2017. november 23. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Jó/ rossz magyarok, magyarság, szimbólumok
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-13 07:34   
Kedves Lajos,

csak egy tipp: a hozzászólásod (ha hosszabbat írsz) érdemes tördelni, üres-üres sorokkal elválasztani a bekezdéseket, illetve kevésbé hosszan - hiszen így nagyon nehéz olvasni.

Hunor

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 20:51   
Na látom, hogy közben kijött leveled vége is, kedves Judit!

Hadd szóljak már ahhoz is hozzá!

Az Ad1-hez:
Az igaz, amit itt mondasz! Tökéletesen is! Nem ugyanazok, de unokáik, déd-, ük,... unokáik csak. Nagyon, de nagyon örülök, hogy ezt felhozod. Persze ez ellen ugyanezt fel is lehet hozni (kutyaharapást szorivel!). Ha az, hogy néhány nemzedék elmultával a feleloség is elmúlik, akkor ugyanúgy a jog is. Ha a tótoknak, rácoknak, sváboknak, oláhoknak... nem lehetett szemükre vetni azt, hogy még mindig nem integrálódtak be befogadó hazájukban, akkor sokkal kevesebb joga lehet ugyanezeknek egy, állítólagos történelmi elojoghoz, amely nem 2-300, vagy 800 évre, de 1200 évre visszamegy!? Remélem erre is megválaszolsz...

Egy másikat még ehhez. Nyugaton (ez a világon a mai referencia !) a betelepülteket, bevádoroltakat, beszökötteket csaknem az elso pillanattól 'zaklatja' a befogadó társadalom a 'beépülésre', az integrációra (ez nem az ún. vendégmunkások esete). Hatalmas erot, idot, anyagiakat felhasználnak erre. Sokszor még a szokásos 'sárgarépa elötte, bot mögötte'-t is alkalmazzák. Az egyik legszebb kifejezés, amit használnak, az a "pozitív diszkrimináció". Na ha ez az eroltetett asszimiláló tevékenység nem volt sikeres a második-harmadik nemzedéknél, szerinted utána felhagynak ezzel? Azt mondják, mondanák, ezeknek már nem kell integrálódniuk, mert ezek már a 4.-ik 5.-k generáció? Kiváncsi lennék véleményedre...

Ad2-re, a szászok más tészta, mint a legtöbb más (még vannak a nagy bányavárosok németjei is kb ilyenek). Ezeknek már ahhoz, hogy behívásukat ezek elfogadják, elojogokat adtak a királyaink. Egy csaknem függetlenséget, mondjuk a mai szavakkal; autonómiát. Nekik csak egy bizonyos mennyiségu fémmunkát, foként fegyverzetet kellett ezért legyártaniuk. Ok a király munkásai, kézmuvesei, de közben elojogosai is voltak... Azt hiszem nem teljes a Te adatod. Az csak az elso hullám volt, amirol írsz. Volt egy késobbi a XII. sz. derekán még. Semmi követelményt ok nem kaptak mást az országtól. Az o területük, mintha nem is lett volna Mo része. Valószínu ezért érezhették magukat késobb rosszul, amikor elobb a fejedelmek, majd késobb a Habsburg királyok is megnyírbálták ezen elojogaikat. Ha valakit úgy hívunk meg, hogy szerzodésileg is megadottan, nem kell megtanulnia az ország (régió) nyelvét, vagy pl-ul nem kell adóznia, ott más a helyzet. Ott ezen szerzodést, igéretet be kell tartani.

Az, hogy számodra mindegy, hogy valaki készakarva országot cserélt (átment egy határon), és az, aki sokszor akarata ellenére, egyik pillanatról a másikra egy másik országba került (a határ átment felette), akkor errol nem is érdemes vitáznunk. De azért és még egyszer jelzem, hogy a világ jobb helyein ezek között nagy különbséget tesznek (Belgium ebben éllovas). Talán még azt tanácsolnám neked erre, hogy tanácsold majd a franciáknak, hogy olvasszák már magukba (sokkal többen vannak !) a baszkokat! Még ENSZ törvénycikkelyek is védik az oslakosokat, az autochtonokat. A jövevényeket meg csak olyan általános emberjogi cuccal... Valahogy itt már el is ment a kedvem a vitától.

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 20:05   
Kedves Judit!

Örülök, hogy bedobod vitakesztyudet közénk. Ez alkalmat ad a dolgok tisztázására, mégha valószínu ezzel egymást azért nem is gyözzük majd meg. Te itt egy kiváló és megalapozott, azt lehet mondani egy általánosan elfogadott argumentációval meg is véded saját véleményed. Sot, még talán egy kicsit az országcsonkításunkat, ennek igazságát is. Na nézzük, zsigerezzük ki ezt!

A sokszinuség kétféleképpen jöhet létre. Vagy úgy, hogy az "oszmánok" bemennek a többi közé, vagy úgy, hogy a többiek mennek be az oszmánok közé. A török birodalom esete az elso kategória...

Te írod (óvatosan inkább 'jelzed', inkább közvetve tudatod kb ezt,) amikor a magyarok bejöttek, egy (talán több) más néptol vették el földjüket, otthonukat. Nahát épp ezért sokan nyugaton még büszkék is a trianoni (többek között) békeszerzodésre, mert az felszabadított néhány nemzetet. Egy nemzetközi jogász-professzor szerint (ezt írta nekem) ezek voltak a gyarmatok felszabadításának megindítói. ... Ez ellen elobb egy kisbunkóval...; ellenszólok:

Szlovákia soha sem létezett, Szlovákia nem jogi leszármazottja a Nagy-Morva (ideiglenes) birodalomnak; a tótok önmagukat 'slovensko'-szeruségnek mondják, aminek semmi köze a morva kifejezéshez, így néphez, a tótoknak volt egy országuk (ill. fenntartott országnevük), amely Tótország volt. Ez nagyjából a késobb is Szlavóniának nevezett régió (Vukovár körnéke); a tótok léteznek, léteztek már egész biztos Arpádék bejövetelekor is, de ezeknek nem volt (hacsak nem, mint szlavonok és délen csak) országuk. Olyanok voltak, mint ma a cigányok. ... Most elo a nagybunkóval! Te felemlíted a mi híres Fehér Ló legendájánkat. Kiváló! Nézzük akkor ezt! Vizsgáljuk meg ezen keresztül a történteket! Itt (tömören) egy kis árpádi küldöttség egy felszerszámozott fehér lovat hozott Szvatopluknak (itt ez inkább szimbolikus kell legyen, mert akkor már az nem élt) ajándékban, és amikor az megtudta, hogy ezek, ennek cserében földet (letelepedési lehetoséget) akarnak, akkor kb ezt mondta nekik, megöletem a lovat (valószínu a már elfogadott ajándékot nem volt szabad visszaadnia) és szerszámait a nyergét a réten, a folyókba szétszóratom (talán ezzel azt akarja ezen történet mondatni Szvatoplukkal, hogy ha így eltunteti ezeket, maga az ajándékuk semmisként lesz véve, nem tudom). Ami a fontos, az most jön. A követ ezt mondta neki; tedd csak! A nyerget, a szerszámokat a mi halászaink, kaszásaink találják majd meg (nem vesznek, tunnek el), és a ló tetemét a mi kutyáink eszik majd meg (tehát még az sem vész el). Nézzük ezt meg egy kicsit közelebbrol! Milyen idoben, milyen idot használ itt ezen követ? Teljes bizonysággal egy jelenidot. Mert ha esetleg a szerszámokat, nyerget még egy-két év mulva is használni lehet, egy dögöt már hónapokkal késobb sem eszik meg a kutyák (esetleg a dögkeselyuk). Ezen követ nem magukról, azokról akik Etelközben várakoztak a fejleményeket várva, hanem az ott élo néprol, mint sajátjukról, beszélt akkor. Persze ez csak egy legenda. Van itt sokkal komolyabb is. Ez pedig az, hogy épp a K-M nem volt üres. Akkoriban a természeti és technikai (termelés-technikai), politikai (csaknem egy évszázada nincs komolyabb írtóháború arra) adottságok alapján ott feltételezhetoen valami másfélmilió ember élt. A bejövok száma nem igen érhette el (ezek nagy állattartók voltak, és így hatalmas terület volt szükséges számukra) a 200 ezret sem. Ha a bejövok (Arpád-népe, a "7 törzs") csak ilyen kis hányadát tették ki a befogadó népnek, akkor nyelvünk (mely bennünket magyarnak azonosít) nem jöhetett csak a befogadó néptol. Ha ezek nem magyarok voltak, akkor ma nem is létezne nyelvünk, nem léteznének magyarok. Az pedig, hogy egy aránylag kisszámú nép törvényszeruen feladja nyelvét egy idegen környezetben, az nem is lehet kérdéses. En magam csak ilyenekrol tudok itt Európában (a lombardok, a bulgárok, a frankok esete).

A végso konklúzióm itt az, hogy az avaroknak mondott nép, magyar volt (lehet a hunok, a szkyták is, nem tudom). Ezen Te által említett Nagy Morva birodalom csak egy, az 'Avaria'(az akkori Mo) északnyugati részére 'befészkelt' frank hódítás bábállama volt (mint késobb a budai Pasiság, az ottomán birodalom Mo-i része. Ugyanis az, hogy ezen részt a törökök a sajátjuknak tartották, nem változtatott azon, hogy ez egy Mo-i rész. A magyarok számára ez ekkor is, mégha idegen hatalom meg is szállta). Amikor Arpád népe bejött, ez ugyanúgy kizavarta ezeket a hódítókat, felszabadította az országot (igaz akkor már ezen hódoltsági terület nem a frankok fennhatósága, hanem inkább a bajoroké volt akkor). Mint késobb az osztrákok is a törököket kiverték Mo elfoglalt területeirol(persze mindketto saját magának is. Az elso Hungária név alatt egy megcsonkultat -ugyanis a nyugati határainkat már nem tudták visszaszerezni- és az osztrákok az Osztrák birodalom neve alatt)...
A tótok (a magyar nyelv valószínuen gyujtoneve ez a szlávoknak) egy része, mint csatlósaink; illetve ellenségeink csatlósai telepítettek oda be. Ezek csak jóval utánunk (itt, ha magunkat -és helyesen is- a befogadó avaroknak/magyaroknak véve) jöttek be. Nemcsak a ma Magyar Királyság területe lenne jogilag a mienk, hanem az egész Avar birodalom területe. Ez nem 70-80 éven keresztül és háttérhatalommal fenntartott csak, de több, mint kétszáz évig. Tehát nekünk nagyobb jogunk lenne neheztelni a tótokra, mint nekik ránk. Nem mi vettük el az ovékét, hanem ok a mienket.

Ebben meg kell értenünk azt, hogy mi ma magyarokról beszélünk. Ez egy népet azonosít. De ennek csak mi adjuk (és egyre jobban terjed ez persze) ezen nevet. Arpád népét onogúroknak, türköknek nevezték, a befogadókat avaroknak. Amiben biztosak lehetünk az az, hogy nyelvünket csak (de nem kizárólagosan) a befogadó néptol kaptuk. Tehát azok voltak magyarok (a bejövok is és esetleg, ezt nem tudhatjuk biztosra). Biztosak azért lehetünk, mert ha csak a bejövok lettek volna magyarok, magyar nyelvuek, akkor a magyarság, a nyelvünk nem létezne. Egy 10-15, max 20 % -ot kitevo nép egy idegen nyelvi kÖrnyezetben nem tudja fenntartania nyelvét !

A többi jövevény esete még egyszerubb. Az oláhok beszivárgása tényleg elsosorban néhány magyar földesúr kapzsisága következménye (de ki is gondolt volna erre akkor ?). Viszont ez nem veszi el tolük azt a kötelezettséget, hogy nekik kellett volna elmagyarosodniuk. Még ráteszem azt is (ezt nem ismerem, csak feltételezem), hogy ezek beszivárgását a szászok nagyban elosegítették. Ott szerintem több volt egy egyszeru tökéletlen kapzsiságnál. A még a székelyek kezében maradt hágókon (ugyanis ahova a szászokat (be)telepítették az Árpád-háziak, azok mind székely települések voltak) nem jöttek be oláhok. Nem is véletlen az, hogy többször, többszöri konfliktusnál a szászok az oláhokkal tartottak. Késobb is, a híres-hírhedt népgyulésen, referendum alkalmából ezek is a Regáthoz-való egyesülésre szavaztak. Nem tudom, hogy miért is, de valahogy a történelmünk során ezek mindig (nem úgy mint a többi német) csaknem ellenségesen is viselkedett irányunkban.

Az említett (Te általad) "kalandozások"-kal és ennek rossz következményével kapcsolatban: egyszer olvastam egy pici füzetecskét. Olyan amatorkiadás lehetett. Abban minden egyes hely megadva, ahol a magyarok megfordultak, és ezzel párhuzamosan minden olyan hely, ahova valami avar kincs került. Egy érdekes, különösnek mondható dolgot mondott, érzékeltetett, ennek írója. Ez az volt; hogy: nem volt egyetlen olyan hely sem, amelyet a magyarok 'meglátogattak', ahol nem lett volna zsákmányolt avar kincs. Erre még egy kis más adatot is. Egy jó évtizede (ketto is) néztem nagy érdeklodéssel a többrészes nagy, teljesen történelemhunek mondott Nagy Károlyról való filmet. Ennek legvégén mutatják, de inkább csak beszél róla az 'orátor', hogy mennyi kincset is zsákmányoltak (több társzekér aranyat csak!) az avaroktól. Erre egy furcsa dolog történik (lehet Te is láttad és emlékezel erre), az orátor kb ezt mondja (ez tényleg a film vége is); "ez teljesen jogos és igazságos. Mert itt csak visszavettük ezektol az általuk raboltakat". Miért is kellett ezt hozzátenniük ? Nézzünk csak meg néhány híres ereklyét ezen idokbol! Aachenban (azt hiszem ott) a híres Nagy Károly kardját, pl-ul. Miért van ezen avar-szkíta díszítés? Miért van ennek pengéje egy olyan félfeldolgozással elkészítve, ami teljesen szittya, vagy avar muhely munkája lehetett csak ? Ilyenre akkoriban a nyugati technika nem is lett volna képes egy ilyen minoség legyártására. Hogy a fenében lophattak el ezek ilyen dolgokat, amelyek az elso látásra az övéké is volt? Persze nem csak ezen kard van olyan, amely megcáfolja azt, hogy a frankok nem visszavették, de rabolták ezeket. Na csak ennyit errol. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy haragudjunk a germánokra, hanem nézzünk már egy kicsit a dolgok után!
Lássunk tisztán végre !

Visszatérve az emigráció, a beszivárgás, behozatal, ezen utóbbi ügyre. Nem csak néhány kapzsi földesúr tett úgy, és 7-800 éve csak, hanem ma is sokszor ez történik. Itt Belgiumban is, foként az építkezésekhez kihozatnak egy csomó észak-afrikait, akiket a legtöbbször feketemunkában, sokkal olcsóbban átlagbérért dolgoztatnak. Ha nem kapják el oket csalásért, akkor amikor nincs már ezekre szükségük, magukra hagyják. Hát foglalkozzon, segítse ezeket a társadalom ! A bölcs Salamon (állítólad o volt) mondta volt, nincs új a nap alatt!

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 18:35   
Élvezet olvasni a Judit briliáns érvelését!
Kezd a MON régi nivójához visszatérni?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 17:09   
2010-02-12 14:29, Nagy Lajos:
-
Kedves Lajos,

a Habsburg, illetve Oszmán birodalommal való összehasonlítást kizárólag a soknemzetiségű állam szempontjából értettem. Hogy ezek a birodalmak hogyan keletkeztek, az más kérdés. De hamár itt tartunk, azért azt is definiálni kellene, hogy időben és a térképen hol húzzuk meg a határt. Igaz, hogy a magyarság az elmúlt 1000 évben nemigen volt hódító, de valamikor bejöttek a Kárpátmedencébe, amely nem volt akkor néptelen. Gondoljunk csak a Szvatopluk-féle fehér ló legendára, amely monda alapján a szlovákok mind a mai napig kijátszottaknak, becsapottaknak érzik magukat, ez egy okkal, ok nélküli, de élő ottani ős sérelem. (Most itt nem mennék bele abba, hogy a Nagy Morva Birodalom, egyáltalán, a morvák nyelvileg inkább csehek és nem szlovákok lennének, de nem vagyok nyelvész és egyáltalán.)

Továbbá utalnék még arra, hogy a magyar történelemszemlélet és -oktatás a 900-955 közti, Svájctól Bizáncig terjedő, (haditechnikailag a későbbi mongol veszedelemre emlékeztető) magyar hódító- és rablótámadásokat mind a mai napig enyhén szépítőleg "kalandozásnak" nevezi. Generációkon keresztül mindannyian így tanultuk az iskolában és büszke hagyományaink része a Lehel-kürtje-sztori, meg a bizánci kapukat döngető aprótermetű lovag. Ez is konfliktusképes anyag, csak hálistennek eléggé a távoli múltba vész, így nincs személyes érintettség, ezért a mai érzelmeket kevéssé korbácsolja föl.

De hogy időben közelebb maradjunk: az Erdélyben időközben többségbe került románok elődei nem hódító sszándékkal foglalták el a jó magyarok hazáját, hanem olcsó munkaerőként hívták, telepítették be őket a magyar arisztokrata nagybirtokosok. Úgy, ahogyan a királyi birtokokra is behívták korábban a szászokat, később Mária Terézia idején az elnéptelenedett Duna-Tisza-közére a svábokat. Mindezen népcsoportokat a mindenkori magyar uralkodók és/vagy nagybirtokosok hívták.

Szeretném még egy gyakran előforduló csúsztatásra felhívni a figyelmet, amely nálad is előfordul:

"Mo-bol olyanok váltak ki (a tótok esete kérdéses esetleg ...) és szakítottak le részeket, akik oda beszivárogtak, bevándoroltak ... és nem integrálódtak, nem tették meg kötelezettségüket."

Ad1
Nem azok váltak ki, akik beszivárogtak. A kettő között eltelt 150-200 év. Azoknak az utódairól van szó és ez messze nem ugyanaz. És nem azok élnek ma ott, akik kiváltak, hanem azok unokái. Ugye, az apáink bűneiért mi nem akarunk felelősek lenni. Hamár bűn az, hogy a "beszivárgók" (ez nekem olyan pejoratív, korrektebbül betelepülők) követték a hívó szót, és mentek oda, ahol jobb volt a megélhetés. (Akárcsak teszik ezt többek között a mai magyarok, amihez itt, a MON-on kérnek tanácsot - by the way.) Mindez persze a mai helyzet szempontjából teljesen mindegy, csak a tisztánlátás végett írom.

Ad2
Vitatkozni szeretnék továbbá az integrálódásról és kötelességteljesítésről. Ha úgy vesszük, akkor a szászok sem integrálódtak, akik pedig majdnem 1000 esztendeje élnek ott: 1038 óta. Illetve integrálódtak, jól is, csak nem asszimilálódtak. Megőrizték nyelvüket, hagyományaikat, kialakítottak új, speciálisan erdélyi szász szokásokat. De beolvadni az erdélyi/felvidéki/délvidéki magyarság sem akar immáron 90 éve és a 3. generációban - helyesen. Ne mondd azt, hogy az nem ugyanaz, hisz a románok annak idején jöttek, a myagarok pedig maradtak, csak a határ ment el fölöttük. A többség ./. kisebbség szempontjából a történet mindegy. Helyzet van.

Hogy kinek mi lenne a kötelessége, akár kötelezettsége, nos ez a kérdés már nem fér bele ebbe az írásba.

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 14:55   
Köszönöm greve!
sokszor olvasok már az oldalukról másutt is megjeleno írásokat. Mégha kedvelem is oket a nemzet-, hazaszeretetük miatt, nem a butaság, a kirekeszto modoruk miatt (remélem nem sértodsz meg ezen). Nem vagyok szélsoségellenes, mert egy egészséges társadalomban arra is szükség van, de én nem vagyok az. Nemegyszer tuztem már velük, a tipusuk szerintiekkel össze az interneten már. Ez azt lehet mondani normális, természetes is. Alapveto nézeteltérés van közöttünk. Még az említett békeszerzodések ujravételi kérdésében is. En az igazságot, az igazat, 'ok' meg a magyar igazat mindenek felett. Nekik éppugy szavuk van, mint nekem, amelyet nem jelenti azt, hogy meg is értjük egymást. Ha pedig nem értjük meg egymást, akkor nem is nagyon értelmes egy másról beszélgetnünk ...
Még egyszer: minden tiszteletem (mert egy kimondottan nehéz, ellenséges körülmények között is kitartóan, csaknem hosiesen is munkálkodnak ezek) az ovék, de én nem vagyok (ezt nem én döntöm el, hanám észlelem) az övék...
Ne aggódj! Sokszor olvasok tolük (legalább egyszer két napban) írásokat. Még sokszor úgy is, hogy ezek hangneme nem is tetszik. Ugyanis rengeteg ténylegesen egyedülálló dolgot is kihoznak. Csak hát mindig egy 'szurot' kell feltegyek, gondolom, feltegyünk ilyenkor. Nagyon örülök is munkásságuknak. Mert sokszor fel is tárnak olyan dolgokat, amelyeket mások elsinkofálnának ...

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 14:29   
De gyorsan és sokan hozzá(m)szóltak ! Ez ragyogó!

- köszönöm kedves Judit a tisztességes 'viszakozását'. En egyáltalán nem engedem meg magamnak, mint másnak sem (próbálom !) az általánosítást... így engem egyáltalán nem is zavarna, ha egy ilyen "mocskos magyarok" kifejezést hallanák. Mivel tudom, hogy én megmosakodtam, és magyar is vagyok. Ezen "mocskos magyarok" kifejezésben én egyáltalán nem éreznék egy általánosítást. Mint pl-ul amikor nálunk hallottam sokszor azt, hogy ezek a fiatalok, mindent tönkretesznek. Vagy ezek a fiatalok, akik még a temetot sem kimélik. Mint ok (akik ezt mondták) úgy én is tudtam, hogy ez nem általánosítás...

- a Trianon és párizsi szerzodések újravétele, felülvizsgálata cuccában nem igen értek Veled egyet (ez persze nem baj). Te ezt valami 'haszontalannak' tartod, miközben én egy feltétlen szükségesnek. Itt számomra kis jelentosége van annak, hogy bármi konkrétat el is érjünk. Engem csak az érdekel ebben, hogy embertársaink (hogy azok ellenfeleink is legyenek) egy vallomást tegyek, tegyünk az igaz, az igazság mellett. Mivel ezen 'történéseket' szerzodésnek állítják, és ezekben az egyik szerzodo fél ellen jogtalanságot követtek el, ezt nem csak jogunk, de kötelességünk is leleplezni. Ez olyan pl-ul mint amikor ma a katolikus egyházat, annak vezetoségét szapuljuk, mert nem emelték föl eléggé szavukat a fasiszta hozzáállás ellen. A mi kötelességünk (mert mi tudunk errol, miközben úgy tunik a világ nem) a velünk szembeni igazságtalanság elítélése és a nemzetközi forumokon való vádolása. Ez (számomra) egy erkölcsi, és szintén egy egyesült, egységes, tisztességes uurópai szellem állampolgári kötelezettsége. Ezt persze nem csak az ellenünkvaló, de az igaz, az igazságellenes elleni vallomásként is...

- egy fontos dolgot írtál az elobb. Ebben egyáltalán nem értek veled egyet. Amikor magyarázod, hogy miért is jobban kedveled a Szentkorona országa kifejezést. Ott Te valami súlyos tévedések egész sorát követted el. A Magyar Királyság (Hungária), az alapításától kezdve a szent korona 'alá vetetett' volt (a koronának volt egy országa és ez a Magyar Királyság volt, mondhatjuk). Ebben nem tartozott bele csak a mi 64 vármegyének nevezett része. Csak egy évszázaddal késobb jött ehhez egy másik ország, királyság, a horvát királyság (1100 körül). Tehát ezzel Horváország is a szent korona országává vált, de a nélkül, hogy Magyarország legyen belole. Eddig egyet is értünk. Viszont kiérzek mást a Te véleményedbol. Foként azzal, hogy Mo esetét a Habsburg, vagy Ottomán birodalommal (van sok má is) hasonlítod.

Mintha ezzel azt akarnád mondani, hogy a magyarok, az árpádi, majd az ezt követo királyi dinasztiák apródonként a szomszédos országokat bekebelezték, a szent korona (mint Fényes Porta !) oltalma alá vonták volna. Ez egyáltalan nem helytálló. Mo-ot, amely igaz nem kimondottan 'magyar' volt (a középkorban a nyelvi azonosításnak semmi jelentosége), vagy lehetett inkább a szomszédai árasztották el, mint ok a szomszédokat. Hogy jobban megértessem magam; van kétféle jog a világban. Van azok joga az azonosságuk fenntartására, akiken egy határ 'átment', és van egy kötelessége annak, aki átmegy egy határon. Az elsonek teljes joga van fenntartania nyelvét, szokásait, jellegzetességeit (példa erre az ún Canton de l'est - keleti régió- nálunk). Mégha csak 74 ezer németajkú, származású is él Belgiumban (az olasz származásúak legalább 8-szorosa ennek) és mégis egy csaknem egyenjoga van a két befogadó közösséggel szemben (az olaszoknak semmi más jogunk nincs, mint csak a beolvadási kötelezettségük).

Mo-bol olyanok váltak ki (a tótok esete kérdéses esetleg...) és szakítottak le részeket, akik oda beszivárogtak, bevándoroltak... és nem integrálódtak, nem tették meg kötelezettségüket. Ez NAGYON, de NAGYON különbozo a Te által említett esetekkel. A magyarok nem foglaltak el egyetlen országot sem, még kevésbé telepítettek be oda magyarokat. Amikor pl-ul Csehország függetlenségérol van szó, annak éppoly joga volt elszakadnia Ausztriától, mint Horvátországnak tolünk. Ami az emberek, az ottmaradottak jogait érinti, a betelepedett idegeneknek (mégha már régen, sok nemzedék óta is) nem lehetett egyenjoga sem. Persze itt nem a szudétákban élokrol(azok úgy néz ki már Csehország alapításakor ott éltek), hanem az ország belsejébe betelepedettekrol (a legtöbb városban már a többség németajkú volt akkor). Na ez az ami nagyon fontos, hogy megértsük. Mégha Horvátország a szent korona, a 'magyar'-korona országa is volt, a magyarság ezt, mint mást, társat kezelte, és tisztelte. Soha sem próbálták 'elnyelni' azt (nem úgy, mint az osztrákok, vagy még ma is a franciák Bretagnet. Ez utóbbinál amikor a franciák oda betelepednek, már azt is számonkérik ezektol, mert anyanyelvüket használják Fro-ban. Ok telepednek be hozzájuk és ok irják elo)...

Ezen a kérdésben nagyon nem vagyunk egy nevezon, kedves Judit, de nem ám! Ezért is jó lenne ezen említett békeszerzodések újravétele is. Egy kis tisztavizet soha sem árt önteni a pohárba...

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 09:17   
2010-02-12 06:58, Fredi:
-
Frédi,

a szerencsétlen egyetlent visszavonom.

Teljesen igazad van. Nem Frau Steinbach a szerencsétlen, hanem a kialakult helyzetet. Konzekvens makacsságával elérte, hogy egy egyesület befolyásolhatja a német külpolitikát. Ez nem igazság kérdése - Steinbachnak és a elüldözöttek egyesületének a dologban igazuk van. De a hölgy N.o-ban is vitatott személyisége miatt kockáztatni a szomszédokkal való jóviszonyt ügyetlen dolog. Ezt írják a higgadt politikai elemzők is. De most már itt hosszasan offolok, ez nem tartozik a témához.

Talán csak annyiban, hogy Patrubányi fellépése hasonló, de követelései politikailag sokkal irreálisabbak, mint Steinbaché. Ez rendkívül ártalmas M.o. nemzetközi presztizsére nézve, miközben a cél elérésének kilátásai a nullával egyenlőek: nagyobb a folyamatos kár, mint a valaha is valószínűsíthető haszon.

De visszatérve a témára az eset engem emlékeztet egyes felháborodott ügyfeleink telefonjaira. Legszívesebben leállítanám és visszakérdeznék:

"Stop! Most azt mondja meg, hogy mi a cél: kiordítani a dühét, felhánytorgatni vélt vagy valós sérelmeit és szidni bennünket, vagy egy probléma konstruktív megoldása? Előbbihez javaslom a dühöngő sarkot, utóbbihoz viszont Önnek is hozzá kell járulnia."

De tapasztalat szerint aki alapállásban dühödten szemrehány, azt ebben higgadtan lehetetlen megakadályozni, noha ezzel jottányival sem kerülünk közelebb a megoldáshoz.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 06:58   
Kedves Judit,
mint mindig, most is nagy élvezettel olvastam objektív véleményedet és tárgyszerű, nem érzelmekre alapozott érvelésedet. Majd mindenikkel egyet is értek. Én is megcsóválom a fejem, amikor nagymagyarországos H-t látok az autókon.
Egyetlen mondatoddal azonban nem tudok egyetérteni: " Európában élek. Németország is átvészelte a területveszteségeit és az egyetlen szerencsétlen Frau Steinbach-ot kivéve általában senki nem foglalkozik ma már a kérdéssel."
Valóban a határok kérdése nem létezik Németországban, de Steinbach asszonyt egyetlennek és szerencsétlennek tartani azért mégis téves. E hölgy mögött egy erős szervezet áll, akiknek a szavazata egyáltalán nem közömbös a politikusok számára. Én - szubjektív módon - szívesebben látnám őt a külügyminiszteri székben mint a "szerencsétlen, iompotens" Westerwellet, annál is inkább, mivel a Vertriebenenek ma se nem kérik a határok revideálálását, sem pedig anyagi kártérítést elkobzott javaikért. Az egyetlen dolog amit kérnek - és ezt teljesen jogosan, az, hogy Csehország és Lengyelország ismerje be a jogtalan elűzés és vagyonelkobzás tényét. Ők is tudják, hogy mindez a német megszállás, helyenként atrocitások következménye volt, de akkor sem lehet ezt szentesíteni, mert ezzel szentesítenénk a bosszúra való jogot, mint jogi intézményt, valamint a kolektív felelősség és kollektív bűnösség elvét. (Lásd még: Benes-dekrétum)

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-12 00:23   
2010-02-11 18:12, laco2000:
-
" És élhetőek a körülmények szerinted?"

Csak most olvastam vissza az elejére, hogy pontosan mire is reagálsz ebben a posztban. HOgy élhetőek-e és mennyire, ez gyakran szubjektív. Erdélyben - akárcsak korábban az NDK-ban - gyakran az az érzésem, hogy az embereket manapság elsősorban anyagi/gazdasági gondok nyomasztják, nem annyira nemzetiségiek. Sehol semmikor nem állítottam, hogy a helyzet ideális lenne. De éppen ezen kell(ene) munknálkodni, hogy minden ottélő számára élhetőek legyenek a körülmények.

"...Ember, te hol élsz? Mondj még egy országot, amely 2/3-át elveszítette???
Neked nem fáj TRIANON???


Európában élek. Németország is átvészelte a területveszteségeit és az egyetlen szerencsétlen Frau Steinbach-ot kivéve általában senki nem foglalkozik ma már a kérdéssel.

De mi van akkor, ha fáj? Mi van akkor, amikor az MVSZ ezzel az Eu-ba nem való eszement ötlettel jön, hogy felül kellene Trianont vizsgálni?

ad1 - Semmi esélye, mert Eu-ban egyetlen államnak sem fűződik érdeke ahhoz, hogy felboruljon az eu-i egyensúly.
ad2 - Tételezzük fel, hogy váratanul mégis sikerrel járna ez a kezdeményezés, akkor mi a végcél?
ad3 - Mit gondol a kezdeményező, abba melyik ország fog belemenni?
ad4 - Ha minden bejönne és bekövetkezne egy területrendezés, akkor mik az elképzeléseik a kezdeményezőknek a ma ezeken a területeken élő más nemzetiségekkel?
ad5 - De még mielőtt felhánytorgatnánk a nemzetközi porondon sérelmeinket nem kellene előbb a történelmi múltat olyan gyakran a saját javukra felemlegetőknek előbb kicsit történelmi nemzeti önvizsgálatot tartaniuk és végre őszintén kielemezni, hogy az azt megelőző 50 év magyar politikájában milyen végzetes - bár elkerülhető - lépések vezettek Trianonhoz? Ugyanis ez is olyan, mint az egyszeri anekdotában: a dolog úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött.

Talán az ad5-tel kellene kezdeni.

 
 Greve  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 23:53   
2010-02-11 22:53, Nagy Lajos:

Szia Lajos!

Ezt a web oldalt, (szerintem) érdemes olvasgatni.

http://kuruc.info/r/23/54671/

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 23:18   
2010-02-11 21:49, Nagy Lajos:
-
Kedves Lajos, én ezt nem így olvasom. Ha neked lenne igazad, akkor minimum úgy kellett volna fogalmazni, hogy azok a..., akik. Akkor ugyanis a szerzö feltételezi, hogy vannak olyanok is, akik nem. Avagy hogyan reagálnál, ha valaki en bloc mocskos magyarokról szólna, akik a dunaparti szobrokat vagy a cigány holokauszt emlékmüvet rendszeresen meggyalázzák. Mindkét esetben úgy gondolom, hogy nem ömlesztve egy egész nép ilyen-olyan, hanem annak egy - merem remélni, hogy - nagyon kicsi csoportja.

Köszönöm a kiigazítást, a jövőben konzekvensen - jó, mondjuk inkább úgy, hogy következetesen - a történelmi M.o. kifejezést fogom használni.

De hamár itt tartunk, akkor inkább a magyar korona területeiről kellene beszélni. Ugyanis nemzeti gőzben élő honfitársaink hajlamosak úgy feltüntetni, minta a történelmi M.o. szőröstül-bőrőstül, A-tól Z-ig magyar llett volna. Márpedig a történelmi M.o. a magyar koronához tartozó területek összességét jelentette számtalan nemzetiséggel, vagyis nem magyar, hanem egy soknemzetiségű állam volt, mint ahogyan a Habsburg birodalom sem volt osztrák, az Oszmán birodalom sem török, stb. Nota bene, a középkori uralkodóknak Európa szerte teljesen mindegy volt, hogy alattvalóik milyen nyelven fizették az adót.

A nemzetállam eszméje, mint tudjuk, a francia abszolútizmus szüleménye - elsősorban adminisztratív okokból. Ez a gondolat ért be a XIX. sz. közepére és terjedt el a polgári forradalmak jóvoltából egész Eu-ban. Ugyanakkor tudjuk, hogy a történelmi M.o. lakosságának nemzeti összetétele mindig is szines volt és a magyar lakosság a XX. sz. elején már nem érte el az 50 %-ot sem. Namármost az <50 nem egyenletesen oszlott meg, hanem a közepén inkább 90%, ergo a matematika törvényei szerint is máshol kevesebb kellet hogy legyen. Konkrétan pl. Erdélyben a Székelyföldet kivéve 23-33% volt - csökkenő tendenciával a 18. sz. óta. No, ennyit az ősi jussról.

Érdekes olvasmányom volt idén az a németnyelvű erdélyi történelemkönyv, ami az ottani német iskolák tananyaga. Érdemes néha elolvasni a másik oldal (oldalak) szempontjait. Horizontbővítő dolog más szempontokat is megismerni.

(Nyilván a horizont sem magyar szó, de ebben az értelemben a láthatár nem passzol.)

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 22:53   
ravic és Pompéry barátomnak a témával, a tárggyal kapcsolatosan... az o hozzászólásuk az un. Nagy-Magyarország térkép szimbóluma használata kapcsán:

- helytelen a történelmi Mo-ot Nagy-Magyarországnak nevezni, így ennek térképét a Nagy-Magyarország térképének mondani ki. A helyes, a tényálló kifejezés a (szerintem) történelmi Mo (térképe, képe).
Ezt azért írom, mert a nagy kifejezés itt nem állja a helyét. Ugyanis az mindenütt a világban és mindenkor is egy különleges, határesetet (maximális) jelentett. Mo esetében ez hamis állítás. Ha nekünk valami kifejezéssel meg kell ezeket különböztetnünk, akkor mondjuk egy Mo, és egy csonka-Mo, kis-Mo-ról lehet szó... Ehhez elég felhoznunk néhány környezetünkben (is) ismert esetet Nagy-Albánia (csak tervezett), Nagy-Szerbia (csak tervezett), Nagy-Románia (egyrészt tervezett, másrészt 20 évig létezo), Nagy-Morva birodalom (két emberöltön, max hármon keresztül létezett). Nem létezik egyetlen Nagy-X, amely, mint Mo több, mint ezer éven keresztül (mégha egyszer-egyszer megszállva is) létezett és nem beszélve arról, hogy nem ez volt a nagy, az ideiglenes, a legnagyobb sem...

A másik dolog az az összehasonlítás ennek használata (képének, szimbólumának) a németek ugyanilyen N.o térképének használatával szemben. Itt tudnunk kell azt, hogy No nem mondott, mert hivatalosan nem is eroltették ezt a szövetséges hatalmak az elkobozott területérol. Nem is tudom meddig, de nagyon sokáig (azt hiszem No újraegyesítéséig, minden hivatalos, vagy félhivatalos 'helyiségekben' látható volt ez. En jobban emlékszem még az osztrákoknál találkoztam ezzel eloször. Két csendorségre is bevittek (az Ausztriába szökésem után) és mindkét csendorségen No II. VH elotti (Kelet-Poroszország nélkül, igaz) térképe volt kirakva. Ez 1968-ban volt. Utána még a 80-as évek elején láttam ilyent a belgiumi német konzulátus várótermében (igaz, ez nem kimondottan a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos térképén). Valahogy úgy hallottam, hogy a német újraegyesítés egyik feltétele az volt, hogy No hivatalosan meg is szavazza az új (Odera-Neisse-i) határait Lo.-gal.
A különbség ezen két ország, és a használt téképeik között az, hogy Mo. még nem szavazta meg az új, trianoni, majd a párizsi (1947 -es) határait. Nem úgy mint No. Szerintem amint ezt megszavazza (remélem soha nem teszi), akkortól kezdve tényleg ez egy kicsit 'idegesítheto' lehet az utódállamoknak. Addig viszont a kérdés 'feltett'. Még mindig követeli a magyarság ezen szerzodések újravételét. Ugyanúgy vehetjük mindannyian a történelmi, a normális Mo-ot, mint a megcsonkultat Mo-nak. Mo határa nem végleges. Legalább is ma még...
Most készülnek (az MVSz szervezésében) egy nagy akcióra, a 90. évforduló alkalmával épp Versaillesban. A Trianon/ párizsi békeszerzodések újravéte kivánságára. Abban persze (ha meghallgatásra talál a magyarság) minden egyes érintett nép hivatalos lesz, meghallgatott. Epp ennek hiánya teszi ezen szerzodések törvénytelenségét...

 
 gorogandras  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 22:02   
2010-02-11 19:51, Pompéry Berlin:
-

Az erdélyi magyarok? Korond? csak azt árulják, amit a külföldiek megvesznek tőlük (mármint mi), mi vagyunk a giccsfalók! Véleményem: azoknak a különböző edényeknek már réges régen nincs funkciója, disznek meg giccses, Te mondtad a giccs szót (persze ami nem magyar szó), és persze nem magyar szó a funkció sem, amit én irtam. Kulturárol pedig ne is beszéljünk. Giccs = kulturálatlan.Funkció = feladat-feladata.

 
 Nagy Lajos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 21:49   
Bocsi, hogy közbekotyogok, de valahol valamit félreérthettél kedves Pompéry itt. Ahhogy én olvasom, értem ezen lacó írását, ott "a mocskos szerbeknek" CSAK azokat nevezi, akik még az ártatlan áldozatok emlékére tett kegykeresztet sem turik meg. Itt nálunk Belgiumban is az ilyeneket egész biztos legalább is mocskos titulussal illetnék. Azt hiszem rosszul olvastad, és így félre is értetted ezt...
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 19:51   
2010-02-11 18:12, laco2000:
-
Kedves Lacó,

Az "a-mocskos-szerbek" ilyen szövegkörnyezetben azt szuggerálja, hogy aki szerb, az mocskos, másképpen szerb = mocskos, vagyis minden szerb mocskos. Miközben a mocskossal senki nem a tisztálkodás hiányát azonosítja, miképpen - gondolom - Te sem.

Talán mégsem ismered olyan árnyaltan a helyzetet, ha így általánosítasz.

Tavaly nyáron résztvettem Eger mellett egy müemlékvédelmi konferencián, amelynek hallgató és elöadói 60%-ban m.o.-i magyarok, 20%-ban határon túli magyarok, továbbá határon túli nem magyarok és egyéb európaiak voltak. Így többek között egy újvidéki, szerb anyanyelvü, önmagát vajdasági identitásúnak valló müemlékvédö szakember hölgy. Elöadóként nagy empátiával beszélt a pusztuló magyar müemlékek gondjairól. Megértettem, hogy az anyagiak és a vadkapitalizmos mellett egy kultúrális konfliktusról van szó a mindig is többnyelvü és többnemzetiségü vajdaságiak és az utóbbi években (évtizedekben) odaköltözött szerbek értékrendje és szemlélete között. Az elbontott szabadkai magyar színház neki ugyanúgy fáj, mint az ott élö magyar értelmiségieknek.

Hasonló a helyzet az eredendöen több generáció óta ott élö erdélyi román értelmiség és a Kárpátokon túli területekröl beköltözött románok viszonyában.

Esetleg nem tudod, de Causescu nemcsak a magyarlakta területek értékeit, nemcsak a szász templomokat romboltatta, hanem ipari megalomániás tervei miatt - pl. az Olt mentén - román települések sorát is, ahol visszahozhatatlanul elpusztult egy hagyományokkal teli román kézmüvesség, népi építészet, egyszer s mindenkorra eltünt a népviselet a maga csodás szötteseivel, hímzéseivel, habkönnyü fátylaival, stb. Októberben döbbentem rá erre a hallatlan veszteségre a nagyszebeni Bruckental Múzeum egyik idöszakos kiállítása kapcsán. Ezt én magyarként épp úgy fájlalom, mint újsütetü szerb ajkú vajdasági barátnöm a szabadkai magyar szinházat.

Mint ahogyan rettentö fájdalommal tapasztalom évek óta, hogy az, amit Causescu évtizedes hatalma eröszakkal sem tudott elérni, t.i. a nemzeti kisebbségek beolvadását és elsösorban értékeikhez való ragaszkodásuk feladását, nos, ezt a szabadság és demokráciá semmi perc alatt elintézte C. helyett. Ha nem hiszed, menj el Korondra és nézd meg ezt a hagyományaihoz abszolút nem ragaszkodó, koncentrált giccsáruda föutcát, ahol a giccskereskedelm bódéit immáron téliesítették és a bevételböl a tájba egyáltalán nem passzoló, csiricsáré szinekre festett, nyugati katalógusokból választott, ameriakai stílusú, szörnyü ballusztrádokkal "ékesített" érkélyü házak sorát húzták fel. Pedig eleddig a székely falvak gyönyörü és funkciójában is jól kitalált építészetét politikailag nem üldözte egyetlen kormány sem.

Nos, én nálad kicsit árnyaltabban látom ezeket a kérdéseket. Sose mernék általánosságban bármit is kijelenteni egy egész nemzetröl, ennyire általánosítani, az én román/szerb/szlovák/... stb.-képem nem ennyire klisészerü.

 
 laco2000  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 18:12   
2009-11-10 10:46, Pompéry Berlin:

-

És élhetőek a körülmények szerinted?
- voltál már Felvidéken? Próbáltál magyarul rendelni egy üzletben (magyarlakta település)?
- megkérdezted, milyen boldogok a magyarok Újvidéken, ahol egy keresztet nem tudsz felállítani egy magyar tömegsírra, mert másnapra a mocskos szerbek elviszik?
- voltál már Kárpátalján?

Ember, te hol élsz? Mondj még egy országot, amely 2/3-át elveszítette???
Neked nem fáj TRIANON???

Csak felidegesítem magam...

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-11 10:06   
Kedves Minona,

nem tévedtél, tényleg offolás, hiszen a topik témája ez: Jó/ rossz magyarok, magyarság, szimbólumok Ha pedig elolvasod a korábbi üzeneteket, akkor láthatod, hogy miről szól (másról, mint simán életút belinkelése).

Üdv,

Hunor

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 23:59   
2010-01-05 15:39, Könyvmoly*:
-
Már hogy a fenébe ne lenne fontos?! Ez komoly szakmai- és presztízsnyereséget jelent, melynek folytán megugrik a kiadványok száma a nemzetközi könyvpiacon, lefordítják minden lehetséges nyelvre, ettöl megnö az ismertsége világszerte, emiatt meghívják ide-oda, felkérik, kikérik, idézik, megírják, újra nyomtatják, ... stb. Kérdéses még az irodalmi Nobel-díj jelentösége?

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 19:08   
A liberális a legtöbb európai országban, ahol egy konzervativ, vagy szocialista világkép uralkodik, pejoratív szó. A skandináv országok általában progresszívek, és ezért ott a liberális inkább pozitív tartalmú.
De amúgy mennél sötétebb, és elmaradottabb egy ország, annál kevésbé tudnak mit kezdeni a liberális pozícíókkal (mint pl. a homoszexualitás tolerálása). Szóval ez nem csak egy magyar probléma, csak aki skandináv viszonyokhoz van szokva, annak feltünik.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 18:27   
2010-02-07 18:26, Pompéry Berlin:
-

Kedves Judit,

itt (egy topikkal lennebb):
http://magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=592&forum=75&505

Üdv,

Hunor

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 18:26   
2010-02-07 17:09, jukap:
-
Mire utalsz, hol keressem?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 18:25   
2010-02-07 17:09, jukap:
-

Magyarországon a liberalizmust összekötik a baloldali kormánypártokkal, konkrétan az MSZP/ SZDSZ kettőssel.
Nem hiszem, hogy az emberek többsége a liberalizmussal, mint doktrinával, tisztában lenne...

Hunor

 
 jukap  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-02-07 17:09   
Abból az apropoból, hogy milyen hozzászólás jelent meg a másik topikban, szeretném megtudni hogyan lett Magyarországon a liberalizmus szitokszó.
Alapelve ugye, hogy az egyén felelôs a sorsáért, a közösség támogatása jogos, ha az egyén erre nem képes. Hol van a bukfenc?
Üdv

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 16:20   
2010-01-05 14:02, bobe:
-
Igen erdekes!
Egyreszt az is, hogy az Akademia fo celkituzese a *sved* nyelv tisztasaganak es nemessegenek megorzese, masreszt hogy tagjai (legalabbis akiket megneztem) tobbnyire sved nyelveszek es irodalmarok. Van persze kozottuk, aki doktori disszertaciojat franciaul irta, es okori gorog irodalommal is foglalkozott (Svenbro).

Nemreg hallottam egy riportot a radioban, ami arrol szolt, hogyan hatarozza el egy biralobizottsag, melyik konyv kapja a dijat abban az evben. Nem a Nobel dijrol volt szo, de biztos vagyok benne, hogy Nobel dijra jelolesnek es az odaitelesnek megvannak a pontos szabalyai. A honlapjuk szerint a jeloleshez egyenileg megkeresnek egy sor tudost a vilag minden tajarol.

 
 Könyvmoly*  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 15:39   
Sziasztok.
Nem értem miért olyan fontos, hogy egy író kapott-e Nobel díjat, szerintem nem kell túl nagy tulajdonságot tulajdonítani ennek.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 14:33   
"Èn csak arra vagyok kiváncsi, hany Nobel-díjas irót ismerunk, es tudtunk elolvasni?"

Hát most kapásból azok közül akiket fordításban, vagy eredetiben olvastam ezek jutnak eszembe: Hemingway, Günter Grass, Selma Lagerlöf, Kertész, Herta Müller.
Persze mindegyiktől valamit. Persze Nobel-díj ide vagy oda nagy különbségek vannak ezek között. A legnagyobb zseninek ezek közül Hemingwayt tartom.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 14:02   
Kis olvasmany ök a bünösök akik az irodalmi Nobeldijat osztogatjak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Swedish_Academy

Fredi tudom, hogy németajku az irónö, csak itt most a romaniai szarmazas volt relevans.

 
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 13:32   
2010-01-05 00:51, bobe:
-
Èn csak arra vagyok kiváncsi, hany Nobel-díjas irót ismerunk, es tudtunk elolvasni?
-

Érdekes, pont a napokban kezdtem olvasni Herta Müller zöldszilvás regényét. Az biztos, hogy én nem tudtam fél nap alatt kiolvasni, különösen az eleje lassú munka, "nehezen engedi be" az olvasót, de már jó részét elolvastam, és készülök befejezni is. Hogy kinek mennyire tetszik, természetesen ízlés kérdése, én például a 100 év magányt is kedveltem.
Ezt most Nobel díjaktól függetlenül jegyeztem meg.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2010-01-05 11:41   
2010-01-05 07:11, Fredi:

Itt fölvethetnénk, kik határozzák meg azt, hogy egy adott könyv irodalmilag értékes-e? és ez a határozat vajon az örökkévalóságnak szól? Az irodalomban is vannak divatok. Kertész Imre most pár évig divatos, divat szidni és védeni. Nekem személy szerint nem sokat jelent, a Nobel díjat sem "díjazom" mert pont olyan igazságtalan, mint a műkorcsolya-pontozás
Apropó, a bizottság hány tagja olvas magyarul?
_________________
poe

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó