2018. november 18. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON 2002 - 2011 >> HIRES MAGYAROK - (magyarul es angolul)
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-02 15:07   
Magyar irodalom idegen nyelven:

www.babelmatrix.org


 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-11 20:17   
Újságban olvastam, hogy az Orlandoi Szimfonikusok új koncertmestere a fiatal "Tamas Takacs".
Nagy reményeket füznek hozzá.

 
 harp  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-14 10:04   
Nincs kedvetek a Wikipédiába írni szócikkeket. Ez egy szabadon szerkeszthető lexikon. A magyar váloztat itt érhető el:
http://hu.wikipedia.org
Sok életrajz megtalálható már itt többé kevésbé kidolgozott formában. Épp most írom a
http://hu.wikipedia.org/wiki/Békésy_György
szócikket.

_________________
Árpi (Harp)

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-21 15:24   
2004-06-21 11:06, tücsök:
-
Kedves Tücsök!
Ezeknél többet én sem tudok, sajnos:
1.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=67582&rid=MkFUTQ==
2.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=67585&rid=MkFUTQ==
3.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=68163&rid=MkFUTQ==

http://www.fidelio.hu/nevjegy.asp?id=544&p=2&cat=zsz
_________________
Szeretettel: Melinda

 
 tücsök  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-21 11:06   
Kedves melinda!
Nagyon véletlenül akadtam rád, és szeretnék kérdezni valamit. Kacsóh Pongrácnak mi volt az eredeti foglalkozása? Lexikonokban találtam életrajzot, ahol matematika-fizika szakos tanárként emlegetik, de volt valami más foglalkozása is, amit szeretnék tudni. Tudsz segíteni?

tücsök

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-09-10 11:09   
Elhunyt Teller Ede

A világhírű magyar származású atomfizikust a kalifornia Stanfordban érte a halál. Teller Az elsők között tanulmányozta a termonukleáris reakciókat és jelentős szerepe volt a hidrogénbomba megalkotásában.

A budapesti Műszaki Főiskola után Karsruhéban, Münchenben és Lipcsében tanult. Előbb nyugat-európai egyetemeken tanított, majd a harmincas évek végén az Egyesült Államokba költözött. Los Alamosban 1943-tól részt vett a Manhattan-terv megvalósításában.

Az 1908-ban Budapesten született Teller Ede az egyetemes és a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az atomfizika, a kvantummechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű művelője volt. Részt vett az atom- és hidrogénbomba elméleti kidolgozásában, ám az egész világot megelőző ismereteinek birtokában teljes felelősséggel lépett fel a tömegpusztító fegyverek alkalmazása ellen...

Önéletrajzi könyvében Teller Ede a következőket írta: "Mélységesen sajnálom azokat a haláleseteket és sérüléseket, amelyek az atombombázásokból következtek. De a legjobb magyarázatom arra, miért nem sajnálom azt, hogy fegyvereken dolgoztam, voltaképpen egy kérdés: mi lett volna, ha ezt nem tesszük?" A válasz szerint ha akár Hitler, akár Sztálin jut hozzá először ilyen eszközhöz, akkor az emberi szabadság megszűnhetett volna létezni.

Teller Edét kitüntették többek között az Albert Einstein és az Enrico Fermi díjjal, idén júliusban pedig George Bush elnöktől megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is.

Teljes cikk: http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20030910teller.html

Kapcsolódó témák:

Megjelent Teller Ede emlékirata :
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20011030megjelent.html

Teller Ede atomfizikus kapta az első Corvin-lánc kitüntetést:
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20010813teller.html



 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-09-08 09:58   
2003-09-08 03:38, Babcsányi István:
-
Halihó Melinda, Hurrá!
-


Halihó kedves István, eddig ismeretlen Rokon!
Hogy mik vannak!
Képzeld a Kortárs továbbította levelem Czeizel prof.nak, s én is készülök neki írni, de még nem jutottam hozzá.
Rengeteg mindenről tudnánk beszélni ezzel kapcsolatban, mert azért ennek ellenére vannak hiányosságok - mégha meg is találtam a hiányzó láncszemet - a Kálló/Káló -rokonsággal kapcsolatban. Beszéltem a közelmúltban - azonnal, ahogy felfedeztem Juhász Gyulával való rokonságunkat - kár, hogy vele kihalt ez az ág - ez ügyben a még élő leszármazottal, Gyuszi bátyámmal (neki nem volt újdonság, mint nekem s a többi rokonainknak!) - roppant szimpatikus és nagy tudású és nagy műveltségű ember (elbújhatok mellette is!). Sajnos azért ők is összességében keveset tudnak a nagy kiterjedésű rokonságról. Sok mindenre nem kaptam választ. Lehet, hogy mi éppen tovább léphetünk ebben!
Kérlek szépen írj nekem az inwind.it címemre, egyenesen a komputerembe érkezik a válasz.
Sok szeretettel köszöntelek, mint újdonsült rokon:
Melinda

-

 
 Babcsányi István  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-09-08 03:38   
Halihó Melinda, Hurrá!

Képzeld, én pár hónappal ezelőtt találtam meg a Kortársban megjelent Czeizel cikket Juhász Gyula őseiről. Hát, dobtam egy hátast, amikor megláttam, hogy J. Gy. legrébbi ismert anyai ági ősei Kálló (szerintem Káló!) József és Vincze Klára, akik nekem szintén felmenőim. Korábban nagyon sokat kutattam a Békés megyei Káló család eredetét, mondhatni már profi vagyok belőlük , de azt nem sikerült kiderítenem, hogy Káló József (1720-95) honnan származott.
Felvettem a kapcsolatot a szegedi Kállókkal (Kálló Ferenc esperes rokonságával), ők azt mondják, hogy szerintük az ő családjuk és J.Gy. ősei azonos Kálló családból származik, de hiányzik a közös láncszem a két családfa összekapcsolásához.
Czeizel is ezt írja a tanulmányában.
Ezek szerint pont "szembe megyünk" egymással, hiszen Te a Juhász Gyulához, én pedig a Kálló Ferenchez kapcsolódó vérségi szálakat keresed/keresem.
Az általad leírtak alapján viszont úgy tűnik, megtaláltad a hiányzó kapcsolatot, amivel nagyon kíváncsivá tettél.
Kérlek, akár erre a fórumon (ha úgy látod, hogy esetleg mást is érdekelhet a mi kis családfázgatásunk , akár az email címemem keressél, hogy meg tudjuk egymással osztani az eredményeinket!

Rokoni(?) üdvözlettel

Babcsányi István
babcsany@axelero.hu

 
 Zsizel  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-09 13:10   
Hallo kedves Hunor,
nagyon jó ötlet, hogy meghivni Kishon-t ide közénk! Próbálkozol? Nagy öröm és megtiszteltetés lenne számomra, rém élvezem irásait.
Szeretettel
Zsizel

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-09 00:07   
2003-07-06 23:43, melinda:
-
Híres felmenőim...

Mi lenne ha mégis Juhász Gyula távoli rokona is lennék?… (Véletlen ebben a pillanatbani felfedezés ihlette kérdés.)
-

Ma, kutatásaim eredményeként így változtathatom át a kérdést határozott kijelentõvé:

Juhász Gyula, nyugatos költõnk távoli rokona vagyok anyai nagyanyai ágon, az (Ományi) Kálló vonalon. Kellemes meglepetés, erre nem gondoltam volna soha. Szüleimnek is elakadt a lélegzete erre a bejelentésemre, felfedezésemre! Beleértve a még élõ rokonokat is...

Most ezen dolgozom...

© Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda/Osservatorio Letterario
http://www.osservatorioletterario.net

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-06 23:43   
Híres felmenőim...

Mi lenne ha mégis Juhász Gyula távoli rokona is lennék?… (Véletlen ebben a pillanatbani felfedezés ihlette kérdés.)

Ományi Kálló Ferenc (Szeged, 1894. dec. 8. – Bp., 1944. okt. 29.): r. k. tábori főesperes, az ellenállási mozgalom vértanúja rokona vagyok anyai nagyanyai ágon: akinek Feri bácsi unokabátyja volt: http://digilander.libero.it/osservletter/kallo.htm - ezen olasz nyelvû változat az alábbi könyvbeli tények alapján készült) A Hadtörténeti Múzeumban állítottak neki emléket (ma a Terror Házában is megemlékeznek róla): s a Hetényi Varga Károly ( http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.01.20/0403.html )«Akiket üldöztek az igazságért» c. kötetben (Ecclesia, Budapest, 1985, amelynek borítólapján három mártír fényképe látható a következõ sorrendben: Feri nagybácsi/Kálló Ferenc, Salkaházi Sára, Pór József: 243-298. lap: http://digilander.libero.it/rivistaletteraria/konyvismerteto.htm ) Negyven éven át folyamatos egyházüldözés volt volt minden mennyiségben az elmúlt negyven év alatt. Hetényi Varga Károly kötetei igyekeznek teljes képet nyújtani erről a papokat és szerzeteseket illetően ( http://www.es.hu/old/0112/interju.htm ).

Van egy régi fekete-fehér nagycsaládi fényképrõl kapott néhány elég rossz minõségû fénymásolatom is, amelyek között egy nagy családi, rosszul látható fotó, ahol a - többek között - Kálló-gyerekek és 9-10 év körüli anyai nagyanyám, félnõvére s bátyjai (Pali és Bandi) láthatókak a z összes szülõkkel együtt...

Kálló Ferenc teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Előbb Békés vm.-ben káplán, majd a budai helyőrségi kórház tábori lelkésze. A politikai üldözöttek, szovjet hadifoglyok és hadiüzemi munkások megmentésére szövetséget hozott létre. Több mint 100 üldözöttet mentett meg. A nyilasok elfogták, megkínozták, majd meggyilkolták.
(a MEK tévesen jelöli meg a születési évet: http://mektukor.oszk.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/07263.htm )

Ismerkedjünk meg a feleség, a költő édesanyja családjával. E római katolikus család általában Kálló néven szerepel, de egyes forrásokban Kálóként említik őket. A nagy hírű Kálló Ferenc (1894–1944) esperessel való esetleges rokonságuk tisztázatlan. Ő a Borsod vármegyei Ományban született, 1917-ben szentelték pappá, 1944-ben aktívan részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban, a nyilas hatalomátvétel után elhurcolták, és 1944. október 29-én agyonlőtték. Juhász Gyula anyai ősei valószínűleg az ugyancsak észak-magyarországi eredetű, elszegényedett nemesi Kálló családból származtak, akik felmenőiket Mátyás királyig vezették vissza. Ők is a kézműiparban keresték a kiutat a megélhetést alig nyújtó mezőgazdaságból. A legtávolabbi ismert szépszülők Kálló József (I/3) és Vincze Klára (I/4), akik még a 18. század húszas éveiben születtek, és hetvenöt, illetve negyvenhét évet értek meg. Vincze Klára családjának a nemesi származása is igazolt. Öt ismert gyermekük közül az egyik az 1766-ban született Antal (II/6), aki Tomtsányi Teréziát (II/10) vette feleségül. A költő ezen ükszüleinek is csak öt gyermekének a neve maradt fenn. Közülük az 1804-ben született Károlynak (III/9) asszonya Werner Franciska (III/12) lett, és ők Juhász Gyula másik dédszülőpárja. Valószínűleg a feleség korai halála magyarázhatja meg, hogy csak egy gyermekük született. Ő, Kálló Antal 1834. február 24-én Gyulán látta meg a világot. Később Szegedre költözött, és ő vált a város utolsó, de nagyon sikeres gombkötő- és paszományosmesterévé. Házában lakott 1866-ban kosztos diákként Petőfi Zoltán („A kis szobában, hol e verset írom, / Lakott Zoltánka, a szép, bús gyerek…” – Petőfi Zoltán, 1913). Kálló Antal feleségül Tokár Anasztáziát vette 1858. június 24-én, aki 1835. október 25-én született, az esküvőjükkor tehát huszonhárom, míg férje huszonnégy éves volt. Kálló Antalnak hosszú élet, hetven év adatott. 1913. május 18-án hunyt el. A feleség azonban csak negyvenkilenc évig élt, 1884. március 14-én halt meg. Az ő szülei (tehát a költő negyedik dédszülőpárja) Tokár József (III/13) és Kocsis Erzsébet (III/14) voltak. Tokár Anasztázia testvérei közül ki kell emelni a hosszú életű (nyolcvanévesen halt meg) Tokár Máriát, akit a költő „Mári néni”-nek nevezett. Juhász Gyulára gyermekkorában ugyanis nagy hatást gyakorolt ez az ugyancsak a nagyapja házában élő anyai nagy-nagynénje, aki tizenöt évesen – mint Szeged legszebb lánya – adta át a virágcsokrot a városba látogató Kossuth Lajosnak. Később nem ment férjhez, mivel „…titkos, távol férfihőse / A kapitány, mártír Sebestyén” (Mári néném, 1913) lehetett. Kálló Antalnak (IV/9) és Tokár Anasztáziának (IV/11) csak két gyermeke született. Az idősebb Gyula (V/14) nyolcvankét évet élt, és feleségül Kristó Irmát (V/13) vette. Három gyermekük ismert. István (VI/11) negyvenöt évesen halt meg, családot nem alapított. Margit (VI/13) férjhez ment Szomjas Józsefhez (VI/12), de frigyük gyermektelen maradt. Ifjabb Kálló Antal (VI/14) kiváló orvosként ismert, aki szegedi egyetemi karrierjét feladva a Szent János Kórház kórboncnok főorvosa lett. Szakmai munkájának magas szintű ellátása mellett tudományos munkái is nevezetesek. Gégerákja ellenére hetvenkilenc évesen hunyt el. Idősb Juhász Endre (VI/10) sokszor kérte őt, unokatestvérét Juhász Gyula kórrajzának megírására. Levelezésükből kiderül, készült is rá, de végül nem tudta e munkáját elvégezni. Ezért is ajánlom az ő emlékének jelen tanulmányomat, akit fiatal orvosként ismerhettem meg, az akkori János-kórházban. Kálló Antal feleségül Égető Nagy Ilonát vette. (Az ő családi nevéből hiányzott a Nagy, de egy Nagy György Bálint nevű gazdag, gyermektelen családfő vette pártfogásába, és ezért került be nevébe a Nagy. Mire azonban pártfogója meghalt, vagyona is elfogyott…) Kálló Antalnak és nejének két gyermeke született: a színésznő, majd impresszárió Margit (VII/6) Jasper Antal (VII/5) gégészorvoshoz kötötte életét, és egy lányuk, Mariann (VIII/9) van. Fiuk, a legifjabb Antal (VII/7) ugyancsak orvos, felesége, Jakubecz Éva (VII/8) három fiúval (VIII/10-12) ajándékozta meg. Kálló Antal (IV/9) és Tokár Anasztázia (IV/11) másik gyermeke volt Matild (V/16), a költő már említett édesanyja, aki kilencvenegy éves korában hunyt el.
(Czeizel Endre: Juhász Gyula kórtörténete a családfaelemzés alapján http://www.kortarsonline.hu/0205/czeizel.htm )

A genetikus professzor születési helyként hibásan Ományt jelöli meg - az OSZK-ban meg az születési évszámot hozták három évvel elõbbre helytelenül, míg mi Szegedrõl tudunk. De a Kálló nagybácsik családja elõneves volt, ami megegyezik a borsod megyei helységnévvel: Ományi Kálló... Tehát a Kálló-õsök eredete ományi, mint ahogy nemesi elõnevük is erre utal.

A mártir Feri bácsi édesapja: Ományi Kálló Gyula.

A Kálló-fivérek (Feri bácsi testvérei), anyai nagyanyám unokatestvérei az olasz nyelvű megemlékezésben a családi fényképen látható mind a hat fivér, jobb oldalon a hivatásos katonatiszt Gyuszi bácsi, baloldalon: a mártírhalált halt Feri bácsi, valamint a többiek - de hogy melyik képfigura felel meg az alábbi neveknek, azt már nem tudom, még fel kell derítenem:
Ományi Kálló Elemér, Ományi Kálló Antal, Ományi Kálló Sándor, Ományi Kálló Aurél.

Volt köztük - mint rokonsági/családi hagyomány - is orvos, ügyvéd, újságíró, stb. de hogy pontosan ki - amirõl csak halvány távoli sejtéseim vannak -, az is további nyomozásom további feladata...

E család összes eddigi elhúnytja egy helyen: a budapesti Farkas réti temetõben vannak eltemetve...

P.S. Annyi mindent nem tudunk a felmenõinkrõl, csak mozaikszerû emlékeink vannak. A tanuskodó rokonok már jóformán kihaltak... Kevés hézagos tárgyi emlék maradt fenn, a családi szájhagyomány is bizonytalan s kezd feledésbe menni. Idõ, türelem, akarat - s talán pénz is - kellene, hogy mindent fel lehessen kutatni..., mint az alábbi családi «mende-mondát»: néhai nagyanyai nagybátyámtól, Privler Gyula Endrétõl/Andrástól zenetanártól (aki mellesleg jogot is végzett, zeneszerzõ, orgonista is volt, s Kodály barátja és nagy tisztelõje, akinek révén szerezte a nagy, szinte életében ereklyeként megbecsült hangversenyzongoráját, amin még én is játszhattam, s amit a nemrég elhúnyt második felesége elkényszerült adni!), anyai nagyanyám testvérbátyja, akit Bandi bácsiként szólítottunk - aki mellesleg a volt pécsi tanárképzõ fõiskola ének-zene tanszékének adjunktusaként ment nyugdíjba, mindig azt hallottuk,hogy szegrõl-végrõl Kacsóh Pongrác rokonai is vagyunk (A «János vitéz» daljáték szerzõje: http://www.fehervar.hu/szinhaz/darabok/janos/ , http://mektukor.oszk.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/07187.htm ,
A főv.-i isk.-k énektanításának fejlesztése Kacsóh Pongrác nevéhez fűződik az 1910-es években oly módon, hogy a tanítási módszert illetően lényegében az 1905-ös ttv. szellemében megmaradt a Bartalus-féle Énektanítói vezér- és kézikönyvnél: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/M.xml/magyar_zenei_kozneveles_tortenete.html )

© Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda/Osservatorio Letterario
http://www.osservatorioletterario.net

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-06 00:44   
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (1853, Kisszeben - 1919, Budapest) festõmûvész:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=761&forum=26&44

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-04 22:44   
2003-07-04 22:23, ecet:
-
Neked is köszönöm, kedves Ecet!
Kívánok Neked is minden jót, amit csak lehet!
Melinda

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-04 22:23   
2003-07-03 21:59, melinda:
-
Hallo Melinda
Fogadd gratulàciom a nagy tisztességhez!

Üdvözlettel
(eZ)

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-03 21:59   
2003-07-02 17:59, Zsizel:
-
Köszönöm drága Zsizelem és nagy szeretettel ölellek minden elképzelhetõ jót kívánva:
Melinda

 
 Zsizel  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-02 17:59   
Aranyos Melinda, hát ... csak óriási elismerésemet tudom kifejezni! Ujra és ujra!
De látod, mégha késve is, a hirek elöbb-utóbb nagy közönséget érnek el.
Sok szeretettel
Zsizel

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-01 17:28   
2003-07-01 09:39, Zsizel:
-
Én ezennel besorolom Melindát a hires magyarok sorába! Sok szeretettel gratulálok!
Zsizel
-

Ez aztán a meglepetés! Köszönöm, noha ez a hír majdnem három esztendeje volt olvasható.
No, de egyenesen még «híres magyarok» közé legyek emelve! Drága Zsizelem köszönöm Neked tiszta szívbõl, de nem túlzás ez?!
Hogy jobban kiérdemeljem e megtiszteltetést kiegészíteném két eseménnyel (az általad jelzett hírt megelőzővel és egy legfrissebbel):

A) Pontosan 10 évvel ezelőtt, 1993-ban - életem legelsõ irodalmi pályázatán való részvételem alkalmából - kaptam meg a nagy presztizsű Dante-díj elsõ helyezését egy olasz nyelven írt irodalomkritikai elemzésemért. S mivel három a magyar igazság, a rákövetkező két esztendõben pedig mind a kétszer a harmadik helyezésû Dante-díjat kaptam ugyanebben a kategóriában - 1994-ben csak az elsõ és harmadik díj, 1995-ben pedig csak a második és harmadik díj lett odaítélve -...
(Csak az a bibi, hogy annak idején azt gondoltam, hogy ezek után megnyílnak ám majd a kapuk... De nem így lett. No de sebaj, most megsúgom, hogy meg sem állok a Nobel-díjig!!! Alább bizony nem adom!!! S ha mégsem?... Arra nem gondolok!... )

B) A második esemény,úgy szintén nagy meglepetés, amit most, ebben a pillanatban fedeztem fel. Most értem haza, s anyagkereséshez beléptem a Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK), s lám, milyen meglepetésben volt részem? Íme:

Ma, 2003. július 1-én megnyílt a MEK 2.1-es változata - ettől az időponttól kezdve csak itt jelennek meg az új könyvek. A régi gyűjtemény ( http://www.mek.iif.hu/porta/szint/ujak/ ) átválogatása és áttöltése még folyik, jelenleg főként a klasszikus magyar szépirodalom kerül fel: http://mek.oszk.hu/
S mit fedeztem fel? Lapom munkáiból máris négy kiadványt a http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/forditas/ oldalról:

1.) Kortárs magyar irodalom:

Traduzioni = Fordítások Próza = Prosa Szépirodalom, népköltészet/Kortárs magyar irodalom (mese, elbeszélés)
http://mek.oszk.hu/00200/00217/index.phtml

Traduzioni = Fordítások Poesie = Versek Szépirodalom, népköltészet
(magyar irodalom)
http://mek.oszk.hu/00200/00216/

Le voci magiare Szépirodalom, népköltészet/Klasszikus magyar irodalom(magyar irodalom)
http://mek.oszk.hu/00200/00218/

2.) Magyar irodalom idegen nyelven:
Le voci magiare Traduzioni delle opere letterarie ungheresi http://mek.oszk.hu/00200/00218

Magyar népmesék és népmondák olaszul (illusztrációkkal):
http://www.mek.oszk.hu/00800/00868/

Ilyenkor érzi az ember, hogy lám mégsem meddő dolog az, amire vállalkozott! S ez ad erőt a továbbiakhoz... Vannak emberek, akik ígérgetnek s nem tesznek semmit; s vannak, akik nem ígérnek semmit, de cselekszenek! S ezen utóbbi kategóriához tartoznak a MEK áldozatkész dolgozói, akiknek ezúton is nagyon köszönöm!
Most búcsúzom, mert szaladnom kell, ma még sokat kell dolgoznom.
Sok szeretettel.
Melinda

P.S. Angolul rövid életrajzi ismertetés olvasható a «2000 Outstanding Scholars of the 21 St Century» c. Biográf Lexikonban (2002, First Edition, International Biographical Centre Cambridge, England, 118. lapon címszó: «Bonani Tamás-Tarr Melinda»)...

 
 Zsizel  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-01 09:39   
Én ezennel besorolom Melindát a hires magyarok sorába! Sok szeretettel gratulálok!
Zsizel

[irodalom] Magdi küldi
Von: "Horváth Károly"
An: list@irodalom.lx.hu

Datum: 30.06.03 18:07:19 erweiterten Header anzeigen - kompakt anzeigen

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

FERRARA - Hivatalos szakmai elismerésben részesült a magyar
anyanyelvû, volt veszprémi tanár, Dr. Bonani Tamás-Tarr Melinda, az
"Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove" irodalmi-kultúrális
folyóirat fõszerkesztõ igazgatója: felvételt nyert az Olasz Újságírók
Rendjébe, ahová még az olasz anyayelvû aspiráns
újságíróknak/újságírójelölteknek is nehéz bejutni. Ez az elismerés
nemcsak újságírói és publicisztikai tevékenységének méltányolása,
hanem az általa szerkesztett, kiadott és irányított folyóirat pozitív
minõsítése is: az 1997. októberében alapított folyóiratban publikált
munkái alapján az Olasz Újságírók Rendje kiadta a határozatot,
amelynek alapján 2000. október 24-ével hivatalos újságíró tagja.

 
 U.dit  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-11-02 02:25   
Marcel Breuer, epitesz
( b. Pecs, Hungary 1902; d. New York, N.Y. 1981)

Marcel Breuer was born in Pecs, Hungary in 1902. He studied at Allami Foreaiskola, at Pecs, and at the Bauhaus in Weimar where he graduated in 1924. He taught at the Bauhaus in Dessau until 1928 and practiced in Berlin for three years afterwards. After working for one year in London with F. R. S. Yorke, he emigrated to the United States where he worked as an associate professor at Harvard and maintained a working arrangement with Walter Gropius. He operated a New York practice from 1946 until his retirement in 1976.

Breuer's early projects in the United States were largely domestic, but in 1952 he worked with Nervi and Zehrfuss as architect for the UNESCO headquarters in Paris. This prestigious work carried his practice into the international field.

Breuer's buildings were always distinguished by an attention to detail and a clarity of expression. Considered one of the last true functionalist architects, Breuer helped shift the bias of the Bauhaus from "Arts & Crafts" to "Arts & Technology". Many pieces of modern, tubular steel furniture in use today, including the Cesca and Wassily chairs by Breuer himself and still in production, can trace their origins back to the Breuer experiments of the mid-20's.

Breuer died in New York in 1981.


Marcel Breuer was the AIA Gold Medal recipient in 1968.
http://www.greatbuildings.com/architects/Marcel_Breuer.html
http://www.marcelbreuer.org/






 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-11-02 02:08   
Most ollozta ki a parom az ujsagbol (Washington Post-bol),

oktober 27-en meghalt Andre de Toth :-(

olvastuk tole:
Fragments: Portraits from the Inside

cikk a mai ujsagbol:
http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A49263-2002Oct31.html

Andre de Toth Dies; Film Director


By Adam Bernstein
Washington Post Staff Writer
Friday, November 1, 2002; Page B06


Andre de Toth, a film director who made such visually compelling fare as the 3-D version of "House of Wax" and wrote scripts for classics such as "The Gunfighter," died of an aneurysm Oct. 27 at his home in Burbank, Calif.

He was reportedly 89, although references to his birth year vary between 1900 and 1913. In an interview this year, he claimed to be 88, 91 and 101.

The 3-D craze was at its peak in the early 1950s -- about 70 films were made during that time -- but film historian Ephraim Katz called "House of Wax" (1953) "probably the best." Mr. de Toth's film used the technology to advance the plot, about the murderous owner of a wax museum.

Mr. de Toth's blindness in one eye prevented him from seeing the full effect of the visual manipulation.

The blunt Hungarian-born filmmaker worked across genres and disliked contracts. He directed about 40 movies between 1939 and 1987, often with themes of treachery and revenge. They including the western "Ramrod" (1947) with Joel McCrea, the thriller "Crime Wave" (1954) with Sterling Hayden and the World War II action film "Play Dirty" (1968) with Michael Caine.

His Academy Award-nominated story for "The Gunfighter" (1950), co-written with William Bowers, was strikingly original because the title character, played by Gregory Peck, can't avoid his fate.

The film's success led to several jobs directing vigorous and panoramic Westerns, including "Man in the Saddle" (1951) with Randolph Scott, "Springfield Rifle" (1952) with Gary Cooper and "Day of the Outlaw" (1959) with Robert Ryan.

In addition to his prolific film career, he was a sculptor, pilot, race-car driver and scuba diver.

He had seven marriages, including one to actress Veronica Lake, and 19 children and stepchildren.

He also survived a kidnapping in Egypt shortly after the Yom Kippur War in 1973. He was scouting a film location when toughs mistook him for the Israeli military hero Moshe Dayan, who also wore an eye patch.

Mr. de Toth was the son of a former Hussar officer who expected his son to follow the military tradition. There was often discord between father and unruly son, who took to painting, sculpting and playwrighting.

Further parental dismay followed, according to his autobiography, when the father took his teenage son to a brothel, only to find that his son was already well-known there.

In those early years, he claimed to have gone to Vienna for a love interest and, while there, was shot during an attempted coup. He awoke the next morning in the morgue. (He lost the eye as a youth but never said how.)

He worked in the Hungarian film industry in the 1930s. As the Nazis advanced, he went to England and then to Hollywood.

He directed low-budget suspense films before gaining notoriety for the movie "None Shall Escape" (1944), a fictional and prescient story about postwar trials of Nazis.


 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 20:26   
Kedves Hunor,

szerintem is! Kissé csipös humora van, (Skorpio ) de mégis kedvelem.

Andrea



 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 18:55   
Koszonom.

Jo lenne ot is meghivni egyszer, mit szoltok?

Hunor

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-30 18:15   
http://www.ephraimkishon.de/neue_seite_1.htm

The life of Ephraim Kishon:

Ephraim Kishon is one of the most popular and writers and satirists of the world. In his satires he tells the reader with a lot of love and irony about the Israel man in the street, but he wrote cynic and offensive political- satires (for example about the Yom Kippur war) too. For a period of over 30 years (since 1952) he he was writing a daily article for the newspaper Maariv while he used the pseudonym "Chad Gadja". Maariv is one of the mostread newspapers of Israel.

Ephraim Kishon was born on the 23th of August 1924 in Budapest, with the name Hoffmann Ferenc. (Father Dezsö or Desider is the director of a bank) He grow up in a completely assimilated family, so he couldn't speak Yiddish nor Hebraic. His youth he spent mainly in labor camps and in hiding-places in fear of the Nazis. After WW II he does his diplomae in metall-sculpture and history of art. He is living in Israel since 1949. At his Arrival in Israel he got his name »Ephraim Kishon« by an immigration officer. First he had to live in the reception camp "gate to home" than he settled over to the kibbutz Kfar Hachoresch (near Nazareth). His first big success was »Look Back Mrs Lot« - elected by the New York Times for »Book of the Month« (translated by Jochanan Goldmann)

Ephraim was married (until her death this year) to »the best of all wives«: Sara (Lipovitz). He has 3 children: Rafael (from his first wife Eva (Chawa) Klamer), Amir and Renana (both I must confess are redheads; as King David). Rafi is veterinary surgeon in Israel. Amir is cmputer-specialist (Yale University) and Renana graphic artist. Ephraim Kishon has 5 Grandchildren: Eyal alias Rudi, Eran, Alma, Michael and Gaya.

His 700 books are bestsellers in 37 languages and in a 43 Mio. edition. In Hebrew he wrote 50 books.

Ephraim Kishon is author of plays, musicals and films. He was nominated for the Academy Award twice. And won the Golden Globe for several times. Worldwide is »Kishons family stories« the best-sold title and by the way besides the bible the best-sold book in Hebrew.

His first story he wrote in the cellars of a bombed house. His most popular work is »The Big Dig.«

Books:

Look Back Mrs Lot; Noah's Arc, Tourist Class; Unfair to Goliath; Blow softly in Jericho; Wise Guy, Solomon; Hebrew with Kishon; No Oil, Moses?; Nuts, Hams & Prompters; The Mark of Cain; My Family Right or Wrong; One Eden for Rent

more about his films at http://www.imdb.com"

http://dunaujvaros.hu/Gate.php?mid=2&right=2&dispid=2874

2001.05.08
Münchhausen-díjjal tüntették ki Ephraim Kishont

Münchhausen-díjjal tüntette ki Ephraim Kishont (Kishont Ferencet), a magyar származású izraeli humoristát és írót Bodenwerder német város. A 77 éves író szombaton este vette át a különös fantáziával és szatirikus hajlammal rendelkezo személyiségeknek immár ötödik alkalommal odaítélt díjat Hieronymus von Münchhausen, a hazudozásairól elhíresült báró szülovárosában. A két alkalommal is Oscar-díjra jelölt Ephraim Kishon, a hollywoodi Golden Globe díj háromszoros kitüntetettje, akit a múltban irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, a kitüntetést átvéve elmondta, "gyermekkora óta ho kívánsága, hogy Bodenwerdert felkereshesse". Bodenwerder 1997 óta - amikor is a báró halálának 200. évfordulójáról emlékeztek meg - ítéli oda az 5000 márka jutalommal járó díjat.
Az 1924-ben született Ephraim Kishon 1949-ben hagyta el Magyarországot. Elobb Ausztriában, majd Izraelben, egy kibucban élt. Megtanulta az ivrit (újhéber) nyelvet és 1952-tol a Maariv címu lap humoristája. 1957-ben kabarészínpadot alapított, 1964-tól Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezoként. Ephraim Kishon ma a legsikeresebb izraeli szerzo és egyike a világ legnépszerubb élo humoristáinak. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, 35 nyelvre (köztük magyarra) fordított muvei 41 millió példányban keltek el világszerte."

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 18:32   
Geza Vermes
(olvastam konyveit)

emeritus professor of Jewish studies at Oxford


 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 18:20   
Richard E. Quandt közgazdász professzor

Született : Budapest, 1930. június
Tanulmányok :
Princeton Egyetem: - 1949-52;
Harvard Egyetem: - 1952-56



Életút:
1956-59: A Princeton Egyetem tanársegéde.
1959-64: A Princeton Egyetem docense.
1964 -:A Princeton Egyetem professzora,
1968-71 és 1985-88: a közgazdasági tanszék vezetöje.
1981:A Londoni Egyetem Birkbeck College vendégprofesszora.
1989-92: A leicesteri egyetem vendégprofesszora.
1983-89: Az Ökonometriai Társaság Tanácsának Tagja.

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 18:12   
Judith Leiber formatervezö iparmüvész
 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 18:08   
Etienne Aigner:

Az 1904-ben Érsekújváron született Aigner tizenévesen kezdett börrel dolgozni: könyvkötéssel kereste kenyerét. A harmincas években Párizsba emigrált, ahol a második világháború kezdetéig könyvkötésböl élt, 1943-tól a francia ellenálló mozgalom tagja volt. 1950-ben New Yorkba költözött, ahol az általa gyártott sötétvörös színü börövek hamarosan világhírüvé tették és a legnagyobb divatcégek rendeltek töle terveket.


 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 18:05   
A Nobel-díjas Gábor Dénes és kortársa Vészi Gábor, aki ugyan nem ért el olyan kiemelkedö eredményt mint a holográfia felfedezése, de ö szintén az Egyesült Izzó nagytehetségü kutatója volt és szeléniumcella, amelynek a gyártását kidolgozta ma is széles körben használatos.

Gábor Dénes és Vészi Gábor egyaránt 1900-ban Budapesten született, jómódú családban és mindketten a híres berlini Charlottenburgi Müszaki Föiskolára kerültek, majd pedig az Egyesült Izzó laboratóriumába, ahol Vészi Bródy Imrével a laboratórium vezetöjével fedezte fel a lámpaégöknél jóval hosszabb élettartamú kriptonégöt.

Bródy Imrét késöbb a nácik meggyilkolják. Vészi Gábor és német származású felesége pedig Angliában keres menedéket és Churchill személyes közbenjárására letelepedési engedélyt kapnak. Ekkor már Gábor Dénes is Angliában dolgozik. A háború alatt Vészi megalakítja a Megatron nevü gyárát. Ma is az angol utak mentén Vészi fotocelláinak köszönhetö, sötétedéskor önmüködöen gyúlnak ki és hajnalban szintén önmaguktól alszanak el a lámpák.

A magyar feltalálók és találmányok angol nyelvü ismertetése a Magyar Szabadalmi Intézet honlapján található:


http://www.hpo.hu/inventor/eindex.html


 
 bimbi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 16:50   
Ecet "edes" forditsad
 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-10-18 12:55   
2002-10-18 09:40, bimbi:
-
Jo lenne németül is vagy fordiccsam le te kis czukorcsiga?

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó