2020. július 04. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Svájc >> Kultur
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-07 14:18   
2005-06-07 13:54, Zuloaga:
-
Nem durva a hasonlat, a szabàlyszerüségek ismétlödnek, nincs uj a nap alatt.
_________________

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-07 13:54   
2005-06-07 12:53, Tessényi Györgyi:

Mondaszerü lett a "velencei éjszaka" a Maloja Palace"-ban, ahol az ebédlöben a vendégek velencei gondolàkon vacsoràztak a vizzel elàrasztott teremben, mialatt kinn hovihar dult.

Eszméletlen, hogy mikre képes a pénz ... ugyanakkor valahol ez az abszolút önbecsapás (amire van egy viccem, de mégsem illik ide)

Manapsàg elfogadhato àron lehet étkezni a hajdani nagy luxuspalotàkban.

Bocs, ha durva a hasonlat, de ez olyan (is), mint egyes kommunista vezérek után maradt helyek, tárgyak élvezete a nép által ...

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-07 12:53   
Svàjcban az utolso Grand-Hotel 1915-ben készült el, aztàn a nagy màmor elszàllt, a 60 luxushotelt ma màr müvészettörténeti élménynek tekinthetjük.
A legelsö helyen àll a "Grand Hotel National" Luzernben, ahol a vendégek kényeztetését két konyhamüvész alapitotta meg:Cäsar Ritz ès Auguste Escoffier, akik felfedezték, milyen jelentösége van a konyhànak a sikerhez. Elsösorban a hölgyek igényeit és izlését akartàk kielégiteni, elegànsan, raffinàlt modon.
De a vàrosok Grand Hoteljei tul messze voltak a hegyektöl, a természeti szinjàtékot akartàk a hercegnök és maharadzsàk élvezni, igy hamarosan felépültek a hegyek kopàr vilàgàban a magasan civilizàlt szàllodàk, ezzel az ellenpolussal tovàbbi nyereségröl gondoskodva.
Mondaszerü lett a "velencei éjszaka" a Maloja Palace"-ban, ahol az ebédlöben a vendégek velencei gondolàkon vacsoràztak a vizzel elàrasztott teremben, mialatt kinn hovihar dult.
A luxus szàllodàk alapvetö ismérvei: a tàrsadalmi elhatàrolodàs,a legmagasabb komfort és technikai tökéletesség. Agyanként két alkalmazott àllt a vendégek szolgàlatàban.
A semmittevök vékony rétege talàlkozott az éttermekben, a legujabb ruhàkban, a borok mennyisége és minösége, a fürdés a fütött sziklafürdöben voltak a témàk ebben a szenvedélyektöl telitett tàrsasàgban, ahol egy merész kivàgàs éppoly figyelmet talàlt. mint egy halfilet perfekt ize.
Manapsàg elfogadhato àron lehet étkezni a hajdani nagy luxuspalotàkban.

_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-05-30 19:53   
Az UNESCO vilàgörökség része lehet hamarosan Graubünden vilàghirü keskenysàvu vasutja, amelyik 75. évfordulojàt ünnepli nemzetközi dicshimnuszok közepette. A vasutat szeretök szive ezé a piros keskenysàvu lassu expresszé!
Naprol napra, télen nyàron teszi meg 7 1/2 ora alatt a 291 km hosszu utat a Rätische Bahn St. Moritzrol Zermattra.
Az elmult évben 243 000 utas élvezhette az alpesi hullàmvasutat, ahogy hàromszoros szalagvonalakban és körbeforogva keringöt tàncol. Ki tud ilyenkor ülve maradni a helyén?
Bergünt az Albula àtjàron hàrom pontrol lehet megnézni, Filisurnàl az impozàns 65 m magas , 135 m hosszu köives hidon halad àt a Landwasser viaduktjàn, Reichenau és Ilanz között a méternyi keskeny nyomàsu vonat a szoros svàjci Grand Canyon-on àt kigyozik. Az Urserenvölgyben mintha a kis piros vonatot a Gotthard falàba nyomta volna egy oriàs, Gomsrol Brigbe lefelé màr déli tàjakon képzeli magàt az utazo!
Aki ebben a legendàs vonatban utazott, ki nem fogy az àradozàsbol: " màsképp veszünk lélegzetet, a valosàgot élesebben làtjuk,és önmagunkat kevésbé hamisan", ahogy ezt Iso Camartin iro egy ujsàgcikkben irta. Söt, életiskolàrol beszélt, mert ez az ut kulturtörténetileg olyan tarka és vegyitett, hogy nincs hozzà hasonlo.
Az utazàs a Glacier Expresszel egy felfedezöut tereken és idökön àt.


_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-16 09:05   
Elsö pillantàsra a statisztika azt igazolhatnà, hogy a Svàjcban beszélt nyelvek érdekes modon stabil összetételüek maradtak. Ha jobban odafigyelünk, a vàltozàsok hosszulejàratubbak és maradandobbak, ha nem is nevezhetök làtvànyosnak.
Németül 72,5% , franciàul 21%, olaszul 4,3%, ràtoromànul 0,6% beszél. Ami feltünö, a nem orszàgnyelvek elörenyomulàsa, elsösorban a balkàni nyelveké: szerb, horvàt, albàn, melyek az ibériai nyelveket maguk mögött hagytàk. Francia Svàjcban azonban elsö helyen még az ibériaiak àllnak.
80% a helyi nyelvet tekinti fönyelvének, ennek oka föleg a màsodik generàcios bevàndorlok asszimilàlodàsànak következménye.Sok bevàndorlonak nagy nehézséget okoz a németsvàjci dialektusok sokasàga. Az angol terjed ugyan, de nem olyan jelentös, hogy különösebben feltünne.Elsösorban azoknak fontos, akik hosszabb iskolai tanulmànyok utàn kerülnek munkàba.
_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-04-11 18:13   
Jozsef Attila 100.születésnapjàn ma magyarul olvastak fel a ràdioban verset töle, és az életéröl is tudositottak, mint olyan költöröl, aki a vilàgirodalom jelentös képviselöje. Sajnos a kétnyelvü kötet(Ein wilder Apfelbaum will ich werden) verseivel nem nyerte meg a kritikusok tetszését, én erre csak azt mondhatom:rajta, nem kritizàlni kell, hanem jobban leforditani! Egyébként a svàjci Ammann kiado érdeme ez a régenvàrt kötet.
_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-12-22 11:58   
Ma remek radioadas volt a DRS2-n , Hugo Lötscher lett 75 eves.Prozai munkai voltak eddig ismertek, most verseiböl adott izelitöt, melyek most jelentek meg.
Külön kitert elitelöleg arra a szegyelni valo politikai hatarozatra a Ständerattol, miszerint a Pro Helvetia 1 millioval kevesebbet kapott volna egy parizsi kiallitas miatt, bünteteskent (amit a Nationalrat azota enyhitett).Ha valakinek, akkor egy magyar szivnek emiatt H. Lötscher meg kedvesebb lett, mi tudjuk, mit jelent kulturpolitika szekerbe fogva...

_________________

 
 Jacks  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-19 20:33   
Mehivó
Ma került a kezembe az alábbi német nyelvü hirdetés:
Einladung
Ungarische Kunstschaffende in der Wyschür Weieretal
8408 Winterthur, Rumstalstrasse 55

Adorjáni Katalin: Bilder
Hunya Sylvia: Bilder
Kecskerméti Sándor: Skulpturen

Vernissage: Samstag 2. Oktober 16-22 h
Ausstellung: Sonntag 3. Oktober 12-20 h
Ab 18. Oktober: Mo, Di, Do jeweils 17-18.30 h
Kunstapéro: Freitag 22. Oktober 19 h
Finissage: Freitag 5. November 19 h

Tel/Fax: 052 222 70 61 / 67
email: von.meiss@bluewin.ch
www.wyschuerweiertal.ch

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-23 20:23   
2004-05-23 08:44, hunor:
Kedves Hunor,
elolvastam, nagyon érdekes volt, lenyügözö szines leiràsban, nem csoda, ha sikeres!
El fog telni egy ideig, mire egy kicsit is képet tudok alkotni, miröl volt szo eddig, és mi az, ami nekem teljesen uj, felfedezésre érdemes¨!
Üdv
Györgyi

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-23 08:44   
Kedves Gyorgyi,

ime a topik linkje:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1228&forum=46&46

(Altalanos Beszelgeto Forum - Eletunk vegeig tarto ismerkedes! - Jo Elettarsi kapcsolat)

Nagyon erdekes es nepszeru topik, Geza (Koborlo) mesel, hogy mikepp ismerte meg feleseget, hogyan vandoroltak ki USAba). Miutan az elso oldalt elolvastad, lapozhatsz vissza. A topik neve alatt lathato ez: "Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )" Egy topikon belul mindig azzal a funkcioval lehet lapozni, megnezni a korabbi irasokat is.

Udv,

Hunor

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-23 08:22   
2004-05-21 17:55, andi_usa:

Kedves Andrea,
melyik topikrol van szo, szivesen utànanéznék!
Sajnàlom, hogy még akkora különbség van, hogy nem lehet egyszerüen lejàtszani ott is ami itt készül. De talàn azutàn, hogy Cannes- ban Moore filmje lett elsö, esetleg sokan örülnek is a tàvolsàgnak...
Szeretettel
Györgyi

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-21 17:55   
Kedves Györgyi,

most láttam hogy Grace irt Koborolo topikjában feljebb, ö is Németsvájcban él, remélem azért benéz ide is megin.

Majd amikor nem töprengek annyira eszembe fog jutni annak a régi bündner adásnak a neve, most nem sikerül.

Igen, édesanyám elküldött egy cikket egy Emil interviewrol ami Svájcban készült vele miután visszatért s onnan használtam fel egy tippjét reuma ellen, a Teufelskralle tablettákat amit itt is lehet kapni (Arizonában terem).

Köszönöm az ajánlatot, de azt hiszem DVD-vel ugyanaz a helyzet mint a videokkal, ha nincs az embernek olyan konvertálo lejátszoja, nem müködik az ottani modszerre felvett film itt. Mikor Baselban voltam vettem észre hogy anyámnak olyan Panasonic VCR-ja van amivel ö pl. le tud játszani amerikai felvételt, igy pl. az itt felvett camcorder filmeimet videora kopiroztam neki és meg tudta nézni. Fordotva sajnos nem olyan egyszerü. Itt is lehet jo drágán kapni olyan VCR-t ami konvertál elöbb de nem lehet direkt lejátszani mint ott. Eddig nem sokat konvertáltattam azért nem volt érdemes külön gépet vennem.

Szeretettel köszönt, Andrea

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-21 15:23   
2004-05-21 00:48, andi_usa:
Kedves Andrea,
nagyon köszönöm biztatàsodat, ami egyszerre jött Hunor bàtorito szavaival,biztosan talàlok a forumok topikjai közt mindig valami izgalmasat, amikor nem tudok nagyokat hallgatni.
A bündneri TV adàsok a német svàjci adon belül kaptak helyet, talàn ezért nem talàltad?
Emil filmjét én is nagyon kedvelem, idönként élvezhetünk remek régi felvételeiböl is.Biztos te is tudod, hogy ö egy ideig New Yorkban élt, de aztàn mégis visszatért.
Talàn van DVD-n is ezekböl, akkor elküldhetem neked, ha az ott lejàtszhato.
Szeretettel köszönt:
Györgyi

_________________

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-21 00:48   
Kedves Györgyi,

Hunor talán nem hangsulyozta eléggé ki, de az a helyzet hogy nagyon sokan olvassák a MON-t de sajnos kevesen mernek irni vagy nem vesznek idöt az irásra! Pedig szerintem minden ember nézete érdekes.

Nem kell feladni a reményt, majd valamikor hozzá szol más is itt, mindenkit szivesen látunk!

Kishont amugy mindig szerettem olvasni, föleg németül kaptam meg akkor könyveit még Svájcban.

Miután leirtam az üzenetet Neked, mentem el keresgélni a svájci Google-n de nem találtam meg annak a bündner televizio müsornak a nevét amit annak idején 26 éve nézegettem. Azota se jutott eszembe..

Most keresgéltem éppen a svájci Microsoft oldalain, de látom hogy az uj Microsoft Tastatur más fajta mint amit én használok kb. 5 éve s annyira szeretem. Azért használom ezt, mert ezzel könnyü angolul, németül és magyarul irni, nem kell sok billyentyü kombináciot használni. Néztem az amerikai Ebayn de csak egy franciát és egy németet árulnak amin nincs annyi ékezetes betü mint a svájci-németen.

Hogy mennyire ragaszkodom régi emlékeimhez: megrendeltem a német Amazonon direkt Németországbol az Emil "Schweizermacher" filmét videon, itt át kellett konvertáltatnom az itteni rendszerre amit egy német készitett Torranceban, és igy nézhettem. Nem hinném, hogy sokan vannak akik hajlandok ennyit kiadni egy filmért. Azt a filmet már itt láttam mikor külföldi film festival volt Century Cityben.

Neked is nagyon szép napot kivánok!

Szeretettel, Andrea

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-20 21:37   
2004-05-20 21:29, Tessényi Györgyi:
-
De neked is hadd mondjak egy nagy bokot:jolesik, hogy vàlaszolsz és nem érzem magam egy teljesen közönyös környezetben. Magam is spontàn ember vagyok és az elbizonytalanodàs, hogy vajjon érdekel e valakit az amit irok, adott ilyen esetben.

-


Kedves Gyorgyi!

Irok en is ide - termeszetesen en is, de sokan masik is nagyon szivesen olvassuk, amit irsz, de a hozzaszolas nehezebb, hiszen itt fokent Svajcrol esik szo, amihez nehezebb irni - pl. nekem, alig egyszer voltam az orszagban. De nezz be a forum fenti reszen talalhato topikokba, kapcsolodj be ott is, sokan beszelgetunk, rengeteg temaban.

Udv,

Hunor

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-20 21:29   
2004-05-20 09:14, andi_usa:
Kedves Andrea,
valoszinü mindkét feltevésed igaz, ami Kishon-t illeti.Ö inkàbb a békét és nyugalmat kereste, vagy keresi itt, eszébe sincs az itteni részletekkel foglalkozni.
Valoban nagyon érdekes, hogy ez akülönös nyelv megmaradt. Nagyon sokakat ismerek, hisz a fö munkahelyem Graubündenben van, akik otthon ezt a nyelvet hasznàljàk, söt most egy olyan csalàd gyermekével foglalkozok, akik a Radio Grischun-nàl riporterek, csuda nyilt , szivélyes emberek.
Igy a munka még szebb!!
De neked is hadd mondjak egy nagy bokot:jolesik, hogy vàlaszolsz és nem érzem magam egy teljesen közönyös környezetben. Magam is spontàn ember vagyok és az elbizonytalanodàs, hogy vajjon érdekel e valakit az amit irok, adott ilyen esetben.
Tehàt köszi és kivànok nagyon szép napot!
Szeretettel
Györgyi

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-20 09:14   
Kedves Györgyi,

nem tudom, talán nincs sokszor Appenzelli házában ujabban és többet él Izraelben? Lehet hogy nem volt tudatában hogy a negyedik is hivatalos nyelv? Egész más csak itt-ott ott élni mint teljesen. Persze vannak olyan emberek, akik elzárkozva élnek valahol állandoan. Lehet, hogy ö is azt teszi, ha irja egy könyvét, nem törödik a külvilággal?

Engem érdekelt a rätoroman nyelv már csak azért is mert volt egy Graubündeni kolléganöm is a Selectronnál, aki a Züri Zytigtöl jött oda dolgozni és néha hallottam öket ezen a nyelven beszélgetni barátjával, néha ha jött a svájci TV-ben olyan adás szintén megnéztem. Most hirtelen nem jut eszembe a müsor neve.. Csodáltam, hogy az a különleges nyelv ott olyan sokáig megmaradt.

_________________

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-20 07:02   
2004-05-18 21:20, andi_usa:
Kedves Andrea,
Kishon igazàn tudhatnà, hisz valahol Appenzellben van hàza, ahol szivesen lakik, de mint nagyon sokan, ezt a nagyon svàjci jelenséget, amit a kisebbség irànti tolerancia mértékeként szoktak emlegetni, egyszerüen jelentéktelennek, emlitésre méltonak sem tartja. Abban igazad van, hogy az àrukra nincs ezen a nyelven a szöveg, de a hivatalos nyelv Graubündenben mégis a rätoromàn.

_________________

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-18 21:20   
2004-05-17 20:56, Tessényi Györgyi:
-
Kedves Györgyi,

légyszives reklamálj Ephraim Kishon-nál, tudtommal még magyarul is tud, ö irta, nem én.

Én tudom hogy 4 nyelvü Svájc habár az élelmiszereken csak 3 nyelven van minden ráirva.

Andrea

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-05-17 20:56   
2002-10-30 09:56, andi_usa:
-
ecet,

http://www.ephraimkishon.de/kishonaz.htm

Elnézést, de Svàjc nem hàromnyelvü.A hivatalos nyelvek közé tartozik a rätoromàn is! Ez 2002 ota sem àltozott!
Szivélyes üdvözletem
Györgyi

Die Schweiz ist ein dreisprachiges Land.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-05-11 14:58   
Kedves svájciak!
Ismeri-e valaki közületek a Maximage nevű zürichi filmes céget? Mit tudtok róla?
A honlapot megnéztem.

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-02-24 14:35   
http://www.artinfo-international.com/kuenstlerbio/kuenstlerbio-n/nadler_istvan.htm

Nádler István festményei lesznek láthatóak:
Kunst Zürich 2003 (március 28-31.) nemzetközi müvészeti kiállításon.


http://www.kunstzuerich.ch/indexd.html



 
 viragi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-02 15:48   
Teljesen normalis,hogy Grendel Lajost szlovak ironak nevezi a NZZ,hiszen az allampolgarsagarol beszel; a nemzeti hovatartozasat sem felejti el a cikk iroja,hiszen egy magyar irorol szolo recenzioban idezi Grendelt.(vo a cikk elejet)
 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-16 06:36   
Részlet a tegnapi SonntagsZeitung-, és a mai Tages Anzeigerböl:

Das neue Buch von Stuart Eizenstat über die Aufarbeitung der Nazi-Zeit in der Schweiz und anderen europäischen Staaten hat am Wochenende gewaltig Staub aufgewirbelt. Das 400-seitige Werk wird mit einem Schutzumschlag verkauft, der ein Schweizer Kreuz mit Goldbarren in Form eines HAKENKREUZES zeigt.

Itt az egész cikk:

http://tagesanzeiger.ch/ta/taOnlineArtikel?ArtId=244061

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-15 19:27   
Tegnap este lattam a Deutsche Welle TV adason:
http://www.dw-world.de/english/0,3367,3065-184710-220045_A_711198_1_BT,00.html

Swiss Military Bunkers For Sale

"Swiss Army Nights"




 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-09 23:17   

EVFODULO!

A Svajci Magyar Irodalmi es Kepzomuveszeti Kor/SMIKK/ 1976-ban alakult Zurichben es 1992-ig mukodott folyamatosan.Ez alatt az ido alatt SAARY EVA volt az elnoke es B.SZABO PETER a fotitkara,akik 15 esztendon at szerveztek a Luganoi Tanulmanyi Napokat.Ezeken a rendezvenyeken az egesz vilagrol osszesereglett irok,torteneszek,politologusok a magyar irodalommal es a magyarsag sorskerdeseivel foglalkoztak.Az elhangzott eloadasok anyagat rendszeresen megjelentettek konyv formajaban is.Az elso tanulmanyi konferenciat 1977.oktobereben szerveztek,amelynek iden volt a 25.evforduloja.


 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 19:51   
2002-10-30 09:56, andi_usa:

SCHULD, SCHULDIGKEIT

Schuld: Das ist kein Lebenssinn. Aber der Weg zu einem. Schuld, ehe noch eine Gelegenheit sich eingestellt hätte, an der man, durch Tat oder Versäumnis, hätte schuldig werden können. Schuld von vornherein. Dass daraus ein Lebenssinn sich ergeben kann, mag seltsam vorkommen. Und doch ist das hier so gemeint: Schuldigsein ohne Möglichkeit noch Bedürfnis, diese Schuld abzutragen - Schuld, ohne dass sich fragen liesse, wofür oder inwiefern oder an wem: Diese Lebensbedingung gibt in ihrer düster-heiteren Unveränderlichkeit und Unbeeinflussbarkeit, in der Gewissheit ihrer Zeitlosigkeit eine Freiheit ohnegleichen.
Wieso, woher und wozu, das will ich beschreiben: Ich bin Jude, mit Schweizer und Israel-Pass, Psychiater, zu allem auch noch Psychoanalytiker, freilich ein wilder. Kann man leichthin mehr Schuld aufs Mal mit sich herumschleppen? Es würde - beispielsweise - wenig nutzen, wenn ich mich vor Schweizern als Angehöriger der Aktivdienstgeneration auswiese, wiewohl mein Dienstbüchlein manche hundert Diensttage, auch noch aus dem Reduit, notiert. Das Verteidigthaben des Vaterlandes, jedenfalls die Berufung darauf, überlasse ich anderen.
Ich habe, lässt man mich wissen, Nutz genossen und für diese Schuld Dank abzutragen. (Und wenn es sich einmal, wie jetzt eben, ergibt, dass der Jude den Schweizer auf dessen Schuld verweist, auf eine Schuld, die, sofern deren Belege nicht dem Reisswolf anvertraut wurden, nachweisbar ist, so wird der Jude erst recht schuldig. Und erst recht schuldig, wenn er auch noch in Israel wirkt. Dass er das nicht nur im eigenen Staat tut, sondern seit vielen Jahren auch drüben in Palästina, und erst noch mit Freude, und erst noch - bisweilen - mit Erfolg, und erst noch gratis Woche für Woche, das ändert noch mal nichts.)
Auch der Beruf: Psychoanalyse wäre nicht vorstellbar, wenn sie sich nicht immer schuldhaft in Angelegenheiten drängen würde, die anständige Menschen nichts angehen. Sollte es sich ergeben, dass Psychoanalyse mal wirklich etabliert ist und sich nicht mehr in ihrer Arroganz und Dreistigkeit schuldig macht, dann hat sie wohl ihren Stachel, ihre Kraft verloren.
Das ist meine Freiheit: meine Narrenfreiheit. Ich kann tun oder lassen, was mir einfällt - es ergibt nichts. Schuld bleibt Schuld. Wer dies von früh an erfahren hat, befreit sich vom Angewiesensein auf Stimmen der Kritik, erweist sich als immun gegen Dank wie Vorwürfe. Der tut gelassen, was der Gedanke an das Richtige - nicht das Wahre, aber das Richtige - ihm eingibt. Das Richtige hat es an sich, es wendet sich meist in Opposition dem Strom des Anerkannten entgegen. Es stösst gegen das Geläufige. So macht es schuldig.
Ich will mich nicht anheischig machen zu behaupten, dass alle Juden so dächten und lebten wie ich. Umgekehrt ist bei vielen Juden der Drang wahrzunehmen, doch ja ehrbar und anerkannt herauszukommen. Was muss das für eine Frustration, ja Demütigung sein: festzustellen, dass es nichts ergibt! Wie gelassen wird dagegen ein Leben, wenn es auf keine Instanz mehr hofft, die eine Ur- oder welche Schuld immer hinwegnimmt, und ein heiteres Leben in Schuld zum Sinn oder vielleicht nur zum Ersatz eines Sinnes werden lässt.

Aron Ronald Bodenheimer
74, Psychiater und Medizinprofessor, Zürich/Tel Aviv
Tages-Anzeiger Magazin. Datum unbekannt

Egy ideig volt a MAGAZIN-nak az utolso oldalan egy rovat "Ein Tag im Leben von..."
cimmel. Ebben a különbözö emberek meséltek önmagukrol. A legérdekesebbeket éveken keresztül archivaltam. A Bodenheimer riport is innen van.

ciao
eZ

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 09:56   
ecet,

http://www.ephraimkishon.de/kishonaz.htm

"Schweizerisch

Die Schweiz ist ein dreisprachiges Land. Die Deutschen sprechen französisch und italienisch, die Franzosen sprechen Französisch, und die Italiener sprechen über die Arbeitsbedingungen. Die Deutschen verachten die Franzosen, die Franzosen verachten die Deutschen, beide verachten die Italiener, und alle drei verachten die Ausländer."

Sok Kishon könyvet olvastam Svájcban de hirtelen nem emlékszem, olvastam-e a "Kishon über die Schweiz"-et. Mivel Pintér Emil könyvét nem kaptam meg, ezt kezdtem el most keresni, de eddig reménytelen.
Verlag Langen Müller, ISBN 3-7844-2387-6. Az Amazon.de-nél nincs..

LOL! Ez se rossz:

"USA

Im Staate Alabama ist es verboten, während eines Schaltjahres Popcorn zu verkaufen. Im nahe gelegenen Staate Mississippi dürfen Kinder unter 8 Jahren nur in Gegenwart eines Notars »Mama und Papa« spielen. Nebraska weist alle Junggesellen über dreißig aus (Nur Piloten und Rollschuhläufer werden hiervon nicht betroffen.) Oregon stellt nur Briefträger ein, die eine Taucherprüfung abgelegt haben. In Ohio darf sich eine Frau auf der Bühne nicht entkleiden, in New York darf sie, in Nevada muss sie..."

http://www.welt.de/daten/1999/08/23/0823ku126348.htx

*Kishon: Technisch wäre ich dazu in der Lage, seelisch weigere ich mich. In der Schweiz hat mir ein Minister die Staatsbürgerschaft angeboten. Ich habe ja ein Haus in Appenzell. Nein danke, ich will kein Jude mehr in Europa sein. Ich bin Israeli: Hier bin ich auch Ungar, Millionär, Alter - nur ein "Jude", der bin ich hier nicht."

Andrea




 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-16 07:43   
2002-10-16 00:49, Pompéry Berlin:
-
Asszem teljesen értelmetlen lenne. Ezt olvastad?

Kultura/Kertész Imre NOBEL dijas/ecet 2002-10-11 08:25

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-16 00:49   
2002-10-09 06:55, ecet:
-
Neue Zürcher Zeitung, 8. Oktober 2002

...der slowakische Schriftsteller Lajos Grendel...

Reklamáltál már a szerző druszájánál, Oplatka andrásnál ugyanama lapnál? Talán fel tudná világolni a kollegát Grendel nemzeti hovatartozásáról.


 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó