2018. december 15. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> MON - Cikkeink kapcsán >> NÉMETORSZÁG: Guten Morgen Herr Doktor!
Új topik indítása   Üzenet küldése
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-17 13:53   
2004-09-08 11:04, Gabó:

nem is olyan nagy dolog belevágni az ismeretlenbe.

A lenti történet még a mult században történt, ezt vedd figyelembe

 
 Gabó  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-09-08 11:04   
2002-12-19 16:26, MagyarOnline.net:
-


Kedves Dr. Szutrély Péter!

Nagyon tetszett a kis története, és örülök, hogy így ismeretlenül is egy kis bíztatást kaptam, hogy így is lehet ezt csinálni, nem is olyan nagy dolog belevágni az ismeretlenbe.

Köszönettel: dr Házi Gabriella

 
 MagyarOnline.net  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-12-19 16:26   
Guten Morgen Herr Doktor!


Dr. Szutrély Péter:

Budapesten születtem, 1949-ben. Ami a családomat illeti, egy csomó színész volt a családban, elsősorban egyik leghíresebb távoli rokonom Blaha Lujza, aztán az egyik nagymamám, Garami Jolán, aki nagyon hosszú ideig színészkedett és 82 évesen a színészotthonban halt meg. Ő a győri színháznál volt, azelőtt pedig turnészínész, saját színtársulattal járták az országot. Anyám, Ölvedy Zsóka Szegeden, majd a Vígszínházban játszott, s mellesleg 13 filmben is szerepelt. Leghíresebb filmje az Egy csók és más semmi, amit mostanában sokszor lehet látni.

****

Előkerült a családi dokumentáció, amivel igazolhattuk a visszanémetesítési szándékunkat és ezzel jelentkeztünk az illetékes hivatalnál. Az ügyintéző kedves úriember volt. A számomra kiosztott szerep abból áll, hogy hangosan el kellett rebegnem: "guten Morgen".

Ennyiből azonnal és lelkesen megállapította, hogy milyen tökéletesen beszélek németül és fél óra múlva már megvolt a "Personalausweißunk", amiről én még azt sem tudtam, hogy micsoda. Ezt követően a nagybátyám leszögezte, hogy ilyen kemény hét után ránkfér egy kis pihenés és adott ötszáz márkát, hogy menjünk el Hamburgba kikapcsolódni, megnézni a Reperbahnt, no meg ismerkedni ezzel a számunkra új világgal. Így három hétig még turistáskodtunk és végleg eldöntöttük, hogy német személyi igazolvány tulajdonosaiként maradunk. Gondot okozott viszont a diplomám hiánya, ráadásul a magyar útlevelembe se volt beírva a "Dr", amivel igazolhattam volna magam. Dehát, próba-szerencse, gondoltam egy nagyot és felcsaptam az orvosi hetilapot, aminek az álláshirdetéseiből válogatva odatelefonáltam. Igaz, hogy akcentussal, de folyékonyan el tudtam mondani a gondomat és meglepetésemre a hatalmas, nagytekintélyű professzorok azt válaszolták, hogy rendben van uram, reggel jelentkezzen és kezdje el. Ilyen világ volt itt akkoriban a hetvenes évek közepén. Így másnap kimentem Lüdenscheidbe, ahol közöltem a főorvossal, hogy urológiát szeretnék csinálni, amiben van már némi gyakorlatom és ... én még mondtam volna, de ő közbevágott, hogy jó-jó, de hol a fehér köpenye, mert az osztályon már várnak. Kicsit vakaróznom kellett, hogy tisztázzam a helyzetemet: rokonoknál lakom, 70 kilométerre, pénzem meg nincs és .... és ez van. Ekkor zsebből kaptam 600 márkát indulásnak, s ezután már nem volt mit csinálni, másnap beálltam. Az, hogy most már Németországban vagyok, akkor derült ki számomra igazán, amikor másnap reggel a főnök az irodájából kilépve kezet nyújtott és azt mondta: "Guten Morgen Herr Doktor". Nagyon jó nevű urológus, idős úr volt már akkor, s ez azért volt szokatlan, mert Magyarországon legfeljebb annyi megszólítás illetett az idősebb kollégák részéről, hogy "szaladj már fiam tíz deka parizerért".

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó