2020. július 13. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Svájc >> Kultur
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 )
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-10 16:40   
Kertésztöl németül:

Die englische Flagge
Fiasko
Galeerentagebuch
Eine Gedankenlänge Stille, während das Erschiessungskommando neu lädt
Kertész, Esterhazy: Eine Geschichte Zwei Geschichten
Kaddisch für ein nicht geborenes Kind
Roman eines Schicksallosen
Schritt für Schritt
Der Spurensucher
Ich - ein Anderer

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-09 17:03   
2002-10-09 14:13, Calyx:
-
Nemtom milyen a forditas. Megrendeltem a könyvet, a hétvégén itt lesz. Föleg az érdekel mit tartott érdemesnek a Mora Terézia leforditani. Még a felét se vette at a '95-ös magyar kiadasnak.

A vak is aszondta, hogy majd meglattyuk ...

Egyébként nem tuttam, hogy szegény Örkény is zsido volt. 56 évesen köll nekem esztet a Neue Zürcher Zeitungban olvasnom. Borzalmas müveletlen vagyok.

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-09 14:13   
2002-10-09 06:55, ecet:
-
<<Konrád beschreibt Örkény als begnadeten "Spassmacher" und französisch eleganten Geist, der nichts mehr verabscheute als das Geschwätzige. Kürze und Konzentration waren ihm mehr als Konzept: "Reduktion, den Text auf ein Minimum einzudampfen, ihn einer Entschlackungs- und Präzisionskur zu unterziehen, Sehnsucht nach Sätzen, die Spannung aus ihrer Lakonie und Elastizität gewinnen, sie lagen ihm im Blut" - oder besser: sie sassen ihm in den Knochen. Denn Örkény, der "bei jedem Klingeln zusammenzuckte, denn weder vom Postboten noch von anderen Besuchern konnte er Gutes erhoffen", mochte sein Dasein lediglich als Gnadenfrist empfinden. Während er sich erfolglos an Romanen abmühte, flossen ihm die kleinen Stücke quasi als Lockerungsübung in die Feder.>>

Nagyon szeretem Örkény egyperceseit,ketszer mar ezen a forumon is ideztem tole.
Nagyon sok tartalom van es mondanivalo van az irasaiban,velosen.

Milyen a nemet forditas ?


 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-09 06:55   
Neue Zürcher Zeitung, 8. Oktober 2002

http://www.nzz.ch/dossiers/2002/buchmesse2002/2002.10.08-fb-article8FRJ2.html


Die Kunst des Widersinns István Örkénys hinreissende "Minutennovellen"
Von Andreas Breitenstein

Gab es Orte, gab es Zeiten, da der Widersinn üppiger blühte als im Mitteleuropa des 20. Jahrhunderts? Der Mitteleuropäer, so der slowakische Schriftsteller Lajos Grendel, werde "in regelmässigen Abständen, nach irgendeinem historisch Algorithmus, erobert oder, besser gesagt, permanent vergewaltigt". Nach allen Himmelsrichtungen den Launen der Geschichte ausgesetzt, zur Kleinstaaterei verdammt und der Armut überlassen, sei er nicht nur "empfänglicher für Depressionen und Paranoia", er reagiere auch "über das normale Mass hinaus sensibel, wenn es um seine Abstammung und Nationalität gehe". Zwar sehne sich auch der Mitteleuropäer "nach Erfolg, Reichtum, Anerkennung und Glück, aber gerade zu Hause böten sich ihm dafür die wenigsten Chancen".

István Örkény: Minutennovellen. Ausgewählt und aus dem Ungarischen übersetzt von Terézia Mora. Mit einem Nachwort von György Konrád. Edition Suhrkamp 1358, Frankfurt am Main 2002. 176 S., Fr. 22.60.




 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-08 17:09   
Péter Nadas: Der eigene Tod. Aus dem Ungarischen von Heinrich Eisterer. Mit 150 Photographien von Péter Nadas.
Steidl-Verlag, Göttingen 2002.
286 S., Fr. 65.20

http://buecher.nzz.ch/books/nzzbooks/0/list/$8FSAN$T.html

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-08 06:37   
2002-10-08 04:46, Ferencz Zsuzsanna:
-
- "sviccerdütsch nyelv" - Mii? Zsuzsanna, Te nem tucc svicakul? Tarthatatlan allapot. Azonnal meg kell tanulnod. Nekünk svajciaknak erröl (mint mindenröl) egységes a véleményünk: Sviccerdütsch = vilagnyelv.
- "Vajai Zsiga gipszvarjui" - irigyrésremélto müélvezet neked, varjufekete gyasz nekem mert lemaradtam a latvanyrol.
Egyébként kanvarjuk, vagy nöstényvarjuk voltak?
Optimista Vajai kolléga nekem teljesen ismeretlen. Majd utananézek a lexikonban.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-08 04:46   
Kedves Andi és Ecet,sajnos ezt most nem tudom a zengzetes sviccerdütsch nyelven elmondani. Szóval: nagyon sikeres kiállítása volt itt egy svájci magyarnak. A román plakáton Vajai Zsigmond a neve.Nyolcvan gipszvarjút állított ki, feketére mázolva.
Ismert az illető?

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-07 08:05   
2002-10-06 01:04, andi_usa:
-
Hoi Andi,

"... annak a nönek a gonoszsága ..."
-
Ist das diä säb, wo gmotzt hätt, dass Du mit däm "Jud" Pintér uf däm Ungarnball gsy bisch?

Schöni Osterä
(eZ)

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-06 09:09   
2002-10-06 01:04, andi_usa:
-
Hoi Andi,

Na jovanna! Ha nem is szép, akkor legalabb hübsch. Nem vagyok én Experte. Nekem tetszik a Luci néni mert az én szépizlésem a természetes. Tetszik, hogy fiatalon nem bodorintotta a hajat.

Schöne Sunntig und fröhliche Wynachten!


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-06 01:04   
Hoi ecet,

persze, Lucinak ismertem én is, de engem megzavart kissé az, hogy Te szépnek nevezted. Nagyon kedves egyénisége volt, de szépnek nem mondtam volna. De mint minden, a szépsög is szubjektiv dolog, én a belsöre emlékeztem.

Apám abban az idöben több magyar hölgynek udvarolt, a legcsinosabb volt az Yvette, második helyen volt Olga, harmadik Luci, a negyediket vette el feleségül. Se külsö, se belsö szépsége nem volt. Nagynéném szerint annak a nönek a gonoszsága vitte apámat a sirba!

Hogy a férfiak néha hogy választanak, sose fogom megérteni!

Ufwidergüggsle, Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-06 00:05   
2002-10-05 20:39, andi_usa:
-
Ahüm. Itten e:

http://www.kulturinfo.ch/Kino/review/mutter/

Grüezzi schön und vielmol

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 20:39   
Vannak roluk fényképek is valahol?

Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 19:46   
2002-10-05 17:11, andi_usa:
-
Szép asszony volt a Gimesné 30 évvel ezelött, sürü barna hajjal. "Kis Miki" Gimes jun. nagyon hasonlit ra. Mar ö is 52 éves. Ujabban gyakran latni Talk-Show-ban öt is meg a mamat is.
Miklos Gimes egy ideig a Tagi MAGAZIN helyettes föszerkesztöje volt.


 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 19:39   
2002-10-05 19:26, andi_usa:
-
A képen lathato Gamelle mar üres. Abbol Suppe mit Spatz levest szürcsöltünk igazi Militär Besteckkel. Aztan lenyeltünk egy orjas Festungs-Chafi-t. Irish Kafee-re emlékeztetett rengeteg Kirsch-el. Cseresznyepalinka kavéval

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 19:26   
Ecet,

jede Menge Waffen? De köszönöm, lehet látni a Festungswein-t is amit tegnap a Chaten emlitettél.

Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 18:31   
2002-10-05 17:04, ecet:
-
http://de.photos.yahoo.com/lazisch

Ecet's Schiesseisen Diashow


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 17:11   
Hoi ecet,

kisült, honnan ismertem a mamát személyesen, apám udvarolt neki, de aztán mást vett el feleségül.

Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-05 17:04   
http://www.festungsmuseum.ch/


Festungsmuseum Reuenthal
Wilhelm Miescher-Museumshalle in Full / AG
Das Festungsmuseum Reuenthal eröffnete am 16. Mai 1998 in Full die nach dem ersten Kommandanten der Festung benannte Wilhelm Miescher-Museumshalle. Diese beherbergt die umfassende Sammlung an Grossgeräten des Festungsmuseums, also Artillerie-, Fliegerabwehr- und Panzerabwehrgeschütze, Panzer vom Panzerwagen 39 "Praga" bis zum Panzer 68, Fuhrwerke und Feldküchen, aber auch schwere Prototypwaffen sowie Militärfahrzeuge aus der Schweiz und auch aus dem Ausland.

Die auf engem Raum im Sinne einer Studiensammlung untergebrachten Ausstellungsstücke können von April bis Oktober jeweils jeden ersten Samstag im Monat von 13.30 bis 17.00 Uhr besichtigt werden.
Anschliessend empfiehlt sich ein Besuch des Festungsmuseums Reuenthal, wo das gemütliche Festungsrestaurant den Besuchern offensteht und die Festung sowie das zusätzlich darin untergebrachte Museum mit der Sonderausstellung 2002 zum Thema: "100 Jahre Schweizer Ordonnanzpatronen". Dabei handelt es sich um eine Sonderausstellung über Entwicklung und
Produktion der Schweizer Patronen während der letzten 100 Jahre.


Die Wilhelm Miescher-Museumshalle befindet sich in Full / AG, vor der Einfahrt zur Chem. Fabrik Uetikon (Parkplätze bei der Halle).

Eintrittspreise:
Erwachsene: Fr. 8.- (kombiniert mit Festung Fr. 18.-)
Kinder: Fr. 4.- (kombiniert mit Festung Fr. 8.-)


 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-21 16:43   
Gilbo'a und Anges Töndury

Klezmer und jiddische Lieder
Sonntag, 22. September 2002
19.30 Uhr, Alte Kirche Würenlos

(Eintritt frei, Kollekte)

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 17:17   
2002-09-14 16:09, andi_usa:
-
Hoi Andi,

Gimes jun. felesége? Öszintén szolva nem tudom. Regula Schiess szerint Gimes jun. édesanyja 1958-ban munkahelyén értesült a fönökétöl, hogy a férjét (Gimes Miklos sen.) Magyarorszagon éppen felakasztottak. Hogy a mama anno. hol dolgozott Zürichben, az nem derül ki a tudositasbol.
Ma még nem olvashato online a TA. Holnap vagy holnaputan biztos.


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 16:09   
Hoi ecet,

megkérdeztem anyámat emailben, nekem ez a név nagyon ismerös, de lehet, hogy összekerek valamit, nem a rádionál dolgozott a feleség? Ha igen, akkor any&agrave;m ismerte.

Andrea

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 11:43   
2002-09-14 11:00, ecet:
-

"ICH KONNTE DEN VATER ENTHEROISIEREN"
Miklos Gimes hat einen Film über seine Familie gedreht: "MUTTER".

Gimes Film Premiere ist heute am 19 Uhr im Kino >>Arthouse Nord-Süd<< in Zürich
Tel.: 01 250 55 20
Welcher Zürihegu-,hegin hätti Lust cho go luegä?

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 11:00   
14.09.02 Tages-Anzeiger, Ressort "Zürcher Kultur", Seite 51

"ICH KONNTE DEN VATER ENTHEROISIEREN"
Miklos Gimes hat einen Film über seine Familie gedreht: "MUTTER". Ein Gespräch über seinen Vater, der beim Ungarnaufstand eine wichtige Rolle spielte - und die Frau an seiner Seite.

Mit Miklos Gimes sprach Kathrin Halter
____________________________________________

Literatur über die Familie Magos-Gimes:

Regula Schiess
WIE DAS LEBEN NACH DEM FIEBER
Psychosozial-Verlag
Fr. 89.-
Jutka und Gabor Magos-Gimes, ein 1956 aus Ungarn in die Schweiz geflüchtetes Ehepaar, idealistische Kommunisten jüdische Herkunft aus assimilierten Intellektuellenfamilien, haben der Autorin ihre Lebensgeschichten erzählt.

Regula Schiess, Psychoanalytikerin und Therapeutin, hat das Berichtete durch eigene Recherchen ergänzt.

Auf das äusserst interessante Buch hat mich Calyx Kollegin aufmerksam gemacht

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó