2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Magyarként külföldön, külföldiként otthon
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 kerteszsan  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-11 01:51   
2004-09-23 22:10, poesje:
-

Az otthon az ahol elsz. Hazamenni csak Magyarorszagra tudsz ha ott szulettel.

_________________
Egy Magyar Emingrans

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-23 22:10   
Végigolvastam a topikot, nagyon érdekelt a téma. Úgy látom, hozzám hasonlóan sokaknak van három hazájuk, ami még bonyolultabbá teszi ezt a kérdést. Elöször is a haza fogalma. Az emberek többségének természetes, hogy szülöföld, haza, otthon egymást átfedö fogalma. A határon túl élöknél ez egy kicsit másképp van. Saját sorsomat hozhatom példának. Magyarország a szülöföldem, magyar az anyanyelvem, a mi himnuszunk a Himnusz. Húsz évesen férjhezmentem, és tizenöt évet éltem egy vajdasági magyar faluban. Otthonomnak éreztem azt is, és amikor el kellett hagynom, bizony honvágyam volt, mai napig is visszavágyom, és visszavárnak. Persze Budapest már nem az , amit otthagytam, és a kis falunk is sokat változott. Most Hollandiában vagyok itthon, innen megyek haza Magyarországra, és haza Vajdaságba, ahonnan aztán vágyom haza.
Párom, aki kamionsoför volt, azt mondja: mindenütt jó, de a legjobb út közben, és ebben is van valami, mindig nagy lelkesedéssel készülünk az útra.
Igazán otthon sehol sem lehetünk, mindenhol hiányzik valami.
Magyarok vagyunk külföldön, én már nem leszek holland, nem is lehetek, nem is akarok. Jól érzem itt magam, de nincsenek gyökereim.
Külföldiek vagyunk otthon, ez is igaz, hiszen nem ismerjük a mindennapokat, túristák vagyunk, akik rácsodálkoznak a szépségre és kritikával szemlélik a visszásságokat. Furcsa fák vagyunk , ott a gyökerek - itt az ágak.
De sok pluszt is ad ez az életforma, nyitottságot, összehasonlítható tapasztalatokat, tág horizontot. Egy testben 2-3 lélek lakik, és optimális esetben jól megférnek egymással. Én boldog vagyok, hogy mindent kipróbálhattam. A szocialista Magyarországon nevelkedtem, akkor az volt számomra a természetes. Egy un. elnemkötelezett országban voltam fiatal felnött, most a kapitalizmusban vagyok középkorú, és még ki tudja, mit hoz az öregkor. Nagyvárosi élet után kis falu következett, majd egy kis lélekszámú mezöváros. Mindig új életforma, más, érdekes. Sok ismerösünk, barátunk van a három országban, és mindig van téma: itt az ottani élet, ott az itteni, szívesen hallgatják a beszámolókat. Hányt-vetett sors a miénk, mégsem cserélnék senkivel.



_________________
poesje

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-20 22:29   
Ennek van egy olyan olvasata is, hogy aki elment, az az egyéni boldogulását választotta a saját magyar közössége sorsának jobbitása, vagy legalábbis az azzal való közösségvállalás helyett.

Bármilyen ok miatt megy el valaki, arra nem volt és nincs garancia, hogy jobbitási vagy közösségvállalási hajlandóságát értékelnék, vagy éppen sikerülne dolgokat befolyásolni vagy megváltoztatni, ha marad.

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-20 22:09   
2004-07-09 07:12, Fredi:
... Elmentetek, jól éltek, hallgassatok...

Akik ilyesmit mondanak, azok az otthonmaradást nem természetesnek, hanem kötelező áldozatnak érzik, ami alól mi kibújtunk.
Pedig az áldozatot mi hoztuk. Rövidtávon legtöbbünknek valószinüleg könnyebb lett volna maradni, mint menni és mindazt felvállalni, ami vele járt.

 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-20 08:47   
2004-02-20 14:48, Pompéry Berlin:
-
Ha újra születhetne, ki szeretne lenni, kérdezte egy újságíró Kányáditól. A költő rövid gondolkozás után ezt válaszolta: „Finnországi svéd.”
-
Kányádi többször járt Finnországban és betekintést nyert az itteni svéd anyanyelvüek jogaiba. Rövid kommentár: finnországi svéd nem azt jelenti, hogy az illetö Svédországból származó bevándorolt, hanem azt, hogy az esetek 99.9%-ban itt, Finnországban született és svéd az anyanyelve.
_________________

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-14 16:18   
Az általatok boncolt probléma általános és igencsak sokrétű. Teljesen más összefüggésben, t.i. a külföldön élő, helyesebben határon túli irodalmárok állandó kritikája, hogy őket a M.o.-i irodalmi élet vagy integrálja vagy nem, minden esetre úgy viszonyul hozzájuk, mintha a mindenkori mérce az anyaország lenne, valamint feltételezi, hogy mindeki ahhoz akarja mérni magát, ahhoz viszonyítva él, gondolkodik, dolgozik és magyar.

Az irodalmi probléma szerintem csak vetülete egy sokkal mélyebben rejlő általános felfogásnak. Erről írtam a vonatkozó virtuális konferencia során az ungpartyn is.

"... Kialakult az a gyakorlat, hogy Magyarország testesíti meg ezt a viszonyítási alapot, hajlamos önmagát etalonnak tekinteni. A nemzetállam hivatalossága jogán, de egyben többségi alapon is. Az anyaországban az etalon szerepkör, az abszolút egyedüli értékmérő mivoltának feltételezése azon a tényen alapul, hogy az ezeréves magyar állam jogutóda a mai Magyarország. Ha ez a nemzetállam, akkor automatikusan az itt élők „a” magyarok, ők itt vannak otthon, itt beszélnek, itt írnak magyarul, ez „a” magyar kultúra. Itt van a bent. Ehhez képest minden más kívül van. Ami pedig kívül rekedt, az hozzá idomul, feléje orientálódik, messzemenően őt tekinti irányadónak. Ő a mérce. A külhoni magyarság az anyaország ugyan soha ki nem mondott, de mégis létező értékmérő minőségét többnyire a múltban annak megkérdőjelezése nélkül elfogadta.

A hivatalosságon kívül ehhez a tudathoz hozzájárult továbbá az a sajátságos helyzet, hogy az anyaország szocialista érájának 40 esztendejében az iskolai oktatás tudatosan kerülte a Trianon-témát, annak következményeit. A látensen meglévő traumát igyekezett nem tudomásul venni. Ennek eredményeképpen felnőtt egy nemzedék, amely vajmi keveset tud/tudott a szomszédos államokba szorul magyar kisebbségekről és annak kulturális hagyományairól, az összmagyar kultúrát befolyásoló szerepéről.

Még kevésbé ismert az anyaországban a nyugatra került magyarság helyzete, története, értékei. Odáig mindenki tudja, hogy az országot elhagyták Rákóczival a bujdosók, Kossuth-tal a 48-asok (itt bukkan fül először az emigráció mint politikai kategória), az I. VH után Amerikába tántorogtak ennyien, a II. VH. után elmenekültek annyian. 56-ban nyugatra ment 200.000, és azóta is folytonosan létezik különböző intenzitású, de permanens vándorolás. „Otthonról” nézve a több száz éve uralkodó szemlélet szerint egy közös vonása van ezeknek az idegenbe kerülteknek: Elmentek = megszűntek létezni az otthonmaradtak szempontjából. Az anyaország egyszerűen leírta őket. Fel sem tételez tehát az elvándoroltakban nemzeti folytonosságot, netán potenciális kulturális tényezőt.

A kívülre került 1/3 a kívül rekedtséget természetellenes állapotként éli meg még akkor is, ha azt netán maga választotta – mint pl. a nyugati emigráció esetében. Az anyanyelv használata mindkét határon kívüli csoport esetében körülményessé vált, részben áldozatot követel, ezért a nemzettudat, a nyelv fontossága felértékelődik az anyaországi helyzethez képest. A kívül rekedtek már csak a nyelv miatt is valóban orientálódnak „otthon” felé. Ez megnyilvánul egy sajátságos információáramlásban: Kint lényegesen többet tudnak az anyaországról, mint fordítva. A nyugatiak nosztalgiával, a Kárpát-medenceiek pedig a nagyobbra, az erősre való felnézéssel tekintenek Magyarországra. Ez a jelenség tovább mélyítette az anyaország mintajellegű monopolhelyzetének tudatát.

Európában az információ Nyugatról Keletre áramlik, és nem fordítva. A franciák pl. nem tudnak szinte semmit a csehekről, magyarokról, mi viszont szintén alig tudunk valamit keleti szomszédainkról. Csak ez utóbbi senkinek nem tűnik fel, hisz számunkra Szerbia, Bulgária épp annyira „érdektelen”, mint mi vagyunk, pl. az angoloknak. Ez utóbbit viszont felháborítónak tartjuk. Így magyarjaink sértődötten észlelik, hogy a „Nyugat” alig tud róluk. Gyakran tapasztaljuk külföldön e tájékozatlanság láttán magunkban a bizonyítási kényszert. Lelőni sem lehet a hosszú listát, mi mindent adtak „a” magyarok a világnak zenében, irodalomban, műszaki felfedezésben, sportban, Nobel-díjban stb.

Hasonló egyenáram-jellegű a magyar-magyar kommunikáció: az anyaországtól a kisebbségek felé és nem fordítva. Ebben a fennállásban az erdélyiek, felvidékiek ütköznek meg azon, hogy az anyaország mennyire tájékozatlan felőlük. Hasonló vehemenciával bizonygatják határon túli honfitársaink, hogy az ő régiójuk mi mindenben előzte meg a mai Magyarországot, gótikus templomok csak a határon túl vannak, népi hagyományápolás, bizonyos nyelvi eredetiségek stb. Mindkét esetben ez egy ambivalens lelkiállapot, amely egyszerre hordozza magában a büszkeséget és a kisebbrendűségi érzést. Mert ugye vannak felmutatható értékek, de a mindenkori többség ezt nem vagy nem eléggé ismeri (el). Bosszantónak tűnik, hogy eközben a többségnél megdönthetetlennek látszik a maga értékmérő etalon szerepének tudata. ..."


Van persze olyan szituáció is, amelyben kettő azonos álláspontot foglal el a harmadikkal szemben: jelesen a m.o-i és a határontúli (adott esetben erdélyi) a nyugati magyarral szemben. Mert hogy az utóbbi magától távozott és a "jóba", tehát kritikához, más nézőponthoz, diferenciáltabb látásmódhoz a "cserbenhagyás" kategóriája szerint - lásd még Vörösmartynál a Szózatban: "...itt élned, halnod kell..." - elvesztette a jogát.

Más konstellációban a határontúli és a nyugati magyar hamarabb talál közös nyelvet egymással, mint az anyaországbelivel. Pl. történelmi, kulturális, nyelv- és értékmegőrzés téren.

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-14 16:03   
2004-07-09 07:12, Fredi:
-
Kedves Fredi,
nagyon jol ismerem ezt a problemat, ha nem is szep Erdelyorszagba, hanem csak Magyarhonba latogatok. En is sokat hallgatok, es megbanom, ha nem sikerül. Azt hiszem az otthoniaknak nem jelent semmit, ami velünk törtent, ugy szeretnenek minket viszontlatni, az idegenben töltött evek hatasa nelkül. Amire büszkek vagyunk, az emberi fejlödesünkre, azt mint hütlensegünk termeszetes velejarojat erzekelik. Tehat: te könnyen beszelsz...Szerencsere a legjobb baratok ennel sokkal diferencialtabban gondolkodnak, ezert velük okosan lehet mindenröl beszelni.
_________________

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-09 13:43   
Kedves Fredi hidd el nem vagy egyedul. Hiaba probaljuk megmagyarazni hogy kicsit objektivebbek vagyunk es talan szelesebb latoköruek lettunk mert nehany tapasztalattal gyarapodtunk nem fogadjak el tolunk meg a velemenynyilvanitast sem. Ez van , en rajöttem ha nagyritkan hazamegyek akkor hallgatok, meghallgatom mindenki panaszat es majd mikor ujra itthon vagyunk akkor a ferjemmel megtargyaljuk hogy mi is igy gondolkodnank ha ott maradunk . Ugy gondolom emberileg fejlödtunk mikor erre a nagy lepesre szantuk el magunkat.
Van azonban ennel sokal jobb sztorym: te talalkoztal-e olyan emberekkel otthon akik jobban tudjak milyen itt az elet mint en aki itt elek , mert nekem mar akartak segiteni is otthoniak hogy megoldjak a problemaimat.
Azert a legedesebb megis az volt mikor valaki aki megtudta hol dolgozom (Ericsson) direktbe megkerdezte tudok-e neki mobiltelefont szerezni Mikor elmagyaraztam hogy ez itt azert nem ugy megy mint otthon megsertödött

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-07-09 07:12   
Többször tapasztaltam, ha hazalátogatok szép Erdélyországba, hogy beszélgetéskor, ha a téma ottani dolgokra terelődik és netán valamilyen nem helyeslő, kritikai megjegyzést teszek az erdélyi magyarsággal kapcsolatban, akkor az udvariasabbak kisiklanak a témából, mások tapintatosan tudtomra adják: - ti nektek, akik elmentetek nincs jogotok minket bírálni. Itt kellett volna helytállni. Elmentetek, jól éltek, hallgassatok.
Van Nektek is hasonló tapasztalatok ? Mi a véleményetek erről az álláspontról, ami akár lelkiismereti konfliktushoz is vezethet ?

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-06-09 09:29   
2004-02-20 17:18, Zuloaga:
-
Neha ugy erzem, akarhova is megyek, mindenütt idegen vagyok
aztan hirtelen, egy szotol, egy hangulattol, egy zenedarabtol minden meghitte valik, tudom otthon vagyok, pedig semmi sem valtozott, csak bennem valami...


_________________

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-20 17:18   
Érdekes, most eszembe jutott, hogy magyar származásom ellenére spanyol vagyok Baszkföldön.
Pedig nem szándékosan csináltam.
Így alakult.


 
 Törölt Nicknév2  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-20 17:14   
A svéd anyanyelvü finnek helyzetét nem lehet egy napon emliteni az erdélyi magyarok helyzetével. Az erdélyi magyarok sajnos még elképzelni sem tudják azokat az elönyöket, amikkel a svéd anyanyelvü finn állampolgárok rendelkeznek.
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-20 16:11   
2004-02-20 15:01, bobe:
-
Ez nagyon erdekes !
vajon miert epp sved szeretne lenni es miert Finnorszagban?
-
Gondolom, párhuzamot vont az erdélyi magyarok és a finn svédek helyzete között és ennyivel kedvezőbbnek érzi a finn kisebbségpolitikát az ott élő svédekre vonatkozóan.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-20 15:01   
Ez nagyon erdekes !
vajon miert epp sved szeretne lenni es miert Finnorszagban?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-02-20 14:48   
Ha újra születhetne, ki szeretne lenni, kérdezte egy újságíró Kányáditól. A költő rövid gondolkozás után ezt válaszolta: „Finnországi svéd.”
 
 zSuperman  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-22 15:39   
Ernye 2002-04-08 21:49-es hozzászólásában lévő „mindenki (ti. aki külföldre került) és azonnal gazdag”-re válaszolva (időben ).

Eleinte az ember nem rendelkezik olyan (baráti) társasággal, ROKONSÁGGAL, mint otthon és ezáltal, a pénz keresés szempontjából sokkal hatékonyabban tudja beosztani az idejét. Otthon, az ember gondolatai a munkahelyén már 11:27 perckor azon járnak, hogy mit fog délután csinálni: haza, bevásárlás, sorbanállás az akármilyen hivatalnál, kocsit a szervízbe, átmenni a Nagyihoz, Bélához, Évához, sörözni a haverokkal, mozi, stb. Ez a hozzáállás a pénzköltésre és nem a pénzkeresésre van kihegyezve. (Az pedig messzire vezet, ha azt kezdjük fejtegetni, hogy miért ezen agyal az ember és miért nem a munkájára koncentrál.)
Míg külföldre kerülve – általában huszonévesként, egyedülállóként vagy friss házasként – az ember gondolatait az foglalkoztatja, hogy hogyan tudná elfogadtatni magát a környezetével. Azzal a környezettel, amitől emberi kapcsolatokat, társaságot, barátságot vár, de még a környezete kissé marslakóként figyelgeti. Megpróbál megfelelni vélt, vagy valós elvárásoknak, húzza az igát, mint az ökör, sokáig van a munkahelyén, mert más programja nem igen lenne (sokszor pénze sem hozzá). Ehhez persze hozzá is lehet szokni. Ez pedig pénzkeresés és spórolás. Eddig a hozzáállásról.
Most a javadalmazásról. Amíg otthon az emberek gyakorlatilag a túlélésért küzdenek a mindennapjaikban (a nagyravágyó életcél: egy lakás, egy telek/nyaraló, egy közép kategóriás autó, gyerekek felnevelve, kitanítattva, kistafírungozva, sírhely megvéve, temetésre félretéve, esetleg némi örökség kuporgatása, ami meghaladja az örökösödésiilletékek díját), addig külföldön (EU, USA, stb.) az otthoni „egy élet álma” pár év alatt összehozható. Ami otthon a felső-középosztály helyzete, abban szegénynek mondja magát az ember külföldön. Így, azt hiszem érthető, hogy az otthoniak szemében azonnali és dús a gazdagság.
Remélem Ernye, hogy a „Nyugat”-ra került emberek szemszögéből írtad, mert arra próbáltam valami választ fogalmazni. Attól tartok, hogy – mondjuk – a kárpátaljai magyarok szemszögéből pedig, Magyarország maga a paradicsom (kolbász-kerítés stb).

_________________
Zs.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-04 13:16   
Itt leírt negativumokkal kapcsolatban csak annyit: Magyarország bekerül (hál Istennek)az Európai Közösségbe, de még sok mindent kell tennie ahhoz, hogy Európa levetközze a Magyarországról alkotott vállveregetően-lekicsinylő látásmódját, valamint vélt, vagy valós balkanizmusait.

Üdv. Frédi

 
 Maya  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-03 13:23   
Magyarként külföldön...pár éve be kellett látnom, nemigen van jelentőségünk a nemzetközi politikában, a világgazdaságban. Ez persze kihat az egyes emberre is, mint például, hogy az én utlevelem a legutolsó mindenütt, hogy nem tudnak semmit az országról, vagy ha tudnak akkor baromságokat amit még valaki hallott a haverjának a nagyapapájától, aki volt ott 1962-ben, de nem jutott eszébe, hogy az infok valóságának utánaérdeklődjön vagy hogy eszébe jusson, a dolgok azóta nagyon megváltoztak.
Viszont mindez nagyon jó alkalom volt arra, hogy levetkőzzem a kisország komlexusomat és az ebből adódó felháborodásaimat, végül is én nyertem vele mert még nyitottabb lettem más népek iránt és magyarország iránt is. Igyekszem minél többet tudni az országomról, a történelmünkről, s igyekszem az adott ország (ahol épp élek) történelmét is jobban tudni mint a helybeliek.


Magyarként otthon. Ha valahol bevallom, hogy külföldön élek, azonnal 2x-es árat számolnak fel nekem. Könyveimet igyekszem egyedül bevásárolni, mert a barátnőim nem gondolnak bele, hogy kénytelen vagyok 20-30 ezerért vásárolni egyszerre, hiszen itt nemigen jutok hozzá magyar nyelvű könyvekhez. Nem gond mert megértem őket, igy igyekszem még tapintatosabb lenni.
Ezen kivűl nincs semmi gondom, nem hivalkodom semmivel sehol, az életmódom is pont ugyanolyan mint itt, igy nem adok okot az irigységre vagy az utálatra ilyen téren.
A barátaim még mind megvannak, sőt növekedett a számuk.

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-02 08:10   
2003-01-02 00:16, bab:
-
Szia és B.U.É.K. Bab

Igy olvasvàn az üzeneted az juték eszembe, hogy a magyar hivatalnokokat kellene billenteni hàtulrol farba. Fogadok, hogy sirnak rinak az alacsony jövedelem miatt. Jobb lenne, ha csak akkor jelennének meg a munkahelyen mikor felveszik a fizetést. Akkor legalàbb nem csinàlnànak kàrt.
Micsoda dilettantizmus és nemtörödés! Irj az élményedröl egy levelet valamelyik magyar ujsàgnak. Ugyse hasznàl semmit!!

üdvözöllek
ecet lazy

 
 bab  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-01-02 00:16   
Szigoruan tartva magamat a topik cimehez, miszerint kulfoldon magyar vagyok, Magyarorszagon kulfoldi, ennek van ket fontos osszetevoje. Egyreszt mit erzek en önmagamban, a masik pedig hogy mit gondolnak rolam az emberek (bar ez a masodik majdnem szinte elhanyagolhato... bocsanat, de igy van! )
Tehat kezdem a masodik oldallal, mit gondolnak rolam az emberek. Bár nem tulajdonitok soha jelentôséget ennek, sajnos a hivatalos életben mégis van hordereje a dolognak... 1995-ben meghalt az Édesanyam, s egyik naprol a masikra haza kellett rohannom Magyarorszagra, intezni a temetest. Nem fogjatok elhinni, de sehol nem fogadtak el az alairasomat, mindenhol azt a valaszt kaptam, hogy mivel nem elek magyarorszagon, igy kulfoldinek szamitok. A tét nagy volt, mert el kellett inteznem a temetest, s rajtam kivul senki nem tudta ezt megcsinalni. Hatalmas dilemma volt. Csak azert, mert par eve mar akkor már kulfoldon eltem, nem voltam hivatalos szemely az orszagban még akkor sem, ha a sajat Édesanyám temetését akartam netalán elintezni. Hat ennyit a kulso megitelesrol... Hogy magán emberek mit gondoltak rolam azáltal hogy külföldre kerültem, nem tudom, nem volt idôm ezt megfigyelni vagy megérezni...
Az elso osszetevo, miszerint kulfoldon magyarként elni, errol annyit, hogy bizony buszkeséggel hordom ezt az édes keresztet, azt, hogy magyarnak vallhatom magamat. S nem bujok el, nem titkolom el. Az emberek ahányak, annyiféle velemenyuk van. Ez igy is van rendjen.. Egyik pozitivan velekedik rolunk magyarokrol, mert elete soran jo tapasztalatokat kapott..., a masik negativan velekedik, mert esetleg rossz tapasztalatai vannak a magyar emberekkel kapcsolatban. Mindez nem hat rám traumaként, bátran, teljes nyiltsággal vallom magyarsagomat, sot!
Van egy harmadik oldala ennek a kerdesnek, mégpedig az, hogy ugyanis mindegy hol elunk, Magyarorszagon vagy kulfoldon, a meghatarozo az, hogy igaz emberkent elunk vagy sem. S ez itt a lenyeg. Lehet valaki magyar, kinai, mexikoi barmi, elhet a Fold barmely tajan, ha nem igaz emberkent el, akkor csak metelyezi a letezest mindenki szamara...
Valahova megszulettunk itt ebben a vilagban, (valoszinuleg oda, ahol elozoleg tavoztunk egy elozo letezesunkben..) s ezzel automatikusan kapunk egy hivatalosan bejegyzett nemzeti hovatartozast. Igen. Mégis a tény az, hogy alapvetoen a Vilagegyetem Polgarai vagyunk. Az orszagok, melyeket kitalaltunk, felepitettunk, fenntartunk, mind mind a mi emberi akaratunkbol letezik. Azonban mi emberek nem a sajat akaratunkbol letezunk. S az Univerzum sem a mi akarunkbol letezik, aminek is automatikus allampolgaraivá válunk megszületésünkkor. És ahogy minden letezo dolognak megvan a racionalis ertelme ezen a Foldon, igy nekunk embereknek is. Életünk ertelme és feladata a mind teljesebb kibontakozas, a boldogsag megszerzése és fenntartása, egymas feltetel nelkuli megsegitese a feltetelek nelküli örömök elérése érdekében. Kell, hogy erezzuk e hatalmas elvarasokat önmagunkban, s kell hogy készségesek legyunk mindezen feltételek mindenkori megteremtésére önmagunk s mindenki más számára.
Mondhatjátok, hogy egy álomvilágban élek. S mondhatjátok, hogy nem kell a fellegekig kapaszkodni, hogy maradjunk csak itt a Földi keretek között... Igen, itt allok erosen a Földön, s minden értelmemmel próbálom megérteni e embervilág alkotta törvényeket. Amirôl én álmodom, az nem álom. Az már most létezik a szivekben, nem csak én hordom ezeket a csodálatos vágyakat. TUDOM, hogy egy nap az ember emberhez méltó társadalmakat hoz létre. Tudom, hogy egy nap mind ennek be kell kovetkeznie. Ha nem most, hat kesobb... Talán ez év közepétôl . Az optimizmusom határtalan!!!!! 'Légy jó mindhalálig'... s tanitsd az embereket az emberiségre... Kell, hogy betöltsük ezt az egyszerü elvárást, embernek lenni, minden körülmények között. Kellett, hogy leirjam mindezt januar elsejen, e csodálatos év csodálatos elsô oráiban! S tudom hogy Ti is ezt akarjátok, ezt teszitek, kozmopolitaként vigyázó kezetekkel, értelmetekkel, szivetekkel véditek a védhetôt, a Földet, egész emberi társadalmunkat!!! Igaz Magyarként, Igaz Emberként, Az Igaz Emberi Életért!
Boldog Uj Evet Mindenkinek!
szeretettel: bab

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-29 03:18   
2002-12-29 02:42, itcme:
-
Huha...itt vannak szférák amik ismeretlenek a számomra..hogy sétál egy canuck kedves itcme?

 
 itcme  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-29 02:42   
Nem tudok magyar megfelelő példát egy angol mondásra, ami durván fordítva valahogy így hangzik. "úgy sétál, mint egy kacsa - úgy beszél, mint egy kacsa - úgy nézki, mint egy kacsa - akkor ez egy kacsa!" Hmm... én úgy sétálok, mint egy kanadai - én úgy beszélek, mint egy kanadai - én úgy gondolkodom, mint egy kanadai - én úgy nézek ki, mint egy kanadai és még is egy Magyar vagyok! fene sem érti ezt.
 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-28 03:44   
2002-12-22 06:55, ecet:
-
2002-12-22 03:23, Ferencz Zsuzsanna:
-
Kegyed elég csökönyös hazafi (hazanö?)! Vagy rosszul làtom?
üdv. (eZ)

Kedves Ecet!
Csökönyösnek valóban csökönyös vagyok.
Honlánynak nem nevezném magam.
Viszont, akárcsak te, én is pontosan akarom tudni,mit jelent a magyarságom.Ellenben mi két külön uton próbáljuk megközelíteni a fogalmat: te Svájcban, én pediglen Romániában.
...Lenne még valami: én vívó voltam.

 
 vizinikk  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-27 13:38   
"amíg Romániában mindig is magyar voltam, bár ezért megvetettek, addig Magyarországon meg román lettem és ezért szintén megvetnek.
Miért nem lehetek az anyaországban épp úgy magyar, mint Romániában és mi az oka annak, hogy mindig hátrányos helyzetbe taszítanak?"
"idegenben az embernek kétszer annyit kell felmutatnia a társadalomban ill. a munkahelyén, hogy legalább fele annyire elismerjék, mint a tözsgyökerest."
Ezt a hozzászólást a topik elején írta valaki. Érvényes még akkor is, ha valaki más tájegységről költözik valahová, mert az ismeretleneket rendszerint mindenhol fenntartással fogadják. Aztán ez enyhül, ha már megismerték.
Sajnos, az a helyzet, hogy sok, Erdélyből vagy máshonnan letelepedővel lehetett rossz tapasztalatokat szerezni, és, mondjuk két ilyen eset után már kész is az előítélet.
Az életben sokan indulnak hendikeppel, aztán, aki legény a gáton, leküzdi azokat. Ha van türelmed kivárni, ezek majd eltűnnek, és talán még jobban is fognak szeretni, mint az ide születetteket.
-

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-22 06:55   
2002-12-22 03:23, Ferencz Zsuzsanna:
-
Na nekem mondhatod a trikolor izét amire akarod kedves Zsuzsanna. Én nem vagyok itt ejnye-bejnye hàzmester aki csak a sajàt poénokon tud nevetni.

Egyébként lassan defenziàba kényszeritessz kedves Zsuzsanna. Magyaràzkodnom kell, pedig nem követtem el semmit. Kegyed elég csökönyös hazafi (hazanö?)! Vagy rosszul làtom?
üdv. (eZ)

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-22 03:23   
Kedves Ecet, a "trikolór cirkusz" az egyik barátom kifejezése, ezt sajnos elfeledtem közölni.Olyan megnyilvánulásokra használja, amitől a józan ember rosszul lesz. Semmiképp sem a piros-fehér-zöld zászlóra. Vagy más nemzeti lobogóra.
 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-21 16:00   
2002-12-21 14:54, Ferencz Zsuzsanna:
-
Làttyatuk feleim szümtükhel miért fogalmazok knapp. Ha egy mondatba préseltem volna a mondanivalomat akkor se azt làtnà benne a kedves olvaso amit irok.

- Trikolor cucc szép szines folt.
- Magyarsàgot emészteni? Megmondom, hogy nehéz e, ha megmondod mi a magyarsàgom. Szerencsére nem kell hazafisàg miatt kötelezöen öszirozsàs vàgohidra mennem.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-21 14:54   
Vagyis, Ecetkém:
1. nem viseld el a trikolór cirkuszt
2. még nem emésztetted meg a saját magyarságodat

 
 ecet  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-21 07:06   
2002-12-21 03:34, Ferencz Zsuzsanna:

Vàlasz forditott sorrendben:

Hazafisàgnak nevezem mind azt amit felsoroltàl kedves Zsuzsanna. Tàlàn még hozzà lehetne venni az örömet megemlékezéseken, dagadt beszédeket honoràcioktol és àgyu felszentelést pappal.
- A hazafiassàghoz elengedhetetlen az elképzelés, hogy a sajàt nemzet valami különleges. Ez belölem hiànyzik.
A hazafisàg csak viszonyitva lehetséges igy a patriota rà van szorulva legalàbb egy kevésbé értékes nàciora, hogy annak a relàciojàban definiàlja magàt. Anélkül nem müködik a patriotasàg, mint ahogy zsido nélkül sincsen àrja.
- Svàjci hazafisàg: abszurd. Kis képzelöerövel lehetnék többes hazafi is. A nagyszüleim osztràk/német bevàndorlok.
- Nyelv: az egyik ugyanolyan jo mint a màsik.
- Szokàsokkal nem igen tudok mit kezdeni. Megszokàs nagy hàtràny annak aki màs kulturàba csöppen màs szokàsokkal.
- Történelem és eredet: szàmomra mérvado a sajàt. Az 1946-ban Budapesten vette kezdetét.
- Himnusz: naja. Bizonyos érzelmi kötödés tagadhatatlan.


-Hazafiassàg fogalom az értelmezö szotàrbol-
Hazafi/patriota (a görög patriotesböl: valaki aki ugyanabbol a nemzetböl szàrmazik).

A hazaszeretet az individuum és a nemzeti érdekek egyesitése ugy, hogy a nemzet garantàlja az egyén javàt. Tett a nemzeti érdekekért ugy jelenik meg, mint a cselekedet az egyén javàra. Az àllam mint a nemzet képviselöje az aggodàs és a tisztelet tàrgya. Az àllami hatalomrendet az individuum hazànak érzi, melyet belsö és külsö ellenséggel szemben köteles megvédeni. A hazaszeretet szoros érzelmi kapcsolat a nemzet és az àllam értékeihez, tradiciohoz, szimbolumaihoz. Patriotàk megtalàlhatok a föld minden tàjàn, tehàt hogy melyik hazàt tisztelik tulajdonképpen a születés véletlenségének a következménye. A feltétel nélküli nemzeti pàrtfoglalàs miatt a hazafiakat könnyü màs nemzetek illetve külföldiek ellen mobilizàlni.

Patriotizmus kifejezödik külsö szimbolumokban és ceremoniàkban, mint zàszlos felvonulàsok, kitüntetések, egyenruhàk és cimek viselete, himnuszok éneklésében, fontos nemzeti események mint àllam alapitok, hös hadvezérek, kulturàlis személyiségek születésnapjai, évfordulok, hires csatàk, törvényhozàsok, gyülekezetek évforduloinak megünneplésében. A patriotizmusban fontos szerepet jàtszanak és nagy kifejezö erövel rendelkeznek pàrtok, uralkodok, parlament és a katonasàg.

Kellemes Karàcsonyi Ünnepeket kivànok




 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-21 03:34   
2002-12-20 07:37, ecet:
-
A csalàdban és a környezetemben nem volt szokàs a hazafisàg, ezért nekem kevés belülröl fakado magyarsàgom van..

-
Kedves Ecet, a magyarság nemcsak a hazafiságot jelenti, hanem a közös nyelvet, kultúrát,közös szokásokat,eredetet,történelmet,stb. Hogy most ne beszéljek külön a Himnuszról, amlyről mostanában itt sok szó esett.
Svájci hazafiságod van?
És egyáltalában: mit nevezel te hazafiságnak?
T.i. ez egy koronként változó fogalom.

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó