2017. november 23. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Háromnyelvűség
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 22:04   
bobo.2006
Igen,jól értetted egy családtagról volt szó.

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 22:01   
Andu, csak annyit még: "mindenki másképp csinálja"... Ergo ha TE elégedett vagy, akkor így van jól. A németek "ferde nézéséröl" más a véleményünk, de ez természetes, mert én a saját tapasztalataimból vontam le a konzekvenciákat... te pedig a tiedböl.
 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 20:57   
2007-10-01 17:25, Csillag:
- Hogy kiben van a hiba? Nem tudom,nem ismerem a családi körülményeket illetve téged sem.

Se bennem, se a családi körülményeimben nincsen hiba. A kérdést is csak jelképesen tettem fel, hogy még érthetöbb legyek : mindent úgy csinálok ahogy az a nagykönyvben meg van írva, mégsem úgy müködik mint másnál. Ezt viszont meg kell érteni, el kell fogadni a másik oldalnak is, bizony van ilyen is. Nem lehet megnevezni a felelöst, a hibást, mert nincs!
A gyerekem és az én érdekem pedig az, hogy megtanulja és tökéletesen használja az új hazája nyelvét! Az, hogy az anyanyelvét ne felejtse el, az már csak hab a tortán. Ezen dolgozom, ez az én munkám, de ez nem lehet a gyereknek se büntetés, se muszáj. Eröszakkal nem fog menni.
Az utóbbi pár hónapban lényegesen többet válaszol már nekem magyarul, de ezek csak szavak, vagy tömondatok.

A németek már nem néznek ferde szemmel ránk,

Az, hogy a "németek", így általánosságban nem igaz. Egyszerüék minden nép sajátjai, mind a németek mind az osztrákok között volt is és marad is jónéhány, aki a külföldieket ferde szemmel nézi. (e két országban éltem)
Azzal a külföldieket ki-, vagy ki nem állható póógárok szemében hidd el nem leszel se több se kevesebb, ha éppen a gyerekeddel egy másik nyelven beszélsz folyamatosan és közben a gyerek tökéletes németséggel szól a jelenlevökhöz. Ez annyira mindennapos dolog, ez nem kurriózum. A németeknek (is) szerintem teljesen magától értetödö, hogy az országukban lakó emberkék v.milyen szinten beszélik a nyelvüket. Az, hogy egy gyerek még a szülök nyelvét is beszéli, az miért lenne nagy kunszt? Azt csak mi tudjuk, mi érintettek, mennyi minden van, vagy lehet még mögötte. Egy kivülállónak ez olyan természetes, mint a nap az égen.

 
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 19:22   
2007-10-01 17:45, Csillag:

>>>A történet sajnos igaz...A család egy férfi tagja Belgiumban alapított családot

Jol ertem, hogy itt nem vadigenekrol van szo ?

 
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 18:44   
2007-10-01 17:49, Csillag:

A téren ácsorog két rendôr. Turista: - Sprechen Sie Deutsch? - két rendôr rázza a fejét. - Do you speak English? Ismételt fejrázás. - Parlez vous francais? Továbbra is semmi, turista el. Az egyik rendôr megszólal: - Azért nem ártana már megtanulnunk egy idegen nyelvet! A másik legyint: - Minek? Látod, ez is hány nyelven tudott, oszt megse ment semmire se vele.

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 17:49   
A kedvenc mondásomat majdnem elfelejtettem: "Annyi embert érsz ahány nyelven beszélsz". Ezzel érvelek mindig,még a fiamnál is hatásos.
 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 17:45   
bobo2006
A történet sajnos igaz... A család egy férfi tagja Belgiumban alapított családot az 50-es években. A lánya 12 éves volt amikor elöször Mo.-ra látogattak. De nem a lány hibája, hogy nem tud magyarul, hanem a (magyar) apjáé, aki nem beszélt vele magyarul csak flamandul. A késöbbi évi 1x magyarországi nyaralások kevésnek bizonyultak. A lány 30 évesen nekiállt magyarul tanulni (miután az apja meghalt). Aztán rövid idön belül abbahagyta.. A mostani helyzet: a lány 50 éves elmúlt s még mindig ugyanazt a 20 szót tudja amit a gyerekkori magyar nyaralások alkalmával megtanult. A kapcsolattartás nehézkes, a rokonsággal való kommunikáció minimális. Még szerencse, hogy németül beszél egy kicsit, így a német a közvetítö nyelvünk. Szerintem ez tragikus.
Még csak annyit, hogy 6 olyan családot ismerek ahol az apa magyar (az anya német) s érdekes módon egyetlen egy gyerek sem beszél magyarul. Ez is szomorú (legalább is számomra).
Egy pozitiv példa a háromnyelvüséghez a Zwack (Unikum) család, akikröl a Nök Lapjában olvastam: ök olaszul veszekednek, a gyakorlati dolgokat angolul beszélik meg, ami pedig nagyon személyes, azt magyarul mondják egymásnak. Igen, így is lehet!

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 17:25   
2007-10-01 10:04, Andu
- Hogy kiben van a hiba? Nem tudom,nem ismerem a családi körülményeket illetve téged sem.
(Egyébként az én férjem sem tud magyarul.)
- A magyarul írás valószínüleg azért nem megy, mert lusta a fiam. De hála az internetnek (magyar emailek, honfoglaló játék, travian) már magyarul is pötyög a gépen. Ùgyhogy van remény!
- A németek már nem néznek ferde szemmel ránk, ugyanis már itt is kezd érték lenni a kétnyelvüség. 5-6 évvel ezelött ez nem volt így. Akkoriban azt mondták, hogy minden török gyerek tud törökül, csak éppen németül nem. Ezért minden külföldi származású gyerekre ferde szemmel néztek: "ez úgy sem tud németül" jelszóval. Nem beszélve a bevándorló szülök egy részéröl akik nem beszéltek illetve ma sem tudnak németül. Ez az amit a németek nem tudnak elfogadni. Nálunk ez nem így van, a fiam gond nélkül vált nyelvet. Ez a laza váltás a 2 nyelv között illetve a két nyelv (legalább szóbeli)nagyon jó ismerete az ami elismerést kelt. Ès persze a tolmácsolási lehetöségek vegyes társaságban itt vagy Magyarországon -rettenetesen növelték, illetve növelik a fiam önbizalmát. Ö már nagyon sok dicséretet kapott a kétnyelvüsége miatt.

 
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 13:33   
2007-09-30 19:45, Csillag:
>>> Még csak annyit, hogy nincs annál szomorúbb dolog amikor a külföldön élö unoka nem tud a nagyszüleivel, illetve az unokatestvéreivel kommunikálni.

Ha azt mondod is, hogy nalatok ez megtortent, akkor is azt mondom, hogy ezt nem hiszem.Ha megis van,annak nagyon mas okai vannak, mint a nyelvtudas velt/valos hianya. Peldaul turistakent jarsz egy idegen orszagban. De kommunikalni megis lehet, ha mas nem kezzel-labbal,mutogatva. Azt alairom, hogy elofordulhat minden tovabbi nelkul, hogy nem is akarnak kommunikalni, de ok akkor se fognak, ha mindenki szuperul beszeli egymas nyelvet...

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 10:04   
2007-09-30 19:45, Csillag:
Èn is pont ugyanígy csinálom (illetve csináltam) a fiammal: vele csak magyarul beszélek már 11 éve.

én csak 7 és fél éve, de sajnos akkor sem beszél jól magyarul. Kiben van a hiba?

Ìrni viszont nem akar megtanulni magyarul...

Miért nem akar? Ezek szerint mégsem olyan egyszerü minden. Ugye mennyire szeretnénk, hogy tökéletesen beszélje és írjon-olvasson az anyanyelvén? (jelen esetben maradok az anyunál ) De mindig ott van az a kis kölök, aki vagy mutat hajlandóságot, vagy dacol.

Ma már elértük azt, hogy a német ismerösök (és ismeretlenek is, ha hallanak minket) dicsérik a fiam kétnyelvüségét.

Azt írod, korábban amikor a kisfiaddal magyarul beszéltél, ismeretlenek ferde szemmel néztek rátok, most meg mindenki elismeröen nyilatkozik? Mi lehet ennek az oka?

Különben az iskolákban nem számítunk unikumnak, rengeteg a külföldi gyerek akiknek a szülei nem, vagy alig beszélnek németül, ergo ezek a gyerekek kiválóan beszélnek törökül/oroszul/arabul....stb.

kedvenc pszichológusomat, Vekerdy Tamást

az enyém is!! Nagyon szeretem!! Azt tudtad, hogy kimondottan renitens gyerek volt? Valamelyik újságban...nem, megvan! A Schäffer Erzsi v.melyik könyvében olvastam róla! Vekerdy Tamás és a tomboló ifjúság. Saját maga se gondolta volna, hogy egyszercsak 180 fokos fordulatot vesz az élete és éppen gyerekpszichológus lesz!

az anya és az apa is a saját anyanyelvén szóljon a gyerekhez, késöbb úgy is lesz egy közös nyelv, amit a család saját nyelvének választ.

Ezt is csináljuk. A válasz viszont mind anyunak mind apunak egy nyelven érkezik. Es nagy-nagy bánatomra ez nem az én nyelvem. (nálunk a domináns nyelv a német, a kisfiam apukája nem tud magyarul, így nekem nagyon nehéz, föleg, hogy imádja az apját )

a háromnyelvüséghez nem tudok hozzászólni, nincsenek vele kapcsolatos tapasztalataim.

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-10-01 09:15   
Juli, te nem sértegettél senkit, csak leírtad a véleményed. Örülök, hogy egyetértünk. További jó munkát!
 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-30 23:00   
"A magyar közösségnek is fontos szerepe van, föleg kisgyerekkorban, amikor a gyerek észreveszi, hogy más gyerek is beszéli azt a nyelvet amit ö (nálunk ez izgalmas felfedezés volt). "

ez az a momentum, amit el szerettem volna mondani, mindenféle sértegetés nélkül: Németországban sok másik gyerek is beszél magyarul, ez egy segitség lehet az anyukának is
--------------------
"az anya és az apa is a saját anyanyelvén szóljon a gyerekhez,"

és állandóan, megalkuvás nélkül, csakis úgy müködik.
---------------------
" Még csak annyit, hogy nincs annál szomorúbb dolog amikor a külföldön élö unoka nem tud a nagyszüleivel, illetve az unokatestvéreivel kommunikálni. - "

ezt nem kell kommentálni

 
 Csillag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-30 19:45   
2007-09-28 19:45, naliz

Èn is pont ugyanígy csinálom (illetve csináltam) a fiammal: vele csak magyarul beszélek már 11 éve. Jól beszél magyarul hiszen ez a "kettönk titkos nyelve" itt Németországban. Ìrni viszont nem akar megtanulni magyarul... de ez egy másik téma. Szerintem is nagyon fontos, hogy a gyerek megtanulja az anya-, illetve az apanyelvét is. Persze, ez rengeteg munkával és odafigyeléssel jár. Eleinte furcsán néztek ránk német társaságban, de ma már ez természetes, hogy mi ketten magyarul beszélünk egymással még akkor is, ha a fiam tanítónöje is jelen van. Ma már elértük azt, hogy a német ismerösök (és ismeretlenek is, ha hallanak minket) dicsérik a fiam kétnyelvüségét. Az osztálytársai is irigykednek, hogy mi ketten olyan nyelven beszélünk, amit ök nem értenek. A fiam egyik osztálytársa azért jelentkezett francia tagozatos osztályba, hogy a franciául jól tudó apjával olyan jól tudjon franciául beszélni, mint fiam velem magyarul. A magyar közösségnek is fontos szerepe van, föleg kisgyerekkorban, amikor a gyerek észreveszi, hogy más gyerek is beszéli azt a nyelvet amit ö (nálunk ez izgalmas felfedezés volt). A háromnyelvüséghez nem tudok érdemben hozzászólni, csak kedvenc pszichológusomat, Vekerdy Tamást idézni, aki már többször foglalkozott ezzel a témával. Az ö tanácsa röviden: az anya és az apa is a saját anyanyelvén szóljon a gyerekhez, késöbb úgy is lesz egy közös nyelv, amit a család saját nyelvének választ. Még csak annyit, hogy nincs annál szomorúbb dolog amikor a külföldön élö unoka nem tud a nagyszüleivel, illetve az unokatestvéreivel kommunikálni. Az én családomban sajnos erre is volt példa, talán ezért is tartom az anyanyelv tanítást olyan fontosnak.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-30 10:10   
Szilvafa koromban bősz eszperantista voltam. Aztán úgy érettségi körül észre vettem, hogy eszperantóul mindent ki lehet fejezni, csupán semminek sincs hangulata, mert minden steril.
Hallottam, hogy létezik (létezett?) egy eszperantista házaspár, (a férfi francia, a nő kínai)akik elhatározták, hogy a gyermekük anyanyelve az eszperantó lesz. Hároméves koráig a gyermek nem is hallott más nyelven beszélni.
Kíváncsi lennék, milyen lelki sérülései lettek az okból, hogy a szavaknak nem volt hangulati töltése.

 
 Tihi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 20:44   
2007-09-29 10:38, bobo.2006:
-
Mekkora jelentosege van szerinteteteka kornyekbeli magyar kozossegnek valojabam a nyelv megtartasaban?

Saját tapasztalataim szerint nagyon is fontosak az esetleg nap mint napi kapcsolatok. Most én inkább ismerös gyerekre, fiatalokra gondolok, nekik a minden nap elérhetö kapcsolat, esetleg együtt játszás stb nagyon is segít, hogy magyarul gondolkodjanak és beszéljenek ebben a társaságban.

Egy 3 évvel ezelötti élményemre emlékszem, egy magyar-finn házaspárnak sikerült a fiúgyereket teljesen kétnyelvünek nevelni.
(anya magyar, apa finn). Egy üzletben voltunk és vele természetesen magyarul beszéltünk, az üzlet eladóival viszont finnül. Mikor távoztunk a kis gyerek velünk beszélve távozott az üzletböl de az ajtónál visszafordult és finnül köszöntött el az üzlet személyzetétöl.

Amit fontosnak tartok az az, hogy egy öt éves gyerek is tudatosan tudja, hogy milyen helyzetben hogy használja a nyelveket.

Ez ugyan háromnyelvü topik, de az itt leírtak érvényesek oda is. A háromnyelvüség esetében a környezet befolyása és a több nyelvek gyakorlása bonyolultabb és nehéz elöre megmondani, hogy mi lesz a helyzet.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 11:13   
Azt hiszem, ez az összefogás is a "kritikus tömeg" körül forog. Ahol sok magyar van, és közűlük sok a fiatal, gyermekes család, ott felmerül az igény erre, és a sok közül akad lelkes szervező is.
Ha 100 km-es körben 5 magyar család él, és abból csak három nevel gyerekeket, azok sem egy korúak, akkor bizony nehéz a kezdeményezés.
Egyébként mindkét félnek igaza van, mint általában. Aki gyakran hazajár, jó kapcsolata van a magyarországi nagyszülőkkel, úgymond igazi kétlaki (háromlaki) életet él, ott a gyermek számára is fontos, hogy meg tudja értetni magát mindegyik kultúrában. Ebben az esetben viszont nem kell tragikusan venni az apróbb hibákat, akcentusokat, szó szerinti fordításból adódó mulatságos nyelvi megoldásokat. El kell tenni őket a Családi Aranyköpés Archívumba.
Ha viszont nincs magyar környezet a gyereknek, és esélye sincs, hogy ezt a "különleges" nyelvet gyakorolja, akkor bele kell törődni, hogy csak a megértés szintjén tudja, és rá kell bízni, hogy kifejlődjön benne az igény a továbbképzésre.


_________________
poe

 
 bobo.2006  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 10:38   
Mekkora jelentosege van szerinteteteka kornyekbeli magyar kozossegnek valojabam a nyelv megtartasaban?
 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 10:20   
Nyugi Andu ne az érzelem vezessen mikor ideirsz. Tedd magad a levelezötarsad helyebe vajon ö milyen hangulatban van? Ha dühös vagy a vilagra es biztosan minden okod megvan rá akkor dobalj tanyerokat. De elöbb nezd meg hogy a csorbak legyenek. Engem is megkerdezett a sved szomszedasszonyom hogy miert beszelek az unokammal magyarul , azt valaszoltam neki hogy azert mert magyarok vagyunk. Azota sincs több kommentar.
_________________
Photobucket

 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 08:47   
2007-09-28 18:32, naliz:
-
2007-09-28 14:10, Juli:
-

Azt mondod, hogy kisiskolasoknak magyar nyelv es irodalomoktatas? Ez jol hangzik, de hogy mukodik? Valaki egyszeruen elkezdte? Es ki tanit? es mibol? Nem irnal reszletesebben errol a dologrol?
-
----------------------------------
Van egy Magyar Katolikus Egyházközszég Frankfurtban, van egy Cserkészzövetség.
Ök adják a termet.
Itt elég sok magyar találkozik ahhoz, hogy felvetödjön az igény a gyerekekkel való foglalkozásokra.
Darmstadtban a Német-Magyar-Társaság keretein belül kezdték meg a magyartanítást lelkes pedagógusok.
Igen, valaki egyszerüen elkezdte.
Frankfurtban zenebölcsivel kezdödött, aztán ahogy nöttek a gyerekek, automatikusan nött a kör is. Mára már iskolások lettek....Vannak itt pedagógusok, a lelkesebbje elindul a szervezéssel, és biztosan nem könnyen, de elindul a dolog.


 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 08:28   
2007-09-28 20:19, Andu:
-
2007-09-28 14:10, Juli:
Szerintem csak érdeklödés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében.

Ne sértödj meg, de a válaszom megegyezik Zsuzsáéval.
A fenti mondatnak így ebben a formában egy kicsit kioktató jellege van.

---------------------------
A kioktatás távol áll tölem, bocsánat

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-29 06:00   
A problémát különben szerintem még jobban megneheziti az angol nyelv Internet általi rohamos terjedése.
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 20:21   
Kedves Naliz,

a témában egyébként számos olvasnivaló akad ebben a témakörben - másolom:

Beszéljünk magyarul?!
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=74&forum=75&185

Kisgyerekes szülőtábor gyerekekkel nyáron
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=2302&forum=75&16

Hogyan tanítsuk magyarul írni/ olvasni gyerekeinket?
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=281&forum=75&38

A magyar nyelv tanulása és tanítása
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1108&forum=75&65

Üdv,

Hunor

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 20:19   
2007-09-28 14:10, Juli:
Szerintem csak érdeklödés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében.

Ne sértödj meg, de a válaszom megegyezik Zsuzsáéval.
A fenti mondatnak így ebben a formában egy kicsit kioktató jellege van. Olyasmi mint amit állandóan hallok az otthoniaktól (nagyon okos szomszédnéni, széleslátókörü ismerösök ). Ugyanis ök, annak ellenére, hogy életükben 1 percet nem éltek külföldön, fogalmuk se lehet a helyzetröl, kategórikusan és ellentmondást nem türöen jelentik ki, hogy én vagyok a hibás. "Biztosan nem beszélsz eleget magyarul a gyerekkel! Többet kéne magyarul beszélned hozzá!" ...na ez az a pont amikor el szoktam öket küldeni melegebb éghajlat felé.

Mégis mire lenne érdeklödésem? Vadidegen emberekkel megmondom öszintén, nem is kívánok találkozgatni, bármennyire is egy az anyanyelvünk. En futva menekülök az összes nagyszabású rendezvényröl is....... nem vagyunk egyformák.

Szervezés kérdése? Biztos. Akinek kialakult napirendje van, mert van olyan szerencsés, hogy mondjuk ettöl-eddig dolgozik aztán már csak a család jöhet számításba, könnyebben kalkulál. De aki, ahogy én is napirenden küzd a mindennapokkal, reggeltöl estig húzza az igát, az nem tud szervezni. Nem is akar, elég a gondja.

 
 naliz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 19:55   
Kedves Fredi.
Juli mondta a´"Szerintem csak érdeklődés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében."-t. Es persze nem csak a gyerek erdekeben kell megtanitani az anya es az apa nyelvere, hanem a kozottuk kialakulo kapcsolat erdekeben is. En nem tudnam elkepzelni, hogy en a fiammal ne magyarul beszeljek. Mas nyelven kommunikalva nem ugyanolyan a kapcsolat. Sokszor van olyan erzesem, hogy, ha magyarul beszelgetunk a fiammal, akkor valahogy egy mas gyerek, mint amikor nemetul beszelunk (vagy mostmar spanyolul). Van valami kulonbseg, nem tudom en sem hogy mi is. Talan a kulonbozo kulturak, amit a nyelvvel egyutt felvesznek a gyerekek.
Szoval amit mondani akarok, hogy en fontosnak latom a tobbnyelvuseget, erzelmi szempontbol is, de nem utolsosorban muveltsegi szempontbol, utana pedig ¨boldogulasi¨ szempontbol.

 
 naliz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 19:34   
Juli
Azt mondod, hogy kisiskolasoknak magyar nyelv es irodalomoktatas? Ez jol hangzik, de hogy mukodik? Valaki egyszeruen elkezdte? Es ki tanit? es mibol? Nem irnal reszletesebben errol a dologrol

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 18:59   
Kedves Naliz,

három gyereket neveltem fel vegyes nyelvi környezetben és most két unokám van ovis illetve ovi előtti korban - ezért veszem a bátorságot a témához hozzászólni. Nos szinte minden állitásoddal egyetértek kivéve a következőt: "Szerintem csak érdeklődés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében." Ez, hogy mindez a gyermek érdekében történne önámítás. Az igazság az, hogy a gyerek érdeke az lenne, ha csak az ország nyelvét ismerné , hiszen így lenne a legegyszerűbb. Mi szülők, nagyszülők, stb. akarjuk mindenáron, hogy csemetéink ne csak egyik élettárs, hanem a másik nyelvét is ismerjék - az államnyelvről nem is beszélve - ez a legfontosabb.

 
 naliz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 18:32   
2007-09-28 14:10, Juli:
-

Azt mondod, hogy kisiskolasoknak magyar nyelv es irodalomoktatas? Ez jol hangzik, de hogy mukodik? Valaki egyszeruen elkezdte? Es ki tanit? es mibol? Nem irnal reszletesebben errol a dologrol?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 15:16   
Kedves Juli, azt írod:"Szerintem csak érdeklődés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében."
Igen, persze.Meg önfeláldozás és pénz kérdése is.

 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 14:10   
2007-09-28 10:51, Andu:
Es ezek a dolgok behozhatatlan hátrányt jelentenek.....észlelem sajnos.
-
Igen.

Frankfurtban évek óta van zeneovi, zenebölcsi, kisiskolásoknak heti rendeszerességel magyar nyelv és irodalom tanítás (és Darmstadtban is - ahova tömegesen viszik többtíz km távolságról is a gyerekeket).
Viszont azok, akik vegyes házasságban élnek,szeretnének olyan közösséget, amiben a gyerekek többet játszanak egymással, magyarul, hogy tudatosodjon bennük, hogy ezen a nyelven nem csak az anyu beszél otthon vele, a nagyi ha jön, hanem vannak még sokan akikkel igy is megérteti magát.

Most ott tartunk, hogy alakult egy csoport, miniklub, ahova már fél éves kortól jönnek a gyerekekkel. A picikkel "ringatózunk", a nagyobbakkal körjátékozunk, és az anyukáknak is van idejük arra,hogy egymással tapasztalatokat cseréljenek.Mindez másél órában hetente.

Szerintem csak érdeklödés, szervezés kérdése. A gyerek érdekében.


 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-09-28 12:21   
Kedves Andu, a gyermek ösztönösen a többséghez akar tartozni...Ez komoly akadály. A pénz is, persze. Sokan nyári táborokba küldik a gyermekeket, de ez nagyon költséges, bár itt Erdélyben sokkal olcsóbb.
 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó