2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Beszéljünk magyarul?!
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 )
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-24 22:59   
Berlinben élek 27 éve. Férjem "bennszülött", aki a bekeritési hadmüveletek idején elkezdett magyarul tanulni, ma kitünöen beszél. (Nem a témához tartozik, de az a tapasztalatom, hogy ha megkapja a partnert magyartudás nélkül, akkor abból késöbb már nem lesz énekes halott.)
Gyermekünk, Zsófia 18 éves. Születésétöl fogva én csak magyarul beszélek vele. Az önfegyelem ebben a konzekvenciában nyilvánul meg. Ugyanis idövel, amikor a barátok gyakran és nagyszámban jönnek hozzá, akkor bizony terhes mindenkinek elmagyarázni, hogy a magyar nyelv egymás között nem a vendég iránti udvariatlanság, hanem családi szokás, szabály, és garantáltan megismétlek minden mondatot németül. Ennek ellenére kialakul a környezeti hatás nyomására a legkisebb ellenállás törvénye, amikor a gyerek szivesebben válaszol a környezet nyelvén, hisz ovoda, iskola miatt ez dominál, tehát könnyebben esik. Nagy konzekvenciát követel, hogy ezt legyözzük. Továbbá pedagógiai készséget, hogy az iskolatársak csúfolódása esetén megértessük vele, ez nem furcsa, hanem több. Az eredményhez hozzátartozik az is, hogy ne hordjuk véres kardként a mi vagy nagyszülök korosztálya társaságába M.o.-on, mert az ellen legkésöbb a pubertásban komoly ellenállás alakul ki. Annál fontosabb viszont, hogy sikerélményei legyenek magyarul vagy magyar tudása révén és legyen magyar társasága a saját korosztályában.

Zsófi idén érettségizik a berlini Francia Gimnáziumban. Anyanyelve magyar, apanyelve német, munkanyelve francia. Tud még továbbá elég jól angolul (+ latin, spanyol). Környezetében a bilingualitás természetes, ezért jobb helyzetben van, mint azok, akik egynyelvü környezettel állnak szemben.

Kiverekedte Strassbourgban, hogy a francia Baccalauréat (érettségi)során második idegennyelvként magyarból vizsgázhasson.

Szeretne késöbb egyetemi tanulmányai során 1-2 félévet M.o-on tanulni.

Az eredmény igazolja a befektetést idöben, türelemben, következetességben.

Kezdö többnyelvü szülönek javaslom, hogy ne hagyja magát lebeszélni holmi alternativ pszichológusok által: nem igaz, hogy a többnyelvüség a gyerek fejlödésének árt. Tapasztalat szerint 3 nyelvig müködik a dolog. A gyerek pontosan tudja, hogy kihez milyen nyelven kell szólni. De ehhez kell a következetesség: t.i. csak úgy müködik a dolog, ha a nyelv konkrét emberhez kapcsolódik. Vétkes hiba, ha a szülö hol igy, hol úgy szól a gyerekhez.

Lehet persze, hogy a végén nem lesz a fogalmazása egyik nyelven sem olyan szabatos, mintha nyelvésznek született volna, de a többnyelvüség elönyei mindenképpen kiegyenlitik ezt a lehetséges hátrányt.

További jótanács: ne akarjuk kicsikarni a gyerekböl, hogy minek érzi magát: magyarnak vagy (a mi esetünkben) németnek. Ez a dilemma csak a felnött korban távozottakat foglalkoztatja, a yereknek ez a kettösség természetes. És ne akarjuk belesulykolni, hogy az egyik vagy a másik a jobb. Ma, hála istennek nem kell döntenie, egyszerre lehet mindkettö.

Ha valaki erröl többet akar megtudni, azt szeretettel invitálom az EPMSz idei konferenciájára, ahol a nyelv a téma. (Lásd még: bevezetö cikk a föoldalon)

 
 sagizsu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-24 21:43   
Kedves Frédi!
Azt hiszem nagyon egyetértünk. De tudna egy kicsit bővebben írni arról, mit ért "önfegyelem" alatt?
Zsuzsa

 
 sagizsu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-24 21:36   
Kedves Zsuzsanna!

Köszönöm a választ. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatba. Az egyik: mit jelent az, hogy a gyerekhez három éves koráig csak az anyanyelvén szabd szólni?
A másik: nem voltak tanulási nehézségek az iskolában?
Üdvözlettel, Zsuzsa

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-24 06:59   
Kedves Zsuzsanna,

minden elismerésem az Öné.
Az amit a lányával elért figyelemre méltó, de nagy önfegyelmet, kitartást és jó családi hátteret is kíván. Sajnos ezek sok esetben nem adottak.

Frédi

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-24 04:52   
Nem élek Nyugaton, hanem főként Bukarestben. Tehát szintén szórványmagyar vagyok. Van egy lányom, aki itt született és akinek az apja német anyanyelvű.Tehát már eleve hátrányos helyzetből indult a magyar nyelv tekintetében: háromnyelvű környezetben született. Sok gyermekpszichológussal tárgyaltam, minden lehetséges könyvészetet elolvastam. Amit kiszűrtem: a gyermekhez hároméves koráig csak anyanyelvén szabad szólni.Ha lehet, magyar óvodába és iskolába kell járatni. Az eredmény az én esetemben: a lányom magyar újságíró lett. Viszont tökéletesen beszél románul és németül.
 
 sagizsu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-04-23 23:58   
Szórványmagyarságban élünk, nyugaton. Társaságunkban nagyon sok a fiatal szülő. Megoszlanak a vélemények arról, hogyan beszéljünk a gyerekekkel. Tapasztalt szülők, külföldön nevelkedő gyerekek, másod-harmadgenerációs magyarok tapasztalataira, élményeire és véleményére lenne szükségünk.

Beszéljünk magyarul? Vagy csak az adott ország nyelvén? Megtanulnak majd a gyerekek mind a két nyelven? Vagy egyiken sem rendesen? Kell nekünk még egyáltalán nyugaton a magyar? Minden véleményre kíváncsiak vagyunk.

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó