2018. január 17. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Csevegés! >> Kis Kerti Pad
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 következő lap )
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-15 18:35   
2018-01-13 23:26, gvirag:
-
Túlzás lenne azt állítani, hogy nap, mint nap, de gyakran, és az utóbbi idöben egyre gyakrabban gondolok arra a szerencsére, hogy oly korban, - és ott éltem a földön, amikor, - és ahol béke volt és van.

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-13 23:26   
Hetvenöt évvel ezelőtt.
Még teljes fényében ragyogott a kúria. A szalonban terítettek, mert sokan voltunk. Nem csak a Karácsonyt ünnepeltük, hanem Gáspárt is, aki egyenesen a frontról érkezett szabadságra. Összerakták a nagy tölgyfaasztalt, huszonnégy főre terítettek. Mindenki kíváncsi volt a háborús beszámolóra.

Gáspár természetesen nem beszélt, nem tehette, szigorúan megkövetelték a hallgatást. Volt a rokonok között néhány, akiknek fogalma sem volt arról milyen a háború, de annál nagyobb szája volt. Nagy győzelmi lelkesedéssel beszéltek a "sikerekről". Ma már tudom, Gáspár túl volt a tűzkeresztségen, Thunnál résztvett az áttörésben, majd a hídfőcsatákban is, egységének húsz százalékos vesztesége volt - halottakban.

Négy levesetálban felszolgálták már a csirkeragut, amikor az egyik megjegyezte: Neked jó Gazsi, te tüzér vagy, távolról lövöd a muszkát. Itt szakadt el a cérna! Gáspár belekapott az asztal szélébe, hogy ránkborítsa, szerencsénkre csak a leveses tálak loccsantak ki. Iszonyút káromkodott és bevágta ránk a szalon üvegezett ajtaját, hullottak az üvegcserepek. Elment az étvágya az úri társaságnak.

Unokabátyám bezárkózott a füstös konyhába, nem engedett senkit a közelébe. Anyám volt az egyetlen kivétel, Gáspár is tudta, hogy nem lelkesedik a háborúért.

Három nap után azzal állt elő, hogy elutazik Ditróra, meglátogatja a bátyját aki éppen síkiképzésen volt Gyergyóban. Féltették, nagyon rossz lelkiállapotban volt. Úgy gondolták, ha én is vele megyek nem csinál semmi könnyelműséget, megóvja majd az értem viset felelősség.
Nagy havazás volt, Tekénél az utat a fél hadsereg takarította, ezen az úton "lógott" a dél Erdélyben állomásoztatott haderőnk. Nehéz utazás után érkeztünk meg Józsi szállására. Esténként az alacsony kis szoba megtelt az egység fiatal tisztjeivel, ott aztán hallhattuk, mi is a valóság ott a Don partján. Hogy rossz a német koszt, hogy kevés a lőszer, hogy ősszel a folyó túlpartján az oroszok lejártak fürdeni a folyóra, mert tudják, hogy csak támadás esetén szabad fegyvert használni. Hiányos a téli ruházat, sok a halott, nagy a veszteség a véres ütközetekben. Bezzeg, ha nálunk mozgás van, olyan pergőtűz van, hogy moccanni sem lehet. A figyelőbe még az ételt sem tudják kihordani, redszeres, hogy a kiküldött őrt elvágott torokkal találják.

Gáspár január elején visszautazott az egységéhez. Soha nem láttuk többet.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-11 22:04   
2018-01-11 18:28, gvirag:
Persze hogy olvasunk, és az sem baj,ha többször. Ismétlés a tudás anyja
_________________
poe

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-11 19:11   
2018-01-11 18:26, gvirag:
-
Szóra sem érdemes. Tekindsd úgy, hogy érdemes ide írnod, mert olvassák és emlékeznek a tartalmára még egy év elteltével is.



 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-11 18:28   
2018-01-10 02:31, Valeria:
-
2018-01-07 11:01, gvirag:
-
Nagyon erdekes volt.

-
Kedves Valéria, örülök, hogy tetszett ez a kis beszámolóm. A legritkább eset, hogy a történeteimre válasz is érkezik. Köszönöm.

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-11 18:26   
2018-01-07 17:42, nidda:
-
2018-01-07 11:01, gvirag:
-
Érdekes volt egy nap híján, pontosan egy évvel ezelött is, ( 2017-01-08 01:58) de most is szivesen elolvastam....
-
Kedves nidda, elnézésedet kérem a figyelmetlenségem miatt. Valóban, ezt a kis szösszenetemet már egy éve elsütöttem itt, nagyon sajnálom. Sajnálom, mert lenne itt módom másról is írni az ismétléseket elkerülendő. Köszönöm az elnéző megértésedet.

 
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-10 02:31   
2018-01-07 11:01, gvirag:
-
Nagyon erdekes volt.

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-07 17:42   
2018-01-07 11:01, gvirag:
-
Érdekes volt egy nap híján, pontosan egy évvel ezelött is, ( 2017-01-08 01:58) de most is szivesen elolvastam....

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-07 11:01   
Levél Zselickisfaludról.
Nemrég jutott el hozzám a hír, csillagvizsgálót építettek Kardosfán a Zselicben. Meg szállodát, pontosabban Welness szállót. Felkeltette a kíváncsiságomat, elmentem körülnézni.
A szálloda home-lapján megadják a GPS koordinátákat, elvéteni sem lehet. Legalábbis így gondoltam. Valami azt súgta, indulás előtt nézzem meg a Google Earth-on a helyszínt. Nagy csavargó vagyok, egy pillanat alatt képben voltam és már az útvonalat is eldöntöttem. Aztán elindultam és döbbenten tapasztaltam, hogy a GPS vevőm nem ismer fel jól kiépített erdei utakat, állandóan vissza akar fordítani még akkor is amikor feltűntek a szálloda épületei. Még szerencse, hogy masina nélkül is pontosan tudtam hol vagyok és hová kell mennem.
A csillagvizsgáló honlapja tartalmazza a nyitvatartás idejét. Én balga hittem neki és egy órával korábban elindultam mint azt terveztem, gondoltam ebéd előtt megnézem azt a csillagvizsgálót. Oda is értem, de zárva volt. Vissza minden, vissza az eredeti tervekhez, jöhet az ebéd. Az étlapon különböző gombalevesek, ragyogó vadhúsok, áfonya és egyéb mártásokban, nagyon jól mutattak. A pincér udvarias, járatos a konyhai dolgokban is, készségesen tájékoztat mindenről amit kérdezek. Mire megtárgyaljuk a dolgokat rámtörnek a pavlovi reflexek, fenemód éhes vagyok. Az étel jobb mint amire számítottam. Rókagomba leves, de fennséges. Házilag szárított gomba, bőséges és őrzi eredeti illatát, zamatát. Vaddisznó sült, kemencében prímán kisütve, úszik a sok borsos áfonya szószban, melette szépen formált aranysárgára sütött burgonya krokettel. Egyszerűen fennségs. Egy null a javukra.
Közben kinyit a csillagda is. Nem kutatásra épült, éppen ezért izgalmas számomra. Egy színvonalas ismeretterjesztő létesítmény. Az alkalmazottak végtelenül kedvesek. Honnan tudták nem tudom, de mint a szálloda vendége 20% kedvezményt kapok az egyébbként is alacsony árakból. Engem csak a planetárium érdekel. Szerény berendezésekkel is nagyszerű programokat kínál. Ha jó a program színvonalas az ismeretterjesztés. A gép kezelője a kivetített programlistából válogat, olvasom én is és kénytelen vagyok elismerni jól előkészített a válogatás. Nincs szerencsém, az élet keletkezéséről szóló programot választja. Ma nagyon divatos téma, ha valaki kutatásaihoz pénzt akar szerezni akkor témáját összehozza az élet keletkezéséről szóló elméletekkel, vagy legalább az exobolybók keresésével, az biztos siker. Persze senki nem tud semmit, a szakemberek tudják ezt, de olyan nagy a nyomás, hogy mindenki inkább hallgat. Mindenki tudja, hogy a Drake egyenlet egy nagy marhaság, de ezt nyilvánosan nem meri kimondani senki. Működik a véleményterror. Vezetőnk, egy jó fellépésű fiatalember, megmutatja még a távcsöveket és sajnálkozik, hogy nem tudja megmutatni a Nap felszínét H alpha szűrővel mert borult az ég. Én meg örülök, láttam eleget.
Igyekeztem őrizni az inkognitómat. Nem teljesen sikerült, talán túl hangosan tettem megjegyzést Drake úrral kapcsolatban. Most már mindegy, gondoltam és írtam néhány mondatot a vendégkönyvbe. A valóságot írtam, jó benyomást keltettek.

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2018-01-01 17:58   
2017-12-31 23:57, cassiopea:
-
Köszönet,-és viszont!


-

 
 cassiopea  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-12-31 23:57   
B.U.E.K.!
 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-12-25 17:53   
Olvasom az újságban, hogy Nyíegyházán a tüzoltók bekopogtak a kórház ablakán és szaloncukrot adtak a gyerekeknek.

Eszembe jutott:

Még hallgató koromban történt... Honvédelmi oktatás óránk volt. Felvontattak egy 86-os légvédelmi ágyút a múzeumkertbe, ott folyt az oktatásunk. Szünetben meglovagoltam a lőveg csövét, társaim meg megemelték nagy vidáman. Ott lógtam a csőszájfékbe kapaszkodva hat méter magasan tehetetlenül. Akkor jött az ötlete valamelyiknek, odahajtottak az első emeleti ablak elé. Egy fehér köpenyes szemüveges nő ült az íróasztalnál, szemmel láthatóan meglepődött. Csak annyit modtam: "bocsánat, igazán nem akartam zavarni" és magamhoz ölelve a löveg csövét, lecsúsztam a mélybe. (még csak szaloncukrot sem kapott szegény).


 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-12-17 18:22   
2017-12-14 22:14, gvirag:
-

"Mostanában divat a fejlett nyugaton, rombolni a keresztény templomokat és vallásos jelképeket."

A vallásos jelképekkel nem tudom mi a helyzet, de pl. a holland templomok más célú használata, látogatottság hiányában már évekkel ezelött elkezdödött. Én akkoriban arról olvastam, hogy több városban kerékpártárolónak használják öket. Mondjuk azok után nem kell a "citromot" feltakarítani, mint abban a templomban, amiröl Te írtál. Most kicsit böngészve ezt találtam:
http://www.erdekesvilag.hu/konyvesbolt-egy-13-szazadi-holland-templomban/

Itt kicsit részletesebben, sajnos németül:
http://www.zeit.de/reisen/2010-08/buchhandlungen/seite-3

A templom 2006 óta könyvesbolt, de elötte tartottak már benne ökölvívó mérközéseket, autó kiállítást és használták, mint tüzoltó szertárt....
Németországban inkább renoválják, vagy újraépítik a templomokat, mint pl. a "Nagyboldogasszony" templomot Drezdában.

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-12-14 22:14   

Mostanában divat a fejlett nyugaton, rombolni a keresztény templomokat és vallásos jelképeket. Ezzel kapcsolatban jut ezembe:
1945 január 25.-ike körül az oroszok ismét támadtak, én meg segítettem nekik "felszabadítani" Budapestet. No nem önként, néhany hasonló korú gyerekkel együtt kényszerítettek, hogy toljam előre a 76-os páncéltörő ágyújukat a Bécsi úton. Szemben utóvéd harcot folytató csendőrök fenyegettek bennünket, hogy szitává lőnek ha nem takarodunk, de nem tették. Tartott az idill az újlaki templomig. Ott aztán az iskolaépület tetejéről fergeteges géppuskatűz vetett véget a vitézkedésünknek. Befutottam a templomba. Lovak voltak a mellékoltárokhoz bekötve, mindent elborított a trágyájuk. Én vagyok a tanu rá, ilyen összerondított templomban is lehet nagy áhítattal imádkozni, különösen ha közben veszélyben az ember élete. Nem kívánom a kegyelet gyilkosoknak, hogy az én mintámat kövessék hitük megerősítésére.

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-10-29 18:19   
2017-10-29 09:40, egyedls:

"mindennek ugyanaz lenne az íze."

Igen, a Nök lapja fórumán egy hölgy ezt már régebben a tudomásomra hozta. Igazat adtam neki, mint ahogyan most Neked is, mert a veleményem azóta sem változott. Sajnos a fözéshez való hozzáállásom sem, ami annyiból áll, hogy essünk túl rajta,-minél elöbb, annál jobb....

 
 egyedls  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-10-29 09:40   
2017-09-11 18:53, nidda:
-
2017-09-10 19:31, Tessényi Györgyi:
A Delikáttal, Vegetával főzés a gyári szennyeződések miatt nem túl célszerű, ám én más okból nem használom: ha minden ételt ezekkel ízesítenék, mindennek ugyanaz lenne az íze. Én szeretem az ételek összetevőinek eredeti ízeit és az általam kiválasztott fűszerekkel változatosabbá teszem a menümet. Soha nem ismétlem magamat, de még a paprikás krumpli receptjét is gyakran átnézem, hogy mit tudnék rajat újítani...

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-11 18:53   
2017-09-10 19:31, Tessényi Györgyi:
-
A napokban én a "Minderwertigkeitskomplex" szóval "bajlódtam". Valaki írta a facebookon, hogy az, aki vegetát/delikátot használ ételkészítéshez, nem tud fözni. Erre nekem az jutott eszembe, hogy bizony nekem is "Minderwertigkeitskomplexusom" van, amikor hozzáadom pl. valamilyen leveshez a vegetát. Sajnos magyarra lefordítva nem fejezi ki azt, amit valójában "fed",:
http://topszotar.hu/nemetmagyar/Minderwertigkeitskomplex
Ezért azután másként fogalmaztam meg a mondandómat.
Egyébként az "Enttäuschungot" a "csalódás"- ra is használjuk. Pl."Ich bin enttäuscht von dir" (Csalódtam benned)....
-

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-10 19:31   
2017-09-09 19:48, nidda:
-
Abból, amit itt leírtál, arra következtetek, hogy szerencséd volt. Azonnal olvastad a kép üzenetét. Nekem a német szó: Enttäuschung csudára tetszik. A csalás (Täuschung) eltüntetése, vagy törlése, tehát egy jó folyamat. Esetedben ez nem következett be, mert nyitott kártyával játszott a hölgy, Te meg értetted.
Hogy ki milyen világban érzi jól magát, alapvetően fontos. Nekem tetszenek a szép vitorlások, de sosem tartoztak a létemhez. Történetnek meg nagyszerűek is lehetnek, mint azt olvashattuk itt.

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-09 19:48   
2017-09-09 18:58, Tessényi Györgyi:
-
Volt egy idöszak,-talán úgy tizenkettö éve,- amikor untam az özvegységet és felíratkoztam a Nök Lapja Café párkeresöjére. Emlékszem egy társkeresö hölgy fotójára. Fürdöruhában,- a háttérböl következtetve,- egy balatoni vitorlás árbócánál állva. Korához képest nagyon jó alakja volt, de a fejét elfordította úgy, hogy az arca nem volt látható. Lehetett emiatt részben zsákbamacska is, de a lényeg, egy ilyen kép tolmácsolja az elvárásokat is, ami az átlagférfiak nagytöbbségének elérhetetlenek....

-

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-09 18:58   
2017-09-05 01:58, gvirag:
-
Szép és tanulságos történet, de annak, aki soha életében nem vitorlázott, és érdeklődése a vitorlások iránt arra szorítkozott, hogy megállapította: ma sokan vannak a Balatonon, honnan van ennyi embernek pénze rá?, azt csak mint kívülálló szemlélőt, nem találja el.
Valaki úgy határozta meg röviden és velősen: melyik az a sport, amelyik nagy pénzért a legfárasztóbb? A vitorlázás természetesen.

Poe, a vénasszonyok nyarát már várom, ebből a forró-hideg hullámvasútból elegem van!

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-05 01:58   
Ma azért mégis történt valami. Megosztom veletek:

Cserta Gábor - cseropix
szeptember 3., 18:29 ·
A nagy találkozás 30 év után. Íme a történetük Ruji tollából:

Eddig 46 év élet ajándékba Gyuritól

Életmentés, új verseny, kamu lista, vízummentesség Francótól. A történet nem csak egyszerűen egy vízből mentés sztorija.

Az olimpiai Finn osztály világversenyei, így a szeptember 4-én Balatonföldváron kezdődő Finn Gold Cup is, mindig alkalom különleges találkozásokra. Ezúttal életmentő és megmentett találkozott újra több évtized múltán.

Gerardo Seeliger ismert név finnes körökben, például mert jó versenyző volt, majd 19 éven át a hajóosztály elnőke, akit örökös tiszteletbeli elnöknek is megválasztott az Osztályszövetség. Most eljött Balatonföldvárra, és harminckilenc év kihagyás után hajóba is ült, mert jövőre Barcelonában, az otthonában lesz a veterán – masters – világbajnokság, amit ki nem hagyna semmi pénzért.

És persze, hogy találkozhasson valakivel, egy régi baráttal. A vízről kijövet a sólyán találkoztak újra.

Gerardo az életét köszönheti Fináczy Györgynek, aki nélkül már 46 évvel ezelőtt a tengerbe veszett volna. Ám a történet nem egyszerűen csak egy életmentő sztori … Gerardót kérdeztem az emlékeiről.

„Az 1971-es Európa-bajnokságon történt Írországban, Dublin közelében. Az egyik futamon nagyon-nagyon erős szélben a befutó után a part felé vitorlázva felborultam, és elsodródtam a hajótól. Akkoriban nem volt korlátozva a ruházat súlya, tehát erős szélben nehéz, 25-30 kilós, vízszívó súlymellényeket használtunk, hogy segítse a hajó kiülését. Ráadásul mentőmellény nélkül, mert annak egyszerűen nem jutott hely. Nagyon fáradt voltam, és úgy három percnyi vergődés után elvesztettem az eszméletemet.

Fináczy Gyuri – aki azon az EB-n bronzérmes lett – látta a felborult hajót üresen sodródni, nem látott sehol és elkezdett keresni a vízben. Kőrözött a hajóm körül, míg meg nem talált. Berángatott a Finnjébe, partra vitt és kórházba juttatott, még éppen időben. Nélküle egy percen belül elmerültem és megfulladta volna. Megmentette az életem!

Az EB után hazautaztam Spanyolországba és elmentem az olimpiai bizottsághoz. Mondtam, hogy adnunk kell egy kitüntetést a magyar Fináczy Gyurinak a sportszerű viselkedésért és életmentésért. Ezután felhívtam Gyurit telefonon, hogy mikor tudna eljönni a kitüntetést átvenni. Azt válaszolta, hogy ő egy kommunista országban él, nem engedik ki, de ha eljön „zálogba” teszik a feleségét és a gyerekeit, nehogy kinn maradjon. Csak egy nemzetközi vitorlás versenyre engednék el. Megkérdeztem, mikor tudna jönni, mire azt válaszolta „karácsonykor”. Hát akkor gyere Christmas Race-re!

Így hát kitaláltuk és először kiírtuk a Christmas Race-t, mert azt akartuk, hogy Fináczy Gyuri eljöhessen. A versenyen Barcelona közelében két hajó volt, a kettőnké. Kitüntettük őt, aztán írtunk egy hosszú kamu eredménylistát a magyar szövetségnek és állami szerveknek, miszerint Fináczy győzött, én lettem a második, és mögénk írtunk mindenféle kitalált neveket! Vagyis neki köszönhetjük a Christmas Race-t, ami ma a spanyol vitorlás sport második legjelentősebb versenye a palamosi Princesa Sofia kupa után!

Még egy kapcsolódó sztori: Fináczy a feleségével Katalinnal jött, de nem volt vízuma. Abban az időben még Franco tábornok irányította Spanyolországot. Neki szóltunk, hogy gond van, mire azt mondta, hogy aki megmentette egy spanyol életét, annak nem kell vízum Spanyolországba… Jöjjenek nyugodtan!

Azóta talán kétszer találkoztam vele, de már legalább harminc éve nem láttam.

Finnben utoljára 1976-ban ültem, amikor válogatóztam a Montreali Olimpiára, de José Luis Doreste megvert. Azóta nem ültem Finnben, csak most szálltam be újra, itt a Balatonon, az életmentő barátom hazájában és vizein, elkezdve a tréninget a jövő évi Masters VB-re.”

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-04 21:08   
Ezt is megértük. Világbajnokság a Balatonon finn dingi hajóosztályban.
A kikötöben persze nagy a zsongás, kiöregedett versenyzők, nomeg a sportág nagyjai. Én kerülöm a zsongást, úgysincs már ott senki a nagy ellenfelek közül. Meghaltak.
Ülök Földváron a magas part szélén és bosszankodok, az én 7 x 35-ös binokulárom kevés ahhoz, hogy a vitorlaszámokat is olvasni tudjam. Annélkül meg üres nyüzsgés csak az egész pálya. Pedig jó szél van, haladnak is rendesen a hajók. Az így is látszik két futamot is tartanak a délelőtt folyamán. Az első rajtot kétszer is megismétlik, de hogy miért az innen nem látható. Nem bosszankodok tovább, indulok haza, majd az internet-ről tájékozodok.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-04 11:47   
2017-09-02 19:45, Tessényi Györgyi:
Druszám, a vénasszonyok nyara, vagy ha úgy jobban tetszik, az indián nyár még előttünk van. Már csodásan kezdenek pirosodni, sárgulni a lombok, hamarosan gyönyörködhetünk az ősz színeiben. És a meghosszabbodott estéken talán több idő lesz a beszélgetésekre is.
_________________
poe

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-09-02 19:45   
Csak úgy a kispadra ülni egyedül itt lehet. Eddig a hőség üldözött a szoba húsébe, most esősre, szinte hidegere fordult.
Szóval itt traccsolok, hogy tudjátok, a legfinomabb paradicsom itt terem, ezért a kertünk neve: paradicsomkert. De igazságtalan lenne a többi finom gyümölcs miatt, amit nem szeretnék hiányolni.
Egy tálka almakompót, vagy inkább körtekompót esne jól? Aztán el lehetne kezdeni a "régi szép idők"-re emlékezni, mesélni, amikor nem volt ennyi időnk, de többre telt mégis a kis szabadidőben.
Legyen szép vasárnapotok!

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-22 20:00   
Azt írtad "elhalványodtak" a régi dolgok, azért nincsenek rossz emlékek annyian.
Ennek utánagondoltam. Ami rosszat túléltünk, az siker, hisz erősebbek voltunk, mint a bajok.
Ha mostanában olyasmi történik, ami hihetetlenül hangzik, azon jót nevetünk. Előre élvezzük, hogy micsoda szemeket meresztenek majd, akik hallják.


 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-10 20:39   
2017-07-10 19:56, Tessényi Györgyi:

"de az is, hogy az idő megszépít mindent."

Emlékszem, abban az idöben, amikor az idös emberek még meséltek és azokat ülték körbe az unokák nem a TV-t, - még a háborús emlékekböl is hiányzott már, a nélkülözés és a szenvedés. Gondolom nem csak azért, mert azt nem akarták elmondani, hanem mert azok a dolgok "elhalványodtak".


 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-10 19:56   
2017-07-09 21:00, nidda:
-
Bizony igaz,minden változásban van, de az is, hogy az idő megszépít mindent.

 
 nidda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-09 21:00   
2017-07-09 19:49, Tessényi Györgyi:

"Man kann nicht zweimal in den gleichen Fluss steigen."
Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.

A mondást Heraklit filozófusnak tulajdonítják...

 
 Tessényi Györgyi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-09 19:49   
2017-07-07 21:09, gvirag:
-
Amennyire élvezetes olvasni, amit leírtál, annyira jöttek emlékezetembe a régi helyekre való visszatéréseim feletti csalódások képei.
Minden változik, mi pedig elvárnánk, hogy hűséges lelkesedésünk gyümölcseként visszamosolyognak a helyek is. Ehelyett csúnyán megváltoznak, amit árulásnak érzünk dédelgetett emlékeink iránt.

 
 gvirag  módosítás |   válasz erre |   profil |  2017-07-07 21:09   
Itt ülök a kispadon és elvagyok az emlékeimmel mint a befőtt.
Azelőtt gyakran elragadott az utazási vágy. Ellenállhatatlanul. Egyre erősödött bennem és útra kellett kelnem. Ma már fáraszt az utazás, ha meg is fordul a fejemben, inkább csak az emlékeket ébreszti.
Azért két helyre mégiscsak elmennék, pontosabban visszamennék.

Az egyik Lyon és Provence, no meg a francia Alpok. Ösztöndíjjas voltam ott 1974-ben. Azóta nem jártam arrafelé, pedig sokszor gondoltam rá. Még mindig álmodok a Durance menti szöllőkről, Provence szép várairól, Camarg vadlovairól, Apt főutcája platánsoráról... A platánok árnyékában a piros kockás abrosszal terített asztal, príma halak, saláták és szószok, fonott üvegben felszolgált Rhon menti vörösbor.
És elmennék Saint Michel de l'Observatoirba is. Vajjon megvan-e még a főtéren az a kis kávézó, ahol a tulajdonosnő olyan utolérhetetlen eleganciával maga szolgálta fel a kávét, ahol mindnyájan vendégnek éreztük magunkat. És az obszervatóriumba is elmennék. Látogatási napon, csendesen meghúzódva egy látogato csoport tagjaként. Ötvenegy napra kaptam távcsőidőt abban az évben, kevés francia csillagász dicskedhet hasonlóval. Vajjon milyen lenne ismét belépni a T 193 kupolaterébe...

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó