2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> DOKUMENTUM: A nyugati szórványmagyarság helyzetének elemzése
Új topik indítása   Üzenet küldése
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-12 15:30   
A témához nem szorosan kapcsolódó alább zajlott éles hangú vitát átköltöztettem ide:

http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=7859&forum=75&10

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-12 12:24   
2009-08-11 23:08, perec:
-
"Amint fent kifejtettük, a nyugati szórványban élő magyarok számára közepes távon csak a létező helyi magyar szervezetekhez való csatlakozással illetve szükség esetén újak alapításával teljesedik ki a szoros és szerves kapcsolat a magyar élet és kultúra egészével."
-

Igen, ez egy lényeges dolog, amire nem tértem ki, köszönöm, hogy szóbahoztad. Itt egyben utalok poe vonatkozó megjegyzésére, aki a nemrég érkezett fiatalokban látja a fennmaradás garanciáját.

Természetesen korosztályi ellentét és ennek megfelelő módszerbeli különbség van a régóta meglévő szervezetek, azok vezetői és a mostani "fiatalok" között. Előbbiek struktúrákban, szervezetekben, elkötelezettségben, és a létező honlapok ellenére írásbeli formákban gondolkodnak.

Utóbbiak spontánul, Internet-fórumok és beszélgető/levlisták mentén jönnek össze, nem igényük a klubhelység, szervezet, nincs tagdíj és nincs kötelezettség. Ők a magyarságukat is olyan kötetlen és kötelezettséget nem vállaló formában élik ki, mint ami a globális világ jelenlegi kommunikációjára és társasviszonyaira jellemzőek.* Itt nem ezt a szemléletlmódot akarom kritizálni, mindössze tényként megállapítom, hogy mások az igényeik, szemléletmódjuknak, közelekedési formáiknak az esetleges összetartásra, összejöveteleikjellegére való kihatásáról beszélek. Nem tudom, hogy ez N.o- más pontjain hogyan van, de itt Berlinben, ami egy nagy nemzetközi mix és izgalmas, forgalmas, főleg fiatalok számára vonzó hely, ez a spontán szerveződés (pl. parkokban grillezni vagy egyéb nyilvános heleken összejönni, stb.) megfigyelésem és ismereteim szerint tendenciózusn jellemző a 35 alatti korosztályra.

Ennek megfelelően ők nem felmérhetőek, nem megfoghatóak, nem kimutathatóak. Az idősebb, szervezett korosztály - itt nem mozogván - nem ismeri őket, létükről még csak nem is tud, illetve nem veszi tudomásul. Hisz csak azt tartják nyilván, aki szervezetbe tömörül. Ha azt nem teszi, akkor - szerintük - nincs igénye a hagyományápolásra. Vagyis megfigyeltem egy kialakult párhuzamos magyar létet, amelyek egymással nem kommunikálnak. Erre igyekeztem rávilágítani a Berlini Szalon egyik estjén: ">35 - Nyugati magyar jelenlét fiatal szemszögből" címmel.
http://www.berlini-szalon.de/eddigivendegek.html

* Erről a szemléletről írtam már korábban "freibleibend" címmel
http://pomperyberlin.nolblog.hu/archives/2005/09/11/54770/

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-12 09:54   
2009-08-12 01:27, bihari:
-

Mégegyszer jelzek, a topik nem a honlapod reklámozására szolgál, így ne az szerepeljen minden üzenetedben. A téma más (lásd indító hozzászólás, valamint topikcím), így próbálj ahhoz hozzászólni, magyar(kodás), kapcsolódó téma kapcsán írj a Miért fontos nekünk magyar kötődésünk? - Magyarnak lenni - Magyarkodni? topikba, vagy Bobó talponállója alá (ez utóbbi kevésbé témakötött).

Hunor

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 23:08   
Az alábbi irásban nekem leginkább ez a mondat ragadta meg a figyelmemet:
"Amint fent kifejtettük, a nyugati szórványban élő magyarok számára közepes távon csak a létező helyi magyar szervezetekhez való csatlakozással illetve szükség esetén újak alapításával teljesedik ki a szoros és szerves kapcsolat a magyar élet és kultúra egészével."

Szerintem ez igencsak vitatható, a mai "digitális" világban pedig mindenképp. Mindamellett, hogy nem vitatom az irás ("tézispapir"? )szerzőinek pozitiv szándékát, úgy hiszem, az abban foglalt feltevések és javaslatok (mint pl. a fent idézett is) jobbára a mára hagyományossá vált intézményes közösségi formák továbbélésében látja a "szórványmagyarság" fennmaradásának garanciáját. Érdemes lenne inkább fontolóra venni a lehetőségek egy szélesebb körét, ehhez viszont jól jönne egy átfogó, alapos elemzés.

Judit irásával szemben nem érzem úgy, hogy az irás a "szórvány" lét problémáit magyar specifikumnak kivánna feltuntetni. Viszont kétlem, hogy a határon túli magyar kisebbségek a nyugati "szórványmagyarság" tapasztalatait valóban (csak úgy) hasznositani tudnák. Ezt a felvetést az iras szerzoi semmilyen komoly ervvel nem támasztják alá, és az ehhez szükséges összehasonlítás eleve hiányzik.


 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 22:19   
2009-08-11 18:02, Pompéry Berlin:

A most érkezett fiatal nemzedéknél látok valami reményt, sokat tesznek azért, hogy a gyerekeik tudjanak magyarul. Még a vegyes házasságban élök is. És keresik a társaságot, hajlandóak idöt-pénzt áldozni magyar programokra.
_________________
poe

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 18:42   
MEGJEGYZÉS!

Üdv Bihari,

ha honlapot akarsz reklámozni, annak nem itt a helye. Ha viszont a téma kapcsán írnál, olvasd át, és szólj hozzá!

Üdv,

Hunor

MEGJEGYZÉS VÉGE!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 18:02   
2009-08-11 17:53, poe:
-
Biztos, hogy nem összehasonlíthatóak. Én mindössze a pozitív értékeket keresem és annak a lehetőségét, hogy elhatárolódás, agresszivitás és csípőből támadókedv nélkül lehessen önmeghatározást, csoportöntudatot képezni. illetve szeretném a szakembertől megtudni, hogy egyáltalán lehetséges-e vagy utópia, amire vágyom.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 17:53   
2009-08-11 17:31, Pompéry Berlin:

Épp akartam írni, hogy imhol egy "mélymagyar"

Nem gondolnám, hogy a 2-3-500 év előtti viszonyok összehasonlíthatóak lennének mai világunkkal. Ma sokkal internacionalistábbak vagyunk, köszönve a globalizációnak, a médiának és az internetnek. Régebben egy adott közösség nem igazán látott a város kapuján túl, a családok jobban egymásra voltak utalva, többen éltek egy fedél alatt, ráadásul a szórakozási lehetőség is függött a mindenkori társadalmi csoporttól, mintegy predesztinálva a megszületett gyermeket bölcsőjétől koporsójáig egy adott életutat bejárni. Csak a zsenik és a bolondok tértek le erről az útról. Így könnyű volt megmaradni. Ezzel szemben ma énközpontú a világ, már a macskámnak is saját akarata van, és persze jogai . A közösségek - mindegy, hogy kisebbségi, vagy többségi vagy bármilyen - felbomlanak, velük együtt sajnos a családi kötelékek is. Ha a társadalom legkisebb egysége sem egység már, nem lehet csodálkozni, hogy nincs többé igény a közösségi életre
_________________
poe

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 17:31   
2009-08-11 17:08, poe:
-
Igen, az én előbb említett sejtéseim is hasonlóak, mégis vágynék szakavatott véleményre, tanulmányra.

Izgat, pl., hogy miért kell/lehet/szoktak az emberek valaki/mi ellen magyarnak lenni. Mert amit Te az előbb leírtál, az valami "anti"magatartás: védekezés valami/ki ellen. Feltételezem, hogy az erdélyi szászok és dunai svábok - csak hogy m.o-i, tehát itt mindenki előtt ismert példákat idézzek - többszáz éven keresztül fennmaradtak a szórványban, anélkül, hogy tudtommal üldözték volna őket, nyomás nehezedett volna rájuk. Ugyanez a helyzet a poroszországi hugenottákkal is. Vagyis nézetem szerint kell léteznie egy szórvány-öntudatnak, nemzeti vagy nyelvi kisebbségi identifikációnak a veszélyeztetettség tudata nélkül is. Ezt keresem, mert szerintem csak ez vihet előre. Tehát valamilyen csoportteremtő értéket keresek, ami önmagában pozitív - függetlenül a környezeti többség hozzáállásától.

A legtöbb magyarságát hangsúlyozó ember, csoport, fórum, álláspont, stb. agresszív, támadó - akárcsak az alattam hivatkozott honlap, amelynek hangszíne a benne állítottak történelmi tényszerűségétől függetlenül is bicskanyitogató. Az én szememben eleve levon a mindenkori dolog értékéből, ha valaki az egyetlen lehetséges igazságot így hirdeti. Lehet(ne) egy írást úgy is cáfolni vagy elítélni, hogy a szerző nem minősíti becsmérlő jelzőkkel ellenlábasát. Sőt, akkor inkább hajlamos lennék igazat adni neki - feltéve, hogy a felsorakoztatott tények és érvek meggyőzőek.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 17:08   
2009-08-11 11:14, Pompéry Berlin:

Azt hiszem, ez a mégis inkább "talán épp ezért". Mert ki a fene akar magyar lenni ott, ahol lehet? Teher alatt nő a pálma, mondják, és ez emberre és közösségre is igaz szerintem, a "csakazértis" olyan mélyen gyökerezik bennünk. Ezt látszik alátámasztani az USA, Kanada, Ausztrália magyarsága is, bár őket nem tiltják, nem üldözik, de a távolság az óhazától nagy, onnan nem lehet csak úgy hazaszaladni, mint Bécsből, Berlinből vagy Amszterdamból. Onnan nem utazik senki kocsival, nem visz ládaszám könyvet, újságot, ezért nagyobb a becse a magyar szónak. Oda kevesebb látogató is megy, ismervén a vízumszerzés és a kérdőívek körüli hercehurcát. Szóval ott talán több a csakazértismagyar. Ugyanez igaz talán a Kárpát-medence magyarjaira, minél jobban szorítják őket, annál magyarabbak. Lásd például a neveket. Ha én Hunort, Nimródot, Árpádot, Csabát, Emesét látok, legalábbis gyanakszom az erdélyi származásra, hiszen ezeket a neveket nem lehet románra fordítani
_________________
poe

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 11:14   
Kiegészítés a szórvány-"tanulmánnyal" kacsolatos gondolataimhoz

Félreértéseket elkerülendő: én is fennmaradáspárti vagyok, csak nem mindenáron és nem kötelező jelleggel.

Magam nem vagyok szociológus, amit ebben az esetben kimondottan sajnálok. Érdekelne az elemzés szintjéig a kisebbségek kérdésköre, az identitás, annak kialakulása, megőrzése, a megőrzés lehetőségei és akadályai. Az erre való kihegyezettségem még abból az időből származik, amikor elnökségi tagja voltam az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek. Az EPMSz konferenciái rendszeresen ezeket a témákat járták körül. Azzal a különbséggel, hogy mindig szakavatott előadókat hívtak meg. Innen tudom, hogy rengeteg szórvány- és kisebbségkutató történész, szociológus létezik úgy M.o-on mint a szomszédos államokban. Sőt, léteznek tanulmányok kimondottan a nyugati szórványokról – többek között a 40 éves jubileumi kiadványában az EPMSz történetét egy errre szakosodott történésszel íratta meg az egyesület. Borbándi, aki a téma legnagyobb anyaggyűjtője ismerője, több kötetben közölte a nyugati magyar diaszpóra monográfiáját országonként, szervezetenként és időszakonként. Vagyis lenne kit idézni a történetet illteően és nyilván akadna szociológus is, aki a jelent elemezné. (Esetleg létezik is már ilyen, csak én nem tudok róla.)

Megfigyelésem szerint legkönnyebb "Nyugaton" magyar szórványnak lenni, mert ott senkit nem akadályoz ebben a befogadó társadalom, annyit szervezkedhet, kulturkörösködhet, vígadhat és ehet-ihat magyarul (és még minden más nyelven is) a delikvens, amennyit akar. Más kérdés, hogy a tapasztalatok szerint (talán épp emiatt) itt gyorsabb a beolvadás, mint az ú.n. utódállamokban. Pl. érdekelne a szociológus véleménye, hogy az USA-ban és Délamerikában miért marad meg jobban a szórvány az n-edik generációig, míg Eu-ban kevésbé, illetve N.o-on belül miért erősebb pl. Münchenben, mint Berlinben. Vannak ezzel kapcsolatos sejtéseim, de egy elemzés határozottan érdekelne.

Más. Egy hónapja hasonló témában vitatkoztam fiatal magyar határontúli értelmiségiekkel. A sepsiszentgyörgyi leányzó mondta, hogy azért nem vállalt el egy szakmai kihívást jelentő és a jelenleginél sokkal jobban fizető állást Temesváron, mert ott nincs elegendő magyar környezet és fél, hogy a gyereke nem tanulna meg eléggé magyarul: fél a beolvadástól. Ugyanezért nem akar a szabadkai kolléganője sem Újvidékre költözni, noha a tartományi székhely sok előnyt kínál. Ezzel kapcsolatban az ugyanazon a konferencián résztvett közismert szociológus professzor azt mondta, hogy a tömbben élők félelme általános, mert ők a tömbben többségiek, ezért nincs kialakult technikájuk, azaz diaszpóra-gyakorlatuk a szórványban való fennmaradásra.

Szóval az anyagban még rengeteg feltárandó potenciál rejlik. Csak az "elemzéseket" nem hasból kellene írni.

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 11:13   
2009-08-11 10:11, Ferencz Zsuzsanna:
-
Szerintem nem a legnyitottabb, hanem erre akarja redukálni a kül. kisebbségi identitásokat.
-

Zsuzsa, Te szerintem előítéletesen rossz véleménnyel vagy a nyugati társadalmak kisebbségeket toleráló magatartását illetően. Hidd el, itt mások a motívumok, mint a hivatalos román politikában. Ezek tényleg hisznek a politikai korrektségben, a demokrácia létjogosultságában és erejében, stb. a kisebbségek jogaiban és semmilyen érdek nem fűzi őket azoknak a folklór szintjén való befagyasztásához. Legalább is n.o-i gyakorlat valós érdeklődést igazol.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-11 10:11   
2009-08-10 10:11, poe:
-
2009-08-10 02:51, Pompéry Berlin:

"Mindössze annyit fűznék hozzá, hogy tapasztalataim szerint a kulturális identitást a legkönnyebb megőrizni, egyrészt azért, mert arra a befogadó ország a legnyitottabb" stb.

Szerintem nem a legnyitottabb, hanem erre akarja redukálni a kül. kisebbségi identitásokat.

_________________

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-10 10:11   
2009-08-10 02:51, Pompéry Berlin:

Kedves Judit

Nagyszerű elemzést "követtél el". Mindössze annyit fűznék hozzá, hogy tapasztalataim szerint a kulturális identitást a legkönnyebb megőrizni, egyrészt azért, mert arra a befogadó ország a legnyitottabb, valamiféle kuriózumként szívesen hallgatnak más zenét, néznek táncot, akár még színdarabot is idegen nyelven, másrészt mert nem igényel állandó, napi tevékenységet.

_________________
poe

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-10 02:51   
Gondolatok egy tézispapír kapcsán

Idén márciusban Budapesten megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának Szórvány Munkacsoportja.

A KMKF honlapja a Szórvány Munkacsoport tagjairól, működésről keveset árul el. Nekem úgy tűnt, mintha ez a grémium egyfajta válasz lenne a 2008. októberében megalakult és a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsra. Mintha azonban az új tanácsadó csoport rögtön egy ligával feljebb kívánna beszállni a mérkőzésbe: t.i. nem országos, hanem európai szinten.

A munkacsoport megalakuláskor önként vállalta, hogy „... stratégiai elemzést állít össze a szórványmagyarság helyzetéről, magyarságtudata megőrzéséről, a szórványosodási folyamat fékezéséről és a szórványoknak a magyar-magyar együttműködésben való részvételi lehetőségeiről, oly módon, hogy a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság az anyagot a KMKF 2010. évi Plenáris Ülése elé terjeszthesse.” A bizottság rögvest munkához látott és nemrég letett az asztalra egy összefoglaló írást – első lépésként a nyugati magyar szórványról – „SZÓRVÁNY STRATÉGIA: A NYUGATI SZÓRVÁNYMAGYARSÁG HELYZETÉNEK ELSŐ ELEMZÉSE” címmel. ...

Tovább itt:

http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=761&forum=26

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-09 11:30   
Igen, magyarellenes vagyok. Ez jo vicc volt, nem is veszem sértésnek.
 
 egyedls  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-09 08:01   
2009-08-09 07:02, hunor:

"2. Integráció
(Nem találtam általános leírást etnikai integráció kapcsán,... "

Pl.: aktív beilleszkedés...
Ellentéte a passzív beilleszkedés = asszimiláció.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-09 07:02   
2009-08-08 21:10, okmokm1:
-

Más szóval: a magyarság ápolása, és az asszimilálódás közt nincsen ellentét.

-

Kedves okmokm1,

írhatnál gyakrabban!

Viszont a fogalmakat pontosítom:

1. Aszimiláció

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, továbbá önkéntes vagy erőszakos.

Egyedi beolvadás

Olyan folyamat, melynek során egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát és egy másik – általában a többségi – nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Az egyén identitásának a megőrzését legjobban az befolyásolja, hogy a boldogulásához az anyanyelvének a használata mennyire szükséges.

Csoportos beolvadás

Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot ér el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3


2. Integráció
(Nem találtam általános leírást etnikai integráció kapcsán, így csupán egy cikk részlete következik.)

Az integráció nem asszimiláció

Az a fogalom, hogy integráció nagyon divatossá vált a mai szóhasználatban, a közéletben és a hétköznapokban egyaránt - sokan és sokféleképpen használjuk. Európai integráció, intézmények integrációja, etnikai integráció, sérültek és épek integrációja stb. A kifejezés lényegi tartalma - bármelyik szóösszetételben használva - az, hogy különböző emberek, értékek, kultúrák, érdekek, csoportok, szervezetek stb. együttesen vannak jelen úgy, hogy az együttlét folyamatára az együttműködés is jellemző, meg az önálló érték/ érdek megtartása is. És hát valljuk be, éppen ez a nehéz benne. Tehát nem beolvadásról, összeolvadásról, azaz nem asszimilációról van szó.

Forrás: http://www.babazo.hu/tipeg/20070328bolcsodei.html

Hunor

 
 okmokm1  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-08 21:10   
2009-08-04 13:07, bobe:

-

Figyelj bobe,

gyerekkorom óta élek Németországban, nehezen tanultam meg ismét a magyart, feleségem olasz, ö is tanul magyarul, lányunk olaszul, németül és magyarul tanul. Magyarországon örömmel látják, ha a németek ápolják nyelvüket, söt még tanulják is a németet. Sok olyan magyar származású németet ismerek, aki haragszik szüleire, amiért nem beszéltek velük magyarul. Más szóval: a magyarság ápolása, és az asszimilálódás közt nincsen ellentét. Mindenki örül, ha pl. egy zsidó ápolja a héber nyelvet, és a hagyományait. Én is helyeslem, és aki másképp vélekedik, szememben zsidóellenesnek minösül. És most miért lenne ez baj a magyarnál? Esetleg magyarellenes lennél?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-07 07:58   
2009-08-06 17:24, Pompéry Berlin:
-

Kedves Judit,

ahol én kaptam: MAFI (hollandiai magyar fiatalok) levelezőlista, 2009. 07. 20.-án.
http://groups.yahoo.com/group/mafi_forum/

A körlevélben megjelent hivatkozás szerint a tanulmány először a BUOD (Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége) levelezőlistáján jelent meg.

Üdv,

Hunor

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-06 17:24   
Meg lehet tudni ennek az írásnak a forrását? Legjobban egy linknek örülnék, ami továbbítható, idézhetö, hivatkozás gyanánt alkalmazható.
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 18:08   
2009-08-04 10:12, Ferencz Zsuzsanna:
-
Zsuzsa,

tegnap az egészet lementettem, mert úgy gondolom, hogy hozzá kellene szólnom, de ahhoz alaposabb tanulmányozásra van szükség.

Már eleve több mindenbe bele szeretnék kötni. Kezdjük azzal, hogy a megállapítások a szórványra vonatkoznak, ami egy szociológiai kategória és mint olyan, nem magyar nemzeti sajátosság. Ergo: a kijelentések ezen részének igaznak kell lenni minden szórvány esetében, legyen az magyar, hottentotta, stb., továbbá bárhol a világon.

Ezzel is, meg a összes többi megállítással is az a baj, hogy a nagyon tiszteletreméltó szándék ellenére a tanulmány szerzöi nem szociológusok, hanem nyugati magyar szervezetek képviselöi, akik sokat tudnak ugyan a szórvánról, de nem szakemberek, továbbá nem objektívak.

De minderröl majd akkor részletesebben, ha kiveséztem az egész 8-10 oldalas anyagot.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 13:07   
"A tudatosan vállalt szórvány életmódot távol a Kárpát-medencétől azzal a címszóval is jelezzük, hogy integrálódás az asszimilálódás elkerülésével!"

En csak ezt a mondatot ragadtam ki, a magyar ne asszimilalodjon, de minden mas nemzetisegtöl elvarjuk, hogy azt tegye Magyarorszagon, ezen röhögnöm kell kinomban.

_________________
bobe a 87 eves

 
 Andu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 11:00   
Az ilyen egyenesen, fekete-fehéren megvilágított helyzetelemzések után kimondottan rosszul érzem magam gyarló emberként a börömben.
Mennyi mindent rosszul csinálok, te jó Isten!

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 10:12   
Nagyon sok kijelentéssel nem értek egyet. Most még egy példát hozok: "Sajnos a nyugati szórványban élők egy aránylag nagy hányada egyéni szükségletéből és lehetőségéből kiindulva nem vállalja a szervezeti élettel járó többletfeladatokat. "
1. a mondat homályos
2. szociológizálásban nincs mit keresniük ilyan szavak, mint a SAJNOS. Ez ugyanis a szerző magánvéleménye.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 09:53   
Az írás szerzőjének véleménye: "Az a magyar, aki nyugati szórványban is vállalja!"
Érdekesen egybecseng néhány topikunkkal, ahol azt fogalmazzuk meg, mitől magyar a magyar.
Tisztelt Klement úr, ön szerint én -bukaresti magyar - nem is vagyok magyar?

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-04 07:04   
Engem is nagyon elgondolkoztatott.
 
 egyedls  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-03 15:58   
2009-08-03 14:22, hunor:
-

Remek anyag, idetartozó és aktuális! Várjuk a hasonló elemzéseket!

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2009-08-03 14:22   
Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - Szórvány munkacsoport

SZÓRVÁNY STRATÉGIA: A NYUGATI SZÓRVÁNYMAGYARSÁG HELYZETÉNEK ELSŐ ELEMZÉSE

Írta: ifj. dr. Klement Kornél (a KMKF Szórvány Munkacsoport alelnöke, a NYEOMSZSZ alelnöke, Németország)
Hozzájárultak: Kunckelné Fényes Ildikó (a LAMOSZSZ elnöke, Venezuela), dr. Piri Zoltán (a NYEOMSZSZ elnökségi tagja, Hollandia)
2009. június 15.

Tartalomjegyzék
1. A szórványmagyarság legsúlyosabb problémái globális szinten ................................................. 2

2. A nyugati szórványmagyarság legnagyobb problémái ................................................................. 2

2.1 Létszám .............................................................................................................................. 2

2.2 Integrálódás és asszimilálódás ........................................................................................... 3

2.3 Egyéni kihívások ................................................................................................................. 3

2.4 Nemzedéki kihívások .......................................................................................................... 3

2.5 Szervezeti kihívások ........................................................................................................... 4

2.6 Magyarország és a Kárpát-medence általi elhanyagolás ................................................... 5

3. A nyugati szórványmagyarság erőfeszítései ................................................................................ 5

3.1 Szervezetek, mint a magyar élet pillérei ............................................................................. 5

3.2 Sajtó és média .................................................................................................................... 6

3.3 Magyar vonatkozású emlékhelyek ...................................................................................... 6

4. Szükséges intézmények és programok a nyugati szórványközösségek megmaradása érdekében .................................................................................................................................... 6
4.1 Nyugati szórványmagyarságot magába foglaló nemzetstratégia ........................................ 6

4.2 Nyugati szórványmagyarságot szolgáló és az össznemzeti életbe integráló intézmény .... 7
4.3 Nyugati szórványszervezetek kulturális és ifjúsági munkájának támogatása ..................... 7

4.4 Hazatelepülés ..................................................................................................................... 7

5. Szükséges intézkedések és feltételek a globális magyar szórványkérdés kezelése szempontjából .............................................................................................................................. 8
5.1 Magyar eszmei példakép .................................................................................................... 8

5.2 Nyugati és határon túli magyar szórvány ............................................................................ 8



1. A szórványmagyarság legsúlyosabb problémái globális szinten

A szórványmagyarság legsúlyosabb problémája globális szinten maga a szórvány lét. De kit is tekintünk szórványban élő magyarnak?
Szórványban élő magyar az, akit lakásából, házából kilépve az állam illetve a környezete idegen, azaz nem-magyar nyelve vesz körül. A környezetében, településen hiányoznak a magyar nyelvű állami illetve önkormányzati intézmények. Így a szórványban élő magyar gyermekei számára nem létezik illetve nem biztosított a magyar nyelvű óvoda, általános iskola, középiskola, főiskola és egyetem.

Ezért a szórványban élő magyarnak többet kell vállalnia a környezeténél ahhoz, hogy saját maga megélhesse magyarságát és gyermekei számára lehetővé tegye a magyar identitás kifejlődését. Ez egy nagyon tudatos életformát kíván meg!

Megjegyzés: Azok az emberek, akik szórványban élve ilyen tudatos hozzáállással és áldozatvállalással egymásra találnak és magyar közösségeket alkotnak, egyúttal sok erőt és örömet is merítenek ebből az életformából. Nem meglepő ezért, hogy pl. a nyugati szórványból hazatelepült magyar cserkészek Magyarországon is összetartanak és környezetükben nagyon hiányolják azt a tudatos kiállást és kitartást, amely korábbi szórvány életmódjuk egyik jellemzője sőt feltétele volt.


2. A nyugati szórványmagyarság legnagyobb problémái

Megjegyzés: Ezen elemzés térsége elsősorban a nyugat-európai és a latin-amerikai országok illetve az azokon a földrészeken működő csúcsszervezetek által képviselt országok: NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek) és LAMOSZSZ (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége). De az ebben az elemzésben foglaltak némi hangsúlyeltolódásokkal jellemzőek a többi földrész szórványmagyarságára is; így Észak-Amerikában (ÉAOMSZSZ– Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége), Ausztráliában vagy a magyarok számára többnyire nem bevándorlási földrésznek számító Afrikában és Ázsiában.

2.1 Létszám

A nyugati szórványmagyarság létszáma 2–3 millió fő között mozoghat. Az utolsó évtizedek, évszázadok számos a Kárpát-medencéből történő menekülési és kivándorlási hullámok adataiból adódik össze ez a létszám.
Megjegyzés: A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) pl. 1996-ban a nyugati szórványmagyarság létszámát 2.740.000 főre becsülte a következő földrészi elosztásban: Európa 360.000, Latin-Amerika 130.000, Észak-Amerika 1.930.000, Ausztrália és Új-Zéland 60.000, Afrika 30.000 ésÁzsia 230.000 magyar illetve magyar származású. A felmérés megjegyezte, hogy ennek a szórványnak a fele azonban már nem beszéli a magyar nyelvet, ezért nem tud igazán bekapcsolódni sem az általános magyar közéletbe, sem a helyi szervezetek és közösségek életébe.

A fönti létszám becsléseken alapszik, hiszen pontos adatok nem léteznek a befogadó ország statisztikai hiányosságai miatt. Így sok országban nem létezik országos, csak önkormányzati nyilvántartás, melyek összesítését, kiadását az adatvédelmi törvények általában tiltják. Továbbá a legtöbb befogadó ország nem tesz különbséget nemzetiség és állampolgárság között, melynek következtében a határontúlról származó magyarok sajnos nem a magyar statisztikai létszámot növelik. Gondot okoznak azon túlmenően a pontos létszám megállapításában azok a magyarok, akik a megfelelő feltételek teljesítésével felvették a befogadó ország állampolgárságát, hiszen őket a statisztikák attól a pillanattól már nem bevándorlókként tartják nyilván. A hivatalos statisztikákban csak azok a személyek szerepelnek magyarként, akik kizárólagosan magyar állampolgársággal rendelkeznek illetve kettős vagy akár többszörös állampolgárként rendelkeznek magyar állampolgársággal is, és azt az önkormányzati illetve állami szerveknek be is jelentették, ami pl. az Európai Unióban egy teljes mértékben elfogadott eljárás.

De a fönti létszám felvet egy másik alapvető kérdést is a szórványmagyarság helyzetének elemzésével kapcsolatban: Ki tekinthető magyarnak? Nos, szerintünk ezt a kérdést könnyen és egyértelműen meg lehet válaszolni: Az a magyar, aki nyugati szórványban is vállalja!
A kérdés megválaszolása nyugati szórvány összefüggésben viszont egyéni elbírálást igényel, melynek néhány szempontját a következő fejezetekben felvázoljuk. Az általánosító hozzáadások és kivonások a létszámból általában nem felelnek meg a komplex valóságnak.

A nyugati szórványmagyarság kötödését a magyar nemzethez és kultúrához leginkább a magyar hatóságok tudnák mérni és számszerűsíteni, amennyiben megadnák pl. a magyar állampolgárságot vagy az ún. magyar igazolványt a nyugati szórványban élő és azt aktívan igénylő, magyar kötödésüket igazolni tudó személyeknek is.

2.2 Integrálódás és asszimilálódás

A tudatosan vállalt szórvány életmódot távol a Kárpát-medencétől azzal a címszóval is jelezzük, hogy integrálódás az asszimilálódás elkerülésével!
Mindazonáltal a nemzedékeken átívelő asszimilálódás természetes velejárója a nyugati szórvány életmódnak. Annak mérteke és időtartama viszont – azaz hányan veszítik el milyen gyorsan magyar kötödésüket és identitásukat a nyugati szórványban élők közül – nagyban függ a személyes és közösségi körülményektől valamint összességében a magyar nemzethez való kötődés lehetőségeitől és formáitól.

2.3 Egyéni kihívások

Amint fent kifejtettük, minden nyugati szórvány magyarnak többet kell vállalnia a befogadó ország lakosainál. Ez azt jelenti, hogy tudatosan kell felépítenie saját maga és a család számára azokat a lehetőségeket és alkalmakat, amelyek segítségével részese lehet a magyar életnek.

Ez magánszinten elsősorban a magyar nyelvű sajtó követését, könyvek olvasását, magyar rádió hallgatását és televízió műsorok nézését jelenti, melyekhez sokszor a megfelelő műszaki és egyéb feltételeket biztosítani kell.

Továbbá jelenti a többé-kévésbe rendszeres „hazalátogatásokat” a Kárpát-medencébe, melyek rokonlátogatás esetében szinte természetesek és logisztikailag is könnyen megoldhatóak, de nehezebbé válnak, amikor élő rokon nélkül, szinte turistaként kell mozogni a Kárpát-medencében.
Fontos mozzanat a magyar baráti körök megteremtése, mely túlmutat az egyénen illetve a családon és így kisebb közösségben biztosítja az új és bővebb jellegű magyar élményeket és hatásokat.
Mivel a baráti közösségek gyakran spontán és alkalmi jellegűek, fennálló magyar szervezetek keresése és az azokhoz történő csatlakozás vagy akár magyar szervezetek alapítása és működtetése biztosítja a nyugati szórványban elő magyar számára hosszú távon a sokoldalú magyar életet annak sokrétű magyar hatásaival.
Természetes módon az egyén számára minden magyar jellegű tevékenység nagyobb feladatot és befektetést igényel, mintha csupán a befogadó ország helyi kínálatával és lehetőségeivel kívánna élni.
Továbbá – az idő végességéből kifolyólag – minden a nyugati szórványban élő magyarnak el kell döntenie, hogy szabadidejéből mennyit szán az ún. magyar életre és mennyit a befogadó ország által adta lehetőségekre illetve tevékenységekre. Ennek aránya természetesen és tapasztalataink szerint is nagyon változó. Ezt az egyéni szükségletek és lehetőségek határozzák meg.

Megjegyzés: Sajnos a nyugati szórványban élők egy aránylag nagy hányada egyéni szükségletéből és lehetőségéből kiindulva nem vállalja a szervezeti élettel járó többletfeladatokat.

2.4 Nemzedéki kihívások

A következő nemzedékek felnevelése és magyar identitásuk megtartása nyugati szórványban a hiányzó állami illetve önkormányzati intézmények miatt (pl. óvoda, iskola) fokozott kihívások elé állítja a szülőket.
Így a gyerekekben magyar identitás kialakítása illetve annak megalapozása és a magyar vonatkozású szellemi és tárgyi tudás továbbadása elsősorban a szülőkre hárul, mely a szülőktől külön odafigyelést és áldozatvállalást igényel.
Továbbá fontos, hogy a nyugati szórványban felnövő gyerekeket a szülőkön és családon is túlmu¬tató magyar közösségi hatások érjék. Így a Külföldi Magyar Cserkészszövetség csapatai, a tánccsoportok, a különböző heti két-három órában működő magyar óvodák és hétvégi magyar iskolák a gyerekek számára egyúttal a magyar baráti kört is biztosítják, azon túlmenően, hogy segítik a szülök igyekezetét és munkáját a magyar identitás kialakításában és a magyar vonatkozású tudás továbbadásában.
A következő nemzedékek magyar identitása és magyar vonatkozású tudása sokszor – de nem mindig – valamivel gyengébb, mint az előző nemzedékeké. Ez a megfigyelés az aránylag gyakran bekövetkező vegyes házasságokkal együtt változó mértékű lemorzsolódással jár leginkább a rákövetkező nemzedékben; a természetes asszimiláció kezdetével.
Meg kell jegyezni, hogy a rendszerváltozás óta egyre több a „hazatelepülő fiatal”, illetve a szüleivel csak ideiglenesen és nem véglegesen nyugaton tartózkodó gyerek. Egy erősödő visszavándorlást észlelünk szervezeteinkben elsősorban Magyarország irányába.

2.5 Szervezeti kihívások

Amint fent kifejtettük, a nyugati szórványban élő magyarok számára közepes távon csak a létező helyi magyar szervezetekhez való csatlakozással illetve szükség esetén újak alapításával teljesedik ki a szoros és szerves kapcsolat a magyar élet és kultúra egészével.

Szerepükből kifolyólag a nyugati magyar szervezetek a hosszú távú letéteményesei a szórványéletnek. Több évtizedes tapasztalat mutatja, hogy a helyi magyar szervezetek biztosítják a közös¬ségi élet fenntartását és a kötödést a magyar nemzethez. Ebben az összefüggésben azt is ki kell emelni, hogy a nyugaton felnövő fiatalok sokkal gyorsabban asszimilálódnak olyan városokban és agglomerációkban, ahol a szülők és felnőttek nem tartanak fenn és működtetnek ifjúsági magyar szervezeteket – mint pl. cserkészcsapat, tánccsoport, óvoda, iskola – , melyekhez a gyerekek a gyerekkortól a felnőtté váláson keresztül egészen a családalapításig kötődhetnek a magyar élethez.
A nyugati szórványszervezeteket a helyi vezetők szabadidejükben, társadalmi munkában működ¬tetik, sok időt, energiát és pénzt áldozva azok hosszú távú fenntartására. Mivel a vezetők szabadidejükben és a tagok is önkéntesen, anyagi érdekeltség nélkül vesznek részt ezen szervezetek életében, a létszám nagysága és a struktúra mélysége felfelé korlátolt és általában 30 és 200 fő között mozog. Viszont fontos megjegyezni, hogy sok városban és agglomerációban, ahol jelentősebb számú magyar él, több különböző jellegű magyar szervezet működik párhuzamosan, mint pl. katolikus és református egyházközség, kulturális egyesület, cserkészcsapat, tánccsoport, óvoda, hétvégi iskola, filmklub és vegyes, kétnyelvű szervezetek a befogadó ország magyarbarát egyéneivel.

Ezen szervezetek gyakran anyagi főleg hely- és terembérlési gondokkal küszködnek, vagy amenynyiben saját ingatlannal rendelkeznek, annak fenntartása okoz sokszor komoly gondot. De az írásos körlevek széleskörű kiküldése nem csak a tagoknak, hanem tájékoztatás és toborzás céljából az ismert környékbeli magyaroknak is, mely az internet korszakában továbbra is elengedhetetlen, a szervezetek számára – legalábbis rendszeresen – nem vállalható költségekkel jár.

Megjegyzés: Sajnos továbbra is él az a hamis közhiedelem és elvárás, hogy a nyugati magyar szórványszervezetek gazdagok és kizárólagos feladatuk a hazai, Kárpát-medencei magyarság elsősorban anyagi támogatása. Ezt tették évtizedeken keresztül, de most már ezzel kapcsolatban is szükség van a kölcsönösségre.

Mint a befogadó országban is általánosan megfigyelhető, sok helyen vezetőségi és utánpótlási gondokkal küszködnek a szervezetek, mivel egyre kevesebben kívánják illetve szeretnék magukat középtávon önkéntes és rendszeres társadalmi munkára elkötelezni.
A szülök, ifjúsági munkát vezetők és magyar pedagógusok lelkes és szinte kizárólag társadalmi munkájának dacára, magyar szervezeteink tagságának és vezetőinek utánpótlásának zömét nem a nyugaton született és felnőtté vált nemzedékek adják, hanem az újonnan a Kárpát-medencéből kivándorló magyarok. Ennek következtében közép illetve hosszú távon azon szervezetek további léte veszélyeztetett, melyek nem tudják újonnan érkezett magyarokkal frissíteni tagságukat és vezetőiket, mint pl. jelenleg Dél-Amerikában. De természetesen a nyugaton felnőtt és szocializálódott személyek így is szép számmal veszik ki részüket a szervezett nyugati magyar életben.
Megjegyzés: Az elvándorlás – akár végleges akár ideiglenes - Magyarországról és a határon túli területekről továbbra is tart, sőt talán még fel is gyorsult. Ez számunkra örvendetes, mert szervezeteink ez által erősödnek; ha nem is minden földrészen egyformán, hiszen az elvándorlás pl. Del-Amerikába a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet miatt gyakorlatilag megszűnt. Tragikus azonban, hogy a szülőföld elhagyása ilyen méreteket ölt. Reméljük, hogy a korábban már említett egyre erősödő „hazatelepülés” ezt – legalábbis bizonyos mértékig – egyensúlyozza majd.
Egyházi szinten általában csak a befogadó országok egyházi szervezetei segítik a magyar egyházközségeket. Így pl. a német püspökségek tartják fenn az államilag begyűjtött egyházi adóból a németországi magyar egyházközségeket és missziókat, fizetik a papokat és lelkészeket és biztosítják a helyiségeket.

Megjegyzés: Magyarországon, az „óhazában“, nemrég már felismerték a nyugaton élő hívő magyarok nagy számát, a bennük rejlő lehetőségeket és velük szembeni kötelezettségeket is. Így intézményesítette a Magyar Püspöki Kar mostanra a nyugati magyar püspököt, aki a nyugati ma¬gyar katolikus hívők érdekeit és szükségleteit képviseli. Sajnos Magyarországról papokat egyelőre még nem küldtek ki nyugati magyar szórványszolgálatba, pedig közösségeink megmaradásának ez az egyik fő feltétele. A határon túli püspökségek (pl. nagyváradi, gyulafehérvári, nagybecskereki) viszont már néhány papot engedtek nyugati magyar kiküldetésbe.

A helyi szervezetek sok országban országos csúcsszervezetbe tömörülnek, azok meg földrészeket átfogó szervezetekbe. Ezen csúcsszervezetek feladatai közé tartozik többek között a helyi illetve országos szervezetek képviselete Magyarországon és a befogadó országokban. A társadalmi munka szűk időkerete és a rendszeres kapcsolattartást megnehezítő földrajzi távolságok sok esetben korlátozzák a helyi szervezeteket, az országos csúcsszervezeteket de a földrészi csúcsszervezeteket is a kívánatos és szükséges munka kifejtésében.

2.6 Magyarország és a Kárpát-medence általi elhanyagolás

A nyugati szórványmagyarság egyik legsúlyosabb problémájának azt kell tekinteni, hogy a magyar országgyűlés, a magyar kormányzatok, de a határon kívüli magyar politikai erők is az utóbbi évek¬ben látszólag leírták a nyugati szórványmagyarság egyedeit és nagy tömegeit.
Ezzel együtt jár, hogy a magyar kormányzat, de a határon kívüli magyar politikai erők gyakorlatilag magukra hagyták a nyugati szórványmagyarság önszervező és önfenntartó szervezeteit is. Szégyenletes, de ki kell mondani, hogy még az ún. „Kádár-rendszer” is – valójában elfogadhatatlan politikai szándékkal – a jelenleginél többet áldozott a nyugati szórvány-magyarságra, ha nem is annyit, mint a két világháború közötti magyar kormányok, amelyek az első világháborúig tartó több évtizedes kivándorlási hullámok után és Trianon árnyékában komoly magyar szórványprogramot hoztak létre és tartottak fenn.
Itt fontos megjegyezni, hogy a második világháború utáni időszakokban a kivándorlási hullámok de a rendszerváltás utáni migrációs mozgalmak az egész Kárpát-medencéből a korábbihoz képest még jóval felerősödtek. Ez a további évtizedekben is nagy kihívás elé állítja az egész magyar nemzetet és azon belül a mindenkori magyar kormányt, a magyar országgyűlést és a határon túli felelős magyar politikai pártokat is.


3. A nyugati szórványmagyarság erőfeszítései

3.1 Szervezetek, mint a magyar élet pillérei

A magyar szervezetek többnyire hétvégeken tartják profiljuknak megfelelő rendezvényeiket. Ezek áltálában néhány órát tartanak, de van köztük szép számmal többnapos tábor, tanfolyam vagy konferencia.
Megjegyzés: Amennyiben több szervezet van egy városban illetve agglomerációban a nemzeti ünnepeket általában közösen ünneplik.

Az alábbiakban következnek a legnagyobb szervezeti fajták és típusok, melyek a nyugati szórvány sok városában illetve agglomerációjában megtalálhatók:

Magyar kultúregyesületek
Katolikus magyar egyházközségek és missziók
Protestáns magyar gyülekezetek
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség cserkészcsapatai és cserkészparkjai
Magyar óvodák (a befogadó ország óvodái mellett és azokat kiegészítve működően)
Héti két-három óraszámmal működő magyar iskolák
Magyar táncházak
Magyar színjátszó csoportok
Jótékonysági jellegű szervezetek; pl. a Magyar Máltai Szolgálat, Protestáns Szabadegyetem
Magyar egyetemisták körei
Kétnyelvű baráti társaságok a befogadó ország különösen magyarbarát egyéneivel
Testvérvárosi kapcsolatok valamelyik magyarországi illetve Kárpát-medencei településsel

Megjegyzés: Ezek az egyesületek létezésük óta folyamatosan, erejüket szinte felülmúlva szerveztek és szerveznek rendszeres gyűjtéseket a legkülönbözőbb magyarországi és Kárpát-medencei jótékonysági akciók támogatására.

3.2 Sajtó és média

Magyar nyelvű nyugati heti és havi lapok
Magyar nyelvű nyugati rádióműsorok

Megjegyzés: Az 1992 óta létező Duna TV és a többi műhold segítségévé fogható televízióadás és az internet segítségével hallgatható magyar rádióműsorok nagy népszerűségnek örvendenek a nyugati szórványban is. (A vétel még nem mindenütt megoldott.)

3.3 Magyar vonatkozású emlékhelyek

Sok országban sok magyar vonatkozású emlékhely létezik, mint pl. magyar katonasírok, neves magyar emberek szobrai illetve emléktáblái, magyar zarándokhelyek és kápolnák. Ezeket gyakran nyugati magyar szervezetek maguk vagy azok közreműködésével emelték és gondozzák mind a mai napig.

4. Szükséges intézmények és programok a nyugati szórványközösségek megmaradása érdekében

4.1 Nyugati szórványmagyarságot magába foglaló nemzetstratégia

Kiemelten fontos egy nemzetstratégia megfogalmazása, amely felvázolná az egész magyar nemzet jövőképét és benne többek között megjelölné a nyugati szórványmagyarság helyét is. A nyugati szórványmagyarság mindenesetre szervesen kíván kapcsolódni az összmagyar élethez és részt venni a nemzet közös céljainak megvalósításában.

Sajnos Magyarországon és a Kárpát-medencében sokan fel sem tudják fogni, hogy az európai és tengerentúli szórványmagyarság milyen sokat tett, tesz, de főleg a jövőben még mennyivel többet tehetne a nemzet érdekében az élet legkülönbözőbb szintjein. Ezzel kapcsolatban a következő területeket említjük:

Szilárd és a befogadó országban szerzett tapasztalatok által reflektált magyar öntudat
Tárgyi és szellemi tudás és tapasztalat a befogadó ország életet illetően
Élő kapcsolatrendszerek a befogadó országok civil, gazdasági és politikai életében
Árnyalt nyelvtudás, mely tükrözi a befogadó ország gondolkodási és érvelési módját
Demokrácia tapasztalatok és gyakorlatok az élet eszmei és szervezési szintjén

Ezek segítségével a megfogalmazandó nemzetstratégiában a kiépítendő és megerősítendő kapcsolatokat a nyugati szórványmagyarsággal funkcionális egyensúlyba lehet hozni; azaz közép és hosszú távon az egész magyar nemzet különböző síkokon és időtávokon annyi előnyt szerezhet a nyugati szórványmagyarság tudásából és tapasztalatából, amennyit a maga részéről hajlandó szellemileg és anyagilag ráfordítani.

4.2 Nyugati szórványmagyarságot szolgáló és az össznemzeti életbe integráló intézmény

Szükséges egy olyan intézmény létrehozása a magyar országgyűlés égisze alatt, melynek feladata a nyugati magyar szórványszervezetek munkájának segítése és egy közös platform kialakítása, mely szervesen bekapcsolja a nyugati szórványmagyarságot a kulturális és politikai magyar életbe. Ezen intézmény feladatai közé tartozik:
A nyugati szórvány csúcsszervezetek segítése a magyar szervezetek és egyének nyilvántartásában önkéntes alapon
Rendszeres találkozók szervezése, azaz platformokat létrehozása, a világ magyarságának szellemi eszmecseréje és egybehangolása céljából
Rendszeres ifjúsági táborok szervezése és továbbképzési lehetőségek, ösztöndíjak biztosítása a nyugati szórványban felnövő fiatalok számára
A nyugati szórványban felnövő gyerekek és fiatalok számára alkalmas és a befogadó országokban is elismert tantervek valamint óvodai és iskolái oktatóanyagok kidolgozásának támogatása
Rendszeres pedagógus továbbképzések szervezése a nyugati szórvány óvodák és iskolák nevelői és oktatói számára
Neves magyar értelmiségiek egybefogása, akik elkötelezettek a szórványmagyarság megsegítésében

Megjegyzés: A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségét (MVSZ) alkalmatlan szervezési struktúrával felújították. A Nyugati Régió által benyújtott reformtervezetet az ún. Magyarországi Régió és Kárpát-medencei Régió 2001-ben visszautasította illetve az érdemi megvitatását ellehetetlenítette. Az MVSZ a nyugati szórványmagyarság számottevő köreiben időközben teljesen elvesztette támogatását.

4.3 Nyugati szórványszervezetek kulturális és ifjúsági munkájának támogatása

A helyi szervezetek közvetlen támogatása kulturális és ifjúsági munkájának erősítése céljából pl. a következő területeken lenne fontos:
Segítség a Kárpát-medencei művészek és előadók megszólításában
Segítség a Kárpát-medencei művészek és előadók nyugati körutjainak megszervezésében
Segítség az óvodák és iskolák oktatóanyag ellátásában
Segítség a nyugati szórványban működő magyar tánccsoportok Kárpát-medencei tanárokkal illetve zenekarokkal történő alkalmankénti ellátásában illetve kiegészítésében
Segítség a termek illetve helyiségek biztosításában (bérlés vagy fenntartás)
Segítség a helyi és átfogó tájékoztatásban és kommunikációban
Segítség a magyar emlékhelyek fenntartásához

4.4 Hazatelepülés

A nyugati szórványból egy jelentős réteg települt már vissza „haza”, elsősorban Magyarországra. Ezek közül három nagyobb típus azonítható:

Fiatalok, akik a szakmai kiképzés vagy az egyetem befejezése után, de még a családalapítás szakasza előtt hazatelepültek. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) pl. kb. 300 ilyen fiatalt tart számon
Idősebb személyek, elsősorban nyugdíjasok, akik véglegesen hazatelepülnek, vagy kétlakiakká válnak
Családosok, akik legtöbbször már a rendszerváltás után, munkavállas céljából mentek ideiglenesen nyugatra

Azzal számítunk, hogy ez a folyamat a jövőben még felerősödik, akkor is, ha a hazatelepülés nem mindenki számára lehetséges. De mivel a hazatelepülés elviekben kívánatos, célszerű lenne egy olyan szerv létrehozása, amely a hazatelepülés egyik legdöntőbb feltételének biztosításában segít: A megfelelő munkahely találásában. Ezen szerv feladata lenne a nyugati magyar és magyar származású fiatalok és felnőtteknek megfelelő profilú álláskínálatok gyűjtése és közvetítése, a lehetőségek felvázolása és a lehetőleg könnyített hazatelepülési eljárások ismertetése.


5. Szükséges intézkedések és feltételek a globális magyar szórványkérdés kezelése szempontjából

5.1 Magyar eszmei példakép

A fentieken túlmenően fontos kihangsúlyozni, hogy a szórványban élő egyének számára kiemelten fontos a magyar eszmei példakép, amely segíti őket a megmaradásuk érdekében szükséges többlet erőfeszítések vállalásához. Ezt a magyar eszmei példaképet elsősorban egy sikeres és boldog szabad Magyarország testesítheti, testesíthetné meg; de megtestesülhet ez a magyar eszmei példakép a népi és magas kultúra tiszta és magasztos értékeiben is, mint ahogyan az történt a nyugati szórványban a kommunista elnyomás idején.

5.2 Nyugati és határon túli magyar szórvány

Amint a határon túli magyar szervezetek is jelzik, az elszórványosodás problémája a határon túli területeken is jelentős méreteket öltött. Ezzel kapcsolatban figyelembe ajánljuk a nyugati szórványszervezeteink több évtizedes tapasztalatát. Talán van olyan „nyugati” megoldás, ami alkalmazható „hazai” környezetben is.

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó