat, mint 12 évvel ezelőtt.

Frédi

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 18:30   
Grace,

ha az a kinai nö elötte New Yorkban élt, könnyü a dolog magyarázata, több kinai élelmiszert kapott ott meg minden üzletben (itt is!) mint Budapesten! Mikor nálunk volt a japán diáklány, a koffere tele volt a japán zacskos levesekkel. Nevettem, s mutattam neki, azt itt mindenütt lehet kapni, talán még olcsobban, mint náluk!

Miért várjuk el, hogy mindenki szeresse a magyar kosztot? Viszont amig élek, nem fogom megszeretni az amerikai Cool Whip-et (kémiai készitmény dobozban) amit tejszinhab helyett esznek, viszont nem zavar mert kaphato a tejszin frissen vagy aerosolosan is kinyomhatonak. Borzalmas a Root Beer aminek köhögés elleni gyogyszer ize van, (csak egyszer jártam porul mikor azt hittem beer=sör) s nem kell a Marshmellow sem s a Pumpkin Pie-t is elkerülöm messziröl. A Trader Joe's most egy ideje árul kész habcsokot, igy az is megoldodott. Az amerikai szivacskenyér mellett lehet europai kenyereket is kapni már, kivéve a Gyulait s a Pick szalámit melyeket postán rendelek meg, mert messze kellene kocsikáznom értük, a helybeli német Delikatessen üzlet nem tartja csak a Debrecziner kolbászt.

Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 18:00   
Vasarnap lattam egy dokufilmet a montreali julius elsejei kaotikus lakascserékröl. 400 000 lakos költözködik egyszerre az anglokanadaiak legnagyobb ünnepen (Canada Day). A föszereplö egy költöztetési vallalkozo és filozofus, meg a költözködök voltak. Néhany sztori olyan vidam volt, hogy az oldalamat fogtam a nevetéstöl.
Allitolag Montrealban kötelezö a francia. Az egyik hurcolkodo, -született kanadai angol anyanyelvü orvos- mesélte, hogy végleg az USA-ba költözik mert valami a francia nyelvtudas fokat ellenörzö hatosag augusztusban kényszeritette volna nyelvtanfolyamra de neki csak oktoberben volt ideje. A nyelvrendörség (vagy mi a frasznak hivjak) felkereste otthon, neheztelte a negativ hozzaallasat a francia nyelvhez és jelezte, hogy a praxisengedély nem csak az orvosi kamara hatasköre, hanem az övéké is. Erre az uriember teljesen kiakadt és azonnal felmondta a korhazban az anesztezista föorvosi allasat.
Kéne egy ilyen Beilleszkedési Hivatal Budapesten is. Nem?

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 16:46   
2002-09-24 20:27, Grace:
-
.
Nos..ez az asszony,a lehetö legrosszabb dolgokat mondta el a magyarokrol..."

Konkretan milyen gondjai voltak a magyarokkal
kedves Grace?

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-25 16:39   
Nem elég a boldogsagahoz a tökéletesen illeszkedönek, hogy a sajat beilleszkedés példas modon sikerült?
 
 Grace  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 20:27   
Persze jobb lenne inkabb a beilleszkedésröl irni... nem csak Svajcban... hanem mindenütt ahol magyarok élnek.

Vagy pontosan forditva... hogy tudnak hozzank magyarokhoz beilleszkedni mas nemzetiségü emberek.

Egyaltalan Magyarorszagon lehetséges-e beilleszkedni a magyarok közé.

Az egyik német adon láttam egy filmet... egy kinai nöt kérdeztek meg, akinek a budapesti kinai piacon rendes élelmiszer üzlete van - lehet,hogy ismeri is valaki.
Nos..ez az asszony,a lehetö legrosszabb dolgokat mondta el a magyarokrol...nekem megdöbbentö volt,mert én soha nem gondoltam igy bele - közénk magyarok közé,hogy illeszkednek a külföldiek. A banto csak az volt,hogy az illetö hölgynek a lakasaba is elmentek..gyönyörü négyszobas lakas..és a hölgy kijelentette,hogy utal Magyarorszagon élni,és nem szereti a magyarokat sem.Csak az ületért él itt..neki a magyar holmik nem is felelnek meg..csak markas boltokban vasarol mindent.Legszivesebben mindenkinek felhivtam volna a figyelmét erre az üzletre..hogy bojkotaljak..és ha ennyire utal nalunk élni,akkor miért nem megy vissza(N.Y-ban élt)
oda ahonnan jött. Aztan radöbbentem,hogy bizony sokan vannak itt nyugaton,akik ugyan ezzel a bealitottsaggal élnek a befogado orszaggal szemben...és elvarjak,hogy nekik legyen igaza..

Kivancsi vagyok a véleményetekre. Kinek milyen tapasztalata van.

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 17:42   

Kodolas/dekodolas
Ha nem vagyok elég vilagos, kérdezzetek nyugodtan ra

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 17:16   
Kedves Grace,

<<gondolom a magyarok, nagy böszáru gatyába járnak itt, csárdásra táncolva... a svajciak meg a nagy jodlizás közben verik a rövid börnadrágjukat, vagy lábszárukat.>>

Egyiket sem láttam Svájcban amig ott éltem, az Appenzelli illetve St.Galleni Trachtot ismertem jobban, mert ott voltunk elöször, mikor Svájcba kerültünk. Rövid börnadrágot az osztrákok hordanak s jodlizni tanultam Svájcban az iskolában.

A külömbségekre emlékezem, pl. szilveszteri ünnepségek alkalmával is, különösen, ha más magyarok is jelen voltak.

Amint már irtam, szeretem a Svájciakat s talán azért is jöttem ki velük mindig jol, mert nem felejtettem el a külömbséget s ugy kezeltem öket. Viszont én magyar férjet választottam s igy kerültem ki Kaliforniába, ahol nem lettem annyira amerikai mint svájci voltam viselkedésben, de az a gyerekkori tanulás miatt volt, amikor hamarabb s könnyebben tanul az ember s néha észrevétlenül sajátit el helybeli szokásokat.

Egy magyar asszonyt ismertem csak svájci férjel (azota elvált a férj s Böbe barátnöm egyedül él Vancouver Szigeten). Viszont arra is emlékszem, mikor megismertem, illetve elöször láttam Wernert, s csodálkozott, mikor Schwyzerdütschröl magyarra váltottam át, kérdezte, hol tanultam meg ilyen jol, azt hitte, Svájci vagyok. Felesége felnött korában került ki s ö nem tanult meg ugy mint én. Werner se volt begyepesedett, elöbb az Air Canadanál dolgozott, aztán utazási irodája volt Dübendorfban mielött kivándolroltak a kanadai szigetre.

Egy nagy külömbség jut még eszembe: mikor szakitottam egy svájci fiuval, tudtam meg töle, hogy a nagy szerelme voltam..Pedig ö élt egyszer itt Kaliforniában is, nem volt az az otthonülö szüklátokörü svájci.

Andrea



 
 Grace  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-24 12:02   
Kedves ecet, ugy látszik mégis mi magyarok vagyunk azok akik virágnyelven beszélünk?

Vagyunk vagy 25-en már, svajci magyar asszonyok... a legtöbbnek svajci férje van (de van svéd, olasz és magyar is). A véleményemmel nem voltam egyedül. MI beszélhetnénk a beilleszkedésröl - különösen a felemás házasságok asszonyai. A normális mindennapi életröl... de hát nekünk csak egyszerü szavak jutnak az eszünkben - ugyanugy élünk, mint otthon sok százezer m&agrave;sik magyar asszony - egy kicsit jobb, könnyeb az életünk - de ezt pontosan Svájcnak köszönhetjük - és a magunk szorgalmának.

Elfogadni a befogado ország kulturáját, szokásait - ez nem mindenkinek megy... egyszerübb szidni vagy lenézni azt ami más mint mi magunk. Nagyon szivesen vagyok magyar asszonyok társaságában, ami már nem is kis csoportunk bizonyitja ezt, hogy van
összetartás közöttünk.

De ez nem azt jelenti, hogy mi egy szikrával is különbek vagyunk a svájci asszonyoknál. Az biztos, hogy nem adtam igazat annak amit megprobáltál elmagyarázni roluk. Ugyanis nem lehet általánositani semmit.

Itt vannak nagy magyarok!!!!!! vannak nagy magyar/ svájciak. De ez a kisebbség!!! a többség mi vagyunk, egyszerü nök és férfiak
akik ugyan ugy küzdenek a jobb életért a maguk és a gyerekeik számára mint a svájciak maguk... vagy akárhol a világon,a normális emberi réteg.

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó