2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Kölföldön élő magyarok, avagy mitől magyar a magyar
Új topik indítása   Üzenet küldése
 Bengoshi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-01-27 15:06   
Kedves Judit(?),

köszönöm a linkeket!
A két cikk olyan kimeritöen foglalkozik az általam csak részben felvetett témával, hogy saját szövegem mellettük csupán szószaporításnak tünik

Az általános tünetleírásokkal, magyarázatokkal szemben engem inkább az érdekelne, hogy hogyan viszonyulnak az emberek maguk ehhez a témához, milyen eredményre jutnak, hogyan befolyásolja öndifinciójukat?
Tehát éppen a kérdés személyes vetülete.

A harmadik linket már ismertem Hunortól, de csak saját mondókám megfogalmazása után olvastam.
Nem oktalanul határoltad be a vitát dátuma szerint - utólag nem szerettem volna megpiszkálni ezt a méhkast.

Ráadásul Ti az identitás kérdését jóval szélesebb keretek között vitattátok, mint én.
Nekem tényleg csak az a "magyar" kérdés furdalta az oldalamat, amiröl írtam is.

Ben

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-01-27 13:18   
2009-01-27 12:23, Bengoshi:
-
Kedves Bengoshi,

mielőtt kiterebélyesedik a vita, engedd meg, hogy belinkeljek ide két vonatkozó írást, amelyek ugyanebben a témakörben születtek, de a MON címlapján állnak, amelyre érzésem szerint soha senki nem kattint, ha már egyszer ejutott a Fórumig. Adalékként vagy emlékezetésül tehát:
Vitaindító cikk:
http://www.magyaronline.net/cikk.php?id=79
Ugyanez más aspektusból:
http://www.magyaronline.net/cikk.php?id=116
Ezek az írások inkább definiálni kívánják a magyarság fogalmát, a Te posztod ugyanezt a kérdést az identitás oldalásól feszegeti. Megjegyzem, ugyanerről, t.i. az identitásról vitatkoz(t)unk pár napja a szomszéd rovatban január 8-12. között:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=870&forum=60&213

 
 Bengoshi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-01-27 12:23   
Kedves tagok,

egy newsgroup-ban felmerült téma keretében a következö gondolataimat közöltem arról a kérdésröl, hogy mi is a „Magyarság“ lényege, illetve hogyan értelmezze magát egy huzamosan külföldön élö „magyar“. Igazán érdekelne, hogy hogyan gondolkoznak erröl azok, akik hozzám hasonló helyzetben vannak, de persze azok véleménye is, kik Magyarországot sosem hagyták el, vagy egy más országban „születtek magyarnak“.

„…Jól értem, hogy a "Magyarság" nem kabát, amit tetszésünk szerint le- vagy felveszünk. A mondottak után méginkább érdekelne, hogy Elie Wiesel minek érzi magát.
Nem akarom életemet az övével összehasonlítani - az egyetlen közös nevezö, hogy hasonló korban kerültem el Magyarországról és vált Németország új otthonomá.

Ha nem is olyan kérdésröl van szó, ami naponta foglalkoztat, de idönként felmerül a kérdés, hogy én magam magyar, vagy német vagyok?
A német állampolgárság világos (magyar már nincs) és tudom, hogy ebböl nem fakad autómatikusan egy más nemzetiség.
Természetesen egy idegen szemében lehet, hogy "magyarságom" van túlsúlyban, de már "sértegettek" mint "tipikus németet" is.
Ha Lisztnél, aki alig beszélt magyarul és élete nagyrészét külföldön töltötte, elismerjük, hogy (állítólag) saját bevallása szerint magyarnak érezte magát, akkor öntudatunk mégis csak befolyással lehet nemzeti hozzátartozásunkra. Tehát nem redukálhatjuk a "Magyarságot" a származás, nyelvtudás, szülöhely metszetére.

Hogy a törvények kézzelfogható, lehetöleg objektiv feltételeket keresnek, az világos. Más kezelhetö megoldás nem képzelhetö el. De az idézett magyar törvény* szövege is két lábon áll: Egy objektiv és egy szubjektiv lábon. Megjegyzem érdekes, hogy a feltétel "magyarnak vallja magát" és "tud magyarul stb." kumulativ viszonyban állnak egymáshoz, a nyelvtudás valamint a többi feltétel viszont alternativ elegendöek. Tehát az is magyar lehet, aki egy kukkot sem beszél magyarul és nem Magyarországon él, de valahol magyarnak vallotta magát - különben miért jegyezné valamilyen hivatal magyarként. Ezzel viszont megint a kiindulási pontnál lennénk: Aki magyarnak vallja magát...... az magyar. Érdekes, t.i. az is magyar (állampolgár), akinek a szülei magyarok, függetlenül attól, hogy minek vallja magát. De ezt már tisztáztuk itt.

Hogy (megint) az USA példáját strapáljam, mert hogy az ugye a klasszikus bevándorló cél: Hogy lesz akkor valaki amerikai? Vagy lehetetlenség nemzetiséget váltani az elsö generációban, az-az egy életen belül csak egy nemzetiségnek van helye? S ha valaki azt mondja, "én a mai naptól kezdve amerikai vagyok, testemmel, lelkemmel" - mert hogy ha nem is szó szerint így, de esküdni kell az új amerikaiaknak - akkor az csak hamis eskü, vagy akarata ellenére nem változtat a nemzetiségen?

Tehát vagy magyar vagyok - ha akarom, ha nem - vagy nem vagyok magyar és akkor nem is lehet belölem magyar? T.i. ez lenne a konzequencia az elsö kijelentésböl.

Érzésem szerint valahogy még nem teljes a kép. Én itt különbséget szeretnék tenni a "magyar" és a "magyar származás" között. És hogy senki meg ne sértödjön, saját személyemet használom alanynak:

Én Magyarországon születtem, szüleim magyar nemzetiségüek, hogy ennél a kifejezésnél maradjunk. Persze ez csak a fél igazság, mert királyi kutyabör ellenére (ha ez egyáltalán ellentmondás) van a rokonságban minden nemzetiség, mely a Déldunántúlon honos. Söt, több is, mert apai ágról van erdélyi rokonság is. Tehát akkor mitöl voltak éppen magyarok az öseim? Pedig végül is annak vallották magukat. Anyai nagyanyám beszélt horvátul is, meg svábul is, de el nem telt egy nap, hogy ne sírta volna vissza (magyarul) "nagy Baranya" határait, melyek között ö - a mai Horvátország területén - "magyarnak" született.
Aztán itt vagyok én, aki életem nagy részét Németországban éltem és már csak gyerekkori emlékeim kötnek Magyarországhoz. Most én mi vagyok? A németek szemében magyar, a magyarok szemében se hal, se hús, más nemzetek szemében... inkább német, mint magyar. Német barátaim nem tekintenek magyarnak, noha a háttérben megmarad ez az árnyalat, de csak olyan szinten, mint a megkülömböztetés aszerint, hogy valaki bayor, sváb, frank, vagy "Fischkopf" .
Én magam sem tudom igazán meghatározni. Egyrészt majdnem illetlenségnek tekinteném, ha mellemre veregetve "magyarkodnék", másrészt persze, hogy magyar gyökereim vannak és ezek igenis részben meghatározó jellegüek ami a személyiségemet illeti. De nem csak a gyökerek meghatározóak, tehát nem lehetek 100%-ig magyar.
Talán valamiféle átmeneti állapotban lehetek, mert az én utódom már kétségtelenül német lesz, nem magyar.
Ezért tényleg azt mondanám, hogy a megjelölés "magyar származású" passzolna az én esetemben a legjobban. Noha ez nem jogi terminus - az-az megint se hal, se hús. Viszont utódjaim is használhatnák ezt a megjelölést és ízlés szerint úgy értelmezhetik, élhetik, ahogy gondolják. Söt, ha akarnak, visszavándorolhatnak Magyarországra és senkinek nem lehet az ellen kifogása, ha azt mondják majd, hogy "haza jöttek".

Tehát ha megkérdöjelezem annak a nemzitiségét, aki egy más országot választott hazájának, akkor igenis jogos a kérdés, hiszen nem tekinthetünk senkit, hogy úgy mondjam, "akarata ellenére" magyarnak. Hiszen akkor megvonnánk azt a jogát (amit Lisztnél elismertünk), hogy saját maga határozza meg mivoltát, az-az nemzetiségét is.
Egy világos: Megfosztani se nem akarok, se nem lehet valakit "Magyarságától", ha maga annak tekinti magát.
Persze ebböl adódna megint a kényes kérdés, hogy egy Magyarországon született, élö, de elméletileg más nemzetiséghez tartozó személyt minek tekintünk, ha ö magát magyarnak vallaná? T.i. ö azt mondja, hogy magyar, állampolgársága magyar és a világon minden országban magyarnak számítana. Tehát ha jól viselkedett, akkor egy "magyar" viselkedett jól, ha meg nem, akkor minden magyarra szégyent hozott
Viszont a Magyarok azt fogják mondani, hogy nem magyar hozta szégyenbe öket, hanem egy más nemzetiségü.... De ez már szörszálhasogatás.

Úgy tünik, hogy nehéz megfogni a dolog lényegét, mert individuális érzelmeink nagy szerepet játszanak abban is, hogy magyarnak érezzük-e magunkat és, hogy hogyan értelmezzük a "magyarság" tartalmát.“

* Magyar Igazolványra jogosító feltételek:
• magyarnak vallja magát, és a kérelem benyújtásával kinyilvánította a magyar nemzeti közösséghez való tartozását;
(és)
• tud magyarul, vagy a lakóhelye szerinti állam õt magyar nemzetiségûnek valló személyként tartja nyilván, vagy magyar nemzetiségû személyeket tömörítõ szervezet nyilvántartott tagja, vagy a lakóhelye szerinti állam területén mûködõ egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségûként tartják számon.

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó